Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-30 / 24. (1062.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Petrogaili Oszkár dr. halálának első évfordulóján Irta R. Vozáry Aladár Most van egy éve Petrogaili Oszkár dr. hirtelen halálának. E szomorú első évfordu­lón szemünkből ismét megered a könny, nagy halottunk emlékét a feledtető idő az évfordulóval fokozott mértékben vetíti lel­künk elé. A tetemét takaró hantokon még csak egyszer zöldült ki a fü, alig fogant meg a borostyán, sirján még sirkő sincsen és a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság, ma­gyar pártok politikai életében, melynek leg­jobbat akaró irányitója Petrogaili Oszkár dr. volt, az egy év alatt sokszor éppen ellenke­zője történt mindannak, amire Petrogaili j Oszkár dr. törekedett. Szinte jó is neki, hogy nem él, hogy nem támadt fel, hiszen ha élne, ha újból életre kelt volna, talán szive mégegyszer szakadt volna meg azok miatt, amik az egy év lepergése alatt* tör­téntek. Itt az ideje: Emlékezzünk! Gondoljunk mindarra, amit Petrogaili Oszkár dr. akart. Akarta a megbonthatatlan, a harc győ­zelmét egyedül biztosítható, a nemes sza- badelvüségen és a tiszta demokrácia alap- elvein megépített magyar egységet, melyet a Trianonban megpecsételt magyar sors és a csehszlovák kormányzati politika paran­csol a szlovenszkói és ruszinszkói magyar­ság számára. És hol vagyunk ma ettől, hányszor eltértünk ennek útjáról az egy év alatt? Előbb jött a Lellei-ügy, majd közvet­lenül a választások előtt bekövetkezett az addigi szövetség ki nem mondott, de hallga­tólagos bomlása. Hol vagyunk ma „az érsek- újvári egyezményétől, hol a Pártközi Ve­zérlő Bizottság? vMit akart Petrogaili? Akarta, hogy szűnjön meg a szlovensz­kói és ruszinszkói magyarság, a,magyar pár­tok körében a turáni átok, a testvérharc, a pártviszály, a meghasonlás. És mi történt előbb a tavasszal, majd még elszomoritób- ban október s november havában? Ha lát­szólag és nem is annyira az előtérben, ha még nem is végzetesen kifejlődve, de már dúlt a testvérharc, folyt a pártviszály, meg­indult a meghasonlás az alsóbb részeken. Voltak napjai az elmúlt egy esztendőnek, mikor olyan volt a helyzet, mintha nem len­ne semmi nagyobb bajunk, mintha nem fe­nyegetne magyarságunkban semmi veszede­lem és ezért megengedhette a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság azt a lukszust, nogy a magyar a magyar ellen forduljon. Voltak napjai az elmúlt esztendőnek, mikor kezdtek előjönni sírjukból a magyar test­vérharc, pártviszály rossz szellemei és ké- nyük-lcedvük szerint akarták tobzódó játé­kukat játszani a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikájában. Voltak napjai az elmúlt esztendőnek, mikor egymásközt szó­val vitázni kezdtünk, ki a jobb magyar és már kelésre pattant a viszály és testvérharc magja, pedig egyre súlyosabb csapásokat mértek mindnyájunkra, kik itt magyarok vagyunk és a károgó varjak rikoltozva már előre őrültek a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság, magyar pártok egysége halotti torának. Hol volt akkor, azokon a napokon a nemzeti öntudat, a nemzeti érzés nagysága és fensége? Hol volt a kálváriás időknek átérzése és az annak megfelelő, az ahhoz méltó magatartás? Hát lehetett bármi is fontosabb, nagyobb gondolat, nagyobb érzés, helyesebb ut annál, mint amelyet a nemzeti érzés és lélek parancsa, a sors, a kormány­politika kényszere szab ránk?. A szlovák néppárt felveszi a tárgyalásokat a kormánybalépésrfil A nagyszombati deklaráció alapján hajlandó a kormányba lépni — Tárgyalások Kállay miniszterrel A szlovák néppárt két miniszteri tárcát követel Pozsony, január 29. A szlovák néppárt végrehajtó bizottsága tegnap tartotta dontőjelentőségíi nagy poli­tikai ülését, amelyen