Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-07 / 31. (1069.) szám
4 ,!>R&<iAl*/V\A!Sfe&R-HÍRLAE __________ m6 Wm,ir 7 Vasárnap rn nimiwmbw mi i iMitoMaftW£tKa*étt^|Wrta;^pawBK'gprsgiiafctaK'k3t‘ii.iiLamMJM. ■wwwwn—BBHWWW^ww^p^nnBWnMWn i^t '• ___*** Bé csi levelek A szanált ország színházai Becs, február 6. Becs egy kicsit mindig a világ közepének z/erétté számítani magát és a művészetek tekintetében szerette felvenni a versenyt Pá- rissal, „Európa szivével". Az osztrák esztéták szerették leírni, — és elég gyakran Írták is le — az ilyen meghatározás'kát: „Bécs a zenei élet fővárosa", vág}' „Bécs az újkor Athénje". És az osztrákok nemcsak szavakkal voltak kulturemberek, mecénások, művészetbarátok, ha a háború előtti időkben, ezek a frázisnak indult meghatározások kezdtek — igazak lenni. A világ minden sarkából tömegben jöttek a művészek és Bécs művészi színvonala csakugyan kezdte túlszárnyalni Párisi, mely mindinkább odafejlődött, hogy üzleti vállalkozást csináljon a maga kulturális, művészi hírnevéből és valóban kezdett külföldi zsebekre vadászó orfeumváros lenni. A császári Bécs pedig egyre jobban előtérbe nyomult a maga múzeummá mintázott középületeivel és a maga nagyszerű színházaival, melyek találkozóhelyei lettek a messze külföld" legnagyobb hirü és legkitűnőbb művészeinek. Aztán jött a háború és Európa minden metropolisa bebizonyította, hogy igenis igaza van a régi latin mondásnak: Inter árma silent musae. Fegyvercsörgés közepette elhallgatnak a múzsák ... Páris, — a német repülőktől való félelmében, — megkezdte a maga pinceéletét, melyet már 1871-ben is alkalma volt megszokni és Bécs szintén megfeledkezett a művészetek istápolásáról: itt nap- ról-napra nagyobbá nőtte ki magát az ínség és az emberek félve kezdték tisztelni a leghatalmasabb Istent: a kenyér istenét. A háború után határzárlatok zárták el egymástól az országokat. A finánc, aki a csempészekre vigyázott, kirekesztette a művészi eszmék „csempészeit" is. Aztán a rossz osztrák korona riasztotta vissza az Ausztria- látogatástól a külföldi vendégeket. És most itt van a szanált Ausztria. Valamikor színházi kultúrájára volt büszke Bécs. Akkoriban csakugyan sok és jó színháza volt ennek a városnak. A színházak megvannak ma is, de egyrészének már esztendők előtt bezárultak a kapui, a másik rész pedig kénytelen észrevenni, hogy a szi- nídirektor legelső kötelessége a gazdasági vezetés, nem pedig a művészi nívó megtartása. Ez pedig nehéz dolog és kétszeresen nehéz akkor, mikor a színház pénztáránál ott leselkedik az adóhivatal megbízottja, aki pontosan ügyel arra, hogy a város megkapja a maga vámját a kultúra után, amit a színház kivisz a nép közé. A színházak igazgatói sírnak és időnként küldöttségekben keresik fel Stadtrat Bretnert, az adó-Mussolinit, hogy csökkentse terheiket Némelyik aztán megunja a sírást és a deputációk kálváriajárását — és becsukja a színházát, vagy áttér a könnyebb műfajú előadások tartására. Mert a régi igazság ma is igaz, — sőt talán még kétszeresen igaz, — több ember jön mulatni a színházba, mint amennyi igazán művészetet akar kapni. Tehát: operette és revü. Ez a két műfaj még „megy", ezekre még van közönség. Persze, van még komoly színháza is Becsnek. Elsősorban a nagy és fényes múltú Burgtheater. A nagy és fényes múltból csali néhány régi színész maradt meg. A Burgtheater ma már nem az a művészeti tényező, ami esztendők előtt volt és az osztrák kritikusok minden premiér után megjegyzik beszámolójukban, hogy — másképpen volt hajdanában ... A Josefstádter Thealer, mely most Reinhardt. vezetése alatt áll, megtartotta a nívót, de elvesztette — a táblás házakat. Kitűnő színészek játszanak komoly művészi darabokat, — de rendszerint üres házak előtt. A Volkstheater üzletet csinált a sok- hetes Bassermann vendégjátékkal, de Basser- mann már visszatért Németországba