Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-09 / 6. (1044.) szám

Szómat 1926'j.nnír 9. 5

Kassáról utazott Pozsonyba a letartóztatott Karossy főhadnagy

A Tátrában turistáskodott és a frank-afférról csak az újságokból értesült — Nincs bizonyíték, hogy kémkedett Tolna

[**•' -AP.M. H. tudósítójától A szlovák néppárt rózsahegyi titkára és a rend* törvény

. Pozsony, január 7.

(Saját tudósítónktól.) Csávojszky Rezső, a szlovák néppárt rózsahegyi titkára csütörtökön dél bei vádlottként állott a pozsonyi törvényszék Kavecska- büntetőtanácsa elé. Csávojszkyt a rendtörvénybe ütköző vétségekkel vádolta az államügyész. A vádlott nem jelent meg, de a főtárgyalást távollétében is megtartották.

Muric dr. államügyész vádirata szerint Csá- vojszky a múlt év május 24-én Egbellen népgyülé- sen úgy nyilatkozott, hogy „a szlóvák munkásság türelme nagy ugyan, de egyszer elfogy és úgy szabadítja meg magát a tirannusoktól, mint 1918-ban a régi Magyarországon4*.

— Ila az urnák elé mentek — folytatta a vádlott —, tudjátok, hogy mi a teendőtök és ha kell, ezt a bagázst, a hanusokat és a horákokat kiveritek. (Hanus az egbelli naftamüvek igazgatója, llo- rák a csendőrőrmester.)

1925 junius 7-én Szenicen népgyülésezett Csa- vojszky. A gyűlésen Hl inka András képviseld is jelen volt. Ezen a gyűlésen a vádlott többek között a következő inkriminált kifejezéseket használta: „Szlovenszkó a szlovákoké és nem a cseheké. A csehek csak kizsákmányolják a szlovákot, ezért ásóval, kapával ki kell verni őket ök a szlovák nemzet ellenségei.4*

A megjelent három terhelő tanút megeskették. Ezután a bíróság Csávojszkyt egyhónapi fogházra ítélte. Az ügyész súlyosbítás végett fellebbezett

A nemzetközi táviróuníó aj sürgöny-kódexet készít elő

iíécs, január 7.

(A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A nemzetközi táviróuníó világkonferenciája nemrég fejeződött be Párisban. A konferencia egyik határozatához képest az unió most körlevelet intézett az összes európai és amerikai álla-1 mok postaigazgatóságaihoz egy uj nemzetközi \ sürgönykódex elkészítése ügyében.

A kereskedelem szempontjából igen fontos sürgönykódexet, az úgynevezett c »det az unió meg akarja reformálni. Az eddig érvényben volt code ugyanis sok tekintetben elavult

Eddig a chiffre-távirat egyes szavai legfeljebb tiz betűből állhatták és az egyes szóla- goknak olyanoknak kellett Knniök, hogy az angol, német francia, olasz, holiaud, spanyol, portugál, avagy latin nyelvek ortográfiái szabályai szerint kiejthetek legyenek

A különböző londoni é* berlini kiadóvállalatok, amelyek ilyen codehet adtak kt, az abban foglalt szavakat a szabály szerint alkották meg.

Mivel a gyakorlat bebizonyította, hogy a korlátozó feltételek már számos zavart és tévedést idéztek elő, a nemzetközi táviróuníó kongresszusa elhatározta, hogy a sürgöny-kódex nyelvét popularizálni fogja.

A most szétküldött körlevélben, amelyet a P. M. H. bécsi tudósítójának értesülése szerint az osztrák posta- és távirőigazgatóság már megkapott, az unió titkársága az egyes államok táviróigazgatóságait véleményadásra és javaslatok megléteiére hívja fel.

A beérkező javaslatok a jövő évi konferencia elé kerülnek és az unió akkor fog dönteni az uj code szabályairól.

Egy világhírű műkereskedő öngyilkossága

Berlin, január 8.

Paul Cassirer, Berlin s egész Németország egyik legelőkelőbb műkereskedője, akinek kvalitásai túlhaladták az egyszerű üzleti mértéket, néhány nap előtt öngyilkosságot követett el s ma belehalt sérüléseibe. Az eset Németországban óriási föllünést keltett egyrészt azért, mert Cassirer zseniális művészettörténész volt, aki Ízlésével és szervezőerejével nagyot lendített a német műkereskedelmen, másrészt pedig azért, mert az ön- gyilkosság mögött szenzációs családi botrány és Tilla Durieux, Németország egyik legünnepeltebb színésznője áll. Cassirer tizenkilenc év óta boldog házasságban él a nagy művésznővel, de a legújabb időkben családi élete megromlott. Tilla Durieux egy K. nevű előkelő úrral ismerkedett meg s az ismeretségből csakhamar oly sorró barátság lett, hogy a színésznő a válásra gondolt. A Viktória-ut- cai gyönyörű villából átköltözött a Bristol-szállóba s Cassirer, a rendkívül érzékeny, finom müvósz- lélek, annyira zokon vette ezt a szakítást, hogy szinte buskomorrá vált.

Szerdán délután Friedmann ügyvéd Irodájában a válást . idegesen sürgető színésznő kívánságára Paul Cassirer tárgyalásokat folytatott a vagyon szétosztásáról. A beszélgetés alatt nyu- goJtan viselkedett, de két órakor, mielőtt az aláírások megtörténtek volna, a műkereskedő a tárgyalóterem szomszédságában lévő várószobába ment s Browningjával néhány pillanat múlva a mellébe lőtt. A golyó a szív alatt hntolt a testbe íj így magyarázható, hogy a halál nem azonnal állt bö.

Pozsony, január 8.

A P. M. H. tegnapi telefonjelentcsóben beszámolt Karossy István magyarországi tényleges főhadnagynak Ligetujfalun történt letartóztatásáról. Karossy jelenleg a pozsonyi államügyészség legfrissebb politikai foglya,

1 akinek szerepét legfőképpen azért tartják gyanúsnak, mert

mint főhadnagy a frankafférban nagy szerepet játszó állami térképkészítő hivatalban van beosztva.

A letartóztatott főhadnagy mintegy harminc év körüli férfi. A magyarországi Természettudományi Társaság és a budapesti Turista Egyesület buzgó tagja. Szenvedélyes turista, aki — mint mondja — politikával sohasem foglalkozott.

Legutóbb a Tátrában járt szabályszerűen kiállított útlevéllel, onnan pedig Kassára utazott, ahol néhány ismerősét is leikereste.

Majd Ligetfalun át januán 2-án akart hazautazni Budapestre. A határvizsgálatnál ~

Prága, január 8.

A szloveuszkói teljhatalmú minisztérium 1923. évi május 18-án kelt 2777—1923. adm. IV. számú határozatával elutasította P. A. kiskálnai lakos ama kérvényét, amellyel ez a bolsevik! betörés idején a magyar vörös csapatok rablásával, az ellenséges tüzérség tüzelésével és a csehszlovák csapatok rablásával okozott hadikárainak megtérítését igényelte. Panaszát a legfelsőbb közigazgatási bíróság á következő indokolással vetette el:

— A panaszos 1921 november 21-én kelt beadványában támasztott kártérítési igény kétfajta károkra vonatkozott: egyrészt azokra a károkra, amelyek a bolseviki hadseregnek az 1919. évi, Szlovenszkó területére intézett támadása idején a háborús cselekmények következtében keletkeztek, tekintet nélkül arra, hogy ezeket a károkat az ellenséges tüzérség tüzelése, vagy az ellenséges és csehszlovák sereg pusztítása és rablása okozta-e, ami a hadviseléssel közvetlen összeköttetésben volt, — másrészt azokra a károkra, amelyek a panaszos állítása szerint a harcok befejezése után a csehszlovák hadseregnek a panaszos birtokán való elszállásolása folytán keletkeztek.

— A panaszolt hatóság panaszos mind a kétfajta kárának megtérítésére vonatkozó igényét el- utasitoltta.

— A panaszolt határozat első részében, amely a legfelsőbb közigazgatási bíróság 5101/24. számú, előző ítéletének végrehajtásaként adatott ki, természetesen csakis azokról a károkról van szó, melyeket panaszosnak a magyar hadsereg 1919. évi betörésekor okozott és kifejezetten nincsenek megemlítve azok a károk, amelyeket panaszos — a saját állítása szerint — a csehszlovák hadsereg „rablásai4* következtében szenvedett. De figyelem- bevéve azt, hogy a panaszosnak már eredeti beadványa is megkülönbözteti a keletkezett kárainak eme két csoportját, a panaszolt határozatnak eme részét úgy kell érteni, hogy a panaszolt hatóság itt a félnek első csoportbeli káraira vonatkozó teljes petitumát akarta elintézni, vagyis tehát „a panaszosnak a magyar hadsereg okozta kárai** kifejezésen az összes, a bolseviki (magyar) betörés idején keletkezett károkat gondolja; ezt a magyarázatot támogatja a panaszolt határozatnak a legfelsőbb közigazgatási bíróság előző döntésével való összefüggése, illetőleg annak idézése, amely, miután az 1919-ben keletkezett károkat egyenkint fölsorolta, a továbbiakban egységesen, a „bolseviki betöréskor" keletkezett károk jelzővel illeti azokat. Eme károk tekintetében a panaszolt hatóság kijelenti, hogy jogalap hiánya miatt ebben ni ügyben semmiféle intézkedést nem tehet.

— A legfelsőbb közigazgatási bíróság a panaszolt hatóságnak emez álláspontját indokoltnak találta. Az államnak ama károk megtérítésére vonatkozó kötelezettségét, amely károkat egyesek az állami ténykedések végzése miatt szenvedik, csak akkor és csak annyiban lehet elismerni, amikor és amennyiben ilyen kötelezettséget külön, pozitív jogszabály állapit meg.

— Nem lehet kétséges az, hogy az állam ténykedéseinek egyike a hadviselés is és itt is külön jogszabályra volna szükség, hogy az egyes személynek — aki a hadviselés folytán közvetlenül, vagy közvetve károkat szenvedett — a kártérítésre vonatkozó igénye elismerhető legyen és ebből a szempontból teljesen közömbös az, hogy a kár tulajdonképpeni oka az ellenséges, vagy a saját hadsereg cselekménye volt-e és hogy az ilyen cselekménynek közvetlen indító oka milyen volt.

mint ezt pénzügyőrök állitjáb — nagyon agresszíven viselkedett s ez vonta magára a csehszlovák fináncok gyanúját. Erre szigorú személyi motozás alá vették. Karossy türelmét veszítve, nagy iratcsomóját odadobta a fináncok elé és felkiáltott:

— Itt van, egyétek meg!

A megmolozásuál térképet találtak nála, amire mint turistának szüksége volt Az egész hamisfrank-afférról csak az újságokból értesült.

A határpénzügyőrök a megmotozás után azonnal értesítettek a pozsonyi rendőrség politikai osztályát, amely a tunstaruhás fiatalembert őrizetbe vette s előbb a rendőrségre, onnan pedig hosszas kihallgatás után az államügyészségre kísérte. Itt K r á 1 Róbert államügyész, a politikai ügyek előadója foglalkozik Karossy főhadnagy ügyével, mivel közvetlenül semmi bizonyíték nincs Karossy ellen.

A letartóztatott fóhadnagyott egyelőre továbbra is fogva tartják.

Ilyen jogszabály azonban a csehszlovák állam jogrendjében nincsen; nem adatott ki emez állam törvényhozó hatalma részéről s nem található meg az a volt magyar államnak ama jogszabályaiban sem, amelyek az 1918. évi október 28-án kelt 11. számú törvénnyel a csehszlovák állam jogrendjébe átvétettek. De különösképpen nincsen ilyen jogszabály a magánjogban sem. Az ált. polgári törvénykönyvnek 1044. §-a is, amely Szlovenszkón mint szokásjog érvényes, a hadikárokról tárgyalva

— hogy milyeneket tart szemmel, azt itt nem kell vizsgálni —, kifejezetten föltételezi a külön rendelkezések kiadását.

— Aj 1920 év! április 15-én kelt 333. száma törvény alapján kiadott, 1920. évi május 21-én kelt 366. száma kormányrendelet és az 1920. évi okté- ber 5-én kelt 556. száma kormányrendelet előírásait, amelyekre a panasz, természeteses más kapcsolatban, hivatkozik, u adott esetre nem lehet alkalmazni, ami már abból is kitűnik, hogy az ott lefektetett jogszabályok csakis az 1914—1918. években keletkezett károkra és nem az 1919-es bolseviki betörés idején okozott károkra vonatkoznak, mint azt már a legfelsőbb közigazgatási bíróságnak előző, 5101. számú Ítélete is kimondotta, nem tekintve azt sem, hogy az említett jogszabályok sem támasztanak semmiféle jogigényt a csehszlovák állammal szemben a kár megtérítésére vonatkozólag.

Ennek következtében a panasz a bolseviki betörés idején szenvedett károkat illetőleg indokolatlan.

— A panaszolt hatóság határozatának második részében a panaszost — a csehszlovák hadsereg tagjainak jogellenes cselekményei folytán keletkezett kárainak megtérítését illetőleg — a kár okozóival szemben magánjogi útra utasította, vagyis nem ismerte el a saját hatáskörét, hogy erről az igényről határozhasson. A panasz ezzel szemben azt hozza föl, hogy a károkat a csehszlovák hadseregnek a tagjai nem mint magánszemélyek okozták, hanem maga a csehszlovák hadsereg okozta azokat s ebből azt következteti, hogy az ilyen kár megtérítésére vonatkozó igényről való döntés nem a bíróságok, hanem a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik.

— A vita magva az a kérdés, hogy a katonai igazgatás, illetőleg az állam kezeskedik-e az olyan jogellenes cselekményekért, amilyeneket a panaszos állításai szerint a hadsereg egyes tagjai elkövettek; erre a kérdésre adott válasszal elintézést nyer a hatáskör kérdése is. Az ilyen cselekményekkel okozott károk megtérítésére vonatkozó igény csakis pozitív jogszabály — vagy természetesen az erre illetékes szerv kifejezett igényemelése

— alapján létesülhet. Ilyen esetről itt nincs szó.

— Hogy az állam a véderő tagjainak Jogellenes cselekményeiért nem kezeskedik, amennyiben ilyen kezességet külön jogszabály nem Ír elő, az az alkotmánytörvény 92. §-ának rendelkezéseiből is kitűnik. Mert ha ez a rendelkezés még ott is, ahol a közhatalomnak — tehát maga az állam által bizonyos közhatalmi tényekre fölállított szerveknek — törvényellenes gyakorlásával okozott károkról beszól, külön törvény számára tartja fönn annak meghatározását, hogy mennyiben kezeskedik azokért az állam, annál Inkább volna szükséges olyan külön, törvényes előírás, amely az államnak a kezességi kötelezettségét állapítaná meg ama károkért, amelyek az állam tevékenységével

— mint amilyen a hadseregtartáa — csak egészen véletlen kapcsolatban vannak.

— Olyan jogszabály azonban, amely az államot ama károk megtérítésére kötelezné, amelyeket a magánszemélyeknek a hadsereg egyes tagjai okoztak, az érvényes jogrendben nincsen. Ha azonban nincsen ilyen jogszabály s így tehát, ha a károsultat az állammal szemben nem illeti meg kártérítési igény, úgy az ilyen vélt kártérítési igények csak a hadsereg egyes tagjai ellen és csakis olyan formában s ama határok között támaszthatók, mint bármely más magánszemélyekkel szemben, t. i. az érvényes magánjogi rendelkezések, illetőleg a polgári perrend alapján a rendes bíróságok előtt.

rTIlREK.----Fé

rfikönnyek

»..» férfi Mtu • NőOlyan most a lelkem, mint a hótengerbe fulladt, fehér, téli táj. Csak csupasz, élettelen iák me- redeznek az égnek: — emlékek, hogy valamikor nagyon-nagyon szerettem magát.

*

A vadrőzsabokor igy szólott a kismadárhoz: „Most jössz hozzám, mikor már mitsem adhatok?. — Mikor egyszerűen, teljes ruhámban díszelegtem, mikor vártalak: — mutatósabb, csillogóbb fákon daloltál. — Most már elment a nyár. — Rózsáimat letördelte az idő, lombjaim elhullottak, csak a —° tüskéim maradtak meg. És körülöttem és ágaim közt és fejemen itt sir már a Tél..."

•

A férfísziv olyan, mint az üvegházi növény. Csak addig él, amíg öntözik és melengetik. Ha egyszer kiszárad: — kísértetem visszajáró átka marad annak, aki elfelejtette, vagy nem akarta megöntözni.

Az asszony olyan, mint a virág: — annak a, pillangónak adja a mézét, aki — hamarább jön.

Kelembéri Sándor.

— A pápa ajándéka a magyarországi árvizká rosaltaknak. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pápa budapesti nunciusa utján lCO.OOfl lírát adományozott a magyar árvízkárosultaknak.

— Magyar nagyasszony halála Lengyel- országban. Divéki és kisbossányi özvegy DL véky Gyuláné született iglói Szonlágh Anna a lengyelországi Podvilk városban 70 éves korában meghalt Az elhunytban Divéky Adorján, volt lőcsei katolikus fögimnáziumi tanár, jelenleg varsói egyetemi tanár és annak öcs* cse, Ödön édesanyjukat gyászolják. Temetése január 2-án volt a podvilk? temetőben.

— Református magyarok kongresszusa Amerikában. Newyorki tudósitónk jelenti: Sebestyén Endre duquesnei ref. esperes föl* hívást bocsátott ki az Amerikában élő ma° gyár reformátusokhoz, hogy egy országos kongresszuson alakítsák meg a független amerikai magyar református egyházat

— Meghalt a „Garancia" biztosítóintézet igazgatója. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Richter Jenő, a megszűnt „Garancia" biztosítóintézet igazgatója, tegnap ötvenkétéves korában tüdőgyulladásban Pozsonyban elhunyt. Előbb a trencséni Hungária- biztosítóintézet titkára, majd 1923-ban a pozsonyi „Garancia" igazgatója lett. Halála nagy részvétet keltett. Temetése ma, pénteken volt nagy részvét mellett.

— Uj tilozéfiatanár a prágai német egyetemen. A Vossische Zeitung jelentése szerint Misch György dr., a götlingení egyetem filozófiai tanára, meghívást kapott a prágai német egyetemre. Miseb Wilhelm Diltheynek, a világhírű német filozófusnak veje és elsősorban a szellemtudományok elméletének kiváló művelője.

— Juzné Slovensko. Komáromi tudósítónk jelenti: Ezen a címen uj csehszlovák lap indult meg Komáromban, mely magát politikamentesnek nevezi, valójában azonban a legvastagabb sovinizmust és nemzetiségi elfogultságot árulja el már a beksözöntő számával is. Létjogát a „magyarok támadásai4* ellen való védekezéssel okolja meg, amire Komáromban valóban szükség is lehetne, de nem a csehszlovákoknak, hanem a magyarságnak. Mi úgy tudjuk, hogy a magyar alkalmazottak százait a csehszlovákok szorították ki a közhivatalokból, magyar iparos és magyar munkás nem kap keresetet tőlük, a betegsegélyző pénztár magyar alkalmazottait mind szélnek eresztették, a létszámcsökkentésnél közel 40 magyar alkalmazottat küldtek nyugdíjba. Két éve a csehszlovákok 300 magyar választó törlését kérték és most legújabban 107-nek a kihagyását követelik. E perfid játék a farkas és bárány meséjét juttatja eszünkbe. A Juzné Sloven- szkó meg fogja kapni a méltó választ beköszöntőjére. A szerkesztője Markovich Ede állami polgári iskolai tanár — a magyarnyelvű polgári iskolánál. A társadalmi békességen ekképpen dolgoznak a csehszlovákok. A magyarok és a szlovákok azonban átlátnak ezen a játékon.

— Halálozás, özv. Púlfíy Józsefué szül. Kis Leopoldina hetvenéves korában Nemeeócsán elhunyt. Temetése január 4-én folyt le nagy részvét mellett A nemesócsai családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Az állam nem téríti meg a bolseviki betöréskor okozott hadikárokat

„Kifejezett jogszabály nélkül a károsultnak nincsen közjogi igénye az állammal szemben ama károk megtérítésére, amelyek hadi cselekmények, vagy a véderő tagjainak jogellenes tettei következtében állottak elő. Ilyen előírás nincs az 1919. évi szlovenszkéi bolseviki betörés idejéig keletkezett hadikárokra vonatkozólag."

A legfelsőbb közigazgatási bíró ság 9792—1925. számú döntésű