Prágai Magyar Hirlap, 1926. február (5. évfolyam, 26-49 / 1064-1087. szám)
1926-02-17 / 39. (1077.) szám
1926 február 17. Szerda. paulatgMg Uázsonyi Vilmos ellen exaltált emberek * merényletet kíséreltek meg Bottal és revolverrel támadták meg a nyílt utcán — Az affér a parlamentben Budapest, február 16. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A frankhamisítás izgalmaitól hetek óta túlfeszített, ideges hangulat ma délben a főváros egyik legélénkebb kőrútján Vázsonyi Vilmos nemzetgyűlési képviselő elleni merényletben robbant ki, amely azonban szerencsére meghiúsult Mikor Vázsonyi Vilmos a déli órákban Teréz-köruti lakása előtt autójából kiszállt, hogy a parlamentbe menetele előtt irodáját meglátogassa, két jólöltözött fiatalember állott elébe, akik közül az egyik bottal, a másik revolverrel hadonászva, szidalmazni kezdte a demokrata pártvezért hogy az utóbbi időben állandóan támadja a kormányt és személye ártalmára van a politikának. Mikor a sof- főr észrevette a veszélyes helyzetet, amelyben Vázsonyi forgott, hirtelen odaugrott a támadókhoz és a revolveres fiatalembert lefogta. A másikat az ekkorra már összegyűlt járókelő közönség tette ártalmatlanná és átadta az odasiető rendőrőrszemeknek. A két fiatal- j embert bekísérték a közeli Mozsár-utcai ke-, rületi kapitányságra. A kapitányságon kiderült, hogy a merénylők Vadnay László és Molnár Ferenc, állítólagos Prónay-főbadnagy, akiknek egy harmadik társuk is volt, Szabó János személyében, aki azonban, miután nem vett aktív részt a támadásban, idejekorán elillant A rendőrségen megjelent maga Vázsonyi Vilmos is, aki az inzultust a következőképpen adta elő: — Mikor ma délben autómból kiszálltam, hogy irodámba látogassak, két fiatalember állotta utamat. Az egyik rám is sújtott a kezével, a másikat Rau- cher Béla soffőr hátulról lefogta. Erre az a fiatalember, aki inzultált, hátulsó zsebébe nyúlt és revolverrel fenyegetett meg, azzal a kiállással: „Lelőlek!11 Vázsonyi erre, saját előadása szerint* kigombolta kabátját és mellét odatartotta a le- volver csöve elé: — Ide lőjj, ha merszl kiáltotta. Erre már nagy tömeg gyűlt össze és két lovas rendőr is odaérkezett, akik c<ak nagy- nehezen tudták megmenteni a támadó fiatalembereket a meglincseléstöl. A kerületi kapitányságon megejtett motozásnál mindkét fiatalembernél hatalmas forgópisztolyokat találtak. Kihallgatásuk alkalmával megállapították, hogy az egyik Vadnay László 36 éves állásától felfüggesztett 1 even- te-oktató, a másik Molnár Fereuc 31 éves kereskedő. Azt vallották, hogy Vázsonyi utóbbi szereplése miatt annyira felháborodtak, hogy minden ember könnyen értheti azokat a momentumokat, amelyek őket a merényletre bírták. Bosszút akartak állani Vázsonyin azért, mert belevitte a frankhamisítás botrányába a kormdnzó személyét, megértette a vitézi széket és Bethlent a legválságosabb időben támadta meg. A leghatározottabban kijelentették azonban, hogy teljesen önszántukból, mindenkinek megkérdezése és biztatása nélkül határozták el magukat tettükre. Sajnálják azonban, hogy a merénylet nem sikerült. A fiatalembereket őrizetbe vették. A merénylet ügye a nemzetgyűlés előtt A merénylet kire nagy izgalmat keltett a ház folyosóin. Pakots József napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt az elnökségtől. Kijelentette, hogy a Vázsonyi elleni merénylet a városban elterjedt hirek szerint összefüggésben van a franküggyel. Esztergályos közbeldált: Hol van a belügyminiszter, a főuszitó? Elnök a közbekiáltó képviselőt rendreuta- sitja. (Nagy zaj.) Pakots: A mai merénylet igazolja feltevésünket azokról a gyanús körülményekről, amelyekkel meg akarják hamisítani a frankügy kivizsgálását, (zajos ellentmondás a kormánypárton.) A miniszterelnök viselkedéséből kiérzik az a tendencia, hogy Vázsonyit akarja felelőssé tenni a társadalomban észlelhető nyugtalanságokért. Kell, hogy a nemzetgyűlés minden tagja utálattal forduljon el az ilyen merényletektől. Mindenért, ami a frankügy fejleményeiből történik, a miniszterelnök felelős. (Helyeslés a baloldalon, éles ellentmondás a kormánypárton.) Pakots felszólalására Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszolt. Mindjárt beszéde kezdet^Éóriási lárma tör ki. A jobboldal zajos tapAl ünnepli a miniszterelnököt, a szociáldenioqPita padsorok erősen tombolnak. Az elnök percekig rázza a csengőt. Bethlen: Ha igaz az, amit Pakots mondott a merényletről, a kormány szigorú vizsgálatot fog indítani, mert semmi eltussolni valója nincsen. Pillanatnyilag ugyan nincsen még hivatalos értesülése a merényletről, de ha igaz, a leghatározottabban elitéli az ilyen cselekedeteket. A kormánynak igaza bizonyításához nincsen szüksége ilyen cselekményekre. Becsületemet minden perfid támadással szemben s minden körülmények között meg fogom védeni. (A jobboldal és a közép viharos tapssal ünnepli Bethlent.) A ház folyosóján az Uj Nemzedék szerint az a felfogás alakult ki, hogy éretlen fiatalemberek elszigetelt csiny- jéről van szó. amelynek semmiféle komolyabb jelentősége nincsen, mert hiszen Vázsonyit csak inzultálni akarták. Revolvert csak akkor rántottak, amikor a tömeg körülfogta őket Vázsonyi nyilatkozata Vázsonyi újságíróknak elmondotta, hogy már régen tudott a készülő merényletről. Hirt kapott ugyanis arról, hogy az ébredők egyesületében egyes elemek tiikos gyűléseken felvetették azt az eszmét, hogy Vázsonyit el kell tenni láb alól. Atervet azonban elejtették, azzal az érveléssel, hogy a mai politikai viszonyok között ilyen természetű politikai gyilkosság mérhetetlen következményekkel járna. Hogy azonban mégis bosszút álljanak Vázsonyin, elhatározták, hogy súlyosan i fogják inzultálni. A rendőrségen a fiatalembereknél talált revolverekben hat miiiméteres revolvergolyói voltak. Rakovszky Iván belügyminiszter a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a legnagyobb megdöbbenéssel értesült a merényletről. Nem tudja eléggé elítélni azokat, akik ilyen eszközökhöz folyamodnak. A parlamentben őt ért támadásra megjegyezte, hogy nem csak hogy nem uszított ő Vázsonyi ellen, de ellenkezőleg azt mondotta, hogy mennyiben Vázsonyi maga kérne detektiveket személyi épségének biztosítására, azokat legszívesebben rendelkezésére bocsátja. Macdonald fontos brüsszeli missziója Belgium csatlakozik az angol-svéd biokhoz a népszövetségi tanács elleni akcióban T — Teljes zava? a tanácstagságok körül — Sayn-Llechtensteln herceg lesz a birodalom állandó tanácstagja London, február 16. A francia és a spa- nol nagykövetek hétfőn este hosszas tanácskozásokat folytattak Chamberlain külügyminiszterrel. Chamberlain e tárgyalásoknál azt az álláspontot képviselte, hogy Anglia a népszövetségi tanács összeülése előtt nem egyezhet meg egyetlen idegen hatalommal sem a tanács kibővítésének tekintetében. A döntést ebben az ügyben csak a népszövetség plenáris- ülése hozhatja meg. Beavatott körök szerint Macdonald Chamberlain tudtával e hét végén Brüsszelbe utazik, hogy Vanderveldó- vel tárgyaljon a tanács kérdésében. Angol konzervatív körök szívesen vennék, ha az északi államokon és Hollandián kivül Belgium is támogatná álláspontjukat. Mivel Belgiumban pillanatnyilag szocialista színezetű kormány van, Macdonald igen alkalmas egyéniségnek látszik a brüsszeli közvélemény megnyerésére. A belga kormány tényleg hajlandó állást foglalni a tanács túlzott kibővítése ellen, ámbár igy konfliktusba kerülne francia szövetségesével. Huysman, aki eddig Bolgiumot a népszövetségi tanácsban képviselte, lemond állásáról, mert Belgiumot a jelenlegi súlyos esetben csak külügyminisztere képviselheti teljes felelősséggel a genfi szövetségnél. Ha Angliának Macdonald révén sikerül megnyernie Belgiumot, ismét tetemes módon megerősíti a tanács kibővítése ellen szervezett blokkot. Berlin, február 16. A Reuter-iroda se■sgmMnnaBnBnBBanBB : gitségével az angol kormány megcáfolta azokat az elterjedt híreket, hogy London már belegyezett Lengyelország, Spanyolország és Brazília állandó tanácstagságába. A hivatalos cáfolat szerint eddig egyáltalán nem történt megegyezés. Berlinben az angol dementi nem elégítette ki teljes mértékben a közvéleményt, mert helyesebb lett volna, ha a cáfolat úgy hangzik, hogy Angliának egyáltalán nem szándéka a nép- szövetségi tanácsot kibővittetni. Berlinben mégis nagy az optimizmus, hogy Anglia az északi hatalmakkal karöltve a döntő pillanatban vissza fogja utasítani Franciaország ajánlatát Lengyelország tanácstagságát illetően. Sir Eric Drummond tegnap óta tárgyalásokat folytat Stresemann dr. külügyminiszterrel azokról az egyéniségekről, akik Németországot Genfben képviselni fogják. Egy hir arról szól, hogy Rauscher Ullrich követet nevezik ki Németország állandó tanácsi megbízottjának. Ezt a hirt azonban megcáfolták és sokkal nagyobb kilátásai vannak Sayn- Liechtcnstein hercegnek, aki a forradalom kitöréséig kopenjíágai követségi tanácsos volt s aki nagy nemzetközi feudális rokonsága dacára pacifista, demokrata politikus. Lausanne mellett nagy földbirtokai vannak s jelenleg visszavonultan él Svájcban. Rokonságban van a legmagasabb olasz nemességgel, anyja pedig előkelő francia hercegi családból származik. Rokonságán kivül szoros nexust tart fönn Európa több jelentős politikai tényezőjével. Kinevezése nemcsak a demokratákat, hanem a jobboldaliakat is kielégíthetné. 5 nistaellenes nemzetközi fehér gárda megszervezőinek. Ostenburggal pedig csak családi ügyben levelezett. Az országos katonai parancsnokság képviselője terhelőén vallott ellene, amennyiben a két levél címzettiét és Ostenburgot fontos katonai és politikai egyéneknek nevezte. A marasztaló és pénzbüntetéssel súlyosbított ítéletet úgy a tábla, mint a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. Eszterházy Lujza haladékot kapott a büntetés hátralévő részének leülésére, ő azonban úgy határozott, hogy azonnal megkezdi a biintotós leülését, hogy még a téli sze- zón idején hagyhassa el börtönét és rósztvehessen a téli nemzetközi sport- versenyeken. Fogsága február 16-án járt le. Hozzátartozói társaságában ma hagyta el a fogházat. A fogság csak arca sápadtságán látszik. Fiatalosan, ruganyos léptekkel haladt hozzátartozói mellett, majd visszapillant a négyemeletes komor épületre, amelyben fiatalságának egy esztendejét töltötte. Interjút kérek tőle, amit azonban udvariasan, de határozottan megtagad. — Csak annyit írjon — mondja —, hogy félek a mamámtól és nem merek nyilatkozni, d. 1. rniBEK^ Eszterházy Lujza elhagyta a fogházat Részt akar venni a nemzetközi téli sportversenyeken — Nem akar nyilatkozni fogságáról — A P. M. H. tudósítójától — Nyitra, február 16. Annak idején részletesen foglalkozott a szlovenszkói sajtó Eszterházy Lujza (grófnő) hosszadalmas bünpörével, akit a rendtörvénybe ütköző államellenes cselekedetek címén a nyitrai törvényszék Mészáros-tanácsa a vizsgálati fogság beszámításával egyévi börtönbüntetésre és buszezer korona pénzbüntetésre ítéli Mint ismeretes, Eszterházy Lujzát, aki Os- tenburg ezredes meiyasszonya volt, hosz- szabb ideig megfigyelés alatt tartották a politikai detektívek. Egy alkalommal lengyel- országi utján Is követték s Krakóban, nyílt utcán, amint esernyője kinyitásával volt elfoglalva, az őt követő politikai detektív kihúzta kezéből azt a két levelet, amelyet Maria Ciehahovska, illetve Adam Tarnovsky gróf cirr.ére küldött. A levelekben Eszterházy Lujza arra kéri a címzetteket, hogy jelöljenek meg részére egy alkalmas lengyel tisztet, akivel összeköttetésbe léphet. Az ügyészség vádirata szerint Eszterházy Lujzánál a házkutatás alkalmával Ostenburg Gyula magyar ezredestől több kompromittáló levelet találtak. Ezek a levelek a vizsgálat során ugyan rejtélyesen eltűntek és csak másolatukat tudták felmutatni, de ezekről Eszterházy Lujza azt állította, hogy hamisak. A vádirat szerint Eszterházy Lujza olyan mozgalomnak volt részese, amelynek az volt a célja, hogy Szlovenszkó területét erőszakkal elszakítsa a köztársaságtól. Eszterházy Lujzát letartóztatták, majd félévi fogvatar- tás után szabadlábra helyezték. A főtárgyaláson beismerte, hogy a két levelet ő irta, de nem állam ellenes szándékból, hanem azért, mert mint keresztény és idealista hölgy segítségére akart lenni a kornmuZsuzsi vagy Iluska? Egyszer az emberek már majdnem megbolondultak bizonyos sportesemények miatt. Dempsey és Charpentier boxmérközése idején volt ezt amikor Franciaországból külön óceánjárók vitték az érdeklődők ezreit Amerikába, hogy saját szemükkel lássák, ki a nagyobb fiú, Európa-e, vagy Amerika. Fantasztikus összegű fogadások történtek mindenfelé s ámbár Európában gondterhesen fontoskodó arccal konferenciáztak a, politikusok, az egészséges, vidám tömeg fütyült a politikára és dobogó szívvel figyelte, vájjon az öreg kontinens gyöz-e, vagy pedig a lendülő Amerika. Akkor Charpentier orrát betörte Dempsey ökle s ezen törvényes, várva-várt nagy orrbetö- résről vezércikkeket Írtak a lapok. Csak a nagy lapok, a világlapok, a kis lapoknak, e lenézetteknek, e régi stilusuaknak fontosabb volt a politika. Tehát akkor a félvilág idegláza kíséretében Charpentier orra volt az, amely végzetesen vérezni kezdett. S ez az orrvérzés valahogy átplántáló dőlt minden európai orra: a külön óceánjárókon a franciáknak mintha szintén az orruk vérzett volna, úgy lógatták azt s még a hajó is lekonyult orral szelte az óceánt hazafelé. Bosszú, lihegte Európa, bosszú, bosszú! A nagy ellentét, a nagy konkurencia, mely a világháború után már nem nemzetek, hanem világrészek s igy elsőorban Európa és Amerika között keletkezett, igen érzékenyen reagál a hasonló barátságos orrbetörésekre, mint például ez a Demsey— .Charpentier eset volt. Mintha Európa orra vérzett volna, — de a bosszú édes. Közben történt úgy egy-két esemény a világon, de a sportemberek — s mely egészséges ember nem az ma? —- várták a revancsot. Amelyre végre alkalo madódott most, e sápadt,puber- tásos februári napokban. Zsuzsi, az isteni Zsuzsi, Susanne Leng- len, Európa reménysége, Franciaország büszkesége, a tennisz nagyasszonyat királynéja! Ö az, aki visszaadja a kölcsönt. Ami a férfiakat illeti, Amerika mindent learat. Hiába, ő a fiatalabb, az acélosabb s Demsey—Charpentier eset csak szimbólum volt, kezdet, beigazolás. Houben, a német csod.afutó csodásán lemaradt Amerikában. A hatalmas francia tenniszezöket halomra páholta, Tildén és a többi nagy amerikai, Hát mit? Európa már szégyenkezett és káromkodott Ellenben a nők! Itt nem engedjük a dolgot! Jövel, ó Zsuzsi, te francia grácia, aki a legplasztikusabb sportban, a tenniszben aratsz táncról-táncra győzelmeket Susanne Lengjen veretlen volt s amerika dühhel látta, hogy a nők sportja terén nem tudja elragadni a pálmát az öreg kontinenstől. Erőlködött erőlködött kétségbeesésében, míg végre kitermelte magából Iluskát a fiatalt, a nagyon tudót, akit már odavághatott Zsuzsi legyőzhetetlen labdái elé. Iluska, a húszéves Ilelen Wills már tavaly eljött Európába. A párisi olimpidszon akart találkozni Zsuzsannával, de a sors úgy akarta# hogy Zsuzsika megbetegedjék és ne jelenhessen meg a versenyen. Fél, fél harsogta gúnyosan Amerika s Iluska halomra verte minden ellenfelét. Most már igazán azt gondolták a felhőkarcolók birodalmában, hogy Iluskában mágiáiéi-
