Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-11 / 58. (1096.) szám
2 1926 március 11* csütörtök. MCSPM—B—H———B—■M—BBHWBEB—I Az egyház a tahitokért Irta Pauer Károly Szomorúan tapasztaltuk, hogy a tisztviselők fizetése rendezéséről szőlő törvényjavaslat, melyet a kormány a csehszlovák nemzetgyűlés elé terjesztett, nem rendezi a nem állami iskolák tanítóinak járandóságait. Fájdalom, egyenesen megtagadja tőlük még azt a javadalmazást is, melyet nekik az úgynevezett paritásos törvény biztosított. A kormány kegyére utalja őket, arra a kegyre, amely másoknak tisztességes megélhetést biztosított, de a tanítókkal mindig szűkkeblűén bánt. Mit is mond a törvényjavaslat? „Kormányrendelet fogja megállapítani, hogy e törvény rendelkezései mely időponttól kezdve és mily terjedelemben lesznek a többi (nem állami) elemi és polg. iskolák tanítóira nézve érvényesek." Tehát a kormány kénye-kedvétől függ majd a katolikus tanítók sorsa is, mert hiszen ők a hitfelekezeti tanítókhoz tartoznak. Először a személyes államosítással biztatták őket az iskolaminiszterek, Ígérték a paritásos törvény mielőbbi alkalmazását órájuk is, beiratkoztak szegények még a republikánus pártba is abban a reményben, hogy anyagi helyzetükön mielőbb segítenek, de nem használt semmit, jött a hideg zuhany felülről, éppen az iskolaminisziter szobájából, onnan, ahol már több Ízben fogadták őket és ígértek íüí-fát, de még eddig semmit sem tettek értük. Tanítóink e szánalomra méltó helyzete jogos felháborodást szült a hitfelekezeti tanítók körében. Elhatározták tehát, hogy 'tiltakozni fognak a kormány ezen újabb sérelmes és igazságtalan törvényjavaslata ellen, össze is jöttek igen szép számban Zsolnán február hó 26-án, ahol Hancko Antal, a Zus elnökének vezetése mellett tiltakozó memorandumot szerkesztettek és intéztek az illetékes körökhöz. A Kait. Tanügyi Tanács is el akarván hárítani e nagy sérelmet, a kormányhoz és a szlovenszkói polgári pártok képviselöihöz fordult, hogy a sérelmes törvényjavaslat módosítása érdekében minden erejüket latba vessék. Csárszky József dr. kassai püspök, a Kát. Tanügyi Tanács lelkes elnöke, sürgősen átirt az Összes szlovenszkói püspökökhöz, hogy hívják fel az összes kát iskolaszékeket, miszerint ezek távirati utón tiltakozzanak e törvényjavaslat jelenlegi alakja ellen és kérjék a törvényjavaslat módosítását. A püspöki kar belátván azt, hogy a törvényjavaslatnak az eddigi alakban való törvényre emelése az első lépés volna a kát. iskolák elállamositása felé, továbbá, hogy nagyfokú igazságtalanság rejlik abban hit- felekezeti tanítóinkra nézve, amennyiben azok mindenkor az állam mostohagyermeked maradnának és állandóan igen nehéz anyagi gondokkal küzdenének, ami a tanításra magára is káros következményekkel járna, sürgősen utasította az iskolaszékeket, hogy távirati tiltakozást küldjenek Prágába a miniszterelnökséghez e törvényjavaslat a katolikus tanítóságra sérelmes pontjai módosításának érdekében. A püspöki kar sürgős felhívásának és rendeletének bizonyára meglesz a maga kedvező eredménye. Sok száz katolikus iskolaszék fogja határozottan követelni, hogy a fizetésrendezésről szóló uj törvény érvénye a nem állami tanítókra is terjedjen ki és hogy a törvény szövegében az I. fejezet 2. bekezdése egészen kihagyassék. Amint a magyar kormány idejében is a katolikus egyház mindig síkra szállt tanítóságáért, úgy Szlovenszkó püspöki kara is minden lehető módot felhasznál arra, hogy az egyház katolikus tanítóságának szomorú anyagi helyzetén segítsen, a tanítóságot az állami tanítók nívójára emelje minden tekintetben, mert hiszen a kát. tanítók munkája épp olyan értékes és megbecsülendő, mint az államiaké. Az egyházban sohasem fognak csalatkozni a katolikus tanítók. Csak mások meg ne csalják s be ne csapják őket. Ha nem volt eredménye a püspöki kar eddigi fellépésének, az nem rajta múlt. A katolikus tanítóság legyen meggyőződve, hogy sorsát nagyon is szivén viseli az egész egyház, elsősorban a. püspöki kar és tőle telhetőleg mindent el fog követni arra nézve, hogy a paritásos törvény a katolikus tanítókra is alkalmaztassák s a kormány olyan fizetésben részesítse őket, mint a saját állami tanítóságát. Ha célt nem ér, annak egyedüli oka csak a kormány lesz, amely az egyház felemelő szavát semmibe se veszi. A szociáldemokraták kormánytámogató ellenzékbe mennek? Az agrárok a szilárd vámok behozatalától teszik függővé a tisztváselőjavaslat elfogadását — Ismét kísért a h.vatal* nokkormány gondolata Prága, március ÍÖ. A képviselőház osütörtöki ülése iránt óriása az érdeklődés, mert azon elsősorban a nyelvrendelet fölötti vitát kezdik meg, másodsorban pedig a Truhlárska-uícai gránátrobbanás ügyét is tárgyalni fogják. A plenáris ülés előtt a ház elnöksége és a klubelnökök tartanak közös tanácskozást. Ugyancsak holnap ülésezik a koalíció tizenkettes bizottsága is. A nyelvrendeleti vitán kivül az ülés napirendjén szerepel még a házaló kereskedelem rendezéséről szóló javaslat, valamint d Spanyolországgal kötött kereskedelmi szerződés. A koalícióban óriási káosz uralkodik. A néppárti sajtó már nyíltan hangsúlyozza, hogy a szociáldemokraták rövid időn belül kilépnek a koalícióból. Valójában a szociáldemokraták azok, akik keresik az okot, hogy a kormányból kiléphessenek. A szociáldemokratákat kötik a múltévá párt- kongresszus határozatai s a tegnapi végre- hajtóbizottsági ülés is leszögezte magát az intranzigens állásponthoz, amely szerint nem hajlandó a szilárd vámok bevezetéséhez és a véderoreformhoz hozzájárulni. A Lidové Noviny a szociáldemokraták magatartásával kapcsolatban azt Írja, hogy ez taktikai manővernek tekinthető, melynek célja a kormány támogató ellenzékbe való átlépés, amit a pilzeni, ostraui, továbbá a szlovensz- kói szociáldemokraták már a választások után sürgettek. Ezzel a radikális politikájukkal a kommunistákat akarják gyöngíteni. Mivel pedig a szociáldemokraták nélkül, még ha pótolnák is őket a Indokokkal, a kormánynak formailag nem volna többsége, könnyen lehetséges, hogy a* fatalnokkormány vagy pedig kisebbségi kormány alakul. Ugyanezzel az eshetőséggel számolnak már a cseh néppártiak is, akik szívesen vennék a szociáldemokraták kilépését, mert azok legújabban az egyházi kérdésekben is radikálisan lépnek föl. A választások után, amikor a szocialisták érezték gyengeségüket, fölvetették azt a lehetőséget, hogy a nemzeti szocialisták a szociáldemokratákkal együtt közös klubot alakítanak. Ma azonban a nemzeti szocialisták erre nem is gondolnak, mivel ők teljesen sovén nemzeti politikát követnek és igy sok más probléma mellett elsősorban a véd- erőreform kérdésében ellentétbe kerültek a szociáldemokratákkal. Ami az agráriusokat illeti, azoknak eddig érdekük volt, hogy a szociáldemokraták megmaradjanak a koalícióban, mert a földreform gyakorlati végrehajtásában kitűnő szekundánsai voltak az agráriusoknak. Minthogy azonban a szociáldemokraták most már a földhivatal átszervezését követelik és nem járulnak hozzá a szilárd vámok bevezetéséhez, most már az agráriusok is szívesen elejtenék őket. A légionárius Národni Osvobozeni azt a meglepő helyzetjelentést adja, hogy a koalíció belső meghasonlása miatt számolni lehet a Svehla-kormánv lemondásával. A fő ütközőpont az agráriusok azon állásfoglalása, hogy a párt a tisztviselő ja vaslatot osak a szilárd vámok elfogadása esetén szavazza meg. Egy koalíciós szenátornak a P. M. H. tudósítója előtt tett nyilatkozata szerint a szóígy fiatalít és szépít a Coraíl-créme CoNdl-puftr CüFaM-szappan FSleratcaí a C. S. R részire: Vörös Rák gyógyír, Bratlslava. ciáldemokraták ellenzékbe vonulása csak agitációs eszköz és ideiglenes taktika. A szociáldemokraták, akik most a kormány- párti