Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-26 / 20. (1058.) szám

6 '^'r>AV;AT.A^»',-4»AT>.T-TTT>T, *T> 1926 január 26 Kedd E ^ a-egérharc a Petőfi Társaságban Pékár Gyula kontra Szávay Gyula — A Jókai-bélyegakció miatt keletkezett a zavar — Gazdasági és személyi ügyek dúlják lel at irodalom berkeit — A P. M. H. tudósítójától — Berlin, január 25. Izgalmas tudósításban számol be Arthur Knüpfler arról a repülő expedícióról, amely az északi orosz vizeken jég közé zárt hajók segítségére sietett Az érdekes riport egy ré­sze igy hangzik: Újév után pár nappal kaptuk az első se- gélytkérő táviratot, amelyben 5 hajó kér azonnali' intézkedést. Másnapra már a befa­gyott hajók száma 38-ra emelkedett A bajt még az is fokozta, hogy a szikratáviratok igen nagy szén- és élelmiszer szükségletről panaszkodtak. A későbbi táviratok arról is beszámoltak, hogy a finn és orosz jégtörők hiába próbál­koztak az 5 méter vastag jégréteg szétzúzá­sával. Gyors segítségre lévén szükség, Hau- schild dr., a helsingforsi német követ azon­nali érintkezésbe lépett a pétervári és moszkvai hivatalos körökkel és még aznap megszervezte a repülőexpedi- ciót, amely élelmiszersegitséget vitt a jég közé zári szükö1 ködőknek. , Január 10-én szállottak fel a repülőgépek 11 óra 20 perckor Helsingforsban 22 fok hi­deg!'en. A kabinok telve élelmiszeres zsák ok­kal: húskonzervvel és kétszersülttel. Amerre csak a szem ellát, mindenütt végtelen hóme­zők. Nemsokára feltűnik az első fekete pont: az „Altengamme^* nevű hamburgi gőzös. Le- jebb ereszkedünk vagy 50 métert, azután ki­nyitom az ablakot és egyenként ledobálom a jégmezőre az élelmiszeres zsákokat. A hajó erősen oldalra fordulva fekszik és fedélzetén vagy 20 ember integet kétségbe esetten felénk és üdvözlik az égből hulló mannát. Most újra feljebb emelkedünk teljes erő­vel, hogy a többieket keressük meg. Egyik másodpercről a a másikra emelkedik ki a ködből Hochland szigete. A szeinhatár bal­oldalán, az öböl háta mögött, apró fekete pontok, megannyi befagyott hajó. A nap erő­sen süt, a tiszta időben könnyen leolvashat juk a nveket a német hajók oldaláról. „Faust", „Pbeingold", „Neckar" |s a többiek. Zsák *k zuhannak a magasból. A tehetetlen hajőőnásck között rikító szovjetlobogó: A „Lenin** nevű orosz jégtörő, amely * szinte a befagyott hajók sorsára jutott. A Junkers masina motorja, amely eddig fényesen megállotta a helyét, egy pillanatra kihagy. A pilóta idegesen elsápad. Gyorsan leszóltunk a jégre. Egy rozmár tart felénk: a hajóhad kapitánya. Ötperces előadása bizarr és érdekes a befa­gyott tenger hátán. Búcsúzunk és mire visiz- szaérkezünk, a gép indulásra készen vár. i montőr a leáldozó nap fényénél kijavította hibát Alig szállunk fel azonban újra, a gép megint felmondja a szolgálatot és mi inkább zuhanunk, mint szállunk újra le. Koromsötét éjjel a befagyott vizen. Egy negyedórái izgatott gyalogséta utár szerencsére találunk egy-két embertől lal pöttöm kis szigetet, ahol lóra és szánkóra is akadtunk. Harminc kilométer uttalan utakon és csak a kis lovacskáknak köszönhető, hog' nem fordultunk be valami hóval telt árokba. Hajnalodott, mire pár órára tervezett ki­rándulásnak végére éltünk. rHlREK— A szép nö testalkata A szép külső rendszerint ép sier- vezetet takar. A testi formátlanság be­teggé teszi a belső szerveket is. Budapest, január 2b A költők Homérosz óta zengik dicséretét a nö szép alkatának s a művészet ősidők óta űzi a női test szépségének kultuszát. De a modern orvostudo­mány sem tartja ezt felesleges külsőségnek. Leg­utóbb az Országos Közegészségügyi Egyesület esté­jén tartottak egy érdekes előadást erről a kérdés­ről, amelynek vázlatát itt adjuk: Az alak a nagy termeszeiben is mindig lénye­ges belsőt rejt magában, az élő szervezetek külseje pedig nagy célszerűséggel alkotott belső szervrend­szert, az egyesek életműködése szempontjából is je­lentős fontosságú részeket takar. Tetézi mindezt a fejlődő és már kifejlett szervezetnek a változó élet­viszonyokhoz való nagy alkalmazkodóképessége. A testi fejlődés egyes időszakaiban jelentékeny, sokszor bizony nagyon is fontos változások érik a nő alakját. Az egyéves korig úgy a leány-, mint a fiúgyer­meknek gerincoszlopa egyaránt csaknem egyenes s nem látszanak rajta a későbbi korban észreve­hető, úgynevezett élettani görbületek. Az első év vége felé, vagyis inkább annak elteltével, mikor a gyermek kezd egyenesen járni, azonkívül a zsige- rek által való megterhelése következtében látjuk mindjobban kifejlődni a nyaki, háti és ágyéki ge­rincoszloprész görbületeit. Az ivarérés korában nagy megpróbáltatás következik a női testre nézve, különösen az anyagforgalom, a lelki és egyéb mű­ködések tekintetében. Az öreg korban — nem szól­va a csontoknak egyre növekvő merevségéről — főképpen erős fizikai munkát végzőknél, de kóros viszonyok között is, az ízületeknek nagyfokú de- formáltságait látjuk. Fontos a női test izomzatának, aktiv mozgási szerveinek kiképzése. A nő rendeltetése, az anya­ság, nagy feladatokat ró az izomrendszer egyes ré­szeire. Ezért is sajnálnivalő, hogy napjainkban a nő testnevelése még mindig nem eléggé méltatott terrénuma a fizikai neve­lésnek. Különösen sokat vétkezik ebben a tekintetben a városi lakosság. A városban lakó nők otthonukban keveset mozognak s későn kelnek. Már pedig bizo- nyosfoku testmozgás — akár testgyakorlatok, akár séta alakjában — elengedhetetlen kelléke a higié­nikus életmódnak csakúgy, mint az éjszakai pihe­nés és rendszeres táplálkozás. Nagy fontossága van a passzív mozgató szer­vek — minők a csontok, ízületek — ápolásának, mert a nő csakis akkor tud megfelelni a reá váró feladatoknak, ha csontrendszere normálisan fejlett, tehát ha anyaga, méretei megfelelők. Ha nincsenek meg ezek a feltételek, akkor a csontok megterhelése deformitásoknak, te­szem: elferdiiléseknek, elgörbüléseknck s más ily rendellenességeknek képződésére vezethet. A testi formátlanságok kifejlődése körül jelen­tékeny szerepet játszanak a testi alkatnak meg nem felelő, túlzott meg­terhelések is. Az efféle helytelenségek következtében keletkezik a lúdtalp s a csonttörések után az elferdülések. Az ily megbetegedés aztán nem áll meg az alakbeli eltéréseknél és formátlanságoknál, hanem nyomá­ban jár a belső szervezet megbetegedése is. Éppen ezért szükséges és fontos, hogy az ily esetekben a nő — de általában mindenki is — keresse és kérje az orvosi segítséget, mert mikor a baj állandóvá lett és meggyökeresedelt, a rossz alkatot megjaví­tani már nagyon nehéz s az eredmény sohasem tökéletes. — A csehszlovák kisebbségek beadványa a népszövetség tanácsához a csehszlovák iüldrclorm ellen németnyelvű kiadásban 30 korona áron még kapható a P. M. H. kiadó­hivatalában. Szállítási költség 3 korona. — A prágai német egyetem gyásza. Sú­lyos veszteség érte a prágai német egyetem orvosi fakultását és az egyetemes tudomá­nyos világot. P i f f 1 Ottó dr. tanár a német egyetem orr- és gégeosztályának vezetője, szakmájában világszerte elismert szaktekin­tély, Landskronában 60 éves korában meg­halt. A tudós prolessszor hosszú évek óta leukamiában (fehérvérűség) szenvedett és é- pen születésnapján érte utói a halál. Piffl tanár néhai Piffl bécsi hercegnek volt az unokatestvére és klinikáját húsz évig vezet­te. Elsőrangú diagnoszta és sebész volt, akit messze országokból kerestek fel az orr- és gégebajban szenvedők. — Egy prágai német tanár előadása Bu­dapesten. Budapestről jelentik: Rauchberg Henrik dr., a prágai német egyetem jogi ta­nára tegnap este a Külügyi Társaság ülésén előadást tartott Locarnóról. Az előadáson jelen voltak Apponyi Albert gróf, a Külügyi Társaság elnöke, a budapesti csehszlovák és más követségük tarjat. Az kondást a hallga­tóság nagy tetszéssel fogadta. Tízezrekre menő tömeg kísérte a máramarosí csodarabbit utolsó útjára Mármarosszigeten minden üzleti forgalom megállóit — Négy különvonat hozta a teme­tésre a híveit és tisztelőit A komor és megható ravatalt felekezetre való tekintet nélkül rengeteg ember kereste fel állan­dóan, nemcsak Szigetről és környékéről, hanem a szomszéd országokból is. A hatóságok kölcsönös megegyezéssel a határátlépést lényegesen meg- könnyebbitették. A temetést még pénteken délután meg kellett tartani, mert az alkonyat beálltával a zsidó vallási szabályok szerint már szom­bat van és a szent nap megünneplését még a nagy rabbi halála sem akadályoz­hatja meg. A temetésig négy különvonat érkezett be, az ide­genek között több híres külföldi rabbi jött el az elhunyt mester gyásztisztességére és délután há­rom órakor végelláthatatlan tömeg kisérte a cso- | darabbit utolsó útjára. tömegek lepték el az állomáshoz vezető utcákat is, úgyhogy csak kettős rendőrkordonnal s'került a rendet fenntartani. A gyalulatlan fakoporsót kézben vitték a hívek a főrabbi házába, ahol a földre fektették és fekete lepellel takarták be. A koporsót öreg jámbor zsidók állták körül, akik szakadatlanul imádkoztak és sírtak. Mármarossziget, január 25. ( Csak akik ennek a különös városnak lelkét ismerik, azok tudják a maga jelentőségében fel­fogni annak az eseménynek a nagyságát, amit Teitelbaum Chaim csodarabbinak halála jelent itten. Ez a határmenti város évszázadok óta telje­sen megőrizte erősen zsidó jellegét, a zsidó élet determinálja a városnak egész életét s ez a zsidó­élet itten ősi melegségében konzerválta a régi ha­gyományokat. A ghettónak falai nincsenek ugyan meg, de a ghettó ott bújik meghúzódva a lelkek­ben, a társadalmi érintkezés a különböző fajok között csak külsőséges s valójában a válaszfalak ugyanolyan áthághatatíanok, mint évszázadoknak előtte. Ennek a szimbolikus ghettóéletnek köz­pontja és feje a mármarosi híres rabbifamilia, amelynek tagjai közül is világhírben és népszerűségében a leg­magasabbra emelkedett a mostani csoda­rabbi: Teitelbaum Cháim. Ez a rabbicsalád származását egészen Dávid ki­rályig vezeti vissza. Nemcsak vallási és külön faji szempontból bírt jelentőséggel a mármarosi csodarabbinak személye, hanem gazdasági szempontból is. Napon- 1 ta százával jöttek a csodavárók, s tanácskérők a híres rabbihoz, a város idegenforgalmának legalább fele a csodarabbiért volt. Éppen ezért a város minden lakősa faji különb­ség nélkül a legnagyobb tisztelettel viseltetett a csodarabbi iránt, a prefektus vagy a primár min- ' den fontosabb városi kérdésben kikérte a vélemé- J nyét és nem lehet csodálkozni a két év előtti in­tézkedésen, amikor csodarabbi leányának eskü- vőjekor három napra felfüggesztették az utlevél- és vízumkényszert Csehszlovákia és Románia kö­zött, hogy a több mint 10.000 főt kitevő vendégse- ! reg akadálytalanul jöhessen és mehessen. Teitelbaum Chaim főrabbi magyarországi hí­veinek kérésére január 14-én utazott le Kisvár- dára. Szombaton, vasárnap és hétfőn csak úgy özönlettek hozzá a hívek. Hétfőn este tiz órakor a 1 rabbi néhány percre távozott szobájából, ahol nagy tömeg ember várt visszatérésére. Pár pillanat múl­va halálsápad tan lépett be a szobába a ház gazdá­ja és felszólította az embereket, hogy a lakásból azonnal távozzanak, mert a rabbi hirtelen rosz- szul lett. A több száz főnyi látogató egész éjszaka két­ségbeesve állt a ház körül és várta a híreket a rabbiról. A rabbinak régi szív- és vesebaja ujult ki, és heves agyvérzéssel komplikálod ott. Azonnal telefonon hitták le Benedek tanárt, a híres buda­pesti belgyógyászt és még több kiváló orvost, akik ; állapotát az első pillanatban mindjárt reményte- , lennek mondották. A hirt megtáviratozták Mármarosszigetre, ahol leirhatatlanul szomorú hatást keltett. Az üzleteket bezárták, az emberek az ut­cán csoportokba verődve ja.jveszékeltek és várták az újabb híreket. A hívek egyrésze azonnal felpakolt, hegy még élve láthassa a nagy rabbit betegágyán és utolsó áldását még megkapja. Teitelbaum csodarabbi maga is érdekes jelen­ség volt, de nem impozáns alakjával, hanem el­lenkezőleg testének groteszk megalkotásával: A csodarabbi nem volt magasabb, mint egy tiz éves gyermek. Ha kimozdult házából, teljes udvartar­tásával vonult fel az utcákon s ez az udvartartás igen népes volt. Közel száz ember élt a csoda­rabbi környezetében. Tanácsairól és gyógyításai­ról valóságos legendák keringtek, bizonyára nagy­része volt ebben annak a szuggeszciónak is, mit a csodarabbi lénye és hire a hozzázarándoklókra tett. Kedd reggel óta a szigeti hívek csoportostul siettek Kisvárdára. Úgy a román, mint a magyar hatóságok a szigeti hitközség tagjait, valamint több száz hívét vizűm és útlevél nélkül engedték át a határon. Kedd reggel óta Mármarossziget a ruszin- szkói Aknaszlatina óránként közölte a híreket, amelyeket azonnal közöltek a prefektussal is. Szerdán délben a csodarabbi felesége és szigeti háziorvosa utaztak a beteghez, de az utolsó hírek már igen kedvezőtlenek voltak. Mármarosszigeten minden más esemény jelentőségét vesztette. Csütörtök délelőtt a rabbi megkínzott szive utolsót dobbant. Ekkor körülbelül 10.000 ember, közöttük ötvennél több rabbinus, rebegte el Kis­várdán a halotti imát. A halál hire délután terjedt el Szigeten. A városban általános pánik keletkezett,, minden üzleti forgalom megszűnt, általá­nos gyász üli meg a várost. A helyi lapok két óránként adtak ki külön je­lentést és hosszasan kommentálják a szentéletü rabbi működését és csodatatteit. A halotti szertartás Kisvárdán órák hosz- száig tartott és igy csak csütörtök este hét órakor lehetett, a rabbi koporsóját különvonaton útnak indítani. A hatóságok engedélyével több százan kisérték át a különvonatot a ruszinszkói Csapra. A vonat 8 óra 20 perckor futott be a csapi állo­másra, ahol a vaggont külön vágányra tolták és az összesereglett embereknek megengedték, hogy ott! az állomáson végezhessék el halotti imájukat. Az j emberek ezrei sírva és zokogva