Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-31 / 25. (1063.) szám

Vasárnap 1926 január 31 VStnt! 'Tü\r: WWSt-WrWfftf -T5«r^9C3«n ^MGAItMACfV.JVtí-HfríT.AP —■B8S—■ Katolikus magyar püspökség Irta: Alapy Gyula. A szlovák néppárttal való tárgyalások at­moszférájának .enyhítésére a közvéleménybe beledobták a cseh néppárt részéről a Rómá­val való megegyezés lehetőségét, a szloven- szkói egyházmegyék rendezését és a lefoglalt egyházi birtokok zár alól való feloldását. Ezek azok a csalétkek, amelyeknek a szlovák néppártok a szélső ellenzéki álláspontból a j guvernementális reálpolitika oldalára kellene j átbillentem. Ehhez némi közigazgatási és! gazdasági engedmény és kiépülne az arany- j hid, amelyen keresztül Hlinka és pártja át­vonulna Srámek—Kordácsék frontjára. Ha fi­gyelemmel olvassuk azt a hirt, hogy a szlo- venszkói püspöki kar is támogatja ezt a poli­tikai gondolatot, akkor nincsen kizárva annak a lehetősége, hogy Svehla két konkordátumot köt egyszerre: Rómával és Rózsaheggyel. A szlovenszkői katolikus egyház kérdése a legnagyobb mértékben rendezetlen. Az esz­tergomi főegyházmegyének területe oroszlán részében Dunán innen terül el és birtokai is itt feküsznek. A 100.000 lioldnyi egyházi bir­tok pedig csaknem teljesen szinmagyar terü­leten van. A leendő pozsonyi vagy nagyszom­bati érsek és káptalanja tehát százezer ka­taszteri hold magyar földhöz és vele három- százezer magyar hívőhöz jut. Hasonló a hely­zet a rozsnyói és kassai püspökségek terüle­tén is. A konkordátumnak a joghatóság ren­dezésén kivül a területtel együtt a birtok­kérdést is meg kell oldani, amelyhez a Vati­kánon kivül a csehszlovák és magyar kormá­nyok megegyezése is szükséges. Most elvonatkozva ennek a kérdésnek a miként való megoldásától, az a kérdés tolul előtérbe, milyen lesz az esztergomi főegy- házmegvei katolikus magyarság helyzete a megvezés után? A cseh püspöki karnak és a kormánynak az álláspontja ebben a kérdés­ben ismeretes. A közigazgatási recipe szerint akarnák a magyar kisebbségi kérdést megol­dani az egyházmegyék kikerekitésénél is oly­képpen, hegy az esztergomi főegyházmegye nógrádi magyarságát a rozsnyói, a mátyás­földit a nyitrai és a csallóközit a nagyszom­bati egyházmegyéhez csatolnák és igy vágnák el a magyar püspökség útját. Háromszázezer magyar katolikus egy tömbben olyan tömeget jelent, amely feltét­lenül igényelheti az önálló püspökséget a ma­ga számára A katolikus magyar lakosság a nagyszombati érseki vikáriátus területén már évekkel korábban kinyilvánította erre irá­nyuló akaratát. Megalakult a katolikus nagy- bizottság, mely a katolikus egyházközségek és iskolaszékek delegátusaiból megválasztva, élénk figyelemmel kiséri ennek az egyház­megyének minden ügyét, a papképzéstől, az egyházi vagyon szekvesztrálásától kezdve a püspökségig. A magyar püspökséghez való ragaszko­dása egyet jelent nemzetéhez és fajához való ragaszkodásával. Ugyancsak az okok késztetik arra is, hogy a katolikus magyar iskolához és a katolikus magyar lelkészkedő papsághoz ragaszkodjék. Hogy ezen a téren milyen em­berfeletti küzdelmet folytat, annak illusztrálá­sára elég azt felemlíteni, hogy a magyar pap­képzés céljait szolgáló komáromi kisszeminá- riumot 126 magyar plébánia adományaiból tartják fenn harmadik esztendeje akkor, ami­kor erre a célra bőven telnék a zár alá vett egyházi javak tízezer holdjaiból, mint célva- gyonból. Ámde a kormány csak a nagyszom­bati szlovák papságot képző szemináriumra folyósít igen szűkösen költségeket, de már a nagyszombati püspök-adminisztrátortól, aki pedig politikamentesen teljesiti nehéz felada­tát, megtagadja még létfentartási költségei­nek folyósítását is. Az államfordulat után Szíovenszkóból eltávolították a