Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-31 / 75. (1113.) szám
2 qm&KarMmafam 1926 március SS, szerda. Á tátraaijai nagy megye közgyűlése Liptószentmiklós, március 30. Szombaton délelőtt tartotta rendes közgyűlését a tátraaljai nagymegye képviselőtestülete. A tárgysorozat tárgyalása alkalmával Fedor Miklós helyébe, aki nemzetgyűlési képviselővé való megválasztása következtében lemondott, Poscb Imre dobsinai lelkészt bivták meg. A közgyűlésen sok ügyben hangzott el panasz. így többek között megállapította Kozár dr. megyebizcttsági tag, hogy az állítólagos, már létesített négy állami elemi iskola nem létezik sem Pronikon, Dubraván. Kvotonenyn, sem pedig Laziskon, mert az állam még mindig nem gondoskodott a szükséges iskolaépületek felépítéséről. A vörösklastromi templom történelmi műemléke is olyan szemoru állapotban van. hogy ma-holnap bedől s „takarékossági*' okokból senki sem gondoskodik annak restaurálásáról. Teschíer Antal dr. megyebizottsági tag magyar nyelven szólalt fel a szepesnlegyei kórházi alap ügyében. Az alap papíron ugyan 7S0.ÜC0 koronát tesz ki, a valóságban azonban csali 250.000 korona, mert. a többi badikölcsön- ben fekszik. Teschíer dr. még kérdést intézett, hogy mi van a Ruman-féle 300 000 koronás szeszalappal. A zsupán erre azonbau választ adni nem tudott. Végül elfogadta a közgyűlés azt a javaslatot, hogy Lőcsén az elmebetegek pavilonját államsegéllyel kibővítik. Adókérdésekben pedig elhatározta, hogy a katasztert a községekben fektetik fel s az adókat a közjegyző és helyi bizottságok meghallgatásával vetik ki. Az adókat pedig a jövőben ugyanígy fogják a jegyzők behajtani, mint az államalakulat előtt, mert ezzel a falusi emberek megszabadulnak sek fölösleges kálváriajárástól. Ez természetesen csak a megyei adókra vonatkozik. jába. A reálpolitika paripája nem a kormánykoalíció finisze felé nyargal, de ama eél felé tör előre, amely cél az egyenjogúság és a nemzeti szabadság beteljesülését jelenti. A magyar nemzeti párt nem szorítja háttérbe a vallást, de a vallásoknak, mint az emberi élet felemelőinek védelmében az első sorban áll é* a liberális politikai felfogás egységesítő erejével a vallásvédelmet beleilleszti a nemzetvédelem életfontosságú frontjába, A magyar nemzeti párt mindezeket nem támadó, nem propaganda és uszitó célzattal szögezi most le, csupán azért nyilatkozik meg a sorozatos támadások után, hogy alkalma legyen lojális és a korrekt magatartást tanúsító viselkedésére hivatkozni majdan egyszer, ha a magyarság ítélni akar ebben a kérdésben. Kinek a hibájából szakadt el a két magyar párt közötti kötelék, ki volt a magyar béke akadálya és ki felelős a felidézett tesívérhá- beruért A cseh nemzeti szocialisták fascista wiiasitóreformja Többségi szavazással ki akarják ssorífanl a kisebbségeket a parlamentből — Alkotmányellenes népszavazással! fogadtatnák el az uj törvényt — A légionáriusok Stribrnyék tervezett államcsínye eílan Válasz az „átnyergelésre“ Pózsony, március 29. A magyar nemzeti párt országos sajtófőnöksége közli; Az országos keresztényszocia- lista párt hivatalos hetilapja, a „Nép" konzekvensen támadja a magyar nemzeti pártot, annak vezető egyéniségeit és politikai akcióit. A magyar nemzeti párt sohasem felelt nyílt, vagy burkolt támadással a Nép-nek agresszív cikkére, mert politikai hivatásának komolysága és törekvéseinek tisztessége nem engedte azt, hogy a két magyar párt közötti sajnálatosan feszült viszonyt hírlapi csatározásokkal elmérgesitse. A magyar nemzeti párt ezzel a valóságos sajtőoffenzivával szemben legfeljebb a higgadt és objektív védekezés álláspontjára helyezkedett és tette ezt annak reményében, hogy az országos keresztényszocialista párt sajtóorgánuma is átérzi annak szükségét, hogy a pártközi béke érdekében az egymás elleni uszítás helyett a magyarság az egymás megbecsülésének és megértésének pozitív jeleit szeretné látni. Most sem támadó célzattal foglakozik Kovács Gyula: „Átnyergeiés“ cimü és a Nép legutóbbi számában megjelent vezércikkével, de a cikk tónusától eltérően az objektivitás hangján kénytelen kijelenteni, hogy a cikkben foglalt rágalmakat határozottan és erélyesen utasítja vissza. Frázisokon nyargal és kortesszólamokból merített inszinuációkat rögzít le az a cikk, mely kijelenti, hogy a magyar kisgazdapárt zsidó paripára nyergeit át és a keresztényeket nyeregként akarja felhasználni. Elvaault- ságban, vagy szándékos politikai banzsal- ságban szenved az, aki a magyar gazdák megszentelt zászlóján a kereszt helyett héber betűket, a magyar hűség helyett a csehszlovák kormányküség jelszavát látja a magyar nemzeti párt politikája révén. Az elveket megértők, a politikában tisztán látók, a józanok és nyiltfejüek nem ugranak be Kovács Gyula vakmerő s uszitócélzatu kijelentéseinek. Akik tudják ds átérzik a magyar nemzeti párt politikáját és politikájának útirányait, azok tisztában vannak azzal, hogy a keresztény erkölcs, mint társadalmi erő, a hit mint o,z emberi lélek drágaköve éppen olyan szent a magyar nemzeti párt előtt, mint a nemzeti érdekért, folytatott küzdelemnek ezer és ezer harca, mini a magyar életért, a magyar jövőért és a. magyar boldogulásért folyó munkája, amely sohasem torkol- hatik bele o, kormányhüség szennyes árPrága, március 30. A hivatalnokkormány kinevezése óta nem múlik el nap anélkül, hogy a cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo a választási reformot ne sürgetné. A sok cikk között a legfeltűnőbb volt Kaiianek dr. utolsó cikke, amelynek címe: Változtassátok meg a választási rendelt! Ebben többek között ezeket Írja: — Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy 1921 tavaszán nagyon közel álltunk az erőszakos oktrojhoz. Az utolsó változási az 1825-ös választásoknál különben megmutatták, hogy mennyire szükséges a választási törvény módosítása. Elsősorban azt kell kérdeznünk, hogy parlamentáris vagy parlamenten kívüli utón hajtjuk-e végre a választási reformot? Az alkotmánytöTvény ugyan megállapítja, hogy a viszonylagos választási elvet meg kell őrizni és kizárja a többségi választási rendszer behozatalát a parlament két harmadának hozzájárulása nélkül. Egy ilyen többséget azonban sohasem lehet összehozni, mert ez ellen mindig st fognak foglalni a magyarok, németek és kommunisták. — A csehszlovák választási törvény tévedése, abban rejlik, hogy csakis a választó személy érő van tekintettel és néni arra, hogy egy kormánytöbbség alakul3'. - hasson. — Ha tehát a parlamentben a választási reformot nem lehet végrehajtani, úgy nem marad más hátra, mint hogy a kormány a parlament által elutasított javaslatot a nép szavazására bízza. De még a többségi rendszer bevezetése se<m oldaná meg a válságot, hanem szükséges a választási kerületek bizonyos geometriáját is bevezetni. — Egyetlen egy alkotmányos ut van ___a viszonylagos választási jogot ö^ zekötni a mandátumok elosztásával olyan pártoknál, amelyek a szavazatok bizonyos százalékát elérték. Itt természetesen tekintettel kell lenni arra, hogy az ellenzéki pártok esetleg egyesülnének és ehhez mérten kell a százalékkulcs magasságát megállapítani. Meg sokkal érteim ©sebben fejezi ki szándékát a cikk ezekkel a szavakkal: — A választási kerületeket is meg kell változtatni, hogy ezzel a német és magyar törvényhozók számát csökkentsék. Ezt követeli az állam (!) és egyúttal a demokrácia (!) érdeke. Kahanek dr. szenzációs cikke nagy meglepetést keltett politikai körökben, mert ezzel elárulta, hogy a nemzeti szocialista párt most alkalmasabbnak találja az okírojra az időt, mint 1921-ben és még az erőszaktól sem riad vissza, csak hogy a cseh szupremáciát biztosítsa. A legcsodálatosabb az egész dologiban az, hogy egy magát szocialista pártnak nevező párt kívánja ezt a legsötétebb reakcionárius választási reformot, A Ceské Slovo megfeledkezik arról, hogy azt a kevés jogot, amit ma a nemzeti kisebbségek élveznek, nem a csehek adták meg, hanem a saint-germaini és trianoni szerződések. Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy Stribrny, a nemzeti szocialista párt vezére, az egységes szocialista front, vala- lamint a cseh-német kormánylehetöség mellett egy másik tervvel is foglalkozik s ez: a nyílt diktatúra. Stribrnyék a jelek szerint még akár a parlament kijátszásával úgy akarják módosítani a választási törvényt, hogy a német és rnagyaT kisebbség lehetőleg kiszoruljon a parlamentből. Ez tehát nem akar más lenni, mint a Mussolini-féle fascista választási törvénynek a másolata. Stribrnyék azonban tévednek, amikor azt hiszik, hogy Mussolini példáját követhetik. Mussolini a maga rendszerét egy abszolút egynyelvű és egyvallásu országban valósította meg. Annak utánzása, ami ott esetleg konszolidációt eredményezett, egy olyan kimondott nemzetiségi államban, mint Csehszlovákia, a politikai őrülettel határos. Ehhez a kérdéshez megszólal a légionárius Národni Osvobozeni, amelynek cikkét kivonatosan, de egyúttal kommentár nélkül közöljük: «. — A koalíciós kormány bukásával kapcsolatban — mondja a cikk — sokat imák a lapok a választási törvény módosításáról. Konkrét tervvel ugyan még nem álltak elő, de ma már világos, hogy a többségi választási rend bevezetését kívánják, amint ez a forradalom előtt volt. A mozgalom élén a Ceské Slovo áll. A légionárius lap elsősorban is megcáfolja a Ceské Slovónak azt az argumentumát, hogy a jelenlegi választási törvény csak a választókra van tekintettel. A tények épp az ellenkezőjét bizonyítják, mert hiszen a mi választási törvényűink egyáltalában nin- ti tekintettel a választókra, hanem a pártokra 9 éppen emfátt követelik á kötött jelölőlista törlését.-r, A választási törvény., célja biztosítani az állam vezetését. Azonban teljesen érthetetlen — Írja a Národni Osvobozeni —, hogy népszavazással lehessen egy választási reformot életbeléptetni. Hiszen ismeretes, hogy parlament, illetve az állandó bizottság nélkül a köztársaságban semmi sem történhetik. Rs aikotmányeliene- nesen lehetséges? Itt gondolni kell annak következményeire. Szükséges, hogy a javaslatot előbb a képviselőház elutasítsa, a kormány pedig egyhangúan elhatározza, hogy a javaslatot a népszavazásra bízza. De a népszavazást sem lehet mindaddig végrehajtani, amiig el nem fogadja a nemzetgyűlés azt a törvényt, amellyel az alkotmánylevél 46. §-a végrehajtandó. Végül nem szabad elfelejteni azt, hogy a választási jogviszonyok megválfoziaíá- sárox szükséges az alkotmánytörvény módosítása, amely viszont nem intézhető el népszavazással. Ami pedig a választási geometriát illeti — állapítja meg a legionáriuslap —, semmi sem lehet veszélyesebb, mint éppen az ezzel való játék. Hiszen jó példát mutatott a régi Ausztria. Mennyire megbosszulta magát minden erőszakos elnyomatás és mennyire meglosz- szulná magát a választási kerületek geometriai felosztása, azaz, hogy egyes pártokat vagy nemzeti kisebbségeket a törvényhozói képviselettől megfosztanának. Három és fél millió németet nem lehet megfosztani a törvényhozói képviselettől, mert ez sokkal többet ártana, mint amennyit használna. Sokkál jobb, ha a kisebbségek képviselve Vannak és ezzel a munkára és az együttes felelősségre rá vannak kényszerítve, mintha fegyvert adnánk a kezükbe az irredentizmus növelésére. Végül hangsúlyozza a Národni Osvobozeni, hogy a választási elvnél tekintettel kell lenni a kisebbségek védelmére, amit az alkotmány és a békeszerződések biztosítanak. A lógna^ „ bb meglepetés a légionárius lap részére az, hogy ezzel a tervvel egy szocialista párt lapja állt elő. A nemzeti kisebbségek természetesen már előre készen állnak minden njább jogfosztó orvtám adásra. Tendenciózus hir a Bund dér Landwirte válságáról A bécsi sajtóban és ennek nyomán a pozsonyi Híradóban napvilágot látott egy prágai híradás, amely szerint Mayer József, a Bund dér Landwirte képviselője és Jannausch József országos pártfőtitkár között súlyos konfliktus támadt, amelynek oka az, hogy Jannausch mélyen sértő kijelentést tett Mayer képviselőről. Egyes prágai hírek arról számoltak be, hogy e konfliktus folytán Mayer József képviselőt a Bund dér Landwirte kizárta tagjai sorából. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége illetékes helyről arról értesül, hogy ez a híresztelés minden alapot nélkülöz, mert a Bund dér Landwirte pártvezetőségének az az álláspontja, hogy a konfliktus két párttag személyes természetű ügye. Mayer József képviselő Jannausch főtitkár ellen a bíróságnál becsületsértés miatt feljelentést tett Az ungvári cseh lapok támadásai a magyarság vezérei ellen Prága, március 31. A két ungvári magyar nyelvű konnánylap tendenciózus cikkei, amelyekben rámutattak arra, bogy a Kárpátaljai Magyar Gazda cikke: 8 Csehszlovákiai magyarság jövőjéről a magyarság politikai átori ént álód ását jelenti, visszhangra talált az ugyancsak kormánypénzen élő Podkarpatské Hlasyban, amely ismét csak a legvadabb vádaskodással illeti a magyar pártok vezéreit. A Podkarpatské Hlasy elsősorban is a régen lecsépelt jelszavakkal élve azt Írja, hogy a köztársaságban egyetlen magyar lojális párt sincsen. Otromba támadásai arra irányulnak, hogy a magyarság vezérei az itt élő magyarságot mindig Magyarország szellemében vezetik s ezt azért teszik, mert Budapesttől kapnak pénzeket. Az egész magyar ellenzéki politika a pénz körül forog, amelynek teljhatalmú kezelője Korláth Endre dr., a magyar ellenzék vezére. Nem kell részletesen foglalkoznunk az ungvári cseh lap cikkével, hanem csak röviden rámutatunk arra, hogy volt egy magyar kormánytAmogató lo- . jális párt: a. Csánki-Nmmánn-BékrffiFriedmann-Hodzsa-párt, A magyar nép és elsősorban a magyar gazdák látták, bogy a kormány tömte a pénzt a vezérekbe. akik még cirkuszi felvonulásra is rábírtak néhány magyar embert. ígérlek nekik földet, adóelengedést — a A választások előtt, a választások után pedig cseh telepesek kerültek a Csallóköz jő- termő feketeföldiére. S ezek a félrevezetett. magyar testvérek ma már belátják, hogy visszaéllek az 6 jóhiszeműségükkel, látják, hogy Békeffi-Friedmann meggazdagodva itthagyta a pártot és a kormányt, valamint a tagdijakból összegyűjtött pénzen most „grófi“ életet él Pécsben. Az első é-3 remélhetőleg utolsó kormánypárti magyar csoport megfizette a leckebért, tanulhatott, hogy mennyire visszaélnek egyes emberek jóhiszeműségével. Ma már ezek az eltévedt magyar testvérek is belátják, hogy csak egy lehetőség van, s ez: a magyarság tömörítése és egységesítése a jelenleg fennálló ellenzéki magyar pártokban. Hantos Elemér Páneurópáról Becs, március 30. Hantos Elemér dr. volt magyar államtitkár előadást tartott „Paneurópa és Középeurópá“ cimen az osztrák politikai egyesületben. Kifejtette, hogy Középeurópa konszolidálódása fontos lépés Paneurópa szempontjából s amit Kalergi gróf általánosságban tervez a kontinensen, azt előbb Középeurópában kellene megvalósítani. Törekedni kellene a gazdasági, a valutáris és a közlekedési egységesítésre- ami a szuverén államok jogainak tekintetbevételével s az autonóm kisebbségek sorsának rendezésével tetemesen megköny- Qyifené a Duna medencéjének gazdasági életét. A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szervezkedése a Csallóközben. A magyar nemzeti párt országos sajtófőnöksége közli: A dunaszerdahelyi járásban megindult s a gazdasági érdekvédelmet kjépítő szervezkedés sikeresen folyik. Legutóbb Alistól, Fel- istál, Tőnye, Bögellő és Padány községeket látogatta meg Méhes Rudolf párttitkár és mindenhol megalakította a mezőgazdasági szakosztályt A szakosztály megalakítását a gazdaközönség lelkesedéssel mondotta ki és magáévá tette azt a nagyszabású programot, amit a szakosztály maga elé tűzött. Húsvéti iflstszer COTILLOK erősen parfümirorott, bármely illatban mindenütt kapható. Újdonság! Újdonság! Főelárusitóhely: „Siren" Praha-Yinohrady 1662
