Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-03 / 51. (1089.) szám
4 1926, március 3. Szerda. Konfliktus az érsekujvári magyar tanárok és a magyar pártok között A városi képviselőtestület izgalmas szavazás utón egy szótöbbséggel másodszor is megtagadta a főiskolai pótlékot — A P. M. H. tudósítójától — Érsekújvár, március 2. A? érsekujvári politikai köröket már hetek óta az a probléma foglalkoztatja, melyet az érsekujvári főgimnázium magyar tanárainak főiskolai pótlék iránt benyújtott kérvénye teremtett. Ez a kérelem már másodszor szerepelt a városi képviselőtestület tárgyalási rendjén. Először egyhangúlag azzal az indokolással utasították el, hogy 1925 szeptember 1-vel állam ősitják a községi főgimnáziumot § az államosítási szerződés 9. §-a kifejezetten kimondja, hogy az összes fi- teteti terheket 1923 január 1-től visszamenőleg az ittam fogja viselni. A határozatot azonban a járási tanács a tanárok fölebbezésére megsemmisítette. így került az egész ügy ismét a városi tanács, illetve a pénzügyi bizottság elé, amely mindegyikén szenvedélyes vita után, minimális többséggel pártolólag véleményezte a kérvényt a közgyűlésnek. A közgyűlést erős agitáció előzte meg. A tanárok küldottségilcg keresték fel a f képviselőtestület tagjait, viszont a testű- ji lett tagok egy része erős ellenagttációt fejtett ki a tanári pótlék megszavazása ellen, mert az 124.000 korona kiadást jelentene és a pótadó kulcsát 26 százalékkal emelné. A kölcsönös agitáció hírlapi polémiává fajult eL A képviselőtestület a legnagyobb érdeklődés mellett ült össze. Föltűnt, hogy a testületi tagok közt nagy számú póttag jelent meg s az intellektuális elemek távol tartották ma- gokat A vita során a kérelem teljesítése mellett Dosla cseh szocdem., Nemes dr. zsidópárti szólaltak fel, ellene pedig ifj. Hlavicska János magyar kisgazda és Blaskovits János Fíinkapárti kisgazda. A megejtett névszerinti szavazásnál a tanárok mellett szavaztak: a csehszlovák szoedemek, a csehszlovák polgári pártok- a zsidópárt és a kommunisták. A magyar oldalról egy a tanárok mellett szavazott, kettő semleges volt és lé ellene szavazott Ilyenformán az arány 14:14 volt, mire Holotn dr. elnöklő városhiró a kérelem ellen döntött. Az ügy nem tekinthető befejezettnek, mert a tanárok ismét meyfelebbczik a határozatot. <*. d.) A „próféta" az ügyeletes szobában Jelenet a pozsonyi rendőrségen — A P. M. H. tudósítójától — Pozsony, március 2. A pozsonyi rendőrség ügyeletes szobájában történt. A detektívek egy 40—45 év körüli embert állítanak elő. A neve ismeretes már a lapok közleményeiből; Jurecsek Leó, a „zöldkeresztes pró- féta“, aki arról nevezetes, hogy a város végén egy kutyaólban lakik és egészen különös életfilozófiát vall Prófétának mondja magát, aki azért jött, hogy a rossz útra tévedt emberiséget a ..zöld kereszt" nevében megtérítse. Majd minden félévben hallat magáról. Egyszer fenyegető levelet iö irt az ügyészségnek Esterházy Lujza érdekében, ócskavasakkal is kereskedik és mint egy ízben kiderült, netn veti meg áz idegen tulajdont sem. A dmarnitgyári ólomlopás egyik főtettese volt, amiért be is börtönö/.ték, de rövidesen szabadlábra került mert kiderült róla, hogy — elmeháborodott. Móst azért, állították elő a „prófétát", mert egy angol nyelvtanár-nő, akivel újsághirdetés utján ismerkedett meg, feljelentette éltveszélyes fenyegetésért. Jureoeek Leó többek között ezt irta az angol misínek: ..Egy de- téktiv figyelmeztetett ugyan, hogy öu egy ronda, vén szipirtyó, de én mégis szeretem Önt." A továbbiakban megfenyegeti a nyelv- tanárnőt. hogy lelövi, ha nem lesz a felesége. Az ügyeletes rendőrtiszt és a próféta között a következő párbeszéd folyik le az előállítás után: Rendőrtiszt: Mi az öu foglalkozása? A prófétát PeteklivVer/éuyiró éí feltaláló. fh':<dör'-'sz‘: írt már detektív regényt*? A érői '(a: Mér/ nem. dé most prókáik0- ;'ö» Ali' péuz kellene T:/.e/,e( k<yona. Az pénz! A rendőrtiszt (tréfásan): Nézze, társuljunk. Én hajlandó volnék. A próféta: Naaa! Férfival nem állok szóbal Csak nő-társat keresek. Azokkal lehet beszéln}! Rendőrtiszt: És feltalált már valamit? A próféta: Igen. Égy patentirozott pecsétnyomót. De ebből nem lehet megélni. A rendőrtiszt: Hol van a lakása? A próféta: Egy kutyaólban. De ez nem is fonton. Diogenes hordóban lakott, mégis megélt és bölcs volt Én a „zöld kereszt" jegyében megváltoztatom a világ rendjét.. A rendőrtiszt látja, hogy őrülttel van dolga. Csenget. — Vigyék a rendőrorvos elél A rendörorvos a kórházba utalja a prófétát Ott mint régi ismerőst üdvözlik, de az orvosok véleménye: nem normális, de nem is őrült. El kell bocsátani. A próféta most újból a rendőrségen csücsül. Nem tudják, mit csináljanak vele. Ha szabadon engedik, az ideges angol mise nem tud nyugodtan aludni és még diplomáciai bonyodalom lehet a dologból... Kisebbségi sajtfélét Erdélyben és a Bénáiban Lapok és szervezetek — Újságírói in tézmények — Néhány statisztikai adat — A P. M. H. eredeti tudósítása — Olvasóink, irő- és ujságiró-társaim háromszáz körül van. Ezek valamennyien hivatásos fokozott figyelmét kérem az alábbi cikk számára, melyet Waltér Gyula, a nálunk i> jól ismert erdélyi poéta, a Pásztortüz volt felelős szerkesztője felkérésemre volt szives megírni a P. M. H. nyilvánossága számára. — Mindég élt bennünk a tudat, hogy erdélyi nőtársaink a mienknél jóval fejlettebb és intenzivebb munkásságot fejtenek ki, miután annak alapfeltételéit első sorban sok talentummal, egészséges, bátor kritikával, de szoros összetartással és erőteljes szervezettséggel is biztosították. Az a betekintés azonban, melyet az alábbi cikk az egyik részlet: az újságírók szervezettségének mélyéig nyújt, — a nálunk leg- tájékozottabbakat is bámulatba fogja ejteni. — A példa imponáló g ami belőle nálunk is megvalósítható, annak élet- rehivásával percekig sem volna szabad késlekednünk. Addig is magyar szivünk csodáló, büszke öröme szálljon erdélyi bajfársunk felé, akik tizennyolc napilap és száz- hatvanöt hetilap hasábjairól szóknak Erdély magyar olvasóközönségéhez! Tichy Kálmán. A kisebbségi sajtóélet fogalmát a maga tiszta és határozott fogalmával és kereteivel, mondhatni mindenütt, a békeszerződések teremtették meg. A békeszerződések, melyek jelentősszámú kisebbségeket, értékes szellemiségeket tagoltak szét. És a széttagolások sök minden más következménye között talán nem is a legutolsó, hogy « kisebbségek kulturális és egyéb egységének tudata, illetve annak erősítése annál fokozottabban alakult ki, » annál biztosabban állt történelmi szükségszerűség gyanánt szemünk előtt. A múlt mozaikszerü szellemi munkájának formákba kellett tömörülnie, zárt, kemény formákba, öntu- datosabbá kellett válnia, s célszerűségi szempontokhoz igazodnia. E céltudatosság jegyében fogant meg a trianoni szerződés alapján a régi Magyarország testéről leválll Erdélyben és Bánságban is a kisebbségi sajtó egész élete és működése. A már létező lapok keretei és tartalma megnőttek, az újságírói létszám emelkedett, a színvonal magasabbra lendült, a szellemi termelés rendje megélénkült, a sajtóélet rendeződött, és szervezkedett, az olvasó- közönség koncentrálódott és kialakult. Szóval megindult a sajtókörüli élet komolyabb egység felé törekvése. Kis vidéki napilapok, folyóiratok súlya, szava, megtelt jelentőséggel, a nagyobb városok, mint például Kolozsvár, Arad, Temesvár, Nagyvárad, Brassó egyenesen szellemi gócpontok lettek. így azután nemes versengés vette kezdetét az újságok között. És kiadó, hírlapíró egyaránt átérezve és átértve az idők változásának értelmét, igyekezett annak megfelelőbben munkálkodni. Emellett mindegyre uj lapok is beleszóltak a sajtóélet hatalmas koncertjébe s uj hangokat, eszméket, friss irányzatokat szólaltattak meg. A lapok terjeszkedése és szervezkedése, adminisztrációjuk organikus kiépítése, s egyre Üzletszerűbbé válása az újságírókat is tömörülésre késztette. Itt is érvényesültek a célszerűségi, szempontok. Nem történtek külön szervezkedések kisebbségek, párt-kottériák, világnézeti elhajlások szerint. A szervezkedés eleve egy ritmusban történi. A komoly összefogás ritmusában. Előre kizáródott belőle minden politikai irányzatosság, faji elkülönülés, eszmei elkötelezettség. Kezdetben ugyan az alakulás, mint a Magánalkalmazottak Országos Szervezetének egyik szekciója vált. valósággá, s e réven bizonyos nexusa állt fenn a Magánalkalmazottak Országos Szervezetét magába ölelő szocialista párttal is, de e kapcsolat laza és konkrétizálatlan volt. Es ez összefüggés egyre tágult, s már a megalakulás második évében 1920.- | bán az Ujságirószervezet, mint önálló, s minden I más intézménytől független testület formálódott ki, s jeleni meg a. kisebbségi élet küzdő-terén. Kolozsvár, mint geográfiai és kulturális központ lett áz erdélyi és bánáti kisebbségi ujságiróélet és szervezkedés centruma., S mellette kialakultak a i filiálek: Arad, Nagyvárad, (beleértve Nagyszalontát j is), Hzotmár, egységet alkotva Nagykárollyal, Má- ; ramarosí-zigettel és Nagybányával. Temesvár. j Brassó én Marosvásárhely. A Szervezet erejének | növekedésével emelkedett a tagok létszáma, s bő- 1 Vilitek a keretei. Együtt voltak itt a magyarok, a j: vábok és a zsidók, s komoly tárgyalások folynak ii -7.V-? újságírók bevonására iá. *,4 srerrezet ma j már csaknem Éráéin és Mánál Összes hivatásos 1 hírlapírón magába tömöríti, s tág jóinak létszáma lasztmány, nyugdíj, gazdasági és tanulmányi bizottságok, valdmint fegyelmi bíróság működik, • rajtuk kívül a helyi csoportok külön vezetőségei. Egyébként nem lesz érdektelen az erdélyi és bánsági kisebbségi lapokról az alábbi kis statisztika néhány adata sem: Van itt most napilap összesen: 24. Ebből magyar 18, német 6, zsidó —, másnyelvü —. Hetilap van: 182. És pedig magyar 165, német 15, zsidó (jiddis) 2. Tehát van itt élet, sajtóélet, eleven és lendületes, melyet sem a hatóság időnkénti balkezes rendelkezései, sere a már elhantolt cenzúra, sem az egyéb materiális bajok nem bírtak megfojtani. Az erdélyi, és bánsági kisebbségi sajtó gyerekcipőjét kinőtte és önálló életbe kezdett. A jövő bizonyára csak újabb fejlődési lehetőségeket njrujt számára, melyekkel az újságírók szervezkedésük, a kiadók pedig a lapok üzletképessége és a rendelkezésükre álló tőke erejével élni mernek és fognak. (Kolozsvár.) Waltér Gyula. újságírók, mert a törvényesem elfogadott alapszabályok rendelkezései szerint a Szervezetbe való felvétel alapkelléke a hivatásszerüség, vagy legalább is az a tény, hogy az illető tagjövedelmének túlnyomó részét birlapirással szerezze. Természetes, hogy az elvi kölömbségek, pár- j tállás szerinti elhajlások, eszmei irányzatosságok egységbefogása nem történt és nem is történhetett meg. Ilyen látszategységre senki se törekedett. A szellemi differenciák áthidalását viszont lekelő- siti az a lény, hogy az Ujsdgirószervezet erkölcsi és gazdasági testület. Tiszteletben tartja a különböző világfelfogásokat, társadalmi különállásokat, s egyedül tagjainak erkölcsi és gazdasági összefogásáról, védelméről és erősítéséről gondoskodik. Viszont e feladatát legjobb képességei é9 ereje szerint látja el. Egységesen és országosan igyekszik szabályozni az újságírói alapfizetéseket, felmondási időket, szabadság és adóügyet, védi a sajtó tisztességét kollektive és egyénileg, biztosítja az újságírói toll függetlenségét. S általában a kisebbségi sajtó erkölcsi és gazdasági életét érintő összes kérdéseket rendezni törekszik. E eél elérésére nem egyéni, hanem kollektív (lehetőleg laponkénti, városonkénti) szerződéseket köt a kiadókkal. Ezt a rendszert is csak átmenetnek tekinti az országos, minden lapvállalatra kiterjedő, kollektív szerződés létrehozása felé. Ugyanúgy, mint. a nyomdai munkásoknál van. Magától értetődik, hogy törekvéseiben figyelemmel van az egyes városok és lapok speciális viszonyaira, különböző fizetési kategóriák felállításával. Kolozsváron, Szatmáron, Nagyváradon évek óla érvényben vannak e kollektív szerződések a napilapok kiadói és a náluk álkamazott újságírók között, mindkét fél teljes megelégedésére. A szerződés t. i. fegyelmet, rendet, munka-egyőntetüséget biztosit a lapoknál. Nagyjelentőségű pont a szerződésekben # drágasági pótlék automatikus beállítása mely pótlék a hatósági, három havonként történő, árfelvételezések eredményéhez képest magától emelkedik, vagy csökken. Csökkenés persze ezideig alig fordult elő, ami az általánosan nehéz közgazdasági viszonyokban találja magyarázatát. A mull évben éleibe lépett kollektív szerződés a csehszlovákiai cseh és német, a bécsi német és a régi szerződések lelkiismeretes egybevetésével készült, e mintaszerű alapot nyújt egy országos kollektív szerződésben való betetőzésre. A Szervezet emellett kiépítette egész adminisztrációját. Központja Kolozsváron van, jogi személyiségével elismerve, fiókjai, széleskörű autonómiával: Arad, Temesvár, Brassó, Nagyvárad, Szatmár és Marosvásárhely. A Szervezet intézi a tagok összes ügyeit, munkanélküli segélyt ad, orvosi segélyt nyújt, állást közvetít, kedvezményeket Pótválasztásojc Erdélyben Kolozsvár, március 2. Majdnem valamennyi erdélyi törvényhatósági város meg- felebbezte a községi választásokat, így többek között Kolozsvár, Brassó, Nagyszeben, Marosvásárhely, Temesvár és Nagyvárad. A közigazgatási bizottság ma foglalkozott ezekkel a petíciókkal. Egyelőre azonban csak Nagyvárad sorsáról döntöttek, amennyiben helyt adott a bizottság a kérelemnek és Nagyváradon pótválasztást rendelt el, amelyet nyolc napon belül kell megejteni. A többi petíció sorsa még ismeretiem Tegnap Aradmegye 11 községében tartották meg a pótválasztásokat Négy helyen az ellenzék, négy helyen a liberális, három helyen pedig a helyi lista győzött.. Az orvosok erkölcs! és gazdasági válsága IV. Egyes tünetek máris észlelhetők. Az orvosok cimtábláin tudniillik már elég gyakran találkozunk különleges szakmák megjelölésével, oly feliratokkal, melyeknek jogosultságát 2—3 hónapos, sőt még az egy éves igazolt klinikai, vagy kórházi különleges gyakorlat sem márkázhat Állások elnyerésénél az sem ritka esemény, hogy az orvostársi szolidaritás, mint erkölcsi fogalom, kihalóban van. Nem lényegtelen jelenség az sem, hogy az orvostársadalmi erkölcs fentartása és a gazdasági érdekek megvédése szempontjából létesített s részben már hatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal dolgozó orvosszövet- ségekbe az őslakos orvosoknak egy jelentékeny százaléka tagul még felszólításra sem jelentkezett Ennek meg az a magyarázata, hgoy a hivatalos állásban félüléssel megmaradt orvosok egy része még most is félti pozícióját a többi meg tovább is tájékozódást keresvén a közigazgatási hatóságoknál, vagy a betegpénztárnál, érdemesebb kartársainak rovására esetleg jogosulatlanul is — szelíden szólva — tisztán csak kenyérpolitikát üz. Az orvosok gazdasági helyzetének tehát egységes alapon való megtárgyalása és az erkölcsi alapon való irányítás is megbénította. Azonban lényegileg ennek is a tulajdonképpen való főoka szintén a központositő politikai irányzatban rejlik. Még 1920, vagy i 21-ből seltezve, Szlovenszkóra vonatkoztatot- | tan ugyanis egy oly miniszteri rendelet érvényéről beszélnek a hatósági orvosok, mely í az orvostársulatokat csak nemzetiségekre tagolva engedélyezi. És ebben lehet is valami, mert a szloven- szkói őslakos orvosok szövetségének alapszabályai két év óta még ma sem láttattak el a jóváhagyási záradékkal, ellentétben a ruszin- szkói orvosszővetség alapszabályával, mely a kormányzóság által már évekkel ezelőtt uieg- erősittetett így magyarázható azután, hogy az emberbarátilag nemzetközt foglalkozási ágazatba is bedobatván a nemzetiségi kérdés, a megélhetésében megtámadott orvos még Ruszinszkóbaü is ruszin nemzetiségűnek mondja magát, holott valamikor alig egy-két kivétellel mindannyinak magyar volt a szive és ennek minden dobbanása. Bár a mszinszkói orvosszövetségnek kapuja a területén gyakorlatot folytató mindenféle nemzetiségű orvos előtt nyitva áll. az egyik rész tagul még kérésre sem ajánlkozik, holott az azt. megalkotók igen tekintélyes számával egy közös alma materből nyerte tudását és existenciáját hanem a kimondottan szláv orvosszövetségben keresi rendi- és a maga ügyének támogatását; egy másik vész pedig a semlegességnek a legbuzgóbb baktere. Ezen kép eléggé fényes bizonyítéka annak. hogy a kormányzat az egykor a csehek és magyarok állal közösen és egyformán gyűlölt diridé et impera politikájával az emberiség egészségügyének céltudatos és ogy séges munkáját ime uijRént teszi lehetetlenné. biztosit, fegyelmi szabályzata révén á központban és vidéken elintézi a fegyelmi természetű ügyeket, központi felebbviteli fórumával, kapcsolatot tart fenn a összes romániai és külföldi sajtószervezetekkel, vasúti jegykedvezményeket szerez stb. Nagy érdeklődéssel várja a felvidéki kisebbségi újságírók most folyó szervezkedését, mellyel baráti viszonyt akar fenntartani. Most akarja megvalósítani egy ujságirői-szanatőrium és egy nyugdíjintézet létesitévseinek tervét, részint önerejéből, részint társadalmi akciókkal. Kolozsváron és Nagyváradon ujságiróklubokat is állított fel, melyek ma már felolvasásaik, estélyeik, hangversenyeik révén a szellemi élet valóságos centrumai. Tíosf szerezte meg tagjai számára a csehszlovák államvasutak jegykedvezményét, amely mellett, számos külföldi állam vizűm és vasutijegy kedvezménye áll tagjaink rendelkezéseire. Megteremtése és kiépítése nehány lelkes újságíró, igy főleg Szász Endre. Székely János és Béla, Paá! Árpád dr., Kádár Imre dr-, Walter Gyula stb. érdeme. Tagjainak száma ma háromszáz felé jár, köztük oly kiváló, s jórészt, az irodalomból, politikából stb- ismert nevekkel, mint Aprily Lajos, Kuncz Aladár dr., Paál Árpád dr., Szenlimrei Jenő. Nyíró József. Spectator, Krenner Miklós dr.. Tabéry Géza dr.. P. Gulácsy Irén, Marton Manó, Ligeti Ernő dr.. Darvas Simon dr., Béla Mangold, Franz Xavér. Kappus, Gábriel Sárkány. Willor József dr.. Kádár Imre dr., Dienes László dr., Giszkalay János, Marton Ernő dr.. Hegedűs Nándor, Marót Sándor, Moltér Károly, Dénes Sáudor. R. Berde Mária dr. stb. Nagyszerű halottjaikból pestig megemlíthetők; Sulik Kálmán, Szász Károly, Székely János, Ámon Oltó. Dékáni Kálmán dr. stb nevei. Mai központi vezetősége a következő: Paál Árpád dr. elnök. Kádár Imre dr- fi. v. aleluök. Szász Endre. Peredy György (Nagyvámd), Gábriel Sárkány (Temesvári, Krenner Miklós őr." (Arad) aleluökök. Walter Gyula főtitkár és Erős Vilmos dr- gazd. igazgató, akik mellet sók tagú elnöki tanács, központi vá-