és ma már teljességgel bizonytalan, hogy mi lesz a Volkstheater jövendő sorsa. Valószínűleg a Josefstádter Tűieateré, — de lehet, hogy Baer direktor nem vállalja a mártirsorsot és megalkuszik az operettel. Amint a többi színház tette, melyek operettet játszanak vagy olyan prózát, melynek értéke teljesen azonos nívón mozog az operettek irodalmi értékével. A megszanált város színházai nagyon szomorú képet mutatnak: a művészetek Du- na-parti fővárosában már csak öreg újságírók imák néha egy-egy melankolikus, emlékező cikkel a régi szép időkről. Az abbauolás szomorú városában lassan-lassan leénitenek mindent: a kultúrát is. Jarno József. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete I. rész. A köztársaság bíróságairól, hivatalnokairól, intézeteiről, vállalatairól és szerveiről ELSŐ FEJEZET. A hivatalvezetés általános határozatai 1. cikk. Valamennyi bíróság, hivatal, vállalat, intézet és szerv, amely a csehszlovák köztársaság belügyi, igazságügyi, pénzügyi, kereskedelem- és iparügyi, közmunkaügyi és közegészségügyi miniszterének van alárendelve, az állam hivatalos nyelvén biva- taloskodik, ad ki hirdetményeket és jelöltetik meg külsőleg, amennyiben az alábbi határozatok kivételt nem tesznek. Ennélfogva kötelesek és jogosultak arra, hogy’ csak ezen a nyelven: a) fogadjanak el beadványokat és lássanak el a beérkezés jelzésével, valamint elfogadják a felek kijelentéseit és indítványait, b) e kijelentéseket hivatalos jegyzőkönyvba fölvegyék, c) azokról tárgyaljanak és a tárgyalásokról jegyzőkönyveket vegyenek föl, d) tanácskozásokat folytassanak, az egyes ügyosztályok között a hivatalos érintkezést föntartsák és az irodának utasításokat adjanak, e) beadványokat és indítványokat elintézzenek és az elintézést kiadják, még pedig akkor is, ha azokat nem a felek indítványára, vagy megkeresésére adják ki, f) egymással és más állami és önkormányzati hatóságokkal, képviselőtestületekkel ós közjogi testületekkel levelezzenek, g) az összes nyomtatványokat, különösen az iktatókönyveket, előjegyzéseket és kimutatásokat használják és azokban bevezetéseket eszközöljenek, h) nyilvános könyvekbe, jegyzékekbe és egyéb nyilvántartásokba (telek-, bánya- és vasúti könyvek, letét- könyvek. cégjegyzékek, kataszteri könyvek és hasonlók) bevezetéseket eszközöljenek és az erre vonatkozó bejegyzések mellékleteit csatolják, i) okiratok aláírásait és okiratok másolatait hitelesítsék, k) hivatali hatáskörükben hirdetményeket kiadjanak, 1) a hivatali épületeket és helyiségeket kívül és belül megjelöljék, m) a hivatalt a hivatalos pecséttel okiratokon és ügydarabokon megjelöljék, n) a felsőfokú hatóságoknak jelentéseket, közléseket és kimutatásokat adjanak. 2. cikk. Bíróságok alatt a törvény és e rendelet értelmében valamennyi rendes és rendkívüli bíróságot keli érteni, amelyek az említett központi hatóságoknak, vagy legalább azok felügyeletének alá vannak rendelve, valamint azokat is, amelyekben való részvételre hivatásos bíró, vagy állami hivatal hivatott Az intézetek közé tartoznak különösen az állami fegyintézetek, fogházak, javítóintézetek, egészségügyi intézetek, vizsgáló- és az említett hatóságok igazgatása alatt álló más intézetek. A köztársaság szervei a törvény értelmében különösen a közjegyzők, tolmácsok, földmérők, képesített magántechnikusok és bányamérnökök, valamint azok a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban működő technikusok és mérnökök, akiket az 1920 március 18-án 185. szám alatt kelt és a mérnöki kamarákra vonatkozó törvény 3. szakasza említ, az állami kör- és községi orvosok és más, az állami igazgatás által megbízott személyek hivatalukra, vagy szolgálatukra, vagy a közérdekű kormányzati munkák ellátására nézve. 3. cikkBeadvány alatt a törvény és e rendelet értelmében valamely hivatalos cselekményre irányuló szóbeli, vagy írásbeli kérelmet, valamint minden szóbeli és Írásbeli közlést kell érteni. A felek személyes kérdezősködései, fölvilágo- sitásokra és a hivatali eljárás sürgetésére vonatkozó kérelmei esetén azoknak a feleknek, akik az állami, vagy ama kisebbségi nyelvet, amelyen az illető járásban beadványokat elintéznek, nem ismerik, meg kell könnyíteni a bírósággal, vagy hatósággal való érintkezését, amennyiben ez a bíróságnak, vagy hatóságnak módjában áll. 4. cikk. Olyan beadvány, amelyet jogi képviselő által nem képviselt fél az állami nyelvtől különböző nyelven nyújtott be, amennyiben a bíróság, hatóság, vagy valamely szerv előtt nem ismeretes, hogy a fél ismeri az állam nyelvét, megfelelő rövid határidőre haladéktalanul vissza kell adni az alaki hiány helyesbítése céljából, kivéve amennyiben az 5. cikkben említett beadványról van szó. Amennyiben határidőhöz kötött beadványról, vagy olyan beadványról van szó, amelynek a törvény meghatározott rangsort biztosit, köteles a fél tárgyilag változatlan kiállításban az állam hivatalos nyelvén az eredeti beadvány csatolásával beterjeszteni. Ezt a féllel közölni kell. Egyúttal kötelezni lehet őt arra, i hogy mutassa ki, hogy az eredeti beadvány az állam hivatalos nyelvén készített beadvánnyal megegyezik. Ez vonatkozik a nyilvánkönyvi vonatkozó indítványokra is; ez esetben a felszólításnak megfelelő beadványt a helyesbítés kikézbesítésétől számított három napon belül kell benyújtani. Ebbe a határidőbe a postai kézbesítés napjai nem számíttatnak bele. Ha a beadvány a megállapított haláridőn belül az állam nyelvén újból benyujtatott, úgy az első beadvány hatásai biztosítva maradnak, mintha az annak rendje szerint nyujtatoü volna be. Amennyiben a fél azt. a megállapított határidő után, vagy megváltoztatva nyújtja be, vagy az eredeti beadványt, nem csatolja, noha az elő volt irva, vagy nem felel meg annak a fölszólitásnak, hogy mutassa ki a két beadvány egybehaugzását, az első beadvány nem vétetik figyelembe; ha az már eredetileg határidőhöz volt kötve és az eltelt, úgy az uj, helyesbített beadvány, mint elkésett, elutasit- tatik. Egyébként úgy intéztetik el, mintha azon a napon nyujtatott volna be, amelyen újból beérkezett. Ha egy jogi képviselő valamely fél számára az államnyelvtől különböző nyelven készít beadványt, vagy e beadványt olyan személy készíti, akiről a bíróság, a hatóság, vagy a szerv tudja, hogy az államnyelvet ismeri, vagy ha a fél neki visszaküldött beadványt terjeszt elő, anélkül, hogy a fölszólitás- nak eleget tenne, az elutasítandó, mivel nem álkal- mas arra, hogy a törvénynek megfelelő eljárás megindittassék. Ha egy fél, aki ügyét szóbelileg terjeszti elő, azt kívánja, hogy vele e határozmányokkal ellenkező jegyzőkönyvet vegyenek föl, a törvény értelmében kioktatandó; ha kitart kívánsága mellett és nem olyan esetről van sző, amelyet közérdekből hivatalból le kell tárgyalni (5. cikk), úgy elutasítandó és erről rövid feljegyzés készítendő. 5. cikk.) Olyan beadványokat, amelyeknek átvételét valamely kikerülhetetlen államérdek követeli, el lehet fogadni akkor is, amennyiben nem az állam nyelvén nyujtatnak be. Ilyen beadványok elintéz- tetnek és csakis az állam nyelvén tárgyaltatnák le. Ha egy ilyen beadványt nem fogadnak el, a fél nem élhet panasszal a nyelv jog megsértése miatt. Nem tekintetnek ilyen beadványoknak az adófizetők (képviselőiknek) olyan beadványai, vagy vallomásai, amelyek a közadókra vonatkoznak. 6. cikk. Olyan beadványt, amely a 22. és 28. cikk esetén kívül az állam, vagy más nyelven úgy történt, hogy nem választható el és amely az 5. cikk föltételének sem felel meg, vissza kell adni, illetőleg a 4. cikk szerint elutasítani, hogy csakis az állam nyelvén nyujtassék bet Amennyiben elválasztott darabokban nyujtatott be, úgy a másnyelvü darabot el kell utasítani, mivel nem alkalmas arra, hogy a törvénynek megfelelően tárgyaljanak róla és az állam nyelvén benyújtott darabra nézve az előirt eljárást kell megindítani. 7. eikk. Az állami nyelvtől különböző, de olyan nyelven készült okiratok és ügyiratok, amelyeket az állam valamely nemzeti kisebbsége beszél, mint mellékletek, bizonyítékok vagy más állami célokra az állam nyelvén készült hitelesített fordítás nélkül csak olyan bíróságnál, hatóságnál, vagy szénnél nyújthatók be, melynek székhelye olyan másodfokú törvényszék körletében fekszik, amelyben legalább egy, ilyen nemzeti kisebbséggel bíró bírósági járás van és amennyiben azokat 1925. március 6.-a előtt állították ki A bíróság, hatóság, vagy szerv, mindazonáltal kötelezheti a félt, hogy az állam nyelvén készült hitelesített fordítást nyújtson be, amennyiben egy ilyen okirat nem teljesen érthető előtte. A nyilvánkönyvekbe, jegyzékekbe és a kataszteri könyvekbe való bejegyzés azonban a kiállított okiratok alapján csakis az állam nyelvén következhet be, vagy pedig olyan okiratok alapján, amelyeknek hitelesített fordítása e nyelven csatolta- tott Olyan okiratokhoz ós ügyiratokhoz, amelyek az 1. bekezdésben megjelölt nyelvtől különböző nyelven állítattak ki, mindig az állam hivatalos nyelvén készült hiteles fordítást kell csatolni. 8. cikk. A felekkel és egyéb érdekeltekkel csak az állam nyelvén kell tárgyalni. Ha azonban a tanuk (szakértő-tanuk, bizalmi emberek), valamint a bizonyítási eljárásban kihallgatott felek, vagy terheltek ugyanazon másodfokú bíróság körletében lévő valamely kisebbséghez tartoznak (2. fejezet), és a bíróság, vagy az őket kihallgató hatóság arról győződik meg, vagy pedig a kihallgatott lakóhelye, vagy tartózkodási helye, vagy egyéb körülmények alapján (előbbi tárgyalás, stb.) ismeretes előtte, hogy a kihallgatott az állam nyelvét nem bírja annyira, hogy tárgyilagos és helyes vallomást tehessen, úgy ezeket a személyeket tolmács nélkül saját nyelvükön lehet kihallgatni. Ha a bíró, vagy egy hivatalnok, akinek hatáskörébe ez a hivatalos cselekmény tartozik, annak a személynek nyelvét, akit a 2. bekezdés szerint ki kell hallgatni, nem ismeri, úgy, amennyiben azt a törvényes határozmányok megengedik, valamely nyelvén beszélő bíró, vagy hivatalnok hallgatja ki; amennyiben a hivataloskodás tanácsban történik és a fél nyelvét nem valamennyi tag ismeri, úgy a tagok közül az hallgatja kj, aki ismeri e nyelvet és azután tolmácsolja vallomásukat. Amennyibenn ez megengedve nincsen (például az itélőbirőság előtt) vagy nem lehetséges, hogy egy ilyen személyt egy más bíró vagy hivatalnok hallgassa ki, úgy a tárgyalásba tolmácsot kell bevonni. Amennyiben kizárólag valamely fél ügyéről van szó. ugv a költségekéi egyelőre az e szív mélyre hivatkozó fél fedezi, a költségekre vonatkozó végleges döntés fönntartásával, különben az állam fedezi azokat. A vallomást az állam nyelvén kell jegyzőkönyvezni, a lcihallgatottnak azonban megtolmácsolni és a jegyzőkönyvben igazolni kell, hogy ez megtörtént és hogy a jegyzőkönyvet a tett vallomás alapján helyesen foglalták írásba. Amennyiben a vallomás szóhangzatán fekszik a súly, amiről az a bíró, hivatalnok, vagy tanács, amely előtt a kihallgatás történt, hivatalból vagy a fél indítványa alapján végleges érvénnyel határoz, ugv a vallomást azon a nyelven is jegyzőkönyvezni keli. amelyen az megtörtént. Ha a jegyzőkönyvvezető nem bírja ezt a nyelvet, úgy a kihallgató, vagy a tolmács jegyzőkönyvezi és a kihallgatott aláírja azt. Abban az esetben, ha szakértőként olyan személyt kell alkalmazni, aki az állam nyelvét nem ismeri, -úgy a 2—5. bekezdések alapján hason- szerüen kell elkfani. Ha a kihallgatott személy, noha azt ismeri, vonakodik az állam nyelvén vallomást tenni és az esetre más határoznxány nem alkalmazható, 1000 koronáig terjedhető büntetéssel kényszeritendő arra. (A törvény 8. §. 4. bekezdése.) 