Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-27 / 48. (1086.) szám
Az ellenzék feladata Irta: Törköly József (ír., szenátor. Azt a tényt, hogy a csehszlovák köztársaságban a szabadság és igazság a látszatok mögé van száműzve, már bebizonyítottuk. Megállapítottuk, hogy az ellenzék feladata az, hogy a szabadságot és igazságot életre hívja. | Vagyis meg kell dönteni az önkényuralmat! A feladat megállapítása, a cél kitűzése , azonban sokkal-sokkal könnyebb, mint a fel-' adat megoldása, a cél tényleges eléréséhez szükséges munka elvégzése. Kérdés, mi legyen a teendő0 Elsősorban is az egész ellenzéknek ösz- sze kell fogni a feladat megoldás i végett. Ej végből a legteljesebb együttműködést könnyű i megcsinálni, mert hiszen az ellenzéki feladat! tekintetében az ellenzéki pártok feltétlen teljesen egyetértenek s nims különbség ebben a kérdésben közöltük. A „demokratikus j önkényuralom4* megszüntetését és a szabad-: ság és igazság teljes uralmát mindegyik el-; Ienzcki párt akarja. Az ellenzéki pártoknak a közös feladat j megoldása végett szövetségre kell lépni s en- j nek a szövetségnek a kezdeményezést magá-1 hoz kell ragadni. Indítványok és törvényjavaslatok, valamint interpellációk formájában, j amelyeket az összes ellenzék minden egyes \ tagja aláír, kell a szabadság és Igazság életre- j keltéséhez szükséges összes kérdéseket a pár- ] lament elé vinni, hogy a kormányzó és végrehajtó hatalom háta mögör álló koalleált pártok a nyilt színen az ország és világ előtt kénytelenek legyenek választani a szabadság és az abszolutizmus, az igazság és az igazságtalanság között. Hadd szerezzen tudomást a nép arról, hogy Mk akarják á népakarat, a népszuverénitás érvényesülését s kik akarják annak megölését s a nép szolgaságát. Hadd szerezzen a külföld rs a legdletébesebb fórumtól, a nemzetgyűléstől hivatalos adatok alapján tudomást arról ,hogy szemfényvesztés volt az, amikor azt bizonyították be a csehszlovák kormány férfiak hivatalosan a külföld ; előtt, hogy a köztársaság szabad demokiati- kus köztársaság. A közös indítványok és közös töi\ényja-j vasiatok mindenesetre elkerülnek a kezde-, ményező bizottságba vagy más bizottságba, onnan a nemzetgyűlés egyik vagy másik háza j elé s az ellenzék a bizottságokban és a parlamentben mindenképpen kifejtheti az álláspontját s a parlament munkásságát nagyrészt tehát ő határozza meg. mert arra a térre szorítja, amelyet ő akar. Végképpen nincs kizárva a kapacitáció sem s lehetséges, hogy egy vagy más indítvány vagy törvényjavaslat a kormány akarata ellenére is többséget kap, meri talán vannak még a kormányt támogató pártok között is olyan képviselők vagy szenátorok, akiket tisztán csak a maguk meggyőződése irányit. Ilyenkor jön meg a kedvező alkalom a bizalmatlansági indítvány megtételére és a kormány megbuktatására, amely a cél érdekében elsőrangú ellenzéki feladat. Az ellenzék, azt hiszem, össze tudna fogni a következő kérdésekben: Az ellenzék indítványokat nyújtana be, amelyben az összminisztérium vagy az egyes reszortminiszterek a nemzetgyűlés által uta- sittatnának a miniszteri felelősségrevonás gyakorlati alkalmazásának a terhe mellett, hogy az indítványban előirt záros határidőn belül valamely előirt kérdésben esetleg a követendő főirány előírása alapián a megfelelő törvényjavaslatot terjesszék a nemzetgyűlés mindkét háza elé. Egy indítványt kellene benyújtani: 1. az