tolongtak a gyász­kocsi körül s a forgalom hoeszu ideig megakadt. Végre este 11 órakor indították meg a különvona- tol Mármarossziget felé. Az első hírek szerint Mármarosszigetre már csütörtökön éjjelre várták a rabbi holttestét. | Ezért mintegy tízezernyi embertömeg ácsorgott j a mármarosszigeti pályaudvaron, de a vonat nem ■ érkezett meg. Az állomásfőnökség jelentést adott ki, hogy a különvonat csak reggel fél hétkor ér­kezik meg a szigeti pályaudvarra. Ekkor is több ezerre menő tömeg tolongott a pályaudvaron. A csodarabbi holttestét zsidó rítus szerint egyszerű gyalulatlan falért'’ an hozták és': a kiilöüvonaloű százával jöttek a gyászolók. Sürü i Budapest, január 25. | Napok óta különös harc folyik a Petőfi- társaságban. Szávay Gyula, a Petőfi-társa- ság volt főtitkára és a társaság elnöksége, elsősorban Pékár Gyula és Császár Elemér között folyik az áldatlan harc, ami máris belügyminisztériumi vizsgálatot vont maga után. Beavatott helyen a harc előzményeiről és részleteiről a következő, felvilágositást adták: A Petőfi-társaság fennállása óta ed­dig semmiféle üzlettel nem foglalkozott, leg­feljebb az történt meg, hogy a társaság a könyvkiadóknak megengedte, hogy neve nyomtatványaikon szerepeljen s ezért a be­vételből bizonyos száza1 ékot kapott. Ilyen volt a Jókai-bélyegakció is. Szávay Gyula főtitkár júliusban meg­lepetésszerűen közgyűlést hivott össze. A közgyűlésen csak öt tag vett részt s kimon­dották, hogy a bélyegakciót, amelyet előzőleg szer­ződésben a Múzsa R.T.-nak adtak, házi­kezelésbe veszik. így is történt; a kezelést Szávay Gyula in­tézte- Állítólag szabálytalanul az egyik tiszt­viselő jövedelmét az akció bruttóbevételé­nek 10 százalékáról 15 százalékára emelte fel, ami 35 millió koronát jelentett. Egy má­sik tisztviselőnek részesedését megvásárol­ta. Ellenlábasai erre akcióba léptek és of- fenzivát kezdtek ellene Pékár Gyula elnök és Császár Elemér alelnök vezetésével. Mindezek a dolgok december közepén pattantak ki. Pékár Gyula felszólítására vá­dat emeltek a főtitkár ellen. Azóta sajtó­harc lett a dologból s az utóbbi napokban az ügyet az összes budapesti lapok kimerí­tően tárgyalják. Tegnap a belügyminiszté­rium is erélyes lépésre szánta rá magát és leiratot intézett a polgármesterhez, mely­ben, mint az egyesületek legfőbb hatósága, elrendeli a vizsgálatot a Petőíi-társaság ügykezelése körül mutatkozó visszássá­gok miatt; felszólítja a főváros polgár-’ mesterét, hogy a vizsgálatot folytassa le és annak eredményéről tegyen kimerítő jelentést. Szávay Gyula a decemberi puccsszerű elnöki tanácskozásról a következőket mondja: — Pékár elnök valósággal statáriumot rendezett az ülésen; engem azzal támadtak meg, hogy hová tettem a bélyegakció már­ciusban átadott egy millió koronáját. Erre én megmondtam, hogy a pénz Hegedűs pénztárnoknál van a pénztárban. Pékár Gyula tagadja, hogy a Petőfi-tár- saságban válság volna. — Szávay-válság van csupán — mon­dotta —ami elintézést nyert Szávay le­mondásával. A különös afférben a vizsgálatot rövide­sen megindítják. Még nem tudni, hogy a fő­város polgármestere kit biz meg a vizsgálat lefolytatásával. A szomorú fényű kulturbot- rányt nagy érdeklődés kiséri. Izgalmas repülö-mentöexpedició a tengeren befagyott hajék megmentésére Huszonkét fok hidegben szállott fel a repülőgép — Elromlott a motor s leszálltak a jég­mezőkre — Izgalmas utazás ló vonta szánkón a jégmezőkön

Next

/
Thumbnails
Contents