ellenzék szerepét játszik, mindössze ellenzéki kormánypárttá vedlenek át. Ezzel lehetővé teszik a kormánynak, hogy ezen interregnum alatt az összes javaslatokat törvényerőre emeltethesse, melyeket & szociáldemokraták elvi okokból meg nem szavazhatnának. Azután pedig újból visszatérnek a koalícióba. Politikai körökben nagy feltűnést keltett a cseh nemzeti szocialista párt végrehajtó bizottságának a véderőreform kérdésében hozott határozata. A párt vezére, Stribrny nemzetvédelmi miniszter ugyanis csatlakozott a vezérkar követeléséhez a 18 hónapi szolgálati idő fentartása kérdésében. A párt végrehajtó bizottsága ezzel szemben kétértelműen azt határozta, hogy lojálisán támogatni. akarja a köztársaság védelmének ügyét, de ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a brünni országos pártkongresszus határozatához, amely szerint a szolgálati idő 14 hónapra szállítandó le. Ezzel kapcsolatban azonban követelik a véderőreformot és a katonai előképzés sürgős bevezetését. A magyar nemzeti párt az Építő munka utján Rozsnyón megalakították a mezőgazdasági é s az ipari s kereskedelmi járási szakosztályokat A magyar nemzeti pártnak rozsnyói Járásban lévő pártszervezetei a napokban tartották meg osz- tálygyülósüket. Minden községi szervezet, de különösen a gazdatársadalom volt szép számmal képviselve. Pápezsik Andor osztályclnök megnyitója után az osztály határozatilag kimondotta, hogy amennyiben az összes községi szervezetek kimondták már a nemzeti párthoz való csatlakozásukat, maga az osztály is hivatalosan belép a magyar nemzeti pártba s funkcionáriusokul a volt kisgazda s kisiparos párt osztályának tisztviselőit választja meg. Ezután Fodor Jenő emelkedett szólásra s lélekből sarjadzott beszédben mutatott a gazdatársadalom szervezkedésének szükségességére. Ismerteti a párt mezőgazdasági szakosztályának szervezetét s programját. Beszédének hatása alatt s javaslatára a gyűlés határozatilag kimondja, hogy megalakítja a járási mezőgazdasági szakosztályt s ennek tisztikarát a következőkből alakítja meg: Elnök Pápezsik Andor, alelnökök Kis Károly dr., Simon Andor és Sziránvi Dezső dr. Választmány: Dusza János, Nehrer Gyula, Kellner Mór, Rákay Imre, Várady Imre, Deli József, Hámos Antal, Rákosy Lajos, Ambruzs István, Gáspár István, Bárczy Imre, Teleczky József, Kirinyi Béla, Hisnyay-Heinzel- mann Béla dr., Czékus László, iíj. Beliczky Elek, Ulmann István, Alsó Szabó János, Benke József, Tóth István, Csunyocska András, Fábián András, Burdiga István, ifj. Ondrej Márton, Bodnár Lajos, Drenko Garaj János, Krajnák András, Igo Péter, Pataky János Olasz és Lőrinci Sándor. Hogy az igy megalakult osztály gyakorlati értéket is kapjon, Szabó István gazdasági akadémiai tanár szabad előadást tartott a mezőgazdaság köréből. A rozsnyói osztály gazdái még nem hallottak ily előadót Az előadott tárgy végtelen szeretető, eleven előadás, lélekhez szólás jellemezték. Gazdáink nem akarták tudomásul venni, hogy már befejezte * még mindig hallani kívánták. Pápezsik elnök bezárja a mezőgazdasági osztály gyűlését a megnyitja az ipari s kereskedelmi osztálynak értekezletét Felkérésére Bayer Ferenc, az iparosok és kereskedők lelkes szervezője lép az előadó asztalhoz, ismerteti a párt ipari és kereskedelmi programját Javaslatára a gyűlés megalakítja 9 járási, ipari és kereskedelmi szakosztályt azzal, hogy ngy a megalakulás, mini a megválasztandó tisztviselők és választmány megbízatása csak ideiglenes, az összehívandó kongresszusig tart s ennek intenciói szerint annak idején újjáalakul. Az elrendelt választás eredménye a kővetkező: Elnök Mojses István, eleinök Varga József, tanácstagok Gulden Béla, Gyurán György és Végh Károly. Választmány: Engler Andor, Fodor Bertalan, Jozeffy János, Lenkey Ferenc, Markő Frigyes, Mészáros László, Paulik Géza, Svajkó Ferenc, Tur- csányi Sándor, Zaán László, Márton