Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-09 / 6. (1044.) szám
1926 január 9. Szombat Cairóban Irta: Dobay Islán dr. Cairó, 1025. december vége. Cairó, eogykoron kalifák és szultánok, ma az angolok jóvoltából kiráh ok büszke székhelye, a világ egyik legérdekesebb városa. Gazdagság s nyomor, fény, pompa és piszok, sehol oly bel.és szomszédságban nem férnek meg egymással, mint ebben a tipikus orientális világvárosban. A Shepheafds szálló nagy utcai terraszáról olyan látványosságban van délutáni fekete kávé mellett részünk, hogy nincs az a Reinhardt, aki színekben pompázóbb, nagyszerűbb, változatosabb felvonulást tudna a világ bármely színpadára varázsolni. Ám maga a nézetér, Cairó legforgalmasabb útjára a Sharia Kamel utcára néző hotelterrace nád- fonatu karszékeiben is a lehető leguemzetközibb társaság foglal helyet Angolok, franciák, olaszok, amerikaiak, spanyolok, svédek, dánok, németek, japánok, sötótbőrü, selyemturbános indusok, kaf- tános arabok, piros fezes egyplomiak és — magyarok oly megelégedett békés egyetértésben ülnek egymás mellet, mintha csak egyenest a locarnói békekonferenciáról s azzal a célzattal érkeztek volna, hogy egymásnak csak kellemest mondjanak a egymás életét ezentúl minél élvezetesebbé varázsolják. S tekintve, hogy odahaza a legtöbben valószínűleg éppen az ellenkezőjét teszik; ugye, minden egyébtől eltekintve, már csak e nagy változatosság okáért is valósággal ideális egy ilyen messze-messze fekvő nagy nemzetközi hely, ahol senki se ismeri egymást, s igy rosszat a másikra még kigondolni se tud, holnap talán örökre szétválnak, s ma mégis érdeklik egymást, pompásan mulatnak együtt, pedig senki sem kérdi a másiktól, ki ija-fia, mely nemzet szülte, mily ckn és rangban ringott bölcsője. Itt mindenki annyit ór, amennyire tudja kellemessé tenni magát a többiek részére. Am elég: Soha se filozofáljunk. Ennél alkalmatlanabb helyet a filozofálásra már igazán nehezen találhatnánk. Az észnek a gondolkodásra, a szemnek a megállapodásra alig jut ideje. Egy csapat diák vonult el éppen e percben a szálloda előtt, lelkesen abeugoiták a kormányt, a nagyeszű s Tisza István vaskezére emlékeztető erólye miatt a nép széles rétegeiben rendkívül népszerűtlen Ziwer- pasa miniszterelnököt. Mert Egyptom jelenlegi politikai szituációja nagyon emlékeztet azokra a boldog emlékezetű időkre, amikor Tisza István vaskeze fogta az ország gyeplőit. A lelkes felvonulás képe azonban pillanat alatt nagyot változik, csomó autóbusz robog elő a szomszédos utcáiéból, fürge rendőrcsapat ugrál a diákok közé, dolgozik a*gumibot, hejrá! szalad a diáksereg s a következő percben már valahol Ibrahím-pasa szobra körül gyülekeznek, hogy újra kezdjék, ahol előbb kényszerűségből elhagyták. S a szálloda előtt is újra a limonádé, — képes levelezőlap, - 6tructoll, - datolya, » elefántcsont - s egyébb össze-vissza árusok lármája zeng, zug, morog, — kiabál, tolong,’ Ordít, egymás mellett szorong az utca népe, tarka turbánok, kaftánok, piros, sárga, kék bőrpapucsok színe, foltja keveredik a fekete fátyolba burkolt asszouynóp sötét alakjával, hangos tülköléssel autó száguld, majd hogy el