Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-02 / 26. (1064.) szám

3 Kedd 1926 február 2 ^RSXIAlMA<ifcVRHfRt.AE Valódi Zwack-féle 99 Unióim 99 Medicina! Brandy „De'pey” crém likőr Nemes égetett pálinka Málnaszörp Monopol-rum szállítja elsőrangú minőségben Vereinigte Splritus- n. Likör- Industrle Aktiengesellschaft Máhr.-Ostraa, Bahnhofstr. 104. Tel. 196 Újabb bankaffér előtt? A Národni Osvóbozeni jelenti: 1924 júliu­sában Brünnben letartóztatták Kubacsek Ven­cel bankárt, aki uzsorakamatok fejében ki- sebb-nagyobb brünni tőkésektől másfélmillió koronát csalt ki. Kubacsek bankja ezután csődöt jelentett be. A bankárt félévi fogva- tartás után szabadlábra helyezték. Ügyével a legközelebbi időben az esküdtbiróság fog foglalkozni. Kubacsek bankjának pénzkészle­tét eddig még nem lehetett megállapítani, mert titkolták, de lehetetlen, hogy a bank­nak készpénze ne lett volna. A betétek vizs­gálata meglepő eredményre vezetett Megállapították, hogy Kubacsek néhány százezer koronát egy vezető cseh bank fiókjánál helyezett el s ez a fiók a ban­kár betétjét mindenki előtt eltitkolta. A lap tehát újabb bankskandalumot jó­sol. Érdekes, hogy a bankár letartóztatását a vizsgálóbíró rendelte el, aki a csőd bejelenté­sével jött rá a csalásra, mig a rendőrség hiába adott ki körözőlevelet a bankár ellen, letar­tóztatására nem került a sor. A kisebbségek jogai a békeszerződésekben Becs, február 1. (A P. M. H. bécsi tudositójátől.) A bécsi cionista mozgalom egyik vezére, Wald- mann Izráel dr. igen érdekes előadást tar­tott az egyetemen a kisebbségeknek a béke- szerződésekben biztosított jogairól. A tanul­ságos fejtegetések fontosabb részleteit a P. M. H. bécsi tudósítója a következőkben ismerteti: A kisebbségi jog jelentősége olyan pro­bléma, amely az egész világot érinti. Saj­nos, a közvélemény nem foglalkozik eleget a kisebbségek helyzetével. Az egész világ kolo- nizációs politikát üz. A nagyhatalmak gyar­matokat szereztek és ezeket kizsákmányolási területeknek tekintik. A zsidó gyarmatosítás Palesztinára szoritkozik, azonban ez a kolo­nizáló lényegesen különbözik más államok gyarmatosításától. Waldmann dr. ezután foglalkozik a pa- lesztinai kisebbségi kérdéssel és a követke­zőket állapítja meg: — A zsidó nép volt az egyetlen, amely megvalósította a kisebbségek egyenjogúsítá­sát. Mi nem akarunk Palesztinában a gyer­mekek lelkén erőszakot alkalmazni és nem akarjuk a gyermekeket arra kényszeríteni, hogy számukra idegen nyelven tanuljanak. Ezt megvalósítottuk Palesztinában a nem­zsidó lakossággal szemben és szeretnék, ha a többi államokban is ugyanilyen mértékben respektálnák a kisebbségek jogait. A nem­zetközi zsidó-bizottság 1919-ben javaslatot dol­gozott ki a kisebbségek jogairól. Ez a zsidó javaslat, miként Masaryk elnök és House ez­redes igazolják, bekerült a békemüvekbe. A nagyhatalmaknak az utódállamokkal kötött kisebbségi szerződése ezen a javaslaton, amelyet a nemzetközi zsidó bizottság a béke- konferencia elé terjesztett, alapul. — Már ebben a javaslatban benn* fog­laltatik az, hogy a kisebséségi kérdésekben a Népszövetség tanácsa illetékes, ha azonban ez nem tud dönteni, úgy a panaszok az ál­landó hágai nemzetközi törvényszék elé ter- jesztendők. A Népszövetség valóban magára vállalta a kisebbségi jogok feletti állandó őr­ködést. A Népszövetség minden tagjának jo­ga van információkat beszerezni, viszont minden kisebbségnek joga van panaszával a Népszövetséghez fordulni. Ezt hangsúlyozni kell, mivel újabban egyes érdekelt államok kormányai vitatják a kisebbségek jogát, hogy bármikor a Népszövetség elé vihetik sérel­meiket. Waldmann dr. előadása nagy érdeklő­dést váltott ki. Fejtegetéseinek hatása alatt a hallgatóság •rozoluciót fogadott el, amelyben az egybegyűltek a kisebbségek teljes egyen­jogúsítását és az összes kisebbségi jogok meg­adását követelik. A budapesti ügyészség a frankhamisítás ügyében kikézhesitette a vádiratot Hetvenhét gépírásos oldal öleli fel a hatalmas anyagot — A frankhamisítás hiteles története Budapest, február 1. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti királyi ügyészség tegnap kézbesítette ki a frankhamisítás ügyében a gyanúsítottaknak a 77 gépelt odlalra terjedővádiratot. A vád­irat 26 vádlott ellen emel vádat, akik közül 21-en vannak letartóztatásban. A terjedel­mes irat, amely 50 oldalon csak az indoko­lással foglalkozik, Windischgraetz herceget tettesként, az állami Térképészeti Intézet 10 alkalmazottját, Gerő tanácsossal az élén, Ná- dosy országos főkapitányt, Rába Dezsőt, Haitsot és Kurzot bünsegédi bűnrészesként a Btk. 203. szakasza alapján pénzhamisítás bűntettével vádolja. A hamisítások története Windischgraetz herceg 1923—24-ben és 1925 nyarán 28—30 ezer darab francia ezer- frankost utánoztatott. Evégből külföldről: Németországból, Ausztriából, Kölnből, Bécs- ből, esetleg más városokból a szükséges anyagot és gépeket megszerezte és Budapes­ten a Térképészeti Iintézetben az erre haj­landó Gerő és társai segítségével a szüksé­ges papirost, később pedig a hamisításokat elkészíttette. Az 1925 szeptemberében elké­szített hamisítványokat ezután Zadravecz ró­mai katolikus tábori üspök lakásába, később pedig Windischgraetz saját lakásába, onnét pedig a Nemzeti Szövetség helyiségeibe vit­ték, mindenütt pontosan szortírozták és 8000 darabot kiválasztottak, hogy azokat Amszter­damban, Hágában, Kopenhágában, Stock­holmban, Varsóban és Milánóban való érté­kesítés céljából Jankovitsnak, Marsovszky- nak, Olchvárynak, Andornak és Switznek át­adják. A vádirat ezután a Térképészeti Intézet alkalmazottainak szereplését tárgyalja. Gerő százados 1925 elején Windischgraetz felszólí­tására tanulmányútra ment Németországba, ahol a szükséges papirmasét és a gépeket beszerezte. A volt országos főkapitány bünrészessége Nádosy Windischgraetz, Gerő és társai­nak bűntettét elősegítette és megkönnyitet- te, amennyiben a hamisításhoz már előre beleegyezését adta, a megbeszéléseken több­ször résztvett, a hamisítás egyes részleteiről informáltatta magát és eltűrte azt, hogy Windischgraetz a hamisításnak megnyert személyek előtt arra hivatkozott, hogy Ná­dosy országos főkapitány a dologról tud, az­zal egyetért és támogatja. Ilymódon az országos főkapitányi állással járó er­kölcsi súlyával erősítette a bűntettnek lélektani jelentőségét. Nádosy azonkívül ténylegesen is résztvett a hamis bankjegyek forgalombahozatalánál azáltal, hogy jelen volt a megbeszéléseken és hat hamis román útlevelet szerzett. Mint állami tisztviselő három magyar útlevelet meghamisittatott és a külügyminisztérium hivatalnokainak félrevezetésével Jankovich számára futár­igazolványt szerzett. Végül Nádosy rávette Baros Gábort, a Postatakarékpénztár igazga­tóját, hogy Mankovich Béla számára 400 mil­liós kölcsönt folyósítson 150 lombardirozott hamis ezerfrankos kiváltására. A többi vádlottak Rába a hamisításhoz szükséges anyagok beszerzésén vett tényleges részt és a forga- lombahozatal céljából több személyt muta­tott be Windischgraetz hercegnek, azokat Zadravecz püspökhöz vezette eskütevés cél­jából és a hamis bankjegyekkel telt koffert Zadravecz lakásáról Windischgraetzhez vitte. Haitsot és Kurzot azzal vádolja az ügyészség, hogy a hamisítási munkálatokról a vezetésük alatt álló Térképészeti Intézet­ben tudomásuk volt és Gerőt saját felelős­ségükre németországi tanulmányújának fo­ganatosítására szabadságolták. Zadravecz szerepe Egy csoport vádlott ellen, akik között a letartóztatott Andor, Svec, Winkler és a nemzeti szövetség igazgatója, Szörtsey, azon­kívül a szabadlábon levő Ferdinándi ügy­véd, Heder banktisztviselő és Zadravecz tá­bori püspök is szerepel, bűnpártolás címén emel vádat az ügyészség, amennyiben részt- vettek a hamis bankjegyek forgalombahoza­talábau. Svec három más személlyel együtt megjelent Zadravecz püspöknél és esküt tett arra, hogy feladatát hazafias érzelmeinek megfelelöleg, legteljesebb kötelességtudás­sal fogja végezni, a rábízott titkot nem árul­ja el és Zadravecz lakásán több napon át csomagolta a hamis bankjegyeket. Zadravecz püspök megkönnyítette és elősegítette a hamis bankók forgalomba- hozatalát, amennyiben Ferdinándit, Winklert, a két Olchváryt, Marsovszkyt és Mankovichot titoktartásra eskette meg. Nádosy ellen okmányhamisitás miatt emelnek vádat Olchváry Jenő ellen utlevélhamisitás és bünsegédi bünrészesség miatt, Baros ellen bünrészesség miatt s végül Wiudischgraetz herceg komornyikja, Kovács ellen és a sza­badlábon lévő Mankovich Béla ellen hamis pénz forgalombahozatala miatt emelnek vá­dat. A királyi ügyészség indítványozza, hogy a fogságban lévő személyek a főtárgyalásig fogva maradjanak. A Hamburgban letartóz­tatott Olchváry Ede ügyében megindították a kiadatási eljárást. A Hágában letartózta­tott Mankovich, Jankovich és Marsovszky ki­adatása ügyében a holland bíróság tárgyalá­sa után fognak határozni. Az indokolás Az indokolásban többek között a követ­kezőket tudjuk meg: Windischgraetz 1923-ban több barátjá­val, akiknek nevét azonban nem akarja megmondani, elhatározta, hogy valamely külállamnak papírpénzét utánozni fogja és forgalomba hozza. Hosszas tanácskozások után elhatározták, hogy francia frankot fog­nak utánozni. Windischgraetz vallomásában kijelenti, hogy a hamisítást nem a saját vagy más valaki anyagi helyzetének javítása érdekében határozta el, hanem az abból származó hasznot hazafias cé­lokra akarta használni. Windischgraetznek sem ezen kijelentése, sem ennek ellenkezője nincsen bebizonyítva. Az a gyanú, hogy ő ily utón akarta az utóbbi években mind nyomasztóbbá vált anyagi helyzetét megjavítani, semmiféle bizonyíték­kal nem támasztható alá. Windischgraetz bebizonyította, hogy a körülbelül 20 milliárd koronát kitevő adósságának felét a hamisí­tás céljaira használta. Ezek a kijelentései azonban semmiképpen sem befolyásolhatják bűntettének kvalifikálását, legfeljebb enyhí­tő körülménynek tudhatok be a büntetés ki­vetésekor. Windischgraetz saját vallomásai szerint a meg nem nevezett barátjaival való elhatá­rozása után elsősorban Nádosy országos fő­kapitányt avatta be terveibe, aki az első pár hónap után az egész akció minden részleté­ről pontos tudomást szerzett és ahhoz bele­egyezését nyújtotta. Nádosy hangsúlyozza azt, hogy ő azért vett részt a hamisításban, mert ezzel hazájának érdekeit vélte szolgál­ni. Az egész vizsgálat lefolyása alatt a leg­kisebb gyanú sem merült fel, hogy Nádosvt, egy ilyen magasállásu és anyagilag teljesen független embert, aki különben is kiváló anyagi viszonyok között élt, munkájában ön­ző célok vezették volna. Zadravecz püspök utódja Az est értesülése szerint Zadravecz püs­pök helyébe, akit múlt héten mentettek fel ka­tonai állásától, ideiglenesen Árvay-Nagy Bá­lint ezredes-lelkészt nevezték ki. A franciák résztvettek a kihallgatásokon Budapest, február 1. Az esti lapok érte­sülése szerint ma délután kezdték meg az uj rendőrségi nyomozást. Négy rendőrségi tiszt­viselő ma délután kihallgatta a Markó-utcai fogházban Szörtsey Istvánt és Gerő századost. A francia kiküldöttek is résztvettek ezeken a kihallgatásokon és joguk volt a terheltekhez kérdéseket is intézni. A kihallgatásokról hiva­talosan még semmit sem jelentettek. Újabb kihallgatások Budapest, február 1. A délutáni lapok je­lentése szerint a törvényszék a frankhamisí­tás tárgyalásán sértettként megidézte a fran­cia bank képviseletében Auer Pál dr. buda­pesti ügyvédet. Tanukként még a következő- ivet idézték be: Elischer János és Horváth Lóránt bankárokat, Hetényi Imre dr. főkapi­tányhelyettest, Skolka János postatakarékj pénztári főszám tanácsost, Urbanics Kálmánt, Sármezey Istvánt, Smidt Gézát, Mészáros Já­nost, a Tüzhelybankfőtisztviselőjót, Polacsek Róbert nyug. századost, Árvay Henriket, Bei- feld Józsefet, Kovács Gáspárnét, Gitz Jánost, Danzinger Ignácot, Haas Sándor mügyetemi tanársegédet, Nuber Sándor dr.-t, rendkívüli követet, Kern Irmát, a külügyminisztérium irodavezetőjét és Nemes Henrik ócskavaske­reskedőt. Március elsején lesz a holland főtárgyalás Amszterdam, február 1. A három letar­tóztatott magyar állampolgár, Mankovich, Jan­kovich és Marsovszky ügyében március ele­jére várják a hágai főtárgyalás kitűzését. Ezt a három vádlottat kizárólag a tulajdonukban lévő hamis bankjegyek forgalombahozataiáért fogják felelősségre vonni. A hágai bíróság egyáltalában nem szándékozik belemenni az ügy magyar előzményeinek politikai jellegé­nek megvizsgálásába. Vass minisztert kihallgatja a parlamenti bizottság Budapest, február 1. A parlamenti vizs­gálóbizottság szerdán hallgatja ki Vass népjó­léti minisztert. Vass ugyanis decemberben Bethlen miniszterelnök genfi tartózkodása al­kalmával helyettesítette a kormányelnököt. Megalapították, hogy Jankovich letartóztatá­sáról még december 15-én értesítést kapott a külügyminisztérium és a magyar távirati iro­da. Vasstól meg akarja tehát tudni a bizottság, hogy ezt a távirati értesítést továbbitották-e neki, mint miniszterelnökhelyettesnek, vagy nem? Bethlen szerepe tisztázva van Budapest, február 1. A vádirat indoko­lása teljesen tisztázza Bethlen István gróf mi­niszterelnöknek eljárását Bethlen genfi uta­zása előtt kapott információkat a készülő ak­cióról. Megtette a kellő és szükséges intézke­déseket és bizalmatlan volt Szörtsey jelenté­sével szemben. Megbizta Nádosyt a további nyomozással, de nem tudta azt, hogy éppen a frankhamisítás egyik főszereplőjére bízta a nyomozás folytatását. Zadravecz tábori püs­pök és Baross postatakarékpénztári igazgató szerepe is tisztázva van- A vádirat indokolása rájuk nézve lesújtó. Apponyi cáfolata Prága, február 1. Apponyi Albert gróf a kormány félhivatalos sajtó kőnyomatosá­hoz, a Cechoslowakische Korrespondenz-hez az alábbi levelet intézte: „A Cechoslowakische Korrespondenz má­sodik számában megjelent azon közlemény, hogy én a Pesti Naplóban ezeket írtam vol­na: Nem a frankhamisítás, hanem ennek a frankhamisításnak a feljelentése tekintendő olyan aktusnak, amely a békét és a nemze­tek kibékülését veszélyezteti, keltette fel figyelmemet. Ezzel szemben kijelentem, hogy én soha, sem a Pesti Naplóban, sem másutt, sem szóban, sem írásban ilyen kijelentést nem tehettem, mert az ebben foglalt cinikus felfogás az én morális és politikai etikámnak egyenesen ellentmond. A tisztelt szerkesztő­ség lojalitásától várom helyreigazításom köz- lését.“ A félhivatalos kőnyomatos a helyreiga­zítást' leközölte és hivatkozik arra, hogy ezt az idézetet a Lidové Novinyból vette át. A brünni lap ezen idézettel kapcsolatban Ma­gyarország hivatalos népszövetségi képvise­lőjének erkölcsi felfogását birálta. Apponyi gróf cáfolata legjobb bizonyí­téka annak, hogy milyen rosszakaratú és tendenciózus a csehszlovák sajtó hírszolgá­lata. — Pozsony város közgyiiiése. Pozsonyi tudósí­tónk jelenti telefonon: Ma délután három órakor tartotta meg a városi képviselőtestület rendes havi ülését Krausz dr. polgármesterhelyettes elnöklete mellett. A közgyűlés elhatározta, hogy a Városi Színházat két hónapra a mahrisohostraui színtársu­latnak adja bérbe. A zsidó hitközségnek szubven­ció iránti kérelmét Singer Jenő kommunista kép­viselőtestületi tag felszólalása után úgy intézték cl, hogy negyvenezer korona szubvenciót a városi bi­zottságnak ad s ez a bizottság a saját hatáskörében segélyezze a szegény zsidókat. A város a tégla me­zőn 7 és félmillió korona költséggel uj iskolát épít­tet. Ehhez a pénzt a vezetőség az államtól várja. A tűzoltóiőparancsnoki állásra pályázatot Írnak ki. Lapzártakor arról folyik a vita, hogy a Tátrabnnk köztársaságtéri szükségépületét lebontsák-e, vagy sem. A tanács azt indítványozza, hogy június 30-ig adjanak a banknak az épület lebontására határidőt. Az illés folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents