Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)

1926-03-13 / 60. (1098.) szám

8 1926 március 13. szombat. KÜLÖNFÉLÉK A jól űzetett igazsagűgyminiszter. Vis­kovszky dr. igazságügyminiszter mint mi­niszter 100.000 K évi fizetést és 40.000 K évi pótlékot kap, mint az állami földhivatal (je­len. 3g szabadságolt) vezetője 100.00 K évi és mint képviselő évi 60.000 K-t húz az állam­tól, tehát összesen 300.000 korona fizetése van. így már aztán csakugyan kibírhatja, ha a dohány megdrágul. Vasúti kedvezmény a prágai tavaszivásár látogatóinak. A vasúti minisztérium a már­cius 21—28-iki prágai tavaszivásár látogatói­nak, még ha külföldiek is, 33%-os viteldij mérséklést engedélyezett, úgy a személy- mint a gyorsvonatra. Az utazás megkezdésének állomásán a tavaszi vásár igazolványát kell bemutatni, ami 25 koronáért a márciusi vá­sár képviselőinél kapható. A gyáriparosok szövetségének kívánsá­gai. A gyáriparosok szövetségének választ­mányi ülésén annak vezértiikára, Horác dr., kijelentette, hogy a nagyipar főkivánsága a közgazdasági vezetés reformálása volna. En­nek a jövőben az egyszerűsítés és gazdasá­gosság jegyében kell kialakulnia, mert csak ebben látja a nagyipar annak kulcsát, hogy mindaz kiküszőböltessék, ami eddig gazda­sági viszonyainkban abnormális volt. Rend­kívül magas az adóterhünk, ami annál ért­hetetlenebb, mert ugyanekkor a közhivatal­nokok javadalmazása rendkívülien alacsony. A kereseti adó a háború előttinek körülbe­lül tizenkétszerese, a jövedelmi adó huszon­háromszorosa. A kivitel az emelkedés dacá­ra még mindig alatta marad a háboruelőtti- nek, de alatta áll az átlagos európai világ­kivitelnek is. Különös figyelmet követel a nagyipar az irányadó köröktől a szlovensz- kói gazdasági viszonyok iránt, épp úgy kí­vánja ugyanott a tarifapolitika egységes sza­bályozását is. A kivitelre szánt szesz árának leszállí­tása. A kivitelre szánt szesz árát 240-ről 225 koronára szállították le. Keztyük behozatali vámja Angliában. Az angol parlament elfogadta a keztyükre kivetett beviteli vámot. A vám az értéknek egyharmada. Ez érzékenyen érinti a köztár­saság keztyüiparát, mert eddig termelésünk­nek körülbelül SÓ % -át Angliában helyez­tük el,.. \ . ; A vasút szolgálati nyelve cseh. A nemrég egyik újságban megjelent a csehszlovák ái- lamvasut uj szolgálati szabályzata, mely a nyelv használatát is szabályozza olyképpen, hogy az államvasut egyedüli hivatalos és tár­gyalási nyelve a cseh, úgy Írásban, mint szó­ban. Csak olyan kerületekben, melyekben 50 százalék másnyelvü van, (eddig úgy tudtuk 20%), van kivételesen ezen más nyelv haszná­lata megengedve, de csak abban az esetben, ha úgy a vasúti közeg székhelye, valamint a fél lakóhelye ilyen százalékú vidéken van. Külföldiekre s ezek vállalataira azonban ezen kivételek egyáltalában nem érvényesek. Még érdekesebb a további rendelkezés az 5. pont­ban, mely szerint beadványt más nyelven, mint a csehszlovákon elfogadni, vagy a fél nyelvén egy önkéntes, de nem kötelező for­dítást a kiadványhoz csatolni meg nem en­gedhető a következő személyekkel való érint­kezésben: a) ügyvédek, jegyzők, magánmér­nökök, reklámirodák, ha nem a saját ügyük­ben, hanem valamely fél képviseletében jár­nak el; b) vállalatok, vagy