alkotroánvreviziót illetőleg, amely revízió a föderalizmust és a nemzeti autonómiákat proklamálná, kiváltképpen pedig megvalósítaná Szlovenszkó és Ruszinszkó legteljesebb autonómiáját; 2. a bázszabályreviziót illetőleg úgy, hogy a törvényhozó testület függetlensége a végrehajtó hatalom feletti felsőbbsége s az igazi parlamentó r izmus a legteljesebb szóláss zaba dsággf.l hiztosittatnék; meghatározó törvényjavaslat benyújtása hagy atik meg a nemzetgyűlés által az összminisztérium nak; 4. be kell nyújtani oly indítványt, melyben a bírói függetlenségről és a birói szervezetről szóló törvényjavaslat azonnali benyújtására utasittatik a nemzetgyűlés által az ságügyminiszter; 5. be kell nyújtani oly indítványt, amely oly törvényjavaslat benyújtására utasítja a nemzetgyűlés által a belügyminisztert és az igazságügyminisztert, amely a legfelsőbb közigazgatósági bíróságnak megadja a jogot arra, hogy a közigazgatás, illetve a végrehajtó hatalom törvénytelen rendeletéit és intézkedéseit megsemmisítse és uj törvényes eljárás és határozathozatalra utasítja az eljárt közigazgatási hatóságokat; 6. be kell nyújtani oly indítványt, melyben a centralizmus megszüntetése végett a nagyzsuparendszer és törvény eltörlését jelentő s a régi megyék visszaállítását s az igazi önkormányzat megvalósítását kimondó törvényjavaslat benyújtására utasittatik a nemzetgyűlés által a miniszterelnök és a belügyminiszter; 7. be kell nyújtani oly indítványt, melyben a külügyminiszter'arra utasittatik a nemzetgyűlés által, hogy rövid határidőn belül terjessze a nemzetgyűlés mindkét háza elé a nemzeti kisebbségi jogok nemzetközi törvényének és erre vonatkozó nemzetközi bíráskodásnak a javaslatát s azt a nemzetgyűlés által elfogadott tartalommal haladéktalanul terjessze a népszövetség elé; 8. be kell nyújtani oly indítványt, melyben az állampolgári nevelésről szóló törvény végrehajtási rendeletének és utasításának Szlovenszkóra és Ruszinszkóra való azonnali kiterjesztése meghagyatik a nemzetgyűlés által a miniszterelnöknek, bclügyminiszterr nek és közoktatásügyi miniszternek; 9. be kell nyújtani oly indítványt, melyben minden nemzeti kisebbség részére a kulturális autonómia megvalósítását célzó törvényjavaslat benyújtására köteleztetik a nemzetgyűlés által a miniszterelnök és a kultuszminiszter; 10. be kell nyújtani oly indítványt, melyben a mezőgazdasági hitelnek, főként Szlovenszkó és Ruszinszkóban való megfelelő kiépítését és a mezőgazdasági ingójelzálog létesítését célzó törvényjavaslat benyújtására köteleztetik a nemzetgyűlés által a földművelésügyi és igazságügyminiszter; 11. be kell nyújtani oly indítványt, melyben az állami adóátengedések és részelteté- sek tekintetében a nemzetgyűlés által a pénzügyminiszter és az összminisztérium utasittat- nak, hogy Szlovenszkót és Ruszinszkót a lé- lekszámarány alapján a történelmi országokkal egyenlő elbánásban részesítsék; 12. be kell nyújtani oly indítványt, hogy az összminisztérium a bírák kivételével az összes tisztviselők szolgálati pragmatikáját felölelő törvényjavaslatot terjesszen a nemzetgyűlés mindkét háza elé, amelynek egyik főszabálya legyen az, hogy minden hivatalnok minden törvénytelen eljárásért, amelyet elkövetett, személyileg felelős még akkor is, ha felsőbb rendeletnek engedelmeskedett akkor, amikor a törvénytelenséget elkövette; 13. be kell nyújtani oly indítványt, melyben a miniszterelnök és az igazságügyminiszter utasittatnak a nemzetgyűlés által, hogy terjesszenek mind a két ház elé oly törvényjavaslatot, amely a birósági járások területi megváltoztatását a törvényhozásnak tartja fenn; 14. be kell nyújtani oly indítványt, melyben utasittatik a nemzetgyűlés által az igazságügyminiszter, hogy a 167/1920. számú s a szlovenszkói ügyvédi kamaráról szóló törvény eltörléséről szóló és az ügyvédi szabadságot helyreállító uj ügyvédi kamarai törvény hozatalát célzó törvényjavaslatot haladéktalanul terjessze be. Mindezen indítványok végeredményében azt céloznák, hogy a demokratikus önkény- j uralom megdőljön és a köztársaságban a sza- ! badság és igazság ura’ma diadalra jusson. | Ebben és az eszközökben és módokban az 3. be kell nyújtani, oly indítványt, melyben a végrehajtó hatalom visszaéléseinek korlátozása végett a minisztériumok hatáskörét ellenzéknek egyet kell érteni és a gyors cselekvés terére kell lépni, ha győzni akar! Mert a győzelem igenis lehetségest Március tizennyolcadikén kezdődik a parlament húsvéti szünete Stribrny nagyjelentőségű nyilatkozata a tisennyolchaví katonai szolgálat fenntartásáról — A parlamenti bizottságok üléseiből Sokan talán nem is tudják, hqgy a nemzetgyűlés ma még az őszi ülésszakban él. Igaz ugyan, hogy az őszi ülésszak plenáris üléseit az újainkon lehetne össze számlálni. Ez évben alig ülésezett a nemzetgyűlés s ma már arról adhatunk jelentést, hogy a parlament húsvéti szünideje március 18-án jog megkezdődni. Ezt megelőzőleg még elnöki kézirattal berekesztik az őszi ülésszakot s ugyanakkor megnyitják a tavaszit. A parlamenttől tehát már nem sokat várhatunk a húsvéti szünetig, mert hiszen a koalíció' még azokat a javaslatokat is visszavonja, amelyek egy-egy ülés napirendjén szerepelnek. Csütörtökön három órás ülést tartott a képviselőház s ha az ellenzéki pártok az 1926. évi egyenesadó és annak rendkívüli állami pótlékairól szóló törvényjavaski ^tárgyalásához szónokokat nem állítanak, úgy az ülés még egy óra hosszat sem tarthatott volna. Az ellenzéki szónokok ismét feltárták a polgárok régi panaszait: az elviselhetetlen adóterheket. Platzer ném^t agrárius, Kuncz német kér. szoc., Simu német nemzeti, Kreibich kommunista adatokkal bizonyították, hogy nemcsak egyes személyek, hanem az autonóm szervek is a legválságosabb helyzetbe jutottak. A német szónokok panaszt emeltek az ellen, hogy a pénzügyi hatóságok sokkal kiméletle- nebbül járnak el a német adófizetőkkel, mint a csehekkel szemben. Kis községekben 6—700 adóvégrehajtást hajtottak végre. A szlovenszkói és ruszinszkói adófizetők szomorú helyzetét Hvozdik Juhász néppárti képviselő tárta föl. A beszéd kivonatát érdekességénél fogva külön cikkben máshelyen hozzuk. A koalíciós szavazógépezet azonban működésbe lépett és elutasította az összes ellenzéki módosító javaslatokat s elfogadta a kormány eredeti javaslatát. A különböző bizottságok megválasztásánál elutasították a kommunisták azon indítványát, hogy a képviselőház alakítson a maga kebelében egy 31 tagú ellenőrző bizottságot* elutasította a német szociáldemokraták indítványát egy 18 tagú ellenőrző bizottság megalakítására vonatkozólag, amelynek feladata volna a tisztviselők elbocsátásának eddigi rendszerét felülvizsgálni. A plenáris ülés napirendjén szerepelt a ruszinszkói esküdtbiróság működésének beszüntetéséről szóló törvény meghosszabbítása is. Ezt a törvényjavaslatot