Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-27 / 48. (1086.) szám
AC^&T> •lWrTT>Tl zn 1926 február 27. Szombat Amennyiben küiiö.di vállalatról van szó, a helyesbíteti mérleg kell, hogy a külföldi vállalatokra vonatkozó feltételeknek is megfeleljen. A fenti útmutatás azon esetekre is vonatkozik, melyekben a helyesbitett számadási zárlat az itt lefektetett elveknek csak részben felel meg, részben pedig nem. Magyar iparos és kereskedő, terjeszd lapodat, a „Magyar Iparos és Kereskedőit! A kisipar és a közszáliitások Irta ifj. Koczor Gyula nemz. képv. Iparosok és kereskedők szervezkedése a magyar nemzeti pártban A Magyar Nemzeti Párt nagy tömegeit az egyes társadalmi csoportok,osztályok, foglalkozási ágak szerint is igyekszik kiépíteni, érdekvédelmi közösségbe hozni. Az egyes csoportokban tömörülő párttagok ilymódon szakügyeik beható megtárgyalása, a praktikus megoldások útjainak felismerése, az élet sok-sok bajának lecsökkentése vagy kiküszöbölése által mig egyrészről közelebb jutnak egymáshoz, másrészről a párt képviselőinek kész anyagot szolgáltatnak a politikai védelem, a parlamenti orvoslás részére. A mezőgazdák és közalkalmazottak általános jogvédelmi szempontok szerint megalakított szakosztálya teljes működésben van, a mf- gyar munkásság politikai igényei is fontos részletként kapcsolódnak be a szerves egészbe, viszont a közismerten égető sürgősségű kérdés, a magyar iparos és kereskedő világ öntudatos, reális és hasznos megszervezésének kérdése lendületes eszközök alkalmazása mellett vár elintézésre. A Magyar Nemzeti Párt iparosproblémáit oly hivatott vezetőegyéniségek, mint ifj. Koczor Gyula képviselő, továbbá Bayer Ferenc szakosztályi ügyvezető elnök, Télek A. Sándor iparosköltő, szakosztály igazgató tartják evidenciában és nemes hevülettel törekszenek annak becsületes, országos megoldására. A kassai iparos társadalomban erős felfigyelést idézett elő az a komoly törekvés, gi tettek útjainak lankadatlan keresése, az égető iparos-sérelmek szanálásának gyorsított tempója, mellyel a párt eme vezető szakemberei a szép célokért síkra szállanak. Az iparos-ügyekkel rokon kereskedelmi kérdések és sérelmek Tarján Ödön mérnök, gyáros személyében várják komoly, hivatott zászlóvivőjüket, akiben a kapcsolatos szervezkedés szélesvonalu kiterjesztőjét, gyakorlati megoldások kezdeményezőjét és folytatóját tudjuk. Alig egy lépéssel kell a két rokonszakma köréből tovább haladni s ott találjuk a Magyar Nemzeti Párt egy újabb célkitűzését, amely a józanul, nemzeti érzés alapján álló és mérsékelt gondolkozásu magyar munkástömegek életsorsáhak megjavítását, materiális és kulturális igényeinek fokozását, kielégítését, magyar politikai orientálódását van hivatva megteremteni. Mozaikszerüleg tevődik össze egy szép és nagy egységbe a napi élet sok ügyes-bajos dolgát és a jövő reménykedéseit magába foglaló pártprogramunk, melyhez a sajtó intenzív és jelentőségteljes munkája járul a teljes harmónia kidomboritására. A sajtó e ponton — örömmel állapíthatja meg ezt a földbirtokos, kisgazda, köztisztviselő, iparos, kereskedő és munkás — a közeli és távoli kérdések megvilágitásával, a ma, a holnapi és további jövő ezer szükségességének visszatükrözésével siet magyar létünk elviselhetőbbé tételére. A kassai körzet most ezeknek a célkitűzéseknek homlokterébe került. A mezőgazdasági építkezés, képzés és foglalkoztatás a vidék magyar népét érinti; az