Ferenc, Cseffó Miklós, Sikur János, Pono István, Tarr Imre, Nagy Bertalan, Zsanda János, Közük Imre és Friedricb Nándor. Befejezésül Nagy Sándor páriígazgatő ismerteti a gazdák, iparosok és kereskedők elviselhetetlen adózási viszonyait. Elérkezettnek látja az időt, hogy minden egyes község képviselőtestülete felemelje tiltakozó szavát s figyelmeztesse a kormányt arra a veszedelemre, hogy ma-holnap a tönk szóién állanak az adózó polgárok, mert nem lesz ház, hol ne szólalna meg a végrehajtó dobja. Pápezsik Andor elnök a rozsnyói osztály nevében köszönetét mond Fodor Jenő, Szabó Istváu, Bayer Ferenc és Nagy Sándor előadóknak s éltetésük közben a gyűlést berekeszti. város polgárságának részvétele nélkül a hadseregnek a város nevében adta át, ismét túllépte hatáskörét és olyat cselekedett, amihez a törvények értelmében joga nem volt De a 36-os gyalogezred részére is sokkal értékesebb lett volna ez az ajándék, ha azt a város polgársága spontán megnyilatkozásból, közadakozás utján, esetleg helybeli iparművészek és művésznők bevonásával úgy alkotta volna meg, hogy az Ungvár város jellegét magánviselte volna. Egy ilyen zászló valóban disze lett volna a hadseregnek és azt a szükséges jőviszonyt, aminek a hadsereg és a polgárság között mindig fenn kell állania, ez a zászló csak annál szebben szimbolizálta volna. így azonban a kormánybiztos cselekedete ismét csak visszatetszést szült és még jobban táplálja azt az érzést, hogy Ungvár, március ÍÖ. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Hírül hozta a P. M. H., hogy Ungvár kormánybiztosa több mint tizenötezer korona költséggel zászlót csináltatott és azt március hatodikán nagy ünnepségek kíséretében adta az Ungvá- ron állomásozó 36-os gyalogezrednek. Az ünnepségek teljesen magukon viselték a hivatalos jelleget, amennyiben azon a hivatalos világ képviselőin kivül csak elvétve jelentek meg a város polgárai közüL Mikor a hir napfényre került, az őslakos polgárság körében általános meglepetést keltett, mert senkise gondolt arra, hogy a. városi folyó ügyek ideiglenes vezetésével megbízott kormánybiztos a város adófizető polgárságának előzetes tudta, hozzájárulása, illetve beleegyezése nélkül zászlót ajándékozzon a város nevében a hadseregnek. Kétségtelen, hogy a kormánybiztosnak ehhez a kezdeményezéshez nem volt joga, mert ez egyáltalán nem tartozik a folyó ügyek viteléhez. Ha Ungvár városa az itt állomásozó ezredének zászlót akar adományozni, ezt az aktust a legszélesebb körű előkészületnek kell megelőznie. Bele kell abba vonni a város társadalmának minden rétegét, fajra és feleke- zetre való tekintet nélkül. Hozzá kell járulnia ahhoz mindenkinek úgy elvi, mint anyagi tekintetben. Már pedig ilyen akció keresztülviteléhez egyedül a polgárságot jogszerint képviselő, de ma nem létező, városi vybornak van joga, illetve ennek az autonóm szervnek feladatai közé tartozik a város polgárai nevében való adományozás. A kormánybiztos tehát azzal, hogy suba alatt, csupán a hivatalos körök bevonásával, horriblis összegért zászlót, csináltatott S azt a a polgári jogainak gyakorlásától megfosztott polgárság csak vak eszköz a ha^ falom kezében, amelyet még arra sem érdemesítenek az abszolutizmus urai, hogy véleményét kikérjék, ha nevében valamit cselekedni akarnak. A város polgársága a kormánybiztosi rezsimnek ezt az újabb durva fapintatlanságát ismét csak fájó emlékei közé raktározza el, illetve felirja árrá a számlára, amelynek kiegyenlítését azonnal követelni fogja, mihelyt a város ügyeinek vezetésében szabadkezét ismét visszanyert A városi önkormányzatért lefolytatandó küzdelemben a legközelebbi népgyülésen ez a zászlókérdés is napirendre kerül. ihl S* I ftljj f l«"Kl hl lT* Ka kX* Ijí 11} r* Ew m T^T • r l Jm - aI* i Egy zászlóajándékozás utóhullámai Ungvár kormánybiztosa zászlót ajándékozott a 36-os gyalogezrednek
