Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-12 / 8. (1046.) szám

Szlovéneké autonómiája) kúszob&n Irta: Szent-Ivány József, uemz,etgyulcsi képviselő. A választásoknak bennünket legköze­lebbről érdeklő eredményei közül legértéke­sebb az a zűrzavar, melyet cseh és csehszlo­vák politikai körökben a „szlovenszkói prob- léma" okoz. Naponként jelennek meg sajtó­vélemények a különböző cseh pártok lapjai­ban a szlovák kérdésről és ami még jelentő­sebb, egyes cseh nacionalista pártok felelős vezetői komoly formában foglalkoznak a meg­oldással. Nem kívánok az ujságközlemények és konkrét javaslatok lelett kritikát gyakorolni, azt más alkalomra tartom fenn, most abból a szempontból veszem fontolóra a kérdést, amennyiben a magyar kisebbséget érdekli. Az autonómia, mint eszme, feltétlenül győzelmesen került ki a választási harcból és ina már nem lehet kétség, az áliamraison kö­telességévé teszi a centralizmus híveinek, hogy vele komolyan foglalkozzanak. Ma már elkésett dolog beszélni arról, mi a tulajdon­képpeni oka az autonómista mozgalom hódi-[• fásának; ma már itt vau, ma már győzött, ma | már számolni kell vele és következményei-! vei. A centralizmus eddig igen sokféle módon óhajtotta megoldani a nyugiaiankodó gyarmat bekapcsolását. L'e a megoldási terven: miud- egyine a centralizmus érintetlen feníarinsá- boi indult ki, anéiküi, hogy nagyobb jelen­tőséget luiajaoniioit volna a kémesnek s igy az e.wéieti elgondolást egy lépéssel sem vivte előbbre. Még ma is vannak, akik a dikiaiurát hívják segiiségul vagy egyszerű közigazga­tási kérdésnek tekintik a nagy problémát és csak elvétve találunk cseh politikusokat, akik nemcsak látják, de meg is mondják, hogy a j kérdés okai sokkal mélyebben fekvöek s elintézése íélmegoidással nem lehetséges. Mi érezzük a magunk bőrén, hogy özlovenszkó jelenlegi kezelése gennyes keievényhez ha­sonlóvá teszi az állam Moidván-inneni részét. Ez minden fertőzésnek nyitott ajtaja, a bacil- iusok minden fajtájának meleg lészke. És nem a hóhérok bakója az orvosság, de tudós orvosprofesszorok operáló kése, mely uj és virágzó életet ad a halálos betegnek. Mi úgy érezzük, valaminek kell történ­nie! Sziovenszkó autonómiája közeledik a megvalósuláshoz és nem volnánk politikusok, ha erre a lelieiőségre, mely ugyan még sok eshetőségnek van kitéve, fel nem készülnénk. Az autonóm Szlovenszkóban nekünk, magya­roknak egyik igen fontos feladatunk minden eszközzel segíteni a magyar és szlovák nép testvériségén, minden eszközt felhasználni arra, hogy a szlovák politikusokkal, tartozza­nak azok ma bármely áramlathoz, a megér­tést megkeressük és ennek az országrésznek építésében, felvirágoztatásában tevékeny részi vegyünk. Ez természetes és érthető, ez közös történelmünkből folyik, ezt mestersé­gesen csinálni nem keli, — csak azon kell őrködnünk, hogy ezt a természetes útmuta­tást szemünk elöl ne veszítsük el. De ugyan­akkor vár ránk az a hivatás is, hogy magyar­ságunkat felvértezzük. A magyar nemzeti or­ganizmus minden szervének alátámasztása, politikai erőinek összevonása, egyesilése szükséges, mert különben minden jószándé­kunk hiábavaló. Gyengeségünket nem fogja figyelemre méltatni a szlovák nemzeti ébredés korában természetszerűen feltámadó türel­metlenség és erőtlen sorok támogatása nem is jelentene igazi értéket az autonóm Szloven- szbó vezetőinek s az általunk is őszintén óhaj­tott konszolidációt sem segithetnők ezen az államrészen. Mindenek felett kívánatos és szükséges j tehát kiküszöbölni a testvériesülés minden j akadályát és megerősíteni nemzeti politikai j erőinket, hogy megbecsült munkásai lehes- I sünk szükebb hazánk felemelésének és ha Páris, január 11 A Petité Parisienne mái i számában hosszabb beszélgetést közöl, ame­lyet a lap budapesti tudósítója Bethlen István gróf miniszterelnökkel folytatott. A minisz­terelnök dolgozószobájában fogadta a francia lap munkatársát s a beszélgetés természete­sen az utóbbi hetek világszenzációjává da­gadt írankhamisitási ügyről s az azzal kapcso­latban szárnyra kelt hírekről folyt. Bethlen a legelőzékenyebben fogadta a francia újságírót — írja a lap — s lekötelező szívélyességgel válaszolt a feltett kérdésekre. — Milyen szerepe van a bankjegyhami- sitásban a politikának? — volt az első kér­dés. — Ebben az egész ügyben valóban nin­csen semmi politikum — válaszolt a minisz­terelnök. — A külföldön legitimista állam­csínyről, Albreekt-puccsról, fascista-diklaturá- ről beszélnek, ez mind teljesen alaptalan hit. Egyszerűen arról van sző, hogy egy csoport állott össze hamis bankjegyek készítésére. Ebben a csoportban a leg­különbözőbb politikai felfogást valló egyé­nek együtt vettek részt minden politikai meggyőződés nélküli emberekkel. — Egyesek kizárólag egyéni érdekeket szolgáltak, mások — talán — gondoltak an­nak a lehetőségére is, hogy anyagi eszközö­ket találjanak olyan propagandára, amelyet inkább nemzetinek, mint politikainak nevez­hetünk. Egyetlen jel sincs arra nézve, amely bizonyítaná, hogy valamennyi tettes egy meghatározott célra, a kormány vagy a jelenlegi kormányrendszer megbuktatá­sára törekedett volna. — Mint minden ügyben, úgy itt is voltad olyanok, akiket beugrasztottak. Az a benyo­másom, hogy akompromittált tisztviselők a beugrasztottak közül valók. Ez azonban nem jelent mentséget bűnükre, hanem ezért épp oly szigorúan, sőt még szigorúbban sújtottam őket, mint a többieket — Egyébként minek különleges politikai célokat kutatni. A magyar politikai élet már ismeri azt a szenvedést, hogy egyeseknek bűnét, ha az illetők valamely párt kötelékébe tartoznak, mindenáron az egész pártra akar­ják áthárítani. — Hangsúlyozom, hogy a bankjegyhamisitás ügyének semmiféle politikai háttere sincsen. Csupán az a veszedelmes mentalitás jut benne kifejezésre, mely az utóbbi évek anyagi éa erkölcsi romlásából ered. szükséges, meg tudjuk védeni nemzetünket. Ezeknek első feltétele az egyenetlenség sárkányfejének kiirtása a magyarság politi­kájának soraiból, formája pedig a magyarság egységes politikai szervezete. Á tudósító most a következő kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz: — Beszélnek arról, hogy Albrecht ki­rályi herceg a nyáron a német é<5 a bajor trónörökössel megállapodott, hogy állam­csínnyel megcsinálják a hármas monarchiát — Igen, a híres mondseei paktum, — válaszolta a miniszterelnök, — amely azon­ban csak az újságírók és a közönség fantáziá­jában él. Albrecht királyi herceg nemrégiben foglalta el a Társadalmi Egyesületek Szövet­ségének kormányzó elnöki székét, de rögtön lemondott, mihelyst tudomást szerzett arról, hogy ennek a szövetségnek főtitkára börtön­be került —■ A bécsi sajtó a szövetség helyiségeinek lezárását jelenti — jegyezte meg erre a tu­dósító. — Ez tévedés — válaszolta Bethlen. — A rendőrség kihallgatta Perényi Zsigmond bárót, a szövetség elnökét s ebből kitűnt, hogy a szövetség teljesen távol áll Szörísey bűn­cselekményétől. — Mit kell a Nagyméltőságod lemondásá­ról szóló híresztelésekről tartani? — kérdez­te most a Petite Parisienne tudósítója. — Az ügy természetében a parlament elé kerül, — mondta Bethlen miniszterelnök. — A kormány felelős a parlamentnek minden hivatalos állásban levő személyért s ha ezek olyan bűncselekményt követnek el, amelyből ! az országra nehézségek származhatnak, a kormány felelősségének kérdését a par­lamentben fel kell vetni. A kormány természetesen most sem tér ki ez áléi a felelősség alól, de lemondásról szó sin­csen. — Nagyméltóságod talán egy diszkrét kérdést is meg fog nekem bocsátani — for­dult most a tudósító a miniszterelnökhöz. — Egyesek olyan látszatot akarnak adni a hely­zetnek, mintha a kormányzó és Nagyméltósá­god között nézeteltérések volnának ebben a kérdésben. — Mialatt ezt a kérdést felvetettem — írja a tudósításban a lap munkatársa — sze­mem a miniszterelnök Íróasztala felett függő nagy festményre tévedt. A kormányzót ábrá­zolja az életnagysága kép: kemény tekintetű, viharokat látott igazi tengerészarc. A melle gazdagon díszítve kitüntetésekkel. — Az ügy elejétől kezdve, — válaszolta a miniszterelnök — állandó érintkezésben voltam a kormányzó úrral. Minden intézke­dést, amelyet foganatosítottam, a kormányzó A kormányzó és a kormány felfogásában a legteljesebb összhang van. De teljes összhang van a magyar és a francia ér­dekek között is ebben az ügyben. — fejezte be a beszélgetést a miniszterelnök. — A mi érdekünk és kötelességünk az volt, hogy erre az ügyre világosságot derítsünk. Nem tudom elhinni, hogy egyeseknek eme szomorú botrányt okozó bűnéből félreértés támadhasson a két nemzet között, ha a fran­cia kormány látni fogja, hogy a magyar kor­mány megtette a maga kötelességét, ahogyan meg is fogják tenni teljes energiával egészen az utolsó pontig. Zadravetz püspök ellen megindították az eljárást Az Est értesülése szerint Zadravetz tá- j bori püspök ellen, aki a frankhamisítás ügyé­ben szintén kompromittálva vau. megindítot­ták a hadbirósági eljárást A föbtinosok kihallgatása Windischgraetz herceget ma három órán 1 keresztül hallgatta ki Sztrache Gusztáv dí főügyész. A kihallgatáson résztvettek a her­ceg védői, Dáner Béla dr. és liláin Ferenc nemzetgyűlési képviselő is. Jelentést a kihall- gátasról még nem adtak ki. Hága, január 11. A hágai vizsgálóbíró vasárnap újból kihallgatta Jankovich ezredest és bűntársait. Valamennyien teljes beisme­résben vannak. Jankovich vallomásában kijelentette, hogy Windischgraetz hercegtől kapta a meg-, bízást. Nádosy, Rába és Kovács is tudták, hogy a bankjegyek hamisak. Eleinte abban állapodtak meg, hogy a hamisítványokat egyenként értékesítik s csak ha a francia pénz árfolyama leromlott, kell egész csoma­gokat a pénzintézeteknél letétbe helyezni. A csomagok tetején egy-egy valódi frank le­gyen — igy volt a határozat, — a letétről hi­tellevelet kell kiállíttatni s ez alapon más pénzintézeteknél kell felvenni pénzösszege­ket. Marsovszky vallomásában azt mondotta, hogy azért jöttek Hollandiába, meri bíztak a holland nép jószívűségében és hiszékenysé­gében. A hágai letartóztatottak ügyében a fő- íárgyalást a legrövidebb időn belül ki fogják tűzni. Mit találtak Jankovich nyitr&megyei kastélyában Jelentette a P. M. H., hogy a Hágában le­tartóztatott Jankovich volt magyar vezérkari ezredesnek nyitramegyei kastélyában nemré­gen házkutatást tartottak. Csak most derült ki, hogy miket találtak a házkutatás alkalmá­val Jankovich lakásán. Jankovich dolgozószo­bájának íróasztalában egy noteszt találtak, amelynek első oldalán Windischgraetz Lajos herceg pesti és sárospataki címei, továbbá a Pesti Hazai Takarékpénztár, Nádosy, egy Ka­rácsonyi grófnő és egyéb cimek voltak felje­gyezve. Találtak azonkívül egy levelet is, i amelyből kitűnik, hogy Jankovich ez év ele­jén kérelmezte a csehszlovák hadseregbe való felvételét. Egy kis kazettában száz da­rab névjegyet is találtak „Autóin de Járay, agent de banque, Budapest*4 felírással. Való­színű, hogy Jankovich ezeket a névjegyeket külföldi útjára készíttette. Egy átiratot is ta­láltak még az 1917. évből a hágai osztrák­magyar katonai attasétól s ebből kitűnik, hogy Jankovich már régóta Összeköttetésben állhatott Hágával s nagyon jól ismerhette az ottani viszonyokat. Elfogták a milánói frankterjesztöt Budapest^ január 11. (Budapesti szer­kesztőségünk'telefon jelentése.) A rendőrség tegnap délután letartóztatta Schwetz Tibor u Országos Központi Hitelszövetkezet Uj letartóztatások előtt ÜMisshgratz vallomása után A bűnténynek nincs politikai háttere, — mondotta Bethlen egy francia újságírónak Az Esti Kurír értesülése szerint Windiseh graetz herceg legutolsó vallomásában olyan í személyek neveit is felvetette, akik a büncse Sckménnyel kapcsolatban az eddigi nyomozás j során még nem szerepeltek. Illetékes helyen ezt a vallomást sem tartják még teljesnek, mert még mindig hiányoznak azok nevei, aki két a nyomozást irányitó hatóságok elsősor­ban keresnek. ­Az igazságügyminisztériumban lefolytat© tt tanácskozásokon Windischgraetznek vallo­mása után arra a meggyőződésre jutottak, hogy a nyomozást ellentétben a szombaton kiadott hivatalos jelentéssel, a legerélyesebb en tovább keli folytatni. Elhatározták, hogy a ; Windischgraetz herceg vallomásában megne vezeti személyeket elő kell állítani a rendőr­séggé s kihallgatásuk után alapos gyanú ese tén fogva is kell tartani őket Bethlen miniszterelnök nyilatkozata ^ ^ V' évf' 8' (1046i szám • • 1926 január 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, FiicfcTptlpn nnlliilsni nnnilnn Szerkesztőség: Prága IU Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: _ . F/ULUL^UI 'lUf/UUfJ 12, II. emelet Telefon : 30311 — Kiadó­éven te 400, félévre 200, negyedévre 100, Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő. hivatal: Prágáik, Panská ul 12/111.—Té­ti avonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Dzurányi László Gál István lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha wpvirrr.• ittirx-vviarw?.Tsuwwrc*'————■ 1 -------------- - — — ——- - - -.............. ...................... iwurv-mm*.aalv.ev*>Twrr”rvJCT

Next

/
Thumbnails
Contents