Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-10 / 57. (1095.) szám
1926 március 10-, szerda. 'SRKGAt'i'v lAKWVftL'HIBtriAR á kiseisijségi kérdés a népszövetségi ligák kongresszusán A csehszlovákiai nyélvreneielat egy világszervezet fóruma előtt Sziífilő <3éza «If. 02 assz-m^iációs politika ellen Az utolsó kisebbségi kongresszus lényeges eredménye volt az az egyöntetűen megnyilvánult kívánság, hogy a kisebbségek a többségekkel megértsék egymást és lojálisán működjenek együtt. A kisebbségek magatartásával szemben a többségek oldalán ezt a lojalitást hiába keressük. A többségek a lo- carnói szellem minden biztosítása dacára olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek a kisebbségek kulturális fejlődését és gazdasági helyzetét teljesen aláaknázzák. A nyelvrendelet Ezeket a súlyos tényeket a csehszlovák államra vonatkozólag kivánja bebizonyítani. A prágai kormány, amely három és félmillió németet is képvisel, anélkül, hogy bennünket megkérdezett volna, tehát oktroj utján rendeletet adott ki, amely a hatóságok előtti nyelvhasználatot kivánja szabályozni. Mit mondanának ahhoz a genfiek, hogyha Svájcnak német többsége Svájc francia lakosságának elő akarná Írni a nyelv- használatot? Csehszlovákia önállósági nyilatkozatában ezt olvassuk: „Ne legyen többé kormány a kormányzottak akarata ellenére.44 Svehía, a jelenlegi miniszterelnök 1920-ban megígérte nekünk, hogy a nyelvrendeletet kiadása előtt előzetesen megtárgyalja velünk. Most azonban a népesség 40 százalékának tiltakozása ellenére kiadták ezt a rendeletét, amely a kisebbségi szerződések szellemébe, sőt az alkotmányba is ütközik és helyzetünket még inkább rontja. A skupsiinian qj szart képviselő visszasírta a magyar ifiét Nagy vihar a belgrádi parlamentben — A szerb népnek a Vajdaságban a magyar uralom alatt több joga és szabadsága volt, mint ma Belgrád, március 9. A szkupstina tegnapi | ülésén Boskovics Dusán független demokrata j képviselő a gazdasági és közigazgatási viszonyokat élésen bírálva azt a kijelentést tette, hogy ' ' a szerb nép a Vajdaságban a magyar uralom alatt jobb viszonyok közt élt, mint ma, A teremben óriási vihar támadt a képviselőnek erre a kijelentésére. A radikális képviselők heves gesztikulálással ugráltak föl padjaikból és Boskovics felé tömörülve kiabálták, hogy megsértette az országot. Követelték az elnöktől, hogy vonja meg a képviselőtől a szót. Az elnök a nagy lárma miatt kénytelen volt felfüggeszteni az ülést. A szünetben busz képviselő aláírásával indítványt szerkesztettek, hogy Boskovicsot elhangzott kijelentései miatt három napra tiltsák ki az ülésekről. Szünet után Boskovics kijelentette, hogy előbbi kijelentését félreértették. Ő csak any- nyit mondott, hogy a magyarok alatt sokkal nagyobb volt a szabadság és a jog uralma, mint ma, de azt nem állitotta, hogy a szerb népnek jobb sora lett volna. Utána Pleskovics Lukács szabadkai ellenzéki képviselő támadta a kormányt s kijelentette, hogy Szabadka sokat szenved a közigazgatás hiányossága miatt- A háború előtt Szabadka szabad város volt, de autonóm jogait Pribicsevics megsemmisítette. Azóta Belgrádból érkezett, a helyi viszonyokkal ismeretlen hivatalnokok intézik a város ügyeit. „Ijesztően eltéwelyedett hazafias cél vezette a frankhamisitókat" ^aiGilen nyilatkozata a ffrankafférről a Le Sülte munkatársa előtt — Az emigráció szerepe a kormány elleni támadásokban Marienbad kisajátítása A második tény az, hogy a prágai kormány, amely ellen jogosan indítottak eljárást a népszövetség előtt Mariénbad kisajátítása miatt, befejezett tényt akart teremteni, mert ez a panasz a sürgősség jellegével van felruházva. A kormány most Marieubad tulajdonosát, a teplai monostort kényszerítő eszközök alkalmazásával fenyegeti meg. Azzal fenyegetőzik, hogy a monostor tulajdonát teljesen kisajátítja, ha március 10-ig a népszövetség előtt fekvő panaszait mind vissza nem vonja és nem megy bele olyan szerződésbe, amely a monostort javadalmainak öthatodától megfosztaná. . A kormány részvénytársaságot akar alapítani s a részvényekből a monostornak, habár az egész részvénytőkét ez szolgáltatná, csak 15 százalékot akar juttatni, mig a kormány anélkül, hogy érdemlegesen hozzájárulna a tőkéhez, hatvan százalékot akar magának biztosítani. A kormány ajánlata nyílt; beismerése annak, hogy a monostort a valódi! értéknek csak hatod részével akarja kárpó-i tolni. Marienbad világhírű gyógyforrásaiért! és a hozzátartozó épületekért, felszerelése-: kért. amelyeket a kormány szakértői maguk! is 200 millióra értékelnek, a monostornak 30 ; millió pénzt és részvényt akarnak juttatni. A \ kormány aíánlaíát legalább is groteszknek minősíthetjük. Nem akarjuk a kormány jogát a koloni- zációt és földreformot illetőleg vitatni. Mivel azonban ebben az esetben egyházi vagyonról van szó. amely kulturális célokat szolgál,! kártérítésként a teljes összevet kell megfizet- i ni. Minden más eljárást a kormány részérölj Géni, március 9. A La Suite mai számában hosszabb beszélgetést közöl, amelyet a lap munkatársa Bethlen István gróf magyar miniszterelnökkel folytatott. A miniszterelnök a beszélgetés során a következőket mondotta: — A frankügy meglepetés volt a kormány és az egész lakosság számára. Eleinte a pártok közt teljes volt az egyetértés a frankhamisitási ügy megítélése tekintetében. Egyszer azonban néhány radikális képviselő és a szocialista elemek heves hadjáratot kezdtek. Hamarosan kitűnt, hogy nemzetközi jellegű a mozgalom, amely a magyar kormányzat ellen irányult és nemsokára nyilvánvalóvá lett, hogy az egész mozgalmat Parisból vezették és ott rendelték meg, ahol a magyar emigránsok ösz- szegyülekeztek. A magyar emigráusoknak nem került nagyobb fáradtságukba, hogy ügyük számára megnyerjék a francia szociáldemokratákat és a második internacionálét, —■ Ma már kétségtelennek látszik, bőgj a résztvevők nem meggazdagodási szándékból szőtték az összeesküvést, hanem valami ijesztően eltcvelyedcít hazafias cél vezette őket Politikai vállalkozáshoz, irredenta mozgalom- j hoz akartak pénzt szerezni. De mi volt ez a j vállalkozás, ez a mozgalom, erre nézve a vádlót j tak különböző vallomásokat tettek. Ennek a vállalkozásnak azonban nem volt olyan világraható nagy jelentősége, mint azt gondolják. Az ügy különben is befejezéséhez közeledik. Minden bűnös le van tartóztatva, csupán a technikai részlettlések várnak felderítésre. I Hogy kezdetben előfordultak bizonyos súrlódási mozzanatok Franciaország és Magyarország között, ez onnan eredt, hogy a francia és holland rendőrség által megszerzett nyomozási adatokat előbb közölték a sajtóval, mint a magyar kormánnyal. Ez természetesen nem történt anélkül, hogy ne keltett volna rossz benyomást a magyar hatóságoknál s hogy másfelől ennek következtében bizonyos gyanú ne ébredt volna irányunkban a francia kormánynál. Magátólértetődik, hogy az emigránsok semmit sem tettek ennek a gyanúnak enyhítésére. Hiszen amikor Fontanier képviselő előterjesztette interpellációját a kamarában, a Párisban tartózkodó magyar emigránsok valamennyien megjelentek a karzatokon. Linganert kihallgatták Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délután két órakor megjelent a főkapitányságon Lingauer Albin nemzet- ' gyűlési képviselő, ahol Barta Lajos rendőrfogalma- j zó jegyzőkönyvileg kihallgatta a Friedrich-vacso- j rára vonatkozólag. A kihallgatás félóra hosszat tar- j tott. Lingauer a főkapitányságról való távozásakor i kijelentette munkatársunknak, hogy semmi újat sem mondott a rendőrségen. Megismételte úgyszólván szór ól-szóra azt, .amit a parlamentben mondott. A rendőrség a jelek szerint ezzel be is fejezte a Friedrich-vacsorával kapcsolatos kihallgatásokat és az iratokat holnap valószínűleg átteszi az ügyész.-, séghez. Ki az a Kaltemnarck ? Genf, március 9. A Journal de Génévé mai száma érdekes adatokat közöl Kalten- markk János dr.