Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-05 / 3. (1041.) szám
1926 jannár 5. Kedd bpwm» -j amurnem A kisebbségi kérdés és Locarnó Beszélgetés Hugelmann professzorral, az osztrák Bundesrat alelnokével. Bocs, január 4. (A P. M. H. héci'i tudósitójá- t ő L) Az 1926. esztendő előreláthatólag a locarnoi megegyezés jegyében fog lezajlani. Németország várható csatlakozása a Népszövetséghez teljesen uj helyzetet fog teremteni Európában. Az osztrák politikai élet tényezői ezért nagy figyelemmel kisérik a fejleményeket, amelyektől azt várják, hogy Ausztria mégis csatlakozhat majd Németországhoz. A P. M. H. bécsi tudósitójának ma rendkivül érdekes nyilatkozatot van módjában közölnie Hugelmann Károly Gottfried dr. egyetemi tanártól, az osztrák szövetségi tanács (a felsőháznak, vagy szenátusnak megfelelő Bundesrat) alelnökétől. Hugelmann professzor az osztrák politika egyik legkiválóbb alakja. Kitűnő jogtudós és mint ilyen, pártjának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Éveken át főszerkesztője volt a „Deutsches Volksblatt“ cimü egykori napilapnak, majd az összeomlás óta első alelnöke a szövetségi tanácsnak. A keresztényszocialista pártban az úgynevezett republikánus frakciót vezeti és ezért sokan Seipel ellenlábasának tekintik. Tény az, hogy a Németországhoz való csatlakozás kérdésében inkább a nagynémet néppárt programmját és taktikáját hirdeti, mint saját pártjáét. Hugelmann professzor a beszélgetés során a következőkben fejtette ki véleményét a locarnoi megegyezés várható következményeiről. — Az elműt esztendő legnagyobb eseménye kétségkívül a locarnoi szerződés, amelynek következményeként a német birodalom legközelebb belép a Népszövetségbe és pedig mint a népszövetségi tanácsban helyet foglaló nagyhatalom. Ennek a készülő eseménynek nagy jelentősége van nemcsak Németországra, hanem a többi európai államokra is és ezek közül elsősorban Ausztriára. — Ausztria az összeomlás után elmulasztotta a Németországhoz való csatlakozás megvalósítását és igy a locarnoi szerződések nélkülünk jöttek létre. Ezért el kell ezeket fogadnunk és támogatnunk kell a német birodalmat, amelynek további politikáját Locarnó szabja meg. — Németország a népszövetségben aktív, politikát űzhet, ami természetesen nem zárja ki az elővigyázatosságot és okosságot. Németország a Népszövetségben nem csatlakozhatik egyetlen más vezető hatalomhoz, vagy ilyen által vezetett csoporthoz feltételek nélkül, Németországnak a Népszövetségben keresnie kell az érvényesülést, hogy maga is középpontja legyen egy olyan csoportnak, amelyhez nemzetileg rokon, vagy haslonlő érdekekkel bíró országok csatlakoznak. Mint egy ilyen csoport vezetője, a német birodalom fontos szerepet játszhat a népek életében. Az általa vezetendő csoport a többi csoportokhoz való viszonyát aszerint szabhatja majd meg, hegy ezek a csoportok milyen magatartást tanúsítanak a különböző követelésekkel szemben. — Németország legfontosabb népszövetségi problémája a kisebbségi kérdés, illetőleg a kisebbségek védelme. Németországnak nagy érdeke a kisebbségi kérdés rendezése, még pedig azért, mivel igen nagy számban élnek németek a legkülönbözőbb más államokban. A kisebbségi kérdés megoldása azonban nemcsak német, hanem európai érdek. A német birodalom, mint a népszövetségi tanács tagja, igen sokat tehet a kisebbségekért és mint a kisebbségek ügyvédje működhet a népszövetségben. — A másik nagy kérdés, amelyet Németország a népszövetségben keresztül vihet, Ausztriának Németországhoz való csatlakozása. Az antant még a gazdasági közeledés ellen is tiltakozik idegességből. Mindazonáltal okos politikával talán rá lehetne bírni az antantot, engedje meg, hogy Ausztria tanácsadói szavaSérvben szenved -#» Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here. comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rngónélküll sérvkötőnk, mely éjid ts hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanel! has-, hát- és mdlmelegitó JyWkötszerööz Braílslava, Buna-n. 51. Árjegyzék Ingyen A vidéki lelek még aznap elintéztetnek zattal résztvehessen a német birodalmi gyűlésben. Ennek megengedése nem ütközik bele a német birodalom alkotmányába, nem mond ellent a békeszeTződés rendelkezéseinek, amelyek meg oltják a formális csatlakozást és előírják Ausztria önállóságit Az érdekes nyilatkozat befejezésekor Hugelmann professzor hangsúlyozta, hogy a locarnoi megegyezés csakis ezeknek a kérdéseknek megoldásával tarthat majd számot arra, hogy a hábu,'-i utáni idők legnagyobb békemüvének tekintsük. Mussolini és Rivera után Pangalosz A görög miniszterelnök ünnepélyesen bejelenti a diktatúrát — A nagyszerű hadseregre támaszkodik — A diktátor első cselekedetei Athén, január 4. Pangalosz tábornok, akinek kezében pillanatnyilag a hatalom összpontosul, tegnap délután egy tiszti banketten, nyilvánosan kifejtette, hogy határozottan a diktatúra hive. Mussolini és Primo de Rivera példájára hivatkozott, akik két sülyedő. országot megmentettek és naggyá tettek, majd önmagát nevezte meg, mint alkalmas görög diktátort. Kijelentette, hogy a nemzetgyillést, amelynek január 10-én kellett volna összeülnie, bizonytalan időre elnapolja és egyáltalán nem szándéka parlamenttel kormányozni. A Journal értesülése szerint Pangalosz egyedül a hadseregre támaszkodik. A diktátor kijelentése szerint az ország egy-két hónapon belül oly flottával fog rendelkezni, amely biztosítja az egyeduralmat a Földközi tenger keleti részén. A görög hadsereg pedig már most is a legerősebb és a legjobban fölszerelt a Balkánon. London, január 4. Athéni lapok szerint a görög rendőrség az elmúlt napokban 400 kommunistát tartóztatott le az ország területén. A letartóztatásokat a diktatúra kihirdetésével hozzák összefüggésbe. A kommunistákat az égéi tenger egy szigetére deportálják. Athén, január 4. A ma reggeli lapok hivatalos kommünikét hoznak, amelyben a miniszterelnök bejelenti, hogy a szenátus esedékes választását nem tartják meg. Lemondott A bejelentés szerint egyes pártok magatartásából kitűnik, hogy a választásnak politikai színezetet akarnak adni, amit pedig az ország jelenlegi körülményei és a diktatúra kihirdetése következtében nem tűrhetnek. Ez okból a választásokat bizonytalan időre elhalasztják. A banketten, amelyet tegnap a köztársasági gárda Pangalosz miniszterelnök tiszteletére rendezett és amelyen a gárda parancsnokának pohárköszöntője után Pangalosz is fölszólalt, elhatározták a diktatúra kihirdetését. Pangalosz többek közölt a következőket mondotta: A hadsereg 1909 óta, amikor az országban megtörtént az első katonai forradalom, jóformán kizárólagosan intézte az ország sorsát. Neki volt köszönhető, hogy Nagy-Görögország megszületett. A parlamenti kormányzás volt az oka annak, hogy az országban belviszályok dühöngtek és Kisázsia elveszett. A viszályokat el kell kerülni az ország nyugodt élete érdekében s ezért okvetlenül a hadseregre kell bízni a vezetést. „Elhatároztam, hogy holnaptól kezdve vállalom a helyzettel járó felelősseget és a hadsereg erejére és bizalmára helyezkedve, megkísérlem a haza megmentését." A miniszter- elnöknek szavai viharos helyeslésre találták a lisztek között. Este a gárda ünnepi föl vonulást rendezett a városban s mindenütt éltette Panga oszt s a diktatúrát. ir kormány Zankov helyébe Lljapcsev kerül — Csak személyi változásról van szó, a mai kormányrendszer továbbra is megmarad Szófia, január 4. A király ma délután fogadta Zankov miniszterelnököt, továbbá Kulowot, a Sobranje elnökét és Lljapcsevet, a kormánypártok parlamenti klubjának vezetőjét. Zankovnak már hosszabb idő óta differenciái vannak a kormánypárttal. Hajlandónak mutatkozott ugyan arra, hogy á jelenlegi kormányt rekonstruálja, de kötötte magát Ká’rlov külügyminísztér3égéhez és Rüszév belügyminiszterségéhez. Mivel a kormánypárt nem szívesen látta e két minisztert, Zankov a tegnap délutáni audiencián beadta lemondását. Beavatott körök szerint ez a lemondás egyáltalán nem jeleht változást a bolgár belpolitikai rendszerben, a mostani kormánypártok továbbra is uralmon maradnak s csak személyi változásról van szó. A király azonnal megbízta Lljapcsevet, mint a kormánypárti klub elnökét és a pártok bizalmi emberét, az uj kormány megalakításával. Valószínűnek vehető, hogy az uj kormánynak megalakítása nem ütközik nehézségekbe. Lljapcsevben Bulgária kiváló nemzetgazdász- miniszterelnököt kap. 1866-ban született, mint újságíró számos demokrata lapnak volt munkatársa. Egyike azoknak, akik a bulgáriai szakszervezeti mozgalmat annakidején intézték. 1908-ban Malinov kormányában pénzügyminiszter volt s minisztersége alatt történt meg Bulgária függetlenségének proklamálása. Tiz év múlva abban a kabinetben, amelyet ismét Malinov alakított és amely Radosla- vovot követte, ugyancsak pénzügyminiszter volt. 1918-ban ő irta alá a szalonikii fegyverszünetet. Szófia, január 4. Ma reggel nyflválío^ágra hozzák az uj. kabinet listáját Lljapcsev miniszterelnök és belügyminiszter lesz, Madsarov külügyminiszter, Burov pénzügyminiszter, Sztojan Danev igazságügyminiszter, Molov közoktatásügyi miniszter. Vol- koy hadügyminiszter, Pulev pedig kereskedelemügyi miniszter. A kormányválság a kormánypárt egységét egyáltalában nem bontja meg s maga Zankov volt miniszterelnök is hii támogatója lesz az uj alakulatnak. A párt vezetői Zankovnak kifejezték köszöne tűket, hogy az ország legsúlyosabb idejében oly odaadással, energiával és körültekintéssel vezette az állam ügyeit. áz összes fóromon elbocsátott közalkalmazottak utolsó reménye A közigazgatási hatóság döntése ellen a rendes bíróságoknál jogorvoslással lehet élni — Folyó hó harmincegyediké az utolsó terminus — Akik elhalasztották a legfelsőbb bírósági panasz benyújtását, most perelhetik az államot Prága, január 4. Igaz ugyan, hogy a szlovenszkói és ru- szinszkói magyarság vezéreinek hétéves munkássága folytán az úgynevezett elbocsátott közalkalmazottak legnagyobb részei már megkapta nyugdiját, vagy legalább elvben elismertetett a nyugdijigényjogosultsága, igen sokan vannak azonban olyanok is, akik az összes fórumokon elutasításra találtak s a legfelsőbb közigazgatási bíróság is elvetette panaszukat s ezek tehetetlen kétségbeeséssel néztek a vigasztalan jövő elé. Az alkotmánytörvény százötödik paragrafusa, valamint eme paragrafus végrehajtása céljából hozott, 1925 október 15-én kelt 217. számú törvény módot ad arra, hogy ezek a végleg elutasított alkalmazottak mégegyszer kísérletet tegyenek nyugdíjigényüknek bírósági utón való érvényesítése érdekében. Az alkotmánytörvény idézett paragrafusa, amelyet egyébként a végrehajtási törvény első paragrafusának első bekezdése szószerint vesz át, a következőképpen hangzik: „Mindamaz esetekben, amelyekben az erre vonatkozólag kiadott törvények szerint közigazgatási hivatal határoz, magánjogi igényekről, az ezen határozat által érintett félnek jogában áll valamennyi jogorvoslati . eszköz kimerítése után az ezen igényekről hozott határozat orvoslását rendes birőság határozata utján szorgalmazni." Ez a rendelkezés azt mondja tulajdonképpen, hogy 1 • a közigazgatási hatóságoknak magánjogi érdeket sértő határozataival szemben az érdekelt fél a rendes bíróságnál kereshet jogvédelmet. Csak egészen röviden utalunk itt arra a tényre, hogy a közalkalmazottnak a jogviszonya az államhoz kettős, még pedig közjogi és magánjogi; ugyancsak köztudomású az is, hogy ez a magánjogi kapcsolat éppen a fizetésre és a nyugdíjra vonatkozik. Ha tehát a közigazgatási hatóság kedvezőtlenül döntött a tisztviselőnek magánjogi igényéről, úgy ennek joga van most a rendes bíróság utján szorgalmazni jogigényének megállapítását. Az idézett — végrehajtási törvény — harmadik bekezdése kimondja, hogy „ha az igényt a közigazgatási hivatal részben vagy egészben elutasította, a föl azt megállapítási. vagy egész, illetve részleges teljesítés iránti keresettel érvényesítheti. A második paragrafus a keresetlevél benyújtásának a határidőit tartalmazza, amelyek azonban az elbocsátott közalkalmazottakat nem érdeklik, mert a mát itt elintézett ügyek számára külön terminus van. Az elintézés alatt á’ió s a jövőben elintézendő ügyeknél a keresetlevelei a közigazgatási hivatal végérvényes határozatának kikézbesi** tése napjától számított kilencven napon belül kell benyújtani. A keresetlevelet a polgári perrendtar* tás szerint tárgyilag és helyileg illetékes bírósághoz kell benyújtani. A negyedik és ötödik paragrafus a bíróságok számára adminisztratív jellegű intézkedéseket tartalmaz. Nagyjelentőségű a hatodik paragrafus, amely lehetővé teszi a már régebben elutasított igények perlését; ez ugyanis a