Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-02 / 26. (1064.) szám
4 Hadüzenet a fáknak A ruszinszkói furcsaságok történetéből XJngvár, januü- 30. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Valamikor, amikor még „ültessünk gyümölcsfákat" jelszóval mozdították elő a fatenyésztést, mindenki megrökönyödött volna, ha arra kényszeríti valamely hatóság, hogy fáit könyörtelenül vágassa ki. A furcsaságok és a lehetetlen lehetőségek hazájában, Ruszinszkóban, a legújabb furcsaságot talán a legjellemzőbben azzal jellemezhetjük, hogy: hadüzenet a fáknak. Valamely hatóság ugyanis (hogy melyik, azt még homály fedi) elrendelte, hog a föld és háztulajdonosok a saját területükön lévő fákat vadgalják ki, ha azok a fák valamely oiszág-, megyei-, községi-, vagy dülőut mentén nőttek és árnyékuk az útra esik. A furcsa rendelkezés indokolásául azt hozzák fel, hogy az ilyen fák árnyéka megakadályozza a sáros utak gyors kiszáradását. A rendelkezés szerint, ha valamely területen az utmenti fák tizenöt méter távolságban vannak egymástól, ezeknek megkegyelmezhető. Képzelhető, hogy ez a rendelkezés milyen konsternációt keltett a földtulajdonosok között, mivel, különösen alföldi helyeken, a földeknek akácosokkal való körülültetése nemcsak a földterület elkerítését szolgálja, de rövid pár év után tüzelőfát is ad a tulajdonosnak. Annál nagyobb csapás ez a rendelkezés azonban a gyümölcsfákra, amiknek pusztítása nyilván törvénybe ütköző cselekedet. A közönség egyelőre az utmesterektől értesült erről a rendelkezésről, melynek végrehajtását a legtöbben megtagadják. Az utmesterek azonban ezen is túlteszik magukat, mert megtörtént, hogy egyik-másik ut- mester egyszerűen kivágatta az alkalmatlannak látszó fákat és elszálittatt*. Az ilyen ügyek most a bíróság fáé kerülnek, ahol majd Ítéletet mondanak a fák ellen hadat viselő utmesterek felett Addig is azonban a földtulajdonosok egységes lépéseket tesznek, hogy legalább a földjeiken és kertjeikben lévő gyümölcsfákat mentsék fel a fák ellen indított hadjárat alóL A komédiás leánya Duse Eleonóra kiadatlan levelei. Bées, február 1. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Duse sohasem volt szorgalmas levélíró. Hánytvetett szinész-élete, nyughatatlan ideges természete, finom szemérme, mely fázott attól, hogy gondolatait, érzéseit közszemlére tegye, nem teremtette levélírónak, kinek természetszerűen szeretnie kell az áradozást, a hosszúra nyúló csevegést. Ha valami közölni valója akad, rendszerint a sürgönyhöz, levelezőlaphoz folyamodott. Nem is maradt utána sok levél. Most V. Bucci huszonhét leveléről emlékezik meg, melyeket a halhatatlan színésznő D’Arcaishoz intézett s legközelebb a Corriera della Sera hoz nyilvánosságra. Ami a levelek írását illeti, a következőket állapítja meg az iró: — Duse írása feltűnően egyenlőtlen, betűi olykor finomak és aprók, olykor nagyok, erőteljesek, majdnem durvák. Gyakran aláhúzza a szavakat, még gyakrabban alkalmazza a pontokat és gondolatjeleket. Mindig lila tintával ir. Ehhez — úgy látszik — babonából ragaszkodott. — Leveleiben nem egyszer panaszkodik kétségről, az önbizalom hiányáról, mely miatt aludni sem tud. — Vannak órák, amikor fiatalnak, megújultnak és bizakodónak érzem magam, de olyan órák is, mikor az a fontosság, melyet a közönség tulajdonit nekem, megfélemlít, hitetlenné tesz, úgy hogy elmosolyodom. Valahányszor a betegség miatt pihen s visszatér a színpadra, elfogja ez a szent félelem és ezt semmisem oszlathatja el. Még a próbák sem. 1884-ben egy kőrútján Milanóba érkezik, „abba az átkozott Milanóba, mely annyira gyomromban volt sokáig" s megrémül a gondolatra, hogy a milánóiak elé lép- jeD. — M:kor első estén a színre léptem, úgy éreztem, hogy egy szikra élet sincs bennem. Aztán amikor a lámpák elé jöttem s a közönség kedvetlenül mormogott, úgy tetszett, hogy végein van. Miőrt nem szeretik őt a nézők? Talán az alakja miatt? Az első felvonás végeztével a halig'',lóság hideg marad s közben meglátogatja Dúsét egy nagyon őszinte barátja, aki így szól hozzá: Vigasztalódjék: a mama csúnyasága meghódítja a közönséget. Ez jó jel. ^I^aMiVVAG^ARHÍRLAn „Tudom, mindig tudtam — Írja Duse — hogy csúnya vagyok, de hogy hallottam is — nagyon fájt." Ha gyöngélkedik, vagy nagyon elfárad a munkában, a tenger mellé megy, vagy a hegyek közé, hogy tüdő bajából, melytől sohasem szabadult meg egészen, föllábaljon. Egy ilyen üdülése alatt írja: — Ezek az édes pihenések, a szenvedő léleknek és a beteg testnek ezek az elfeled- kezései a természet ölén, szinte feledtetik velem a színpadot. Itt egészen érzem, hogy én vagyok én, csak azzal foglalkozom, amit emlékezetemből előkotrok, vagy ami lelkemben remeg. Milyen dicstelennek tetszik most, hogy érzésemet dobra verem s kénytelen vagyok játszani. Pozsony, február 1. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap este a pozsonyi Toldy Kör gyönyörűen sikerült kulturestélyt rendezett a primási palota tü- körtennében, amely zsúfolásig megtelt a város magyarságának szine-javával. Az est fél hét órakor kezdődött. Kálix Jenő, a Prágában élő magyar zongoraművész, lépett a dobogóra és Chopin C moll balladáját, H moll serzóját, valamint Debussy LTsle Joyeuseját és Liszt Ferenc Campanelláját játszotta el, művészi tökéllyel. A közönség zajos ünneplésben részesítette Kálix Jenőt, aki tüneményesen kezelte a zongorát. Különösen Liszt Campanellájában ragyogtat- hatta brilliáns képességeit Utána a Toldy Kör ülusztris vendége, Flaeh- barth Ernő dr., tartotta értékes és mindvégig lebilincselő előadását. „Az Irodalom Hivatása" címen. Kiindulva a múlt évben az irodalom és a politika egymáshoz való viszonyáról folytatott vitából, az előadó mindenekelőtt kifejezte azon meggyőződését, hogy az irőt müveinek esztétikai értéke szerint, nem pedig vüágnézete, politikai hitvallása és szociális fölfogása szerint kell megítélni. S ezt a tételét több példával igazolta. Habár nem követeli az Írótól, hogy részt vegyen kora politikai és társadalmi mozgalmaiban, mindazonáltal az iró legnagyobb hivatását abban látja, hogy nemzetének vezére, világító fárosza le- gyen. Mentői nagyobb elnyomói zudul valamely nemzetre, mentői gyorsabban kergetik egymást a sorsdöntő események, mentői erősebben korlátozzák a szellemi élet szabadságát, annál nagyobb misszió vár a költőkre és Írókra. Az irodalom nagy nemzeti hivatást teljesít már azáltal, hogy fönntartja a nyelvet, minden nemzeti életnek első alapfeltételét De ezzel az írók még nem tettek eleget nemzeti kötelességüknek, mert azok a nemzetek, amelyek a kultúra bizonyos fokát már elérték, azt követelik az íróktól, hogy a nemzeti kultúra legfőbb hordozói és a nemzet társadalmi, szociális és általános szellemi törekvéseinek ők legyenek a kifejezői. Az irodalom a nemzeti élet tükre és mentői mozgalmasabb a nemzet élete, annál gyorsabban váltakozik a tükörben látható kép is. Ez különösen áll arra a korra, amelyben a nemzeti eszme már öntudatosan jelentkezik: a XIX. és XX. század irodalmára. Részletesen foglalkozott a romanticizmus nemzeti hatásával a francia, angol, német, szlovák, különösen pedig a magyar irodalomban, majd a francia és orosz irodalom társadalompolitikai hatásával, amelyekkel szemben a háború előtti magyar irodalom inkább