Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-03 / 51. (1089.) szám
1926, március 3. Szerda. 5 — A nyitrai püspök és a zsidó patronázs. Nyitrai tudósítónk jeleuü Kmetykó Károly nyitrai püspök átiratot intézett a zsidó patro- názs helyi csoportjához, melyben elismerését fejezi ki a patronázs eredményes működéséért. A zsidó patronázs ugyanis rövid féléves fennállása óta 25.000 korona segélyben részesítette a szegény zsidó diákokat és tönkrement exisztenciákat. Iparengedélyeket szerez és állásokat közvetít, ezenfelül a betegeket ingyenes orvosi kezelésben részesíti és gyógyszerekkel látja el. A Nytírán állandóan segélyezett családok száma 137, ami G<>0 lelket. tesz ki. Ezek közül többen vannak, kik havi 200 korona állandó segélyt élveznek. A püspök átiratában kéri a patronázs vezetőbégét, hogy ajánló sorokkal küldjenek hozzá két szegény zsidó családot, akiknek segélyezésre vaD szükségük— Autóbaleset érte Bartal Aurél volt pozsonyi főispánt. Budapestről jelentik: Tegnap délelőtt a Nagytétény és Martonvásár közötti országúton autóbaleset érte Bartal Aurél volt pozsonyi főispánt. A kocsiban Bartal Aurél és tizenhároméves fia ültek. Alig hagyták el Nagytétényt, a nyílt és jő országúton meglehetősen gyorsan robogó autó hátsó kerékgumija szétpukkant. A soffőr nyomban erősen Fékezni kezdett, de a nedves országúton a kocsi az erős fékezés hatása alatt saját tengelye körül kétszer megfordulva, felborult. A felborulás pillanatában a soffőr és az utasok kivágódtak a kocsiból. A soffőrnek, aki talpára esett, semmi baja sem történt. Szerencsétlenebbül járt Bartal Aurél, akinek a kizuhanás következtében balkarja törött és fia, aki repülés közben egy fához vágódott és koponyarepedést szenvedett. A soffőr, akinek semmi baja sem történt, berohant Nagytéténybe, ahonnan nyomban kocsit küldtek a szerencsétlenül járt utasok segítségére. A két sebesültet beszállították a Fasor-szanatóriumba és a kocsit garázsba vontatták. A Fasor-szanatóriumban kijelentették, hogy úgy Bartal volt főispánnak, mint fiának sebesülése meglehetősen súlyos, de már mindketten túl vannak az életveszélyen és néhány nap mulva gyógyultan hagyhatják el a szanatóriumot — Rcpülöszerencsétlenség a Prága—varsói vonalon. MShrisch-Ostrauból jelentik: Tegnap délután Frydek mellett lezuhant a Com- pany Internationale Navion repülőtársaság egyik gépe, amelyet Berran Raimund pilóta vezetett A gép Varsó felől jött s Prágának tartott Frydek mellett észrevette a pilóta, hogy a mótor felmondta a szolgálatot amiért is alkalmas helyet keresett a leszállásra. Sokáig repült a Teschen—Frydek vasútvonal mentén, de nem tudott leszállni, mert közben vonat érkezett Újabb helyet keresve, a gép néhányszor a levegőben megfordult és nyilegyesen a földre zuhant A gép teljesen összetört s a pilóta a fején súlyosan megsebesült és Idegsokkot kapott A szerencsétlenül járt pilótát a frydeki kórházba szállították. — Doktorr&avatás. Szász Arnoldot, Túrja Remetéről (zs. Uzhorod) és Kemény Arnoldot Homonnáról e bó 6-án, szombaton avatják a Karolineum dísztermében az összes orvostudományok doktorává. — Nagy tűs Érsekujvárott. Pozsonyi tudósítónk telefonálja: Ma éjjel egy órakor kigyulladt Érsekújvárod a Stefánik-utca 26. sz. háza. A tűz csakhamar lángba borította az egész házat, amelyben három üzlet volt: Hölzinger fűszeres üzlete, Löffler vaskereskedése és egy kárpitosmühely. Mire a tűzoltóság a helyszínre érkezett, a ház oltása már szinte lehetetlenné vált. Reggel négy órára a ház teljesen leégett. A kár meghaladja a félmillió koronát s ez csak felerészben térül meg biztositás utján. A tűz vigyázatlanság folytán keletkezhetett, mert kiderítették, hogy az éjjel gyertyavilágitás mellett árut szállítottak fel a padlásra. Nem lehetetlen, hogy valamelyik alkalmazott égő gyertyát felejtett a padláson, amelytől az áru tüzet fogott. — Zimák-nap a pozsonyi törvényszéken. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Hétfőn Zimák-napja volt a pozsonyi törvényszéknek. Zimák Ferenc csehszlovák szenátornak nem kevesebb, mint négy rágalmazási sajtóperét tárgyalta a Kavecska-tanács a Robotnické Noviny-ben megjelent cikkei miatt Három sajtóperben Zimák helyreigazító nyilatkozatot adott, mire a pört visszavonták. A negyedik sajtóperében, amit a csehszlovák vasutasok szövetsége indított ellene, nem sikerült ugyan a megegyezés, de sikerült a valódiság bizonyításának elrendelését elérnie, mire a sajtópert elnapolták. — Megalakult a brünni Szent György Kör. A brünni főiskolákon levő szlovenszkói magyar cserkészek megalakították a brünni Szent György Kört a Prágában székelő Mezi- národni Sdruzeni Vysokoskolskych Skautu égisze alatt. A brünni Szent György- Kör a prágai magyar cserkészek Szent György Körével együtt végzi külső munkáját: támogatja a szlovenszkói magyar cserkészet ügyét, az országos akadémikus szervezkedést, az ifjúsági irodámat, a magyar kulturtörekvéseket és a falubarát mozgalmat, megértést és ösz- szCtartást igyekszik teremteni a különböző itt élő nemzetek ifjúsága között. A brünni magyar cserkészek szervezkedése minden rontó szélsőségtől mentes józan nemzeti munkát Ígér. A brünni megvár cserkészek címe: S. V. S. Sz«nt György Kör, Brno, Techni- sehe Hochschule. Egy belga mérnök kalapáccsal verte agyon feleségét A gyermekek szemcldttára végzett az asszonnyal — Azt állította, hogy az ártatlan aszszonv gondolatban megcsalta • Brüsszel március 7. A központi rendőrség palotájának ügyeletes szobájába délután egy dultarcu ember nyitott be: — Meggyilkoltam a feleségemet! — hebegteA rendőrtisztviselő eleinte azt hitte, hogy őrülttel van dolga. Éppen orvosért akart küldeni, amikor egyik kollégája lépett a szobába s ez meglátva a dultarcu férfit, meglepetten igy kiáltott fel: — Herbillon, mit keresel te itt? Az a rendőrtisgtviselő, aki ismerte Her- billont, elmondotta kollégáinak, hogy Jules Herbillon az ő szomszédságában lakik, okleveles vegyészmérnök, három gyermeke van és a feleségével nem a legjobb egyetértésben élt Évek óta rettentően féltékeny az asszonyra s az a mániája, hogy a felesége még akkor is megcsalja, ha valóságban . . . nem csalja meg. A rendőrség közben már meg is állapította a véres esetet, Herbillonnó ott feküdt a szalonban élettelenül, a feje úgyszólván szét volt verve. A gyermekek a szomszédoknál voltak. A legnagyobb csak annyit tudott mondani: —Apa nagyon haragudott, a mama letérdepelt előtte, de hiába sirt, a papa tovább verte. Estére a mérnök annyira megnyugodott, hogy elég részletes felvilágosítást tudott adni a tettéről. Ebből az elbeszélésből megdöbbentő családi dráma bontakozott ki. Jules Herbillonnak tulajdonképpen nem is volt oka féltékenykedésre. Felesége — eléggé csinos, 28 éves, fekete, bubifrizurás asz- szony — hu volt a férjéhez és kifogástalanul végezte anyai kötelességét. —- Vigyázz — fenyegette meg többször a férje — ha megcsalsz, megöllek! Herbillon megfigyeltette s maga is figyelte minden lépését A legkülönbözőbb időszakokban toppant be lakásába és ha a felesége azt mondotta, hogy ide, vagy oda megy, mindig ellenőriztette, hogy igazat mondott-e- Az asszonynak napijelentéseket kellett Írnia mindarról, amit egy nap alatt tett és mondott. Egy ilyen napijelentés körülbelül, igy hangzott: „Felkeltem 7 órakor. A gyermekeket felöltöztettem és megreggeliztettem. Háromnegyed kilenckor elmentem a csarnokba, itt a zöldséges kofával és a mészárossal beszélgettem. Kilenc óra 20 perckor távoztam a csarnokból, felszálltam a villamosra. A villamosban Regniér ur megszólított s kérdezősködött bogylé- tünkről. A sarkon a trafikban bélyeget vásároltam. Tiz óra 10 perc volt, amikor a lakásunkba értem. Herbillon ellenőrizte ezeket az adatokat is annak ellenére, hogy sohasem kapta rajta a feleségét valamilyen valótlanságon, tovább féltékenykedett. — Azt elhiszem, — szólt egy Ízben a feleségéhez, — hogy fizikailag meg nem csalsz, de megcsalsz gondolatban! Szenvedéllyel vetette rá magát erre az eszmére — igen, gondolatban megcsal az a nyomorult! S ettől fogva nem volt nyugta. Nap-nap után azzal kínozta feleségét, vallja meg, hogy kivel csalja meg gondolatban. *■ A tragédia napján szintén efelől faggatta— Az éjszaka, éjfél után nem aludtál, ébren voltál körülbelül két óráig. Ezalatt gondoltál valakire. Ki volt az, mondd meg-.. Valóban „megcsalta-e" a szerencsétlen asszony gondolatban férjét akkor éjszaka, vagy csak kétségbeesetten szaladt ki a száján valamilyen vallomásféle, elég az hozzá, a férj szerint ezt mondotta volna: — Hát igen, Robini ügyvédre gondoltam és ővele... Ez a pár szó annyira felkavarta a férj vérét, hogy kiszaladt a konyhába, ott felkapta a kalapácsot, ismét a szalonba rohant, ott egyetlen csapással leteritette az irgalomért könyörgö asszonyt, azután a fejét addig püffölte, mig az véres hnsca- fattá nem vált. — És ott voltak a gyermekek is? — kérdezte a vallató rendőrtisztviselő a mérnöktől. — Sajnos, ott voltak, — felelte halkan Herbillon, — ott voltak, végighallgattak mindent és láttak mindent Mialatt veszekedtünk, szegénykék nem szóltak semmit, hiszen hozzá voltak szokva ilyen jeleneihez, de amikor először rávágtam a feleségemre; akkor Henry — ez a legidősebb fiacska neve — összetette a kezecskéjét és ugv könyörgött, hogy ne bántsam a mamát. — De akkor én már megvadultam és ütöttem és ütöttem... Jules Herbillon különös esete iránt a pszichiáterek is nagy érdeklődést mutatnak. Ejféli vérbosszú egy kalábriai temetőben Egy kalábriai legény megölte a barátját •— Istenítélet a keresztfa alatt Turin, március 1. A minap a biellai Coggiola községben, odatele- pitett kalábriaiak között vérfagyasztó dráma játszódott le. Egy kalábriai legény megölte egy barátját éjféli párbajban a temetőben, a jhülőföldjükön szokásos „istenítélettel", a kalábriar romantika olyan borzalmasságával, amely még a mai világban is hátborzongató rémdrámát jelent. Az olasz csendőrség emberei hamarosan kézre- keritotték a gyilkost, akinek a vallomásából a következő részletekkel bontakozott ki ez az élethalálharc: Két kalábriai legény, akik jőbarátok voltak, leültek kártyázni. A játék csakhamar szenvedélyes jelenetekké fajult és a két jóbarát elvakult haraggal támadt egymásra. A játék szerencséje az egyiknek túlságosan kedvezett, ami a másik legényt annyira felizgass, hogy szitkozódva vágta a kártyát a társa szt uébe. — Csalsz! — ordított vad indulattal a vesztes a szerencsés -nyerőre. Ebből szenvedélyes vita keletkezett köztük. Sértő szavak röpködtek és a két legény, megfeledkezve arról, hogy jó barátok voltak, ádáz gyűlölettel tört egymásra szitkokkal. — Meghalsz! — harsogott a vesztes és beleharapott a társa fülébe, e kalábriai népszokás szerint provokálva elitjeiét, hogy leszámoljon vele, az ő szülőföldjükön „istenitélet“-nek nevezett párbajjal. A másik elfogadta a kihivást: — Éjfélre halott leszel! — kiáltotta vérben- forgó szemekkel. Azután néhány szóval megállapodtak az ilyenfajta párbaj szollá sós módjában. — Éjféli harc a falu temetőjében a keresztfa tövében! Csak az Isten lesz a tanú. Csak az Isten végzi el, hogy kettőjük közül melyikük marad életben. Tudni kell, hogy az ilyen párbaj élet-halálra megy. „Istennél a kegyelem!" — ez a jelszó. Az egyiknek ott kell maradni a küzdőtéren. Nincs megbocsátás, nincs meghőkülés. Nem állíthatja meg a gyilkot az áldozat sikolya. A legyőzöttnek meg kell halni! Az egyik embernek ott kell maradni | vérében holtan. Ez a kalábriai „istenítélet"! A két legény megállapodott benne, í A falu népe helyeslőén vette tudomásul, hogy 1 a két legény vérbosszút fogadott és hogy éjszaka fogják megvívni az „istenítélet" borzalmas harcát a falu temetőjében a keresztfa alatt. A szokás az, hogy ilyenkor a közelükbe sem szabad menni azoknak, akik a halál küszöbére lépnek, hogy sorsukat eldöntsék. A legények templomba mentek, hogy az Isten irgalmába könyörögjék lelkűket. Úgy kezdődött a szörnyű leszámolás, mint* valami vadregényes opera, de úgy végződött, mint a tigrisek harca az őserdőben. Este tisztába öltöztek a legények. Fölvették ünneplőruhájukat, úgy várták külön-külön, hozzátartozóikkal poharazva, a fekete éjfélt. Éjfél előtt elindultak a falu temetője felé. Mire az óra éjfelet ütött, ott állt a két ádáz ellenfél a sírok között a keresztfa előtt. Egy kiáltás, egy vad hajrá és megvillantak a kések a vérbosszú ellenfeleinek a kezében. Egymásra rohantak vak, őrjöngő, tébolyodott dühvei. Fogcsikorgató állati indulattal. Fújt, lihegett, dübörgőit a két bestiális indulat, mig egyszer csak az egyiknek sikerült kését markolatig döfni ellenfele oldalába. Rettentő szúrás volt, de nem halálos. Mint a sakálüvöltés tört ki a megsebesült legény torkán a kiáltás. És föltámadt benne az életösztön, a halál riadalma, a menekülés vágya. És összeszedve minden erejét, futásnak eredt a falu felé, halálfélelmében és kínjában üvöltve. A győztes utánarohant, hogy a párbaj szabályainak értelmében/ az ellenfele életét kioltsa. A sebesült, amikor érezte, hogy ereje elhagyja, az ut mentén lévő Mária-kép alá menekült és térdrehullva üvöltözte az éjszakába kétségbeesett imáját: — Szűz anyám, segíts meg, ments meg! Ellenfelet azonban nem hatották meg a könyörgő szavai, hanem kését eldobva, hatalmas kö- ! vet ragadott és azzal a szentkép előtt térdelő sebesült fejét széjjelzuzta teljesen. Mikor meggyőződött arról, hogy eleget tett az ősi szokásnak, mert az ellenfél meghalt, — nyugodtan hazament és vértől ázott ruháit levetette. A környékbeli házak lakói a borzalmas halálorditásra felriadva, csakhamar ráakadtak a bestiálisán megcsonkított ! hullára. Mikor a csendőrség a gyilkost kihallgatta, az cinikus nyugalommá] vallotta be a gyilkossá- , got, mondán, hogy annak elkövetésével a szülö- j földjén divő ősi hagyományos szokásoknak tett ^«ak eleget. — Helyreigazítás. A rimaszombati Blaha- ünnepről szóló referádánkban félreérté.s folytán tévesen közöltük a fogadóbizottság tagjait. A fogadásokon Lukács Géza dr., Lukács Géza volt főispán fia vett részt. — Műkedvelő-előadás Hetényen. Komáromi tudósítónk jelenti: Hetény község műkedvelői előadták Géczy István híres népszínművét, a Gyimesi Vadvirágot. Két estéu át telt házat vonzott a sikerült előadás. A darabot Zsemlye Lajos lelkész tanította be, Bordán Jópsef tanító pedig a darab kiállítása körül szerzett érdemeket. — Amikor a végrehajtott bezárja a végrehajtót, Nyitrai tudósítónk írja: Kmetyko Teréz cétényi földmivesasszony felett ítélkezett március 1-én a nyitrai törvényszék. A vádlott Hajnala István bírósági végrehajtót és a foglaláson résztvett ügyvédet dühében bezárta kamrájába. A kényelmetlen fogságban egy napig tartotta foglyait, majd amikor a foglalás feletti dühe elszállt, szabadonbocsájtotta őket. A tárgyaláson Kmetykóné beismerő vallomást tett. A bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételével 10 napi-fogházra és 20 korona pénz- büntetésre Ítélte a vádlottat, aki büntetését azonnal megkezdte. — A Lévai Kaszinó knlturestélye. Léváról írják: A Lévai Kaszinó vasárnap rendkívül látogatott líulturestélyt rendezett. Az estélyen közreműködött Császár Magda operaénekeshő, aki első megjelenése után ritka elmélyedő művészettel énekelte Franz: ősszel, Grieg: Szeretlek és Volkmann: Csalogánydalát. A rendkívül kulturált énekesnő szépterje- delmü mezzoszopránja elragadta a közönséget. Utána Alapy Gyula dr, tilt a felolvasóasztalhoz és „Léva a török hódoltságban" címen igen érdekes müveltségtörténeti előadását mutatta be, amelyet feszült figyelemmel hallgattak és a nagy Thuryj Györgyről, a magyar Cidről és a végbeli magyar várnépek életéről szóló, egykorú levelekkel fűszerezett előadást lelkesen megtapsolták. Majd Császár Magda énekelte el a Bűvös vadász Agatha- áriáját, végül magyar dalokat adott elő, a szűnni nem akaró tapsokra egy Hubay-dallal és Dienzl: Liliomszál cimü dalával hálálta meg a közönség tüntető tetszését. Az énekszámokat Cziczka Angéla zongoraművésznő kisérte az ő diszkrét és finom művészetével. Alapy Gyula egy lévai tárgyú történeti rajzát olvasta fel, amelynek magyar levegője és régi zamatu magyar nyelvének művészete és mu zsikája igen nagy tetszéssel találkozott. Az estélyt társasvacsora követte, amelyen Medveczky Sándor, a kaszinó igazgatója, köszöntötte a közreműködő művésznőt és írót, akiknek nevében Alapy Gyula válaszolt meleg és szívből jövő szavakkal. ■ •— Kihúzták a négymillió koronás berlini főnyereményt Berlinből jelentik: A porosz-délnémet osztálysors játék tegnap délutáni húzásánál kihúzták a főnyereményt, amely 500.000 aranymárkát tesz ki. R-eggelre kitudódott hogy a nyeremény 8 nyolcad sorsjegyre esik, amelyek mindegyike igen szegény munkások és kisemberek birtokában van, Egy-egy nyerőre, az összes levonások után, 50— 50.000 aranymárka készpénz jut Az egyik nyolcad tulajdonosa, egy kiskereskedő, éppen tegnap jelentett csődöt. — Kcppich dr. Cottagc-Szanatórinma, Etatistává, Védcölöp-ut 47, (a Kecske-kapunál), sebészeti betegek részére. Telefon 14—76. xx No kiabáljon a telefonálásnál, úgysem értik meg; az ismétlésekkel csak sok időt vészit és tönkreteszi idegeit. Vegyen Avox-száj- tölcsért és mindjárt észreveszi, hogy mily élvezet azzal telefonálni és mennyi pénzt takarít meg a telefonszámláján. The Avox Corporation Ohio U. S- A, vezérképviselete Prága I., Mikulásská 7. ssoi xx Mezőgazdák figyelmébe. A mésznitrogén és annak alkalmazása címen rendkívül népszerű könyvecskét irt két kiválóan elismert szakember, név- szerint Dr. Lipschütz Harry oki. gazda és Szabid István gazd. akadémiai tanár. Ez a könyvecske minden földbirtokos és kisgazda számára nélkülözhetetlen, akik a rendszeres műtrágyázás iránt szakszerűen érdeklődnek. Ezen műből teljesen ingyen és bérmentve több példányszámban is szívesen küld az érdeklődőknek: „Fosfacid", a . vegyészeti nagyipar bevásárlási és eladási társaság kirendeltsége, Kosice, Mészáros-u. 59. 5203 A féltékenység áldozata A szerelmes asztalos vérengzése — Doronggal leütötte, majd összeszurkálta vetélytársái Munkács, március 2. Juhász István volóci asztaloslegény a múlt hét péntekjén lesbe állott a Griinber ger-féle fatelep végében. Amikor a telepről már mindenki eltávozott, Juhász előbujt rej- tekéből és az éppen körútját végző s előtte elhaladó haragosára, Iltyu sáfárra támadtA váratlanul meglepett sáfár menekülni akart, de a következő pillanatban ..Meghalsz, kutya!" kiáltással Juhász egy hatalmas doronggal úgy vágta fejbe, hogy eszméletlenül terült el a földön. Juhász azután még többször megforgatta élesre fent konyhakését áldozatában. A borzalmas orditozásra elősiető emberek elől Juhász elmenekült, de a csendőrség még aznap elfogta s átadta az ügyészségnek. Iltyu rettenetes sebeit a munkácsi köz- I kórházban bekötözték, de é leibe mu a neki sálhoz kevés a remény. Hírek szerint egy lánynak udvarollak • mind a ketten, de Iltyu volt a szerencsésebb s Juhász ezért esküdött bosszút vot'-Mytársn i ellen.