azonban, amint ezt a P. M. H. meg is irta, visszavonta a kormány, mert a koalíció ruszinszkói képviselői is végre ugyanarra az álláspontra helyezkedtek, mint az ellenzéki képviselők. Stribrny: A határok biztosítása megköveteli a 18 hónapos tényleges szolgálati időt A koalíció tizenkettes bizottsága tanácskozásokat folytatott a tegnapi nap folyamán a véderőtörvény módosítását illetőleg. Stribrny nemzetvédelmi miniszter expozét tartott, amelyben rámutatott arra, hogy a tizennégy hónapos szolgálati idő bevezetése veszélyt jelentene az állam határainak biztosításában. Ha a legénységet sürgönyileg hívnák be, úgy azt mozgósításnak tekinthetnék és a külföldön nagy nyugtalanságot idézne elő, A kormány ennek folytán követeli a 18 hónapos szolgálati idő megtartását. 14 hónapra csak akkor lehet leszállítani a tényleges szolgálatot, ha már bevezették a katonai elö- kiképzést az iskolákban. Ezen előkiképzésekre azonban 60 millió korona kiadást (!) kell előirányozni, ami a mai gazdasági helyzet mellett még keresztiil- vihetetlen. A 18 Hónapos szolgálati idő megmaradása mellett foglalnak állást a nemzeti demokraták, az agráriusok, a nemzeti szocialisták és cseh néppártiak, ez ellen varrnak a cseh szociáldemokraták és a cseh iparospártiak. Legújabb értesülésünk szerint kompromisz- szum alapján olyképpen oldják meg a kérdést, hogy egyes csapatnemeknél, amelyeknél a kiképzés hosszabb időt igényel, mint például a tüzérség és repülő osztagok megtartják a 18 hónapi időt, míg a gyalogságnál bevezetik a 14 hónapot. __ Ez a kompromisszum azonban még nem végleges. A nemzetközi nyugdijjegyez- mény végrehajtási törvénye A kormány még három évvel azelőtt, egyezményt kötött a szomszédos államokkal azon nyugdíjasok illetékeinek ügyében, akik nyugdijaikat ma még csak adminisztratív utón kapják. Három év után végre elkészítette a kormány az egyezményre vonatkozó végre- ! hajtási törvényt, amelyet a tegnapi nap fo- j lyamán benyújtott a háznak. A törvényjavas- : lat indokolásában a többi között ezeket mondja. — A régi osztrák állami és magánalkalmazottak nyugdijilletékeinek átvételénél az alapvető gondolatot az illetőségi kérdés alkotta. Ami a vasúti nyugdíjasokat illeti, olyképpen oldották meg a kérdést, hogy az átvétel a territoriális alapgondolatból indult ki. azaz a nyugdijak kifizetését, vagy előlegeit a nyugdíjas lakóhelye szerint fizetik ki az államok tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiségű és illetőségű az illető. A katonai nyugdíjasoknál már csak azokat a személye- I két veszik tekintetbe, akiknek Csehszlovákiában illetőségük 1910 jan. 1.-től biztos. Akik ezen idő után 1918 október 28-ig szerezték meg az itteni illetőségüket, azok nyugdíj igényét csakis akkor ismerik el, ha állampolgárságukat a 236—1920 alkotmánytörvény 9. §-a ételmében a hatóságok is elismerik. Ez a végrehajtási törvény tehát semmi újat nem hoz a nyugdíjasoknak és a kormány | egyáltalában nem érinti ezzel a törvényével a : magyar nyugdíjasokat arra való hivatkozás- | sál, hogy a csehszlovák kormány a nyugdijaElőfizetési ár; évente 300, félévre 150, Fiicfcfptlpn nnliiilsni nnnílnn Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: luggciLV/1 fJUULL^UL rLUfJLLUfJ 12, II. emelet Telefon : 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ké Dzűrángi László Gál István lefon: 30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha j Nal számunk 12 oldal
