Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-03 / 51. (1089.) szám

1926, március 3. Szerda. 5 — A nyitrai püspök és a zsidó patronázs. Nyitrai tudósítónk jeleuü Kmetykó Károly nyitrai püspök átiratot intézett a zsidó patro- názs helyi csoportjához, melyben elismerését fejezi ki a patronázs eredményes működé­séért. A zsidó patronázs ugyanis rövid fél­éves fennállása óta 25.000 korona segélyben részesítette a szegény zsidó diákokat és tönk­rement exisztenciákat. Iparengedélyeket sze­rez és állásokat közvetít, ezenfelül a betege­ket ingyenes orvosi kezelésben részesíti és gyógyszerekkel látja el. A Nytírán állandóan segélyezett családok száma 137, ami G<>0 lel­ket. tesz ki. Ezek közül többen vannak, kik havi 200 korona állandó segélyt élveznek. A püspök átiratában kéri a patronázs vezetőbé­gét, hogy ajánló sorokkal küldjenek hozzá két szegény zsidó családot, akiknek segélyezésre vaD szükségük­— Autóbaleset érte Bartal Aurél volt pozsonyi főispánt. Budapestről jelentik: Tegnap délelőtt a Nagytétény és Martonvásár közötti országúton autó­baleset érte Bartal Aurél volt pozsonyi főispánt. A kocsiban Bartal Aurél és tizenhároméves fia ültek. Alig hagyták el Nagytétényt, a nyílt és jő ország­úton meglehetősen gyorsan robogó autó hátsó ke­rékgumija szétpukkant. A soffőr nyomban erősen Fékezni kezdett, de a nedves országúton a kocsi az erős fékezés hatása alatt saját tengelye körül két­szer megfordulva, felborult. A felborulás pillanatá­ban a soffőr és az utasok kivágódtak a kocsiból. A soffőrnek, aki talpára esett, semmi baja sem tör­tént. Szerencsétlenebbül járt Bartal Aurél, akinek a kizuhanás következtében balkarja törött és fia, aki repülés közben egy fához vágódott és koponyare­pedést szenvedett. A soffőr, akinek semmi baja sem történt, berohant Nagytéténybe, ahonnan nyomban kocsit küldtek a szerencsétlenül járt uta­sok segítségére. A két sebesültet beszállították a Fasor-szanatóriumba és a kocsit garázsba vontatták. A Fasor-szanatóriumban kijelentették, hogy úgy Bartal volt főispánnak, mint fiának sebesülése meg­lehetősen súlyos, de már mindketten túl vannak az életveszélyen és néhány nap mulva gyógyultan hagyhatják el a szanatóriumot — Rcpülöszerencsétlenség a Prága—var­sói vonalon. MShrisch-Ostrauból jelentik: Teg­nap délután Frydek mellett lezuhant a Com- pany Internationale Navion repülőtársaság egyik gépe, amelyet Berran Raimund pilóta vezetett A gép Varsó felől jött s Prágának tartott Frydek mellett észrevette a pilóta, hogy a mótor felmondta a szolgálatot amiért is alkalmas helyet keresett a leszállásra. So­káig repült a Teschen—Frydek vasútvonal mentén, de nem tudott leszállni, mert köz­ben vonat érkezett Újabb helyet keresve, a gép néhányszor a levegőben megfordult és nyilegyesen a földre zuhant A gép teljesen összetört s a pilóta a fején súlyosan megsebe­sült és Idegsokkot kapott A szerencsétlenül járt pilótát a frydeki kórházba szállították. — Doktorr&avatás. Szász Arnoldot, Túrja Remetéről (zs. Uzhorod) és Kemény Arnoldot Homonnáról e bó 6-án, szombaton avatják a Karolineum dísztermében az összes orvostudományok doktorává. — Nagy tűs Érsekujvárott. Pozsonyi tudósítónk