Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-31 / 75. (1113.) szám

1926 március 81, szerda. ^WKxAI*MaCtVat* .WTPTi AT> 3 Mem lesz egységes munkásfront A kommunista párt, a hivatalnokkor­mány kinevezése után egy egységes munkás­front megalakitása céljából csatlakozásra hív­ta fel a cseh és német szociáldemokrata pár­tokat. A cseh szociáldemokrata párt azonnal visszautasította ezt a kezdeményezést azzal az indokolással, hogy nem akar barikádokon harcolni a dema­gógiáért és Moszkváért. Most ugyanezt tette a német szociálde­mokrata párt |s, amelynek hivatalos lapja, a Sozialdemokrat agresszív cikkben kijelenti, hogy egyetlen gondolkodó munkás sem vehető rá arra, hogy a kommunistákkal, akik már egyszer szétrobbantották a munká­sok egységét, most ismét egyesüljenek. A kommunistáknak egységes frontter- viik nem más, mint egy forradalmi jelszó. Ez a forradalom ma azonban nem a ka­pitalisták ellen, hanem a szociáldemokra­ták ellen szól. Egységes munkásfront csak akkor ala­kulhat, hogyha a kommunisták bomlasztó munkájukkal a szövetkezetekben és szerve­zetekben felhagynak. Izgalom Olaszországban a Rajna-Majna-Duna csatorna miatt Felmerült a Duna—Adria-csatorna terve . Bécs, március 30. (A P- M. H. bécsi tudósítójától.) A német városok nagyszabású hitelei után most a lon­doni Leó Higgmson & Co. bankház hatmillió dollár kölcsönt folyósított a Rajna—Majna— Duna-csatorna építkezési munkálataira. Ez a hatalmas viziut, amely Rotterdamot i Kölnnel, Béccsel, Pozsonnyal, Budapest- i tel, Belgráddal és Brailával fogja össze­kötni, máris biztosítva van. Amig azonban a dunai államok számára beláthatatlan nyereséget fog jelenteni ez a csatorna, amely összeköti az Északi tengert a Fekete tengerrel, addig Olaszországban nagy az izgalom az épít­kezési munkálatok előrehaladása miatt. étclzsírral! Határtalanul eltartható! Könnyen emészthető! Leilei sajtópöre a Magyar Újság ellen A csatorna ugyanis nagy kárt jelentene az adriai kikötőknek, elsősorban Triesztnek. A Rajna—Majna—Duna-csatorna bonyolítaná ugyanis le' Anglia, Belgium, Hollandia, Né­metország és az utódállamok szinte egész forgalmát azáltal, hogy a viziut következté­ben a transzportköltségek 25 százalékkal csökkennnének. Ezért olasz körökben felmerült a Duna—Ad­ria-csatorna terve. Ez azonban nem oly könnyen valósítható meg, mivel a jugoszláv kormány hozzájárulá­sa is szükséges. Egyelőre pedig a jugoszláv kormány nem mutat hajlandóságot arra, hogy tárgyalásokba bocsátkozzék a Duna—Adria- csatorna megépítéséről. A bécsi kereskedelmi minisztérium for­galmi osztályától azt az információt kaptuk, hogy az olaszok izgalma egyelőre alaptalan. Ha a Rajna—Majna—Duna-csatorna ki is épül, a tervezett nagy forgalom csak akkor veheti kezdetét, ha a parti államok Duna- szakaszaikat hajózhatóvá teszik nagy hajók számára is. Ezek a munkálatok azonban óriá­si összegeket igényelnek, úgy hogy Ausztria egyelőre nem is gondolhat a ki­építésre. A tervezett nagy bécsi Duna-kikötő épít­kezései azonban jövőre valószínűleg meg fog­nak kezdődni. Orosz-lengyel kémháboru Varsó, március 30. Charkovban szovjetorosz hatóságok két lengyel tisztet és három papot kém­kedés miatt halálra Ítéltek és kivégeztek. A szov­jethatóságok nem vették tekintetbe a lengyel kor­mány tiltakozását. A magyar nemzeti párt interpellációja az adósérelmek ügyében. A magyar nemzeti párt országos sajtófőnöksége közli: Szent­Ivány József nemzetgyűlési képviselő és tár­sai interpellációt intéztek a pénzügyminisz­terhez a besztercebányai pénzügyigazgatóság rimaszombati expoziturájánál most folyó s az 1921—22—23. évekre vonatkozó jövedelmi adó kivetések tárgyában. Az interpelláció ki­mutatja azt, hogy a kivetések a törvényben előirt feltételek figyelembevétele nélkül foly­nak és hogy a pénzügyi közigazgatásban való önkormányzati elvek diszkreditálják a köz­társaság demokratikusnak hirdetett rend­szerét. Érdekfeszltő tárgyalás a pozsonyi sajtóbiröságon — Varecha és Honár terhelő vallomása Le Jel vesztegetési kísérletéről — Csicsmanec Járásfőnök beismerte a hivatalos Lellel-fóle kérdőív eredetiségét Pozsony, március 30. Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése: A pozsonyi kmetbiróság Hoffmann Adolf tábla- biró elnökletével ma folytatta Leilei Jenő dr. sajtópörét Dzurányi László, a P. M. H. felelős főszerkesztője ellen, aki a múlt év május 15-én a pozsonyi Magyar Újságban „Leilei árulása" címen cikket irt. A bíróság hat hét­tel ezelőtt elrendelte a valódiság bizonyítását és ezért a mai főtádgyalásra mindkét részről számos tanút idézett meg. Megjelent Mónár Jenő füleki párttitkár, akit csendőrök kisér­tek a terembe, mert a rendtörvény alapján 8 hónapi fogházra Ítélték jogerősen. Dzurányi felelős szerkesztő tanúi között ott van Tarján Ödön, Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő, Franciscy Lajos dr. szenátor, Bittó Dénes, Flachbarth Ernő dr., Kristóff Sándor losonci főtitkár, Varecha Jó­zsef, Mayer Samu volt nemzetgyűlési képvi­selő, Reinel János dr. szerkesztő, Böhm Re­zső főtitkár, Merrel István nyitrai titkár és Stampfel Frigyes dr­Leilei Jenő dr. tanúi: Csicsmanec losonci járási főnök, Barta János, Szappanos Lajos, Néder János és Ollerényi János Érsekújvár­ról. A bíróság tagjai Hoffmann elnökön kívül Jehlicska dr. és Havel dr. táblabirák, vala­mint Chmielovszky József dr. ügyvéd és Ma­xién Károly pozsonyi szabómester kmetbirák. Leilei személyesen jelent meg védő nél­kül, Dzurányi főszerkesztő védőjével, Weich- herz Zoltán Dezső dr. ügyvéddel jelent meg a tárgyaláson. Az első tanú Mayor Samu volt nemzet­gyűlési képviselő, aki arról tesz vallomást, hogy az inkriminált cikkben foglalt adatok hogyan kerültek a Munkás Újságba, amely azt a Magyar Újság előtt közölte. A Munkás Újság cikkét Mayer vallomása szerint Schultz Ignác irta. Elnök ezután felolvassa a Munkás Újság cikkét s megkérdezi tanút, vájjon ezért nem inditott-e sájtópört ellene Leilei, vagy nem küldött-e be helyreigazító nyilatkozatot. Tanú: Sem sájtópört nem kaptam, sem helyreigazitó nyilatkozat nem érkezett be. Leilei közbeszól: Sem a Munkás Újság, sem a Népújság ellen sohasem indítottam sájtópört ,Írhattak rólam, amit akartak. A Népújság egy alkalommal azt irta rólam, hogy résztvettem Horthy magyar kormányzónak egy estélyén, amikor egy ezüstkanál tűnt el s az újság megjegyezte, hogy valószínűleg az én kezem között tűnt az el. (Nagy derültség a közönség soraiban-) Ezután Varecha Józsefet, a koronatanút hallgatják ki, aki jelenleg a Magyar Munkás­pártnak titkára Losoncon. Elmondja, hogy Leilei Füleken felkereste s igyekezett őt rávenni arra, hogy árulja el, honnan szerezte a cikkíró az adatokat és segítsé­gét leérte, hogy kimenthesse magát az árulás vácija alól. Ezért anyagi áldozatot is ígért neki. Varecha ugyanis két barát­jával, Mónárral és Ribarykkal látta a füleki csendőrségen a teljhatalmú minisz­térium kérdőívét, amelyben az ellenzéki pártok működéséről kér felvilágosítást a csendőrhatóságoktól. Tanú nem adott rögtön határozott választ Lelleinek, hanem gondolkodási időt kért. Közben megbeszélte két társával az esetet, akik azt ajánlották neki, hogy szinleg men­jen bele a dologba, majd leplezze le Lellett. Varecha ezután el is utazott Nyitrára, ahol felkereste Leilei Jenőt. Kapott ekkor tőle háromezer koronát egy nyilatkozatért, amelyben tulajdonképpen semmit sem mond. Havié dr. bíró: Mi célja volt ezzel? Tanú: Hogy gyengítsem Leilei klerikális pártját. (Varecha ugyanis akkor a szociál­demokrata párthoz tartozott.) Ezután Leilei intéz számos kérdést a ta­núhoz. Csaknem egy órahosszat tart a kihall­gatás s közben elmúlik a dél is. Most vezetik be a csendőrök Mónár Já­nost- Terhelőén vall Leilei ellen, ő is látta a füleki csendőrségen, amint Bures csendőrőrmester a teljhatalmú minisztérium átiratát olvasta, amely kérdőpontokat tartalmazott az ellen­zéki pártok működésének gyengítésére vonat­kozólag. Határozottan emlékszik, hogy Leilei ne­ve is szerepelt az ivén. Leilei tőle is nyilatkozatot akart kapni, de tanú erre nem volt hajlandó. A Varechá­Bwtnw————— nak adott 3000 koronából ő nem kapott sem­mit. Weichherz-Zoltán dr. védő kérdést intéz a tanúhoz, hogy vájjon közérdekből történt-a Leilei leleplezése és milyen hatással lett volna Losonc magyar társadalmára, ha Leilei terve sikerül. Monár: A város kisgazda közönsége át­pártolt volna Lelleihez s ezért közérdekű volt Leilei leleplezése. Megindító jelenet következett erre. Dzu­rányi László felelős szerkesztő ugyanis meg­kérdezte a tanút, vájjon igaz-e, hogy az a népgyülési beszéde, amely miatt most fog­házban ül, azért volt oly éleshangu, mert el­keserítette őt édesatyjának szomorú sorsa, akit a forradalom alkalmával a csehszlovák hadsereg katonái ok nélkül lelőttek. Monár a kérdés hallatára sírva fakad. Könnyek közt mondja, hogy ifjaz, hogy 76 éves atyját 1918-ban csehszlovák katonák min­den különösebb ok nélkül agyonlőtték. Leilei közbeszól: Akkor háború volt! Monár: Ügyvéd ur kénviselőkorában egészen másképp beszélt erről a tárgyról. A teremben mozgolódás támad erre. Az elnök szünetet rendel el­Szünet után Csicsmanec járási főnököt hallgatták ki. Kijelenti, hogy a kérdéses köriratot Ő bocsátotta ki, nem pedig a teljhatalmú minisztérium. Szünet után Franciscy Lajos dr. szenátor tanúkihallgatása következett. Kijelenti, hc-gy] már régen az volt a véleménye, hogy Leilei pártelnök működése káros volt a | pártra nézve. Egy ember, aki olyan sú­lyos hibát követett el, hogy saját pártját megbontotta, nem tartható jó politikus­nak. Lelleinek erkölcsi kötelessége lett volna a párt belső bajainak nyilvánosságra hozata­lakor lemondani és helyét másnak átadni, ő azonban e helyett pártfrakciót alakított Elnök: Tud-e arról, hogy Leilei anyagi előnyöket szerzett mandátumával? Tanú: Konkrét adatokat nem tudok. Dzurányi kérdést intéz a tanuhez: Leilei dr. képviselősége előtt hogy állott vagyoni te­kintetben? Franciscy: Vagyonos ember hirében ál­lott Dzurányi: De sokkal gazdagabb-e most, mint azelőtt volt? Franciscy: Úgy tudom, jelenleg milliomos ember hirében áll és három autója is volt. Ál­talában azt mondják róla, hogy vagyona ax utóbbi időben megszaporodott Leilei: Ne feledjék el, hogy már békében képviseltem, mint ügyvéd, Erdődy és Forgách grófokat. Védő kérdést intéz a tanúhoz: Képviselői állását vájjon felhasználhatta-e ügyvédi praxi­sában? Tanú: A közvélemény általában azt hiresz- teli, hogy igen. Sokaktól legalább is hallottam ilyesféle kijelentéseket Dzurányi: Igaz-e hogy Leilei azelőtt a szociáldemokrata párt tagja volt? Leilei erre izgatottan mondja: Soha! Tanú: Tudtommal sohasem volt Ezután Flachbarth Ernő dr.-t hallgatják ki Lelleinek egy kijelentésére vonatkozólag, ami­kor tanúnak azt mondotta, hogy a keresztény- szocialista párt jelenleg ugyan jól áll, de ki tudja, hogy két-három év múlva mi lesz. Utána Tarján Ödön losonci vezérigazgató tett szenzációs vallomást Leilei terhére. El­mondotta, hogy 1923-ban a községi választá­sok idején értekezletet tartottak, amelyen Leilei is részt vett és szóba kerültek a közele­dő nemzetgyűlési választások. A magyar jogpárt is jelöltet akart állítani, de Leilei az értekezleten ez ellen tiltako­zott, mert nem akart zsidóval egy lisfán szerepelni. Később azonban, egy magánbe­szélgetés alkalmával felajánlotta Turján­nak az érsekujvári mandátumot, természe­tesen azzal, hogy ez pénzbe fog kerül .\ Leilei még megkérte Tarjánt, hogy ezt tartsa titokban­Dzurányi megkérdezi a tanút, hogy tud-e róla, hogy Leilei a kormánytól pénzt kapott? Tanú: Erre érdekes epizódot említ fel, a mikor egy alkalommal Lellei dr. drágában járt, prágai ügyvédjénél, Keller dr.-nál s a be­szélgetés során utóbbi a következő kijelentést tette: — Leilei hat auch Geld bekommen, wio die anderen. Tanúnak ez a kijelentése nagy feltűnést kelt a teremben. Az ásványvizek gyöngye KORYTNICfl.lTS^TZS Az én szabadalmam: főzni sütni kirántani

Next

/
Thumbnails
Contents