Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)

1926-02-23 / 44. (1082.) szám

8 1926 február 23. Kedd. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete II. RÉSZ Az önkormányzati hatóságokról, képviselőtestületekről és a nyilvános testületekről Átiratok a hivatalokhoz 78. cikk. 1. Hogy milyen nyelven leveleznek a közsé­gek a bíróságokkal, az állami hivatalokkal és szervekkel, arra nézve a rendelet I. és III. fe­jezetének illetőleg a 16. Ciliknek előírásai irány­adók. Ha a bíróság, állami hivatal vagy szerv az I. és III. fejezet rendekezései szerint nem jogosult a beadványokat a községi tárgyalási nyel­vén elfogadni, a község köteles velük az állam nyelvén levelezni. 2. Ha a község, önkormányzati hivatal vagy közjogi testület, amellyekkel leveleznek, nem jogosult a beadványokat más nyelven, mint az állam nyelven vagy más község tárgyalási nyelvétől különböző kisebbségi nyelven elfogadni, úgy az állam nyelvén kell velük levelezni. E mellett a levelező község a szükséghez képest megfelelően alkalmazhatja a 74. cikket az ott megállapított feltételek mellett. Tárgyalás a képviselőtestületeken 79. cilik. 1. A tárgyalás a községi képviselőtestületben, a községi tanácsban és bizottságokban a község tárgyalási nyelvén történik. 2. A községi képviselőtestületek, a községi tanácsok és bizottságok ülésein és tanácskozásain mindig használható a csehszlovák nyelv. E nyelven előterjesztett indítványoknak és kezdeményezések­nek a tárgyalás tárgyát kell képezniük. 3. Oly községekben, amelyekben az utolsó népszámlálás szerint legalább 20 százalék más mint csehszlovák nyelvű állampolgár lakik, ha az nem egyúttal tárgyalási nyelve a községnek, e nyelvhez tartozó személyek jogosultak ezt a nyelvüket a községi képviselőtestületek, tanácsok és bizottságok ülésein és tárgyalásain használni. E nyelven előterjesztett indítványoknak és kez­deményezéseknek a tárgyalás tárgyát kell kó- i pezniök. 80 cikk. 1. A községi képviselőtestületek, tanácsok és bizottságok ülése a tárgyalási nyelven, esetleg az összes tárgyalási nyelveken vezetendő. Más mint a tárgyalás nyelvén előterjesztett indítványok, amelyek fölött szavazni kell, a tárgyalási nyelvre leforditandók és viszont a tárgyalási nyelven elő­terjesztett indítványokat más nyelvre le kell fordí­tani akkor, ha a községben az utolsó népszámlá­lás szerint az illető nyelvhez tartozóknak legalább 20 százaléka van. A fordítástól csak akkor lehet eltekinteni, ha az összes résztvevő tagok ezzel együttértenek. De más községekben is, amelyeknek tárgya­lási nyelve nem a csehszlovák, csehszlovák nyel­ven előterjesztett indítványok leforditandók a köz­ség tárgyalási nyelvére és a tárgyalási nyelven előterjesztett indítványok csehszlovák nyelvre for­dítandók le, ha a községi képviselőtestületnek, tanácsnak vagy bizottságnak valamely tagja ezt kívánja. 3. A községi elöljáró, esetleg az a bizottsági elnök, aki az államnyelvet nem ismeri, az ülés közös vezetésére fölkéri az e nyelvet ismerő he­lyettesét, ha a képviselőtestület vagy bizottság egy tagja e nyelven beszél vagy pedig e nyelven tesz javaslatot. Ugyanez megfelelően vonatkozik a kisebbségi nyelvre e cikk 1. bekezdésének ese­tében. Ha egy helyettes sem ismeri e nyelvet, az elnök valamely tagot, esetleg hivatalnokot kér föl a közvetítésre. 