telefonálja: Ma éjjel egy órakor kigyulladt Érsek­újvárod a Stefánik-utca 26. sz. háza. A tűz csakha­mar lángba borította az egész házat, amelyben há­rom üzlet volt: Hölzinger fűszeres üzlete, Löffler vaskereskedése és egy kárpitosmühely. Mire a tűz­oltóság a helyszínre érkezett, a ház oltása már szinte lehetetlenné vált. Reggel négy órára a ház teljesen leégett. A kár meghaladja a félmillió ko­ronát s ez csak felerészben térül meg biztositás ut­ján. A tűz vigyázatlanság folytán keletkezhetett, mert kiderítették, hogy az éjjel gyertyavilágitás mellett árut szállítottak fel a padlásra. Nem lehe­tetlen, hogy valamelyik alkalmazott égő gyertyát felejtett a padláson, amelytől az áru tüzet fogott. — Zimák-nap a pozsonyi törvényszéken. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Hétfőn Zimák-napja volt a pozsonyi törvényszéknek. Zimák Ferenc csehszlovák szenátornak nem kevesebb, mint négy rágalmazási sajtóperét tárgyalta a Kavecska-tanács a Robotnické Noviny-ben megjelent cikkei miatt Három sajtóperben Zimák helyreigazító nyilatkoza­tot adott, mire a pört visszavonták. A ne­gyedik sajtóperében, amit a csehszlovák vasutasok szövetsége indított ellene, nem si­került ugyan a megegyezés, de sikerült a valódiság bizonyításának elrendelését elér­nie, mire a sajtópert elnapolták. — Megalakult a brünni Szent György Kör. A brünni főiskolákon levő szlovenszkói magyar cserkészek megalakították a brünni Szent György Kört a Prágában székelő Mezi- národni Sdruzeni Vysokoskolskych Skautu égisze alatt. A brünni Szent György- Kör a prágai magyar cserkészek Szent György Kö­rével együtt végzi külső munkáját: támogatja a szlovenszkói magyar cserkészet ügyét, az országos akadémikus szervezkedést, az ifjú­sági irodámat, a magyar kulturtörekvéseket és a falubarát mozgalmat, megértést és ösz- szCtartást igyekszik teremteni a különböző itt élő nemzetek ifjúsága között. A brünni ma­gyar cserkészek szervezkedése minden rontó szélsőségtől mentes józan nemzeti munkát Ígér. A brünni megvár cserkészek címe: S. V. S. Sz«nt György Kör, Brno, Techni- sehe Hochschule. Egy belga mérnök kalapáccsal verte agyon feleségét A gyermekek szemcldttára végzett az asszonnyal — Azt állította, hogy az ártatlan asz­szonv gondolatban megcsalta • Brüsszel március 7. A központi rendőrség palotájának ügye­letes szobájába délután egy dultarcu ember nyitott be: — Meggyilkoltam a feleségemet! — hebegte­A rendőrtisztviselő eleinte azt hitte, hogy őrülttel van dolga. Éppen orvosért akart kül­deni, amikor egyik kollégája lépett a szobá­ba s ez meglátva a dultarcu férfit, meglepet­ten igy kiáltott fel: — Herbillon, mit keresel te itt? Az a rendőrtisgtviselő, aki ismerte Her- billont, elmondotta kollégáinak, hogy Jules Herbillon az ő szomszédságában lakik, okle­veles vegyészmérnök, három gyermeke van és a feleségével nem a legjobb egyetértésben élt Évek óta rettentően féltékeny az asszony­ra s az a mániája, hogy a felesége még akkor is megcsalja, ha valóságban . . . nem csalja meg. A rendőrség közben már meg is állapí­totta a véres esetet, Herbillonnó ott feküdt a szalonban élettelenül, a feje úgyszólván szét volt verve. A gyermekek a