Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-05 / 3. (1041.) szám

^RMEAItMACftAR-HfRTiAR 3 Kedd 1926 január 5. e.'. " a .1 ..ÍÜL-E1".I .Lilláid A Helouan fedélzetén Trta Dobay István. Alexandria, 1925. dec. Szekérszámra cipelik a frissen vágott fenyőfát a triesti kikötőbe. A legridegebb Karsztból a trópikus éghajlatú Afrikába. Pálma, narancs, datolya terem bőven a Nílus partján, — a fenyő csak mint vendég szerepel karácsony táján a Szahara szomszédsá­gában. Nagy a becse, magas az értéke Alexandriában, Cairoban, Assouanban: szépen megtermett fácská- ért két-líárom egyptomi fontot is elkér az ott ünneplő európaitól az élelmes görög vagy örmény kereskedő. Némi meghatottsággal járják körül a fedélzeten felhalmozott fenyőtömeget a Helouan utasaim, leg­többje lopva odanyúl, gomblyukba valót tép, s bol­dogan szagolgatja az illatos tüskét. Harmincegyedik tengeri utam a tengerek leggo- hosszabbika volt. Rövid jellemzésül csak annyit, hogy az első huszonnégy órai rémes út után Brin- disibe érve, hat órát kellett vesztegelnünk a kikö­tőben, toronymagasságú hullámok zárták el a kikötő bejáratát, s végre is csak vezető hajók segítségé­vel tudtunk nagynehezen a nyílt tengerre vergődni, melynek borzalmas felületén, derék Helouanunk hősiesen küzdve viharral, vésszel, hullámok árada­tával, — nyiltegyenesen vágott a görög partok felé. Ronggyá tépve hevert szanaszét mindenki. Ezerkilencszáztizenötben a Dardanella harcok idején, Gallipoli környékén láttam egy nem sike­rült angol-francia roham után ilyen hullámokkal fedett csatateret, — de mi volt ez az 1925. decem­ber ötödiki hullámerőhöz képest a szép Helouan fedélzetén!! Ott vértócsák és hősi halottak, — itt siralmasan vonagló angol missek és tragikomikusán lihegő kecskeszakállas franciák hevertek szerteszét. „lucunda est memória praeteritorum malorum“ most már szívesen mesélek a szörnyű órákról, me­lyeknél borzasztóbbakra egyetlen tengeri utam fo­lyamán sem emlékszem. A két hét előtt Sicilia déli partjai körül végigro­hant tengeri cyklon fiókkiadása volt a tegnapi vihar. Szerencsére csak a szelébe keveredtünk, maga a cyklon, a „iromba maritima“ néven ismert tengeri rém illedelmes távolságból, Kephalonia sziget partjai felől gyönyörködtette a Helouan ko­rán kelő utasait. Mintha gránát vágna a tengerbe, sötét füstoszlop nyu.t a piszokságra felhőkből a mélybe, s kavarta többemelet magasságnyira a háborgó víztömeget. Jaj annak a hajónak, mely e szörnyű táncforga­tagba kerül, halálos öleléssel vonja feneketlen sir- gödrébe a tenger. Ám mintha olajjal öntötték volna nyakon Kréta szigete körül a háborgó Neptunt, — fagy, köd, vihar finom meleg esőbe olvadt szét, — százfelé repedezett a sötét felhőtakaró szokatlan decem­beri szivárványt festve az égre, megjelent az áldást, meleget, jókedvet árasztó első déli napsugár. Min­denki a fedélzetre sietett. Hátunk mögött hagytuk a göthös vén Európát, a közeledő partok felől meleg | hullámokat hömpölygetett a friss afrikai szél. ' S mintha az első két nap mulasztásait akarnák pótolni, szinte pajkosan jókedvű mindenki, — tánc, ének, nevetés a hajó minden zugában, az angolok persze tízféle bolondabbnál-bolondabb sportlehető­séget eszelnek ki, egy a jó kedvében mindenkit felülmúló horihorgás vörös uj selyem pyjamá- ját ajánlja fel árbócmászásnál első díjul, egy másik nagy csomó virágot kerít, s azzal dobálja meg a tánc­verseny győzteseit. Bejárom a harmadik