intézetekkel való érintkezésben, ha azok — esetleg csak átme­netileg is — több, mint 100 munkást foglal­koztatnak, vasúti vállalatokkal, c) Vasúti vál­lalatok szállítóival, vagy oly vállalatok tulaj­donosaival, vagy képviselőivel, melyek a cseh­szlovák vasút vasúti területén, vasúti tárgyai­ban, vagy vasúti kocsijaiban űzetnek. Ez a demokrácia, a békeszerződés nevében és a kisebbségek megelégedetté tételének külföl­dön oly szépen lobogtatott zászlaja alatt tör­ténik. Oh roppant boldogok vagyunk, hogy a mi pénzünkkel is hozzájárulhatunk ily nagy­szerű kultúrintézmény fentartásához. A munkások ellátásának értékelése. A prágai városi tanács február 1-től kezdődő érvénnyel a saját területére a következő egyenértókeket állapította meg betegsegély- ző pénztári bevallás céljából a munkaadó ál­tal történt ellátás esetére. Reggeli, tízórai és ozsonna á 70 f, ebéd 3.50, vacsora 2.40, lakás 1 Kcs naponta. Amerika a prágai tavaszi vásáron. A prágai tavaszi vásáron az amerikai ipar az iparpalota jobb szárnya előtti Gh. pavilon­ban kap elhelyezést. Csak eredeti amerikai gyártmányok kerülnek kiállításra, u. m. mo­torok, kerékpárok, autorészek és felszerelé­sek, iró és számológépek, irodai bútorok, kozmetikai és illatszerek, ásványéin iák, por­szívók, rádió készülékek, borotváló készülé kék stb. Gőz-, benzin- vagy elektromotor? Irta: Bayer Ferenc Ha a kisiparos üzemében gépet akar alkal­mazni, a hajtóerőre nézve a fenti kérdés okoz rend­szerint sok fejtörést neki. Melyiket szerezze be, melyik lesz jobb, melyik olcsóbb? Ehhez a kér­déshez sokan hozzászólnak, mindenkinek van vala­mi mondanivalója, rendszerint személyes tapasz­talata, de a kérdést egészben csak ritkán tudja megvilágitani egyik is. Hogy ezen kérdésben telje­sen világosan lássunk, szükséges a következő téte­leket egybevetni- A berendezés költsége, az üzemi kiadások, a szükséges gondozás és felügyelet s vé­gül a karbantartási és javítási kiadások. Vagyis minden, az összes kiadások egybevetéséből számo­lás által kapható eredmény alapján dönthető el. 1. A berendezés költsége szempontjából, külö­nösen a kisebb egysegeknél, nagy előnnyel az elektromotoroké az elsőség, jóval drágább a ben­zinmotor és legdrágább a gőzgép. Különösen szem­mel láthatóvá válik az, ha a gép árát elosztjuk a tényleg teljesített lóerők számával, vagyis azt ke­ressük, hogy egy lóerőre mennyi esik a gép árá­ból. Természetes, hogy itt nemcsak a gép vétel­árát magát, hanem az alapozást s egyéb oly költsé­geket is be kell számítani, amelyek a gép felállítá­sával járnak. 2. Az üzemi anyagra fordított kiadások alaku­lása az elektromos áram árától függ és amennyiben ez helyenként változó, a legkedvezőtlenebb esetet kell felvennünk. Ez esetben a legdrágább az elek­tromos áram lóerőnként, olcsóbb a benzin- és leg­olcsóbb a gőzüzem, különösen ott, ahol hulladék fa van tüzelésre, mint a faipari telepeken. Lehet azon­ban, hogy az elektromos áram olcsóbb és igy a beuzinmotorüzem anyaga kerül többe. Általában úgy kell számolnunk, hogy egy lóerő kifejtésére egy órán át 0.8 kilowatt órát igényel, vagy 0.5 kg. benzint és mintegy 1 kg. szenet, vagy 2 kg. fát s ezek árait vetjük össze, hozzászámítva még a kenő­olajat, amely elektromotornál alig valami, a gőz­gépnél nem sok, de kétféle, mert hengerolajat is kell használni, a benzinmotornál a legtöbb, annyira sok, hogy ez erősen számításba jön. 3. A gondozás és felügyelet költségei szem­pontjából az elektromotor ismét a legolcsóbb, mert ha jól betakarjuk, akkor alig igényel gondozást, legfeljebb havonta egyszer a portól letisztítjuk s ezzel elég van téve a gondozásnak, legfeljebb hat hónaponként egyszer olajozni kell. A benzinmotor már több gondozást igényel, ha nem is kell folyton mellette állni, de a napi tisztítást és apróbb igazí­tásokat számítva, mintegy fél embert igényel, a gőzgép az mái- egész embert, már csak a reávonat­kozó törvény miatt is, de a fűtés és egyéb munkák is megkívánják az állandó felügyeletet ás kezelést. Tehát az elektromotornál a felügyelet és kezelés költsége semmi, mert magunk is elvégezzük azt a csekély munkát; a benzinmotornál fél napibér és a gőzgépnél egész napibér naponta. 4. Ha végül a javítás és karbantartás kiadásait vesszük tekintetbe, úgy a legolcsóbb az elektro­motor, mert azon semmi javítás nincs hosszú éve­ken át, aztán következik a gőzgép. Ezen ugyan van javítás, de durvább és nem olyan gyakori, mint a benzinmotoron. A benzinmotor a legtöbb javítást igényli és abban is a finomabb, tehát drágább munkát. A fentiekből már világos, hogy ott, ahol elektromos áram van, ott számításba sem jöhet más, mint az elektromotor, akár kisebb, akár na­gyobb egység legyen az, még akkor is, ha az áram esetleg drága, mert végeredményben ennek az ösz- szes költségei egy lóerőre átszámítva, mégis a leg­olcsóbb eredményt fogják adni. Ha elektromos áram nem áll rendelkezésünkre, a másik két gép- nem között kell választanunk* Itt megint csak az egy lóerőórára való visszaszámitás vezet biztos ér­tékelésre. A lőerő előállítási költségei pedig azt mutatják, hogy a kisebb egység esetén előnyösebb a benzinmotor, a nagyobb egység esetén a gőzgép, de csak akkor, ha a szolgáltatandó lóerők száma legalább 20. Az egész ember felügyelő és kiszolgáló munkájának értéke elosztva 20 részre ugyanis mér nem drágítja az egy lóerőóra árét a benzinmotor fölé. Különösen akkor lesz ezen eredmény a gőz­gép javára előnyös, ha a tüzelőanyagot az üzem hulladéka egészben, vagy részben szolgáltatni tudja, mint azt az asztalosüzemeiméi, vagy más fameg­munkáló telepeiméi láthatjuk. A mérlegelésnél még az üzem biztonságát is figyelembe kell vennünk, vagyis azt, hogy a hajtóerőnkre nyugodtan számít­hassunk minden körülmények között. Ezen szem­pontból ma már csaknem egyenlők a rendesen gon­dozott motorok esélyei. Az elektromotorról és a gőzgépről rég tudjuk ezt, a technika haladása a benzinmotornál is kiküszöbölte a gyenge pontokat A motor fajtájának megválasztása után még egy kérdés szokott erős fejtörést okozni s ez az, hogy milyen erősségűt válasszunk céljainkra. Álta­lánosságban inkább valamivel nagyobbat vegyünk, mert előre nem látott üzemi terjeszkedés esetén nagyon kellemetlen helyzetbe juthatunk akkor, ha a hajtómotor éppen akkora, hogy a meglevő üze­met éppen csak hogy elbírja, mert ilyenkor uj gé­pet kell vennünk s a régi eladása már veszteséggel jár. Elektromotor bármennyivel is nagyobb, csekély meghajtást igényelvén, csak annyit fogyaszt, mint amennyire terheljük, tehát ha 40 lovas motorunk van Is és azt csak 15 lóerő munkával terheljük, alig észrevehtőleg fogyaszt több áramot, mintha 15 lovas motorra] dolgoznánk. Itt tehát bátran vehetünk akár jóval nagyobbat is, de éppen itt van meg an­nak a lehetősége is, hogy ha a motor az uj gépet már nem bírná, az uj gépet egy kis motorral haj­tom meg, mert igy a közlőmű berendezését megta­karítom s a második motor épp úgy, mint az első, nem kíván semmi gondozást. A gőzgépeknél és a benzinmotoroknál már a helyzet más, mert ott a nagyobb gép lényegesen többet fogyaszt, mint a ki­sebb, még akkor is, ha nem használjuk ki teljesen a munkaképességét. Ez a két gépfajta igazán csak akkor dolgozik gazdaságosan, ha kissé túl vannak terhelve. Ahol a tüzelőanyag olcsó, a gőzgépnél ez a kérdés nem játszik szerepet, de ahol ez nincs, ott már kénytelenek vagyunk szükebbre szabni a motor nagyságát. Ugyanúgy vagyunk a benzinmo­torral is. Ez esetekben itt is beállíthatunk ugyan valamivel nagyobb lóerejü gépet de a lehetőség nem oly határtalan, mint az elektromotornál. Egy gyakori tévedésre kell még felhívnunk a figyelmet s ez az, hogy az angol gyárak a gőzgépe­ket eleinte egy teljesen szabadon választott telje­sítmény egységével jelölték meg:, .az úgynevezett névleges lóerővel, amely különösen cséplő­gépeket hajtó gőzmotoroknáT ma is megmaradt! Ez sok tévedést okoz, mert ez az egység mintegy 3 valóságos lóerőnek felel meg; igy a 4-es cséplő leg­alább 12 lóerőt, a 8-as legalább 24 lőerőt teljesít, tehát amit egy 10-es gőzgép elhajt, annak meghaj­tására 30 lóerős benzinmotor kell. Végül még arra a kérdésre is gondolnunk kell, ami gyakran felme­rül, hogy vehetünk-e használt gépet, vagy feltétle­nül újat ajánlatos venni. A gépek élettartama szer­kezetük és kezelésük szerint különböző s igy ne­héz azt meghatározni, hogy melyik gép mikor do­bandó az ócska vasba. Ha használt gépet akarunk venni, azt megtehetjük akkor, ha egy igazán hozzá­értő emberrel megvizsgáltatjuk és az jónak találja, vagy egy megbízható műhely azt rendbe hozta, de mindkét esetben annak, aki azt a használt gépet átvizsgálja, igazán értenie is kell hozzá és lelkiis­meretesen kell dolgoznia az átvizsgálásnál, mert különben nem hajtógépet, hanem bösszantógénet veszünk, amely a végén anyagilag károsít minket, így ne sajnáljuk ez esetben a szekértőtől a munká­jáért járó díjazást. A német egyetem is csehül tartozik leve­lezni. A nemzetnevelési minisztérium elren­delte, hogy a német egyetem is cseh nyelven érintkezzék a hatóságokkal. Az egyetem dé­kánjaiból álló bizottság ez intézkedés ellen tiltakozó emlékiratot dolgozott ki, melyet a miniszternek benyújtott. Német munkaadó csak német munkást alkalmazzon. Ilyen iránya felhívását olvas­suk a német nemzeti egyesület választmá­nyának. Tanulhatnánk tőlük mi magyarok is. A csehek a gyakorlatban rég megvalósí­tották. A Laurin és Klcment cég 30 éves. Múlt hő 7-én ünnepelte a Laurin és Klement cég 30 éves fennállását. Ezen az ünnepélyen Dvorácek kereskedelemügyi miniszter is résztvett és méltatta a cég főnökének úttörő munkáját s bepillantást engedett a cseh­szlovák automobilipar jövőjébe. A jubilánso­kat különböző testületek üdvözölték és ok­leveleket nyújtottak át nekik. A katonai autók csak hazai * gyártmá­nyok lehetnek. A katonaság szolgálatában — mint tudjuk — eddig majdnem kizárólag külföldi, főleg olasz gyártmányú automobi­lok voltak bevezetve. Tekintettel /arra, hogy ég; háború esetén a külföldi gyártmányok javítása és alkatrészeiknek pótlása nehézsé­get okoz, a katonaság a külföldi gyártmányú autókat selejtezi és magánhasználatra elad­ja, helyettük pedig hazai gyártmányú mo­tor jármüveiket eaere* be. A papirötkoronások bevonása. A papír ötkoronásokat lassan bevonják s helyettük fémotkoronásokat adnak ki azon mennyiség­ben, ahogy elkészülnek. A papír ötkoronások beváltási határideje még megállapítva nincs és külön fog közhírré tétetni. Nagy amerikai rendelések. A Mundus és Thonet hajlított bútorgyárak nagy amerikai rendelést kaptak egy newyorki kereske­dő cégtől. A rendelés szerint 2 év alatt 6 mil­lió széket kell szállitaniok, ami körülbelül 850 millió K értéket képvisel 2 évre elosztva. A gödingi naftaforrások termelése. A Morva-társaság gödingi naftaforrásainak ho­zama kedvező eredményt mutat fel. A válla­lat naponta már 5 ciszterna nyersolajat szál­lít. Az államnak is vannak a közelben terüle­tei s igy valószínűleg rövidesen ott is próba­fúrásokat fognak eszközölni. A köztársaság hivatalnokainak erkölcsi mérlege. Hogy mennyire nem válogatták meg a csehszlovák köztársaság tisztvise­lői karát s micsoda elemek jutottak oda, azt élénken mutatják a következő számok: A köztársaság 6 éves fennállása alatt 513 köz­hivatalnokot tartóztattak le bűncselekmény elkövetése miatt. Ugyanezen területen a régi monarchiában 50 év alatt mindössze 17 köz- tisztviselőt. A bűnözése a köztisztviselőknek a republikóban 2400-szor nagyobb, mint a volt monarchiában, nemis említve, hogy mennyivel enyhébb elbírálás alá esik ma a köztisztviselő bűne, ha az illető nem a régiek közül kerül ki. Ehhez nem kell kommentár. Csehszlovákia nem fizet. A legközelebbi időben a kormány olyan törvényjavaslatot beterjesztését tervezi, mellyel a volt osztrák­magyar monarchiával, Ausztriával, Magyar- országgal, Németországgal és ennek államai­val szemben fennálló követeléseket rendez­né a békeszeeződés előírása szerint. Ezen ja­vaslat első pontja azt mondja, hogy a köztár­saság a fenti államok és azok uralkodói, vagy hivatalnokai által kötött szerződésekből ki­folyó követelésekért nem felelős, csak abban az esetben, ha azok járadékpapirok, bonok, kötelezvények, érték- é9 bankjegyek, mint melyekről a békeszerződés külön intézkedése­ket tartalmaz. Ugyanekkor, azonban ugyan­csak a fenti államokkal szemben még fennál­ló régi adótartozásaikat irgalom nélküi behaj­tották és behajtják. A kisipar gépüzemmel. A kormány az elektrifikáció terjedésével a kisiparnak gép­pel való ellátását tervezi, részben azáltal, hogy szövetkezeteket létesít, melyek a pénz­intézetek bevonásával olcsó kölcsönt nyújta­nak kisipari gépek beszerzésére, részben a katonai cipőszállitásban a kis- és nagyipari árak külömbözetét szándékozik arra fordí­tani, hogy a cipőipari szövetkezeteknek gép­műhelyeket rendezzen be. A tönkretevés után móri már az élesztgetési kísérlet kissé ké­sőn jön. Nekünk már megvan ez a gépbe­szerző szövetkezetünk és a kereskedelmi és iparkamarák mellett a legtöbb helyütt már működik, s a többinél pedig szervezés alatt áll. Állami vizgazdasági tanács. A közmun­kaügyi és földmivelésügyi minisztérium a vizgazdasági tanács szervezeti szabályán és munkaprogramján dolgozik. Prága lesz a székhelye és az egész köztársaságra kiható hatáskörrel fog bírni. Hatáskörébe fog tar­tozni az országos vizszabályozási és építke­zési program kidolgozása és megvalósítása. Harminc tagsági helyét az illetékes miniszté­riumok, a kerületi hatóságok, érdekelt testü­letek, kultúrmérnöki hivatalok és kereske­delmi és iparkamarák képviselői fogják be­tölteni. Uj üveggyárak Romániában és Jugoszlá­viában. Romániában és Jugoszláviában uj üveggyárak létesülnek s üvegiparunkat emiatt a Balkánon veszély fenyegeti. Mind­két államban erősen keresik a szakképzett 'üveggyári munkásokat, kiknek útlevelet a ki­vándorlás céljaira készséggel eszközölnek ka.f Érdekes nyilatkozat az aggkori biztosí­tásról. A Graslitz és vidéke ipartársulatai­nak szövetsége az összes ipartársulatok hoz­zájárulásával a következő nyilatkozatot te­szi közzé: „Nem ítélhetjük eléggé el az elő­ző nemzetgyűlés képviselőinek meggondolat­lan viselkedését, amikor az aggkori biztosí­tási törvényt megszavazták. Hogy mennyi gondot és keserűséget okoz ezen biztosítás dijának fizetése a szegény iparosnak, azt csak a jövő fogja megmutatni, ha a törvény életbe lép. Aki nagy fáradságok árán cse­kély vagyont gyűjtött össze, az a befizetett dijakból 65 éves kora után egy fillért sem kap vissza. A lenyúzott iparosoknak hány százaléka éri el a 65. évet és mit kap akkor? Ez sem élni, sem meghalni nem elég. Ellen­ben a vérdijból a tisztviselők egész serege fog ólősködni. Iparostársak, sürgősen arra kérünk benneteket, hívjatok fel minden szö­vetkezetei, kerületi szervezetet, a kis ház- tulajdonosok egyesületét, a mezőgazdák szö­vetségét és mindazokat, akik panaszunkat megértik, hogy az uj nemzetgyűlésen kép­viselőik utján odahassanak,1 hogy ez a tör­vény az élők sorából kitöröltessék. Ha ezen törvény valóban éleibe lép, úgy természete­sen készítményeink drágulása fogja azt kö­vetni, ami viszont azt okozná, hogy ver­senyképességünket teljesen elveszítenék, hisz ma is már alig bírunk lépést tartani a külföldi behozatal áraival. Ez esetben kivi­telünk, amitől pedig exisztenciánk függ, tel­jesen megszűnik és mi a nyomornak áldoza­tai leszünk. Végül még meg kell jegyezni, hogy a mi képviselőinknek mégis csak köte­lessége volna oly dologban, mely mirr annyira károsít, erélyesen fellépni és meg­menteni minket ezen rossztól, ami csakis egyedül a mi köztársaságunkban létezik ed­dig. Azon reményben, hogy, ezen soraink megértésre találnak . . .“ Érdekes a dolog­ban, hogy az iparosok milyen világosan lát­ják az árokba tartó szekér irányát, mig a szekeret vezető kormány még mindig nem látja. Úgy látszik, a szekér alól jobban látni. Ki készíthet autókarosszériákat? A né­met kocsigyártók azzal a kéréssel fordultak a reichenbergi kereskedelmi és iparkama­rához, hogy mely iparosoknak van joguk autókarosszériákat készíteni? A kamara vá­laszában azon a nézeten van, hogy autó- karosszériát, épp úgy, mint egyéb kocs'kai is, csak a kocsigyártó készíthet s asztalosok nincsenek ilyenek készítésére hivatva.

Next

/
Thumbnails
Contents