csak felszínesen veti fel a társadalmi kérdést. Majd Ady Endrének nemzeti jelentőségéről beszélt és úgy vélte, hogy Prága, január vége. A természettudományos kutatás felkeresi a végtelen csillagos égboltozatot, vizsgálja a 200 kilométer vastagságra becsült földi légkör tüneményét, kutatja a föld felszínén végbemenő természeti jelenségeket és kiterjeszti figyelmét a föld belsejében végbemenő jelenségekre. A természet életében hatalmas erők működnek, melyeket két csoportra oszthatunk: exogén, külső én,endogén, belső erőkre. A belső erők sokkal hatalmasabb mértékben jelentkeznek, mint a külsők s gyakori természeti katasztrófákat okoznak. Leggyakoribb megnyilvánulása a vulkánizmus és a földrengés, két olyan hatalmas jelenség, mely már a klasszikus kor tudósainak figyelmét magára vonta. Száz és száz teóriát ismerünk már ennek a két jelenségnek megmagyarázására, egyik ötletesebb, mint a másik, de a végső megoldáshoz a tudomány még mindig nem jutott el. És ez természetes is, mert hiszen az endogén erők működésének szintere a föld belsejében van s igy az emberi kutatás számára hozzáférhetetlen. Míg a kutató ember repülőgép segítségével 12 kilométeres magasságba emelkedhetik s a tudományos megfigyelő eszközökkel felszerelt kísérleti ballonokat már 26 kilométer magasságba engedik fel, addig a legmélyebb fúrás alig 2 kilométer vastagságban sebezte Majd nyomban hozzáteszi: — Játszani, milyen csúnya szól Játszani sohasem tudtam és sohasem fogok tudni. Szinészgyermek volt. Gyermekkori élményéről igy vall: — Egyik kis községről a másikra bolyongtam az édesapám kopott színtársulatával. Akkoriban lenézték ezt a mesterséget. Ha édesanyám föl akart vétetni valamelyik községi iskolába, csak nagynehezen vettek föl, nem engedtek a többi lányok padjába, hanem a tanítónő mellé ültettek. Csak ő beszélt velem. És mikor a kisleányok kijöttek az iskolából s karonfogva egy cseléd kíséretében hazaballagtak, a világért sem vettek volna maguk közé, mert én — a komédiások gyermeke voltam ... Ady hatása a nemzet életére csak a halála után veszi kezdetét, ha az a nemzedék az 6 szeretetében nőtt fel, rajta keresztül megismeri a magyar társadalom hibáját és azok leküzdését tűzi ki céljául. De ezt a célt csak úgy lehet elérni, ha bizakodó optimizmussal, nem pedig Ady rezignált fatalizmusával törekszünk feléje. Világirodalmi összefoglalását a francia Barrés nacionalista rendszerének ismertetésével fejezte be és úgy vélte, hogy a magyarságnak szüksége van egy bizo- nyosfoku nacionalizmusra, de ez ne legyen ekszkluziv, hanem fakadjon abból a meggyőződésből, hogy magyar géniusz ápolása az emberiség érdeke, mert az európai kultúra szinpompája egy színnel, egy árnyalattal válnék szegényebbé, ha a magyar kultúra elpusztulna. A magyar kultúra decentralizációjáról beszélve elismeri, hogy sslovensskói magyar szellem a történelmi előfeltételek hiányában még nem alakult ki, de szükségesnek tartja annak kialakítását, természetesen nem a szeparatizmus jegyében, hanem a szülőföld történelmi és társadalmi, életének különleges karaktere kidomboritása által. Véleménye szerint a politika legfőbb kívánsága az irodalommal 6zemben az, hogy az utóbbi anélkül, hogy meghatározott tendenciát követne, ápolja és élessze a nemzeti érzést, mert az irodalomra minden népnél oly időben vár legnagyobb nemzeti hivatás, amikor a nemzet a legveszedelmesebb válságokkal küzd és a legmélyebbre stilyed. Az irodalom viszont joggal követeli a politikától, hogy biztosítsa szabad mozgásának és fejlődésének előfeltételeit. A politikának ma fokozott gondot kell fordítani a társadalmi és kulturális erők megszervezésére és igen nagy hiba volna, ha a politika és az irodalom nem tadnának, vagy nem akarnának egymással ösz- szemüködnL Flachbarth Ernő dr.-t előadása végén a leghiva- rosabb oviációkban részesítették. Szereday-Gruber Károly ezután hat saját szerzeményű költeményét olvasta fel. Az asszonysze- mek-et, a Túl az ifjuságon-t, a Ciprisnek irom-ot, a Boldogságot, az Utolsó dalt és az önarcképet. Nehéz volna megmondani, hogy a sok közül melyik volt a legjobb. Mindegyikből Szereday-Gruber mélyen járó igazi költészete sugárzik ki. Nem lett volna teljes a nivős est, ha a végén Kálix Jenő ráadást nem ad. Bartóknak „Este a székelyeknél" cimü bájos müvét játszotta el és a közönség — fél kilenc óra tájban — a nagyszerűen előadott kitűnő darab hatása alatt hagyta el a I termet. >■ B. J. mc1 a föld kérgét s igy a tudós eszközeivel a mid sugarának csak 3500-ad részével bocsátkoz (tott le a mélyre. A föld középpontját pedig . .tha el nem érheti! A mélyben ugyanis olyan óriási hőségek uralkodnak, hogy az emberi szervezet már háromkiloinéteres mélységben felmondja a szolgálatot. Verne Gyula fantasztikus regényében lehetett csak utazást tenni a föld központja felé az izlandi Hekla kráterében, Verne Gyula fantáziája állapíthatta csak meg, hogy a mélyéségben csökken a hőmérséklet, a fizika törvényei azonban egészen mást mondanak. Hogy az endogén erők működését megérthessük és elképzelhessük, elsősorban a föld belső összetételét, felépítését kellene megismernünk. Miutáu — mint mondottuk — a közvetlen megfigyeléssel nem érünk célt, a fizikai törvények alapján kell következtetnünk. A berlini tudományos könyvpiacon B. Gutenberg híres fizikus tollából érdekfeszitő tanulmány jelent meg a közelmúltban, amely a fizikai törvények alapján foglalkozik a föld belső felépítésének problémájával. A kutatásnak kettős módszere van: Egyrészt a föld felszínén észlelhető természeti jelenségeket, mint a nehézséget, a hőmérsékletet kutatjuk a föld belsejében, már ameddig behatolhatunk, másrészt megfigyeljük azokat a hullámszerű ingadozásokat, amelyek földrengés alkalmával jelentkeznek s a földienA pozsonyi Toldy Kör kulturestje Flachbarth Ernő dr. előadása, Kálix Jenő zongorajátéka versei és Szeredai-Grnber Károly Plútó birodalmának sötétsége eloszlik A tudomány beférkőzik a föld belsejébe — Hogyan épült fel földünk? — A szárazföldek csak úszó szigetek 1926 február 2 K dd gési ingákkal ábrában is megrögzithetők. A' földrengést jelző állomások ma már az egész íöldgömböt behálózzák s igy a rezgési hullámok terjedését a föld egész felületén követhetjük. Amint a kristályból kiáradó fénysugarak felvilágosítást adnak a kristály tulajdonságairól, úgy a földrengési hullám az egyetlen biztos ntmutató a föld belsejére vonatkozó következtetésekhez. A föld felületének minden erősebb megrázása azonnal minden irányban szétterjed, tehát a rengési hullám részben közvetlenül, egyenes utón, a föld belsején keresztül terjed tova, részben közvetve, nagy kerülővel, a föld külső szilárd burkolatában haladva lova. Ennek következtében a rengési hullámok más és más természetű és összetétetü anyagon haladnak £t, tehát a hullámok is különböző karakterűek. A megfigyelési pontban a föld felszínét érő lökések nem egyidőben jelentkeznek, hanem több rázkódás következik be, miután a hullámok is különböző összetételű anyagon és különböző hosszúságú utmi érnek a megfigyelőhelyre. Az állomások hálózata meg tudja mérni a mozgásoknak útját és gyorsaságát — még pedig igen egyszerű számítások alapján — és igy ráiut az első fontos következtetésre. Megállapítják a földrengési hullám gyorsaságát a föld belsejében. így