következőket mondja: „Azokban az esetekben, amelyekben a közigazgatási hivatal az alkotmánytörvény (1920—121. számú törvény) életbelépésének napja után és a jelen törvény életbelépésének napja előtt végérvényesen határozott, a keresetlevél, illetve az indítvány a jelen törvény életbelépése utáni továboi kilencven napon belül adható be a bírósághoz. A jelen törvény 1925 október 31-én lépett érvénybe, a régebben „végleg“ elutasított közalkalmazottak tehát folyó hó harmincegyedikéig adhatják be a keresetet a bírósághoz. A törvénynek eme rendelkezése lehetővé teszi tehát, hogy az elbocsátott közalkalmazottak bíróság utján érvényesítsék igényű-, két. A szlovenszkói magyar színészet jubileuma 1 négyezredik előadás Prága, január 4. Holnap este négyezredszer tart előadást a reprezentatív szlovenszkói magyar színtársulat s a rettenetesen mostoha körülmények között eltöltött utóbbi évek után reméljük, hogy ennek a jubileumnak erejéből hatalmas uj lendület támad s a diadalmas magyar szó, a diadalmas magyar színdarab ellenállhatatlanul megmarad a szlovenszkói magyarság számára. Mindnyájan tudjuk, mekkora akadályokat görditnek a szlovenszkói magyar színészet elé. A kormány évi öt millió korona segélyt juttat a köztársaság színészetének, de ebből az összegből egyetlen fillért sem lát a magyarság, holott a magyar kisebbség számának és adójának megfelelően legalább hét százalék illetné meg. A színészet, amennyire nevelő, békítő, kellemes és politikamentes művészet, annyira jól esik a háború utáni bajok között élő embereknek, különösen a köztársaság nem sok örömben osztozó magyarságának. Miért gáncsolni és elnyomni ezt a békés szórakozást? Sehol a világon nem tapasztalt torlaszokat építenek a magyar színészet elé. A rossz idénybeosztás, több szlovenszkói város mesterséges elzárása a lét vagy nem lét kérdésa elé kényszerítik színészetünket, amelynek még a romániainál is mostohább sors jutott. Pedig a színészet művészet s Faragó ék prágai vendégszereplése megmutatta, hogy a magyar szR nészet is az. Sőt a csehek lelkesedése és rajongása után maguk a prágai hivatott fórumok is elismerték, hogy a csehszlovák színészet, elsősorban a szellemes és temperamentumos operett terén, sokat tanulhat „a mi szlovenszkói magyarjainktól". Hát illő dolog meggátolni ezt a művészetet, melyben még a legsovinisztábbak sem találhattak „nemzeti" szempontból kivetnivalót itt Prágában? Azonban a kultúr terror sohasem szegheti szárnyát a magyar szónak, ha szlovenszkói közönségünk kitart a színészek mellett. Sajnos, az utóbbi időben nagyfokú elfásultság tapasztalható a magyar városokban és a vendégszereplő színészeket sehol sem támogatják kellőképpen. Elhisszük, hogy' az anyagi gondok, az életkörülmények nagy el- kedvetlenedést teremtenek, de éppen ezek az el- kedvetlenedések szűnnek meg, ha oly vehemens erővel kapcsolódhatunk be a magyar kultúra üdítő és emelő nívójába, mint azt a színház lehetősége megengedi. A színház szórakoztat és emel, elfeledteti a gondokat és büszkeséggel tölt, neveli, tartja, istápolja magyar nyelvünket és mindennél fényesebben bebizonyítja a magyar kultúra életre- hivatott magasságát. A mai jubileum alkalmával magyarságunkat ünnepélyesen fölszólítjuk színházaink támogatására. Saját becsületünk, sőt nemzeti létünk is bizonyos mértékben ettől á támogatástól függ. Mért mekkora döntő érvet kovácsolhat a nemzeti állam abból, ha a magyar színészet a részvétlenség következtében elfonnyad. A jubileumkor csak hálánkat fejezhetjük ki Faragó igazgató és színészei iránt, hogy oly kitartóan és bátran, nívósán és lelkesedéssel, modernül és mindennel lépést tartva állották meg a helyüket a nehéz évek alatt. Köszönjük a szórakoztatást, köszönjük a felejthetetlen estéket, köszönjük, hogy megismertettek a tőlünk elzárt Pest legújabb szenzációival s mi, prágai magyarok külön köszönjük, hogy oly diadalmasan mutatták be nemzetünk tehetségének egy ágát itt, az idegenben. A négyezredik előadás legyen csak kezdet, csak uj erőmén- tés és uj kiinduló pont. Jogi, ügyvédi vizsgáját most még Magyarországon megszerezheti elfoglalisága háboritlansága mellett Dr. Siöivini dyisia ügyvád jogi sző m ir ári üid á b a n Budapest Dohány-u. 83. 2 _______