szomszédoknál voltak. A legnagyobb csak annyit tudott mondani: —Apa nagyon haragudott, a mama le­térdepelt előtte, de hiába sirt, a papa tovább verte. Estére a mérnök annyira megnyugodott, hogy elég részletes felvilágosítást tudott adni a tettéről. Ebből az elbeszélésből meg­döbbentő családi dráma bontakozott ki. Ju­les Herbillonnak tulajdonképpen nem is volt oka féltékenykedésre. Felesége — elég­gé csinos, 28 éves, fekete, bubifrizurás asz- szony — hu volt a férjéhez és kifogástalanul vé­gezte anyai kötelességét. —- Vigyázz — fenyegette meg többször a férje — ha megcsalsz, megöllek! Herbillon megfigyeltette s maga is fi­gyelte minden lépését A legkülönbözőbb idő­szakokban toppant be lakásába és ha a fele­sége azt mondotta, hogy ide, vagy oda megy, mindig ellenőriztette, hogy igazat mondott-e- Az asszonynak napijelentéseket kellett Ír­nia mindarról, amit egy nap alatt tett és mondott. Egy ilyen napijelentés körülbelül, igy hangzott: „Felkeltem 7 órakor. A gyermeke­ket felöltöztettem és megreggeliz­tettem. Háromnegyed kilenckor el­mentem a csarnokba, itt a zöldséges kofával és a mészárossal beszélget­tem. Kilenc óra 20 perckor távoztam a csarnokból, felszálltam a villamos­ra. A villamosban Regniér ur meg­szólított s kérdezősködött bogylé- tünkről. A sarkon a trafikban bélye­get vásároltam. Tiz óra 10 perc volt, amikor a lakásunkba értem. Herbillon ellenőrizte ezeket az adatokat is annak ellenére, hogy sohasem kapta rajta a feleségét valamilyen valótlanságon, tovább féltékenykedett. — Azt elhiszem, — szólt egy Ízben a fe­leségéhez, — hogy fizikailag meg nem csalsz, de megcsalsz gondolatban! Szenvedéllyel vetette rá magát erre az eszmére — igen, gondolatban megcsal az a nyomorult! S ettől fogva nem volt nyugta. Nap-nap után azzal kínozta feleségét, vallja meg, hogy kivel csalja meg gondolatban. *■ A tragédia napján szintén efelől faggatta­— Az éjszaka, éjfél után nem aludtál, ébren voltál körülbelül két óráig. Ezalatt gondoltál valakire. Ki volt az, mondd meg-.. Valóban „megcsalta-e" a szerencsétlen asszony gondolatban férjét akkor éjszaka, vagy csak kétségbeesetten szaladt ki a száján valamilyen vallomásféle, elég az hozzá, a férj szerint ezt mondotta volna: — Hát igen, Robini ügyvédre gondol­tam és ővele... Ez a pár szó annyira felkavarta a férj vérét, hogy kiszaladt a konyhába, ott felkap­ta a kalapácsot, ismét a szalonba rohant, ott egyetlen csapással leteritette az irga­lomért könyörgö asszonyt, azután a fe­jét addig püffölte, mig az véres hnsca- fattá nem vált. — És ott voltak a gyermekek is? — kér­dezte a vallató rendőrtisztviselő a mérnök­től. — Sajnos, ott voltak, — felelte halkan Herbillon, — ott voltak, végighallgattak min­dent és láttak mindent Mialatt veszeked­tünk, szegénykék nem szóltak semmit, hiszen hozzá voltak szokva ilyen jeleneihez, de amikor először rávágtam a feleségemre; akkor Henry — ez a legidősebb fiacska neve — összetette a kezecskéjét és ugv könyörgött, hogy ne bántsam a mamát. — De akkor én már megvadultam és ütöttem és ütöttem... Jules Herbillon különös esete iránt a pszichiáterek is nagy érdeklődést mutat­nak. Ejféli vérbosszú egy kalábriai temetőben Egy kalábriai