Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-27 / 48. (1086.) szám

A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP KÉTHETENKÉNT MEGJELENŐ MELLÉKLETE

mmssm

Az Üzleti haszon utólagos módosulása és a különleges kereseti adó

dalmazása esetén. Ily értelemben helyesbített mérleg alapjában elfogadható alapot képezhet a jogerőre emelkedett adókivetés módosítására, természetesen feltételezve azt, hogy az ezen törvény által megkívánt minden feltételnek egyébként elég vau téve.

5. A folyó bevételek terhére való utólagos elszámolása oly kiadásoknak, melyek az eredeti mérlegbe nem vétettek fel.

Ide oly esetek tartoznak, amikor a vállalkozó az eredeti számadási zárlat alkalmával elmu’asztotta a folyó jövedelmet oly kiadásokkal megterhelni, melyek ezzel időben és gazdaságilag is összefüggnek, mint például áru fejében való tartozás, forgalmi adó tartozás, bértartozás stb. Oly számadászárlat, melyben nincs minden ilyen kiadás elszámolva, nem adhatja a vállalat gazdasági helyzetének valódi képét. Ha tehát a fél jóváhagyott mérlegének oly helyesbítését vezeti keresztül, amely a folyó jövedelmet utólag a vele időben és gazdaságilag szorosan összefüggő folyó kiadásokkal terheli meg, akkor az adófizető kérelmére az adókivetés módosítása eszköz- lendő, feltételezve természetesen azt, hogy a fél előnyére eszközlendö ily helyesbítés az apSkivetésnél, az utólag elszámolt kiadás a ! kereseti adó kivetésnél általában mint levo- j nási tétel elfogadható.

A fentemlitett esetekben, amikor az adő- | kivetési eljárás ujrafelv’ételéről. van szó, a j jogerős adókivetés helyesbítése felett az illetékes adóügykezelőség (pénzügyigazgatóság) dönt, melynek határozata ellen íelebbezésne-k van helye a vezérpénzügyigazgatóságh$, mely végérvényesen dönt.

B) Az adóelőírás nem jogerős. Azon ese- j tek, melyekben a fél még jogerőre nem emel- ! kedett adókivetés helyesbítését kérelmezi, oz a jogorvoslati 'eljárásra vonatkozó elvek alapTanuljunk

A magyar nemzeti pórt a nagyobb ipari gócpontokban ipari tanfolyamok létesítését tervezi. A tanfolyamok célja a magyar iparosságot általános műveltségben és szaktudásban emelni s ezzel kiegyenlíteni azt a hátrányt, hogy a cseh nyelven reudezett ipari oktatásban a nyelv nem ismerése miatt részt nem vehet, magyarnyelvű oktatásban pedig tekintve az- uralkodó demokráciát, nem részesülhet

A tanfolyamok tárgya részben olyan, mel> a hivatalos fórum előtt let°hető vizsgára készít elő. Ilyen tanfolyamok: a kazánfűtő, gőzgép, benzinmótor és elektromótor kezelői, villamos szerelői tanfolyamok. A tanfolyamok másik része bár képesítést nem nyújt, azonban az iparos általános és szakmabeli tudásának emelésével öt versenyképesebbé s ellen- á’lóbbá teszi, igy boldogulását segiti elő. Ilyenek az ipari könyvvitel, a szakrajz, kalkuláció és az egyes iparágak szaktan folyamai. Tekintettel arra, hogy ezen tanfolyamok tetemes anyagi áldozatokkal járnak, csak mérsékelt számban és csakis ott lendezhetők, ahol egy tanfolyamra elegendő jelentkező van, vágyik egy-egy tanfolyamra legalább 20 hallgató jelentkezik Ezen tanfolyamok évröl- évre más tárgyból és más helyen tartva nagy eredményüket csak a jövőben fogják megmutatni, amikor iparosaink műveltségi nívójának emelkedése érezhetővé válik.

Valljuk be őszintén, hogy ha magunkba szállnuk s azt vizsgáljuk ott, mit tettünk ismereteink gyarapítására azóta, hogy az iskolát elhagytuk, édes-kevés megjegyezni valót találunk. Hiszen az élet küzdelmei, a háború s az azutáni zavaros idők nehéz viszonyai, a jelen politikai és gazdasági terhei mind olyan körülményeket hoztak létre, amelyek lehetetlenné teszik a továbbképzést, időt sem adnak rá, a kedvünket is elveszik attól s csak csendes megadással várjuk, micsoda rosszat hoz a holnap. Pedig nem ez az igazi ut. Éppen e nehéz idők hajtanak arra, hogy itt cselekedni kell és készüljünk föl • minden eshetőségre. A küzdelemhez a legbiztosabb fegyvereket a tudás nyújtja, az tovább lő, mint az ágyú és biztosabban talál. Tehát tanuljunk' Nem elég az, ha az újságok utján esetleg véletlen- ségből megismerkedünk valami oly újdonsággal, amiről eddig fogalmunk sém volt, hanem tovább kell mennünk és keresnünk kell az alkalmat, hogy ilyen újdonságokat és pedig elsősorban a szakmunkánkba vágót minél többet ismerjünk meg, de ami nem is vág a szakmába, arról is tájékozódjunk.

Ha a német iparosok életét tanulmányozzuk, úgy azt tapasztaljuk, hogy azoknak meg van a maguk szaklapjaik, melyekben sok helyet foglal le az iparosság egymás közötti vitatkozása, meg vannak az egyesületeik, hol a szakmabeliek kicserélik nézeteiket és tapasztalataikat, állandóan rendeznek szakirányú felolvasásokat és szaktanfolyamokat, melyek mind az értelmi és szaktudás nívóját emelik. Ha most összehasonlítjuk magunkkal, mi csak szidjuk az adókat, a kormányt stb., panaszkodunk, de nem teszünk semmit arra nézve, hogy a nem kívánatos helyzet másképp legyen s nem szerezzük meg a küzdelemhez szükséges fegyvereket: a tudást és a műveltséget. Pedig ez nemcsak egyéni anyagi boldogulásunk követelménye, de egyben nemzeti kötelességünk is, mert mi itt az ideszakadt magyar nemzetet képviseljük s nemzetünk iránt való kötelességünk a magunk anyagi boldogulásának megalapozásával lábunkat itt minél erősebben megvetni, nehogy az ellenünk fúvó sovinizmus szele minket s velünk a magyar nemzetet innen gyökerestől kitépje. Csak arra kell gondolnunk, hogy minden egyes magyar ember egy-egy gyökérszála azon terebélyes, de sajnos sok vihar által megtépázott fának, mely az ideszakadt magyarság fája s kötelességét mindenki tartozik teljesíteni, hogy ez a fa éljen és gyarapodjék, ne pedig addig sorvadjon, amíg egy vihar ki nem dönti. E lap arra van szánva, hogy ezen munkában segítőtársa legyen s a magyar iparosnak és kereskedőnek ennek minden sora hasznos tudnivalókat igyekszik nyújtani. Sokszor valami talán unalmasnak látszik, is néha, mégis el kell olvasnunk, sőt tanulmányoznunk, hogy valamelyik sorát hasznunkra fordíthassuk, viszont ha valami olyat tapasztalunk, amit talán más magyar iparostársunk felhasználhat, úgy adjuk azt e helyen közre, hogy az közkinccsé váljon és a magyar fának egy másik gyökérszála is erősödjék általa.

A tanfolyamokat ajánljuk inarostársaink figyestébe s ezekről a párttitkár urak fognak bővebb felvilágosítást nyújtani, viszont ugyancsak ők gyűjtik össze a jelentkezőket is. A tanfolyamok főleg az esti órákra úgy vannak tervezve, hogy esetleg a közeli vidéken lakó iparostársak is látogathassák s ne húzódjanak lulsoká, igy közülük a leghosz- szabb is 14 nap alatt befejezhető legyen.

Több esetben felmerült az a vitás kérdés, hogy ha a mérlegben feltüntetett üzleti haszon valamely oknál fogva utólagosan módosul, mennyiben van ez hatással az ezen üzleti haszon után fizetett vagy fizetendő különle-! ges kereseti adóra, illetve, hogy

ennek alapján mely esetekben módosítható az adó kivetése.

Az adóügyi hivatalok eljárása sem volt ez ügyben egyöntetű, mert többféle módon magyarázták a követendő eljárást. Végül a legfelsőbb bíróság tisztázta az ügyet. Mindenekelőtt különbséget kell tenni A) ha jogerőre emelkedett adókivetésről van szó s B) ha olyan adókivetésekről van szó, melyek még nem emelkedtek jogerőre.

