Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-26 / 20. (1058.) szám
5 K dd 1926 január 26 Objektív cseh lapvélemény a frankaffér mondvacsinált szenzációiról Nincs jogalapja a beavatkozásnak — A nemzetközi politika feladata a megegyezés Prága, január 25. A cseh sajtó a frankhamisítás leleplezésének első percétől arra törekedett, hogy a frankhamisítást nemzetközi ügynek tüntesse fel, amellyel a legfelsőbb nemzetközi fórumnak, a népszövetségnek is foglalkoznia kell. Élesen támadták a Prágai Magyar Hírlapot, amikor állást foglaltunk a cseh sajtó harcmodora ellen s kifejtettük, hogy néhány meggondolatlan ember és kalandor tetteiért egy egész nemzetet nem lehet felelősségre vonni s a magyar igazságszolgáltatásiunk megvannak az eszközei arra, hogy a bűnösöket elitélje. Kezünkbe került most Bechyne vasutügyi miniszternek heti folyóirata, a Nova Svoboda, amely a heti glosszák rovatában foglalkozik a frankhamisitási afférral és álláspontunkat teljes egészében megerősíti. Ez az első cseh újság, amely higgadtan fejtegeti a frankaffért s a többi között ezeket irja. A magyar frankhamisitási affér nemzetközi jellegéről nálunk még mindig^ különbözőek a vélemények, jóllehet az első nap izgalmai már elmúltak. Sok mérvadó körben"* arra törekszenek, hogy ezt az ügyet nemzetközi jelentőségűnek tüntessék fel, ezek a körök a frankaffért a béke veszélyeztetésének állítsák be, ennek alapján azt várják, hogy a népszövetség közbelépjen. A pénzhamisítás büntette azonban minden állam saját törvényei szerint büntetendő és a többi államok nem befolyásolhatják azt, hogy az állam miképpen büntesse meg a bűnösöket. A mindennapi tapasztalat mutatja, hogy ilyen bűntények napirenden vannak és előfordulnak másutt is. A pénzhamisításért, ha az politikai jellegű is, nem vállalhat felelősséget az állam más államokkal szemben. A beavatkozást sürgetőknek legelső- sorban be kellene bizonyítani, hogy az állami szervek nem teljesítették kötelességüket és az állam kormánya is kompromittálva van az afférban. A csehszlovák hivatalos körök s a kormány is ismételten kijelentették, hogy a Bethlen-kormány- nyal szemben bizalommal vannak. A népszövetség intervenciója nem valósítható meg, legfeljebb arról lehetne sző, hogy az államok a pénzhamisítás megszüntetése érdekében egymás között egyezzenek meg. A frankaffér ezt a politikai tanulságot hozza, de nem ad alkalmat a nemzetközi közbelépésre. fiotílÉLE'TA legfelsőbb közigazgatási bíróság döntvényei szlovenszkói adó- és illetékügyekben Pénzügyi igazgatás. I. A pénzügyminiszter jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadó- kivetési bizottságokat létesíthet oly hivatalos körzettel, mely körzet több közigazgatási járást ölel fel. II. A legfelsőbb közigazgatási bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy az adókivető bizottság helyesen volt-e összeállítva, a tagok személyes képességét illetőleg (18589-25. sz. döntvény). (Praejud. Boh. 1044 fin.) Utólagos adókivetés. Ha a jövedelem- adó a már helytelen kivetés alapján újból alacsony összegben lett kivetve, az elévülési határidőn belül utólagos pótkivetésnek van helye, még ha uj körülmények nem is jönnek figyelembe (19310-25. sz. döntvény). Jövedelmi, vagyon- és hadinyereségadó. 'A törvény nem irja elő, hogy a jövedelmi adót kivető bizottságban az összes iparágaknak képviselve kellene lenniök. Vagyondézsma. Az 1920. évi 309. számú törvény 55. §-a 6. pontja 7. bekezdése a dézsmát fizetőnek a törvényben felsorolt feltételek esetén jogigényt nyújt a fizetési határidők meghosszabbítására (17157-25. sz. döntvény). Fogyasztási adó — általános italadó. Az 1919. évi 533. számú törvény 8. §-a II. szakaszának 1. pontja szerinti általános italadóval való megadóztatás számára nem elég a gyümölcsnedveknek előállitási ténye és nem iparszerü kimérése vagy eladása kicsiben (18404-25. sz. döntvény). Számlailletékek. A magyar illetéktarifa 84 B. 2. tétele szerinti, több önálló — bár mechanikailag összefűzött lapból álló számlák után az egyes lapokra eső illetéket kü- lön-külön kell megfizetni (18253-25. számú döntvény). Pénzügyi jogi eljárás a legfelsőbb köz- igazgatási bíróság előtt. A járási közigazgatási bizottság hivatalnoka nincs feljogosítva a járásnak mint panaszosnak a képviseletére (18407-25. sz. döntvény). — Hány lakosa van Budapestnek? Budapestről jelentik: A december végén megejtett népszámlálás adatait most dolgozzák föl. A végleges eredményt még nem tették közzé, de a statisztikai hivatalban azt az információt adták, hogy Budapest lakosainak száma nem érte el a remélt egy milliót, mert körülbelül 955.000 lelket írtak össze. Budapestről hz utóbbi években sokan költöztek el vidékre és hiányzik a békeidőkben Pesten tartózkodó mintegy 16.000 főnyi katonaság is. Az ipari pangás több ezer munkást üldözött el a fővárosból. A koalíció fél a parlament egyOehívésától A Ceské Slovo szerint az ellenzék nem jogosult a tisztviselőtörvényt tárgyain! Prága, január 25. A parlament összehívása még mindig teljesen bizonytalan. A koalíció sajtójának egyáltalában nem tetszik a német szociáldemokrata pártnak a parlament azonnali összehívására vonatkozó javaslata. A Ceské Slovo és a Lidové Noviny szerint az ellenzék azért akarja a parlamentet összeliivatni, mert ismerni akarja a kormány terveit az építkezésre és az állami tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozólag. Az uj kormány bemutatkozásakor Svehla kormánynyilatkozatában részletesen kifejtette kormányának munkaprogramját, ezt azonban az ellenzék nem hallgatta j meg, hanem obstruált. Most egyszerre mun-j kakedvet kapott, ami nem jelent mást, minthogy ismét lehetetlenné akarja tenni a kor-1 mány és a koalíció munkáját. A Ceské Slovo | még azzal is érvel, hogy a koalíciónak csak húsz szavazattal van többje, mint az ellenzék- í nek és mégis a koalíciónak kell dolgoznia.j Igaz — irja a lap — hogy az ellenzéknek jo-1 gában áll kritizálni s elégedetlennek lenni, de ez nem jelenti, hogy pozitív munkát ne végezzen. A koalíció a tisztviselők fizetési javaslatán dolgozik s ezt a parlament első ülésén beterjeszti. A Ceské Slovo szerint egyedül a koalíció illetékes erről tárgyalni, mert ő alkotja a parlament többségét. Ezekre a naiv érvelésekre ismét csak azzal válaszolhatunk, hogy a koalíciós bizottságokat illetékes faktoroknak senki sem tekintheti, mert sem az alkotmányiörvény, sem a házszabályok nem ismernek sem 12-es, sem pedig 24-es koalíciós bizottságokat. A javaslatokat tehát a parlament által j megválasztott bizottságoknak kell letárgyal- j niok, amelyekben az ellenzék is képviselve j van- Ez a módszer, amellyel a koalíció ma is ! dolgozik, csak azt bizonyítja, hogy a kormány és a koalíció nem tartja be ígéretét, nem változtatta meg parlamenti módszerét, hanem továbbra is saját hatáskörében és teljesen törvénytelenül akarja elintézni a parlament munkáját í igy természetes az is, hogy az ellenzék továbbra is tétlenségre van kárhoztatva, mert hiszen egyáltalában nem nyílik alkalma arra, hogy a törvényjavaslatok előkészítő munkálataiban résztvéhessenFölemelték a bucsi csekkcsaíók büntetését Darayt négy esztendei, Schiefert két és félévi f egyházra Ítélte a pozsonyi tábla Pozsony, január 25. (Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése.) A pozsonyi Ítélőtábla Dr- bohlav dr. elnöklete mellett ma délelőtt tárgyalta a bucsi félmilliós postacsekkcsalók felebbviteli ügyét. Másfél évvel ezelőtt a bucsi postahivatalnál nagyarányú postacsekkcsalásra jöttek rá, amellyel az államot csaknem félmillió koronával megkárosították. Az azonnal megindított erélyes nyomozás kiderítette, hogy a tettesek Daray László, volt magyar főhadnagy, Schiefer Adolf elbocsátott budapesti rendőrtisztviselő, Korányi Emil ügynök és Bokros Sándor voltak, akik üzelmeiket már hosszabb ideje űzték. A csalást úgy követték el, hogy a bucsi postahivatalnál egymás címére küldtek postacsekk utján kisebb összegeket, majd a csekken az összeget nullákká' és a megfelelő százasokkal nagyobbakra kerekítették ki. A tetteseket hamarosan elfogták és a komáromi törvényszék a múlt év augusztusában ítélkezett felettük. Daray Lászlót 2% évi, Schiefer Adolfot 1% évi, Korányi Emilt 6 hónapi, Bokros Sándort pedig 7 hónapi fegy- házra, illetve börtönbüntetésre Ítélte. Az ítélet ellen annak idején az ügyész és a védők is felebbeztek. így került az ügy ma délelőtt a pozsonyi táblához, ahol csak ^Daray László jelent meg fegyliázőrök kíséretében, daróc fegyencruhá- ban, mert társa, Schiefer Adolf súlyos tüdő- bajjal a komáromi rabkórházban fekszik. A mai tárgyaláson Herr táblabiró ismertette magyar nyelven az iratokat, majd Pék államügyész mondta el vádbeszédét A büntetés felemelését kéri. A posta képviseletében, amelynek az eddigi megállapítások szerint 354 ezer korona kárt okoztak a csalók, Láng íelder Jaromir postafelügyelő volt jelen. Az iratok ismertetése s a vád- és védőbeszédek ehlangzása után a bírák egy órás tanácskozásra vonultak vissza. Ezután kihirdették az ítéletet, amely szerint Daray László büntetését 4 esztendei fegyházra emelték fel, Schieferét pedig két és félévi fegyházra és a köztársaság területéről való kiutasításra ítélték, a többi tettestársak büntetését a tábla helybenhagyta. De- liktumukat a tábla csalásnak minősítette. Az ítélet ellen az ügyész és a védők újból felfolyamodással éltek. A védelem a bizonyítás kiegészítését kéri. Áruló vércsöppek a komáromszentpéteri pince falán Dőcziék ellen egyre gyűlnek a bizonyítékok. — Újabb házkutatás az elhagyott házban j s pineében Komárom, január 25. A komáromszentpéteri pince véres rejtélye még a mai napig sem teljesen tisztázott. A letartóztatásban lévő Dóczi család ellen egyre gyűlnek a bizonyítékok de a tettesek mindmáig nem kerültek elő. Sült József dr. ógyallai járásbiró, mint a törvényszéki vizsgálóbíró megbízottja, az elmúlt héten újból kiszállott Komárom- szentpéterin és a legaprólékosabb gonddal házkutatást tartott a Dóczi-család falusi lakásán és a szőllőhegyi pincében, amelynek közelében lévő dögtéren tudvalevőleg a szerencsétlen megfojtott rokkant hulláját megkapták. A Dóczi-ház most teljesen lakatlanul áll, őrzésére senkisem vállalkozott és mindenki messze elkerüli. Az újabb házkutatás a rokkant meggyilkolásának ügyében itt nem vezetett újabb eredményre, hiszen Dó- cziék letartóztatása csak kedden történt meg és1 igy a hétfői napon az összes áruló nyomokat megsemmisíthették. A házban azonban tolvajkulcsokat találtak és az udvaron végzett kutatás is meglepő eredménnyel járt, a trágyadomb felhányása után a domb alatt fedett pincére bukkantak, amely azonban most teljesen üresen áll. A lakás és udvar tüzetes felkutatása után a hatósági személyek újból kimentek a szőllőbe. Itt most már fontosabb nyomokat találtak. A présház ajtaja mögött van egy kis- rakott tűzhely és annak a környékén a fal teli van fecskendezve vércseppekkel. A konyha asztalán is sűrűn találtak vér- cseppeket. A nagyobb cseppeket a gyilkosság után lekaparták a falról, de a kisebbek ottmaradtak és Dóczéék, hogy az áruló nyomokat eltüntessék, a falnak befecskendezett részéhez deszkákat támasztottak, A vizsgálóbíró a vércseppekből több darabot összegyűjtött és ezeket vegyvizsgá- lat végett azonnal beküldötte az Országos Vegyvizsgáló Állomáshoz. A felső borházből a pincébe vezető lépb csőn is kaparás nyomaira bukkant a hatóság. A vizsgálat most már teljes erővel halad és a régebbi titokzatos és még felderítetlen bűnügyekre is kiterjeszkedik, úgyhogy rövid időn belül szenzációs eredményekre lehetünk elkészülve. — Olcsóbb lett a magyar posta. Budapestről jelentik: A pengőszámitás bevezetésével, amelyet a gyakorlatban a posta kezdett meg, lefelé kerekítették a tizedeseket s igy a magyar posta olcsóbb lett. Az uj levéldijszabás szerint egy levél 16 fillér, levelezőlap 6 fillér, egy táviratszó 6 fillér lesz. Az uj díjszabás március elsején lép életbe. Bécsi levelek ''flovenszkó — Becsben Bécs, január. A Bauernmana egym Könyvkereskedésének, a „Buleum“-nak van egy hátsó szobája, ahol időnként kiállításokat szoktak rendezni müveikből a bécsi képzőművészek. Ebbe a kis kiállítási terembe a minapában bevonult — Szlovenszkó. Arról már nagyon sokan és nagyon sokat vitatkoztak, hogy vájjon van-e szlovenszkói magyar irodalom, — arról azonban, hogy van-e szloven- szkói képzőművészet, lényegesebben hevesebb szó eseti. Pedig van. És amikor az ember végignézte Lesznai Anna képeit, melyek most tétettek ki közszemlére a Bauernmarkton, éreznie kell, hogy az, amit látott, tiszta igazi művészet és emellett határozottan, karakterisztikusan szlovenszkói művészet. Lesznai Annának a neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt, — ez a csodálatos asszony, aki a maga sokoldalúan nagyvonalúságában, a renaissance művészeihez hasonlít, sokat alkotott már, ami maradandó értéke a művészetnek. A régi, Ady-korabeli „Nyugat“-okban lágyan asszonyt és markánsan művészi versek alatt gyakran lehetett Lesznai Anna nevét olvasni. Később a meseiró Lesznai Anna puha, anyás hangon meséket mondott, szines, álomszerű meséket — a gyermekeknek. Éltkor már lassan kibontakozni kezdett az iparművész Lesznai Anna is, aki könyvillusztrációkat, asszonyi kézimunkákat csinált és ezekben a kis iparművészeti alkotásokban egy uj művészet bontogatta a szárnyait, mint valami erót^us madár. És most itt Bécsben a festőművész Lesznai Anna jelent meg: egy kis termet megtöltött a maga bizarr, exótikus képeivel és a festőművész Lesznai Anna éppen olyan érték, mint a költő, az irő, vagy az iparművész. Sőt talán nagyobb és