4. Az előbbi bekezdésekben említett ülések­ről vagy tárgyalásokról a jegyzőkönyvet a tárgya­lási nyelven veszik föl (70. cikk). Más nyelven, mint a tárgyalási nyelven előterjesztett indítvá­nyok és kijelentések az indítványozó kívánságára azon nyelven foglalandók jegyzőkönyvbe, melyen elhangzottak, ha az utolsó népszámlálás szerint a községben legalább 20 százalék ilyen nyelvű ál­lampolgár van. Legalább 3000 lakással biró köz­ségekben, melyeknek tárgyalási nyelve más mint az államnyelv, valamint oly községekben, ame­lyekben községi vagy körjegyző van és oly köz­ségekben, melyeknek képviselőtestületében a csehszlovák nyelvhez tartozó tag van, az indítvá­nyozó kívánságára a csehszlovák nyelven tett indítványok és kijelentések e nyelven veendők föl a jegyzőkönyvbe, ha a községben nincs is 20 százalék csehszlovák nyelvű állampolgár. A községi hivatalok hirdetményei 31. cikk. 1. A községi hivatalok hirdetményei a tárgya­lás nyelvén esetlegesen a község összes tárgya­lási nyelvén adandók ki. 2. Oly községekben, amelyekben az utolsó népszámlálás szerint legalább 3000 lakős van, a hirdetményeket mindig csehszlovák nyelven is ki kell adni. 3. Oly községekben, amelyekben a legutolsó népszámlálás szerint legalább 20 százalék ugyan­azon, de nem a község tárgyalási nyelvéhez tarto­zó lakos lakik, a hirdetményeknek a tárgyalási nyelven, valamint az illető nyelven kell meg­történniük. 4. Az állami közigazgatási hatóság azonban nagyobb jelentőségű és általánosabb jellegű hir­detményeknél elrendelheti, hogy csehszlovák nyel­vű szöveg is mellékeltessék azokban a községek­ben is, amelyek nem esnek e cikk 2. bekezdésé­nek rendelkezései alá. Ily esetben az állami köz- igazgatási hatóság maga adja át a hirdetmény csehszlovák szövegét. A községi hivatal azután abban a formában köteles kifüggeszteni a hirdet­ményeket, amint az az állami közigazgatási hatóság által megáilapittatott. 5. E cilik előírásait megfelelően alkalmazni kell ott is, ahol egy községben más, mint írásbeli formában történik a hirdetmények kihirdetése (dobszóval, stb.). Ha a szóbeli kihirdetésnél (kido- bolásnál) e kötelezettségnek az illető alkalmazott nyelvismeretének hiánya miatt nem lehet eleget tenni, úgy e hirdetménynek mindig irásbelileg is ki kell hirdettetnie. 6. Az utcák és utak fölirásai államnyelvüek legyenek. Ha más nyelvűek is, úgy az államnyelv­nek mindig első helyen kell állania. A községi hivatalok külső megjelölése 82. cikk. 1. A községi hivatalok és irodák külső meg­jelölésére megfelelően érvényesek az előbbi cikk 1., 2. és 3. bekezdésének rendelkezései. Azt az épületet, amelyben a községi hivatal van, azonban mindig csehszlovák nyelven is meg kell jelölni, ugyanolyan terjedelmű és ugyanolyan kivitelű föl- irással. 2. Oly községek hivatalos pecsétje, amelyek­ben legalább 20 százalék csehszlovák nyelvű ál­lampolgár van, nem lehetnek el ugyanolyan ter­jedelmű és ugyanolyan kivitelű államnyelvü szö­veg nélkül. Más községekben is, amelyeknek tár­gyalási nyelve más, mint a csehszlovák, oly pe­csétet kell alkalmazni, amelyet ugyanolyan terje­delmű és ugyanolyan kivitelű államnyelvü szö­veggel van ellátva, amennyiben oly okiratokról van sző, amelyeket a község az államnyelven vagy az államnyelven és a kisebbségi nyelven ad ki. | Határozatok ez előírások betartása céljából 83. cikk. A községi közigazgatás oly szerve ellen, amely e rendelet határozatai ellen járna el, vagy amely nem tartaná magát az állami közigazga­tási hatóság által e rendelet alapján nyelvi ügyek­ben kiadott határozatokhoz, a község ügyviteli szabályzata, esetleg a községi rendtartás előírása szerint kell eljárni. Városi jegyzők, községi és körjegyzők az erre érvényes előírások szerint a felfolyamodás és ellentmondás jogával élhetnek. 84. cikk Ha a községi tanács vagy a községi képviselő- testület e rendelet előírásaival ellenkező határo­zatot hoz, az állami igazgatás felügyeleti hatósága köteles az ily határozat végrehajtását beállítani és abban az esetben, ha ennek szüksége mutatkozik, feloszlattathatja a községi képviselőtestületet. Itt is élni kell az előbbi cikkben említett felfolyamo­dás és ellentmondás jogával. 85. cikk. Ha a községi képviselőtestület vagy a községi tanács elmulasztanának e rendelet értelmében egyes intézkedéseket megtenni, vagy az e rendelet sze­rint a községet terhelő kötelezettségeket teljesí­teni, az állami közigazgatás felügyeleti hatósága a község költségére megteheti a szükséges óvintéz­kedéseket. 86. cikk. Ha a községi igazgatásnak az a szerve, amely hivatalát a rendelettel ellenkező szándékos eljá­rással vagy szándékos mulasztással töltve be, a közigazgatás érdekeit sérti, az 1923. március 19-én 50. szám alatt kelt és a köztársaság védel­mére vonatkozó törvény 25. szakasza alapján bün­tetetik. A 87.—88. cikkek csak a történelmi országok­ra vonatkoznak. Az önkormányzati hatóságok által igazgatott intézetek és vállalatok 89. cikk. 1. Az önkormányzati hatóságok által igazgatott intézetek és vállalatok az e hatóságokra érvényes nyelvi előírásokhoz tartják magukat. 2. Oly személyekkel való személyes érintke­zésben, amelyek az igy megállapított nyelvet nem értik, a lehetőséghez képest azok anyanyel­vét kell használni, esetleg más nyelvet, amelyen a megértés lehetséges. 3. A felekkel való levelezésre, amely ez inté­zetek és vállalatok üzeméhez szak- vagy üzleti szempontból szükséges, szakközleményekre, hir­detményekre és írásbeli munkákra, amelyekre a belső használat céljaira van szükség, a 12. cikk 3. és 5. bekezdésének határozatai érvényesek. Amennyiben valamely nyelvhez tartozó szemé­lyeknek a XIV. fejezet előírásai szerint az ő nyel­vükön kell az elintézést kiadni, erre e levele­zésnél is figyelemmel kell lenni. Megyei és járási képviselőtestületek 90. cikk. Azokra a képviselőtestületekre vonatkozólag, amelyekről az 1920. február 29-én 126. szám alatt kelt és a csehszlovák köztársaság megyei és járási hivatalainak szervezésére vonatkozó törvény intéz­kedik, a nyelvhasználat külön kormányrendelet­tel szabályoztatik. jét. NSC—UTE 2:2 (1:1). Izgalmas, változatos mér­kőzés egyenlő felek küzdelme. Az NSC góljait Ré- may III., az UTE-ét Török és Schaller lőtték. — Kispesti AC—Törekvés 7:2 (3:2). Botránnyal fű­szerezett meccs, KAC első három gólját Szabó, a Törekvését Kautzky lőtték. A második félidőben a biró láthatólag nyomja a Törekvést. Halmost, majd Szántót állítja ki. Mikor pedig a biró a Törekvés ellen labdahordozásért szabadrúgást Ítél, az levonul és csak hosszabb tárgyalások után lép 8 emberrel a pályára. A KAC úgy könnyen szerzi az újabb gólokat, mert a biró újabb kiállí­tása folytán a Törekvés 7 emberre apad. — Vasas —III. kerület TVE 2:1 (1:0.) Első félidőben egyen­lő erők küzdelme. A 44. percben Jelűnek beadá­sát Takács gólja értékesíti. A II. félidőben a III. kerület többször jut szóhoz és a 28. percben Horváth II. kiegyenlít A meccs vége felé újabb Vasas fölény. Takács támadást vezet Neuhaus eléje fut és 16-os vonalon kívül kézzel érinti a labdát. A büntető rúgást Takács rúgja. A lövés a felső kapufáról Neuhaus hálójába pattan. — BEAC—VÁC 1:1. Az utolsó hely várományosai eldöntetlen, nivótlan küzdelmet vívtak. A bajnok- ság állása az I. tavaszi fordvló után: 1. FTC 19 pont, 2. MTK 17 pont, 3. NSC 17 pont, 4. Vasas 16 pont, 5. UTE 15 pont, 6. 33 FC 14 pont, 7. III. kerület 13 pont, 8. KAC 11 pont, 9. BEAC 7 pont, 10. VÁC 6 pont, 11. ETC 5 pont, 12. Tö­rekvés 4 pont. ' A Spárta legyőzte a Sláviát PRAGA, február 22. Rekord közönség, mintegy 28.000 néző előtt folyt le a szezon első nagy mérkőzése Prágában. A két helyi rivális 37. találkozásából, amint az erőteljes Slavia támadások, Stapl a gól előtt több­ször hibáz. A 42. percben Hoyer Antal faultot vét, a büntetőrugást öccse a Slavia javára góllá értóke- I siti. 1:1 arányban végződik a félidő. — Helycsere Dr MOLNÁR SANATOÍÜUM kedély- és idegbetegek részére Sátoraljaújhely 5160 Napi teljes ellátás Ke 45.— tői előre is látható volt, a Sparta kerüli ki minimális, de a látottaknak megfelelő reális győzelemmel. A Slavia, amely Puc és Silny híján állott ki a komplett Sparta ellen, egy nüansszal gyöngébb volt ellenfelénél és ez a jelentős külömbség dön­tötte el a meccset a Sparta javára. — A győztes csapat legjobb része a védelem volt, amely — úgyszólván — teljesen hibátlanul működött. Hoyer és Perner egymást múlták felül és Hochmann a kapuban ezúttal is biztos kezű játékosnak bi­zonyult. A halfsor teljesítménye már gyöngébb volt. Kolenaty és Cservény a szélen bizonytalanab­bak voltak, mint megszoktuk tőlük, csupán Kada maradt ura posztjának. A Sparta csatársor sem elégített ki teljesen. Sima lassú, Hajny önző, Dworacsek durvaságával rontja le a kűlömben jó játékát. Egyedül Szedlacsek elégített ki, mig Hruby szorgalmas, de gólképtelen játékos. — A Slavia legjobb tagja Planicska kapus volt, aki bravúros védéseivel lelkesedésre ragadta a közönséget. Hoyer és Kummerman megbízható védelmi gátnak bizonyultak. A halfsorból Plelicha emelkedett ki, aki nagyszerűen támogatta a csatársort, amely nagyban érezte Puc és Silny hiányát. — Slaplon és Csapeken meglátszott a hosszabb pihenés, mig Soltys szokatlan posztján és Dobiás a jobb szélen teljesen kielégítettek. A két szélső halj közül Vo- dicska Plodrnal jobb volt. A Slavia veresége ellenére is kedvező összbenyomást nyújtott és komplett csatársorral valószínűleg nyílttá tette volna a mérkőzést, amelynek lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be: SPARTA—SLAVIA 3:2 (1:1). A játékot heves irammal a Slavia kezdi. Pleticha szorgalmasan veti előre a csatársort, de Hochmann helyén van. Sparta frontba kerül, de meglehetős fáradságába kerül, amíg Plamcskát megadásra készteti. A 27. percben Dworacsek köz­vetlen közelről lövi a Sparta első gólját. Most után a Slavia fölénye bontakozik ki, de Planicska kapus a védelemmel együtt résen áll. A 9. perc­ben Kummermann faultja miatt a biró 11-est ítél, amelyből Hoyer Antal megszerzi a vezetést. Egy perccel később viszont ő vét hándset mire öccse ugyancsak 11-essel kiegyenlít 2:2. Most elkesere­dett küzdelem indul meg a győzelemért A Sparta vehemensen támad, de a Slavia védelem nehezen gyűrhető le. A 24. percben Hajny—Dworacsek— Sima gyönyörű kombinációjából az utóbbi véd- hetetlen és egyúttal győztes gólt lövi Planicska kapujába. Most már a Slavia is többször frontba jut, de az eredményen változtatni nem tud többé. — A meccs mindvégig heves és erős iramban folyt, de Matúra biró, habár nem is teljesen el­fogulatlanul, kezében tartotta a mérkőzést. A győztes csapat legjobban szerepelt tagjai Dwo­racsek, Hajni, Kadá és Kolenaty voltak, mig a Slaviánál Planicska és Soltys érdemelnek teljes dicséretet. Budapesti bajnokságok Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap kezdődtek meg a tavaszi bajnoki mérkő­zések, nem minden meglepetés nélkül. A hat mérkőzés közül három eldöntetlenül végződött és a küzdelmekből az MTK, Vasas és Kispesti kerül­tek ki előnnyel. FTC—33 FC 0:0. A budaiak kapu­jában Zsák újra és válogatott formát mutatva ját­szott és ezáltal értékes pontot hódított el a zöld­fehérektől. A meccs heves iramban folyt, a 33 FC- ból Ujváryt a biró ki is állította. MTK—ETC 5:2 (5:1). — A kék-fehérek az első félidőben tel­jes fölényben voltak. Az első félidő góljait Molnár beadásából Bús, majd Demko