Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-05 / 53. (1091.) szám

4

Monakő és a nemzetek szövetsége

Páris, március i.

Franciaországnak kezdettől lógva nagy érede- ke, hogy a Népszövetségben helyzetét erősítse és befolyását megtartsa. Most, hogy Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való belépése küszöbön áll, ez a kérdés a franciákra nézve még fontosabbá vált.

Franciaország hatalmi helyzetének megerősítése és a francia befolyás megnövekedése céljából a franciák gondoltak egy ideig arra, hogy a Francia- országgal szomszédos és minden tekintetben francia befolyás alatt álló Monakő hercegséget fogják a Népszövetségben képviseltetni, s ezzel maguknak egy állandó, megbízható szövetségest szerezni.

Ennek a kérdésnek már története is van. Monakó a múlt év augusztusában Genfbe kiküldött emberei utján nyomatékosan kérte a Népszövetségbe való felvételét. A franciák, dacára a fentebb ismertetett érveknek, haboznak a kis fejedelemségnek ezt a kérelmét támogatni.

Vájjon komolyan vehetik-e a franciák azt a támogatást, amelyet Monakótól elvárhatnak'?

Ha ennek az országocskának a történetére visszatérünk, egyetlen egy korban sem láthatjuk területét függetlennek. A francia forradalom előtt előbb Spanyol-, majd Franciaország fennhatósága alatt állott, a francia konvent a francia birodalomhoz csatolta, amelytől a bécsi egyezmény megint elszakította és 1815-től 1860-ig Szardínia fennhatósága alá került.

Mikor azután Nizza és a földközi tengeri tengerpart egy jó része egyesült Franciaországgal, III. Napóleon császárra jutottak a régi szánd királyok jogai és automatikusan a Monakó feletti protektorátus is. III. Napóleon nem nagyon élt e joggal s a Grimaldi ház leszármazottjának, III. Károly- nak, mindenféle kedvezményeket tett, amelyek révén a kis állam egyre inkább önálló állammá változott..

M>kor pedig Hamburgban, Németországban a játékkaszinói bezárták, Monakó adott helyet egy hasonló intézménynek,

amely a hires montecarlói kaszinóvá lett S különös, arnily mértékben a kaszinó növekedik, olyan mértékben növekedik a francia miniszterek zavara is a Monakóval szemben követendő politikát illetőleg.

Végül is meghagylak a monákói nagyhercegét, mint önálló államfőt, de a mindenkori francia konzul ellenőrzi ennek az államnak tevékenységét és politikai tendenciáit A mostani monakói fejedelem atyja, Albert, mindent elkövetett, hogy kisded országának érdekeit a francia érdekekkel szorosabbra fűzze. 1910-ben meg akarja vetni egy alkotmány alapját s evégből a francia külügyminisztérium jogászainak támogatását kérte ki ée a Quay d'Orsay szeme előtt dolgoztatta is ki az alkotmányt. 1912-ben egy uj egyezség jön létre a két szomszéd között, amely a két állam érdekeinek megfelelő vámrendszabályokat léptet életbe. A háború kitörésekor Albrecht fia, a mostani herceg, ismét felölti francia kapitányi egyenruháját. 1918- ban, a háborús küzdelmek legkritikusabb időpontjában Albert a francia kormánnyal egyértelmüleg megveti állama jogi alapját: Franciaország megújítja Monakóval szemben jóindulatú támogatását és a többi nemzetekkel szemben biztosítja területi és politikai függetlenségét. Monakó viszont kötelezi magát, hogy politikai, diplomáciai és gazdasági tevékenysége soha sem kerül a francia érdekekkel ellentétbe. Ezt az egyezséget a nagyhatalmak a békekötéskor meg is erősítik.

Monakó a Népszövetségbe való mull évi felvételének kérelmével váratlanul kivonta magit a francia előzetes ellenőrzés alól és éppen ezért ez a lépés meglepte és gondolkodóba ejtette a franciákat.

A franciák szerint II. Lajost erre a lépésre nagyfokú családi gőgje vitte, továbbá néhány nagyravágyó emberének önző tanácsa. Valóban, ha Monakó lakosságát számba vesszük, alig találunk másfélezer tényleg tiszta monakói eredetű lakóst, akik húszezer francia és olasz között élnek.

