Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-11 / 58. (1096.) szám
1926 március 11, csütörtök. ^M€MrA\\GV.AU-HIRTiAr> 3 K Mesegyezés leniben A német álláspont győzelme — Stresemann ügyes taktikáia Uruguajjal — A mai déli tanácskozás a Beau ftivage szállóban — Péntek a nagy nap Géni, március 10. Ma délelőtt 10.30 perckor kezdődött a Beau Rivage szállóban, az angol delegáció székhelyen, a rajnai paktumot aláíró hatalmak második fontos tanácskozása. Általános nagy feszültség előzte meg ezt a konferenciát, amely szerves folytatása a vasárnap megakasztott és eredménytelen tanácskozásoknak. Genfhen mindenki tudja, hogy a szálloda második emeletén ma döntenek a népszövetség és a béke sorsáról. Egyetlen ember sincs, aki kételkednék o tanácskozások sikerében. Azok az előmunkálatok, amelyek tegnap serényen folytak, amelyek közül ki kell emelni Luther tanácskozását Uruguaj megbízottjával, von Schubert látogatását Chamberlainnél, majd Chamberlain és Luther—Stresemann többórás együttlétét és Stresemann meg Paul Boncour közös sétáját, leküzdötték a kritikus holtpontot és hatalmas lépéssel vitték előre a megegyezést. Ma már csak néhány ponton van kis differencia. A spanyol probléma még elintézésre vár, mig Lengyelország végleg beleegyezett abba, hogy igényének teljesítését szeptemberre halasszák. A brazíliaiak is sokáig renitenskedtek, de temperamentumukat igen Iehiitötte Uruguaj nyilatkozata, melyben ez a délamerikai állam, éppúgy, mint Svédország, kijelenti, hogy határozottan a tanács túlzott kibővítése ellen foglal állást. Beavatott körök szerint Stresemann személyes ügyossége volt, hogy Uruguajnak e nyilatkozatát kicsikarta, így hát Lengyelország és Brazília kiestek a küzdelemből s egyedül Spanyolország maradt, amelynek ma már presztízs kérdése a tanácstagság elérése. Spanyolország nagyhatalomnak tekinti magát s .a tanácsban oddig minden nagyhatalom képviselve van, tehát Spanyolországnak okvetlenül előbb kell megkapnia az állandó tanácstagságot, mint bármely kisebb hatalomnak. Tény azonban, hogy a madridi kormány megbízottja is engedett merev álláspontjából. Nem követclődzik és nem akar Németországgal egyszerre tanácstaggá válni, do mindenesetre garanciákat kér, hogy ősszel minden más hatalmat megelőzve, azaz még a nagyhatalmi szisztéma megtartásával dolgozó tanácsban helyet kapjon. Iía ezt nem kapja meg, bejelenti desintercssementjét a népszövetséggel szemben és teljesen visszavonul. A pillanatnyi nehézséget azonban már könnyebb elintézni. Németország a kancellár hamburgi beszédének szellemében nem elvi ellensége a tanács kibővítésének s ha önmaga már helyet foglal benne, akkor szívesen tárgyal a további fejlesztésről. Lehetséges, hogy a tanács kibővítésének harcában Spanyolország nem is Németországát látja majd az ellenpárton, hanem Svédországot, amely a birodalom álláspontjától függetlenül továbbra is mereven elzárkózik a mai összetétel megváltoztatásától. Amint megtalálják a kellő formulázást, megalkotják azt a bizottságot, amelynek összetételét Chamberlain ajánlotta s amelynek feladata lesz a tanács kibővítésének kérdését elintézni. Ebben a bizottságban, mely junius 30-ig jelentést tenne a megtett munkáról, Németország is helyet foglalna. Csehszlovák-osztrák szövetségről tárgyalt Benes Becsben Rámák kancellárral Együttműködés Prága és Bécs közölt Róma és Budapest ellen. — A széteső kisantant helyett t/j szövetségesekkel akarja erősíteni Benes Csehszlovákia