Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-27 / 48. (1086.) szám

A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP KÉTHETENKÉNT MEGJELENŐ MELLÉKLETE mmssm Az Üzleti haszon utólagos módosulása és a különleges kereseti adó dalmazása esetén. Ily értelemben helyesbített mérleg alapjában elfogadható alapot képez­het a jogerőre emelkedett adókivetés módo­sítására, természetesen feltételezve azt, hogy az ezen törvény által megkívánt minden fel­tételnek egyébként elég vau téve. 5. A folyó bevételek terhére való utóla­gos elszámolása oly kiadásoknak, melyek az eredeti mérlegbe nem vétettek fel. Ide oly esetek tartoznak, amikor a vál­lalkozó az eredeti számadási zárlat alkalmá­val elmu’asztotta a folyó jövedelmet oly ki­adásokkal megterhelni, melyek ezzel időben és gazdaságilag is összefüggnek, mint például áru fejében való tartozás, forgalmi adó tarto­zás, bértartozás stb. Oly számadászárlat, mely­ben nincs minden ilyen kiadás elszámolva, nem adhatja a vállalat gazdasági helyzetének valódi képét. Ha tehát a fél jóváhagyott mér­legének oly helyesbítését vezeti keresztül, amely a folyó jövedelmet utólag a vele idő­ben és gazdaságilag szorosan összefüggő folyó kiadásokkal terheli meg, akkor az adófizető kérelmére az adókivetés módosítása eszköz- lendő, feltételezve természetesen azt, hogy a fél előnyére eszközlendö ily helyesbítés az apSkivetésnél, az utólag elszámolt kiadás a ! kereseti adó kivetésnél általában mint levo- j nási tétel elfogadható. A fentemlitett esetekben, amikor az adő- | kivetési eljárás ujrafelv’ételéről. van szó, a j jogerős adókivetés helyesbítése felett az ille­tékes adóügykezelőség (pénzügyigazgatóság) dönt, melynek határozata ellen íelebbezésne-k van helye a vezérpénzügyigazgatóságh$, mely végérvényesen dönt. B) Az adóelőírás nem jogerős. Azon ese- j tek, melyekben a fél még jogerőre nem emel- ! kedett adókivetés helyesbítését kérelmezi, oz a jogorvoslati 'eljárásra vonatkozó elvek alap­Tanuljunk A magyar nemzeti pórt a nagyobb ipari gócpontokban ipari tanfolyamok létesítését tervezi. A tanfolyamok célja a magyar ipa­rosságot általános műveltségben és szaktudás­ban emelni s ezzel kiegyenlíteni azt a hát­rányt, hogy a cseh nyelven reudezett ipari oktatásban a nyelv nem ismerése miatt részt nem vehet, magyarnyelvű oktatásban pedig tekintve az- uralkodó demokráciát, nem része­sülhet A tanfolyamok tárgya részben olyan, mel> a hivatalos fórum előtt let°hető vizsgá­ra készít elő. Ilyen tanfolyamok: a kazánfűtő, gőzgép, benzinmótor és elektromótor kezelői, villamos szerelői tanfolyamok. A tanfolyamok másik része bár képesítést nem nyújt, azon­ban az iparos általános és szakmabeli tudásá­nak emelésével öt versenyképesebbé s ellen- á’lóbbá teszi, igy boldogulását segiti elő. Ilyenek az ipari könyvvitel, a szakrajz, kal­kuláció és az egyes iparágak szaktan folya­mai. Tekintettel arra, hogy ezen tanfolyamok tetemes anyagi áldozatokkal járnak, csak mérsékelt számban és csakis ott lendezhetők, ahol egy tanfolyamra elegendő jelentkező van, vágyik egy-egy tanfolyamra legalább 20 hallgató jelentkezik Ezen tanfolyamok évröl- évre más tárgyból és más helyen tartva nagy eredményüket csak a jövőben fogják megmu­tatni, amikor iparosaink műveltségi nívójá­nak emelkedése érezhetővé válik. Valljuk be őszintén, hogy ha magunkba szállnuk s azt vizsgáljuk ott, mit tettünk is­mereteink gyarapítására azóta, hogy az isko­lát elhagytuk, édes-kevés megjegyezni valót találunk. Hiszen az élet küzdelmei, a háború s az azutáni zavaros idők nehéz viszonyai, a jelen politikai és gazdasági terhei mind olyan körülményeket hoztak létre, amelyek lehetet­lenné teszik a továbbképzést, időt