Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-01 / 1. (1039.) szám
Péntek, január 1. Nagykarácsony — kiskarácsony... „Édesanyám, csináltasson egy uj kabátot!* KI lesz a jövendőbelim? Jelsöc, december 31. A kis palóc falu adventi álmossága, de hamar elmúlt! Pedig, kemény, szép téli napok járták és éppen a karácsonyi ünnepnapokra lett piszkos tócsa a gyönyörűen fehér hóhalom helyénKinn álltam karácsonyesti harangszókor a folyosón- Az apró ablakokból derűs fénnyel sugárzott ki az ünnepi világosság, öklömnyi gyerekek énekelgettek az utcákon, egy árva trombita is beleharsQgott az ünnepi estbe és mégis — olyan harmónikus egységben olvadtak össze az elütő hangok, hogy kinyílott emberszivem és kívántam nékik: Áldás és békesség neked, kis falum! Nyitjátok ki egymás előtt még hideg szivek és mondjátok egymásnak az ünnepek ünnepén, jövő igazság szimbólumaként: testvér! . . . Aztán elhalkult az ünnepi zsongás, fürge anyakezek göndörítették a leányok haját, öregebb emberek abbahagyták a beszélgetést és készültek az éjféli misére. Tíz órakor már fel- kerekedett a fél faki, ilyen időben egy órába is beletelik, amig a szomszéd faluba érnek. És megszólalt nálunk is a harang, bár üres és sötét volt a templom: — Glória in excelsis . . • Nagykarácsonykor előkerültek az uj ruhák. Égy-egy falusi lány ruMzása évi három-négyezer koronába is belekerül. Karácsony előtt nyaggat- ják ám a rózsabimbók az édesanyákat: — Édesanyám, csináltasson egy uj kabátot. Aki most van, abba4 nem melletek a templomba. És az édesanyák — csodálatos! ilyenkor nem panaszkodnak a nagy szegénységről — bejárják a városi boltokat és összevesznek mindent, ami szép és drága. Olyan „szegény-4 anya is akadt, aki Prágába küldte kühiirieztetni az uj kabátotDe, ha megkérdezné valaki, mennyi a jövedelmük, biztosan nagy sopánkodva felelnék: — Jaj Istenem! Még mi látnánk ezer koronát egy esztendőben? . . . Egyszer' kiszámítottam, hogy egy öttagú család a minimális koszt és igénytelen, de szükséges ruházkodás mellett mennyit él fel égy évben. Hatezerőtszáz koronát- tett ki az összeg. De ez a legkevesebb! Persze a falun csak az a „jövedelem44, amit a takarékba raknak! (Ezen a jogon egy hivatalnoknak sem kellene jövedelmi adót fizetnie!) . . • Ejnye no. A karácsonyi témát de sutba dobiam. Pedig van ám egy igen érdekes népszokás még, amelyet érdemes fölemlíteni. Karácsony napján mgzörgeti a süldő lány az idegen ablakot. Ha tréfásan kiszólnak, hogy: Majd'elmégy! • . . — akkor a lány a következő esztendőben férjhez fog menni. Ha nem szólnak semmit, akkor nagy szon- tyolodva megy haza a lány és másnap este alig, hogy szavát lehet venni a fonóban . . . Roppant sok még a környéken a karácsonyi babona s noha a vallás tiltja a babonaságot. a derék palócok mégis összeegyeztetik a két do!- got s ha akadna pap. aki nyilvánosan — szószékről — megszólná babonáikat, talán bizony még a tempómba sem mennének. Mert a percben ziv természetű nép a nógrádi palóc kü’önősen ünneptájon az • . . Nagykarácsony és kiskarácsony között minden munkát befejeznek, nehogy az uj esztendőre maradion s • ilyenkor van sürgés-forgás az apró házikókban . . . Jaj. de nem írom tovább, mert nem szabid ám a faluról írni. Egy választás alatti riportomban megemlékeztem az én >öreg szomszédasszonyomról, Marosa néniről. Hát mondja a napokban az öreg: — Aszongya a Trézsi komámasszony, meg a Borosa ángyom, hogy ők bizony nem hagynák magukat kíuiságoltatni . . . . . . Békesség nektek, szegény sorsban é’ö. ötven esztendővel előbb elő palóc véreim, eljön az idő. ha lassan fs. am:kor feldöbben bennetek az ember és meg fogtok barátkozni egymással, gazdag a'szegénnyel, fiatal az öreggel, szép a még szebbel; mert emberibbnek ígérkezik a jövő és teremtő szerep jut a jövőcsináfásban reátok, ha fö’ismeritek egymásban a testvért. Egy lépés az uj esztendő, a háromszázhat- vanöt uj nap: minden uj nappal uj erő és uj ige; gyöngyszemei a még egynéhány esztendők után készrefonott, hatalmas koszorúnak . • . Farkas István. Orosz-német szövetség? A berlini angol követ leleplezte Csicserinf, aki szövetséget ajánlott föl Németországnak Paris, december 31. A Journal berlini tudósítója azt a szenzációs hirt közli, hogy Csi- cserin berlini látogatása alkalmával von Seckt tábornoknak orosz-német katonai egyezményt ajánlott föl a nyugati hatalmak, elsősorban pedig Anglia ellen. Lord d'Albernon, a berlini angol követ, idejében értesült a dologról s erélyesen közbelépett a német külügyminisztériumban és rögtön, utána Londonba utazott, hogy az angol kormányt az esetről tájékoztassa. A híradás Parisban nagy föltűn est keltett. A jobboldali lapok erkölcsi tőkét igyekeznek kovácsolni belőle a kormány németbarát irányzata és Locarnó szelleme ellen. Százezerkomnás fbsSéthamisitás Kassám i Csalások a varázserejü beíétkönyvecske segítségével — Veszedelmes szélhámosnö a kassai rendőrség markában — Saját tudósítónk telefon jelentése — HlimillHUIHIS! Kassa, december 31. Veszedelmes szépiámosnőt sikerült letartóztatnia a kassai rendőrségnek. Kri-skó Anna 32 éves kétes foglalkozású nő eléggé ismert alakja volt az utóbbi időben Kassa külvárosának. Ezt a külsejére nézve egyáltalában nem vonzó s néni is fiatal nőt egész sereg udvarló rajongta körül. A különös varázsnak az volt a titka, hogy Kri-skó Anna egy bankbetétköuyvtiek volt a birtokában, amely 110 ezer koronáról szóit és a nő egyáltalában nem szerénykedett a betétkönyv mutogatásával, hanem minden udvarlójánafk el dicsek e deny vele. Az önzetlen „udvarfók“ persze bedőltek a csinos összeg csáberejének. A pénz varázsának azonban hirtelen vége szakát. Kri-skó Anna nem régiben kintiárt Morvaországban, Mizdeken és ott végzetes pénzzavarában elkövette a hibát, hogy száztizezerkoronás betétkönyvét csekély kétszáz koronáért zálogban hagyta egy ismerősénél. Ezen a pénzen utazott vissza KassáraMikor azonban a könyvecskét napokon át nem váltotta ki, sőt nem is válaszolt a fizetési fölszólitásra, a hitelező gyanút fogott és az ottani csendőrségnél fö! jelemet te Kriskó Annát. A csendőrség megállapított a, hogy a betétkönyvecske, amely egy kassai bankra szól, eredeti Ugyan, ellenben az összeg maga hamisítva van. A csendőrség megkeresésére a kassai rendőrség utána járt a dolognak és bebizonycso- dot't, hogy Kriskó Annának a bankban mindössze száz korona betétje volt, amit ő sajátkezűig javított ki száztizezerre. Hamisítás és csalás miatt letartóztatták. A letartóztatás hírére a följelentések egész özöne érkezett be a rendőrségre, amelyek szerint a varázserejü betéiköny vöcskére való hivatkozással, sokaktól csalt ki kölcsönöket. A rendőrség erélyes kutatást folytat a veszedelmes szélhámosnö rejtélyes muftijának földerítésére. Elfogták a kelet legnagyobb szélhámosát Kurdisztán trónörökösét egy évre ítélte a berlini bíróság (A P. M. H. berlini tudósítójától.) Berlin, december 31. Kurdisztán trónörököse, aki rpvíddd ezelőtt Berlinbe érkezett, a német fővárosban a királyi trónusról ép oly hirtelenül, mint váratlanul sötét mélységekbe zuhant. Mikor a sárgásbarna exotikus fejedelem díszegyenruhájában megjelent a Német Bank épületében, hogy egy ezer dolláros csekket személyesen beváltson, véletlenül egy olyan bankigazgató színe elé került, aki maga is mohamedánus és tiz éven át a török nagykövetséget igazgatta. Ez az . igazgató csak egyetlen pillantást vetett • a királyi fenség „diplomata útlevelébe14, amely hemzsegett a „valódi** bélyegzőktől és vízumok tói és azonnal felismerte- azt az okmányt, amely alapján már előzetesen értesítették, hogy óvakodjék a csalóktól, A másik pillantás a fejedelem nagyszerű egyenruhájára esett, amely viszont hemzsegett a kitüntetésektől és a rendszalagok tói. Az élesszemii bankigazgató azonnal észrevette, hogy az egyenruha egy nem létező birodalom egyenruhája és török elemeket fantasztikusan össze- vegyit kurdisztáni jelvényekkel. A nyakról lefityegő hatalmas rendjel török címer volt, míg a mellén egy Mesidje- rendjel második osztályának keresztje lógott, habár valóságos fejedelmek ennek a rendnek csakis elsőosztályu keresztjét viselhetik. Az igazgató ezért jónak látta, hogy a rendőrséggel lépjen érintkezésbe, amely végre hosszas telefonbeszélgetés után úgy határozott, hogy a kurdisztáni fejedelmet lefogja. A bukott királyi fenség, Kurdisztán fejedelme, akiről kitűnt, hogy Mohamed Ibn Rasid nevű egyszerű török állampolgár, okirat- hamisítás és csalás miatt ma a bíróság előtt állt A Német Bank igazgatója tanúvallomásában elmondotta, hogy a fenség az egész távoli és közeli kelet legveszélyesebb betörője és szélhámosa és mióta Európába tette át székhelyét, nemzetközi tolvaj. A fenség a bíróság előtt nem adta fei a fenséges pózt és nagyszerű egyenruhájában tényleg pompásan festett. Angolul ós franciául csak törve beszél és egy tolmács segítségével érteti meg magát A második tárgyalásnál elegáns szalon ruhában jelenik meg, melynek sarkából- a selyemzsebkendő úgy kandikált elő, mintha nem a bíróság előtt állna, hanem egy szép asszony szalonjában szellemességeket készülne mondani. A török követség titkára szerint a fenség nem olyan török nyelven beszél, mint ahogy ezt a fenséges házakban teszik, hanem ellenkezőleg a török utcák zagyva nyelvén szónokol. Már a második tárgyalásnál megállapítást nyert, hogy a kurdisztáni trónörökös Londonban nadrágvasalással foglalkozott. Más tanuk is megállapították, hogy egész alacsony származásu ember, aki előbb kis majd nagyobb csalásokból élt. Rasid ezzel szemben azt állítja, hogy a nagy Hamm A1 Rasíd ivadéka és hogy egyenesen az Ezeregyéjszaka meséiből lépett ki az európai porondra. Vallomása szerint atyja Harnil Abdulia kurdisztán kormányzó fejedelme, tiz millió jobbágy ura, kinek legnagyobb ellensége Kemal pasa. Ö, Rasid azért jött Európába, hogy a veszekedéseknek véget vessen és az volt a szándéka, hogy egyenesen az angol királyi családhoz fordul. Berlinbe azért jött, hogy az itteni monar- clnstákkal szövetséget létesítsen s az ő segítségükkel felszabadítsa szeretett hazáját, amelyet Kemal pasa elnyom. Rövid tárgyalás után a hamis fejedelmet egy évi fogházra ítélték. Fr. Ei—d. Chevrolett a legolcsóbb minőségű kocsi, 4 hengeres, vízhűtéses, felül vezérelt szelepekkel, Ballon gummikkal. Személykocsik 43,000-52,000 KE.. 1700 kg.-os szÉílilÖkecsi 42,500- 48,000 1 korona között Autóimport Társaság R.-T. Brafislava, Stefamk-utca 12. * Véres kommunista tüntetés Lodzban Megrohamozták a vajdaság épületét — Több sebesülés és letartóztatás Varsó, december 31. Lodzban tegnap | este a munkanélküliek újból óriási tüntetése- ! két rendeztek. A tüntetők megkiséreloék a behatolást a vajdaság épületébe, a rendőrség azonban megakadályozta őket ebben. A tüntetés további folyamán a munka- nélküliek magatartása olyannyira fenyegető lett, hogy a íovasrendörség kivont karddal volt kénytelen szétverni a tömeget Néhány tüntető megsebesült A rendőrség több kommunista agitátort letartóztatott. A munkanélküliek Ralisban is utcai tüntetéseket rendeztek, de ezek nyugodt lefolyásnak voltak. Sziovenszkói Magyar írók Szövetsége Felhívás Szlovenszkó magyar Íróihoz és költőihez! Pozsonyban megalakult a Sziovenszkói Magyar Írók Szövetsége, mely kizárólag az itteni magyar irók anyagi érdekeinek előmozdítását tűzi ki feladatául. Lényegét és céljait rövidesen az alábbiakban ismertetjük. Tudvalevő dolog, hogy az itteni magyar irói£ a Magyarországtól való elzártság következtében teljesen meg vannak fosztva, annak a lehetőségétől, hogy munkáikat budapesti lapok és kiadók utján értékesíthessék. Ennek oka nem csupán abban rejlik, hogy az itteni irók nélkülözik amaz összeköttetéseket, amelyek nélkül még a legtehetségesebbek sem tudnak a magyar sajtóban szóhoz jutni. Száz meg száz egyéb akadálya van annak, hogy mindenki személyesen cs önállóan keresse az összeköttetést a budapesti lapokkal, könyvkiadókkal és egyéb orgánumokkal. Mivel a bua dapesti lapok itt nem kaphatók, még azt sem tudhatja a sziovenszkói író, hogy cikke egyáltalán megjelent-e. A Sziovenszkói Magyar írók Szövetségének célja ezen a bajon segíteni. Tekintve, hogy a szövetség kizárólag az irók anyagi érdekeit óhajtja felkarolni, politikai, vallási és pártcéloknak a szövetségben helye nincs. A sziovenszkói irók által a szövetséghez beküldött cikkeket a budapesti lapokhoz és kiadókhoz a szövetség budapesti megbízottja fogja továbbítani, aki egyben az összes ottani lapokkal, kiadókkal és szinházszöveiségekkel állandó összeköttetésben fog állapi, valamint gondoskodni fog arról is, hogy kellő propaganda induljon meg a sziovenszkói irók támogatására s azoknak a magyarországi irodalomban való szóhozjuttatására. A szövetség által ajánlott munkák tehát nem fognak szerkesztőségi és könyvkiadói papírkosarakba kerülni, amint az megtörténnék, ha valaki egyénileg igyekeznék szóhoz jutni. Természetesen a beküldött anyagot gondosan megrostálják az ügyvezetőség megbízottai. Minden nagyobb városban lesz a szövetségnek meg* bizotija, aki az ottani szerzők munkáit a pozsonyi ügy vezetőségnek továbbítja. A pozsonyi ügyvezetőség a megfelelőnek talált munkákat aztán a budapesti megbizotí utján s mint a „Sziovenszkói Magyar írók Szövetsége által ajánlottat44 fogja a budapesti lapokhoz stb. eljuttatni. A budapesti megbízott a munkák elhelyezésén kívül gondoskodik a honoráriumok behajtásáról is, melyeket aztán a pozsonyi ügy- vezetöség közvetítésével juttat el a szerzőkhöz. Minden befolyt honorárium 30 százalékát a szövetség levonja a íentartási és ügykezelési költségek fedezése céljából. Később ez a százalék csökkenni fog. Tagsági dij nincs, csupán Ke 20.— egyszeri beiratkozási dij fizetendő. A szövetség tagja minden sziovenszkói, magyar irodalmat produkáló egyén lehet, de aki egy évi tagsága alatt egyetlen oly munkát sem küld be, melyet a szövetség a Budapestre való továbbításra érdemesnek talál az többé nem tekintetik a szövetség ragjának. Belépési nyilatkozatot az 1926. évre január hó 15.*éig lehet beküldeni Szeredai- Qruber Károly dr. címére, Bratislava-Po- zsony, Simonyi Iván sor 14. II. Az első, vagyis alakuló ülés január hó 31.-én lesz Pozsonyban. Ezen az ülésen, melyen minden tag résztvehet, megválasztják — egy évre — az ügyvezetőséget és a vidéki megbízottakat. A szövetség lényegét, céljait s egyes technikai kérdéseket ugyanakkor részletesen kifejtik a tagok előtt, lanuár 31.~éig a szövetség ügyeit ideiglenesen az alulírottak intézik. Pozsony, 1926. január hó 1. Herczeg Gábor. Szerf'rtai-Ombej- Károly dr. Tamás Lajos. raaiMIIIIBIIIIIIIIllBllBIIBIIIIIIBIIISIMSIIlPfl „Orient** étterem és borozó Bratlslava, Palacky-tér 34. sz. A vidék találkozóhelye — Hideg, meleg konyha — Bel- és külföldi nyitott és palackborok Pincehelyiség! Naponta koncert!