A) Ha az adókivetés jogerőssé vált, a leg- sőbb bíróság csak azon esetbeu tartja megengedhetőnek a jogerőssé vált kereseti adókivetés összegének megváltoztatását, ha a jóváhagyott mérleg utólagos helyesbítése anyagi okokból, azaz olyan uj ténykörülmények felmerülése folytán vált szükségessé, melyekről az adófizető a mérleg eredeti felállításakor saját hibáján kivül tudomásul nem bírhatott és ha ezen uj ténykörülmény az eredeti zárlatban kimutatott mérlegszerű nyereség magasságában változást okoz. Annak bizonyítása, hogy utólag állott elő a ténykörülmény, a fél kötelessége. A fél jogi tévedése önmagában nem elegendő ok a kivetés mértékének megváltoztatására, illetve a kivetési eljárás ujrafelvételére.

Azonban ezen feltételek fennállása esetén is csak akkor vehetők figyelembe a megváltozott zárszámadások, ha az utólagosan keresztülvezetett helyesbítéssel a fennálló adóügyi előírásoknak és ennélfogva mérleg- készitési előírásoknak is megfelelnek. Ezek után azon kérdés merül fel, hegy a már jóváhagyott mérlegeknek milyen utólagos megváltoztatásával kell a hatóságoknak a gyakorlatban foglalkozniuk és. hogyan leszuek ezen változások a fent foglalt elvek alapján elbirá- landó'k. A jóváhagyott mérlegek utólagos helyesbítésének- célja mindenkor az adóköteles hozam rédufeálása lesz, vagyis ezen hozamnak, vagy egy részének a későbbi veszteséges évekre való átvitele s ezáltal a nyereségnek a későbbi évek veszteségével való kiegyenlítésének elérése.

Ezen célt a jóváhagyott mérlegeknek a következő utólagos helyesbítései fogják szolgálni:

1. Az aktívák mérlegértékéből való utólagos leírások.

2. Az úgynevezett különleges tartalék- alapok utólagos javadalmazása.

3. A különleges kereseti adó tartaléknak utólagos javadalmazása.

4. Az adókedvezmények utólagos igény- bevétele.

5. Az eredeti zárlatban tévedésből figyelembe nem vett folyó kiadások utólagos elszámolása.

Ezen csak példaképpen felsorolt esetekben az elbírálás szempontjából az a kérdés, vájjon ezen változások adóügyi szempontból elfogadhatók-e, azaz ezeknek alapján az adókivetés helyesbithető-e, a következőképpen kezelendő:

ián és sem mi esetre sem az ujraf elvételi szempontokból bírálandó el. Ha tehát a fél a kivetett adó helyesbítését a felebbezési batáridőn belül kéri, úgy a pénzügyi hatóság az esetben ad annak helyt, ha a jóváhagyott mérleg utólagos helyesbítése az adó- és mér- legkészitési előírásoknak megfelel. Tehát az újonnan beállott ténykörülmény bizonyítása itt nem kívánható.

Azon kivételes esetekben, ha a vállalat az eredeti számadási zárlatot még a kivetési eljárás, tehát a kivetési értesítés kikézbesítése előtt módosítja, úgy a kivető hatóság a helyesbített zárszámadást veszi adókivetés alapjául és csupán az adó és mérlegk'szitési előírásokra van figyelemmel.

Mindazon esetekben, melyekben a fenti útmutatások szerint a jóváhagyott számadási zárlat utólagos helyesbítése alapjában az adókivetés módosítására elfogadható alapot nyújt, megállapithtandó az is, hogy a mérleg utólagos helyesbítése nem áll-e ellentmondásban a nyereségelosztásnak az eredeti zárószámadás szerinti eszközlésével.

A közigazgatási bíróság jogi felfogása szerint csakis oly rendesen jóváhagyott számadási zárlat képezheti a különleges kereseti adó kivetésének alapját, amelynek eredménye a vállalat tényleges gazdasági állapotának megfelel. Tehát akkor, ha a jóváhagyott számadási zárlat utólagos helyesbítése az eredeti nyereségelosztással ellentmondásban van és ezen nyereségelosztás nem he’yesbit- tetett, az adókivetés ezen helyesbített mérleg alapján nem eszközölhető.