a geofizika megállapította azt, hogy a hullám sebessége az első 1200 kilométeren arányosan növekedik, 1200—2900 kilométer között kissé lasabban emelkedik s 29<>0 kilométeren alul, tehát a föld „magvá“-ban a sebesség hirtelen, ugrásszerűen leesik a 2900 kilométerig elért sebesség kétharmadára. Hogy ebből a tényből a föld belső összetételét megismerjük, ahhoz még hosszú és tövises ut vezet el. Ebből a tényből ugyan már meghatározhatunk egyes fizikai tulajdonságokat, de a sűrűségre, nyomásra és hőmérsékletre még nem következtethetünk. így tehát a másik megfigyelési utat kell választanunk s a föld felszínén mutatkozó jelenségeket, mint a hőmérsékletet kell megfigyelnünk a föld belsejében s a mutatkozó változásokból kell következtetéseket vonnunk. GuteDberg megállapítja, hogy a sűrűség 60 kilométer métységben 3.2 s 2900 kilométerig ez az arány 5—9-re emelkedik, akkor valószínűen ugrásszerűen növekszik s a föld magvában 11.2 érhet el. (Eötvös Lőránd báró zseniális számítása alapján tudjuk, hogy a föld átlagos sűrűsége 5.5.) A hőmérsékletről a 2 kilométerig végzett kutatások ennyit mondanak. 16 méterig a felszín alá van vetve a külső hőmérséklet ingadozásainak. Ez alatt van egy neutrális réteg, amelyben a hőmérséklet állandó. A neutrális réteg alatt a hőmérséklet fokozatosan emelkedik, még pedig átlagosan minden 33 méter után egy fokkal. Természetesen ez a növeke* dés befelé haladva nem lehet ilyen rohamos, hiszen akkor a föld középpontjában 200.000 fokos hőmérsékletet kellene elképzelnünk. Gutenberg fizikai meggondolása szerint a föld magvának hőmérséklete nem lehet magasabb 8000 foknál, valószínűleg azonban nem haladja meg a 2000 fokot. A nyomozási viszonyokat jórészben a sűrűség határozza meg s igy a föld belsejében pontosan meg nem állapítható. Gutenberg 2900 kilométeren alól 1.5—3.1 millió légköri nyomással számol. Ami az anyagok halmazállapotát illeti, határozott kijelentést a tudomány nem tehet s meg kell elégednünk elméletekkel. Kísérleti utón ugyanis nem tudunk 8000 fok mellett és bárom milliós atmoszféra-nyomással laboratóriumainkban dolgozni. Goldschmidt szerint valószínű, hogy a szilikát-kapcsolatok kérge után kénkapcsolatok öve következik s a föld belsejében az ércek disszociált, vagyis egyatomu állapotban vannak. A föld szilárd kérge mindössze 60 kilométer vastag, ami a földsugár ezredrészének felel meg. Legegyszerűbb hasonlat, ha a tojásra gondolunk, a tojás héjához hasonló arányú földünk szilárd kérge is. Fent könnyebb szi- likátok, lejebb nehezebb kémiai kapcsolatok vannak. Feltételezik azt is, hogy a legfelső kéreg nem egyenletes vastag, sőt az óceánok alatt egyáltalán hiányzik. Ezen a tényen alapszik Wegenernek a kontinensek távolodásá- sárdf szóló modern elmélete, amely szerint a szárazföldek szilárd alapra vannak éniilvo s be vannak ágyazva a kocsonyás alsóbb rétegbe, amelyen szigetszerűen helyezkednek el s lassú mozgást végeznek. Érdekes, hogy Werrener elméletét nemcsak geológiai bizonyítékok, hanem fö’dren- gési megfigyelések is alátámasztják, mert Európában, Ázsiában s Amerikában, tehát szilárd kontinentális alapon a rengés gyorsabban terjed, mint az óceáni alapon. Gutenberg sz°nzáicós könyvéről Bubnoff professzor igy nyilatkozik: Sok még a rejtély, sok számításban van még bizonytalanság, de Plútó birodalmának sötétsége oszladozni kezd. — Guion- berg könyve ezen az utón jelentős haladást és uj korszakot nyit. Laikusok számára természetesen sok ne- j Kézséget okozna nehéz geofizikai r/ámitá-'ok követése, de azok a megállapítások, amiké! itt felsoroltunk, minden müveit embert érdekelhetnek. Vécsey Zoltán dr.