sem adnak rá, a kedvünket is elveszik attól s csak csen­des megadással várjuk, micsoda rosszat hoz a holnap. Pedig nem ez az igazi ut. Éppen e nehéz idők hajtanak arra, hogy itt cselekedni kell és készüljünk föl • minden eshetőségre. A küzdelemhez a legbiztosabb fegyvereket a tudás nyújtja, az tovább lő, mint az ágyú és biztosabban talál. Tehát tanuljunk' Nem elég az, ha az újságok utján esetleg véletlen- ségből megismerkedünk valami oly újdon­sággal, amiről eddig fogalmunk sém volt, ha­nem tovább kell mennünk és keresnünk kell az alkalmat, hogy ilyen újdonságokat és pe­dig elsősorban a szakmunkánkba vágót minél többet ismerjünk meg, de ami nem is vág a szakmába, arról is tájékozódjunk. Ha a német iparosok életét tanulmányoz­zuk, úgy azt tapasztaljuk, hogy azoknak meg van a maguk szaklapjaik, melyekben sok he­lyet foglal le az iparosság egymás közötti vi­tatkozása, meg vannak az egyesületeik, hol a szakmabeliek kicserélik nézeteiket és tapasz­talataikat, állandóan rendeznek szakirányú felolvasásokat és szaktanfolyamokat, melyek mind az értelmi és szaktudás nívóját emelik. Ha most összehasonlítjuk magunkkal, mi csak szidjuk az adókat, a kormányt stb., panaszko­dunk, de nem teszünk semmit arra nézve, hogy a nem kívánatos helyzet másképp le­gyen s nem szerezzük meg a küzdelemhez szükséges fegyvereket: a tudást és a művelt­séget. Pedig ez nemcsak egyéni anyagi bol­dogulásunk követelménye, de egyben nemzeti kötelességünk is, mert mi itt az ideszakadt magyar nemzetet képviseljük s nemzetünk iránt való kötelességünk a magunk anyagi boldogulásának megalapozásával lábunkat itt minél erősebben megvetni, nehogy az elle­nünk fúvó sovinizmus szele minket s velünk a magyar nemzetet innen gyökerestől kitép­je. Csak arra kell gondolnunk, hogy minden egyes magyar ember egy-egy gyökérszála azon terebélyes, de sajnos sok vihar által megtépázott fának, mely az ideszakadt ma­gyarság fája s kötelességét mindenki tartozik teljesíteni, hogy ez a fa éljen és gyarapod­jék, ne pedig addig sorvadjon, amíg egy vihar ki nem dönti. E lap arra van szánva, hogy ezen munkában segítőtársa legyen s a ma­gyar iparosnak és kereskedőnek ennek min­den sora hasznos tudnivalókat igyekszik nyúj­tani. Sokszor valami talán unalmasnak látszik, is néha, mégis el kell olvasnunk, sőt tanul­mányoznunk, hogy valamelyik sorát hasz­nunkra fordíthassuk, viszont ha valami olyat tapasztalunk, amit talán más magyar iparos­társunk felhasználhat, úgy adjuk azt e helyen közre, hogy az közkinccsé váljon és a magyar fának egy másik gyökérszála is erősödjék ál­tala. A tanfolyamokat ajánljuk inarostársaink figyestébe s ezekről a párttitkár urak fog­nak bővebb felvilágosítást nyújtani, viszont ugyancsak ők gyűjtik össze a jelentkezőket is. A tanfolyamok főleg az esti órákra úgy vannak tervezve, hogy esetleg a közeli vidé­ken lakó iparostársak is látogathassák s ne húzódjanak lulsoká, igy közülük a leghosz- szabb is 14 nap alatt befejezhető legyen. Több esetben felmerült az a vitás kérdés, hogy ha a mérlegben feltüntetett üzleti ha­szon valamely oknál fogva utólagosan módo­sul, mennyiben van ez hatással az ezen üzleti haszon után fizetett vagy fizetendő különle-! ges kereseti adóra, illetve, hogy ennek alapján mely esetekben módosít­ható az adó kivetése. Az adóügyi hivatalok eljárása sem volt ez ügyben egyöntetű, mert többféle módon magyarázták a követendő eljárást. Végül a legfelsőbb bíróság tisztázta az ügyet. Minde­nekelőtt különbséget kell tenni A) ha jog­erőre emelkedett adókivetésről van szó s B) ha olyan adókivetésekről van szó, melyek még nem emelkedtek jogerőre. A) Ha az adókivetés jogerőssé vált, a leg- sőbb bíróság csak azon esetbeu tartja meg­engedhetőnek a jogerőssé vált kereseti adó­kivetés összegének megváltoztatását, ha a jó­váhagyott mérleg utólagos helyesbítése anya­gi okokból, azaz olyan uj ténykörülmények felmerülése folytán vált szükségessé, melyek­ről az adófizető a mérleg eredeti felállítása­kor saját hibáján kivül tudomásul nem bír­hatott és ha ezen uj ténykörülmény az ere­deti zárlatban kimutatott mérlegszerű nye­reség magasságában változást okoz. Annak bizonyítása, hogy utólag állott elő a ténykö­rülmény, a fél kötelessége. A fél jogi téve­dése önmagában nem elegendő ok a kivetés mértékének megváltoztatására, illetve a ki­vetési eljárás ujrafelvételére. Azonban ezen feltételek fennállása ese­tén is csak akkor vehetők figyelembe a meg­változott zárszámadások, ha az utólagosan keresztülvezetett helyesbítéssel a fennálló adóügyi előírásoknak és ennélfogva mérleg- készitési előírásoknak is megfelelnek. Ezek után azon kérdés merül fel, hegy a már jóvá­hagyott mérlegeknek milyen utólagos meg­változtatásával kell a hatóságoknak a gyakor­latban foglalkozniuk és. hogyan leszuek ezen változások a fent foglalt elvek alapján elbirá- landó'k. A jóváhagyott mérlegek utólagos he­lyesbítésének- célja mindenkor az adóköteles hozam rédufeálása lesz, vagyis ezen hozam­nak, vagy egy részének a későbbi veszteséges évekre való átvitele s ezáltal a nyereségnek a későbbi évek veszteségével való kiegyenlí­tésének elérése. Ezen célt a jóváhagyott mérlegeknek a következő utólagos helyesbítései fogják szol­gálni: 1. Az aktívák mérlegértékéből való utó­lagos leírások. 2. Az úgynevezett különleges tartalék- alapok utólagos javadalmazása. 3. A különleges kereseti adó tartaléknak utólagos javadalmazása. 4. Az adókedvezmények utólagos igény- bevétele. 5. Az eredeti zárlatban tévedésből figye­lembe nem vett folyó kiadások utólagos el­számolása. Ezen csak példaképpen felsorolt esetek­ben az elbírálás szempontjából az a kérdés, vájjon ezen változások adóügyi szempontból elfogadhatók-e, azaz ezeknek alapján az adó­kivetés helyesbithető-e, a következőképpen kezelendő: ián és sem mi esetre sem az ujraf elvételi szem­pontokból bírálandó el. Ha tehát a fél a ki­vetett adó helyesbítését a felebbezési batár­időn belül kéri, úgy a pénzügyi hatóság az esetben ad annak helyt, ha a jóváhagyott mérleg utólagos helyesbítése az adó- és mér- legkészitési előírásoknak megfelel. Tehát az újonnan beállott ténykörülmény bizonyítása itt nem kívánható. Azon kivételes esetekben, ha a vállalat az eredeti számadási zárlatot még a kivetési eljárás, tehát a kivetési értesítés kikézbesí­tése előtt módosítja, úgy a kivető hatóság a helyesbített zárszámadást veszi adókivetés alapjául és csupán az adó és mérlegk'szitési előírásokra van figyelemmel. Mindazon esetekben, melyekben a fenti útmutatások szerint a jóváhagyott számadási zárlat utólagos helyesbítése alapjában az adókivetés módosítására elfogadható alapot nyújt, megállapithtandó az is, hogy a mérleg utólagos helyesbítése nem áll-e ellentmon­dásban a nyereségelosztásnak az eredeti zárószámadás szerinti eszközlésével. A közigazgatási bíróság jogi felfogása sze­rint csakis oly rendesen jóváhagyott szám­adási zárlat képezheti a különleges kereseti adó kivetésének alapját, amelynek eredmé­nye a vállalat tényleges gazdasági állapotá­nak megfelel. Tehát akkor, ha a jóváhagyott számadási zárlat utólagos helyesbítése az ere­deti nyereségelosztással ellentmondásban van és ezen nyereségelosztás nem he’yesbit- tetett, az adókivetés ezen helyesbített mérleg alapján nem eszközölhető. A közgyűlés határozatának, melyben megsemmisíti az eredeti és jóváhagyja a he­lyesbített zárószámadást, a helyesbített