talán a festészet az a művészet, amelybe leginkább tudja beleadni önönmagát. Különös képek Lesznai Anna festményei, — mikor nézi őket az ember, úgy érzi, hogy egy uj világ bontakozik ki a szemei előtt, egy világ, amelyik még eddig alig-alig nyert művészi kifejezést: Szlovenszkó. A falut festi meg Lesznai Anna, az élő, valóságos falut, kiérzi ennek sajátos életét, bizarr városi ember számára, exótikus ritmusát —• és ezt éreztetni is tudja. Formába tudja kényszeríteni, képbe tudja tömöriteni a megfoghatatlant: az embert, a társadalmat, a közönséget, — a falut. Szlovenszkó néz le a falon lógó képekről és a kis színfoltokból megérezzük: ez ember, ez él. Élet van a képben és ahogy ezt az életet Lesznai Anna látja, láttatja — az művészet, teljesen letisztult, teljesen elvonatkoztatott mü%részet. És itten nincs semmi modorosság, semmi „idegen hatás". Igen: mindenki hatott Lesznai Annára, aki valaha ecsetet fogott a kezében, aki valaha művészi formába öltöztette az érzéseit. De ez a hatás nem volt más, mint ébresztés: egy igazi Lesznai Anna ébresztése. És nem lehet, nem szabad skatulyázni, nem szabad megállapitásokta tenni, hogy — ez ex- presszionizmus vagy futurizmus vagy primiti- rizmus. Mert nem izmus és nem iskolai az, amit Lesznai Anna csinál, hanem élet és kár elméletekkel szürkiteni ezt a lüktető, eleven életet. Igen: élet, ritmikus, igazi valóság. És Lesznai Anna megérezte az igazi ritmust. Ebbe beleolvad minden: az emberek, az állatok, a házak, a mezők, a hegyek, — minden. Egy harmőnikus egész minden kép: tiszta harmóniája a vonalaknak és tiszta harmóniája a színeknek. Minden kép sűrített élet, — szinte elképzelhetetlen mennyi minden van egy-egy kisdarab vászonon, melyet Lesznai Anna festett. Minden részlet, minden szöglet beleszól a kép harmóni- kus ritmusába és minden részletnek, minden szögletnek megvan a maga külön mondanivalója. Nincsenek fölösleges vonalak és nincsenek fölösleges színek, — mindennek megvan a maga határozott „miért“-je, „mondanivalója". És mikor az ember látja ezeket a képeket, akkor — dacára a képek tiszta íestőiségének — megérzi a képek mögött Lesznai Annát, a költőt. A költőt, aki teremt, aki alkot és aki a maga hallatlan gazdaságában valósággal tékozolja önmagát. Meg kell érezni, hogy mennyire lélekből ugrott önkénytelenség az egész művészete, melyben nincs eltanultság, nincs modorosság, nincs esztétizálással előre megállapított irány vagy cél. És' ez a mesterkéletlenség talán az az erő, mely megfogja az embereket, akik végignézik, magukba szívják ezeket a képeket. Mert igenis megfogja őket: erre nem az a bizonyíték, hogy már alig van kép a kiállításon, amely elé nincs odabiggyesztve a „Verkauft" cédula, — hanem az, hogy ezeket a képeket nem lehet elfelejteni. Megmaradnak, felszívódnak az emlékezetébe, mint a mesék, amelyeket gyerekkorában hallott. És talán ez a legjobb jellemzése is Lesznai Anna művészetének: mesél... Igen: mesél akkor is, mikor a szlovák falut állítja elénk, a falut a maga imádságos tót. parasztjaival, egészségszinü házaival és a hazatérő csordával, — de mesél akkor is, amikor sohase látott fantasztikus állatokat, virágokat állit elénk, melyek minden exótikumuk, minden bizarrságuk dacára élnek, — akkor is, ha sohasem volt is igazán élő mintájuk. Jarno József. Cigányzene! KitünS borok ti A „Kreuzel Kaller“-Ö2n (Nckazanka) OIcjó vacsorái Magyar konyhát