a párt valamennyi kép­viselője és szenátora, ezenkívül a végrehajtó bizottság mintegy 160 tagja vett részt. Az ülés a kapucinusok kolostorának nagytermében reggel kilenc órától a késő délutáni órákig tartott s azon Hlinka és Budav felváltva el­nököltek. Az ülésnek azért volt döntő jelentősége, mert arról volt szó, hogy belépjen-e 4 szlovák néppárt a kormányba, vagy sem. Az ülésről a párt az alábbi rövid hivata­los kommünikét adta ki: A szlovák néppárt végrehajtó bizottsága január 28-án Pozsonyban ülésezett. Napi­renden a jelenlegi politikai helyzet meg­vitatása szerepelt A végrehajtó bizott­ság Hlinka András elnökletével, vala­mint az összes képviselőknek és szenáto­roknak s kevés híjával a végrehajtó bi­zottság valamennyi tagjának jelenlété­ben részletesen tárgyalta a napi tárgyso­rozatot és konkrét állást foglalt a letár­gyalt kérdésekben. A szlovák néppárt képviselői a sajtó előtt elzárkóztak az ülésen Tör téntek elmondásától. Lapunk munkatársának azonban mégis si­került az ülés menetéről az alábbi részlete­ket megtudni: Az ülés elejétől végig izgalmas lefolyású volt. Eleinte az volt a hangulat, hogy a nép­pártnak be kell lépnie a kormányba. Később azonban, a vita folyamán más nézet alakult ki. Több mint hatvan végrehajtóbizottsági tag szólalt fel és hosszabb beható eszmecsere után szavazásra került a sor. 184 szavazattal 8 szavazat ellenében úgy döntöttek, hogy hajlandók a kormánnyal felvenni a tárgyalást és belépni a kor­mányba, de ennek egyedüli feltétele, amely megváltozhatatlan, a nagyszom­bati deklaráció elfogadása a kormány részéről. — A P. M. H. tudósítójától ~~ (A nagyszombati deklarációt tudvale-! vően a választások után hozták s azt a pozso-; nyi Prímás-palota előtt tartott népgyülésen j olvasta fel Buday dr. A deklaráció az auto­nómia alapján áll. A szerk.) Értesülésünk szerint a szlovák néppárt, ha a kormánnyal si­kerre vezet a tárgyalás, két miniszteri tárcát igényel. Az egyik feltétlenül a szlovenszkói teljhatalma miniszter tár­cája, amelynek legkomolyabb jelöltje Gazsik Markó dr. trencséni ügyvéd. A másik miniszteri tárcát, tekintettél arra, hogy Hlinka nem akar a kormányba belépni Buday képviselő részére köve­teli a párt. Egy másik verzió szerint a szlovák néppárt csupán a teljhatalma mi­niszteri tárcával is megelégedne. . Küldöttség Kállay miniszternél A déli szünet alatt Hlinka vezetésével háromtagú küldöttség kereste fel Kállay mi­nisztert és a párt konkrét kérelmeit terjesz­tette elő. A kérelmek között elsősorban a választási kihágások következtében elitéltek amnesztiája szerepel. Hogy Kállay teljhatal­mú miniszterrel ezenkívül még mit tárgyal­tak Hlinkáék, azt nem sikerült megtudnunk, de bizonyos, hogy a kormányba való belépés­nek az eshetősége is a tárgyalás anyagát ké­pezte. Ugyláíszik, hogy ennek a bizottságnak tárgyalásai Kállay teljhatalma miniszter­rel kedvezően folytak le, mert a dél­utáni tanácskozás eredménye volt az, hogy az ülés túlnyomó többsége három szavazat kivételével a kormánnyal való tárgyalások felvételét megszavazta. A párt azonkívül külön memorandumot dolgoz ki, amelyet átnyújt a köztársasági el­nöknek és a kormánynak is. Ebben a memo­randumban felsorolják Szlovenszkó összes aktuális bajait és azonkívül kiféjezésre juttat­ják azt a nézetüket is, hogy a szlovák néppárt tudatában van annak, hogy ő nélküle lehetet­len kormányozni. A párt elnöksége a jövő hét folyamán Prágába utazik, hogy átadja a me­morandumot és megkezdje a tárgyalásokat a kormánnyal. Hrusovszky a szlovák néppárttal való kibékülés ellen A néppárttal való tárgyalásokkal kapcso­latban Hrusovsky Igor a Ceské Slovobau ve­zércikket ir s a többi között ezeket mondja: A döntés kulcsa még ma is Prága kezé­ben van. A szeparatizmus a legnagyobb ve­szélye a csehszlovák egységnek. Amikor az önálló csehszlovák állam meg­alakult, nem volt cseh ember, aki ne tadta volna, hogy a legkeményebb dió Szlovenszkó lesz, mindenki tudhatta, hogy nehézségek merülnek fel azért, mert Szlovenszkó intelligenciájának 95 százaléka nyelvben és lélekben is ma­gyar és a legnehezebb feladat lesz a ma­gyar befolyástól megszabadítani a szlo­vák nemzetet. Ehhez nemcsak óriási munka, hanem is­teni türelem is szükséges. Ezután a hétévi szlovenszkói politikai eseményeket fejtegetve rámutat arra, hogy az eredetileg egységes szlovák pártot fel kellett oszlatni, mert Szlo- venszkón Csehországtól szeparált politikát nem lehet folytatni. Teljesen hibás az a nézet, hogy a szloven­szkói problémát a csehek és szlovákok külön nemzetisége alapján meg lehetne | oldani, mert ezzel felborítanák a turóc- szentmártoni deklarációt és értéktelenné j tennék az október 28-ika előtti külföldi harcot. A szlovák kérdés nem jeleni mást, mint ; szervezeti problémát és [ biint követ el Prágában az a politikai A legnehezebb napokon, hála Istennek és elismerés a vezetők higgadtságának és kötelességérzetének, talán már túl vagyunk. Az izgalom napjai elmúltak, lecsendesedtek, nyugodtabb idők jöttek, a rend azonban még nem teljes, az együttmunkálkodás még mindig nincs meg a pártok között és még mindig nincs biztos záloga annak, hogy a jövőben ily napok ne fordulhassanak me­gint elő. Hogy teljes legyen a rend, tökéletes az együttműködés, hogy ne ismétlődhessenek meg az elmúlt év alatt történtek: menjünk tetemrehivásra! Menjünk gondolatban, men­jenek vezéreink a valóságban Beszterce­bányára, oda, hol Petrogaili Oszkár tetemei nyugosznak, hol Petrogaili Oszkár sirhantja domborul. És szánva-bánva a történteket, testvérkezet nyújtva egymásnak, fogadjuk meg szent fogadással, hogy soha, soha a szenvedélyeket politikánkban nem enged­jük úrrá lennij hog£ politikánk ahMn az irányban fog haladni, amelyet az a nemes, nagy, kifáradva meghasadt szív igyekezett megszabni. Meg kell erősíteni a régi szövetséget. Teremteni kell uj érsekujvári egyezményt, melyet nem zavarhatnak meg esetleges uj izgalmas napok, nézeteltérések vagy látszó­lagos ellentétek. A V ezérlő Bizottságnak vissza kell adni a régi jog- és hatáskörét! A szlovenszkói és ruszinszkói szövetke­zett ellenzéki pártoknak Pártközi Vezérlő Bizottságát, melynek a szövetkezett ellen­zéki pártok és azok vezetői adtak tekintélyt és hatáskört, mely egyedül jogosított az irá­nyításra, hívják össze tanácskozásra Besz­tercebányára! A tanácskozó-asztal mellett mementóként álljon üresen egy szék, Petro­gaili Oszkár dr. régi helye és akkor azon a tanácskozáson mindazoknak, kik valóban hivatottak, érdemesek a magyarság, az el­lenzéki pártok vezetésére, kik nem egyéni érdekekfetj nem idegen célokért dolgosnak, össze kell találkozniok, össze kell forrniok egy érzésben és , ismét meg kell találniok Petrogaili Oszkár akarása alapján azt az irányt, mely a magyar, az őslakó-egység megteremtésére, a szebb, jobb, szabadabb jövő és élet eléréséhez vezet. Gyászunk, melyet Petrogaili Oszkár ha­lála okozott, nem lehet csak egy évig tartó; tiszteletünk, melyet Petrogaili Oszkár és emléke iránt éreznünk kell, nem lehet egy év alatt múló. De gyászunk és tiszteletünk csak akkor lehet igaz, ha igyekszünk mun­kálkodni azokért a törekvésekért, melyek szent örökségképpen Petrogaili Oszkár dr. által is ránk hagyva, egyet akarással, egy­séges munkával, egységes küzdelemmel mindnyájunk javát szolgálják. Az első évforduló minden érzésével er­re figyelmeztet. Induljon mielőbb a zarán­dokút Besztercebányára. tb Mai utániunk ta ©Isto® Br a „Magyar Iparos és Kereskedő" melléklettel Jk ^ V. évf. 24 (1062) szám ■ SSORtbat ■ 1926 január 30

Next

/
Thumbnails
Contents