osztály helyiségeit is, s ér­deklődéssel hallgatom a fedélközi utasok beszélge­tését. Csomó orosz zsidó utazik a hajón. Kiván­dorlók. Palesztinába igyekeznek. Keservesen pa­naszkodnak az oroszországi állapotokról. Dehogy van ott, — mondják — jó dolga a zsidónak, min­denki nyomorog, csak néhány ezer hatalomban ülő bolsevista fürdik tejben-vajban, mézben, a senki emberekkel nem törődnek, azokat ma jobban szipolyozzák mint a régi cári időkben. S mit gondolnak — kérdem — meddig tart még a szovjetek uralma? Ha Európa nem kap észbe — felelik dühbe tor­zult arccal — akárcsak egy nagy karéj kenyeret, először Oroszországot falják keresztül s ha ezt el­fogyasztották, Ázsián, Kínán, Indián másznak végig, de azután Európa kerül sorra, s akkor azután jaj az egész világnak, mert ekkor már nem emberek, csak vadállatok fogják az emberiség sorsát intézni. Egy, — egyetlen mód van az emberiség megmen­tésére — szólt közbe egy rabbiszerű, okos nézésű öreg zsidó — ha az európai államok véd és dacszö­vetséget kötnek, közös hadsereget szerveznek, a vezetést a németekre bízzák s úgy indulnak el Oroszország, illetve a kommunisták ellen. Magasra kitárt karokkkal héber szavakat mor­molva zúgtak, hajlongtak a bölcs rabbi haragos szavaira a körénk sereglett többiek. Hátborzongatóan kellemetlen érzéssel távoztam közükből. Mi minden vár még ebben a században erre a szerencsétlen földgömbre 1 Ha majd milliók evek óta lekötött elkeseredése utat tör: micsoda mészárlás, vérontás fog itt még folyni. Vissza a hajó másik, szebbik, boldogabb oldalára! A délutáni teát szervírozzák a felső verandán, csomó háromnapos uj ismerőssel kerek asztal köré telepszünk. Két amerikai, egy bagdadi állomásra igyekvő angol repülőtiszt, s háromévi ottartózkodás után a cambridgei egyetemről vakációra hazautazó két egyptomi diák, alkotja társaságunkat. H. A. Rahim bej előkelő pasának a fia, az egyp­tomi földbirtokviszonyokról tart érdekes előadást. — A birtokosok, — meséli,— kis parcellákra osztva adják a fellahoknak Egyptom kert- és föld­műveléssel foglalkozó parasztjaink bérbe föld­jüket. A bérösszeg nagysága vidékenkint változik. Aussouan táján 8—-10, Cairó közelében húsz, sőt ftUaAáAiáAAaiU&AAUUUAAiUA Sorsjcfluchcl «, mindenki csak pSpieriit és Tsa MMzá&an vesz, DratísltiVa, Paünlísiő ol. Telefon 1920 és 2388. infT?ivvmmfffvf?TTfiüinify huszonöt egyptomi fontot is fizetnek holdankint. Az egyptomi font értéke circa 70 cseh korona, könnyű kiszámítani micsoda horribilis hozadéka van Egyptomban a földnek. Ciró mellett, ahol főleg kerti célokra hasz­nálják 400 font, Alexandria és Cairó között, a Ní­lus déltájában 200—300 font, felső Egyptomban 50—100 font holdankint a föld ára. Majd egyébb más, Egyptomra vonatkozó érde­kes dologra fordult a szó, s a mi egyptomi bará­tunk mind lelkesebben mesél hazája szépségeiről. Majd elhallgat s a sötétség beálltával mind nyug­talanabbá válik. Afrika közeledtét érezte meg Kelet idegenbe szakadt embere. Felugrott, kitárta az ablakszárnyakat, s szinte magából kikelve kiál­tozta : — Alexandria! olt-ott, látják? már csillognak a parti fények, gyerünk a fedélzetre, Egyptom partjait látni! S rohant kifelé. Három évi angol nevelés rákényszeritett „self control“-ját egy' pillanat alatt darabokra törte az Afrikából felénk suhogó otthoni szél. Egész Európában katasztrofális áradások Középnémetország, Belgium és Hollandia nagyrcsze viz alatt ­nap óta áll a viz — Milliárdos károk Egy városban negyven Frankfurt, január 4. A középnémetorszá­gi áradások napról-napra veszedelmesebb méreteket öltenek. Minden vidékről rettene­tes pusztításokat jelentenek. A Maina apadt ugyan, most azonban a Weser és a Wera áradtak ki. Több város utcáin egy méteres viz áll. A legnagyobb pusztítást Quedlinburgból jelentik. Brüsszel, január 4. Belgiumban az árvi­zek valóságos nemzeti szerencsétlenséget okoz­tak. Namur, Huyt, Dinant, Lüttich és Seraing környékén az árviz nagyobbarányu, mint 1880-ban volt. Lüttichben a viz behatolt a ka- nalizáció csatornáiban s innét árasztotta el az egész belvárost. Az üzleteket és a gyárakat be kellett zár­ni s a lakosság két napig nem jutott ke­nyérhez, ami majdnem pánikot okozott. Namurban és Binansban a gáz és a villa- mosmtiveket is elpusztította az ár, úgyhogy e városok és környékük világítás nélkül áll. A vasúti forgalom szünetel. Az eső még egyre tart, úgy hogy újabb áradásokkal kell szá­molni. Az anyagi kárt egyedül Brüsszelben húsz millió frankra becsülik. Amszterdam, január 4. A belga árvízhez hasonlóan Hollandiában is katasztrofális kö­vetkezményekkel járt az elmúlt napok rendkí­vüli esőzése és hirtelen hóolvadása. Maastrich városa csütörtök óta el van zár­va a külvilágtól. Keletbrabant csaknem teljesen viz alatt áll. Venlóban négy ember a hullámokban lel­te halálát A lakosság pánikszerűen és egész ingóságát hátrahagyva menekült a veszélyez­tetett helyekről. Skutari, január 4. Virbasar városát a Skutari tó áradása teljesen elöntötte. A város negyven nap óta viz alatt áll s a lakosság kénytelen volt a közeli hegyek­ben menekülni, ahol a legnagyobb nélkü­lözésekkel küzd. Lemberg, január 4. A Pruth, Dnyeszter és Ceremocs áradása tovább tart Kolomea és Borota még mindig viz alatt állanak. A román trónörököst száműzték A romantikus királyi herceg titokzatos szerepe világosodik — Puccsot tervezett Bratianu diktatúrája ellen — A herceg és a varietépriraadonna szerelmi regénye — Károlyt gondnokság alá akarták helyezni és szanatóriumba internálni. — Az extrénörökosi Monastireanu-nak fogják hívni — A P. M. H. eredeti tudósítása — & Bukarest, január 4. Á román főváros sajtója egyhangúlag sajnálkozik a népszerű s főleg az ellenzéki körökben, sőt az erdélyi magyarság előtt is közkedvelt trónörökös lemondása fölött. A román nemzetgyűlés ma ratifikálja a le­mondást A bukaresti sajtó hosszú cikkekben fog­lalkozik azokkal az ellentétekkel, amelyek a a legutóbbi időben Károly trónörökös és Bratianu Jonel kormányelnök között felme­rültek. A Lupta leleplezései élénk fényt vetnek arra a viszonyra, amely a román trón örököse és „Románia diktátora" között fennáll. A lap szerint még a múlt év szeptembe­rében történt hogy a trónörökös meghívót kapott Mafalda olasz hercegnő esküvőjére. Bratianu meg akarta akadályozni a trónörökösnek Racconigibe való utazását, ahol az esküvői szertartás lefolyt, azzal az indokolással, hogy Olaszország még nem irta alá a Besszarábiának Romániához történt csatolásáról szóló jegyzőkönyvet. A trónörökös úgy találta, hogy ennek a politikai ténynek semmi köze ahhoz az ud­variassági aktushoz, amely eleget tesz ai olasz udvar meghívásának — és a prágai légügyi kongresszusról egye­nesen Racconigibe utazott az esküvőre. A kormányelnök még a királlyal is szembeszállt, amikor az az elmúlt nyáron Velencét látogatta meg s elfogadta az olasz nép ovációját. A miniszterelnök tüntetőleg utazott el Karlsbadba három nappal a király haza­érkezése előtt Az uralkodó egyszerűen nem vette tudomá­sul a miniszterelnök haragját, mert ha figye­lembe veszi, akkor azonnal el kellett volna bocsátania őt, aki azt hiszi, hogy diktatúrája még a királyi palota küszöbén sem szűnik meg. Ezt a diktatúrára való törekvést azonban kevésbé honorálta a trónörökös, aki, mint fiatal ember, nem tanúsít vele szemben any- nyi türelmet és filozófikus iróniát, mint Fer- dinánd király. A trónörökös megelégelte Bratianu dik­tatórikus allűrjeit, amelyek most hágtak tetőpontjukra azzal, hogy a trónörökös távollétében a miniszter- elnök vizsgálat alá vette azokat a tiszteket, akik tagjai voltak a repülőgépeket átvevő bizottságnak, akik pedig a trónörökös köz- j vétlen parancsnoksága alatt állanak. Ezzel aztán teljessé lett a szakítás Károly herceg és a kormányelnök között. Bratianu Jonel az esettel kapcsolatban jónak látta a közvéleményben olyan híreket elhelyezni, amelyek a trónörökös személyét kíméletlenül támadják. Kormányválság és diktatúra? A miniszterelnök és a lemondott trón­örökös közti ellentét a király betegsége ide­jén mélyült ki, mikor a régenstanács szer­vezéséről volt szó. A hármastagu tanács a trónörökösből, Mária királynéból és Bratia- nuból állott volna. A trónörökös azonban kereken meg­vétózta Bratiannt és az ellenzék vezéré­hez, Avarescn tábornokhoz ragaszkodott A királynő azonban kitartott kegyence, Bra­tianu mellett. Politikai körökben attól félnek, hogy a trónörökös lemondása súlyos belpoliti­kai következményeket von maga után az országban s a kormány állását is meg­rendíti. Tavasszal lesznek ugyanis az általá­nos választások és alaposnak látszik az az aggodalom, hogy a kényes politikai küzde­lembe a trónörökös kérdését is beleviszik és az ellenzéknek ez éles fegyver lesz a kezében a mostani kormány ellen. Egyes körök diktatúrát kívánnak, amitől Bra­tianu miniszterelnök egyáltalán nem idegenkedik. Károlyt száműzték Londonból táviratozzák: Károly extrón- örököst a lemondáson kívül irásbelileg arra is kötelezték, hogy a legközelebbi tíz esztendő alatt külföldön fog tartózkodni, hacsak a király másként nem intézkedik. Hir szerint lemondása nem önkéntes. A le­mondás ellenértékéül megengedték neki, hogy elválhasson második feleségétől, Ilona görög királyi hercegnőtől, azonkívül magas apanázst kap. Bukarest legszebb nője Londonban az extrónörökös legújabb szerelmi történetét kommentálják. Károly, aki anyjának temperamentumát örökölte, hónapokkal ezelőtt egy híres bukaresti szí­nésznőbe, helyesebben varietéénekesnőbe szeretett bele. Ez a hölgy állítólag Bukarest legszebb nője és rendkívüli szépségéről is­meretes. A nőt Pateánunak hívják. Monastireanu lesz a trónörökös neve Berlin, január 4. A Montagspost jelenti ; Bukarestből: A királyi ház minisztere Ve­lencéből újabb levelet hozott Károly extrón- örököstől, melyben azt kéri, hogy a Scarlat (románul Ká­roly) Monastireanu nevet vehesse fel. Monastireanunak hívják ugyanis az extrőn- örökös birtokát. Azonkívül Károly három levelet intézett a királyi családhoz, egyet a királyhoz, egyet a királynéhoz és eget fele­ségéhez. Az utóbbiban bejelenti, hogy a vele való házaséletct megszünteti, soha vissza nem tér hozzá és teljes szabadsá­got nynjt az asszonynak a válás iránti lépések megtételére. Mikor a miniszterelnök és a román patri- archa a koronatanács döntése után felkeres­te