iparos és kereskedő szakosztály berendezkedése a kassai gócpontból fog megindulni. Március hó folyamán ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő és Bayer Ferenc országos szakosztályi elnök Kassára megy, hogy a legaktuálisabb szakkérdések kimerítő előadásával dűlőre vigyék e társadalmi osztálynak politikai elhelyezkedését, még inkább a segitség-nyujtás módozatait és eszközeit. Kassán lelkes pártharcost találnak Helyei Gyula személyében, de a kassai iparos és kereskedő világból számosán érdeklődnek a kibontakozás dolgai iránt és ajánlják fel megértő támogatásukat, lelkes munkakészségüket! Minden önérzetes, tisztán látó s a magyar kisebbség sorsát szivébe «áró iparosnak és kereskedőnek követnie kell azt az utat. amelyre a magyar kisgazda-, földbirto- kc •'■'á-'sadalom immár hat esztendeje rálépett, amelyen a föld gerinces népének több százezernyi tömőre ma is rendűVtlen kitartással és b;zabommal halad e’őre a párt hivatott vezérei nyomán 'v. e.) Régi megállapítás, hogy a köztársaság lakossága első, második, harmadik s Isten tudja, még hányadik osztályú állampolgá-; rokra oszlik s ezekben az osztályokban mi magyarok az utolsó helyen vagyunk. Ez az osztályozás megnyilvánul a kisiparosság helzetében is és igy természetszerűleg a magyar kisiparosság helyzete a legrosszabb, panaszai — jogosan — a legsúlyosabbak. A csehországi, az úgynevezett államalkotó néphez tartozó iparosságnak is vannak panaszai, ezek azonban általánosak, egyeznek az egész világ kisiparosságának panaszaival s a kisiparra hátrányosan ható modern gazdasági fejlődésben találják indokaikat. A német kisiparosság helyzete már rosszabb, de ennél is sokkal súlyosabb a szlovák, főképp a magyar kisiparosság helyzete. Az uj állam alakulás után, az addig bár nem rózsás körülmények között, de mégis tisztességesen megélő magyar kisiparosság helyzete egyszerre tarthatatlan lett. Az okokat keresve, könnyen reájuk akadunk, de a helyzet romlásának főokát mégis abban látjuk, hogy a magyar kisiparosságot minden közszállitásnál mellőzik — ami a negyed- rangú állampolgárság következménye. Ha * visszapillantunk a magyar kisiparosságnak háború előtti munkaalkalmaira, azt látjuk — mint minddhütt a világon —, hogy a városi iparosság kenyerének majdnem nagyobb felét az állami és közintézményeknél előforduló munkák adták. Ez, ami pedig, ismétlem, igy van az egész világon, 1919-től egyszerre megváltozott. A régi iparosok mellé újak telepedtek le a történelmi országokból, kik elsőrangú állampolgárok lévén, minden munkát könnyedén elnyertek az őslakos iparosság elől, tekintet nélkül arra, hogy talán drágábban dolgoztak vagy megfelelő munkát tudtak-e adni. A magyar intelligencia jó részének kivándorlásától és a középosztály anyagi romlásától munkakörében amugyis nagyon megrövidített kisiparosság még az állami munkák megvonását is természetesen sehonnan sem tudta pótolni s igy bekövetkezett a mai nyomor és pusztulás, melyet azután a kereseti adónak a csehországihoz viszonyított többszörös volta tett végzetessé. A rendkívül fontos helyi jellegű munkákon kívül a szlovenszkói és elsősorban a magyar kisiparosság leromlásában nagy szerepet játszik a katonai szállításoknál való mellőzés is. A katonai szállításokból, a kisipar berendezkedéséből kifolyólag, ha nem is sokat, de mégis mindig elég tekintélyes összegű rendelést kapott a magyar kisipar. Ezt is elvágták egy csapásra. 1925-ben Szlovenszkó a 953 millió koronát kitevő hadseregszállitásokból csak 51 milliót, tehát 5.5 százalékot kapott, holott a lakosság számaránya szerint körülbelül 30 százalék, vagyis 285 millió korona illette volna meg. A szegény Szlovenszkó természetesen súlyosan megérzi a tőle elvont 230 milliót. Ezen összeg legnagyobb részének a szlo- venszkői gyáripar látta volna hasznát, de a gyárak alkalmazottainak bevételéből jutott volna a kisiparosnak is, eltekintve attól, hogy bizonyos, reánézve nem jelentéktelen direktmunkákat is. végezhetett volna. Fentiek és ezek a számok mindennél ékesebben kifejezik a szlovenszkói kisipar és elsősorban a magyar kisiparral szemben tanúsított jóakaratot, mely a mai rendszer mellett mindenütt érvényesül, ahol nem „államalkotókr61“ van szó. De ez egyúttal megmutatja nekünk az utat is, melyen haladnunk kell s pihenést nem ismerve parancsolja reánk a küzdelmet mindaddig, mig a mai rendszer meg nem változik. Az elektromos áram élettani hatása Irta: Bayer Ferenc. Ma amikor az elektrifikálás mindig job-1 bán terjed s lassan a legkisebb műhelyben is elektromos áram által hajtott gépéken fognak dolgozni, fontos volna minden iparosnak a saját érdekében tisztában lenni az elektromos áram összes tulajdonságaival. Ez alkalommal csupán az áramnak csak az élettani hatásairól óhajtok e pár sorban iparostársaink előtt szolgálni, vagyis tulajdonságairól az áramnak, melyekkel az áram az emberi életműködésbe bele avatkozhatni, sőt azt egyenesen meg is állíthatja. Kétféle elektromos áramot különböztetünk meg, úgymint egyen-áramot és váltakozóáramot. A két áram közti nagy különbség azok élettani hatásában is megvan. Az egyenáram az elektromosság használatának kezdetén volt elterjedve, azonban a váltakozó áram mindég jobban kiszorította, úgyhogy ma uj telepeket már csak váltakozó áramra létesítenek. Egyenáram csak régebbi keletű, vagy önálló világítással bíró telepeken és esetleg ott van, ahol az áramot valamely vegyi célra használják, ugyancsak egyenáramot használják a különböző accumuláiorokhoz s a nedves és száraz elemekhez. Ennek feszültsége ritkán nagyobb, mint 200 Volt s igy élettani hatása sem túl veszélyes, kivételes eseteket nem számítva. Ma már majdnem minden áram, amelyet nem magunk állítunk elő, hanem közhálózatból veszünk, váltakozó áram s úgy a villamos áramnak ez az alakja jobban érdekel minket, nemcsak mert gyakrabban van alkalmunk érintkezésbe jönni, hanem azért is, mert váltakozó áramot különböző feszültségben használják egész távvezetékekben 100—1000 Voltig, a a primár motoroknál 3000 Voltig. Az elektromos áram hatása az emberi szervezetre általánosságban függ az átment elektromosság mennyiségétől és az áram által érintett embertől. Az áramnak főleg a feszültsége az, amelytől az átment árammennyiség függ. Ha összehasonlítom az elektromos áram feszültségét egy nyomás alatt álló vízvezeték nyomásával, akkor könnyen megérthető, hogy minél nagyobb a nyomás, annál több viz folyik ki ugyanazon idő alatt ugyanazon nyíláson. Minél nagyobb ez a nyílás, annál több viz folyik rajta keresztül ugyanolyan nyomás és idő alatt. A nyílás az áram által érintett ember vezetőképességét jelképezi, vagyis minél nagyobb az áram által érintett eipber vezetőképessége, amiál nagyobb elektromos- | áiammennyiség megy át rajta. Nagyon természetes. hogy ugyanazon átfolyt elektromos mennyiség más és más emberben más és más hatást vált ki, épp úgy, mint az egy liter bort az egyik észre sem veszi, ha megitta, a másik már azt sem tudja ilyenkor, hogyfiu-e vagy leány. Ha azt nézzük, hogy melyik ember jobb áramvezető, úgy ez is nagyon különböző, sőt még ugyanazon embernél is időnként más és más. Jó vezetővé lesz az emberi test, ha nedves, akár külső viz, akár izzadás által. A munkában kiizzadt ember ne nyúljon elektromos áramhoz, mert nagyon jó vezető a teste, viszont száraz kezekkel oly áramot is érinthetünk, amely egyébként talán életveszélyes lehet. A fürdőkádban a villanycsengő rosszul szigetelt árama is okozott már halálos szerencsétlenséget. Az áram hatása külső és belső megnyilvánulásu. Külsőleg azon helyen, ahol az áram érinti a bőrt, kisebb, vagy nagyobbfoku égési sebet okoz, ez lehet egy kis piros pont, mely egy-két óra múlva már eltűnik, de egész az elszene- sedésig juthat bármely fokozatban. Attól függ, hogy milyen szoros az érintkezés, meddig tart és mily árammennyiség megy át a testbe. A belső hatást illetőleg a kétféle áram különböző hatású, mert az egyenáram vegyi hatást fejt ki s igy nem oly veszélyes, de annál maradandóbb változásokat okoz, a váltakozó áram inkább az idegekre hat s igy veszedelmesebb, de ha halált nem okozott következményei gyorsabban gyógyíthatók, mint a vegyi hatás okozta elváltozások. A váltakozóáram idegsokk áltál öl, gyengébb mértékben elmezavart okozhat, de kiválthatja az idegmegbetegedések igen sok válfaját aszerint, hogy melyik idegcsoport érzékenyebb és melyiket érte inkább. Iszákos ember idegei rongáltabbak, igy rá a váltakozó áram hatása sokkal veszedelmesebb, mint a józan emberekre. A belső hatás foka nemcsak az átfolyt áram mennyiségétől, az idő tartamától és az egyén érzékenységétől függ, hanem természetszerűen attól is, hogy a testnek melyik és milyen nagy részén megy át az áram. Ez azonnal világos lesz, ha arra az esetre gondolunk, hogy mindkét kezünkkel, vagy egy kézzel és a fejünkkel érintünk meg egy-egy vezetéket Amikor az áram az összes nemes szerveken átmegy, más lesz a hatása, mintha ugyanazon kézzel, vagy ugyanazon lábbal érünk hozzá két vezetékhez, amikor tehát az áram a testnek csak egy kis részén megy át és ott sem talál nemesebb szervet Ha azon helyeket keressük, melyek az árammal való közvetlen érintkezés veszélyét rejtik magukban, úgy elsősorban a csupasz vezetékek azok. Csupasz ve- I zetékeket azonban leginkább a szabadban, magasan szerelve használunk s igy csak építkezéseknél, vagy épületjavitásoknál kerülhetünk azok veszélyes közelébe, amikor is ajánlatos a kérdéses vezetékeket deszkával körülvenni s igy a velük való érintkezést eleve megakadályozni. Épületeken belül csak kapcsolótáblákon, motorkapcsoló, sáriikon stb. vannak csupasz részek. A szigetelt vezetékekről is lekophat itt-ott a szigetelés s esetleg csupasz marad a vezeték. Az ilyen csupasz részeket fa-, vagy kartondobozba foglaljuk, esetleg ha másképp nem lehet, szigetelő lakkal mázoljuk jól be, miáltal veszélytelenné tettük. A lekopott szigetelést szigetelő szalaggal vonjuk be, ha csak kis helyen van sérülve. Ha a burok sérülése ua- gyobb, úgy legjobb teljesen kicserélni. Különösen veszedelmes helyek a nedves pince- helyiségekben vezetett vezetékek, mert a nedvesség megtámadja a szigetelést s jó vezetővé teszi a talajt és az embert is. Ehhez még a sötétség járulhat, mikor tapogatózva köny- nyen hozzáérhetünk. Általában, ha valahol áramütést éreztünk egyszer, ne nyugodjunk meg, hogy nem ártott, hanem keressük meg és szüntessük meg az okát, mert a szigetelés hiánya is fokozódhatik s a körülmények is kedvezőtlenebbekké válhatnak s máskor már káros lehet az a kis áramütés. Csupasz vezetékhez, vagy csupasz részekhez ne nyúljunk, de ha már okvetlenül kell, akkor a kellő óvatossággal, száraz keztyü, «elyem, vagy posztódarab, amely nem lyukas, elegendő védelmet ad 500 Voltig. Magasabb feszültségeknél már külön erre a célra készített gummikesztyüt kell használni, ha meg akarjuk fogni a csupasz vezetéket Általában törődnünk kell azzal, hogy a szigetelések épen maradjanak. Ha esetleg mégis baj esett minden elővigyázat dacára, úgy forduljunk azonnal orvoshoz, de addig is a külső sérülést mint más égési sebet kezelhetjük, a belső sérülésnél csupán annyit tehetünk, hogy erősebb hatás esetén mesterséges légzést próbálunk meg a karok mozgatása által. Mentés esetén igyekeznünk kell a sérültet az áram hatása alól mielőbb megszabadítani, de úgy, hogy magunkat ne érjen ugyanazon sors. Hasznos utasítást tartalmaznak ezen célra az „Első segélynyújtás villamosáram által okozta baleseteknél" cimü képes falitáblák, melyet majdnem minden villamossági cég ingyen ad vevőinek. ADÓÜGYEK A hús és sör forgalmi adó átalányának megváltoztatása. A hús forgalmi adó átalányát január 1-től a történelmi országokban 28 "fillérről 30-ra, Szlovenszkón 25-ről 30-ra emelték kilogramonként. A sör forgalmi adó átalánya pilseni sörnél 5 százalék, minden egyéb, még importált sörnél is 4Yt százalék, mely a sörgyár által fizetendő. A 3%-ős késedelmi adókedvezményt kérni kell Ha a munkás jövedelmi adótartozása fejében a munkabéréből levonandó b% helyett csak 3%-os fizetésnek kedvezményét óhajtja igénybe venni, úgy azt vagy a munkaadónak, vagy az üzemi tanácsnak, vagy pedig egy munkásszervezetnek kell kérnie az összes munkások számára. Az adókezelő- ségek felhatalmazást nyertek ezen kedvezménynek az 1926. évre való megadására, ha azt igy kérelmezik. A természetbeni járandóságok adóügyi értékének megállapítása. Csehországban az 1926. évre a következőleg állapíttatott meg a természetbeni lakások jövedelmi adóba beszámítandó évi érteke: 1 szoba 2 szoba 3 szoba 4 szoba 5000 lakosig 300 600 900 1200 30.000 „ 500 1C00 ' 1500 2C00 100.000 „ 700 1400 2100 2SOO 100.0C0 lakoson felül 1000 2000 3000 4000 fűtés 350 500 750 900 világítás 200 3C0 4C0 500 Az élelmezés 5C00 lakosig terjedő községben évi 3200 K, a nagyobbakban 4000 korona. Emlékeztető a forgalmi és fényűzés! adóról. A reichenbergi kamara a forgalmi és fényüzési adóra vonatkozó és a mai állapotnak megfelelően kiegészített emlékeztető füzeteinek negyedik kiadását bocsátja közre a napokban. Ezen kiadvány tartalmazni fogja a behozatali vám alá tartozó mezőgazdasági és malomtermékeket, továbbá határidőnap- tárt, fontos forgalmi és fényüzési adóhatározatoknak kivonatát az adómentes cikkek ta- xativ felsorolásával, az 1 százalékkal adózandó cikkek részletes felsorolását is adja ‘és adatokat arra nézve, hogy mely cjkkék esnek 1 és melyek 2 százalékos adó alá oly esetekben, melyekben eziránt kétség 'támadhatna és végül közli az eddig áíalányozott forgalmi adók áttekintését. A későbbi váUozások Pótfüzetekben fognak megjelenni; mélyekre már most elfogad előjegyzéseket a kamara. Az emlékeztető füzet 3 köröné1? árban megrendelhető a besztercebányai kereskedelmi és iparkamaránál. l 6