pozícióját. — Az osztrák vámemelés nem fog kiterjedni a cseh iparcikkekre Bécs, március 10. (A P. M. II. bécsi tudósítójától.) Benes dr., csehszlovák külügyminiszter múlt heti bécsi tárgyalásairól a hivatalos hírszolgálati irodák csupán mint barátságos udvariassági aktusról számoltak be és legfeljebb még avval okolták meg a csehszlovák külügyminiszter két napos bécsi tartózkodását, hogy személyesen akarta aláírni a csehszlovák-osztrák döntőbírósági szerződést. A csehszlovák követség által rendezett sajtó-konferencián is óvatosan semmitmvndó válaszokat adott Benes azokra a kérdésekre, amelyek a bécsi látogatás tulajdonképeni céljaira vonatkoztak. így néhány szóval intézte el az olasz-csehszlovák közeledés ügyét és Magyarországról is sokkal mérsékeltebb hangon szólott, mint egy nappal előbb Prágában, a szenátus külügyi bizottságában. Noha úgy csehszlovák, mint osztrák részről igen nagy a titkolódzás, a P. M. H. bécsi tudósítója a következőkben beszámolhat arról, hogy Benes külügyminiszter és Ramek kancellár Csehszlovákia és Ausztria jövőbeli együttműködéséről, sőt esetleg szövetségéről tárgyaltak. Ramek felemlítette Benesnek a világsajtó jelentéseit Ausztria küszöbön álló felosztásáról. Benes erre megnyugtatta Rameket, hogy Csehszlovákia ebbe sohasem fog beleegyezni, Prága kitart a békeszerződések mellett, és semmiféle változtatást nem tűr. Csehszlovákia számára Ausztria további fenmaradása életkérdés. A tárgyalások további során Benes és Ramek arra a megállapodásra jutottak, hogy a középeurópai helyzet az olasz-jugoszláv közeledés következtében teljesen megváltozott. Benes elismerte, hogy a kisantant bomlása küszöbön áll, Jugoszlávia gazdasági okokból távolodik el Csehszlovákiától, mig Románia már régóta rosszul érzi magát ebben a szláv antantban. Ezért Csehszlovákia más szövetségesekkel akarja erősíteni pozícióját. Prága szívesen támogatja Bécset úgy Rómával, mint Budapesttel szemben és garantálja Ausztria tiroli és nyugatmagyarországi jelenlegi határait. Ezzel szemben Ausztriának köteleznie kell magát, hogy külpolitikáját összhangba hozza Benes koncepciójával. Ramek erre vonatkozólag ígéretet tett Benesnek úgy, hogyha a csehszlovák-osztrák szövetség megkötése formálisan még nem is történt meg, Prága és Bécs együttműködése a közel jövőben-már nyilvánvaló- lesz. Benes és Ramek természetesen gazdasági kérdésekről is tárgyaltak. Az osztrák kormány a vámtételek általános felemelésének tervével foglalkozik. Ramek azonban Ígéretet tett Benesnek, hogy Csehszlovákiára ezek a felemelt vámok nem fognak kiterjedni úgy, hogy a cseh ipar Ausztriában kiváltságos helyzetet fog élvezni. Ezzel szemben Benes természetesen más kedvezményeket ígért rekompenzációkéut Ausztria számára. Benes bécsi tárgyalásai tehát megalapozták Prága és Bécs politikai és gazdasági együttműködését. A tanácskozások Chamberlain szobájában körülbelül déli 1 óráig tartottak. Ha eredményesen zárultak, akkor az egész nép- szövetségi gépezet gyorsabb mozgásba jön, mert azonnal megkezdik a tanácsüléseket és a bizottsági üléseket- Az egyik német delegált megjelenik a fölvevő bizottság előtt s pénteken megtörténik a fölvétel. Eredetileg szombatra tervezték az ünnepséget, de mivel szombat 13-ára esik, az általánosan babonás felfogás nem szívesen nézi ezt a napot. Igv hát a kevésbé veszedelmes péntek marad az az ünnep, amelyen Németország bevonul a riépszövetség termébe. Ez a nap lesz ■a legnagyobb eddigi, esemény a népszövetség