Ilona hercegnőt és vigasztalni próbálta, az extrónörökös neje német nyelven ennyit mondott: — Bár meghaltam volna, higyjék el, én mindenben ártatlan vagyok. Károly internálás elől menekült? A Welt am Montag jelenti zürichi for­rásból: A román extrónörökösnek Bukarest­ből valósággal menekülnie kellett, mert számolnia kellett az internálás lehetősé­gével. Bukarestben felhalmozódtak a panaszok a trónörökös erőszaktételei miatt és a kormány ártalmatlanná akarta őt tenni olyan okokból kifolyólag, amiket egyelőre titokban tartanak. A bázeli lap tudósítása szerint rendkívül sokat sejttet az a körülmény, hogy a koronatanácson az országos koronaügyész és az állami elmegyógyá­szati klinika igazgatója is résztvett. Egy trónt az adott szóért A Petit Journal azt a fantasztikus hirt közli, hogy a volt trónörökös fegyveres felkelést készített elő a mostani rezsim letöré­sére. A román parasztok élén akart be­vonulni Bukarestbe, hogy államcsínyt kövessen el Bratianu és a király ellen. A párisi román követség azonban cáfolja, hogy a királyi család és a trónörökös kö­zött ellentétek lettek volna, valamint azt is, hogy a lemondás közvetlen oka a repülő­tisztek panamaügye lenne. Ezzel szemben más lapok azt közük, hogy Károly, mint a román hadiaviatika főparancsnoka, szavát adta a Focker-panamában szereplő tisztek­nek, hogy minden befolyásával födni fogja őket. Mikor a kormány, felhasználva külföldi távollétét, a tiszteket mégis pörbefogta, sza­vát nem tudta betartani s igy nem maradt más hátra neki, mint a visszavonulás. A király is le akart mondani Bukarest, január 4. Bukarestben az a hir járja, hogy Károly elhatározása annyira lesújtó volt az egész királyi udvarra, hogy Ferdinánd király maga is a lemondás gondolatával foglalkozott. Egyedül Mária királyné energikus közbe­lépésének tulajdonítható, hogy a király el­állóit tervétől. Mit mond a szép Zizi? Páris, január 4. A Daily Mail levelezője szerint Károlyt a legnagyobb valószínűség­gel rákényszeritették a trónörökösödési jog­ról való lemondásra. Amidőn a milánói konzul a korona- tanács határozatát közölte, Károly igen meglepődött s nem tudott ura maradni idegeinek, A Matin bukaresti információi szerint Ká­roly szerelmi kalandjainak kissé frivol jelle­gük van. A Poeple interjút közöl Károly első feleségétől, Zizitől, aki a többek között a következőket mondta: — Nem tudom, hogy a történtek mit je­lentsenek, de remélem, hogy a trónörökösre és reám nézve, azok után, amit mi szenved­tünk, csak jót hozhatnak. A királyi udvar jóval-rosszal kapacitált engem és magas kárpótlást ajánlott fel, ha elválok Károly hercegtől. A trónörökössel ugv bántak, mint egy közönséges bakával, aki valami rosszat követett el. Végül a dinasztia érdekében mind a ketten ■ engedtünk a nyomásnak. Részemről sajná­• lom Ilona hercegnőt, aki sorsának áldozata > lesz. Károly szilveszterkor Párisban i pezsgőzött A Chicago Tribüné párisi lapja Írja, > hogy Szilveszter éjjelén az egykori Károly > herceg már mint polgárember a Montmartre i egy fényesen kivilágított kávéházában mula- , tott pezsgő mellett fivérével, Miklós herceg­■ gél, több barátjával és barátnőjével. Pontban 5, éjfélkor l a volt trónörökös pohárköszöntöt mon­dott fiának egészségére, aki a román királyi trónt örökölni fogja. ‘ A tószt után a volt trónörökös a parketten i táncra perdült és a legmodernebb táncokat * nagy eleganciával járta.

Next

/
Thumbnails
Contents