A kimutathatóan színtiszta bennszülött családok száma pedig nem haladja meg a százat (a kaszinó szabályai szerint a krupiérek csak ezekből a -,saládokból kerülhetnek ki.) és ez a szám elenyészik a bevándoroltaké mellett, akik nagyob- rész olasz eredetűek, s majdnem mindnyájan a kaszinó alkalmazottjai.

így a legjobb akarattal se mondhatjuk el, hogy a kisded fejedelemség tarkabarka elemeivel és 600 választójával nemzetet alkotó jelleget ölt- hetné fel és joga volna egy helyre a Nemzetek Tanácsában.

II. Lajos uralkodása óta valóságos aranydüh lepte meg a monakőlakat a lakosságtól kezdve a krupiérek hatalmas testületéig. Legtermészetesebb következménye ennek a játékkaszinó intenzivebb kihasználása volt. A reulette és a trente-quarante mellé a Játékkaszinó vezetői behozták a bakkará- ♦of. is, amely addig csak szerény méretekben folyt, a Sporting-Club magánkaszinójában. Ma ennek a játéknak fényes termek állanak rendelkezésre a kaszinóban. Nem is csoda, ha a játékkaszinó, s vele együtt az egész monakói állam jövedelme hatalmasan megnövekedett.

Mig azelőtt a bevételek soha sem haladták meg a 4f> millió frankot, addig az 1924— 25-iki kimutatás több, mint 110 millió bevételt mutat, fel, azóta pedig ez az összeg a JőÚ milliót is feléit múlté,.

Hogy a kaszinó ilyen hatalmas összeget mutathasson fel, ahhoz több mint négy milliárd frank kellett, hogy az utolsó évben a játékasztalra kerüljön, ami némi fogalmat adhat a játék méreteiről. Monakó ma talán az egyetlen állam Európában, ahol a lakosság valósággal bőségben úszik.

Hogy a Nemzetek Szövetségére visszatérjünk, a mai francia befolyást fenyegető politikai helyzet és Monakó lakősai számával és területével arányban nem álló gazdagság teszi talán azt, hogy

a franciák régebbi tervüket újra elővették ég ismét mérlegelik, hogy vájjon nem volna-e célszerű Monakónak is helyet biztosítani a Népszövetségben. A franciák erre úgy látszik hajlandók is, ha Monakótól újabb biztosítékokat kapnak, hogy teljesen alávetik magukat Franciaország külpolitikai irányításának.

A magyar nemzeti párt az alkotmány revízióját követeli

A magyar nemzeti párt képviselői és i szenátorai Törköly József dr.' szenátor által fogalmazott indítványt terjesztettek a nemzetgyűlés elé, amelyben követelik a csehszlovák köztársaság alkotmányának revízióját. Azt javasolják, hogy a revízió előkészítésére küldessék ki 30 képviselőből és 20 szenátorból álló bizottság. A bizottsági tagok i fele a koalíciós pártokból, másik fele az ellenzéki pártokból választandó. Miniszterek és oly törvényhozók, akik állami hivatalt vi- j selnek, nem lehetnek bizottsági tagok. A bizottság elnökét a képviselőház és a szenátus együttes ülésben választja.

A magyar nemzeti párt indítványa indokolásában kifejti, hogy a csehszlovák köztársaság csakis a népszuverenitás alapján állhat, vagyis csak a nép döntheti el azt, hogy kikkel és mily módon akarja a saját nevében ] átruházott hatalommal magát kormányozhatni. A csehszlovák köztársaságban élő uép I soha senki által nem lett megkérdezve arra j vonatkozóan, hogy mily alkotmányrendszert,! illetve mily alkotmányt akar. A nép nem bízott meg senkit azzal, hog az ő nevében az őt kötelező alkotmányt megalkossa. Az a saját, egyéni elhatározásból összejött néhány cseh és szlovák polgár, aki nemzeti választmánynak nevezte magát, nem volt jogosult a nemzetiségek és a cseh nemzet összességét jelentő nép nevében eljárni és megalkotni az alkotmányt. Az összes jogállamok államjogi szabályai szerint az ily alkotmány jogilag érvénytelen. Ez az alaki érvénytelenség szükségessé teszi az alkotmány revízióját,

mert nem méltó a csehszlovák államhoz és annak presztízséhez, hogy egy oktroj ádtal létező alkotmány által igazolva álljon az ösz- szes jogállamok előtt, hogy itt az önkényura- j lom a népszuverenitás valóságos érvényesü- í lését nem engedi.

A reviziótól való elzárkózás azt jelentené, hogy a csehszlovák köztársaság lényegében egy abszolutisztikus diktatúra, mely törvénytelen alkotmányában a nép szuverenitását csak azért ismeri el, hogy azt a törvénytelen alkotmánynak a népre való oktro- jaiasával a szuverenitást megsemmisítse. Az alkotmány revíziója, tartalmilag is szükséges. A köztársaságban élő nemzetiségek és a cseh nemzet többsége félreérthetetlenül kinyilatkoztatta azt az akaratát, hogy Szloven- szkó és Ruszinszkó autonómiáját követeli. Ez az akarat azt jelenti, hogy a nép többsége nem akar ismerni a valóságban nem létező csehszlovák nemzetet s a köztársaságot mint nemzetiségi államot akarja kiépíteni. De jele*nti azt is, hogy a nép az önrendelkezési jogot feltétlenül gyakorolni kívánja s a szabadságfojtó centralizmust a decentraliz- must jelentő autonómiával kívánja felcserélni. Szükséges az alkotmány revíziója a nemzetiségi egyenjogúság elvi és valóságos megteremtése végett. Szükséges a valódi parlamentarizmus megteremtése és a birói hatalom kellő kiépítése végett is. Megfontolás tárgyává kívánja tenni az indokolás azt is, hogy az időszakos népszavazás által az alkotmány revizióját nem kell az alkotmányba iktatni.

Az Ég és a föld uj csodái

Szép dolog a politika, de azért a tudomány sem utolsó dolog. Az egész világ visszhangzik a politikai vitáktól, melyeknek praktikus eredménye — semmi. Ellenben a világ csak alkalmilag hall a tudományok haladásának olyan eseményeiről, amelyek többé-kevésbé hozzájárulnak ahhoz, hogy könnyebb és szebb legyen az emberiség jövendő élete. Megokolt tehát., hogy időnkiut egy kis szemlét tartsunk a tudományos élet eseményei fölött is.

Miért lesik a csillagászok a teljes nap- fogyatkozásokat?

A tudósok előre sohasem tudják, mi „derül ki" a Napnak egy-egy előretörése alkalmával. Ram- say az 1894-ikí napfogyatkozás alkalmával fedezte fel a Nap légkörében az argon nevű gázt, mely- lyel egyelőre nem tudtak mit csinálni. Csak 1914- ben jött rá Langmuir dr., hogy ha a villamoskörté- j be argongázt adunk, a körte világitó ereje raeg- ! sokszorosodik. Az argon a lámpában évi háromszáz í millió dollárral teszi olcsóbbá a villamos világítást. A héliumot 1890-ben fedezték fel azok a csillagászok, akik Indiában figyelték a napfogyatkozást. Az uj elemnek nevet adtak, de évtizedek múlva jöttek csak rá, hogy a léghajózás jövője a helimn-gáz nélkül el se képzelhető. Az 1925. évi napfogyatkozás alkalmával is felfedezett Slocum amerikai tanár egy uj gázt, mely egyelőre a tanulniányozás^tádiumában van.

Négy percentet vesztett a Nap

A napfoltok tanulmányozása közben $ csillagászok észrevették, hogy 1922-ben a Nap hőmennyiségének négy százaléka hirtelen elveszett. Azóta élénken figyelik a Nap hőmérsékletének minden változását, különösen a napfoltokkal kapcsolatban, de az 1922-iki hőveszteségből még eddig nem térült meg semmi.

A sárgaréz agy

A washingtoni Parti és Goedetikai Bizottság tisztviselői szerkesztettek egy számológépet, mely néhány gombnak a beigazítása után magától kiszámítja, hogy a világ bármely kikötőjében bármely időpontban mekkora lesz az árapály. Ez a gép, amelyet „sárgaréz agy“-nak neveztek el, tizenötezer alkotórészből áll és hatvan matematikusnak a munkáját végzi —’ csalhatatlanul.

Harminc atom vékonyságú fémlapok

Az aranyból sikerült oly rendkívüli vékonyságú lemezeket létrehozni, hogy a fénysugarak áthatolnak rajtuk. Ha egy ilyen aranylemezt a fény- kópező-gép és a lefotografálandó tárgy közé állítunk, a fotografálás nemcsak lehetséges, de a tárgy képe még csak fátyolossá sem válik. Még jobban nyújtható a nikkel; ebből oly vékony lemezeket. csinálnak már, amelyekben az anyag atomjai csak harminc rétegben halmozódnak egymás felett A rádió, a telefon és a fonográf törté- j netében uj fejezet, kezdődik ezzel, mert olv hangok válnak hallhatókká, nielyek eddig mélyen alul j voltak hallószervünk felfogó képességén.

Villamos mikrofon

A villamos mikrofonok már. annyira tökéletesek, hogy hihetetlenül erősitik a hangot. Ha egy nagy almával, melyben tíz centiméter mélységben dolgozik egy kukac, összekapcsoljuk a készüléket, a villamos mikrofón hallhatóvá teszi a kukac rág- csálását.

Csináltassunk alumínium kabátot.

Az esőkabátok szövetét eddig gumival vagy viasszal vonták be, hogy át ne menjen rajta a viz. A „vizhatlanitá;** sikerült is, azonban az igy preparált szövet nem bocsátja át a levegőt sem. Ez az oka annak, hogy esőkabátban rendesen izzad az ember. Ha a szövetet rendkívül vékony alumínium- réteggel vonják be, ez a réteg a vizet nem engedi át, a levegő azonban szabadon járhat rajta ki és be. Egy amerikai gyár a múlt évben már harminchatmillió méter alumíniummal bevont szövetet hozott forgalomba.

Kombinált loköinotivok Ezidőszerint a franciák rendelkeznek a legjobb lokomotiwal. Van egv nagyszerű hevált kísérleti gépjük, melyen a fejlesztett gőz egy magasnyomású turbinát hajt, ez visámt alacsony nyomású turbinákat hajt, melyek egy dinamót hajtanak. Ez a dinamó viszont a kocsi nyolc tengelye fölött levő nyolc motornak szolgáltat, áramot. Ezzel a kombinált géprendszerrel a tüzelőanyag hatvan százalékát meg lehet takarítani.

Kukorica-cukor

Amerikai vegyészeknek sikerült a kukoricából rendkívül finom, 99.85 százalékos tisztaságú kristályos dextroset előállítani. Ez a tennék nem egészen olyan édes ugyan, mint a répacukor, de sokkal könnyebben emészthető. A számítások szerint valószínű, hogy a kukoricacukor a répacukrot rövid idő alatt háttérbe fogja szorítani.

A napraforgó jövője

A nálunk is dúsan termő napraforgó magjából ma olajat és olajpogácsát készítenek, pedig ez az értékes mag jobban is kihasználható. A napraforgó magjában igen sok az inulin nevű anyag, mely könnyen átalakítható levulóze-vá, mely harmincöt százalékkal édesebb, mint a cukor. A levulózénak csak az a baja, hogy nehezen kezelhető, mert a levegőből magába szivja a vizet. Megfelelő ipari berendezéssel azonban teljesen pótolhatja a cukrot, melynél olcsóbb lesz idővel, mert a napraforgó kevés gondozás mellett holdanként kétszáz métermázsa termést is kap, s ebből húsz metermázsa levulóze előállítható.

Adjunk egy kis villamosságot kerti növényeinknek

A vülamós kezelés az amerikai kereskedelmi kertészetben ma már csaknem olyan fontos, mint. a műtrágyával való kezelés. A veteményes kertek fölött antennák vannak kifeszitve a légköri villamosság felfogására, s nz antennákból dróton vezetik a villamosságot a gyorsabban fejlesztendő növények közelébe.

1926, március 5. Péntek

?ÍO-5I-ÉIjET~ .

A köz- és magánjog határa

Irta: Nagy Árpád dr. ügyvéd.

Sententia facifr ius.

Az igény köz-, vagy magánjogi jellegét a Legfelső Közigazgatási Bíróság judikaturája állapítja meg.

Az 1925. X. 15. 217. sz.törvény 1. §-nak 1. pontja értelmében mindazokban az esetekben, amelyekben az erre vonatkozólag kiadott törvények értelmében közigazgatási hatóság határoz magánjogi igények felett, az ettől a határozattól érintett félnek jogában áll valamennyi jogorvoslati eszköz kimerítése után az ezekről az igényekről hozott határozat orvoslását per utján szorgalmazni.

E törvény szempontjából elsősorban az vizsgálandó, hogy mi az a magánjogi igényé

Jogi fogalom.

A jog: rend szavakban. A paradicsomban Ádám, álmában az anarchista közjogot, a kommunista a magánjogot aligha ismeri.

De már a klasszikus római jognak megvan a köz- és magánjogról szóló definíciója. „Ihs publicum est, quod ad statum reipubli* cae, privatum ius, quod ad singulorum ut.ili- tatem spectat!“ E római definíció oly elasztikus peret, melyet tartalommal be lehet, tölteni mindaddig, mig a gazdasági renddel együtt kifejlődött jogi dualizmus: a közjog és magánjog létezni fog. Igen nehéz feladat azonban a köz- és magánérdek, a közjog és magánjog között a határt megszabni. Ez a határ az uralkodó renddel az evolúció utján együtt halad. A jog felülépitménye a gazdasági rendnek. Célja ennek fejlődését szolgálni. A köz- és magánérdek, a közjog és magánjog közötti határ nem állandó, mindig az uralkodó rend fejlődése irányában fog mozogni.

Jogigény a jog érvényesítésének lehetősége, perjogi kifejezéssel élve kereshetőség. Magánjogi igény, magánjogi, közjogi igény közjogi kereshetőség.

Törvényhozásunk a köz- és magánjog, a közjogi és magánjogi pereshetöség határőri s szabályozó tisztét az 1925. X. 15—217. sz. t.

1. §-val a prágai Legfelső Közigazgajtási Bíróságra bízta.

Az 1925. X. 15—215. sz. t 4. §-a érteb I méhen: „Ha az ügyben a Legfelső Közigazgatási Bíróság döntött, úgy végzése, hógy az igény közjogi, vagy pedig az a végzése, mely- lyel a panaszt azzal az indokolással utasította vissza, hogy az alkotmány 105. §-a szerint a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó ügyről van szó. a bíróságot kötelezi, mégpedig akkor is, ha a bíróságok a rendes perut helyét az előirt fokozatos eljárás során megtagadták volna.“

A határörj és regulátori tisztet a köz- és magánjog között a Legfelső Közigazgatási Bíróság judieaturájával gyakorolja, amely az

1925. X. 15. 217. sz. t 4. §-a értelmében a legfelső rendes bíróságra, a brüunire nézve is kötelező.

A Legfelső Közigazgatási Bíróság úgy őrzi a köz- és magánjog közötti határt, hogy a közjogi kereshetőségen alapuló panasz előtt a jogszolgáltatás kapuját megnyitja, a magánjogi kereshetőségen alapuló panasz elől elzárja az 1875. X. 12. 36/1876. sz. osztr. bir. t. 3. §- nak a) pontjára, saját hatáskörének hiányára és a rendes bíróság hatáskörére hivatkozva.

Ezt a csehszlovák nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának 1925. VI. 24. szenátusi 11. sz. ülésének 2167. sz. nyomtatott jelentése igy fejezi ki:

„A Legfelső Közigazgatási Birósóg nem dönt magánjogi igényekről, hanem közjogi igényekről, ha tehát illetékesnek találja magát és érdemben dönt, akkor ezzel azt a jogi véleményt juttatja kifejezésre, hogy a közigazgatási hatóság nem döntött, magánjogi igény fölött (az alkotmánylevél 105. §-a).

hanem a határozatban ellenkezőleg közigazgatási, közjogi dolgokról van szó. Ha annak a kérdésnek eldöntése, hogy az igény magán-. | vagy közjogi jellegü-e, néha nehéz is. nyilvánvaló, hogy oly intézmény, mint. a Legfelső Közigazgatási Bíróság illetékes a konkrét esetben ennek a kérdésnek eldöntésére."

Határregulátorj szerepét a köz- és magánjog között a prágai Legfelső Közigazgatási Bíróság joggyakorlatának megváltoztatásával töltheti be, amire ügyrendje az 1907. VUI.

22. 209. sz. osztr. bir. kormányrendelet adja meg a lehetőséget.

Sententia facit ius. A prágai Legfelső Közigazgatási Bíróság döntvénytára mutatja meg nekünk, hogy közjogi-e valamely igény vagy magánjogi?

Hógy hová tartozik a közhivatalnoki fizetés és nyugdíjigény, az az ügy védember előtt ezek alapjáig világos.

y