-ról, akit a külföldi sajtó az utóbbi napokban belekevert a magyarországi iraukafférba. A cikk „Gyanús közvetítő44 Ciliiméi jelent meg s megállapítja, hogy Kalíen- markk 1920-tól kezdve három éven át volt főmunkntársa a Windischgraetz által alapított svájci „Agence Centről44 című orgánumnak, de kémkedés miatt el kellett hagynia Svájcot. Ugyanakkor Párisban tűnt fel Stav- nik Károly dr. néven s párisi tudósítója lett a félhivatalos Prager Presse-nek, ahol heves támadásokat intézett a magyar kormány ellen. Mi történt a tizenhárom éves Turenics Rózsival? Három hónappal ezelőtt Pozsonyivánkán eltűnt egy 13 éves leányka és csak most tettek feljelentést Pozsony, március 9. A pozsonyi rendőrség bűnügyi osztálya hétfő óta titokzatos eltűnési ügyben folytat nyomozást meglehetősen nagy titkolódzás mellett. Ma ugyanis megjelent a pozsonyi rendőrségen Bázek István pozsonvivánkai aggastyán, aki előadta, hogy tizenháromesztendős unokája: Turenics Rózsika egy szép, pirospozsgás arcú, fejlett lányka, még három hónappal ezelőtt eddig ki nem derített módon eltűnt hazulról. — És csak most tesz jelentést? — csodálkoztak a rendőrségen. — Igen, kérem, mert folyton azt vártuk eddig, hogy hazatér a mi kis Rózsikánk — felelte az öreg, aki a továbbiak során előadta, hogy Turenics Rózsikát december 12-ikén látták utoljára Ivánkán. Délelőtt még iskolában volt, délután elment az erdőre ibolyát keresni és többé nem tért vissza. Középtermetű, hosszúkás, pirospozsgás arcú, gesztenyebarna hajú, élénk kékszemü teremtés a kis Rózsi, aki szlovákul beszél. A rendőrség azt hiszi, hogy bűntény esete forog fenn. Egyes verziók szerint akkoriban vándorkomédiások vonultak át a falun és nincs kizárva, hogy ezek vitték magukkal, de az is lehetséges, hogy leánykereskedő hálójába került. A nyomozás eredményei elé nagy érdeklődéssel tekintenek. Egyedül hallgatom tenger mór tv olását... Rodostó, március eleje. A sovány, agárszerü kutyák, falkákba verődve csatangolnak a falu sáros utcáin. Hangot alig lehet hallani. — Csend, álmosság mindenfelé, a Duna- mente felé. Mások a házak, mások a fák és az ember szive is másképpen szorul ebben a nagy idegenségben. Az alacsony kapuk alól kibukkan néha egy-egy tőrök benszülött feje, csodálkozik rajtam a szeszélyes idegen, aki illetődött arccal keresem a bujdosó fejedelem még íenmaradt emlékeit. időst márciusban éppen kétszázötven esztendeje a II. Rákóczi Ferenc születélének. Milyen jó, hogy ide keletre nem hallatszik el a világpolitika nagy zűrzavara. A Marmara-tenger hullámai épp ugv nyaldossák az agyagos partot, mint ezelőtt kétszáz egynéhány esztendővel, mikor a kis bujdosó csapat szétszakadva várja a Zágon felől jövő híreket... A tárogató mind szomorúbb ós szomorúbb nótákat sir a végtelen tenger felé: a délceg vitézekből lassan szakállas apostolok lesznek, kik krisztusi megadással eszik kenyerét a török császárnak azért a trencsényi szent lobogóért... Az állomás harminc kilométerre van a kis várostól. Hajó csak egyszer köt ki hetenként, de annak sem igen vau utazója, mert az ut Sztam búiig idáig teljes tiz órát vesz igénybe. Talán csak akkor lehetett élénkebb élet itt, mikor a fejedelem tetemeit innen elszállították Magyarországra. Rákócziról és a bujdosó magyarokról már csak a vénebb emberek tudnak valamit. A fejedelem egykori kútja düledezik, már nem olvasható a latin felírás. A bujdosók ebédlője annyira rozoga, hogy életveszélyes felhágni az emeletre. Rákóczi háza és kápolnája még áll. Két öreg olasz barát: Francesco és Bonáventura ápolják, amennyire szerény anyagi eszközeiktől kitelik. De már azok is omladoznak. Mellettük a magyar temetőben embernagyságnyira nő a dudva. Legszo- morubban a görög templom néz ki. Ezt a görögöket üldöző török haderő konyhának és szénraktárnak használta. Sehol sem lehet ecv emléktáblát találni. A magyar emléktáblák darabjai a földbe temetve fekszenek. Még ki lehet olvasni az egyiken-másikon a Rákóczi, Bercsényi nevét... nyenförmán meg lehet jósolni, hogy néhány év múlva a bujdosó fejedelemnek semmi emléke nem marad Rodostóban. Ki is gondozná ezeket a rozoga, szuefte épületeket?... Ha a két öreg barát meghal, a Rákóczi Rodostója mindörökre visszavonul a kuruc-dalok csodálatos világába... ügyében egy háromtagú bizottság fog tárgyalni, amelyben a svéd, egy angol és egy olasz delegátus vesz részt. . Sziillő Géza dr. az asszimilációs politika ellen A P. M. H. vasárnapi számában vezető helyen közölte Wlassics Gyula bárónak, a I magyar közigazgatási bíróság elnökének 1 nagy cikkét arról a veszedelmes felfogásról, amely Mello Franco brazíliai népszövetségi delegátus referátumában megnyilvánul. Mello Franco a kisebbségvédelem fontosságát elis- I meri, a jogok biztosítását kivánja, azonban a kisebbségi politika végső céljának az asszimilációt, vagyis a kisebbségi nemzeteknek a nemzeti államokba való beolvadását jelöli megWlassics Gyula báró nagyszerű dialektikája fejtegetése rámutat érmék a felfogásnak a veszedelmeire. A ligák kongresszusát i is élénken foglalkoztatta ez a kérdés. Dickin- | són elnök előterjesztette elutasító emlékíróját Mello Franco felfogására vonatkozólag. Ezután ; Sziillő Géza dr. emelkedett szólásra és francia nyelven osztatlan figyelem között i tiltakozott Mello Franco felfogásának érvényesítése ellen. Hasonló értelemben beszélt a magyarországi liga elnöke, Lukács György dr. is, továbbá az orosz Briandcsaninöv és a csehszlo- ■ vákiai német liga képviseletében Rauchberg i professzor is. Jellemző, hogy Franco felfogá- ' S8 mellett egyedül az olasz Gianini szólalt fel, aki kijelentette, hogy az Argentínában élő olaszok nem kívánnak kisebbségi jogokat. Szüliő Géza dr. azonnal válaszolt az olasz ■delegátus fejtegetéseire és megállapította, ! hogy lénvegbeb különbség van az Argentínába önként kivándorolt olaszok és az akaratuk ; ellenére idegen államtesfrbe kényszeritett kisebbségek között. A vita folyik I a monostorral és a német kisebbséggel szemben való illojalitásnak kell minősite- jntink. Ha a népszövetség döntését a prágai kormány kierőszakolt szerződéssel akarja megelőzui és a szóbeli eljárást exekutiv kisajátítással megzavarja, ezt a népszövetség elleni illojalitásnak is minősíthetjük. Újból a kisebbségi kongresszus döntéseire utalok. Újólag kifejezem legjobb akaratunkat az államban való lojális együttműködésre, ennek azonban a többségnek a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló lojalitás az. előfeHétele. Brabec válasza Medinger dr. beszéde láthatólag nagy hatást gyakorolt a kisebbségi bizottság tagjaira. A cseh liga vezetője, Brabec szenátor Medinger leleplezéseire nem volt elkészülve és Me- cliuger eljárását helytelennek nyilvánította, mivel a nemeteknek Csehszlovákjában elegendő képviselőjük van, hogy ügyüket odahaza képviselhessék. Medinger állításait mind tagadásba vette és fentartotta azt a jogot, hogy terjedelmes expozéban felelhessen. Marienbad kisajátítását tisztán .belső ügynek minősítette. Kétségbevonta a kisebbségek lojalitását is. Bizottság dönt Marienbadxól Helmer marienbádi apát különben ma Genfbe érkezett- Beavatott körökben azzal számolnak, hogy Marienbad kisajátításának A kisebbségi élet szempontjából a legnagyobb figyelemre érdemesek a népszövetségi ligák uniójának kongresszusai- A nép- szövetség most ülésező kongresszusával kapcsolatban a ligák ezidei kongresszusai szintén Géniben tartja tanácskozásait, amelyek a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságra nézve is nagyjelentőségüek, amennyiben a csehszlovákiai magyar liga is képviselve van ezen a kongresszuson, elnöke Szüllő Gézadr. nemzetgyűlési képviselő által. Szüllő Gáza dr. kíséretében Flachbarlh Ernő dr., a központi iroda igazgatója utazott ki Genfbe a ligák kongresszusára. Az álíampolgársági kérdés Középetirópa legfontosabb problémái közül való az állampolgársági kérdés, amelynek kielégítő rendezésétől százezrek exiszten- ciája függ. A ligák kongresszusának első ülésén rögtön az állampolgársági kérdés került felszínre és a kongresszus elhatározta, hogy a római konvenció ratifikálását fogja követelni. Med’nsfer dr. szenátor iliojalitással vádolja a cseh többséget A népszövetségi ligák kisebbségi bizottságának tegnapi ülésén Medinger dr. szenátor a csehszlovákiai kisebbségek helyzetéről francia nyelven nagyszabású beszédet mondott, amelynek lényegét a következőkben foglaljuk össze:
