Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-13 / 60. (1098.) szám

1926 március 13, szombat

7

voitaü köziem uköaését s ezzel a gyűlés lelkes hangulatban véget ért

Rozsnyón március 6-án délelőtt 10 órakor tartotta a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya helyi szervének alakuló gyűlő, a város és a vidék kis- és nagygazda közönségének élénk részvéte-e melleti* Pápezsik Andor osztályelnök nyitotta meg az íilst, tartalmas bszédben ismertette a gazdakö/önség panaszait és méltatta a tömörülés szükséges voltát. Utána Fodor Jenő gazda, szakosztályi igazgató fejtette ki a párt gazda-szakosztályának programját és szervezetét Kimondotta a gyűlés a szakosztály megalakitását s megejtette a tisztikar megválasztását. Ezek után a jelenlevő Szabó István, volt kassai gazdasági akadémiai tanár tartott ismeretterjesztő ej adást, bebizonyítván, hogy a gazdaközönségnek mennyi anyagi haszna származik abból, ha szaktudását tanulás által fokozza. A gazdaszakosztály ülése után Pápezsik Andor elnök megnyitotta az ipari és kereskedelmi szakosztály helyi csoportjának alakuló ülését, úgy a rozsnyói, mint a vidéki iparosok és kereskedők é’énk részvétele mellett. Bayer Ferenc ipari és kereskedelmi szakosztályigazgató, aki a szakosztály programját és szervezetét ismertette s kifejtette szükségességét az egyesülésnek, rámutatott egyben arra, hogy a szervezet legfontosabb része a helyi csoport, a mely ha éh úgy él az egész szervezet és vele hasznát látja a helyi csoport minden tagja, de ha alszik, úgy a helyi csoport tagjai mintegy ki vannak kapcsolva a párt áldásos r. kedéséből, ezért kéri, hogy a helyi csoport vezetőségének megválasztását ejtsék meg a kellő körültekintéssel, hogy eleven vezíőséget nyerjen velük a helyi csoport Ismertette a szakosztály lapját a „Magyar Iparos és Kereskedőit és kérte, hogy az iparosság tekintse azt a saját lapjának, ahol minden közleménye helyet talál és é’jen is ezen jogával, észrevételei és tapasztalatai minél szélesebb körben terjedjenek. A kijelölő bizottság által javaslatba hozott vezetőséget egyhangúlag megválasztották. Elnök Mojzes István, alel- nök Varga József, tanácstagok: Gulden Bé Csornán György és Végh Károly leitek. A választmány tagjai: Engler Andor, Fodor Bertalan, Jozeffy János, Lenkei Ferenc, Markó Frigyes, Mészáros László, Paulik Géza, Svaj- kó Ferenc, Turcsányi Sándor, Zaán László, Márton Ferenc, Cseffó Miklós. A választ"' nyi tagok névsorát azonban még ki fogják egészíteni. ,.-£.

DÖNTVÉNYEK

A kereskedő családtagja nem köteles betegsegélyzöpénztári tag. Felmerült azon eset, hogy egy kereskedő leánya az üzletében segített s leánya után a betegsegélyzőpénz- tár kivetette a tagdijakat, dacára annak, hogy tagnak oda be nem lépett. A kereskedő ez ellen panasszal élt s igazat is kapott, mert kimondatott, hogy a 14 évet betöltött családtag beléphet ugyan a betegsegélyzőpénztár- ba, ha szülei üzletében munkát végez, de a belépésre nem kötelezhető.

Az üzemi tanács tagjainak védelme. Ebben az ügyben a legfelsőbb biróság kimondta, hogy amennyiben az üzemi tanács működése egy hónapnál hosszabb időre szünetel, úgy az üzemi tanács megszűnése ipso facto beáll. Éppen ezért ezen időtől kezdve nincsenek üzemi tanácstagok, tehát a 22. § szerinti védelem sem illeti meg őket. (20114- 25. sz. döntvény.)

Fegyvergyakorlatra bevonuló munkásnak nem jár bér. A legfelsőbb közigazgatási biróság újólag döntölt abban az ügyben, hogy a fegyvergyakorlatra bevonuló munkásnak jár-e a bér és újólag kimondta, hogy a munkából kilépés napjától bér nem jár, miután nincs oly törvényes rendelkezés, mely ezt indokolná.