9. eikk. Amennyiben az eljárásra nézve a kötelező ügyvédi képviselet előírva nincsen ós a fél nem is tárgyal meghatalmazott utján, úgy vele a 8. cikk 2. bekezdésének föltételei alatt saját nyelvén kell tárgyalni. A jegyzőkönyvet az állam nyelvén veszik föl. Azonban a fél arra is kötelezhető, hogy jogainak biztosítása céljából az állam nyelvét bíró meghatalmazottat alkalmazzon, ha a bíró vagy a hivatalnok az illető nyelvét nem bírja teljesen és ha a fél sem képes arra, hogy magát a tárgyalás tárgyáról az állam nyelvén érthetően kifejezze. 10. eikk. A felek és más érdekeltek nem hivatkozhatnak arra, hogy az általuk alkalmazott jogi képvisélők. védők vagy meghatalmazottak nem bírják tökéletesen az állam nyelvét. Tolmács bevonására nem ok az, hogy az eljárásban olyan jogi képviselő, védő vagy meghatalmazott vesz részt., aki nem bírja azt a nyelvet, amelyen tárgyalnak. A fél dolga, hogy magát mindig nyelvileg alkalmas képviselővel képviseltesse. Amennyiben szüksége mutatkozik artuak, hogy valamely fél részére hivatalból jogi képviselőt, védőt vagy ügygondnokot rendeljenek ki, úgy a lehetőség szerint olyat kell kirendelni, aki úgy az állam nyelvét, mint azt a nyelvet, amelyet a képviselt, mint valamely nemzeti kisebbség hozzátartozója beszél, tökéletesen bírja. Ez vonatkozik a végrehajtási, csőd és kiegyezési eljárás gondnokaira is. 11. eikk. A nyilvános könyvekben, amelyeknél eddig a kisebbség nyelvén készült nyomtatványokat használtak és amelyekben a fölirások e nyelven vannak irva, a másodfoka törvényszék elnöksége által a bíróság munkaviszonyaihoz képest megállapított határidőn belül úgy a nyomtatványok szövegét általában, mint a betét fölirását éllamnyelvi szövegre kell megváltoztatni, akár bélyegző, akár pedig beírás utján, mégpedig valamennnyi eddig használt betétben az első helyen. Hasonlóan kell eljárni a cég és egyéb jegyzékekben, előjegyzésekben, kataszteri könyvekben, stb. Állami intézetek és vállalatok, kivéve kulturális intézetek. 12. eikk. Az 1. cikkben fölsorolt minisztériumoknak alárendelt állami intézetek és állami vállalatok csehszlovák nyelvén hivataloskodnak és adnak ki hirdetményeket, fönntartva az alábbi határozatokat. Épületeik és hivatali helyiségeik csehszlovák nyelven jelöltetnek meg és e nyelvben van kiállítva hivatalos pecsétjük is. A felekkel folytatott levelezésük, amennyiben arra üzemükhöz szak- vagy kereskedelmi szempontból szükség van és szakközleményeik a nyelvhasználat tekintetében nem tartoznak a hivafaloskodásra vonatkozó előírások alá. Azonban itt is más, mint az állam nyelve csak akkor használandó, amennyiben ez elkerülhetetlenül szükséges. Az állami intézetekben és vállalatokban a csehszlovák nyelvet nem bíró személyekkel való személyes érintkezésben a lehetőséghez képest azoknak anyanyelve használandó, adott esetben más is, amelyekben a megértés lehetséges. Hirdetményeket és az intézetek és vállalatok belső használatára rendelt írásbeli utasításokat a szükséghez képest más nyelveken is kiadják. Fizetési eszközök és okmánybélyegek 18. cikk. A csehszlovák érc és papír fizetési eszközök, valamint okmány bélyegek az állam nyelvén adatnák ki A papír fizetési eszközök érteke a szükséghez képest a hátlapon azokon a nyelveken is megje- jöltelik, amelyeket a csehszlovák köztársaságban lévő kisebbségek beszélnek. (14. eikk.) SZABADALMAT megszerez, értékesít minden államban, „Feltalálók Útmutatóját* díjtalanul küldi : Áron ét Molnár SZABADALMI IRODA, Budapest Vili. kerület, József-kdrút 9. szám. jWALTER magántanfolyam. Előkészít középiskolai összevont magán- vizsgálatokra, érettségire, bármely államból. Budapest, Rákóczi-ut 51. | Miifogak! { ii Waldmann Viktor, . 2 o .1 jí vizsgázott fogtechnikus | ||Kassa, Franciskánus utca 5.g < > § j> Készit e szakba vágó összes munkákat « j | Olcsó árak, vidékiek 24 órán belüt g j ym elintézve. J
