Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-12 / 8. (1046.) szám
1926 Január 12. Kedd tisztviselőjét, aki összeköttetésben állott Mar- sovszkyval és Mankovichhal s állítólag Milánóban több hamis frankot helyezett el. Schwetz Tibor dr. kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy a Tüzhelybankban elhelyezett löO darab gezerfrankost ő váltotta ki az affér kiderülése után. Berlin, január 11. A német sajtó, a szociáldemokrata lapok kivételével, rokonszenv- vel ir Magyarországról. A Berliner Tagblatt felemlíti, hogy egész Európában egyetlen állam sem lett olyan 'tragikusan a világháború áldozata, mint Magyarország. Hangsúlyozza, hogy a cseh sajtó propagandája csak a csehszlovák—jugoszláv korridor megteremtését célozza. A Berliner Börsencourier hangsúlyozza, hogy Bethlen kíméletlenül rendet teremt. A A Tágliche Rundschau szerint az egész kis- anlant, élén Csehországgal Magyarországra rohan. Távol áll tőlünk az állítólag hazafias pénzhamisító társaság bűnét bármiképpen js védelembe venni — írja a lap — de állást kell foglalnunk a cseh politikai gyűlölet kitörése ellen. Emlékezniük kell a cseheknek arra, hogy államuk megteremtésekor még sokkal rosszabb dolgokat csináltak. A Deutsche Zeitung is éles szavakkal Ítéli el a cseh sajtó hadjáratát Magyarország elten. A liajsza a kisantantlól indult ki s főfiókja Becsben van. A kommunista Rote Fahne is a kisantant ellen fordul s kiemeli, hogy a csehek ki akarják használni az alkalmat kárpótlási követeléseik, katonai törekvéseik s területük növelését célzó akcióik sikeres keresztülvitelére. Fel akarják ugyanis eleveníteni a már ismeretes cseh tervet a Magyar- országon keresztül vezető cseh—jugoszláv korridor érdekében. A francia külügyminisztérium álláspontja Az Est értesülése szerint a Quai d'Örsain a francia külügyminisztérium tisztában van a2zal a tendenciával, hogy egyes külföldi lapok tudósításaiban a bankjegyhamisitási affért propaganda célokra akarják kihasználni Magyarország ellen, de céljukat sem a francia kormánynál, sem a francia közvéleménynél nem fogják elérni. Még mindig bizony tálán a parlament összehívása Parlamenti tudósítónk jelentése szerint a kda- íiciós liuszasbizpttsága kedden kezdi meg a békél- ietőtárgyalásokat a néppárt és a szocialista frakciók között. A koalíciót ugyanis nagyon kellemetlenül érinti az elnökválasztás sokáig húzódó problémája, amely miatt a parlamentet Bem lehet összehívni. A Národni Listy szerint Svehla miniszterelnök már napok óta tanácskozásokat folytat ebben az ügyben. Legutóbb Dolánszkyval és Sramekkel tárgyalt, azonban ezek a tanácskozások is eredménytelenül végződtek. A Pravo Lidu értesülése szerint a parlamentet, & legnagyobb valószinülég szerint, január utolsó napjaiban hívják össze. A cseh nemzeti szocialisták az első ülésen meginlerpellálják Benes külügyminiszteri a frankhamisítás ügyéhen a Benes az inier* pellációra azonnal válaszolni fog. Benes tehát saját pártjával interpelláltaiba meg magát, mert már koalíciós párt erre nem vállalkozott. A Pravo Lidu hivatásával szemben az agrárius Vecor azt írja, hogy a koalíció mindaddig nem akarja a parlamentet összehívni, amíg az állami tisztviselők fizetésrendezésóről szóló törvényjavaslatot teljesen el nem késsül. A törvényjavaelat báróra részből fog állani: a tisztviselőkről, alkalmazóitokról, és tanítóságról. A legközelebbi parlamenti ülés Összehívása, a Vecer szerint február első napjaiban várható. y Tiüt ffc iHtüi Prága, január 11. A Slovenska Politika értesülése szerint a koalíció szlovák törvényhozói legújabban azt követelik, hogy Szlovenszkón a legrövidebb időn belül vezessék be ideiglenesen a tar- tomdnyrendszert. Ezt az intézkedést rendeleti utón akarják bevezetni, mert a tartományrendszec beve- zetése csak ideiglenes volna, amig a köztársaság egységes közigazgatását véglegesen nem rendezik. A kommunista párt központi végrehajtó bizottsága a Rudé Pravoban foglalkozik Szlo- venszkó autonómiájának kérdésével és elfogadhatatlannak tartja ügy Hliaka, mint Kramár autonómia tervezetét, mert az utóbbi a centralista uralom és a bürokratikus diktaBiiíorlfusáki’íáya Egry ssenitor látogatása as ungvári rendőrhatóságon Leszámolt a denunciánsok rágalmaival — Beszélgetés a szenátorral — A P. M. H. eredeti riportja -~ Ungvár, január 11. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ru- színszkói magyar ellenzéki pártok vezérei és lapjai ellen indított rendőri eljárásról már az első napon kisült, hogy aljas denun- ciálásról van szó, melynek Egry Ferenc szenátor nyílt és bátor fellépése nyomban fejét vette. A rendőrlgazgatöságon tett látogatásáról és annak részleteiről a szenátor lapunk ruszinszkói szerkesztője előtt a következőkben nyilatkozott: — A rendőrígazgatóság feje — mondhatom — nagy szívességgel fogadott. Azonnal beismerte, hogy személyesen ismer, bár még nem volt egymáshoz szerencsénk. Láthatólag meglepte vizitem, mert erre valóban nem számított — Éh udvariasan kértem engédelmet, hogy első látogatásom is ily kellemetlen ügyben történik, de mivel tegnap jöttem haza Budapestről és értesültem azon rendőri eljárásról,' amely távollétemben egész Ruszinszkőban lefolyt, nem maradhattam egy percig sem tétlen. — Kijelentettem a rendőrigazgatónak, hogy nem akarok az immunitás mögé bújni, mert magam is igen óhajtom ezt a súlyos ügyet egyszer s mindenkorra tisztázni. A rendörigazgató udvariasan válaszolt és első dolga volt az újságokban megjelent tendenciózus híreket a kellő értékükre leszállítani. — Beszélgetésünk lényegét a Prágai Magyar Hírlap már közölte s azért most c^ak az egyes epizódokra térek ki. így például elmondottam neki, hogy mikor a pártvezetésre vállalkoztam, kikötöttem, hogy nem foglalkozom mindenféle apró-cseprő üggyel. Agitálni azonban készséggel elmegyek. A többit csinálják a fiatalok. — A pártalaki tás kezdetén volt nagyobb gyűjtés e célra s mint ismeretlen részletet megemlítettem, hogy ebben a vezérszerepet a megboldogult Csuha István, Ungmegyé- nek utolsó főispánja vitte, bár ő maga mindig távoltartolta magát a politikától. A magyar ellenzéki közvélemény legalább most róhatja le iránta háláját. — Mikor a folyószámlakönyvemet mutattam neki, végig se lapozta. Később tudtam meg, hogy már a bankban kiírták az egészet s igy jobban tudták, mint én magam. Bizonyára nagy meglepetés volt a rendőrség részére, mikor látták, hogy a számlámra befolyó összegek ruszin és magyar községek plébániáiról valók; amiket a harangok árában fizettek be, tehát nem budapesti pénzek. — Csak egy titkolni valóm van — mondottam a rendőrígazgatőnak — és pedig a pártcélokra adott pénzek összege — a családom tagjai előtt, akik (mint örökösök) nem szívesen nézik ezt az adakozó kedvemet Ezután tréfásan fordultam a rendőrigazgatóhoz, hogy ne árulja el családom előtt az összegeket, amit a rendőrigazgató szintén tréfásan meg is igért — Érdekes volt á rendőr igazgató azon nyilatkozata, hogy ő mint ember meg van győződve a magyar pártvezérek becsületességéről, de mint hivatalnok csak a kötelességét teljesíti. — A beszélgetésünkről különben rövid magyar jegyzőkönyvet vettek fel, amit készséggel aláírtam. A* a bizonyé* négy támpont — A rendőrigazgatóság által oly nagy gar* ral megindított nyomozást a rendőrség négy támpontra alapította: t* A cseh lapokban sokat szereplő dollárokra; 2. a százharmincezerkoronás betétkönyvekre, amiket Árky Ákosnál találtak meg*, 3. a Kovács Gáspár ungvári rokonainak felkutatására; 4. végül az Egry szenátor és Korláth képviselő „szökésére14. Ez a négy támpont azonban a központként szereplő Sárospatakkal együtt (ahová Korláth képviselő utazni szokott) összeomlott. — A Paulik János főtitkárnál talált 400 dollárra vonatkozólag kisült, hogy azok egy örökség eladásából erednek. A százharmincezer koronáról már a Prágai Magyar Hírlap megírta, hogy az a magyar magán- gimnázium felállítására összegyűjtött és a bankban kamatozó pénz. melyet Árky Ákos őriz. A legnagyobb probléma, hogy a sárospataki Kovács Gáspár rokonai Uhgváron laknak, humorba fűlt. A rendőrség ugyanis kihallgatta Korláth Endre dr. képviselő unokahugának férjét, K ová,ts Miklós hírlapírót és pedig azon az alapon, hogy felesége sokszor jár a hírhedtté vált Sárospatakon. Ugyan miért? Csakhamar kisült, hogy Sárospatakon lakik Korláth Endre képviselő édesanyja, ak Kovátsnénak nagyanyja lóvén, úgy ő, mint a képviselő gyakran meglátogatják. Kováts Miklósnak tehát semmi köze a sárospataki Kovács Gáspárhoz. Ami a szenzációvá fújt szökéseket illeti, azokról mindenki tudja, hogy kacsa. Maga a rendőrség tiltakozott ennek a hírnek hivatalos jellege ellen. Korláth ugyanis Budapesten régi betegségét gyógyittatja. évben és még az azt megelőző években pénzeiket amerikai bankok utján a budapesti posta takar ék- pénztárhoz utaltatták, amelynek föladata volt ezeket az összegeket az európai hozzátartozókhoz eljuttatni, vagy pedig a jogosultaknak a hazaérkezés után kifizetni. Az amerikánusok haza is tértek az utódállamokba az 1920. esztendőben, az átutalt összegeket azonban nem vették kézhez, mert közben a határok eltolódtak és a takarékpénztár 1920- ban beszüntette az utódállamok területére a kiűzetéseket A budapesti postatakarékpénztárnál nagyon sok csehszlovákiai kikos, van érdekelve és igy a csehszlovák állam megállapodást létesített a magyar kormánnyal ezeknek a követeléseknek átvételére vonatkozólag. A prágai postaügyi minisztérium néhány hónappal ezelőtt ki is adta rendeletéi a bejelentésekre vonatkozólag és ezeknek kapcsán számos hasonló eset került felszínre. A rendeletből ugyanis nem egészen világos, hogy mi történik azokkal az összegekkel, amelyeket Amerikából utaltak át, köteles-e azokat a prágai poslacsekkkivata! elfogadni, vagy sem, ületőleg melyik az az időpont, amelyik ezekre az esetekre vonatkozólag fordulópontot jelent? A prágai postacsekkhivatal azon az állásponton van, hogy Ruszinszkóra vonatkozólag 1919. évi julius hó 31-ik napja a fordulópont I és nem hajlandó azokat a bejelentéseket elfogadni, amelyek összege későbbi időpontból származik, pedig a bejelentési iv tájékoztatója közli azt a rendelkezést, hogy elfogadhatók a bejelentések, ha azok osztrák- magyar koronákban keletkeztek és pedig legkésőbb 1920. évi március hó 18-ik napjáig. A szegény, Amerikát járt emberek ma teljesen tanácstalanul állanak. így jönnek azlán létre a Tóth Jánoséhoz hasonló tragédiák. Hetvenezet magyar korona hétesztendei amerikai bányamunka eredménye Fragikut esetek jutnak napvilágra a postatakarékpénztár! bejelentések köri!- A P. M. H. tudósítójától — Beregszász január 11. „Akinek csak egy garas adatott meg, sohsem lesz annak kettő.44 Soha Jobb magyar közmondást, amelyik találóbb mottóul állhatna egy gáti (Be- regmegye) cselédember hányt-vetett, meghajszolt, munkás élete fölött Tóth János gáti munkás régebben kiment Amerikába és egy nyugodtabb, nélkülözés nélküli élet ambíciója hét esztendeig szerszámot tartott a kezében. , A bányamunkások nehéz és izzadságot életéi élte Tóth János, hogy CBSzcknporgatott pénzecskéjén elégedett otthont alapítson a Iáin* ^jábaiL* Hét év alatt meg te takarított 2106 dollárt, unit aztán 7O.CO0 magyar korona értékben Ame- íkábőí átutaltak a budapesti takarékpénztárhoz. A postatakarékpénztár nem fogadta el ezt a lejelentést Tóth János megkérvényezte. A kór- ínyben arra hivatkozik, hogy mivel 1920. évi nárclus hó 18. napja előtt utalták át ezt az őssze- ;et, a postacsekkhivatal fogadja el a bejelentést. Ha a postatakarékpénztár nem tenne eleget a kérésnek, akkor Tóth János gáti rselédentber 2100 dollár, azaz 72.000 csehszlovák koronának megfelelő összeg helyett csak 70.000 magyar koronának szomorú tulajdonos*. Sokan voltak Ágjerikábag otygnok, akik 1919. Erzsébet királyné Kóburg Lujza emlékirataiban Kőburg Lujza most megjelent szenzációs emlékirataiban érdekes fejezetet szentel Erzsébet királyné emlékének, akit földöntúli jóságnak és szépségnek jellemez: Erzsébet királyné sorsáról sokat gondolkoztam és rájöttem, hogy kegyelmes volt vele szemben az a golyó, amely fiatalon kioltotta életét. A ő fenkölt személyiségére most is a legnagyobb tisztelettel emlékezem - vissza. Mártír volt Erzsébet királyné.- és imádkozom érte. A. közöttünk lévő kor* és ráng- különbség legnagyobb sajnálatomra megakadályozta egy melegebb barátság kifejlődését ö szabad, események és emberek felett álló királyné volt, én pedig szegény, megkínzott hercegasszony. De egyek voltunk a természet szeretetében, az egyéni szabadság után való vágyakozásban és a Heine-rajongás- ban. Heine Goethe melleit kedvenc költőm. Az emberiség egy új generációja számára készítette elő a talajt, s oly emberek számára, akik nem fogják ismerni a Rajna határvonalát Egy boldogabb jövő társadalmának volt hírnöke. ZsidÁ volt. De mit lesz ez? Én jól megértem, hogy Erzsébet királyné olyany- nyira rajongott a nagy költőért, hogy Hamburgban is meglátogatta és a poéta halála után nővéró- verl tartott fenn barátságot Rudolf mondta nekem egyszer anyjáról: — Anyáéi egy bölcs a császári trónuson. Aznap, amikor először fogadott audiencián, igen izgatott voltam. Tudtam, hogy Ő csal; fehér, fekete, szürke és lila színt szeret-a toalettekben, így tehát nagy fejtörést, okozott nekem,-hogy milyen ruhát vegyek fel. Végre elhatároztam, hogy lilaszinü toalettéi öltök magamra és túlzás nélkül mondhatom, bőgj' választásom igen szerencsésen ütött ki. Erzsébet végtelenül szeretetreméltó volt, anyámról jóságos, kedves szavakat mondott. Igaz, mindenkivel igy beszélt. Finom természetének megfelelően csak jó szavak hagyták el ajkát, a szavak hallván, de világosan csengtek. Meleg, szí vb ehatoló hangja volt a' királynénak és páratlanul bájos mosolya, melynek ragyogása mennyeivé varázsolta arcút. Mosolya boldogított és megzavart Oly tiszti volt, oly édes, oly komoly. Földcntúl'an szép volt Erzsébet. Szinte valószerűtlen volt vonásainak zavartalan tisztasága, alakjának hibátlan szépsége. Úgy mint ő, senki sem tudott járni, úgy siklott, repült, mintha a levegőben keringene. Nagy beszédes barna szemei egyesítették a három menynyei tulajdonságot, a hitet, a szeretetek, a jószívűséget. A bajor nép az évszázadok körforgásán keresztül is megtartotta a kelta faj jellegzetességeit. A kelta szépség minden varázsa hatotta át Er. sobet alakját is. Nőm volt benne semmi germán, m'nt Közép- és £ szak - N é m c t o rsz ág asszonyaiban, erkölcsi és fizikai tekintetben a legmagasabb t ' élyt reprezentálta és megtestesítette azt a nagy különbséget, amely Münchent és Bécset Berlintől elválasztotta, elválasztja és el fogja választani. Ha visszagondolok mindazokra az eseményekre, amelvek a bécsi Br.rgban lejátszódtak, alig tudok emlékeim özönlő áradatával megküzdeni. Akiket megfojtott a lécsi udvar Visszaemlékezem János főhercegre, a későbbi Orth Jánosra, Rudolf és ő oly jól értették meg egymást. Különös nyugtalan ember volt 113 őt is, mint Rudolfot, a Iloftíurg levegője fojtotta meg. Egyszer beszéltünk sorsunkról és okkor ő igy sóhajtott, fel: — Mi mind a hárman nem vagyunk idevalók., Tagadhatatlanul érdekelt engem János, noha nem szerottem a szarkazmusát és nem ismertem meg Rudolf előkolő karakterét és nemes világnézetét Amikor eltűnt meg voltam győződre róla 6& mindig számítottam rá, hogy egyszer visszatér. De hadd boruljon árnyék az ő titkárjára; Inkább két Olyan halott személyiségről fogok beszélni, akinek sírja fölött még a (ries emlékezés virraszt. ; ÜriVW, I ' Víbráfő-fajtázó gépek A legcjjj'iicrabbck és legtarlős bbal*. étnrnlr euto,> g«ib«ma, \JZ(td l/í lí dlUrUlv homok, ércet, salakot, síén, mésxtej, stt>. fa'táüására. Napi, teljenitőMpessé - 20 vagonig. /V sziták nem dugul ak be Ara nagyság szerint í. l80 -tát, 6500-ig'. Szüríivibrátorok hidak, r apir- ás vegyi gyárak részér*. A ~-»f-itlttliröícimi/’ anyagok sCr'vé vaU rázására, 3n- 7ZX3iV!tlrílXOr!3)V (Sdítben, slb. A* embert szervet, vSrcdinye’t feirázására, ufiáéljí ztoshez, illetve az • tnberi szervez t felüdl léséhez, gyégyintézetek és fürdők stb. részére. WüiríslA -riSeSíf elektromotorral összekötve, fc® és ejyyébb v IlJj Ctfi l#1* v&0UÍR. anyagok mcgdo’jt>rására, í 0.) csapás porcén kínt. I Dipl. ing. Ad. Tilp, Prága II., Vladislavová 7. 3 Német levele***. 2 A kommunisták Szlovenszkó teljes önállóságát követelik Sgy vörös autonómia terve — Szlovenszkón ideiglenesen beveietík a tartományrendezert túra megerősödését jelentené, Hlinka autonómiája pedig a nagybirtokos ós „bur/.soák“ érdekeit szolgálná. A kommuuísta párt központi végrehajtó bizottsága ezen autonómia tervezetekkel szemben a következő konkrét követeléssel áll elő: Át kell szervezni az önkormányzatot, meg kell szüntetni a bürokratikus icndszert és a virilisták rendszerét El kell ismerni minden polgárnak as állampolgárságát, aki 1918 Ma Szlo- venszkón ét. Be kell szüntetni Szlo- venszkó iparának leépítését. Fel kell menteni a munkásságot, a szegény főldmivesnépet és a kisiparosokat az adók fizetése alól és a nagybirtokokat fel kell osztani a nincstelen földigénylők köeött, természetesen a telepítést is meg kell szüntetni.