mér­legben kimutatott nyereség esetén egyben tartalmaznia kell ezen nyereség elosztásának meghatározását is. Ha ebből kifolyólag a ki­fizetett osztalék és a választmány tandemjei is megváltoznának — mint ez mindig úgy lesz, ha a helyesbített mérleg veszteséget mutat ki — a vállalat köteles azt is kinuúal- ui, hogy az eredetileg és a helyesbeueU mér­leg szerint tulmagas összegben, vagy egyébfi­iéban jogtalanul már kifizetett os/da:ékeket és tandemeket milyen módon számolta el, amennyiben ezen túlfizetések nem {britetlek volna készpénzben vissza, hanem a be'veeb/- iett mérlegben a nyereség terhére loirásba hozattak volna, hogy a vállalat könyve-ben azok átvevői átmenetileg megtér holtéi lek és később ezen összegek leírattak volna. Ut rendszerint tévesen arra történik biva'hc ás, hogy jóhiszeműen felvett osztalék a felvevőiül vissza nem követelhető — úgy ezen !:k\>ck a kereseti adó kivetésénél nem képeznek le­vonható tételeket s adózás alá tartoznak. A jóváhagyott számadási zárlat utólagos módo­sítása mindenesetre befolyással bir a követ­kező év mérlegére is s ezért a vállalat köte­les a számadási összefüggés figyelembe véte­le mellett a következő évi mérleget is helyes­bíteni, amennyiben az már eredetileg az elő­ző helyesbített mérleg adatainak átvitele ál­tal meg nem történt volna. Minden esetben azonban a helyesbített mérleg az arra Illeté­kes szervek által rendszerben jóváhagyandó. 1. Az aktívák mérlegértékéből való utó­lagos leírások esetén. (Épületek, gépek, lel­tár, értékpapírok, áruk stb.) Főleg a következő esetek jöhetnek fi­gyelembe: A) A fél az eredeti mérlegben egyálta­lában nem eszközölt leírásokat, bár rendes üzleti gondosság és körültekintés azt köteles­ségévé tetie volna és ezen irányban csak utó­lagosan helyesbiti a mérlegét. A jóváhagyott mérlegnek ilyen utólagos helyesbítése nem képezheti a jogerősen kivetett adók átszámí­tásának alapját, mert a leirások ily utólagos elszámolása magában véve már semmiesetre sem tekinthető újonnan előállott ténykörül­ménynek. B) A fél az eredeti zárószámadásban ugyan eszközölt leírásokat, de ezek nem fe­lelnek meg az utólag beállott vagy akkor várt értékcsökkenésnek, tehát ezen hibát utólago­san helyesbített zárszámadással igyekszik ki­küszöbölni. Ezen esetben sincsenek meg a ki­vetési eljárás ujrafelvételéhez szükséges fel­tételek és ezért a jogerős kivetés helyesbíté­se nem engedhető meg. C) Azon esetben, ha a jóváhagyott zár­számadás helyesbítése az áruszámlából, (gyártmányok, félgyártmányok, nyers- és se­gédanyagok, csomagolóanyagok, értékpapi- ! rok stb.) eszközlendö utólagos leírásokból adódik Id, még a következő körülmények is !figyelembe veendő};:. Későbbi, az eredeti j számadási zárlat elkészítésénél még nem várt körülményeken okulva (mint későbbi ár-1 esések) a fél a helyesbített zárszámadásban 1 a nyereség terhére ezen aktívák könyvérte­két csökkenti, tehát olyan veszteségeket vesz j figyelembe, melyek bár az üzletév lejárta1 után álltak be, azonban a mérleg elkészítésé­nek napján előre látható veszteségekhez nem tartoztak. A veszteségeknek ilyen eltolása el-; lenkezik a kereskedelmi törvény értékelésij előírásaival és ellenkezik a személyi adótör­vény határozataival is, éppen ezért csak olyan veszteségek tekinthetők levonhatóknak, me-: lyek az üzleti viszonyok eredménye gyanánt már akkor beállottak vagy előreláthatok vol­tak. Az áruszámlának ilyen utólagos leírásai már csak ezen okból sem képeznek alkalmas. alapot az adókivetés módosítására. B) Végül azon esetben, amikor a fél a jövedelmet utólagosan olyan leírásokkal ter­heli meg a helyesbített zárószámadásban, me-j lyek általában nem foglalhatók a személyi I adótörvény határozmányai alá, n mérleg utó-1 lagos helyesbítése természetszerűen nem ké-j pezheti a jogerősen kivetett adó módositásá-1 nak alapját. Ide számíthatók az aránytalanul! magas leirások, továbbá az olyanok, melyek- ; nek célja az esetleg előbb elhanyagolt amor- j tizációknak utólagos pótlása, vagy olyan le­irások, amelyeket a tulmagas vételár okozott. 