A csehszlovák felírás nem kötelező. A

német vendéglősök panaszából kifolyólag a legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy semmiféle törvényes alap arra nincs, hogy a vendéglős a cégtáblán vagy az étlapon valamely nyelv használatára kötelezhető legyen, mert azt önmaga szabadon választhatja. Tehát a közigazgatási hatóságnak azon rendelkezése, mellyel a p/anaszost arra kötelezi, hogy cégtábláján és étlapján a német mellett a cseh nyelvet is használja, törvénytelen. Ebből a döntésből az következik, hogy mindenkinek joga van úgy cégtáblájának, mint egyéb nyomtatványainak nyelvét szabadon megválasztani s ebben befolyásolni egyik hatóságnak sincs joga. Tehát ha újra festetjük cégtábláinkat, használjuk az anyanyelvűnket! A nyelvtörvény végrehajtási utasítása is tartalmaz ugyanilyen törvénytelen rendelkezéseket Vájjon mikor mondja meg a minisztériumnak a legfelsőbb biróság, hogy ez a rendelete törvénytelen? Törekedni fogunk, hogy ez minél előbb megtörténhessék.

^RWZM-MaCŐ!!ARHIRLAS

Az otthoni munkások betegség elleni biz-1 tositása. A legfelsőbb közigazgatási biróság az otthoni munkásoknak a betegpénztárba való beír adására vonatkozólag a következő jogtételeket állította fel 1925. évi május hó 15rén 9796*25 , sz. a. kelt döntvényében: a) Az otthoni munkás foglalkoztatása rendszeresnek akkor tekintendő, ha a végzett munka a munkás re.ndes foglalkozására való tekintettel nem alkalmi és esetről-esetre való, hanem állandó és a munkásnak rendszeres jövedelmi forrását képezi; b) az otthoni munkás keresete szolgál alapul annak

i bérosztályba való sorozására; c) az, hogy az otthoni munkás esetleg alkalmilag harmadik személy számára is végzett munkát, nem zárja ki a betegpénztárba való beiratás kötelezettségét azon munkaadónál, akinél rendszeresen dolgozik; d) az, hogy az otthoni munkásnő egy betegpénztárba kötelezett munkás felesége, nem zárja ki annak a betegpénztárba való beiratási kötelezettségét, mert a család tagjaira a családfő biztosítása csak akkor terjed ki, ha azok maguk nem kötelezettek biztosításra.

Az életszükségleti index a

Az állami statisztikai hivatal azon cikkek árainak indexszámát figyelte és tette közzé, amelyek az ember életfentartásában legfontosabb szerepet játszanak, tehát az elsőrangú szükségleti cikkeket. Miután azonban ezen indexszám nem adott világos képet a megélhetési viszonyokról, a kiskereskedelem árait alapul véve próbálta meg ezen árak indexszámait megállapítani. Ez már közelebb ál’ott a megélhetési viszonvok helyes megvilágításához, de még mindig nem adott tiszta képet. meft sok tényezőié a szükséglétnek nem taláU benne helyet. Végre megkísérelték a csa'ádi élet szükségletéinek összeállítását, illetve az összes elsőrangú szükséglet áraiból az életfentartási indexszámot keresni. Ezen összeállításnak egyelőre két hibája van, az egyik, hogy statisztikai, tehát teoretikus, vagyis önként felvett szükségleteket számit, igy csak megközelíti a valóságot, de nem adja azt teljes hűséggé! vissza, a másik hibája, hogy egyelőre csak Prágára, dolgozták ki és ped’g két viszonylatban: egy öttagú munkáscsalád szükségletét véve alapul és egy négytagú tisztvisélőcsalád elsőrangú szükséglete szerint. Az. elsőben egy szoba és kony- hás, a másodikban két szoba ős konybás 1a- kást vett föl régi házban, hol a lakbér alig volt emelhető, tehát elég szerény viszonyok tekintetbevételével a következő- táblázatra jutottak. Ha az 1914. évi szükségletet T 00-nak vesszük, akkor az ötszemélyes munkáscsalád életszükséglete Prágában:

1923 1924 1925 1926 január

1. Táplálkozás 801 774 821 800

2. Fűtés, világítás,'tisztogatás 1090 989 839 807

3. Lakás (Öreg ház) 200 210 222 250

4. Ruhanemű, fehérnemű, cipő ’ ■ . ' 978 940' 1010 1001

5. Különféle 696 696 7Í9 7+9

Átlag index 710 688 716 707

Aranyra átszámítva 103.7 97.6 103.8 103.1

A prágai hivatalnokcsalád igénvei:

1923 1924 1925 1926 január

1. Élelmezés 842 796 819 818

2. Fűtés, vil, tiszt. 1081 971 829 787

3. Ruhanemű, fehérnemű, cipő 1052 928 995 1054

4. Lakás ("régi házban) 222 228 244 272

5. Kü’öu'éle 605 605 609 609

Átlagos élctindex 720 678 694 704

Átszámítva aranyra 105.2 96.1 100.6 102.6

Meg kell jegyezni, hogy a különfélék rocsehszlovák köztársaságban

vatba a dohányzás, borbély villamosjegyek, adók, betegsegélyző, újság, szakszervezeti dijak és hasonlók vétettek. Bár a fenn közölt számok sem adják a megélhetés tiszta képét, azonban sok érdekes következtetés vonható belőlük még akkor is, hogyha nem tudjuk, hogy milyen szerény viszonyokra számolta ezt a statisztikai hivatal. Mindenesetre rneg- állápitbató az, hogy az átlagos összefoglalt életszükséglet indexszáma alacsonyabb, mint az átlagos élelmiszer indexszámok, amit főleg a lakás olcsóbb volta okóz, de a különféle rovat árai sem emelkedtek az átlagarányban. Az egyes csoportok ingadozásait megfigyelve az tűnik ki, hogy az élelmiszerek rovata majdnem állandó, a lakás viszont fokozatosan drágul, ennek ellenében a fűtés és világítás rovata sülyedő irányzatot mutat, úgy hogy ez utóbbi kettő majdnem kiegyenlíti egymást.

Az arányra való átszámítás szükséges volt, hógv a többi külföldi államok hasonló számaival összehasonlíthassák, mért ez különösen érdekes következtetéseket enged meg. Az egyes külföldi á’lamok arányra átszámított életfentartási index számai a következők 1925. évre:

Anglia 175.2, Bulgária 105.9, Finnország 162.2, Franciaország 98, Olaszország 132.7, Magyarország 99, Németország 143-4 Lengyel- ország ' 134.4, Románia 80.8, Svájc 163.1, Amerika 174.

Ebből az látható, hogy a győző áramokban sincs oly teljes boldogság, mert például Románia és Franciaország után mindjárt Magyarország jön 'kedvező megélhéíés. illetve az életszükséglet o+csó megszerzésének lehetősége sorában. Viszont a csehszlovák köztársaság nem áll messze Magyarországtól, ennek ellenében Anglia, Finnország, Svájc és az-amerikai Egyesült Államok, tehát az aranvfeész+éttel rendelkező államok vezetnek a drágulás terén. A csehszlovák köztársaságban a háború előtti állapothoz képest a mai szükségleti cikkek ára kereken kétszeres, vagyis nem vagyunk a legrosszabb indexű államok között. Egy volna még érdekes, ha ugyanakkor a statisztikai hivatal azt is kimutatná, bqgy Szlovenszkón is ilyen-e az irány és ezzel párhuzamosan, hogy ugyanakkor milyen a kereseti index Prágában és Szloven- szkón, mert ez adná az igazi képet az egyes országok jólétének vagy nélkülözéseinek. Alkalomadtán ezen adatokat is meg fogjuk szerezni, mert azt hisszük, hogy őzt igy, ahogy mi óhajtanánk, az állami statisztikai hivatal nem fogja kiadni, mert az adatok esetleg kedvezőtlenek volnánk.

Iparosok könyvtára

A „Handwerker“-ben a német kisiparosok lapjában olvastuk, hogy a német iparos- társaikat felszólítják adakozásra, hogy szak- könyvtárukat kiegészíthessék. Tehát szak- könyvtáruk van s ezt eiak az újabban megjelent értékesebb könyvekkel óhajtják kiegészíteni és teljessé tenni. Hol vagyunk mi még ettől?,, Könnyű a német iparosság helyzete, mert azon eíőnyös helyzetben van, hogy mindenféle iparág számára válogathat a jobbnál jobb szakkönyvekben, a népies kiadásútól egész a már majdnem tudományos munkáig. Magyarban is van már minden szakmában szakönyv, melyben igen sok hasznos útmutatást és tanácsot talál az iparos, de persze nem oly nagy a választók s általában nem oly népies stílusúak, mert nincs is ak- ko. - kereslet nálunk rájuk.

A magyar nemzeti párt iparig és kereskedelmi szakosztálya programjába, mint egyik legfontosabb pontot, azt vette be, hogy a magyar iparost és kereskedőt úgy szakmájában, mint egyéb általános ismereteiben folyton tovább képzi és ezáltal versenyképesebbé, ellenállóbbá teszi. A továbbképzés többi útjáról más helyen emlékeztünk meg, itt csak a szakkönyvék és szakkönyvtárak ügyét szeretnék egy lépéssel élőbbre vinni.

Nézetünk szerint a' szakkönyvtár hasznos, de nehezen valósítható meg úgy, hogy igazán szolgálja a célját s csupán a bra való, hogy ott az iparosság megismerje, hogy milyen szakkönyvek léteznék; azokat átnézve és a neki megfelelőt kiválaszthassa és az igy kiválasztottat megszerezhesse a maga számára. Mert a szakkönyvre Trondig szükség van, ez valósággal hozzátartozik szerszámé 'Ükhöz. Ha ritkábban is vészük kezünkbe, de nem

szabad hiányoznia szerszámaink közül, hogy bármikor fellapozhasuk, hogy mit is mond erre vagy arra az eljárásra, milyen receptet ajánl ehhez vagy ahhoz a munkához stb. A szakkönyvtáras rendszernek az a hátránya, hogy sok helyen teljes könyvtárat kell fenntartani, abban egyes könyveket több példányban beszerezni és még igy is lesznek egyes könyvek, amelyek állandóan kéznél hiányozni fognak s igy egy később kereső iparos már nem jut hozzájuk vagy csak hosz- szas várakozás után.

A magyar nemzeti párt ipari és kereskedelmi szakosztálya ezt másként tervezi, és pedig úgy, hogy rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz mérten lassanként, de folytonosan egy-egy példányban beszerezi a magyar szakirodalom összes hasznot nyújtó könyveit s azokból egy központi szakkönyvtárt létesít, ezen könyvek tartalmát a Magyar Iparos és Kereskedő hasábjain röviden ismerteti és a könyvek jegyzékét minden helyi csoportnak rendelkezésére bocsájtja. A helyi csoport tagjai kívánságára egyik vagy másik könyvet a központi könyvtárból kikéri s tagjainak kiadja, azonban legfeljebb 8—14 napra s a tagok a könyveket átnézve, ha valamelyik nekik megfelel, a központi könyvatár utján olcsóbb áron meghozatják a maguk számára, vagy a helyi csoport részére, mely aztán a könyvet valamelyik iparostársnál vagy az irodában helyezi el. így a helyi csoportoknál és a tagoknál csupán néhány könyv beszerzése válik szükségessé, míg viszont a rendelkezésre álló anyagi eszközök egészben a központi' könyvtár fejlesztésére és teljessé tété-1 ’ére fordíthatók.

Kívánatos volna, ‘ hogy iparostársaink a

helyicsoportoknál kifejezzék azon óhajukat, hogy milyen irányú szakkönyvek beszerzését óhajtják elsősorban, hogy igy a beszerzés sorrendjének megállapításánál kívánságuk figyelembe vehető legyen.

Iparos tízparancsolat

1. Iparodat megbecsüld és azon tudat töltsön el, hogy azt fejlesztened kell.

2. Som a magad, sem a más üzeméről ne nyilatkozzál lekicslnylőleg,

3. Ne csinálj elhamarkodott munkát.

4. Ne feledkezzél meg arról, hogy a megillető nyereséget felszámítsd.

5. Ne feledkezzél meg arról, hogy az üzleti kiadásokat s idődet is felszámítsd, — éppúgy, mint a munkás, mert neked sem ajándékoz időt senlü, de ha ezt tennéd, úgy magadnak és szak társaid a x\ is ártasz vele.

6. Ne tarts felesleges sok inast, mert azok olcsóbb munkájának pillanyatni előnye nőm áll arányban azzal a bajjal, amit az okoz, hogy a sok segédet a jövőben te vagy iparos- társaid nem bírjátok majd foglalkoztatni.

7. Légy szigorú a műhelyben, de ott tettleges bántalmazásokat ne tűrj.

8. Munkásaid betegség és baleset ellen azonnal biztosítsd.

9. Kétes üzleteket, hol a pénzed elveszhet, ne csinálj, igyekezzél mindig úgy számolni, hogy készpénzzel vásárolhass és ha pénzhez jutsz, tartozásaidat egyenlítsd ki gyorsan.

10. Mégy részt a szak egyesületi életben és igyekezzél szakmádnak és nemzetednek minden tekintetben hasznára válni. Egyesülésben van az erő.

KÖZSZ ÁLLÍTÁSOK

Katonai szállítások. A nemzetvédelmi minisztérium 89.000 pár katonai cipő, kézipénztárak, derékszíj, csattok és tábori pa- lackszijjak szállítására nyilvános pályázatot hirdetett. A kisipari szállítások árainak meghatározása február 25-én történt, azonban eddig nem sikerült megtudnunk annak eredményét.

A koníekciós áruk állami szállítása. A

konfekclós áruknak az állam részére való szállításának rendezése tárgyában értekezlet *olt a kereskedelemügyi minisztériumban, ahol a miniszter elnöklete alatt a munkaadók és a munkások egyesületeinek képviselői vettek részt. Ezen az értekezleten három kívánság domborodott ki, melyeknek rendeletbe való foglalását Dvorácek miniszter megígérte. A kívánságok a következők: 1. A szállítások elosztása ne nyilvános pályázat utján, hanem kerületi elosztás szerint I történjék; 2. a kereskedelemügyi miniszter legyen az összes, tehát bármely társminisztériumnak tárcájába tartozó állami szükségletek elosztó hivatala; 3. a szállítási árak meghatározásánál egyúttal a bérminimumokat is határozzák meg.

Katonai cipőszálíitások a kisipar számára. Megemlékeztünk arról, hogy a kisiparnak a katonai cipőszállítáeokban miként való részesedése tárgyában ankét volt a kereskedelmi minisztériumban. Amint értesülünk, az ankét úgy határozott, hogy a kisipar 60%-os részesedési kvótája megtartandó s ezt, mint eddig, a kereskedelmi minisztérium fogja széjjelosztani. Az árakat a pontos és valóságos előállítási költségek alapján a kis- és középipar számára külön végzett számítások szerint egy külön bizottság fogja megállapítani, melynek tagjait a kereskedelmi minisztérium nevezi ki a kormány és az iparosok megbizcttlainak sorából.

Az építőiparosok panasza- Az építőiparosok régi panaszát tárgyalta a múlt hóban a sziléziai építőiparosok értekezlete. A panasz főleg arra vonatkozott, hogy olyan törvényt szorgalmazzanak ki, mely biztosítja az építőiparosoknak, hogy a ház építésének munkáiért való követelése ki nem egyenlítés esetén az első helyen lég; en Ive táblázható. A legtöbb munka ugyanis csak a ház befejezése után számolható el, egy része meg, mint az üveges, lakatos, kályhás, festő é3 mázoló stb. munka, csakis a befejezéskor vegeznető. Ha tehát a befejezés után kisül, hogy az építtető nem tud, vagy nem akar fizetni, úgy fennáll ugyan a vállalkozó zálog és betábláz'ási joga, csak az a kérdés, hogy azt a hányadik helyen tudja érvényesíteni, mert közben már az első, második helyen más követeléseket táblázhattak be az ingatlanra, különösen akkor, ha az építtető már egyenesen megkárosító szándékkal építtetett. Ez ellen más védelem nincs, mint oly törvény alkotása, amely kimondja, hogy a ház építéséhez hozzájáruló munkáért és értékért való követelések a házon első helyen táblázhatok be, minden más követelés előtt Ez már a római jogban is benne volt