Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-30 / 24. (1062.) szám

Szombat 1926 január 30 t>pa<^Ma<^^hírlab 9 ' A kisantatkonferencia elha asztása körül Belgrád, január 29. Az utóbbi napokban szó esett a februárra tervezett kisantantkonterencja márciusra halasztásáról. Ezt a halasztást Románia kérte a február közepén megtartandó községi vá­lasztásokra való tekintettel. A mai belgrádi sajtó annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a kisan- tantkonlerenciát a számos égető probléma miatt nem szabad márciusra halasztani s ha a február 14-iki dátum elfogadhatatlan, akkor már február 10-én kell megtartani azt. Az elhalasztást bizonyos körök máris úgy kommentálták, mint a kisantant egysége szétbomlásának következményét s e rossz­akaratú hírek megszüntetésére csakis a konferen­cia gyors összehívása adhatná meg a méltó választ. A konferenciának két fontos kérdése lesz: Szovjetoroszország és Magyarország. Különösen a második probléma fölöttébb fontos. A kisantant három állama azon a véleményen van. hogy a nyugtalan szomszédság" tekintetében a helyzetet okvetlenül tisztózni kell. A Lut bér-kormány megszilárdulása Berlin, január 29. A birodalmi gyűlés nagy izgalommal várt szavazása a kormányra nézve szenzációsan jő eredménnyel zárult. Luther bizalmi javaslata tiz szavazattal töb­bet kapott, mint a német nemzetiek bizalmat­lansági indítványa s ha tekintetbe vesszük, hogy a szociáldemokraták, sőt a német gaz­dasági szövetség is tartózkodtak a szavazás­tól, ez az eredmény mindenképpen számotte vő. Az ellenzék abszolút szavazatszáma 170, mig Lutherék csak 171 szavazattal rendelkez­tek. Hogy az eredmény mégis ilyen arány­lag kedvező lett, azt a kormány elsősorban a ház látogatottságának köszönheti. A kormány mellett a következők szavaztak: A centrum- párt 64, a német néppárt 47, a bajor néppárt 18, a demokraták 30 és a gazdasági szövet­ség 1 képviselője, azaz összesen 160-an. A ja­vaslat ellen szavazott 102 nemzeti, 39 kom­munista, 8 fajvédő és 1 pártonkivül álló kép­viselő, azaz összesen 150-en. A szavazástól 112 szociáldemokrata és 18 gazdasági szövet­ségi képviselő tartózkodott. A berlini sajtó meglehetősen nyugodtan fogadta a tegnapi döntést és a Luther-kor- mány megmentését. Még a német nemzeti sajtóban sincs nagy bosszúság s a sorok kö­zött határozottan olvasható, hogy a német nemzetiek nem szívesen látták volna az uj választásokat Tekintetbe véve e körülmé­nyeket, nem látszik egyszerű véletlennek, hogy néhány német nemzeti képviselő távol­maradt a szavazástól. Távolmaradásukkal határozottan elősegítették a kabinet győzel­mét. Feltűnő, hogy a fajvédők 15 képvise­lőjének csaknem a fele hiányzott, ámbár e párttól volt várható legin­kább a Luther-kormdny határozott elutasítása. Nemcsak Ludendorff és még néhány olyan képviselő hiányoztak, akik néha hóna­pokig sem jönnek a parlamentbe, hanem olyanok is, akik annak állandó látogatói. Luther most teljes nyugalommal kezd­heti meg munkáját s oly veszedelmes szituá­ció, mint tegnap volt, aligha ismétlődik meg hamarosan. Az eljövendő szavazásoknál a külpo­litikai kérdésekben Luther mindig számíthat a szociáldemokratákra, mig belpolitikai kérdésekben esetről- esetre, vagy a jobboldal, vagy a baloldal támogatására. A kormány legközelebbi célja Németor­szág népszövetségi belépésének elintézése lesz. Stresemann tegnapi nyilatkozata sze­rint a döntő lépés e tekintetben már a közeli napokban megtörténik. A némeNolasz feszültség igazi oka London, január 29. A Daily Telegraph értesülése szerint a pillanatnyi német-olasz feszültségnek valódi oka a déltiroli német el­nyomáson kívül a Földközi teDger és a török- bolgár területek érdekszférájának kedvezőt­len megoldásában rejlik. Olaszország minde­nütt a német ipar és a német befolyás kiszo­rításán fáradozik. Ezenkívül Németorszá­got nagyon elkedvetleitette, hogy Olasz­ország a birodalom gyarmatmandátumi prioritását nem ismerte el és azt önmagának követeli. Itt ugyanis arról van szó, hogyha Németország belép a népszövetségbe, akkor mandátumot kap egy afrikai gyarmatnak pro­tektorátusára. Ezt a mandátumot azonban Olaszország követeli magának. Harmadszor pedig az olasz megbízottak a jóvátételi tár­gyaláson azt követelik, hogy a Daves-tervezet lejárása után Németország továbbra is fi­zessen egy bizonyos összeget az antautnak és német monopóliumok továbbra se létezhes- , senek. Blaho lesz az első szlovák érsek? A Vccernek jelentik Pozsonyból: A Csehszlovákia és a Vatikán közötti viszony ren­dezésével egyidejűleg átszervezik a szlovenszkói egyházmegyéket is. Azzal a tervvel is foglalkoznak, hogy Csernoch hercegprímást egyházkerülete szlovenszkói részének elvesz­téséért pénzügyileg kárpótolják. Az összeget az esztergomi érsekség szlovenszkói terüle­teinek parcellázásából fedeznék. A szlovák érsekség legkomolyabb jelöltjének Blaho dr.-t, a besztercebányai püspö­köt tartják. Az érsekség székhelye a legnagyobb valósziniiség szerint Nagyszombat lesz. Villanydróttal fojtották meg Szebelléb leggazdagabb asszonyát Százhúszezer korona vagyont gyűjtött össze az öreg parasztasszony — Harisnyában tar­totta a zsugori özvegy a régi ezüstpénzt és az aranyakat — Tizenöt csendőr nyomoz a rablógyilkos után — A P. M. H. tudósítójától — Léva, január 29. A honfmegyei Szebelléb község lakosságát egy rejtélyes rablógy Okosság tartja nagy izgalom­ban. Szebelléb környékén évek óta nem fordult elő gyilkosság, vagy nagyobb arányú rablás és igy a szomorú szenzáció kétszeresen feltűnést keltett. A Mubau mindenki jól ismerte az áldozatot, özv. Sztruhár Jánosné, idősebb földmives asszonyt, aki arról volt nevezetes, hogy takarékosságát a fös­vénység határáig vitte. özv. Sztruhár Jdnosnét, aki már betöl­tötte hatvannyolcadik évét és a végle­tekig vitt takarékosságából már szász- húszezer korona értékű vagyoni gyűjtött össze, ágyában holtan találták. Először azt gondolták, hogy az öregasszonyt szél­ütés érte, csak később vették észre, hogy a szoba teljesen fel van dúlva és minden jel arra mutat, hogy a szerencsétlen özvegyasszony bűntény ál­dozata lett. Sztruhámó teljesen egyedül lakott, mert az is a takarékossághoz tartozott, hogy a gazdag özvegy senkit sem vett maga mellé, aki gondozza és rendben tartsa a házat. A haláleset gyanús volt és elrendelték a vizs­gálatot. Az orvosi vizsgálat, megállapította, hogy « különcködő gazdag özvegyasszony vem természetes halállal múlt ki, hanem bűn­tény áldozata és a tettesek megfojtották. A fojtogaiás nyomai azt mutatják, hogy a tettesek egy villanydróttal követték el kegyetlen teltüket. A további vizsgálat során kiderült, hogy' rabló­gyilkosságról van szó és az özvegy kincseit, aki egész életében garast-garasra kuporgatott, a tet­tesek legnagyobbrészt magukkal vitték. Megállapították, hogy a rablógyilkosok több mint hatezer koro­nát vittek el készpénzben, ezenkívül na- - gyobb mennyiségű régi osztrák-magyar ezüstpénzt, melyei Szlruhárné harisnyák­ba, varrva őrzött. Az asszony értékes ta­karékbetéti könyvel azonban a nyomo­zás alkalmával megtalálták a tulipános ládákból kiforgatott és szerfeszórt holmik között. Az özvegy vagyonából megtalálták aranypénzes dobozát is, melyben ötven da­rab huszhoronás és tizennégy darab tíz- koronás aranyérem volt rongyokba bur­kolva. Ezt a rablók kézbevettek, de ledobták a földre, mert nem volt idejük kibontani és nem tudták, hogy az arany ebben a dobozban van. Azonnal tizenöt csendőr kezdte meg a nyo­mozást a tettesek kózrekeritésére. A gyanuokok alapján egy falubeli szolgalegényt máris őrizetbe vettek és bekísérték a korponai járásbíróságra. A csendőrség valószínűnek tartja, hogy a gyilkos­ságot, ha nem is több, de legalább két ember kö*- vette el, akik csali részben voltak ismerősök az áldozat házában.. A nyomozás nagy eréllyel folyik. Az újvidéki törvényszék nyolc évi (egyházra ítélte a gyilkos orosz kapitányt AkH a forradalmi események kergettek gyih kosságba — Orosz tábornokok a tanuk között Újvidék, január 28. Kedden vonta felelősségre az újvidéki tör­vényszék Saskov Iván volt kozák kapitányt, aki a múlt év szeptemberében Titelen baltával agyon­verte Ibrisics Ivó fizetőpineórt, akitől az aznapi bevételt akarta elrabolni. A tárgyalás megnyitása után szuronyos fegyőr kísérte fel a fogházból a volt kozákkapitányt. Délceg, hatalmas, tagbaszakadt férfi, sárgásbarna orosz tiszti zubbonyban, kék lovagló nadrágban, csizmában. Kezében kozáksapkát szorongat. Lesütött szemekkel támolyog az elnök széke elé és suttogó hangon mondja el személyi adatait. Feleségétől elváltán él, Oroszországban százötven desitina földje volt, de a bolsevikiek elvették, gimnáziumot, kereskedelmi tengerészeti akadémiát és tiszti­iskolát végzett. A kihallgatás allatt állandóan a földre néz Beszólitják a tanukat. Több orosz tábornok áll feszes katonai állásban és katonásan mondják nevük felolvasásakor: Jelen. A vádirat felolvasására kerül a sor. Gyilkolt, hogy rabolhasson A vádirat Saskov kapitányt rablógyilkossággal vádolja, mert múlt évi szeptember 8-án hajnali fél három órakor élesre fent bullával megleste Ibrisics Ivót, a titeli Perkovác-vendéglő föpincérét aszal az előre megfontolt szándékkal, hogy meg­ölje és kirabolja. Amikor a kiszemelt ál­dozat lakása kapuján belépett, a baltával fejbevágta, és mert Ibrisicsnek volt ereje elmenekülni, Saskov üldözte és az utcán utolérve, több fejszecsapással fejét ösz- szeroncsolta, úgy, hogy a szerencsétlen agyveleje is küocesant. Amikor Ibrisics Ivó már holtan feküdt a titeli utcán, Saskov megijedt, hogy' Ibrisics segély- kiáltását valaki meghallhatta, áldozatát ott hagyta, anélkül, hogy a főpincért kirabolta volna. Egy órával utóbb Saskovot már megvasalva a csend­őrséghez kísérték, ahol töredelmes beismerő val­lomást tett. A tárgyaláson Saskov a legaprőlékosabb részletéig elmondja élettörténetét, neveltetését, iskoláztatását, hadbavonulását és háború alatti hőstetteit, felsorolta a kapott kitüntetéseket, hányszor volt sebesült, miként került, mint e- migráns Titelbe és hogy nyomorgott ott. Nem tudott állást kapni, végre is napi 30 dinárért téglagyári munkás, majd foltozó cipész lett. Utóbb a titeli hídépítésnél dolgozott. Később csak elvétve jutott néhány napra alkalmi foglalkozáshoz. Sokat nyo­morgoit, apránként mindenét eladta. Házasságáról elérzékenyülve beszél. Felesége elhagyta, mert nem tudott annyit keresni, hogy eltarthatta volna. A folytonos éhezéstől gyomorfájdalmai voltak, feje kábult volt, szédült. Délután kettőtől hat óráig jár­kált az uccán és sorsán töprengett, majd a Per- kovác-vendéglőbe ment, ahol barátaival elbeszél­getett. A korcsmából hazament és csizmásán, ruhástul lefeküdt Gyilkosság bolsevikiek miatt Majd igy folytatja: Éjfélkor felkeltem és ki­mentem az uccára. Fejem rémesen fájt, mert rossz álmaim voltak. Azt álmodtam, hogy' a bolsevikiek megölték a szüléimét. Rohantam a szitáló esős éj­szakában, hogy' ettől az álomtól megszabaduljak. Rémlátásaim támadtak, azt éreztem, hogy üldöznek a bolsevikiek, meg akarnak ölni. Sietve mentem az ucca tulsó oldalára, a rossz érzéseimtől akartam szabadulni, beálltam egy nyitott kapu mögé. Ebben a házban lakott Ibrisics Ivó fizetőpincér, aki az uccán mögöttem jött. Valamilyen felettem álló erő hatása alatt az öntudatlanul magammal hozott baltával többször lesújtottam, de miként és hányszor, nem tudom. Pénzt nem akartam rabolni, hanem a gyilkosság után elmenekültem. Lementem a Tisza partjára és vizet ittam. Csak akkor vettem észre, hogy a kezem véres. Hazamentem, s akkor láttam, hogy ruhám és ingem is véres. Kimostam és csomagolni kezd­tem. Lakásadóm meghallotta a zajt, bejött hozzám és megkérdezte, hogy el akarok-e utazni? Pár perccel utóbb már elvittek a csendőrök. A tanúvallomások nem voltak lényegesek. Az orvosi vélemény szerint Saskov nem volt teljesen beszámítható állapotban lettének elkövetésekor. A bíróság egy órai tanácskozás után a vádlottat szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és nyolc évi fegyházra ítélte. A vádlott az indokolás felolvasása alatt hangosan zokogott, ügy az ügyész, mint a védő felebbeztek. onmm 21 a a ai aaiaaaa aaaa sxaááaa sorsKtvckct mindenki csak Galerik és Tsa öaakMziöas mi BraUsüava, RodnfiCná ul. Telefon 1020 ós 23G1. [zmmmTmmiiimvvmTm Chamberlain és Briand a nagy frankhamisításról is tárgyait Póris, január 29. Briand ős Chamberlain tegnap délelőtt 10 órától 12.15 percig tár­gyallak Parisban. A Havas ügynökség érte­sülése szerint a francia miniszterelnök és az angol külügyi államtitkár elsősorban Német­ország leszereléséről tárgyaltak. Megegyez­tek abban, hogy a nőmet birodalomnak min­den leszerelési kötelezettségét el kell végez­nie, hogy a szövetségesek aztán elismerhes­sék Németország jóakaratát és beleegyezze­nek a megszálló csapatoknak 75.000-ről 60.000-re való leszállításába. A két miniszter meg van győződve arról, hogy Németország belépése a népszövetségbe és az állandó né­met tanácstagság Lengyelországot arra fogja ösztökél­ni, hogy ö is állandó tanácstagságot kérjen a népszövetségben. Franciaország támogatja ezt a kérelmet, melyet a lengyel Dép növekvő fontossága és az ország földrajzi fekvése igazolnak. Külön­ben is szükség van arra, hogy egy keleti ál­lam nagyobb szerephez jusson Genfben s mivel Lengyeország oly nagy mértékben hoz­zájárult Locarnó megteremtéséhez, elsősor­ban őt illeti meg ez a pozíció. Anglia ellen­zékisége e kérdésben nem áthidalhatatlan. A két miniszter ezután a magyar frankhamisítással foglalkozott és a nézetek teljes megegyezése után ar­ra a határozatra jöttek, hogy a nép­szövetségben indítványt tesznek néhány nemzetközi megegyezés el­fogadására, melyek lehetővé teszik a jövőben a pénzhamisítások szigo­rúbb üldözését és büntetését. Paris, január 29. A lapok behatóan kom­mentálják Briand és Chamberlain tegnapi tanácskozásait és helyeslik az igazi kibékülés locamói szellemét, amellyel a két államférfin számos nehéz kérdést lojálisán akart meg­oldani. Általában az a vélemény uralkodik, hogy az előkészítő leszerelési konferenciát kitolják addig az időpontig, amig Németor­szág belép a népszövetségbe. A Birodalom az előkészítő leszerelési bizottságban okvetlenül, kap egy tagságot. Ennek következtében a le­szerelési, konferencia valószínűen csak május 25-én, vagy7 junius 15-én kezdődhetik meg. —iriWiriMIIIIIIIIBWII ■!! IIHIIIBII—B»3——EBWW A bécsi ékszerész volt a prágai és brünni betörő? Bécs, január 29. A rendőrség megállapította, hogy Moránszky Gyula, a tegnap letartóztatott ékszerész, közvetlen a brünni és prágai betörések után nagyobb mennyiségű aranyat ol- vasztatott be. Ma több bécsi ékszerész jelentkezett a rendőrsé­gen és letétbe helyezték azokat az ékszereket, amelyeket Moránszky nékik bizományba adott. Riemer prágai és Bacher brünni ékszerész ma Bécsbe utaztak, hogy a letéteket megszemléljék. A károsult zürichi cég főnökét is Bécsbe várják. A bécsi rendőrségnek határozott a gyanúja, hogy a prágai és brünni betörésben Moránszky- nak aktív része volt. Ma őrizetbe helyezték Moránszky 21 éves meny- aszonyát, Hohldampf Valériát is, és kutatják, hogy a leánynak volt-e tudomása vőlegényének bűnös cselekedeteiről? A leány ugyanis résztvett Moránszky üzleteiben és a könyvelést is ő vezette. Érdekes, hogy' Moránszky üzletét nem a saját ne­vén jelentette be és a telefonkönyvben is más néven szerepelt. A 'Bécsi szakköröknek azonban már régóta gyanus volt Moránszky hirtelen meg­gazdagodása, miután feltűnő is volt, hogy a rossz gazdasági viszonyok mellett miképp lehetett ilyen hatalmas raktárt berendezni.? Három ember halálviaskodása a jégtorlaszokkal Gyula, január 29. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A kiön­tött Körös vize még mindig nem tért vissza a med­rébe. Gyű la vár egész környéke még viz alatt áll, amely az utóbbi napokban beállolt újabb hideg- következtében teljesen befagyott. A sorscsapástól sújtott vidéket tegnap egy újabb borzalmas szeren­csétlenség látogatta meg. Nagy Mihály erdőőr, rokkant katona, csak a napokban foglalta el hivatalát. Szerdán délelőtt két sógorával: a húszéves Sipak Lajossal és a 17 éves Király Jánossal a befagyott földeken ke­resztül igyekezett kis kézi szánkóval a közeli er­dőbe fáért. A község határán a jég hirtelen beszakadt alattuk és Nagy Mihály azonnal elmerült a csaknem há­rom méteres vízben. Sógorai kétségbeesve igyekeztek segíteni rajta, de a jég hatalmas robajjal továbbrepedt, A két fia­talember erre a falu felé akart menekülni, de a jég már minden oldalról hatalmas sza­kadékkal állta el uljukaf. Segélykiáltásukra figyelmesek lettel, a falubeli emberek és a szerencsétlenek .segítségére siettek. A hatalmas jégzajlás folytán azonban minden mentési kísérlet meghiúsult.

Next

/
Thumbnails
Contents