legény megölte a barátját •— Istenítélet a keresztfa alatt Turin, március 1. A minap a biellai Coggiola községben, odatele- pitett kalábriaiak között vérfagyasztó dráma játszó­dott le. Egy kalábriai legény megölte egy barátját éjféli párbajban a temetőben, a jhülőföldjükön szo­kásos „istenítélettel", a kalábriar romantika olyan borzalmasságával, amely még a mai világban is hátborzongató rémdrámát jelent. Az olasz csendőrség emberei hamarosan kézre- keritotték a gyilkost, akinek a vallomásából a kö­vetkező részletekkel bontakozott ki ez az élet­halálharc: Két kalábriai legény, akik jőbarátok voltak, leültek kártyázni. A játék csakhamar szenvedélyes jelenetekké fajult és a két jóbarát elvakult harag­gal támadt egymásra. A játék szerencséje az egyik­nek túlságosan kedvezett, ami a másik legényt annyira felizgass, hogy szitkozódva vágta a kár­tyát a társa szt uébe. — Csalsz! — ordított vad indulattal a vesztes a szerencsés -nyerőre. Ebből szenvedélyes vita keletkezett köztük. Sértő szavak röpködtek és a két legény, megfeled­kezve arról, hogy jó barátok voltak, ádáz gyűlölet­tel tört egymásra szitkokkal. — Meghalsz! — harsogott a vesztes és bele­harapott a társa fülébe, e kalábriai népszokás sze­rint provokálva elitjeiét, hogy leszámoljon vele, az ő szülőföldjükön „istenitélet“-nek nevezett pár­bajjal. A másik elfogadta a kihivást: — Éjfélre halott leszel! — kiáltotta vérben- forgó szemekkel. Azután néhány szóval megállapodtak az ilyen­fajta párbaj szollá sós módjában. — Éjféli harc a falu temetőjében a keresztfa tövében! Csak az Isten lesz a tanú. Csak az Isten végzi el, hogy kettőjük közül melyikük marad életben. Tudni kell, hogy az ilyen párbaj élet-halálra megy. „Istennél a kegyelem!" — ez a jelszó. Az egyiknek ott kell maradni a küzdőtéren. Nincs megbocsátás, nincs meghőkülés. Nem állíthatja meg a gyilkot az áldozat sikolya. A legyőzöttnek meg kell halni! Az egyik embernek ott kell maradni | vérében holtan. Ez a kalábriai „istenítélet"! A két legény megállapodott benne, í A falu népe helyeslőén vette tudomásul, hogy 1 a két legény vérbosszút fogadott és hogy éjszaka fogják megvívni az „istenítélet" borzalmas harcát a falu temetőjében a keresztfa alatt. A szokás az, hogy ilyenkor a közelükbe sem szabad menni azoknak, akik a halál küszöbére lépnek, hogy sor­sukat eldöntsék. A legények templomba mentek, hogy az Isten irgalmába könyörögjék lelkűket. Úgy kezdődött a szörnyű leszámolás, mint* valami vadregényes opera, de úgy végződött, mint a tigrisek harca az őserdőben. Este tisztába öltöztek a legények. Fölvették ünneplőruhájukat, úgy várták külön-külön, hozzá­tartozóikkal poharazva, a fekete éjfélt. Éjfél előtt elindultak a falu temetője felé. Mire az óra éjfelet ütött, ott állt a két ádáz ellenfél a sírok között a keresztfa előtt. Egy kiáltás, egy vad hajrá és megvillantak a kések a vérbosszú ellenfeleinek a kezében. Egy­másra rohantak vak, őrjöngő, tébolyodott dühvei. Fogcsikorgató állati indulattal. Fújt, lihegett, dü­börgőit a két bestiális indulat, mig egyszer csak az egyiknek sikerült kését markolatig döfni ellenfele oldalába. Rettentő szúrás volt, de nem halálos. Mint a sakálüvöltés