2. Az úgynevezett különleges tartalékala­pok utólagos javadalmazása. A mérlegeredmény szempontjából nincs semmi különbség abban, hogy a vállalat, ak­tíváinak beállott vagy várható elértéktelene­désére számszerűen direkt azon címletnél eszközölt leírásokat, vagy pedig a mérleg- veszteségi oldalán .egy külön ezt értékelő té­telt az úgynevezett különleges tartalékalapot állít be. Ebből következik, hogy a zárszám- j adás helyesbítésénél a veszteségnek utólago- | san eszközölt javadalmazása ugyanazon szem- j pontokból esik elbírálás alá, mint az aktíva ' mérlégértékének a szóban'orgó számlacimle- i ten eszközölt direkt leírás által való utóla- ! gos redukálása. 3. Utólagos javadalmazása az adőtarta- léknak. Az 1921 augusztus 12-iki 329. számú tör­vény engedélyezi azon kedvezményt, hogy ama vállalatoknak, melyek a személyi adó­törvény második főrésze alá tartoznak, kü­lönleges kereseti adója a pótlékokkal együtt a tiszta jövedelem 1920. adóévvel kezdődőleg 80 százalékra redukáltassék. Ezen törvény 1921. évben jelent meg s igy visszaható ereje van az 1920-as adóévre. A fenn elmondott el­vek alapján és tekintettel a legfelsőbb köz- I igazgatási bíróságnak megnyilvánult állás­pontjára, a 329. számú törvény közhírré té­tele mint újonnan keletkezett körülmény te­kintendő, amely a felet a mérleg utólagos helyesbítésére jogosítja fel. Tehát mindazon vállalatoknak, amelyek zárószámadása 1021 szeptember 14-ilre előtt, e/en kedvezmény ki­használása nélkül jóváhagyatott, kell hogy biztosíttassák ugyanazon lehetőség, ui.:ntha ezen törvény már 1920 január i-én közhírré tétetett volna. Ha tehát valamely vállalat zárószámadása 1921 szeptember 14-ike előtt hagyatott volna jóvá anélkül, hogy abban a különleges kereseti adó számára megfelelő tartalékolás eszközöltetett volna, jogosított mérlegét ezen irányban az adóinrtah'knak a jövedelem terhére való megfelelő javadalma­zása által helyesbíteni és ennek következté­ben jogos igénye van az ez évi adókűelésé nek módosítására is, mindenesetre csak any- nyiban, amennyiben az adott esetben a külön­leges kereseti adók redukciójának feltételei a fentidézett törvény 32 paragrafusa szerint teljesítve vannak. 4. Az adókedvezmények utólagos kihasz­nálása. Az 1921. év március 3-iki 102. számú tör­vénnyel az adófizetők számára rendkívüli adókedvezmények engedélyeztettek házépí­tés, régi gépberendezés felújítása, illetve uj gépek beszerzése céljaira. Ezen törvény 1921 március 23-án tétetett közhírré. Ezen törvény épp úgy, mint a 3. pont alatt idézett, visszaható erővel ruháztatott fel, mert módot nyújt az adófizetőknek arra, hogy a bennfoglalt kedvezményeket már az 192Ó. üzleti évben (919—20) kihasználják, sőt ami az építkezések alapján adandó kedvezménye­ket illeti, ezen törvény 1. paragrafusának 2. bekezdése kizárólag az 1920 (1919—20.) üz- letévre korlátozza azokat. Az elmondottakból következik, hogy azon esetben, ha a vállal­kozó az 1921. évi március 23-ika előtt jóváha­gyott számadási zárlatot azon irányban he­lyesbíti, hogy rendkívüli leírásokat számol el, illetve ezen törvény, értelmében külön építési ! alapot létesít és javadalmaz, éppen úgy kell jeljárni, mint az adótartalékok utólagos java­- ''m III l IIIIMIIHI ..........Ili M I IMI IITTTT ( !■ ■ I Ilii I .............I -

Next

/
Thumbnails
Contents