történetében. A remény és a biztonság akkora, hogy Sir Eric Drumond, a népszövetség főtitkára ma este féltiz órára meghívta a delegáltakat pregnyi villájába. Megjelenik a német delegáció is, ugv hogy ez az estély lesz a tulajdonképpeni ismerkedés. Drummond szerint ma este a megegyezés már teljes lesz. Genf, március 10. A holtponton túl vagyunk. A rajnai paktumot aláíró hatalmak elhatározták, hogy az egyes hatalmak tanácstagsági igényének kérdését szeptemberig elhalasztják, de már most összehívják azt a bizottságot, amely szeptemberig kidolgozza a tanács kibővítésének módozatait. E bizottságban Németország is résztvesz. A svájci távirati ügynökség szerint a birodalom már beleegyezett e megoldásba. Tegnap Chamberlain és Luther hosszas magánbeszélgetést folytattak. Fölmerült az a gondolat, hogy a népszövetség kibővítését a plénum elé utalják és itt határoznak már most márciusban róla. A németek azonban mereven ellenezték ezt a nézetet, úgy hogy Chamberlain is elejtette. Egyáltalán megállapítható, hogy a németek minden vonalon sikert értek el. Anélkül, hogy engedtek volna a kancellár hamburgi beszédében kifejtett álláspontból, leszerolték az ellenvéleményeket és bebizonyították igazukat. Berlin, március 10. A Genfből és Páris- ból érkező kedvező hirek hatása alatt a berlini sajtó is megnyugodott. Ma reggel a lapok többnyire outi misztikusan ítélik meg a helyzetet és biztosnak mondják a fölvételt. Stresemann sikerét igen sokra becsülik s a külügyminiszter ismét emelkedett népszerűségében. Magyarország nem lép be a kis antantba Róma, március 10. A Tribuna genfi tudósitója Bethlen István gróf miniszterelnököt megkérdezte, igaz-e az, hogy Magyarország a széles bázisokon újjáalakulandó kisantant- hoz csatlakozik. A miniszterelnök fantasztiA hontalanok problémája a népszövetségi ligák kongresszusén A ligák uniója a római konvenció ratifikálásit sürgeti — A bürokrácia még nem Jutott pozitív eredményre kus fecsegésnek mondotta ezt a hirt — Magyarországnak — mondta — soha semmi köze nem lesz a kisantanthoz, sem mai, sem más formájában. Belhlen a csehszlovák-magyar garanciaszerződésről Budapest, március 10. Az Uj Nemzedék Genfire kiküldött tudósítója beszélgetést folytatott Bethlen István gróf miniszterelnökkel. Felemlítette a miniszterelnök előtt, hogy Benes csehszlovák külügyminiszter bécsi tartózkodásakor egy újságírónak hozzá intézett kérdésére azt a nyilatkozatot tette, hogy meggyőződése szerint előbb-utóbb létre kell jönni Magyarország és az utódállamok között Lo- camó mintájára a garanciaszerződésnek Az újságíró megkérdezte a magyar miniszterelnököt, hogy miként gondolkodik Bűnösnek eme tervéről. Bethlen a következőket válaszolta: — A magyar kormány álláspontját már kifejtette akkor, amikor Ralnvszky Istvánnak erre vonatkozó interpellációjára a külügyminiszter válaszolt. A magyv kormány sohasem ellenezte olyan egyezmények létjogosultságát, amelyek a v: m.Fzédos államok között a jóviszonyt inegterenghetik. Ennek többször tanujelét is adta. Á'.aspon gnk azonban az, hogy ilyen egyezményeket •■c.tkn az egyenlőség alapján szanad megkötni. Egyes kérdések még a két áiia.u érdekeinek n.egfelelő- leg elintézendő!: és a kérelmek eliminálan- dck. Mindaddig a ionban, anug a frankügy likvidálva nincsen, k lip ! ? kai akcióba belemenni, vagy azt ke.Meményezm a magyar kormány részérői nem wina helyes. Genf, március 10. Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk a népszövetségi ligák Genfben ülésező kongresszusának hétfői napjáról. A nép- szövetség rendkívüli közgyűléseivel egyidő- ben a népszövetségi ligák uniójának elnökségét, továbbá kisebbségi, állampolgársági és gazdasági bizottságait is összehívták. Az unió, híven programjához, amely a népszövetségi eszme propagálását egyik legelső- rendübb feladatának tartja, vasárnap délután a Madelain-templomban meetinget rendezett, amelyen angol, francia és német szónokok fejtették ki a népszövetség jelentőségét. A ligák kongresszusának ülésén Csehszlovákiából Brabec szenátor a cseh liga, Medinger dr. német szenátor és Rauschberg dr. egyetemi tanár a német liga, Szüllő dr. nemzetgyűlési. képviselő és Flachbarth Ernő dr. központi irodai igazgató a magyar liga nevében vesznek részt. Magyarországot Lukács György dr- volt miniszter, Honthv dr., a magyar külügyi társaság főtitkára és Póka- Pivny Béla dr. képviselik. Az elnökség ülésén egyes körök Németországnak a népszövetségbe való belépését és a frankaffért is szóvá akarták tenni, de e javaslatok felett az elnökség egyszerűen napirendre tért. A frankügy megvitatását főképpen a kisantantbarát Anlard, a Sorbonne professzora kezdeményezte, de Ruyssen, Di- ckinson és Bernstoff rámutattak arra, hogy a népszövetségi li'rák uniójának alapszabályai nem engedik meg e kérdés tárgyalását, áUást foglaltak Anlard indítványa ellen és ezt az álláspontot az elnökség is magáévá tette. Részletesen ismertettük tegnapi számunkban Medinger dr. szenátornak beszédét, melyben a csehszlovák nyelvrendeletet és Marienbad kisajátítását t°tte szóvá. Ugyancsak beszámoltunk arról, hogy Sziiílő Géza dr. nagyjelentőségű felszólalásában tiltakozott Mello Franco álláspontjának érvényesülése ellen, mely a kisebbségi politika végső céljának az asz- szirailációt jelöli meg. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság tízezreit azonban különösképpen érdekli az a fontos kérdés, amely szintén szóba került a ligák kongresszusának ülésén, tudniillik a hontalanoknak problémája. Hét esztendő telt el a békeszerződések megkötése óta és e hosszú idő alatt Középeurópa sok országában még nem jutottak el a kérdés kielégítő rendezéséig, sőt az állapotok napról- napra rosszabbodnak. így az embereknek hatalmas tömegei élnek a legteljesebb bizonytalanságban, némelyeknek kettős állampolgárságuk van, mig másoknak egy sem jutott. Az állampolgárság ügyében a legutóbbi lausannei konferencia jogi szakértőkből albizottságot küldött ki, amely megtárgyalta Sir Walter Naüier és a csehszlovákiai német népszövetségi liga tervezetei alapján a hontalanok nehéz és bonyolult problémáját. Sir Walter Napier javaslata arra irányult, hogy a népszövetség a vitás állampolgársági ügyeket terjessze a hágai állandó nemzetközi bíróság elé, továbbá küldjön ki egy bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy az egyes államokban tanulmányozza a kérdés jelenlegi állását és tanulmányainak eredményéhez képest tegyen javaslatot a népszövetségnek a békeszerződések vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatására, verni! szervezzen bíróságokat a vitás ügyek elintézésére. A csehszlovákiai német népszövetségi liga tervezete viszont a római konvenció ratifikálását és vegyes bizottságok kiküldését tartja a legcélszerűbb módszernek. Lukács György dr., a bizottság magyar tagValódi gyógylikőr H Orakel “ legfinomabb különlegességet Eredeti Zwack-fféle „Unlcum” gyomorerősitö gyógykeserüt szállít elsőrangúi minőségben SC40 Vereinigte Splritos- n. Likör- industrie Aktiengese íschafí Miihr.-Ostran, Babnfcöfstr. i04. Tel. 196. ja, valamint az olasz G ián nini és a lengyel Halban a római konvenció ratifikálása mellett foglaltak erélyesen állást. A római konvenciót eddig tudvalevőleg csak Olasz írszág és Ausztria ratifikálták, mig a többi közép- európai állam még nem csatlakozott ehhez a fontos egyezményhez. Az állampolgársági bizottság elhatározta, hogy a népszövetség utján a római konvenció általános érvényesítését fogja követelni, mint amely hivatott a hontalanok problémáját véglegesen rendezni. A ligák kongresszusának ezen elhatározását örömmel üdvözöljük ugyan, de a hontalanok százezreinek kétségbeejtő helyzetét ismerve, ki kell fejeznünk aggodalmunkat a nemzetközi szervek kétségbeejtő lassúságán. Hét esztendő alatt ezt a legsürgősebb ügyet már rendezni kellett volna, hiszen a hontalanok gyermekei azóta uj generációvá serdültek és igy az elintézetlen kérdések miatt mindjobban szaporodik azoknak a száma, akik Középeurópá- ban élnek és szenvednek, de nincs hazájuk ezen a forrongó területen. A nyitrai Tátra-bank bonyodalmas pere Harc 55,000 magyar koronajárailékköívény kiadása körül — A. bankot a tábla is elő tágítottá Nyitra, március 10. Az államfordulat idejében kötött bankügyletek már sok érdekes port szolgáltattak a bíróságnak. E napokban egy ilyen kalandos bankügyletből származó pörben pervesztes lett a nyitraj Tátra-Banka. Közvetlenül az államfordulatot megelőző időben Frommer Fúl földbirtokos a nyitrai Hitelbanknál 55.000 korona névértékű magyar koronajáradék papirt helyezett cl. egyrészt azért, mert a bankkal kölcsönügyletek utján összeköttetést tartott fenn, másrészt pedig a forradalmi időkben gyakori lopások elől akarta biztosítani értékpapírjait. Ettől függetlenül meg kell említeni, hogy Frommer időközben kifizette a bankkal szemben fennálló készpénztartozásait. A nyitrai Hitelbankot az államfordulat után a Tatra-Banka vette át. Frommer kérte a noszírifikált értékpapírok kiadását A Tatra-Banka ezt megtagadta, azzal az indokolással, hogy Frommer 300.000 korona hadikölcsönt jegyzett s igy a bank igényt jelentett be Frommer kötvényeire. Frommer pert indított a bauk ellen, mivel igazohii tudja, hogy a kötvények felesége tulajdonát képezik. A nyitrai törvényszék helyt adott a keresetnek. A bauk felebbezé?- sel élt. A pozsonyi tábla helybenhagyta az Ítéletet s elmarasztalta a bankot azzal az indokolással, hogy Frommer Vázsonyi Vilmos budapesti ügyvéd és képviselő utján igazolta, hogy az értékpapírok neje tulajdonát képezik. A nosztri fikáit papi re k mai értéke több, mint 40.000 korona. A Tatra-Banka a legfelsőbb bírósághoz felülvizsgálati kérelemmel fordult. Borzalmas kazárrobbarás Debrecenben Debrecen, március 10. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Tegnap délután borzalmas és megrendítő szerencsétlenség történt a Kiss-testvérek debreceni bőrgyárában. Eddig imeretlen okokból felrobbant a gyár hatalmas gőzkazánja. A kazánnál dolgozó fűtő és segédgépész a robbanás következtében oly súlyos sebeket kapott, hogy még a mentők megérkezése előtt kiszehvedtek. A szerencsétlenségnek még négy súlyos sebesült áldozata van. A robbanás kovtkezíében a gépház egy része tüzet fogott, amelyet azonban az azonnal kivonult tűzoltóságnál: sikerült lokalizálni. A robbanás által okozott kárt ed-kg még csak megközelítőleg sem sikerült megállapítani. A vizsgálat megindult.