tört ki a megsebesült le­gény torkán a kiáltás. És föltámadt benne az élet­ösztön, a halál riadalma, a menekülés vágya. És összeszedve minden erejét, futásnak eredt a falu felé, halálfélelmében és kínjában üvöltve. A győztes utánarohant, hogy a párbaj szabá­lyainak értelmében/ az ellenfele életét kioltsa. A sebesült, amikor érezte, hogy ereje elhagyja, az ut mentén lévő Mária-kép alá menekült és térdrehullva üvöltözte az éjszakába kétségbeesett imáját: — Szűz anyám, segíts meg, ments meg! Ellenfelet azonban nem hatották meg a kö­nyörgő szavai, hanem kését eldobva, hatalmas kö- ! vet ragadott és azzal a szentkép előtt térdelő se­besült fejét széjjelzuzta teljesen. Mikor meggyőző­dött arról, hogy eleget tett az ősi szokásnak, mert az ellenfél meghalt, — nyugodtan hazament és vértől ázott ruháit levetette. A környékbeli házak lakói a borzalmas halálorditásra felriadva, csak­hamar ráakadtak a bestiálisán megcsonkított ! hullára. Mikor a csendőrség a gyilkost kihallgatta, az cinikus nyugalommá] vallotta be a gyilkossá- , got, mondán, hogy annak elkövetésével a szülö- j földjén divő ősi hagyományos szokásoknak tett ^«ak eleget. — Helyreigazítás. A rimaszombati Blaha- ünnepről szóló referádánkban félreérté.s foly­tán tévesen közöltük a fogadóbizottság tag­jait. A fogadásokon Lukács Géza dr., Lu­kács Géza volt főispán fia vett részt. — Műkedvelő-előadás Hetényen. Komá­romi tudósítónk jelenti: Hetény község mű­kedvelői előadták Géczy István híres nép­színművét, a Gyimesi Vadvirágot. Két estéu át telt házat vonzott a sikerült előadás. A darabot Zsemlye Lajos lelkész tanította be, Bordán Jópsef tanító pedig a darab kiállítása körül szerzett érdemeket. — Amikor a végrehajtott bezárja a végrehajtót, Nyitrai tudósítónk írja: Kmetyko Teréz cétényi földmivesasszony felett ítélkezett március 1-én a nyitrai törvényszék. A vádlott Hajnala István bíró­sági végrehajtót és a foglaláson résztvett ügyvédet dühében bezárta kamrájába. A kényelmetlen fog­ságban egy napig tartotta foglyait, majd amikor a foglalás feletti dühe elszállt, szabadonbocsájtotta őket. A tárgyaláson Kmetykóné beismerő vallo­mást tett. A bíróság az enyhítő körülmények figye­lembevételével 10 napi-fogházra és 20 korona pénz- büntetésre Ítélte a vádlottat, aki büntetését azonnal megkezdte. — A Lévai Kaszinó knlturestélye. Léváról ír­ják: A Lévai Kaszinó vasárnap rendkívül látogatott líulturestélyt rendezett. Az estélyen közreműködött Császár Magda operaénekeshő, aki első megjelenése után ritka elmélyedő művészettel énekelte Franz: ősszel, Grieg: Szeretlek és Volkmann: Csalogány­dalát. A rendkívül kulturált énekesnő szépterje- delmü mezzoszopránja elragadta a közönséget. Utána Alapy Gyula dr, tilt a felolvasóasztalhoz és „Léva a török hódoltságban" címen igen érdekes müveltségtörténeti előadását mutatta be, amelyet feszült figyelemmel hallgattak és a nagy Thuryj Györgyről, a magyar Cidről és a végbeli magyar várnépek életéről szóló, egykorú levelekkel fűsze­rezett előadást lelkesen megtapsolták. Majd Csá­szár Magda énekelte el a Bűvös vadász Agatha- áriáját, végül magyar dalokat adott elő, a szűnni nem akaró tapsokra egy Hubay-dallal és Dienzl: Liliomszál cimü dalával hálálta meg a közönség tüntető tetszését. Az énekszámokat Cziczka Angéla zongoraművésznő kisérte az ő diszkrét és finom művészetével. Alapy Gyula egy lévai tárgyú törté­neti rajzát olvasta fel, amelynek magyar levegője és régi zamatu magyar nyelvének művészete és mu zsikája igen nagy tetszéssel találkozott. Az estélyt társasvacsora követte, amelyen Medveczky Sándor, a kaszinó igazgatója, köszöntötte a közreműködő művésznőt és írót, akiknek nevében Alapy Gyula válaszolt meleg és szívből jövő szavakkal. ■ •— Kihúzták a négymillió koronás berlini fő­nyereményt Berlinből jelentik: A porosz-délnémet osztálysors játék tegnap délutáni húzásánál kihúz­ták a főnyereményt, amely 500.000 aranymárkát tesz ki. R-eggelre kitudódott hogy a nyeremény 8 nyolcad sorsjegyre esik, amelyek mindegyike igen szegény munkások és kisemberek birtokában van, Egy-egy nyerőre, az összes levonások után, 50— 50.000 aranymárka készpénz jut Az egyik nyolcad tulajdonosa, egy kiskereskedő, éppen tegnap jelen­tett csődöt. — Kcppich dr. Cottagc-Szanatórinma, Etatistá­vá, Védcölöp-ut 47, (a Kecske-kapunál), sebészeti betegek részére. Telefon 14—76. xx No kiabáljon a telefonálásnál, úgysem értik meg; az ismétlésekkel csak sok időt vé­szit és tönkreteszi idegeit. Vegyen Avox-száj- tölcsért és mindjárt észreveszi, hogy mily él­vezet azzal telefonálni és mennyi pénzt taka­rít meg a telefonszámláján. The Avox Cor­poration Ohio U. S- A, vezérképviselete Prá­ga I., Mikulásská 7. ssoi xx Mezőgazdák figyelmébe. A mésznitrogén és annak alkalmazása címen rendkívül népszerű köny­vecskét irt két kiválóan elismert szakember, név- szerint Dr. Lipschütz Harry oki. gazda és Szabid István gazd. akadémiai tanár. Ez a könyvecske minden földbirtokos és kisgazda számára nélkülöz­hetetlen, akik a rendszeres műtrágyázás iránt szak­szerűen érdeklődnek. Ezen műből teljesen ingyen és bérmentve több példányszámban is szívesen küld az érdeklődőknek: „Fosfacid", a . vegyészeti nagyipar bevásárlási és eladási társaság kirendelt­sége, Kosice, Mészáros-u. 59. 5203 A féltékenység áldozata A szerelmes asztalos vérengzése — Dorong­gal leütötte, majd összeszurkálta vetélytársái Munkács, március 2. Juhász István volóci asztaloslegény a múlt hét péntekjén lesbe állott a Griinber ger-féle fatelep végében. Amikor a telepről már mindenki eltávozott, Juhász előbujt rej- tekéből és az éppen körútját végző s előtte elhaladó haragosára, Iltyu sáfárra támadt­A váratlanul meglepett sáfár menekülni akart, de a következő pillanatban ..Meg­halsz, kutya!" kiáltással Juhász egy hatalmas doronggal úgy vágta fejbe, hogy eszméletlenül terült el a földön. Juhász azután még többször megforgat­ta élesre fent konyhakését áldozatában. A borzalmas orditozásra elősiető emberek elől Juhász elmenekült, de a csendőrség még aznap elfogta s átadta az ügyészségnek. Iltyu rettenetes sebeit a munkácsi köz- I kórházban bekötözték, de é leibe mu a neki sá­lhoz kevés a remény. Hírek szerint egy lánynak udvarollak • mind a ketten, de Iltyu volt a szerencsésebb s Juhász ezért esküdött bosszút vot'-Mytársn i ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents