Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-10 / 57. (1095.) szám
'PmSM-J* tA!Ei£ARHXRIíAE la>t> március iu-, szerda. Rimaszombat fölfajdulása az adóprés ellen A magyar nemzeti párt tiltakozó nagygyűlése az adónyomor megszüntetése érdekében — Tarján Ödön és Törköly József dr. szenátor beszédei- Saját tudósi tőnktől — Rimaszombat, március 9. A magyar nemzeti párt március 7-én délelőtt 11 órakor Rimaszombatban a Tátra szálló nagytermében impozáns tiltakozó nagygyűlést rendezett az elviselhetetlen adóterhek, a sérelmes kivetések és a kíméletlen adó- végrehajtások ügyében. Az ezer főnél is többet számláló és & pártkülönbség nélkül kereskedőkből, iparosokból és a környékbeli falvak kisgazdáiból álT népgyüiést Telek A. Sándor iparos, szakosztályi elnök nyitotta meg. Telek A. Sándor a megjelentek osztatlan tetszése mellett mondotta el elnöki megnyitóját és viharos tetszés közepette fejtette ki az adórendszer hibáit, amelyek mind onnan származnak, mert a nemzetgazdaságtan elveivel ellentétben, a politika irányítja a gazdasági viszonyokat Az elnöki megnyitó után Tarján Ödön mérnök (Losonc) a szlovenszkój magyarság legkiválóbb nemzetgazdásza emelkedett szólásra és beszédében a statisztika megdönthetetlen számadataival mutatta ki, hogy adósé- relnieink a céltudatos politikai irányzat tervszerű folyamataként jelentkeznek és azt célozzák, hogy gazdaságilag elpusztuljunk. Megállapítja, hogy amíg Németországban az adó az 1913— 14. évi adónak a hatszorosa-, addig nálunk Szlovenszkóban 23-szorosa a békebeli adónak. A kormány az amúgy is kedvezőtlenebbül termelő Szlovenszkót a történelmi országok külön adófizetőjévé tette azáltal, hogy nem rendezte a szlovenszkói vasúti tarifák kérdését és ezáltal a szlovenszkói termelés, a mezőgazdaság éppúgy mint az ipar és kereskedelem 7 éven keresztül közel 40%-kal többel járult a csehszlovák vasút jövedelmeihez, mint a történelmi országok. — Nem rendezték igazságosan és jóakarattal a bank és hitelviszonyokat és különösen sértette a kormány adópolitikája az őslakosság érdekeit azáltal, hogy 7 éven kereszté elmulasztotta a történelmi országokban alkalmazott adótörvényeknek életbeléptetését és az egyes adóknak idejében való kivetéséi — Az elkésett kivetésnek következménye, hogy a cseh koronának emelkedése következtében úgy a régebben kivetett aőAk, mint pl. különösen a vagyondézs- ma, mint pedig a visszamenőleg megállapított, illetőleg évekkel utóbb kivetett adók aranykoronára átszámítva az itteni lakosság részére a történelmi országokkal szemben kétszeres, sőt háromszoros megadóztatást jelentenek. . Beszéde végén arra hívta föl a jelenle vöket, hogy ha a magyarság gazdasági javait meg akarja tartani, akkor csak egy ut van előtte: tömörülni kell abba a pártba, amely érdekeit megvédi és megóvni képes s ez a párt: a magyar nemzeti párt Legnagyobb figyelemmel hallgatta végig a tömeg Tarján Ödön fejtegetéseit, de amidőn a szónok beszédének végére ért, elemi erővel zúgott fel a tapsvihar. Ezek után Nagy Sándor, a magyar nemzeti párt országos igazgatója vázolta a gazdák, iparosok és kereskedők szomorú helyzetét, majd javaslatot terjesztett elő, melyben megjelölte az arányos és igazságos adókivetés módját. A népgyülés az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. A népgyülés tiltakozó határozati javaslatának elfogadása után Törköly József dr., a magyar nemzeti párt szenátora tartott nagyhatású beszédet — A koldmbotfaragás iparát — úgymond — a tökélyre emelte a hatalom $ ezek a botok Kanada és Argentína felé mutatják az utat! — A vagyondézsma olyan teherrel nehezedik ránk, amely vagyonúnknak egyharmad, vagy több részét felemésztette s most jön az 1921-től visszamenőleg 3 évre a jövedelemadó kivetése, amely súlyosabb, mint a vagyondAzsma, meri a vagyondézsmánál 3, vagy kegyesen 5 évet adtak a lefizetésre, a jövedelemadót azonban egyszerre akarják rajiunk behajtani, ez elveszi még egyharmad vagyoninkat, azután az utolsót is el fogjat venni a,z 192-4—26. évi jövedelemadó. — Mikor a csehszlovák repubüka megalakult a jogokkal együtt a kötelezettségeket is át kellett volna vennie. 1918 november 1-ig hátralékos adók és Illetékek 60 millió arany korona értéket képviseltek, ezt az összeget a respublika minden nemzetközi jogalap nélkül szedte be a polgároktól és ezzel szemben a hadikölcsönök rendezését nem teljesítette. Pedig a jogalap nélkül beszedett 60 millió arany, illetve 600 millió cseh korona éppen fedezné a hadikölcsönöknél az itteni állampolgárokat ért kárt Az adófelebbezések ügyében lehetetlen rendszert teremtettek. Talán a zulukafferek között nincs felfüggesztő hatálya a felebbezésnek, de az egész világon bárhol vizsgálom, minden jogállamban legalább egy fokon adnak halasztó hatályt a felebbezésnek. — Itt legsötétebb önkényuralom van, a híres demokratüius önkényuralom, az igazság köntösébe bújva s a kormány a demokrácia álarcában a legnagyobb zsarnokság >t fejti ki. — Itt a bírói hatalom és a. végrehajtó hatalom egy kézbe szálad össze s a bírói hatalom a helyett, hogy ellenőrzője volna,( alárendeltje a végrehajtó hatalomnak. Ami itt történik, az a végrehajtó hatalom visszaélése. A védekezésnek egyetlen módja ésutja van még, az, hogy valóságos parlamentet csináljunk a parlamentből! Oda kell fordulnunk s a törvényhozáknak meg kell mondanunk, hogy titeket a nép küldött ide, mert ha minden jog a néptől származik — amint az alkotmány mondja — akkor éljünk is egyszer már ezzel a joggal. Maga a parlament tiltsa el és tegye lehetetlenné végrehajtó hatalom vissza éléseit! A következő határozati javaslatot terjeszti elő: 1. Mondja ki a népgyülés, hogy a magyar nemzeti párt elnöki hivatala utján a kassai és ér-! sekujvári képviselőválasztókerületbe tartozó ősz- J szes városokat, községeket, járási választmányokat, i és nagyzsupákat megkeresi, hogy a népgyülés által elfogadott határozati javaslatot az összes városi, községi, járási és megyei képviselőtestületek tegyék magukévá és hozzanak 80 nap alatt valamennyien oly határozatot, amely kimondja, hogy a képviselőtestület felír a nemzetgyűléshez azzal a kéréssel, hogy az elfogadott határozati javaslatnak szerezzen a népgyülés haladéktalanul érvényt akként, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy az, az elfogadott határozati javaslat kívánságait honorálja, utasitsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy a vagyondézsma 6ürgős és igazságos revízióját haladéktalanul rendelje el s annak megtörténtéig a vagyondézsma behajtását függessze fel. 2. Határozza el a népgyülés, hogy hasonló utón és módon a badikölcsön rendezés revíziója érdekében is a nemzetgyűléshez fordul azzal a javaslattal, hogy határozza el a nemzetgyűlés, hogy az 1919. november l-éig lejárt s a volt osztrák-magyar monarchiát illetett, de a csehszlovák köztársaság által beszedett és felhasznált hátralékos adó és illetékek összegeinek megfelelő hadikölcsönü kártalanitási alap alkotandó s ezen alap a csehszlovák köztársaság állampolgárainak a hadikölcsön kötvényeknél előállott kárainak igazságos módon való megtérítésére használandó s hogy ezen határozat feltétlen és a miniszteri felelősségre vonás gyakorlati alkalmazásba vételének terhe melletti és záros határidő alatti végrehajtására a pénzügyminisztert utasítja. 3. Mondja ki a népgyülés, hogy a magyar nemzeti párt elnöki hivatala utján megkeresi a szlovenszkói és ruszinszkói összes ellenzéki pártokat, hogy minden városban, községben, járásban és megyében, ahol a pártnak szervei vannak, az illetékes képviselőtestületek utján hozassanak az előbbi bekezdésben megírt határozattal egyértelmű határozatot és annak (érvényesülése érdekében a nemzetgyűlés sürgős beavatkozását kérjék ki. Törköly József dr. szenátor beszédét többször szakította félbe helyeslés és tapsvihar s beszéde végén a tömeg sokáig lelkesen tüntetett mellette. • Ezután Telek A. Sándor külön kidomborítani kérte, hogy a visszamenőleges adókat a munkásság válláról vegyék le, mert azoknak csekély keresetükből adót fizetni nem lehet. Zárószavaiban szervezkedésre hívja fel a ma- I gyarságot A népgyülés a legnagyobb rendben osz- i lőtt széflyó érte a szerencsétlent: az egyik a nyald főütőeret szakitolta át, a másik a kulccsmat alatt fúródott be. Az izgalmas hajszának természetesen számos nézője akadt. A ház asszonyai ijedt arccal futottak ki a folyosókra s egy-egy hevesebb pillanatban eles -dikoUyal kísérték a párviadalt. Az öreg Kecskemétiné, aki Dömének anyósa volt, könnyes szemmel nézte az eseményeket s amikor a véres véget látta, elcsukló hangon csókolt kezet a d.etektivnek s köszönetét mondott neki, hogy brutális vejéttil megszabadította. A rendőrségi bizottság csakhamar kiszállt a helyszínre, hogy a vizsgálatot megejtse s kihallgatta az eset szereplőit, valamint Kecskemétinél is. Kecskemétiné elmondotta, hogy mikor veje megtudta, hogy detektívek vannak a lakásban, dühösen rárohant, hogyan engedhette meg, hogy rendőrségi emberek lépjék át a lakás küszöbét Majd ordítani kezdett: — Agyonverek mindenkit! Adja ide a késemet! Az öregasszony megijedt, de volt még annyi lélekjelenléte, hogy a konyhába vezető ajtót bezárta. Döme erre felragadta az asztalon fekvő kést s többször beledöfött a zárt ajtóba. Végül is betörte azt. A detektívek először az ablakon akartak menekülni s csak mikor ez lehetetlen volt, ugrottak ki a folyosóra. Döme még itt is folytonosan ordítozott — Felhasitom a hasatokat, ocsmány rendőrök! Az élettelen Döme még akkor is olyan görcsösen tartotta a kést a kezében, hogy a rendőrorvos csak nehezen tudta ujjai közül kifejteni. A detéktiv ellen hivatalból megindult az eljárás. Simik a ház harminchat lakóját nevezte meg tanújának, akik Dömét valamenynyien mint durva, állandóan veszekedő embernek ismerték. Az eset a külváros utcáiban nagy izgalmat keltett Nagyrippényben lelketlen agitátorok kisemmizték a félrevezetett f6!digénylffkét A íomovinárok hetven családot tettek szerencsétlenné — Ahol még a eeendőrőrmester is földet kap Nyitra, március 9. Csak a minap számoltunk be a nyitrauj- laki földosztás súlyos visszaéléseiről s ma már újabb hasonló esetről kell hírt adnunk. Nagyrippény községben a Fuchs Sámuel és Adolf-féle birtok tekintélyes részére a földhivatal felmondást küldött a földbirtokosoknak. A felmondás következménye az lett, hogy a birtokon kommenciós szerződésben levő hetven család csak mint ideiglenes alkalmazott nyerhetett továbbra is alkalmazást Ezek azt remélték, hogy a parcellázás révén földhöz jutnak. a parcellázás hírére a domovinárok vad agüációba kezdtek és félrevezették a a földigénylőket, akiknek azt 'ígérték, hogyha belépnek a pártba és kifizetik az első részletet, akkor munkába vehetik a földeket, melyek minden további fizetési kötelezettség nélkül egy évtized múlva automatikusan az uj gazdák tulajdonába mennek át. Sokan beugrottak a lelketlen agitácíónak. Pénzzé tették kis vagyonkájukat és kifizették az első részletet. Nemrégiben azonban leirt a földhivatal, hogy az uj gazdák csak akkor vehetik birtokba a földeket, ha a költségeken kívül az ösz- szes többi részleteket is kifizetik. Természetes, hogy a becsapott gazdák között óriási a kétségbeesés és az elégedetlenség. Ezek elégedetlenségét csak a kenyér nélkül maradt hetven család kétségbeesése múlja felül, akik most bizonytalan jövő előtt állnak és folyton várják a földhivatal egyre késő döntését Jellemző az egészben, hogy a földhöz jutottuk között, többen 100 és 200 holdas birtokok tulajdonosai, sőt földet kapott Janecsek csendörörmester is, mig a tényleges földigénylőket kisemmizték. Ezek most kérvényt nyújtottak be a földhivatalnak, melyben a nagyrippényi földosztás körül történt igazságtalanságok megszüntetését, illetve orvoslását kérik. Ostektívdráma egy budapesti iépcsőházban A rabiátus cigáuyzenész kést ragadott a detoktivekre — A megsebesített detektív két revolverlövéssel leteritette Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt az Alsó Erdősor-utca 18. számú házában izgalmas kalandjuk volt a budapesti rendőrség detektivjeinek, amely emberáldozatot is követelt. Reggel kilenc óra tájban a főkapitányság egy detektivesoportja utasítást kapott, hogy bizonyos ügyből kifolyólag vezesse elő az Alsó Erdősor-utca 18. számú házban lakó Tömösváry nevű fiatalembert Tóth Dezső és Simik József detektívek ki is mentek az Alsó Erdősor-utcába az utasítás foganatosítására, Bekopogtatlak az els) emeleti lakásba, ahol Tömösváry albérletben lakctt özvegy Kecskemétinénél. A fiatalembert otthon találták, de percekig tartott, amig a detektívek igazolták magukat s megjelenésük célját Tömösváry előtt kifejtették. Mig a detektívek a fiatalemberrel tárgyaltait, a másik szobában uagy lárma keletkezett, majd hirtelen felnyílt a szobaapó $ dalt arccal, konyhakéssel hadonászva megjelent Döme Lajos cigányzenééi és egyenesen a de- taktiveknek rontott. A két detektív a konyhán teresztül a folyosóra menekült, majd Tóth a lépcsőkön a földszintre, Simik pedig a második emelet felé szaladt fóthnak sikeríilt elmenekülnie, Simiket azonban a feldühödt ember üldözőbe vette. A detektív az egyik lépcsőkanyarulatnál megbotlott s a falhoz szorult. Döme a konyhakéssel Itt utolérte. — Tegye le a kést, mert lövök! — kiák tóttá Simik mind veszedelmesebben fellépő támadójára. Döme akkor már mellette volt s a kést feléje szúrta. Irtózatos dulakodás következett, amelyben a detektív több sebet kapott. A detektív erre elsütötte revolverét, melynek golyója a dühöngő Dömét, nyakán találta. A zenész össze esetit s pillanatok alatt elvérzett. A detektív rögtön értesítette a mentőket, akik a holttestet, a bonctani intézetbe szállították. Itt megállapították, hogy két goTragédia a világítótoronyban Három hónapig a világtól elzárva kínlódott a két toronyőr — Az utolsó pillanatban menekültek meg A francia szárazföldnek legnyugatibb kíszögellésénél, egy szinte hozzáférhetetlen szigeten szökik a magasba a de la viellei világítótorony. A kis sziget meredek, hozzáférhetetlen sziklákkal ugrik ki az óceánból. Alig néhány halászcsalád tengődik rajta, az egész vidék szegény és terméketlen. Ha a nagy viharok ideje elérkezik, a sziget partjait háznyi magasságba emelkedő hullámok ostromolják, amelyek még a meredek sziklafalakon is felkapaszkodnak és mindent elárasztanak. A világítótorony a sziget mellett egy kiugró szirten emelkedik és iránytadő fényének viharok idején a hajók ezrei köszönhetik megmenekülésüket. A világítótorony két őre, két korzikai, Mandolini és Ferracci, decemberben láttak Utoljára embert, tudniillik azt a halászt, aki uagyritkán élelmiszert hoz ki nekik. Ettől az időponttól vihar tört ki és a világítótorony nap-nap mellett az elemek borzalmas ostromában állott. Alsó részét teljesen elárasztotta az óceán vize. Csónak nem férhetett hozzá és csónak nem hagyhatta el a félszigetet, amelyen az őrök megmenekülhettek volna, mert a hullámok a kis jármüveket feltétlenül a sziklához csapták volna, melyeken ezer apró darabra törnek. A szigeten addig nem nyugtalankodtak az őrök sorsa felett, amíg estéről-estére látták a világítótorony fényének felcsillanását és amig hallották a figyelmeztető szirének hangját. De egy este a világítótorony sötét maradt. Az emberek összeszaladtak a strandon. Egy óra múlva újból felcsillant a lámpa fénye, azután kialudt, majd újból világított, de nagyon bizonytalan fénnyel sugárzott. A szirénákat pedig egyáltalán nem lehetett hallani. Amint a nap beköszöntött, a torony zászlórudjára a vészjel szökött ki. Az emberek segítséget akartak vinni. Két csónak azonban elpusztult. Végre tegnapelőtt a viharban mégis szünet állott be. Bár a tenger állása még nagyon magas volt. egy csendőrnek és egy halásznak sikerült a szigetről kicsónakázuia. A világítótoronyhoz nem tudtak hozzáférkőzni, de a világítótorony ablakába sikerült egy kötelet feldobniuk. A két őr ezeu a kötélen ereszkedett ]e. (Megmentésük az utolsó pillanatban történt j Kiéhezettek, betegek voltak és már a téboly ült a szemükben. Az egyik már nem i? tudott beszélni. Egy napon a lámpa meggyújtásakor elájult, társa ápolta és emellett még súlyos kötelességét Is ellátta. Tizennégy napja vizen és kemény^enyéren éltek. __ 4