lőtték, mig az ETC gólját Blau II. szerezte. Molnár a 22., 24., 36. percben hat-tpikkel beállítja az eredményt- A Il-ik félidőben a tempó lanyhul, az ETC is szóhoz jut és még egy gólt szerez, s teljes védekezésre fordítja ere­X Pozsonyi mérkőzések. (Pozsonyi tudósítónk jelentése.) Cricketter Wien—SK Bratislava 4:1 (1:1). Biró: Benes. Bratislava idei első meccse kudarccal végződött A cseh csapat beigazolta, hogy ő sem készült komolyan a tavaszi szezonra. Az első félidőben még valahogyan bírta a tempót, addig helycsere után az egész csapat kifulladt, úgy, hogy az ellenfél kénye-kedve szerint győzött. Ezzel szemben a bécsi amatőr csapat Igen szim­patikus benyomást keltett Csapatában nincsenek csillagok, de fiatal játékosokból áll, akikben szív és győzniakarás él. Nagyjában a lapos kom­binációs játékot forszírozták és egyébként is a tipikus bécsi iskolát kultiválják. A csapat legjobb emberei a két szélső. Gyorsak és nagytechnikáju játékosok. Kevésbé jók voltak a hátvédek. —t Bratislavanál mindössze három ember felelt meg. Ezek Holly kapus, Csulik hátvéd és Papp jobbhalf, Az első gólt a vendégek rúgják, amennyiben Röscher szép kornerből, közvetlen közelről gólt ér el. (34. perc.) A kiegyenlítést Bock a 44-ik percben két méteres távból szerzi meg. Szünet után Cricket­ter állandó fölényben van. Bratislava csak itt ott tud kitörni, anélkül hogy eredményhez jutna. Már a 4-ik percben a cseh kapu előtt zavar támad, amit Röscher kihasznál és újabb gólt rúg (2:0). A bécsiek továbbra is támadnak, amidőn Schultz II.- őt elfaultolják. A biró tizenhatosról büntetőrugást Ítél, amiből Schultz II. szép lövései gólt lő (16 perc). Egy perccel később Schultz II. jól paszol Röscherhez, aki azután újabb góllal megszerzi a végeredményt Közvetlenül befejezés előtt a bécsiek fául révén még tizenegyeshez jutnak, de gyengén lőtt labdát Holly kapus biztosan fogta. Benes jól bíráskodott. — Bajnoki mecsek: PTE—Törekvés 3:2 (0:2). Biró Grünberg. A favorit PTE váratlan erős ellenfélre talált a lelkesen játszó Törekvésben. Utóbbi már 2:0 arányban vezet, amikor PTE meg­emberelte magát és nemcsak hogy kiegyenlített, hanem a finisben győzni is tudott. Ez a bravúros tette mindenesetre a csapat jó kondíciója javára ir­ható, ami csak újabb tanúsága annak, hogy a tor­nászok fiataljai, testi erőben felfrissülve várták a tavaszt. Törekvésnél a védelem emberfeletti mun­kát végzett, bár Méri kizárása folytán tiz ember- rerrel játszották végig a mecset. A gólokat PTE részéről Wunderlich, Földes és Krallinger, Törek­vés részéről Ulcs rúgták. Jő biró volt Grünberg. —• Ligeti—PÁC 3:1 (3:0). Ligeti tartalékokkal spé- kelve állt ki és könnyen vette az egész játékot. — Cérnagyár—Virágvölgy 5:3 (2:1) Biró: Feuer Gábor. — Végig izgalmas mérkőzés, amelyben egyforma ellenfelek találkoztak. A győztes csa­patnál a Mahács-Kosztka balszárny igen jól játszott A gólokat Cémagyár részéről Mikóczy (2), Javorka, Koczka és Fekete 11-esből, Virágvölgy részéről No- vák és Szarnék rúgták. Kitünően bíráskodott Feuer Gábor. — MTK—Donaustadt 1:0 (0:0). Biró: Stahl. Mindkét csapat kapu előtt gólképtelenséget árult el. A mezőny legjobb embere az MTK cen- terhalfja Keller volt. Donaustadtnál Minarik és Denk voltak a legjobbak. Az egyetlen gólt Keller 40 méteres szabadrúgásból érte el. — Barátságos mérkőzések: Rapid — Kábelgyár 2:2 (0:2. — Biró: Wertheimer. Rapid több tartalékkal játszott és kevés komolyságot tanúsított a mérkőzés iránt. ABBAZ8A ADRIATICA SZANATÓRIUM Tökéletesen berendezett modern gyógyintézet a Südstrandon. Ma­gyar ház. Erősitő-edző-hizókúrak. Pensio Lira 35.— Kívánatra prospektus. sió.:

Next

/
Thumbnails
Contents