nem gázolja öszvérhátán a nagy kavarodásban is teljes lelki nyugalommal lépkedő arabs beduint, fehér vászon köpenyében messze kiviláglik közülük a pompás cairói rendőr, amott egy óriási indus cipel turbános fején kitömött krokodi- Just, bivalybőrtömlöjéből boldog-boldogtalannak lába elé freccsenti a piszkos Nílus vizet az utca- öntöző szerecsen, s mintha csak a sivatag közepén járna, Cairó legforgalmasabb utcáin is jól megrakott tevékkel vonul el egy profétaszakáilu arabs. S élesen sivit minden lármán keresztül az újságárusok hangja: Le Malin, Laily Mail, Mokaltam, Le Sphyns, La Liberlé, Bourse Egyptienne, Berliner Tag- blalt, Corriera delin Sera. Ám hirtelen, mint Mózes vesszeje előtt a Vörös Tenger hullámzó árja, uj csapatnak nyit szolgálat- készen utat a tömeg. Gyászkisóret vonul fel cifra koporsóval. Közeledtét messziről hirdeti a ha- lott-siratók monoton lármája. Elől a férfiak, mögöttük a piros rojtokkal díszített, csipkés függönnyel takart koporsó, a koporsó mögött vagy kétszáz hangosan jajveszéklő fekete nőalak. De nehogy túlságosan rontsák a néptömeg kedvét, fülsiketítő hangszerek kétes élvezetet nyújtó kísérete mellett lakodalmas menet vonul ! pont a gyászmenet sarkában. Elfüggönyözött magas hordszékben kiváncsi férfiszemek elől gondosan elrejtett mennyasszonyt kisérnek lányok és asszonyok vőlegénye házába. Öszvér fogatokon, egymás hátára, hegyére rakva, a mennyasszony kelengyéjét cipelik utána férfirokonok. Valóságos szépművészeti kiállítás ez a kirakalszerü kelengye- szállítás, különben persze, ha gazdag a vőlegény, \ mert ha a föld alól is szerzi be hozzá a költséget, a vőlegény vagyoni állapotához méltó kelengyét állít össze a vőlegény által az esküvőig i még nem is látott mennyasszony részére a rokonság. Az első ízben itt járó idegent akaratlanul is az . az érzés bántja, hogy ez a nagy tarkaság, ami itt az utcákon fel-alá kavarog, egy ügyes rendező 1 titkos, ügyesen leplezett munkája, akárcsak a nagy moziképeken a tömegfelvonuíások, s csak 1 mikor hetek múltán látjuk, hogy ez a kavarodás , állandó, a város száz pontján egyszerre történik, , hisszük el, hogy a szereplő figurák nincsenek sti- . lizált jelmezekbe bujtatva, ez az ő megszokott _ népviseletük, kezd a gyanúnk szétoszlani, kezdjük ennek az ezeregyéjszakái látványosságának minden- ' naposságába magunkat beleélni. Mi nem .csodálkozunk semmin és senkin, s i még azt is természetesnek találjuk, hogy itt még a napnyugta is egészen más, mint bárhol másutt a , világon s csak olykor-olykor szakad még ki belő- 1 lünk az elragadtatás hangja s szeretnénk Rém- . brandtok, Wagnerek, Jókaik, — poéták lenni, hogy színben, hangban, méltó módon szemléltethessük 1 azt a csodás hangulatot, melyet a lenyugvó nap bi- 1 bora a mecseiek, a paloták, zeg-zugos utcák fi- i nőm vonalai közé lopakodva a legíantasztiku- , sabb színekben varázsol erre a nagy keleti mese- i játékra, melynek nézői s szereplői vagyunk egy- , úttal s melynek befejezésül szinte saját, lelkűnkből k ábái minarettjének aranyzöld kőcsipkéi közül a muezzin imára hívó hangja: Allah hatalmas, Allah ' nagy, Allah az egyetlen Isten! ! Allahu akbar, La Haha ill Allah! Tizenötéves gimnazistaleány halálos szerelme Dráma Kassa közelében — két halottal — A gyermekleány egy haszonhároméres adóvégrehajtóval öngyilkosságot követett el Kassa, Január 8. Tudósítónk telefonjelentése. Egy megdöbbentő I szereimi tragédia okozott mély gyászt két gölnic- bányai családnak. Gyurcsik Gyula 23 éves göl- nicbányai adóvégrehajtó fiatal szivének egész hevével megszerette a tizenöt éves Nemecsek Viaszta gimnazistalányt és a gyermekszívekben a szerelem olyan szenvedélyre hágott, hogy úgy gondolták, nem tudnak egymás nélkül élni. Érzelmeiket titkolták a világ előtt, nem merték bevallani a szülőknek sem, féltek attól, hogy gyerekszerelemnek minősítik és ismerőseik gunykacaja, vagy a szülői szigor fogja érzéseiket elhervasztani. A nyár idilikus hangulatban telt el, a fiatalok gyakran találkoztak, sétákat tettek a gölnici erdőségekben. Elkövetkezett azonban a szomorú ősz, bánatok ideje és elszakította egymástól a fiatal szerelmeseket. Vlasztának Kassára kellett menni, hogy tanulmányait folytassa, mert az állami leány- gimnázium ötödik osztályának volt növendéke. A gimnázium épületében elhelyezett internátusbán lakott, ahol gondos felügyelet alatt tartották. Elkövetkezett azonban a karácsony ünnepe, a két heti szünet. Erre az alkalomra hazautazott szüleihez és találkozott imádójával. A két gyerek, ugylátszik, ekkor jutott a végzetes elhatározásra. Viaszta az ünnepek végzetével visszatért Kassára és látszólag nyugodtan folytatta tanulmányait. Pedig ekkor már a végzetes elhatározás benne élt lelkében. Csütörtökön délután bejelentette a konviktusi felügyelőnek, hogy hegedű- órára megy a városba. Nyugodtan és jókedvűen távozottt az intézetből, senki sem vette rajta észre semmi különöst. A megbeszélt helyen várt reá Gyurcsik Gyula és a Rákóczi-köruton végig kimentek a Kálvária-utra, amely Kassa külső területére vezet. A beálló szürkületben még látták a fiatal párt egyesek, amint kéz a kézben, jókedvűen siettek a halál útja felé. A Kálvária-ut végén van a tizenkét állomásos kassai kálvária, vadregényes hely ez, hol nyáron a sűrű leveles platánok alatt olyan szép séták esnek. A gyerekek végigjárátk a kálváriát, Imádkoztak és azután megnyugodva tértek le balra, a Miszlóka felé vivő gyalogúira. Többé nem tértek vissza az életbe. Miszlókai parasztemberek tettek jelentést a kassai rendőrségen, hogy a miszlókai gyaloguton vérbefagyva egy fiatal emberpár fekszik. A rendőrbizottság azonnal kiszállt a helyszínén és megállapították az áldozatok személyi adatait. A holttestek egymás mellett feküdtek, a leány homlokán lőtt seb, a fiúnak halántékán ment be a gyilkos oglyó és megmerevült keze görcsösen szorongatta a revolvert. Kétségtelenül megállapították, hogy öngyilkosság történt, a fiú először a leányt lőtte agyon és azután maga ellen emelte a fegyvert. A rendororvos már C6ak azt állapíthatta meg, hogy a halál nyomban a tett elkövetése után bekövetkezett A szerencsétlen gyerekek tragikus sorsa iránt nagy a részvét Beszélgetés Radziwill hercegnővel A népszövetség és a női szervezetek munkája — A kisebbségi kérdés — A Münz-féle memorandum Bécs, január 8. Badziwíll Gabriella hercegnő Genfből Bécsbe érkezett A hercegnő, aki a népszövetség információs irodájában előkelő és fontos munkakört tölt be, mint a népszövetség kiküldöttje érkezeit Bécsbe és tegnap az Osztrák Nő egyesületek Szövetségének vendége- kép nyilvános előadást is tartott. Alkalmunk volt a hercegnővel, — aki különben 35 év körüli, még nem elvirágzottan szép megjelenés — beszélgetést folytatnunk. A beszélgetés során a hercegnő ezeket mondotta: — Én nem vagyok orosz nő, mint azt általánosan hiszik. Litván nő vagyok. Lengyel- roszág második és harmadik felosztásánál azonban családom birtokainak nagyrésze orosz területre került és mi orosz alattvalókká váltunk. így lettem én „orosz nő". — A háború alatt ápolónői minőségben voltam az ázsiai fronton. Oroszország összeomlása után kalandos módon elhagytam Oroszországot s előbb Angliába, majd Genfbe emigráltam. Most már azonban otthon vagyok Genfben, mint a népszövetség egyik munkatársa. A népek kibékülésének érdekében fejtek ki működést a népszövetségnél, amely a népek békéjének reprezentánsa. — A népszövetség sokkal többét dolgozott és dolgozik és sokkal több eredménnyel, mint ahogy azt a kívülálló, ha bármily beavatott is. meg tudja Ítélni. A görög-bolgár konfliktusban elért sikerünk közismert De oly esetekben is, melyekben a kívülálló kénytelen — és joggal — kudarcot, eredménytelenséget látni, igy pé’dául a nagyon jelentős ópium konferencia esetében is, — amely mint ismeretes, nem vezetett kézzelfogható,* látható eredményre s igv ..kudarcnak" látszik — ilv esetekben is máskén áll a dolog. Dacára a látszólagos sikertelenségnek, e konferenciának köszönhető, hogy a népszövetségnek ma ehenőrzési joga van az ópium és egyéb narkotikumok ki- és bevitele dolgában az európai államokban, de idegen kontiuenensen is; meg tudja kndályozni, \mgy legalább egy minimumra tudja szorítani az ópiummal űzött lánc- és csempészkereske-^ést; és joga van az. ónium és egyéb narkotikumok felhasználása tekintetében az, államoktól mérleget, kimutatást kérni. Fiz már egy ilven kérdésben, melv kétségkívül a legbonyolultabb i^terna- cionáüs kérdések e^uke, nagy sikernek mondható és értékelhető. — A nénszövetsé^ Információs irodájában, az. iroda saitónsztálváTan, amelyben magam is dnVoztam. 20 vezető munkakörei bíró hivatalunk do’gozik, ak;k a legkniö^é- ’ébb nemzetekhez tartoznak. De ez a munka nem a nemzeti hovatartozás ág szerint folyik, mirt ahogy tatán hinni lehetne, mert a munkakörbeosztásban a nemzeti kérdés, a nemzeti, néni hovatartozás egváHalán nem jut ér- végyre. Én például egvá’taláu nem foglalkozom sneciális litván kérdésekkel, pedig va~ elég liván kérdés, me1” íregoMásra vár. Én ;órészt női kérdésekkel, az erdész világ n"'> mozgalmaival foglatkozom. Gyűjtök és adok hireket és in forrná mókái a réoszövetsérmok mtemacionális női kérdésekről és a világ nagy női szervezeteivel is áhanHő érintkezés- ’'«n vacrvok, amennyiben ezeket mformá’om ridökö7,önként a népszövetség tevékenységéről a női-, gyermek- és enve^i kérdésekben, különösen ami a nő- és gyermekvédetmet il- vtí; tehát nagyrészt szociális kérdéseV*-/-.- Mint a népszövetség hivatalos kiküldöttje résztvettem a világ női szervezetei Szövetségének _pielvnolr székhelye T nndn„v*n van — intenacioüális kongresszusán Washington ! bán, amely kongresszus jelentős határozatokat hozott Megkérdeztük a hercegnőtől, hogy vájjon az oly fontos kisebbségi kérdésben is fejte-e ki valamelyes működést? A hercegnő igy felelt: — Legfeljebb azt mondhatom, hogy közvetve. A női szervezetek mindenütt azon fognak munkálkodni, hogy az illető ország népei között békét és együttmunkálkodást hozzanak létre. így a kisebbségi kérdésekben is eredményeket érhetnek el. Romániában például ez a munka, az ott élő román, magyar, német (szász és sváb) népek női szervezeteinek együttmunkálkodása; már praktikusan is megindult Engedje meg, hercegnő, — vetettük közbe — megjegyeznem, hogy ez a munka speciálisan Romániában nem egyéb, mint a mai román rezsim részéről ügyesen rendezett blöff. Contacuzene hercegnő égisze alatt indult meg ez a „munka", és úgy vagyunk informálva, hogy az erdész egvenlóé-tékü egy parasztfo"á«s5sal. A mai román rezsim emo- rumseí akik a kisebbségeket az összes ..rrvőz- tes" áramok közül a terme^o^b írónőkben nvnmiák eb ilv mődoo és utón akarnak körei a Vícebbsé^okhez és aznkaf Uveo harát=őnr»« ufon-mődoo rumdoiják leg- mT-éhb ,.rnpprr>’ihitaní“ és cptlaíkT,alr vak e«z- közetvé fo„eí mőorécrf e*»nn a róluk r>érve vogréG-f^Tpn** akarták a kloohhcTS'TPl'nt U’orm'rerri? arnp„T*Tr?'Ko^| fjujici Ip^rosz. bor-* t-ír *<, — legalább szinlgg ..prrrrnHdolrm—„ak". A hercegnő ezt felelte: — Én erről nem hallottam. Ennem urrv informáltak, honv ez az e^vüthnunkálkodás az ott élő réoek békéiét szolgálja. Mi történt, hercegnő, a Pénszövetsécrné1 Afüus ORzfrák publmtíd* kitűnő rrmmn mávta. melv a neveli és közoktatási ké’-dé- oüpkben intprnactonáiís rendsz»*átvok éioti'e- iéoteiését iavnsoHa és e kérdésben konkrét javaslatokat tesz,? — A memorandum még tanácskozás töretve. Fehmár havában e kérdésben egv szak- ó-t"bí-nttsá"ot fognak kinevezni, a melv a Megállj! Csak egy pillanatra! Mindenki egy millió koronát nyerhet, ha a FORTUNA BANKÜZLETÉBEN, Pozsony-Bratislava, Duna-utca 7. sz. a január 19-én kezdődő húzáshoz osztálysorsjegyet vásárol. Az uj játéktervben megkettőztek majdnem valamennyi főnyereményt. 120.000 nyeremény majdnem 60 millió korona értékben. Az összes sorsjegyek fele nyer. A prémium 700.000 korona. Számos főnyeremény á 300.000 K, 200.000, 100.000, 90.000 stb. A megrendelés megtehető levelezőlapon. Kifizetés a sorsjegy átvétele után befizető lappal. Nyolcad sorsjegy 10 korona, negyed 20 korona, egész 80 korona. Ne szalassza el szerencséjét! 5006 Negyvenezer korona a Petrogalli-alap A kisebbségi magyar nemzeti összetartás apostolának emléke elevenen él. A kegyelet ujabD és fokozottabb megnyilvánulásáról tanúskodik az, hogy az emlékalap gyűjtéseinek eredménye immár elérte a negyvenezer Koronát. A tegértékesebb ezekben az adományokban az, hogy a kisemberek egyre szélesebb rétegei adakoznak a nagy halott emlékének. Most, amikor Pét regalt i koncepciója, sajnos, eltávolodott a megvalósulástól, annál m< g- hatóbb ez a ragaszkodás az egység gondolatának nagy harcosa és maga a gondo.a* iránt. A szerkesztőségünkhöz küldött adományok köp-tnuí-nttt;prrpx TOfrunk Kinevezni, amelv a Milnr-főie memorandumot és annnk konkrét I»vn=1ataít lelkiismeretes mérle're’és és vDs* uáiat Hrtrvává fo<na tenni R a kéjért bi-onnuel menritd^obp- forrie vinni. bnrry e uanvfnntossámi internacionáMs kér- d<5R mennMás^ői a Möv,'*-i,é'le mo’v,nr'»„dnm rr*cr ntoTiiil tviort Célszn-n éo tr»«cc». t-’Hvibetö favatlatekef fesz. { .fenő. Rakovszky fontos tárgyalásai a lengyel miniszterelnökkel Varsó, január 8. A lapok jelentése szerint Rakovskij párisi nagykövet, aki a közeli napokban Moszkvába utazik, visszatértekor Varsóban i6 megállapodik, hogy tárgyaljon Skr- zynski miniszterelnökkel. Ennek a tárgyalásnak igen nagy jelentőséget tulajdonítanak beavatott politikai körökben. Varsó, január 8. Az orosz—lengyel kereskedelmi tárgyalások megszakadlak. A tárgyalások megszakítása azonban nem azért történt, mintha a megegyezés lehetetlenné vált volna, hanem mert néhány lengyel magáncég nehézségeket támasztott az orosz követelésekkel szemben. Az akadályokat valószínűleg hamarosan kiküszöbölik. zül a következők voltak az utolsók: * Haynik Géza gyűjtése, Rimaszombat K 107Ö.~» Vitális Gyula, Breznó „ 25 — Nyomárkay Ernő, Macanov „ 100.—= N. N., Szlovenszkó „ 200.— K 1.393.— Eddig kimutatott gyűjtés: „ 89.706.— A gyűjtés eddigi eredménye: K 41.101.— Asszonyvásár Hollandiában Eladta a feleségét 35 forintért s ingyen kapott egy leányt Az arnheimi felcsógvásár története Amszterdam, január eleje. Hollandiában újabban különös szokás kapott lábra: a feleség vétele és eladása. Csak nemrégiben számoltunk be arról a feleségvásárlásról, amely Terbordban esett meg; azóta több asszony került újból piacra. Egy ilyen feleségeladásnak részleteit éppen most derítette ki a rendőrség. Az arnheimi kovács eladta a feleségét egy nyugalmazott gyarmati századosnak. Az alku megkötésénél az asszony is ott volt. — Nézze, kapitány uram — dicsérte portékáját az eladó —, nézze ezt az asszonyt. Fogja csak meg a derekát s ott van a válla, meg a szeme, meg a szája! Ilyen asszonyt nem egykönnyen kaphat. Igen olcsón adom. 35 forint az ára! A kapitány sokalta az összeget. — 35 forint sok pénz, nagyon sok pénz. De tudja mit, mester uram? Van nekem egy 19 esztendős leányom, ha azt feleségül veszi, akkor áldomást ihatunk. A kovács hátratántorodott bámulatában. — Mit, mit? — dadogta — hogy én mégegyszer megházasedjam? A százados most a leányát kezdte dicsérni: — Házias, takaros lány s az Isten is arra teremtette, hogy boldoggá tegyen egy becsületes embert Ingyen kap egy leányt, megszabadul a régi feleségétől, ráadásul még 35 forint is üti a markát. Végül a kovács is belement az. alkuba, 35 forintért eladta a feleségét, de kötelezte magát, hogy a nyugalmazott kapitány leányát feleségül veszi. Erről az asszonyvásárról széllében-hosszában beszélnek. Az egyházi hatóságok azt kívánják, hogy az állam ne tűrje ezeket az erkölcstelen dolgokat. A házasság sokkal szentebb intézmény, semhogy piaci alkudozások tárgya lehetne. Az egyháziak azt állítják, hogy ez a baj sokkal szélesebb területen terjedt el, mint ahogy gondolják. 4