Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-12 / 8. (1046.) szám

1926 Január 12. Kedd tisztviselőjét, aki összeköttetésben állott Mar- sovszkyval és Mankovichhal s állítólag Milá­nóban több hamis frankot helyezett el. Schwetz Tibor dr. kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy a Tüzhelybankban elhelyezett löO darab gezerfrankost ő váltotta ki az affér kiderülése után. Berlin, január 11. A német sajtó, a szo­ciáldemokrata lapok kivételével, rokonszenv- vel ir Magyarországról. A Berliner Tagblatt felemlíti, hogy egész Európában egyetlen ál­lam sem lett olyan 'tragikusan a világháború áldozata, mint Magyarország. Hangsúlyozza, hogy a cseh sajtó propagandája csak a cseh­szlovák—jugoszláv korridor megteremtését célozza. A Berliner Börsencourier hangsúlyozza, hogy Bethlen kíméletlenül rendet teremt. A A Tágliche Rundschau szerint az egész kis- anlant, élén Csehországgal Magyarországra rohan. Távol áll tőlünk az állítólag hazafias pénzhamisító társaság bűnét bármiképpen js védelembe venni — írja a lap — de állást kell foglalnunk a cseh politikai gyűlölet ki­törése ellen. Emlékezniük kell a cseheknek arra, hogy államuk megteremtésekor még sokkal rosszabb dolgokat csináltak. A Deutsche Zeitung is éles szavakkal Ítéli el a cseh sajtó hadjáratát Magyarország elten. A liajsza a kisantantlól indult ki s főfiókja Becsben van. A kommunista Rote Fahne is a kisantant ellen fordul s kiemeli, hogy a csehek ki akarják használni az alkalmat kár­pótlási követeléseik, katonai törekvéseik s területük növelését célzó akcióik sikeres ke­resztülvitelére. Fel akarják ugyanis elevení­teni a már ismeretes cseh tervet a Magyar- országon keresztül vezető cseh—jugoszláv korridor érdekében. A francia külügyminisztérium álláspontja Az Est értesülése szerint a Quai d'Örsain a francia külügyminisztérium tisztában van a2zal a tendenciával, hogy egyes külföldi la­pok tudósításaiban a bankjegyhamisitási af­fért propaganda célokra akarják kihasználni Magyarország ellen, de céljukat sem a fran­cia kormánynál, sem a francia közvélemény­nél nem fogják elérni. Még mindig bizony tálán a parlament összehívása Parlamenti tudósítónk jelentése szerint a kda- íiciós liuszasbizpttsága kedden kezdi meg a békél- ietőtárgyalásokat a néppárt és a szocialista frakciók között. A koalíciót ugyanis nagyon kellemetlenül érinti az elnökválasztás sokáig húzódó problémája, amely miatt a parlamentet Bem lehet összehívni. A Národni Listy szerint Svehla miniszterelnök már napok óta tanácskozásokat folytat ebben az ügyben. Legutóbb Dolánszkyval és Sramekkel tárgyalt, azonban ezek a tanácskozások is ered­ménytelenül végződtek. A Pravo Lidu értesülése szerint a parlamentet, & legnagyobb valószinülég szerint, január utolsó napjaiban hívják össze. A cseh nemzeti szocialisták az első ülésen meginlerpellálják Benes külügyminiszteri a frankhamisítás ügyéhen a Benes az inier* pellációra azonnal válaszolni fog. Benes tehát saját pártjával interpelláltaiba meg magát, mert már koalíciós párt erre nem vállalko­zott. A Pravo Lidu hivatásával szemben az agrárius Vecor azt írja, hogy a koalíció mindaddig nem akarja a parlamentet összehívni, amíg az állami tisztviselők fizetésrendezésóről szóló törvényjavas­latot teljesen el nem késsül. A törvényjavaelat báróra részből fog állani: a tisztviselőkről, alkal­mazóitokról, és tanítóságról. A legközelebbi parla­menti ülés Összehívása, a Vecer szerint február első napjaiban várható. y Tiüt ffc iHtüi Prága, január 11. A Slovenska Politika értesülése szerint a koalíció szlovák törvényhozói legújabban azt követelik, hogy Szlovenszkón a legrövidebb időn belül vezessék be ideiglenesen a tar- tomdnyrendszert. Ezt az intézkedést rendeleti utón akarják bevezetni, mert a tartományrendszec beve- zetése csak ideiglenes volna, amig a köztársa­ság egységes közigazgatását véglegesen nem rendezik. A kommunista párt központi végrehajtó bizottsága a Rudé Pravoban foglalkozik Szlo- venszkó autonómiájának kérdésével és el­fogadhatatlannak tartja ügy Hliaka, mint Kramár autonómia tervezetét, mert az utóbbi a centralista uralom és a bürokratikus dikta­Biiíorlfusáki’íáya Egry ssenitor látogatása as ungvári rendőrhatóságon Leszámolt a denunciánsok rágalmaival — Beszélgetés a szenátorral — A P. M. H. eredeti riportja -~ Ungvár, január 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ru- színszkói magyar ellenzéki pártok vezérei és lapjai ellen indított rendőri eljárásról már az első napon kisült, hogy aljas denun- ciálásról van szó, melynek Egry Ferenc sze­nátor nyílt és bátor fellépése nyomban fejét vette. A rendőrlgazgatöságon tett látogatásá­ról és annak részleteiről a szenátor lapunk ruszinszkói szerkesztője előtt a következők­ben nyilatkozott: — A rendőrígazgatóság feje — mondha­tom — nagy szívességgel fogadott. Azonnal beismerte, hogy személyesen ismer, bár még nem volt egymáshoz szerencsénk. Lát­hatólag meglepte vizitem, mert erre való­ban nem számított — Éh udvariasan kértem engédelmet, hogy első látogatásom is ily kellemetlen ügyben történik, de mivel tegnap jöttem haza Budapestről és értesültem azon rend­őri eljárásról,' amely távollétemben egész Ruszinszkőban lefolyt, nem maradhattam egy percig sem tétlen. — Kijelentettem a rendőrigazgatónak, hogy nem akarok az immunitás mögé bújni, mert magam is igen óhajtom ezt a súlyos ügyet egyszer s mindenkorra tisztázni. A rendörigazgató udvariasan válaszolt és első dolga volt az újságokban megjelent tenden­ciózus híreket a kellő értékükre leszállítani. — Beszélgetésünk lényegét a Prágai Magyar Hírlap már közölte s azért most c^ak az egyes epizódokra térek ki. így pél­dául elmondottam neki, hogy mikor a párt­vezetésre vállalkoztam, kikötöttem, hogy nem foglalkozom mindenféle apró-cseprő üggyel. Agitálni azonban készséggel elme­gyek. A többit csinálják a fiatalok. — A pártalaki tás kezdetén volt nagyobb gyűjtés e célra s mint ismeretlen részletet megemlítettem, hogy ebben a vezérszerepet a megboldogult Csuha István, Ungmegyé- nek utolsó főispánja vitte, bár ő maga min­dig távoltartolta magát a politikától. A ma­gyar ellenzéki közvélemény legalább most róhatja le iránta háláját. — Mikor a folyószámlakönyvemet mu­tattam neki, végig se lapozta. Később tud­tam meg, hogy már a bankban kiírták az egészet s igy jobban tudták, mint én magam. Bizonyára nagy meglepetés volt a rendőr­ség részére, mikor látták, hogy a számlámra befolyó összegek ruszin és magyar községek plébániáiról valók; amiket a harangok árá­ban fizettek be, tehát nem budapesti pénzek. — Csak egy titkolni valóm van — mon­dottam a rendőrígazgatőnak — és pedig a pártcélokra adott pénzek összege — a csalá­dom tagjai előtt, akik (mint örökösök) nem szívesen nézik ezt az adakozó kedvemet Ezután tréfásan fordultam a rendőrigazga­tóhoz, hogy ne árulja el családom előtt az összegeket, amit a rendőrigazgató szintén tréfásan meg is igért — Érdekes volt á rendőr igazgató azon nyilatkozata, hogy ő mint ember meg van győződve a magyar pártvezérek becsületes­ségéről, de mint hivatalnok csak a köteles­ségét teljesíti. — A beszélgetésünkről különben rövid magyar jegyzőkönyvet vettek fel, amit készséggel aláírtam. A* a bizonyé* négy támpont — A rendőrigazgatóság által oly nagy gar* ral megindított nyomozást a rendőrség négy támpontra alapította: t* A cseh lapokban sokat szereplő dol­lárokra; 2. a százharmincezerkoronás betét­könyvekre, amiket Árky Ákosnál találtak meg*, 3. a Kovács Gáspár ungvári rokonai­nak felkutatására; 4. végül az Egry szená­tor és Korláth képviselő „szökésére14. Ez a négy támpont azonban a központként sze­replő Sárospatakkal együtt (ahová Korláth képviselő utazni szokott) összeomlott. — A Paulik János főtitkárnál talált 400 dollárra vonatkozólag kisült, hogy azok egy örökség eladásából erednek. A százhar­mincezer koronáról már a Prágai Magyar Hírlap megírta, hogy az a magyar magán- gimnázium felállítására összegyűjtött és a bankban kamatozó pénz. melyet Árky Ákos őriz. A legnagyobb probléma, hogy a sáros­pataki Kovács Gáspár rokonai Uhgváron laknak, humorba fűlt. A rendőrség ugyanis kihallgatta Kor­láth Endre dr. képviselő unokahugának fér­jét, K ová,ts Miklós hírlapírót és pedig azon az alapon, hogy felesége sokszor jár a hírhedtté vált Sárospatakon. Ugyan miért? Csakhamar kisült, hogy Sárospatakon lakik Korláth Endre képviselő édesanyja, ak Kovátsnénak nagyanyja lóvén, úgy ő, mint a képviselő gyakran meglátogatják. Kováts Miklósnak tehát semmi köze a sárospataki Kovács Gáspárhoz. Ami a szenzációvá fújt szökéseket illeti, azokról mindenki tudja, hogy kacsa. Maga a rendőrség tiltakozott ennek a hírnek hivata­los jellege ellen. Korláth ugyanis Budapes­ten régi betegségét gyógyittatja. évben és még az azt megelőző években pénzeiket amerikai bankok utján a budapesti posta takar ék- pénztárhoz utaltatták, amelynek föladata volt eze­ket az összegeket az európai hozzátartozókhoz el­juttatni, vagy pedig a jogosultaknak a hazaérkezés után kifizetni. Az amerikánusok haza is tértek az utódállamokba az 1920. esztendőben, az átutalt összegeket azonban nem vették kézhez, mert köz­ben a határok eltolódtak és a takarékpénztár 1920- ban beszüntette az utódállamok területére a kiű­zetéseket A budapesti postatakarékpénztárnál nagyon sok csehszlovákiai kikos, van érdekelve és igy a csehszlovák állam megállapodást létesített a ma­gyar kormánnyal ezeknek a követeléseknek átvé­telére vonatkozólag. A prágai postaügyi miniszté­rium néhány hónappal ezelőtt ki is adta rendele­téi a bejelentésekre vonatkozólag és ezeknek kap­csán számos hasonló eset került felszínre. A rendeletből ugyanis nem egészen világos, hogy mi történik azokkal az összegekkel, ame­lyeket Amerikából utaltak át, köteles-e azokat a prágai poslacsekkkivata! elfo­gadni, vagy sem, ületőleg melyik az az időpont, amelyik ezekre az esetekre vonatkozólag forduló­pontot jelent? A prágai postacsekkhivatal azon az álláspon­ton van, hogy Ruszinszkóra vonatkozólag 1919. évi julius hó 31-ik napja a fordulópont I és nem hajlandó azokat a bejelentéseket elfogadni, amelyek összege későbbi időpontból származik, pedig a bejelentési iv tájékoztatója közli azt a rendelkezést, hogy elfogadhatók a bejelentések, ha azok osztrák- magyar koronákban keletkeztek és pedig leg­később 1920. évi március hó 18-ik napjáig. A szegény, Amerikát járt emberek ma teljesen tanácstalanul állanak. így jönnek azlán létre a Tóth Jánoséhoz hasonló tragédiák. Hetvenezet magyar korona hétesztendei amerikai bányamunka eredménye Fragikut esetek jutnak napvilágra a postatakarékpénztár! bejelentések köri!- A P. M. H. tudósítójától — Beregszász január 11. „Akinek csak egy garas adatott meg, sohsem lesz annak kettő.44 Soha Jobb magyar közmondást, amelyik találóbb mottóul állhatna egy gáti (Be- regmegye) cselédember hányt-vetett, meghajszolt, munkás élete fölött Tóth János gáti munkás régebben kiment Amerikába és egy nyugodtabb, nélkülözés nélküli élet ambíciója hét esztendeig szerszámot tartott a kezében. , A bányamunkások nehéz és izzadságot életéi élte Tóth János, hogy CBSzcknporgatott pén­zecskéjén elégedett otthont alapítson a Iáin­* ^jábaiL* Hét év alatt meg te takarított 2106 dollárt, unit aztán 7O.CO0 magyar korona értékben Ame- íkábőí átutaltak a budapesti takarékpénztárhoz. A postatakarékpénztár nem fogadta el ezt a lejelentést Tóth János megkérvényezte. A kór- ínyben arra hivatkozik, hogy mivel 1920. évi nárclus hó 18. napja előtt utalták át ezt az őssze- ;et, a postacsekkhivatal fogadja el a bejelentést. Ha a postatakarékpénztár nem tenne eleget a kérésnek, akkor Tóth János gáti rselédentber 2100 dollár, azaz 72.000 csehszlovák koroná­nak megfelelő összeg helyett csak 70.000 ma­gyar koronának szomorú tulajdonos*. Sokan voltak Ágjerikábag otygnok, akik 1919. Erzsébet királyné Kóburg Lujza emlékirataiban Kőburg Lujza most megjelent szenzációs emlékirataiban érdekes fejezetet szentel Er­zsébet királyné emlékének, akit földöntúli jóságnak és szépségnek jellemez: Erzsébet királyné sorsáról sokat gondolkoztam és rájöttem, hogy kegyelmes volt vele szemben az a golyó, amely fiatalon kioltotta életét. A ő fenkölt személyiségére most is a legnagyobb tisztelettel em­lékezem - vissza. Mártír volt Erzsébet királyné.- és imádkozom érte. A. közöttünk lévő kor* és ráng- különbség legnagyobb sajnálatomra megakadályozta egy melegebb barátság kifejlődését ö szabad, ese­mények és emberek felett álló királyné volt, én pedig szegény, megkínzott hercegasszony. De egyek voltunk a természet szeretetében, az egyéni szabad­ság után való vágyakozásban és a Heine-rajongás- ban. Heine Goethe melleit kedvenc költőm. Az em­beriség egy új generációja számára készítette elő a talajt, s oly emberek számára, akik nem fogják is­merni a Rajna határvonalát Egy boldogabb jövő társadalmának volt hírnöke. ZsidÁ volt. De mit lesz ez? Én jól megértem, hogy Erzsébet királyné olyany- nyira rajongott a nagy költőért, hogy Hamburg­ban is meglátogatta és a poéta halála után nővéró- verl tartott fenn barátságot Rudolf mondta nekem egyszer anyjáról: — Anyáéi egy bölcs a császári trónuson. Aznap, amikor először fogadott audiencián, igen izgatott voltam. Tudtam, hogy Ő csal; fehér, fekete, szürke és lila színt szeret-a toalettekben, így tehát nagy fejtörést, okozott nekem,-hogy milyen ruhát vegyek fel. Végre elhatároztam, hogy lilaszinü toa­lettéi öltök magamra és túlzás nélkül mondhatom, bőgj' választásom igen szerencsésen ütött ki. Erzsé­bet végtelenül szeretetreméltó volt, anyámról jósá­gos, kedves szavakat mondott. Igaz, mindenkivel igy beszélt. Finom természetének megfelelően csak jó szavak hagyták el ajkát, a szavak hallván, de világosan csengtek. Meleg, szí vb ehatoló hangja volt a' királynénak és páratlanul bájos mosolya, melynek ragyogása mennyeivé varázsolta arcút. Mosolya boldogított és megzavart Oly tiszti volt, oly édes, oly komoly. Földcntúl'an szép volt Er­zsébet. Szinte valószerűtlen volt vonásainak zavar­talan tisztasága, alakjának hibátlan szépsége. Úgy mint ő, senki sem tudott járni, úgy siklott, repült, mintha a levegőben keringene. Nagy beszédes barna szemei egyesítették a három menynyei tulaj­donságot, a hitet, a szeretetek, a jószívűséget. A bajor nép az évszázadok körforgásán ke­resztül is megtartotta a kelta faj jellegzetességeit. A kelta szépség minden varázsa hatotta át Er. sobet alakját is. Nőm volt benne semmi germán, m'nt Közép- és £ szak - N é m c t o rsz ág asszonyaiban, er­kölcsi és fizikai tekintetben a legmagasabb t ' élyt reprezentálta és megtestesítette azt a nagy különb­séget, amely Münchent és Bécset Berlintől elvá­lasztotta, elválasztja és el fogja választani. Ha visszagondolok mindazokra az eseményekre, amelvek a bécsi Br.rgban lejátszódtak, alig tudok emlékeim özönlő áradatával megküzdeni. Akiket megfojtott a lécsi udvar Visszaemlékezem János főhercegre, a későbbi Orth Jánosra, Rudolf és ő oly jól értették meg egy­mást. Különös nyugtalan ember volt 113 őt is, mint Rudolfot, a Iloftíurg levegője fojtotta meg. Egyszer beszéltünk sorsunkról és okkor ő igy sóhajtott, fel: — Mi mind a hárman nem vagyunk idevalók., Tagadhatatlanul érdekelt engem János, noha nem szerottem a szarkazmusát és nem ismertem meg Rudolf előkolő karakterét és nemes világnéze­tét Amikor eltűnt meg voltam győződre róla 6& mindig számítottam rá, hogy egyszer visszatér. De hadd boruljon árnyék az ő titkárjára; Inkább két Olyan halott személyiségről fogok beszélni, akinek sírja fölött még a (ries emlékezés virraszt. ; ÜriVW, I ' Víbráfő-fajtázó gépek A legcjjj'iicrabbck és legtarlős bbal*. étnrnlr euto,> g«ib«ma, \JZ(td l/í lí dlUrUlv homok, ércet, salakot, síén, mésxtej, stt>. fa'táüására. Napi, teljenitőMpessé - 20 vagonig. /V sziták nem dugul ak be Ara nagyság szerint í. l80 -tát, 6500-ig'. Szüríivibrátorok hidak, r apir- ás vegyi gyárak részér*. A ~-»f-itlttliröícimi/’ anyagok sCr'vé vaU rázására, 3n- 7ZX3iV!tlrílXOr!3)V (Sdítben, slb. A* embert szervet, vSrcdinye’t feirázására, ufiáéljí ztoshez, illetve az • tnberi szer­vez t felüdl léséhez, gyégyintézetek és fürdők stb. részére. WüiríslA -riSeSíf elektromotorral összekötve, fc® és ejyyébb v IlJj Ctfi l#1* v&0UÍR. anyagok mcgdo’jt>rására, í 0.) csapás porcén kínt. I Dipl. ing. Ad. Tilp, Prága II., Vladislavová 7. 3 Német levele***. 2 A kommunisták Szlovenszkó teljes önállóságát követelik Sgy vörös autonómia terve — Szlovenszkón ideiglenesen beveietík a tartományrendezert túra megerősödését jelentené, Hlinka auto­nómiája pedig a nagybirtokos ós „bur/.soák“ érdekeit szolgálná. A kommuuísta párt köz­ponti végrehajtó bizottsága ezen autonómia tervezetekkel szemben a következő konkrét követeléssel áll elő: Át kell szervezni az önkormányzatot, meg kell szüntetni a bürokratikus icndszert és a virilisták rendszerét El kell ismerni minden polgárnak as állampolgárságát, aki 1918 Ma Szlo- venszkón ét. Be kell szüntetni Szlo- venszkó iparának leépítését. Fel kell menteni a munkásságot, a sze­gény főldmivesnépet és a kisiparosokat az adók fizetése alól és a nagybirtokokat fel kell osztani a nincstelen földigénylők köeött, ter­mészetesen a telepítést is meg kell szüntetni.

Next

/
Thumbnails
Contents