nyitrai, besztercebányai és szepesi püspököket magyarságuk miatt és azért, mert nem bírták „a nép nyelvét". Ez a mi egyik indokunk a magyar püspökség fel­állítására, hogy a főpásztor legyen a magyar népből való, aki annak lelkét megérti és ah­hoz közel áll. Jogunk van ehhez a békeszer­ződésben biztosított kisebbségi jogok alapján is, mely nemzetiségünk számaránya szerint kulturális és egyházi téren egyaránt biztosítja fajunk jogait. Végül a Szent István alapította első magyar püspökség vagyona azért fekszik magyar nyelvterületen, hogy ez magyar püs­pökség fentartását biztosítsa. El kell ezeket mondani most, amidőn ta­lán a közeljövőben egyezkednek felőlünk és mindenesetre nélkülünk. A magyar püspök­ség gondolatát egyébként nemcsak a cseh és szlovák püspöki karnak előre is sejthető ál­lásfoglalása fogja eldönteni, hanem abba Ró­ma is bele fog szólni, hogy abban kimondja az utolsó, döntőszót, amellyel — Róma locuta — causa finita — a magyar püspökség ügye eldől jobbra vagy balra. Hí szlovák néppárt aláírta az ellenzék Javaslatát a parlament összehívására Stefanek inkább Jó konkordátumot akar, mint rossz elválasztást — Egységes a szlovák néppárt Prága, január 30. Parlamenti tudósítónk jelenti: Parlamenti körökben a mai nap legnagyobb szenzációja, hogy a szlovák néppárt képviselői és szenátorai aláírták a német szociáldemokratapárt javaslatát a ház összehívására. Adélutáni cseh lapok még ma is azt írták, hogy a német ellenzék akciója balul ütött ki, mert Hlinkáék nem Írják alá a javasla­tot. A tények azonban az ellenkezőjét bizonyítják. Minthogy most már jóval több, mint százhúsz képviselő és hatvan szenátor irta alá a német szocialisták javaslatát, a párt még ma délután vagy legkésőbb hétfőn délelőtt átnyújtja a javaslatot a két ház el­nökségének. A házszabályok értelmében az elnökségnek három napon belül össze kell hív­nia a parlamentet, de — értesülésünk szerint — a koalíció máris talált kibúvót és a legna­gyobb valószínűség szerint nem fogja respektálni az ellenzék követelését. Valódi Zwack-féle Unicum ff a skolsky referál élén végzett munkáját jelle­mezte. A szlovák néppárt hivatalos lapja mai ve­zércikkében rámutat arra, hogy a végrehajtó­bizottság ülése megdöntötte azokat a tenden­ciózus híreket, mintha a szlovák néppártban válság lenne. A párt ma egységesebb és erősebb, mint volt bármikor. Egy másik cikkében foglalkozik a Slovák a néppárt háromtagú bizottságának Kállay miniszternél való intervenciójával. Hlinka, Tiso és Labaj dr. Kállayt arra kérték, hogy a választási plakátok terjesztéséért elitéit pártemberek amnesztiát kapjanak. Kállay megígérte a küldöttségnek, hogy a néppárt kérését az illetékes minisztériumnál pártfo­golni fogja. Svehla és a néppárt Koalíciós körökben élénken kommentál- | ják a szlovák néppárt pozsonyi határozatának ama részét, amely szerint a néppárt elnök- , sége a jövő hét folyamán Prágába jön, hogy felvegye a kormánnyal a tárgyalásokat. Egyesek úgy állítják be a dolgot, hogy Svehla egyáltalán nem lesz hajlandó ve­lük tárgyalni, mások viszont azon a véle­ményen vannak, hogy egyetlen minisz­terelnök sem utasíthatja el azt a pártot, amely dolgozni akar. Ha csak részben is sikerül a szlovák nép­pártot a koalíció részére megnyerni, akkor a szenátus elnökségének kérdését is simán ren­dezhetik, mert egészen bizonyos, hogy a vá­lasztásnál a szlovák néppárt a cseh néppárti Hrubánra fog szavazni és igy a szocialisták kisebbségben maradnak. A ruszin szkói magyar színészet megmentéséért Községi szubvenció és társadalmi segítség nélkül a ruszinszkói magyar színtársulat fenn nem tartható azokat a városokat, melyek sziniszezont igényelnek, évi rendes kulturális segély beállítására hívjuk fel. A városok képviselőtestületei ezt a kulturá­lis segélyt megszavazzák s remélhető, hogy az felsőbb jóváhagyást is nyer, tekintettel arra, miszerint egyéb kulturális egyesületek és színtársulatok is kapnak ilyen szubven­ciókat az egyes városoktól. Most már csak az a kérdés, milyen mó­don lehet a magyar szintársulat anyagi bá­zisát Ungvárott biztosítani? Arról szó sem lehet, hogy a közönséget arra hivjuk fel, hogy minden este zsúfolt házat hozzon össze. Ezt gazdasági okokkal dönti meg a minden­napi élet. Az ungvári színház zsúfolt ház mellett 4200 korona bruttó bevételt biztosit. Ennek tiz százalékát a pénztárból viszi el a városi hatóság szinházbér címén. Ezenkívül elvisz még 100 koronát a társulatra oktro­jált „városi diszitők" napibére címén és nyolcvan koronát a városi tűzoltók fizeté­sére. A napi villanyszámla 100 korona körül mozog, melyen felül a napi rezsi (színészek fizetésével együtt) 2600 korona. ■ Ha Ungvár főváros kormánybiztosa a magyar szinügyet a szláv szinüggyel egyenlő pártfogásban részesítené, akkor a kulturális ügyekre előirányzott évi szubvencióból te­kintélyes összeget kaphatna a magyar szin­MedUina' Brandy „De pey" crém ökör IKemes égetett pálinka Málnaszörp Monopol-rum szállítja elsőrangú minőségben Vcreinlgíe Spfritns- n. Lifeor- índnsíríe Müengeselíschaít Malir.-Ostrau, Bahnhofstr. ;04. Tel 193. társulat is. Ez azonban eddig még nem ju­tott eszébe a főváros vezetőségének. A szinházbér tavaly csak öt százalék volt. A tiz százalékra való felemelést semmi sem indokolja, mert hiszen a városi színház­ból a fővárosnak a házi kezelésben tartott I mozi révén úgyis busás jövedelme van. Ha tehát nem hajlandó pénzbeli támogatást adni a magyarság tízezreinek adójúból a magyar szinügynek, legalább ingyen kapja meg a társulat a színházat, melyet a régi világban a színtársulatok min­dig ingyen használhattak. Nagyban segítségére volna a társulat­nak, ha a főváros nem küldene a nyakára városi alkalmazottként szereplő négy díszí­tőt, akiknek ugv sincs semmi dolguk, mert. a társulat megfelelő segédszemélyzettel ren­delkezik, a főváros pedig csak kegyet gya­korol azokkal az emberekkel, akiket a tár­sulattal tartat el. Utoljára jön a társadalom, a magyarság, melynek most már elsőrendű kötelessége, hogy a szinpártoló egyesületet Ruszinszkóban is megalakítsa és egyszersmindenkorra biztosítsa a ruszin- szkói magyar szinügy létalapját. Ennek kezdeményezése a magyarság vezetőinek feladata. A szlovenszkői példa vonz. Ha e példát követjük s ha a fővárost és a többi városokat a fentebb vázolt anyagi j támogatás keresztülvitelére rábírhatjuk, ! megtettük kötelességünket a magyar szin­üggyel szemben, amely kultúránknak mégis csak jelentős tényezője. Luthert Chamberlain és Briand mentették meg A birodalmi gyűlés bizalmának kulisszatitkai London, január 30. Angol kormánykörök­ben nagy megkönnyebbülést okozott, hogy Luther német kormányfő győzelemmel került ki a hosszantartó birodalmi belpolitikai vál­ságból. A lapok e sikerben a locarnói szel­lem diadalát látják. Beavatott körök véleménye szerint tulaj­donképpen francia-angol befolyásnak kö­szönhető, hogy Luther győzhetett. Amikor Párisban és Londonban észrevet­ték, hogy Luther megmaradásától Locarnó sorsa függ, igyekeztek olyan kedvezményeket adni, melyekkel a kancellár esetleg megvál­toztathatja a birodalmi gyűlés hangulatát. Brian beleegyezett abba, hogy a rajnai meg­szálló csapatokat 75.000-ről 60.000-re csök­kentsék s ezt a határozatot azonnal továbbí­tották Berlinbe. Luther dr. hirtelen felszóla­lását, mely egy nappal a szavazás előtt tör­tént, ez a francia-angol eredmény determi­nálta. Csak e biztatásra merte a kancellár felvetni a bizalmi kérdést s a birodalmi gyű­lés hangulatát tényleg befolyásolták a beje­lentett kedvezmények. Január közepén Fran­ciaország még hallani sem akart a megszálló seregek csökkentéséről s Köln végleges ki­ürítése sem állott még oly közel. A német bel­politikai krízis egyensúlyozására az angol csa­patok gyorsítottan ürítették ki a nagy Rajua- parti várost, Briand pedig engedett eredeti merev állásponjából. — Meghalt Troubridge tengernagy. Parisból jelentik: Biaritzban hirtelen meghalt Troubridge tengernagy, aki 1919-től 1924-ig a nemzetközi Du- na-bizottság elnöke volt s mint ilyen nagy szim­pátiára tett szert Magyarországban is, Csehszlová­kiában is. Az angol tengernagy 1862-ben született. Ungvár, január 30. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Már a múlt években tisztában voltunk azzal, hogy a ruszinszkói magyar szinügyet el­odázhatatlan és katasztrofális válság fenye­geti. A válság oka azonban nemcsak azzal indokolható, hogy a magyarság e területen megfogyatkozott, hanem azzal is, hogy a gyarmati rendszert istápoló gazdasági poli­tika az elszegényitést rohamos léptekkel mozdítja elő. Már a tavalyi szezonban csak úgy tudta a szintársulat fentartani magát, hogy egyes szinpártolók kisebb-nagyobb összegeket jut­tattok a színigazgató kezéhez, aki .ennek se­gítségével az egyensúlyt ideig-óráig fenn tudta tartani. A ruszinszkói magyar szinügy sorsa ugyanis Ungvár anyagi teljesítőképességétől függ. Ha a társulat Ungváron olyan anyagi viszonyok közé kerül, hogy pénzfeleslege mutatkozik, akkor a Munkácson, Beregszá­szon és a többi városokban felmerülő defici­tet könnyebben bírja ki. Arról ugyanis szó sem lehet, hogy a negyvennégytagu társula­tot a kisebb ruszinszkói városok a maguk erejéből fel birják tartani. A napi 2600 ko­ronás rezsit se Munkács, se Beregszász, se Nagyszőllős, vagy a kisebb magyar városok nem biztosíthatják. Nincs tehát más hátra, mint hogy SSgggelbfó sül! egy léi geltár k őbeli közismert és julányosa b h | VHMinTHAlfFD-fflD P f 8 Pl í í i §1 8 az elrontott gyomrot 2—3 óra ff (3 és fél decis) kis üvegekben- is, | üJIíJübMÍJ 1 IMiiitiiíí luJu alatt teljesen rendbehozza. • • mely 2—3 - szőri használatra elegendő í Megrendelhető Schmidthauer Lajos, a források tulajdonosánál is Komárno (Komárom). — Árjegyzék ismételadéknak kívánatra kérmeratv^. ] Stefánek a szlovenszkői kérdésről A szlovák néppárt pozsonyi határozatai foglalkoztatják ma a prágai politikai közvéle­ményt. Stefanek Antal dr. agrárius képviselő tegnap este a prágai „Csizek“-klubban Szlo- venszkó problémájáról tartott előadást és hangsúlyozta, hogy ez egyáltalán nem politikai, hanem első­sorban egyházi, kulturális és nyelvi kér­dés. Nem igaz az, hogy a szlovák néppárt a lurócszentmártoni deklaráció alapján auto- aómista és szeparatista, mert a legfontosabb probléma rájuk nézve az egyház, vagyis a katolicizmus kérdése. Két ellentétes iránnyal állunk tehát szem­ben: a pozsonyi csehszlovák és a turóc­szentmártoni autonómista iránnyal. A két irány vitája — Stefanek szerint — ;sakis az iskolákban dönthető el. Ezzel azt íkarja mondani, hogy csehszlovák szellemben cell az iskolákat vezetni. Minthogy az egyházi kérdés a legfonto­sabb, azt kívánja Stefanek, hogy inkább kössenek jó konkordátumot a Vatikánnal, mintsem hogy balul sikerüljön az egyház elválasztása az államtól. — A magyarok kitünően értettek ahhoz, iogy‘ megnyerjék maguknak a püspököket, ikik egyedül vezethetik a papságot — mon- lotta Stefanek — ugyanilyen irányban kell ehát a csehszlovák politikát is vezetni. Stefanek a pénzhamisitási afférral is fog- alkozott és kijelentette, hogy meggyőződése szerint a frankafférnak nemcsak Pesten, ha- lem Szlovenszkón is vannak tettestársai. Ez i megnyilatkozás méltó ahhoz a sanda és •osszakaratu szellemhez, amely Stefáneknek 3

Next

/
Thumbnails
Contents