A közgyűlés határozatának, melyben megsemmisíti az eredeti és jóváhagyja a helyesbített zárószámadást, a helyesbített mérlegben kimutatott nyereség esetén egyben tartalmaznia kell ezen nyereség elosztásának meghatározását is. Ha ebből kifolyólag a kifizetett osztalék és a választmány tandemjei is megváltoznának — mint ez mindig úgy lesz, ha a helyesbített mérleg veszteséget mutat ki — a vállalat köteles azt is kinuúal- ui, hogy az eredetileg és a helyesbeueU mérleg szerint tulmagas összegben, vagy egyébfiiéban jogtalanul már kifizetett os/da:ékeket és tandemeket milyen módon számolta el, amennyiben ezen túlfizetések nem {britetlek volna készpénzben vissza, hanem a be'veeb/- iett mérlegben a nyereség terhére loirásba hozattak volna, hogy a vállalat könyve-ben azok átvevői átmenetileg megtér holtéi lek és később ezen összegek leírattak volna. Ut rendszerint tévesen arra történik biva'hc ás, hogy jóhiszeműen felvett osztalék a felvevőiül vissza nem követelhető — úgy ezen !:k\>ck a kereseti adó kivetésénél nem képeznek levonható tételeket s adózás alá tartoznak. A jóváhagyott számadási zárlat utólagos módosítása mindenesetre befolyással bir a következő év mérlegére is s ezért a vállalat köteles a számadási összefüggés figyelembe vétele mellett a következő évi mérleget is helyesbíteni, amennyiben az már eredetileg az előző helyesbített mérleg adatainak átvitele által meg nem történt volna. Minden esetben azonban a helyesbített mérleg az arra Illetékes szervek által rendszerben jóváhagyandó.

1. Az aktívák mérlegértékéből való utólagos leírások esetén. (Épületek, gépek, leltár, értékpapírok, áruk stb.)

Főleg a következő esetek jöhetnek figyelembe:

A) A fél az eredeti mérlegben egyáltalában nem eszközölt leírásokat, bár rendes üzleti gondosság és körültekintés azt kötelességévé tetie volna és ezen irányban csak utólagosan helyesbiti a mérlegét. A jóváhagyott mérlegnek ilyen utólagos helyesbítése nem képezheti a jogerősen kivetett adók átszámításának alapját, mert a leirások ily utólagos elszámolása magában véve már semmiesetre sem tekinthető újonnan előállott ténykörülménynek.

B) A fél az eredeti zárószámadásban ugyan eszközölt leírásokat, de ezek nem felelnek meg az utólag beállott vagy akkor várt értékcsökkenésnek, tehát ezen hibát utólagosan helyesbített zárszámadással igyekszik kiküszöbölni. Ezen esetben sincsenek meg a kivetési eljárás ujrafelvételéhez szükséges feltételek és ezért a jogerős kivetés helyesbítése nem engedhető meg.

C) Azon esetben, ha a jóváhagyott zárszámadás helyesbítése az áruszámlából, (gyártmányok, félgyártmányok, nyers- és segédanyagok, csomagolóanyagok, értékpapi- ! rok stb.) eszközlendö utólagos leírásokból

adódik Id, még a következő körülmények is !figyelembe veendő};:. Későbbi, az eredeti j számadási zárlat elkészítésénél még nem várt

körülményeken okulva (mint későbbi ár-1 esések) a fél a helyesbített zárszámadásban 1 a nyereség terhére ezen aktívák könyvértekét csökkenti, tehát olyan veszteségeket vesz j figyelembe, melyek bár az üzletév lejárta1 után álltak be, azonban a mérleg elkészítésének napján előre látható veszteségekhez nem tartoztak. A veszteségeknek ilyen eltolása el-; lenkezik a kereskedelmi törvény értékelésij előírásaival és ellenkezik a személyi adótörvény határozataival is, éppen ezért csak olyan veszteségek tekinthetők levonhatóknak, me-: lyek az üzleti viszonyok eredménye gyanánt már akkor beállottak vagy előreláthatok voltak. Az áruszámlának ilyen utólagos leírásai már csak ezen okból sem képeznek alkalmas. alapot az adókivetés módosítására.

