Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-12 / 8. (1046.) szám

4 1926 január 12. Kedd <M^<íAI-ÍVVa!GÍARHÍKL^ Kevés az orvos a bereg­szászi betegsegélyző- pénztárnái A P. te IL tudósítójától Beregszász, január 11. A beregszászi betegpénztár orvosi állá­saira kitűzött pályázat lejárt és ennek ered­ményeként Fuchs Lajos dr. és Neutcell Jó­zsef dr. beregszászi orvosok nyertek alkalma­zást Eredetileg Fuchs dr. keiyét egy idegen orvos kapta meg, aki azonban belátva, hogy az orvosi állásokra leginkább beregszásziak pályáznak lemondott. A betegpénztár összes orvost teen­dői ngy csupán két orvos kezébe van­nak letéve. A pénztár ügyével az egyik beregszászi lap is foglalkozik s ellene van annak az eljá­rásnak, hogy a betegpénztárnál már állásban volt orvosokat fosszanak meg pozíciójuktól s azt követeli, hogy az országos pénztár vegye revízió áld a kérdést és a beregszászi pénztár­nál megfelelő számú orvosi és kizá­rólag beregszásziakat alkalmazzon. Még pedig elsősorban olyanokat, akik már eddig is működtek a beregszászi pénz­tárnál. Abban az esetben, ha nem veszik re­vízió alá a kérdést, úgy a régebben véglege­sített és most nem alkalmazott orvosok já­randóságukért a rendes bíróságnál pert fog­nak inditani a betegpénztár ellen. mok illetékességét állapítja meg oly módon, hogy az élelmiszer, ruha, vetőmag, takarmány, trágya, továbbá házi berendezés, a gazdasági, ipari éa lakó­épületek reiidbehozása, tehát a természetbeni se­gélyek a belügyminisztérium hatáskörébe tartoz­nak. A kőzmunkaügyi minisztérium a közutak, a föld mi veié sügyi minisztérium pedig a mezei utak karbantartásának gondját viseli. A készpénzsegé­lyek és a kamatmentes kölcsön nyújtásáról külön minisztériumközi bizottság határoz. A segélyeket a járási hivatal osztja ki a já­rás! és helyi bizottságok közreműködésével. A jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Külön hangsúlyozzuk ismételten, hogy a len­tebb említett harminchat millió as 1925. évben szenvedett károk enyhítésére szolgál, as érdekelt károsnltak tehát helyesen teszik, ha a segélyre vo­natkozó igényüket a helyi segélyezési bizottság elnökénél, tehát községük bírójánál haladéktalanul bejelentik. Hint ismeretes, a magyar községekben az ilynemű hirdetmények akkor szoktak megje­lenni, amikor a jelentkezési határidő régen lejárt. Komáromban visszaverték a magyar választék ellen intézett nacionalista támadást Az árvízkárosultaknak kérelmezniük kell az államsegélyt Helyi scgélybizottságok véleményezik a kérvé­nyeket — Harminchat milliót osztanak szét a múlt évi árvízkárosultak között —- Az elérni csapások­kal sújtottak állami segélyezéséről szóló törvény végrehajtási rendeleté Prága, január 11. Amint ismeretes, a múlt évi nagy árvizek után fölmerült az a terv, hogy még az elérni csapások elleni kötelező biztosításra vonatkozó törvény megalkotása előtt a törvényhozásnak ideiglenesen gondoskodni kell az éppen elmúlt év a a legkö­zelebbi jövő esetleges károsultjairól. Eme gondos­kodás eredménye az 1925. évi 227 számú törvény, amelynek rendeletét a múlt napokban adta ki a kormány. A végrehajtási rendelet legfontosabb intézke­déseit az alábbiakban isméi teljük: A múlt, 1925. évi árvízkárosultak reyéni segé­lyezésére harminchat millió koronát fordít az ál­lam. Az államsegélyt azok a fizikai és k>gi szemé­lyek kaphatják, akik pénzügyi és egyéb viszo­nyaikra való tekintettel saját erejükből, államse­gély nélkül nem képesek az eliemi csapások által okozta károkat pólolai. A segélyezés, módjára nézve, lehet egyszer s mindenkorra aűou amelyet nem kell visz­szaténteni, lehet továbbá kamatmentes kölcsön, végül természetbeni segély olcsó, *agy ingyenes vetőmag, gazdasági fölszerelés és más, hasonlók alakjában. A kamatmentes kölcsönt tiz éven belül tíz részletben kell visszafizetni, úgy, hogy az egyes részletek minden év január elsején esedékesek. A kamatmentes köicsön csakis jelzálogbiztositék ellenében szerezhető meg. Az esedékes évi rés7 letek behajlására a kátrálékos egyenes adók be­hajlására vonatkozó rendelkezések érvényesek. A károkat a közigazgatási hatóságok állapít­ják meg a segélyezési bizottságokkal való együtt­működés ulján. Minden elemi csapásokkal sújtott községben létesül egy helyi segélybizotlság, amely a község birájáből, vagy helyetteséből, mint elnökből, a községi, vagy körjegyzőből, végül a járási főnök áítal kinevezett két-négy helyi szakértőből áll. A járási segélybizottságok a járási székhelyen működnek; elnökük a járási főnök, vagy helyet­tese, tagjai: a segélyakciót végző előadó, továbbá az adóhivatal kiküldöttje, az illetékes mezőgazda- sági felügyelő, a járási bizottság két tagja s a me­zőgazdasági tanács kiküldöttje. Hasonló módon szervezik meg a megyei segélybizottságokat is. A végrehajtási rendelet második szakasza az árvizek által megrongált utak, országutak és hidak kijaví­tásának költségeiről rendelkezik. Eszerint a köz­munkaügyi minisztérium a zsupáni hivatal utján megállapiltatja a közlekedési utakon okozott ká­rokat s ez a hatóság köteles kérelmezni az ut ■megjavításának költségét A harmadik szakasz az előbbinek analógiájára a folyóvizek sürgős csatornázásának költségeiről rendelkezik, mig a negyedik szakasz a minisztériu­(TA A A A A A A * A A A A A A AA A A AA AAA Aiíram Komárom, január 11. (Saját tudósítónktól) Megírtuk, hogy Ko­máromban a cseh pártok részéről felszólam­lásokat adtak be 107 magyar választónak a választók névjegyzékéből való törlése iráut. Ez a vakmerő támadás nagy felháborodást idézett elő a magyarság körében, mely a csehekkel és szlovákokkal szemben a legkon- ciliánsabban viselkedik, mig a magyarok már nem az első támadást viselik, melyet a túl­hajtott sovinizmus intéz ellenük. Két évvel ezelőtt 300 magyar választónak törlését kérték a névjegyzékből az itteni cseh pártok. A járási felszólamlás! bizottság szomba­ton tartott ülésében tárgyalta ezeket a felsző lamlásokat Fodor Adolf dr. szolgabiró el­nöklete alatt Ebben a bizottságban a cseh pártok is, a magyar pártok is egy-egy szava­zattal vannak képviselve tekintet nélkül arra, hogy a járás területén tízezer szavazatot vagy ötszázat képvisel-e az illető párt. A magyar pártok képviselői többségben voltak jelen a gyűlésen és igy leszavaz­ták az előadónak a választók törlésére vo­natkozó minden javaslatát. A töröltetni kórt választók tehát mind benmaradtak a választók névjegyzékében. Ezek közt igen sokan voltak olyan ősla­kosok is, akiknek családja már 40—50 éve él Komáromban és az illetőséget itt régen megszerezte. Némely családból 7—8 szavazó­nak törlését kérte két, az állami kikötőben al­kalmazott munkás, aki ezeket nem is ismeri és nyilván nem a maguk jószántából csele­kedtek igy. A dolog csattanója azonban az ülés végén következett, amikor ltouria Károly dr. miiszaki tanácsos, a fo­lyamhivatal és a kikötőmunkálatok veze­tője szólásra emelkedett és deklarációval tagadta meg a jegyzőkönyv aláírását azon a cimen, hogy a határozatok a törvény- nyél ellenkeznek- A deklarációra Alapy Gyu­la dr. és a bizottság többi magyar tagjai is annak visszautasításával feleltek és hangsú­lyozták, hogy ez nacionalista támadás a ma­gyar őslakossággal szemben. A bizottság magyar tagjai figyelmeztet­ték a kisebbséget arra az illojalitásra, melyet a többséggel szemben elkövetnek és emlékez­tették őket, hogy mikor a magyar pártok vol­tak kisebbségben, a többség határozataiban megnyugodtak. A társadalmi béke, a békés együttélés megbontásáért azok a soviniszta elemek a fe­lelősek, akik magyargyülöletüket nem tud­ják palástolni ebben a színmagyar városban és mindent elkövetnek arra nézve, hogy az itteni lakosság nemcsak megélhetésében és keresetében korlátoztnssék, hanem még nem­zeti önérzetének csökkentésére is irányul munkájuk. Megsemmisítették a világ legborzalmasabb mérges gázát Az Unió kormánya elkoboziatta a lewisit készleteket és légmentes ládákba zárva a tenger lenekére siilyesztetto — Még a bábomban sem merték alkalmazni ezt a rettenetes gyil­koló eszközt — A P. M, E tudósítójától — mindenki csak HOÍplEiiiíi iS TS3 r33!íiiil3í2'jSilk! Brasfisiava, Kftdulísiá us. Telelőn tOtt és 23S* New-Tork, január. Tegnapelőtt a kora reggeli órákban egy kis gőzös hagyta el New-York kikötőjét A fedélzetén hat tekintélyes nagyságú acélláda állott A hajó kapitánya Írást mutatott föl a vámhivatalnokoknak, mire ezek ügyet sem vetettek a rakományra és gyorsan elhagyták a hajót amely teljes gőzzel folytatta útját a nyílt tenger felé- A tengernek ezen a pontján, ahol a viz mélysége meghaladja a nyolcezer métert, a hajó megállóit Legénysége a leg­nagyobb óvatossággal fölnyitotta a lelakatolt acélládákat amelyekből egy-egy vasbetonlá­dát emeltek ki A betonládákat azután egymásután a tengerbe dobták, száz kilométernyi­re a parttól, nyolcezer méteres mély­ségbe. Ezekben a tartályokban az emberi agy áltál föltalált legborzal­masabb romboló anyag, a letoisit volt elraktározva, — egy mérges gáz, amelynek hatása kilencvenszeresen túlszárnyalja a háború folyamán használt öldöklő gázokat. Az Egyesült Államok gőzöse, amely a le­wisit végső maradókait a tenger fenekére bo­csátotta, a locamói szerződés egyik klauzulá­ját hajtotta végre, amely ennek a rettenetes hadieszköznek megsemmisítését rendelte el. A lewisit fogalmát csak néhány hónappal ezelőtt ismerte meg a világ. A mérges gáz romboló hatása akkor egy bankrablással kap­csolatban vált ismeretessé- Chicagő egyik nagy bankjának páncélszekrényét akarták a betörők fölnyitni s ez alkalommal a három banditát egy gáz megölte, amely a páncél- szekrény zárában elhelyezett acéHiókokból ki­ömlött Ez a romboló gáz a lewisit volt Két milligramm elegendő volt belő­le ahhoz, hogy a három erős em­ber nyomban halálát lelje. A borzalmas mg-get 1017-ben találta föl Lewis, a neworleansi egyetem vegyi fakul­tásának tanára, aki találmányáról nyomban értesüette az Unió lenVsőbb hadvezetésedét- Rövidesen mog is bízták a gáz nagymennyi­ségben való előállításával. Lewis hagy appa­rátussal látott hozzá a gáz gyártásához, na­ponta száz kilogram lewisit került a katonai szertárakba. A háború utolsó évében az ameri­kai hadvezetőség már olyan nagy mennyiségű lewisit birtokában volt, amely elegendő lett volna válameny- nyi nagyhatalom hadseregének meg­semmisítésére. A borzalmas gáz föl­használására nem került sor, mert Wilson elnök nem adta rá a bele­egyezését* Lewis tanár üzeme fáradhatatlanul to­vább dolgozott, a had vezetőség még néhány­szor megpróbálta, hogy megnyerje Wilsont, ő azonban hajthatatlan maradt. A fegyverszü­net után azonnal elrendelte, hogy az óriási mennyiségben fölhalmozott gázokat semmi­sítsék meg, a rendelkezést azonban csak részben hajtották végre. Néhány tonna lewi- sitet ugyanis a raktárakban felejtettek. Több nagybank vezetőségének sikerült is néhány gram lewisitet szerezni, amit rabló- támadások elleni védelemre használtak föl. Amikor erről a liatóságok tudomást szerez­tek, a privát kezekben lévő lewisit-állományt elkobozták. Lewis tanár pedig szigorú utasítást kapott, hogy őrizkedjék a hadi titok­ként kezelt mérges gáz forgalomba bocsátásától. A lewisit-készlet utolsó maradékának tengerfenékre való bocsátásával ennek a há­borús rémnek aktái tehát — egyelőre — le­zárultak. Hofmann és Czerny zongorát ás pián inót a legolcsóbban kölcsönöz és elad. Tiszteknek és állami hivatalno* koknak havi részletfizetésre. Dauer Bettina. Drausia?a, 3*® PMlSAdQ 01. Megállj! Csak egy pillanatra! Mindenki egy millió koronát nyer­het, ha a FORTUNA BANK ÜZLETÉ­BEN, Pozsony-Bratislava, Duna-ulca 7. sz. a január 19-én kezdődő húzás­hoz osztálysorsjegyet vásárol. Az uj játéktervben megketlőzlek majdnem valamennyi főnyereményt 120.000 nyeremény majdnem 60 millió koro­na értékben. Az összes sorsjegyek fele nyer. A prémium 700.000 koro­na. Számos főnyeremény á 300.000 K, 200.000, 100.000, 90.000 stb. A meg­rendelés megtehető levelezőlapon. Kifizetés a sorsjegy átvétele után befizető lappal. Nyolcad sorsjegy 10 korona, negyed 20 korona, egész 80 korona. Ne szalassza el szeren­cséjét! SOK A lelkész és a püspök-leány házassága Református hitre tért át egy evangélikus lel­kész tieduly püspökkel való afférja miatt A P. te 1L tudósilójától Budapest, január 11. Néhány hónappal ezelőtt a magyarországi evangélikus egyházi gyűléssel kapcsolatban sokat beszéltek arról a különös afférról, mely Lombos Alfréd evangélikus lelkész és Geduly Henrik tiszántúli evangélikus püspök között támadt A lelkész azzal vádolta meg püspö­két, hogy a püspök leánya férjhez- menetelekor nemcsak reverzálist adott a katolikusok javára, hanem kis gyermekét apja püspöki szék­házéban katolikus pappal keresztel- telte meg. A püspök az egyház békéjének veszé­lyeztetése címén emiatt feljelentette a lel­készt, aki erre viszont egyházi vétségért je­lentette fel a püspököt s annak tisztázását kér­te, hogy milyen mulasztás terheli leányának egy katolikus emberrel történt egybekelése és katolikus unokájának megkei észlelése körül Az egyetemes egyházi törvényszék eluta­sította Lombos panaszát,megfedte és ötmil­lió korona perköltségben marasztalta eL Lombos felebbezett, a kerületi törvényszék azonban helybenhagyta a feddésről szóló íté­letet és 650 ezer korona perköltségben ma­rasztalta el a lelkészt Lombos most az egyetemes egyházi köz- gyü’éshez fordul s ügyének iratait könyv for­májában tette közzé. Könyvének végén beje­lenti, hogy áttért a református hitre. A hollandiai árvíz borzalmai Családok, amelyek négy napig vergődtek éllen- szomjan a háztetőn. — Sokan megörüllek az izgalomtól. Amsterdam, január 10. Hollandiában az árvíz olyan szörnyű pusztítá­sokat vitt végbe, hogy a károkat szeinszerüen kife­jezni eddig megközelítően sem lehet. A külföldnek aligha van fogalma arról, hogy micsoda pánikokat, micsoda borzalmas szenvedéseket idézett elő a gátokon áttörő viz, amely egész falvakat öntött el s éhínségre kárhoztatta a lakósok ezreik A legnagyobb baj az, hogy a hollandi lakősság meglehetősen félénk, könnyen megijed s ahelyett, hogy szervezett akcióban menekülni igyekeznék az árvíztől veszélyeztetett területekről, házába búvik s ott várja a fejleményeket Egy-két falu lakóssága nem volt hajlandó engedelmeskedni a hatóságok figyelmeztetésének, nem volt hajlandó az árvíz hírére elhagyni otthonát: az emberek felmásztak a háztetőkre, családostul, ágyastól, szekrényestől és várlak... Később, amikor már elöntötte a területet a viz s dereglyéken jöttek menteni a iakósságot, <\ parasztokat még mindig nehezen lehetett rávenni arra, hogy lemásszanak a háztetőről. így fordul­hatott elő, hogy például Elsloo városka ötven lakósa háztetőn, étel és ital nélkül, a szabad ég alatt töltötte Szilveszter estéjét. Sok helyen négy napig éheztek a családok a háztetőkön. Ilyen viszonyok között senkit sem fog meg. lepni, hogy Hollandiában 6ok ember megőrült, mások a sok kiállott izgalomtól, az éhségtől és szomjúságtól elgyengülve, meghaltak az árvíz vál­ságos napjai alatt A lakósság rémületét még fokozta, hogy közben állandóan esett az eső, borús volt az ég s valósággal egyiptomi sötétség nehezedett az árvíztől elöntött táj éli okra. Meg­állapították, hogy Hollandiában még soha ilyen nagyméretű árvíz népi volt s ilyen nagy károkat nem okozott az áradás, mint az idén.

Next

/
Thumbnails
Contents