Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-08 / 5. (1043.) szám

Péntek 1^26 jamiár 8. f^*i»iiiTTiT*iTTi*^ii'ffimMWi ranyiwwiTT^ i ~ | Szepesi Géza | 1852—1926 Rozsnyóról szomorú gyászhirt hoz a táviró, Szepesi Géza jászó-premontrei kano­nok, a rozsnyói társház jelenlegi főnöke, 74 éves korában csöndesen elhunyt. Csak a na­pokban volt aranymiséjének ünnepe s ezt a napot betegen,'karosszékben érte meg. A P. M. H. akkor hosszú cikkben méltatta Sze­pesi Gézának nagy érdemeit. A halálhír nem ért váratlanul, mégis a részvét igaz könnyeit fakasztja, mert olyan érdemes férfi távozóit közülünk, akinek kulturtevékeny­Magyar túszokat szednek Oroszországban Két volt magyar tisztet gazdasági kémkedés címén letartóztattak — A magyarországi po­rok eredményétől teszik függővé sorsakat Budapest, január 7. Oroszországból riasztó hire jön annak, hogy két volt magyar állampolgárt orosz te­rületen lévő munkahelyükről börtönbe hur­coltak és ott túszként fogva tartanak az orosz hatóságok. A fogságra vetett magyar Gelléri Sándor volt főhadnagy, aki a lutzki áttörésnél került fogságba. Rendkívül sok viszontagsá­gon és küzdelmen ment keresztül, mig végre a Fekete tenger partján révbe ért A német nagyipar itt hatalmas területet gyarmasitott és igen nagy hajózási vállalatot alapított De- rutra néven, amelynek a legnagyobb Fekete­tengeri kikötőkben vannak telepei. Gelléri Sándor Novorosziszkban igazgatója lett ennek a vállalatnak. Legutóbb levelet irt rokonai­nak és jelezte, hogy üzleti ügyben németor­szági látogatóival Batum-Tiflisz irányában kel útra. Ettől az időtől kezdve azután semmiféle hir nem érkezett Gelléri Sándorról, mig most sége nagy ériékeket termelt, aranyos humo­ra pedig mindnyájunkat íelüditeit. A Sze- pesség i'ia ő, Leibic városkának szülötte s szülővárosáról mindig a gyermek rajongó szeretelével emlékezett meg. A Spitkő-csa- lád két kiváló pedagógussal ajándékozta meg a kuliurát. Egy évtizeddel ezelőtt halt meg Spitkó Lajos főigazgató, az idősebbik íiu, a legjelesebb magyar filológusok és pedagógu­sok egyike. Szepesi Géza a kiváló magyar tanitórendbe, a jászói premontreiek közé lé­pett és ennek a nemes szerzetesrendnek volt 55 éven át hűséges, áldozatos fia. Mint pedagógus is nagy érdemeket szerzett, mate­matika volt a szakmája, de csaknem minden tantárgyat tanított s mindhárom premontrei főgimnáziumnak, a kassainak, rozsnyóinak s nagyváradinak volt hosszú ideig tanára, majd a rozsnyóinak igazgatója. Az uj rozs­nyói gimnázium felépítésében nagy része volt az ő fáradhatatlan munkájának. A rendi központban mint főszámvevő működött hosz- szu ideig s gyakorlati ismereteivel, gazda­sági tudásával jobb keze volt Takács Meny­hért prépost-preláíusnak. A háború előtt a kassai kir. konviktus kormányzójává nevez­ték ki s pedagógiai érdemeinek elismeréséül a király a Ferenc József-rend tiszti kereszt­jével tüntette ki. Szive mindig visszahúzta az iskolához, a tanárok, a „schulíuchsok“ s a nevető szemű gyermekek közé s a háború idején több hadbavonult rendtagot helyette­sített. Egy ideig Nagykaposon, Mécs László mostani állomáshelyén, lelkészkedett. A \ráltozott viszonyok Kassáról Jászóra, majd Rozsnyóra vitték. Meg kellett érnie rendje-' nek súlyos óráit s derűs lelküiete végtelen sokat szenvedett a sors csapásai alatt. Négy. generáció emlékezik rá vissza kegyelettel s deresfejü családapák mindig úgy fogják em­legetni: az az aranyos Szepesi bácsi. Kassa és Rozsnyó társadalma őszinte szivvel gyá­szolja nagy halottját. Masaryk elnök audienciára hívta a koalíciós pártok vezéreit rokonai a Derutra égjük hajóskapitányától levelet kaptak, amely a hosszú hallgatás szo­morú okát közli. A levélben megírja a hajóskapitány, hogy az oroszok Gelléri Sándort és egyik alkalmazottját, Hoffmann ■ Antal ma­gyar állampolgárt gazdasági kémke­dés címén elfogták és a rostod bör­tönbe szállították. Elfogatásuk bosszuállás s a két magyar túszt azért szerezte a Cseka, hogy ezáltal ma­gyarországi kommunista perek eredményét kedvezően igyekezzék befolyásolni. A két letartóztatott családja szerdán dél­ben- jelentette be a magyar külügyminiszté­riumban a két volt magyar tiszt letartóztatá­sát és a magyar kormány intervencióját kérte. SienM^ény agráralapra építi az magyar munkát Nagy beszédet tartott a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának losonci ülésén — „A magyar munka alapja a magyal falui" — Mz agrárprogram legsürgősebb teendői — „Egymásra van uteEira a gazda és éz iparos" — Gazdasági egyesületet alakítanak — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Bonyodalmak a szenátusi elnökség választása körül meg­Prága, január 7. A szenátus elnökségé­nek kérdése a koalícióban egyre nagyobb válságot idéz elő. Svekla békéltető tárgyalá­sai a rivális pártok között nem vezettek eredményre. A szocialista pártok legutóbbi tanácskozásaiból arra lehet következtetni, hogy a szociáldemokraták és a nemzeti szo­cialisták a szenátusban közös klubot alakíta­nak s így, mint a koalíciós szenátusi klubok legerősebbje, joggal igényelheti a szenátus elnöki székét. A cseh néppárt ilyen módon elesnék a szenátusi elnökségtől s most azzal fenyegetőzik, hogy ez esetben akadályokat fog gördíteni a képviselőházi elnökség vég­leges választása elé. A koalició e legújabb válsága olyan komoly méreteket öltött, hogy Masaryk elnök volt kénytelen közbelépni. Ma délben magához kérette a koalíciós pár­tok vezéreit, hogy megtárgyalja velük ezt a kényes kérdést. Politikai körökben remélik, hogy a köztársasági elnöknél folytatott tár­gyalások eredményre fognak vezetni. Pospisil Vilmos dr. lesz a nemzeti jegybank kormányzója ^ Prága, január 6. Pospisil Vilmos dr., a Prágai Takarékpénztárak vezérigazgatójának a nemzeti jegybank kormányzójává való ki­nevezése a legközelebbi napokban várható. Pospisil dr. 52 éves és 1802 óta áll a Taka­rékpénztárak élén, ahol mint gyakornok kezdte meg pályafutását. A háború alatt a cseh Maffia pénzügyi munkatársa volt, a há­ború után pedig Rasinnak legértékesebb segítőtársa. Már több nemzetközi pénzügyi konferencián képviselte a köztársaságot és jelenleg a pénzügyminisztérium bankhiva- tali bizottságának az alelüöke. Losonc, január 7. A Magyar Nemzeti Párt mezőgazdasági szakosztálya kedden délelőtt tiz órakor Lo­soncon tartotta nógrádi körzetének alakuló ülését a Vigadóban. A távollevő Szilassy Béla elnök helyett a gazdasági szakosztály országos ügyvezető al- elnöke, Fodor Jenő elnökölt és ismertette a szakosztály célját és munkatervét. Szabó Ist­ván gazdasági akadémiai tanár érdekes elő­adást tartott. Majd megalakítva a szakosz­tályt, megválasztották elnöknek Szilassy Béla földbirtokost, ' Losonc, társelnöknek Árvay Imre kisgazdát, Rapp és alelnöknek Rubint János Kisgazdát, Kelecsény, valamint a negy- ventagu választmányt. Kristóff Sándor főtitkár indítványára el­határozták a jelenlevő gazdák, hogy Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület címen politikamentes érdekvédelmi szervet létesítenek, melynek célja a növénytermesztés és állatte­nyésztés fejlesztése s tökéletesítése lesz. En­nek előkészítésére a gyűlés egy öttagú bizott­ságot küldött ki. A szépszámban megjelent gazdák lelkes ovációban részesítették a gyűlésre megérke­ző Szent-Ivány Józsefet, aki hatalmas beszéd­ben foglalkozott a Magyar Nemzeti Párt ki­építésével. Beszédét, melynek jelentősége és súlya meghaladta az átlagos politikai prog­rambeszédeket, az alábbiakban ismertetjük: A magyar nemzet gazdasági és szellemi jóléte , politikai súlya a politikának ered­ményei attól függnek, vájjon meg tudjuk-e teremteni az erős, termelő- képes, elégedett gazda- és földmivelő társadalmat? A magyar föld népe a nemzeti politika alapja A magyar föld népe és annak élén az egészséges, erős és anyagilag független kis­gazdatársadalom oly nagy erőt jelent a nem­zet életében, hogy ennek a társadalomnak erősítése, tagjai számának szaporítása min­den nemzeti politikának elsőrendű feladata. A forradalmak, a kommün és ezekkel kapcsolatos kilendülései a társadalomnak, a kalandoroskodás, a politikai hazardéria sok szennyese mind messze van a falu gazdané­pének leikétől s hogy mégis előfordulhatott az, hogy a kisgazdák közül sokan a szocializ­mus s a kommunizmus uj tanaiban lát­ták boldogulásukat, azért van, mert ez a társadalom — és ez súlyos hi­bája a magyarországi 67-es politi­kának — szervezetlenül, elhagyot­tan állott évtizedeken keresztül ak­kor, amikor a többi társadalmak elő­re léptek és haladtak, a magyar kisgazdák a maradi gazdálkodási rend és az adósságok terhét nyögve elmarad­tak ©s a háború után bekövetkező események minden tekintetben készületlenül találták. A politikai vezetőknek, tehát a müveit osztá­lyoknak lett volna feladata már reges-régen felvilágosítani, megszervezni, megerősíteni a kisgazdatársadalmat és kiemelni abbói a sötétségből, aemly még ma is egyik legjelleg­zetesebb tulajdonsága a falunak. Szégyene a magyar nemzetnek, hogy ezelőtt tiz évvel Nágymagyar országon összesen negvenezer szervezett gaz­da volt. Ebből — önök jól tudják — tízezer abban a gazdaszervezetben helyezkedett él, mely engem választott meg elnökévé, amely szervezetnek a lelke Fodor Jenő volt, aki most mint a Magyar Nemzeti Párt gazdaszak­osztályának ügyvezető alelnöke uj lelkesedés­sel, uj erővel, uj tapasztalatokkal lát hozzá ahhoz a munkához, melyet gazdaszervezete­ink felosztásakor kénytelen volt elhagyni. A magyar nemzeti párt éietrekeitése A Magyar Nemzeti Párt éietrekeitése a magyar föidmivelők és kisgazdák pártjának köszönhető, melynek tagjai megértették, hogy csak akkor fogjuk felemelhetni anyagilag és szellemileg a kisgazdatársadalmat, ha politi­kai erőinket megnöveljük s megadjuk a lehe­tőségét annak, hogy a többi magyar társadal­mak velük együtt segítsék a magyarság min­den része érdekében folyó munkánkat. A Magyar Nemzeti Pártnak nemzel- fentartó munkája pedig csak akkor fogja meghozni gyümölcsét, ha a nemzet nagy épületének szilárd, ter­mészetes alapját, a magyar földmive- löket képessé teszi arra, hogy az épület emeleteit elbírják. így tehát a Magyar Nemzeti Párt politi­kájának legfontosabb feladata az agrárprog­ram végrehajtására való törekvés, másszó­val anyagilag és szellemileg erős, egészséges, termelőképes kisgazdatársadalom létrehozá­sa. A szociális problémák jelentősége A szociális kérdések egész sora vonul fel a mai korban Európa minden államában. A munkanélküliség, az általános nyomor sok gondot okoz az államférfiaknak és kitűnő ta­lajt biztosit a kommunista és szocialista pár­tok agitációjának. A szociális bajokat azonban gazdasági, te­hát közjogi és nemzetközi jogi politikától mentes gazdasági politikával lehetne megoldani, amelynek egyetlen célja lehet, megszüntetni a nyomort, megszüntetni a szegénységet Vallom és meggyőződésem, hogy a nem­zet felemelkedését, a nemzeti harcok kikü­szöbölését és a nemzet* békét a gazdasági elé­gedettségen keresztül kell és lehet megaf kötni. A nemzeti párt politikájának az agrár- programot kell szolgálnia, amely nem osztálykarcot követel, nem azért akarja a mezőgazdaság erőinek gya­rapodását, hogy más osztályok felett uralkodjék, de azért, hogy minden­kinek, aki dolgozni akar, biztosítsa a tisztességes kenyeret. A mezőgazdaság követelései Ez az agrárprogram ismeretes. A mezőgazdaság a többi közgazdasá­gi ágakkal egyenlő faktorként kece­lendő és így azonos védelemben ré* szesitendő az állam bel- és külpoli­tikájában. A mezőgazdasági törvényhozás kérdései­ben a mezőgazdaság autonóm szerveinek meghallgatása soha sem mellőztessék. A me­zőgazdasági kamarák a legsürgősebben állí­tassanak fel és minden intézmény, szakisko­lák, szövetkezés, mezőgazdasági hitelintéze­tek, növény- és állattenyésztés irányítása, el­lenőrzése, vezetése a kamarákra bizassék. Az e célokra szánt állami támogatás egy összeg­ben adassék át e kamaráknak, megyek szük­ség szerint a gyakorlati céloknak megfelelően használják azt fel. A mezőgazdasági közigaz­gatás szakteendői kivétel nélkül a mezőgaz­dasági kamarákra bízassanak, egyéb ide tar­tozó gazdasági kérdésekben döntő befolyás biztosíttassák a mezőgazdasági kamaráknak. A kamarák nyelvi tagozódása szerint állitandók fel: ez a gazdasági viszonyoknak is megfelel. A mezőgazdasági vámvédelem szüksége Az agrárvámok a gazda vásárló- és termelő- képességét emelik és akkor a kereskedelem, ipar nem lesz tele panasszal a gyenge kará­csonyi vásár miatt — de emelik a termc’ési képességét is és az állam bevételei könnyeb­ben lesznek behajthatok s nem lesz szüség a terhes külföldi kölcsönökkel való operálásra és a cseh korona árfolyamának a polgárság bőrére való felhajtására. Mi a szabad világkereskedelem alap­ján állunk, mindaddig azonban, mig a vámhatárok fen- tartásával kell számolnunk, jogos és igazsá­gos az a követelés, hogy más közgazdasági ágakkal egyenlő védelemben részesüljünk. Ugyanez áll az adókra nézve is. A földreform szüksége A földbirtokreformra szükség van, de Dem úgy, hogy az a cseh nemzet nagyobbitá- sára használtassák fel, vagy korteseszköze legyen a kormánynak és nem azért, hogy a földbirtokososztályt kipusztitsa, vagy a sok munkásnak tisztességes kenyeret adó nagy­termelő nagybirtokokra nyomorgó telenese- ket hozzanak, de úgy, hogy anyagilag független, egészséges, erős kigazdaosztályt alapozzon meg, amelyik bőséges élelmet szállít a városoknak, amelyik tud adót fizetni és amelyik el tudja látni családját mindazzal, ami az emberi éle­tet magasabbra emeli. Nekünk termelési, kereskedelmi és szervezkedési szabadságra és nem gyámkodásra van szükségünk. Résztvesziink az épit& munkában rA mezőgazdasági kérdések területén hajlandók vagyunk az építő munkára a köztársaság minden nemzetben szervezeteivel együtt, sőt abból részt követelünk magunk részére, hiszen a magyar lakosság nagyobb része föld­mivelő gazda. Az agrár kapcsolatok kiépítésének egyik állomása a Mold­ván túli német gazdák szövetségének politikai pártjával való szoros kap­csolatunk is, mely egyébb nemzcU politikai előnyei mellettrA'* talon gazdasági jeie:>>óségii értékel 'elérd. A gazda társadalomból ki kell küszöböl­nünk a hibákat s meg kell nevelnünk a gyönyörű magyar munkára. Január 26-ára hívják össze a parlamentet? Svehla miniszterelnök megkezdte a kor­mány tagjaival és a politikai tényezőkkel a nemzetgyűlés legközelebbi munkaprogram­jának az előkészítését. A legnagyobb valószínűség szerint ja­nuár 26-ára hívják össze a parlament mindkét házát. Ez időig véglegesen tető alá kell hozni az állami tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a kormány a par­lament első ülésén akar beterjeszteni. A tör­vény végrehajtásával előálló hatszázmillió korona kiadást egyrészt takarékoskodás ut­ján, másrészt pedig a bevételek gyarapításá­val akarják fedezni, igy elsősorban a cukor­adó felemelésével. A szenátusi elnöki székért való harc a koalícióban még egyre tart. Sem a néppártiak, sem pedig a szocialista blokk nem akar eredeti álláspontjából en­gedni és mindketten ragaszkodnak ahhoz, hogy az ő táborukból kerüljön ki a szenátus elnöke. Hogyha a két tábor a jövő hétig nem tud megegyezni, úgy valószínű, hogy a szo­cialista pártok közös klubot alakítanak és igy a néppártiak kénytelenek lesznek defe- rálni előttük, mint a parlament legerősebb klubja előtt. A szenátus legkomolyabb szo­cialista elnökjelöltjeí Klofács és Soukup, kik valószínűleg felváltva fogják az elnöki tiszt­séget viselni. A minisztertanács péntekén tart ülést. Becbyne vasutügyi miniszter és Englis rénz- ügyminiszter, akik betegek voltak, már is­mét hivatalukban vannak. — 3

Next

/
Thumbnails
Contents