B) Végül azon esetben, amikor a fél a jövedelmet utólagosan olyan leírásokkal terheli meg a helyesbített zárószámadásban, me-j lyek általában nem foglalhatók a személyi I adótörvény határozmányai alá, n mérleg utó-1 lagos helyesbítése természetszerűen nem ké-j pezheti a jogerősen kivetett adó módositásá-1 nak alapját. Ide számíthatók az aránytalanul! magas leirások, továbbá az olyanok, melyek- ; nek célja az esetleg előbb elhanyagolt amor- j tizációknak utólagos pótlása, vagy olyan leirások, amelyeket a tulmagas vételár okozott.

2. Az úgynevezett különleges tartalékalapok utólagos javadalmazása.

A mérlegeredmény szempontjából nincs semmi különbség abban, hogy a vállalat, aktíváinak beállott vagy várható elértéktelenedésére számszerűen direkt azon címletnél eszközölt leírásokat, vagy pedig a mérleg- veszteségi oldalán .egy külön ezt értékelő tételt az úgynevezett különleges tartalékalapot állít be. Ebből következik, hogy a zárszám- j adás helyesbítésénél a veszteségnek utólago- | san eszközölt javadalmazása ugyanazon szem- j pontokból esik elbírálás alá, mint az aktíva ' mérlégértékének a szóban'orgó számlacimle- i ten eszközölt direkt leírás által való utóla- ! gos redukálása.

3. Utólagos javadalmazása az adőtarta- léknak.

Az 1921 augusztus 12-iki 329. számú törvény engedélyezi azon kedvezményt, hogy ama vállalatoknak, melyek a személyi adótörvény második főrésze alá tartoznak, különleges kereseti adója a pótlékokkal együtt a tiszta jövedelem 1920. adóévvel kezdődőleg 80 százalékra redukáltassék. Ezen törvény 1921. évben jelent meg s igy visszaható ereje van az 1920-as adóévre. A fenn elmondott elvek alapján és tekintettel a legfelsőbb köz- I igazgatási bíróságnak megnyilvánult álláspontjára, a 329. számú törvény közhírré tétele mint újonnan keletkezett körülmény tekintendő, amely a felet a mérleg utólagos helyesbítésére jogosítja fel. Tehát mindazon vállalatoknak, amelyek zárószámadása 1021 szeptember 14-ilre előtt, e/en kedvezmény kihasználása nélkül jóváhagyatott, kell hogy biztosíttassák ugyanazon lehetőség, ui.:ntha ezen törvény már 1920 január i-én közhírré tétetett volna. Ha tehát valamely vállalat zárószámadása 1921 szeptember 14-ike előtt hagyatott volna jóvá anélkül, hogy abban a különleges kereseti adó számára megfelelő tartalékolás eszközöltetett volna, jogosított mérlegét ezen irányban az adóinrtah'knak a jövedelem terhére való megfelelő javadalmazása által helyesbíteni és ennek következtében jogos igénye van az ez évi adókűelésé nek módosítására is, mindenesetre csak any- nyiban, amennyiben az adott esetben a különleges kereseti adók redukciójának feltételei a fentidézett törvény 32 paragrafusa szerint teljesítve vannak.

4. Az adókedvezmények utólagos kihasználása.

Az 1921. év március 3-iki 102. számú törvénnyel az adófizetők számára rendkívüli adókedvezmények engedélyeztettek házépítés, régi gépberendezés felújítása, illetve uj gépek beszerzése céljaira. Ezen törvény 1921 március 23-án tétetett közhírré.

Ezen törvény épp úgy, mint a 3. pont alatt idézett, visszaható erővel ruháztatott fel, mert módot nyújt az adófizetőknek arra, hogy a bennfoglalt kedvezményeket már az 192Ó. üzleti évben (919—20) kihasználják, sőt ami az építkezések alapján adandó kedvezményeket illeti, ezen törvény 1. paragrafusának 2. bekezdése kizárólag az 1920 (1919—20.) üz- letévre korlátozza azokat. Az elmondottakból következik, hogy azon esetben, ha a vállalkozó az 1921. évi március 23-ika előtt jóváhagyott számadási zárlatot azon irányban helyesbíti, hogy rendkívüli leírásokat számol el, illetve ezen törvény, értelmében külön építési ! alapot létesít és javadalmaz, éppen úgy kell jeljárni, mint az adótartalékok utólagos java- ''m III l IIIIMIIHI ..........Ili M I IMI IITTTT ( !■ ■ I Ilii I .............I -