Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-26 / 20. (1058.) szám
1926 január 26 Kedd iwr'iLgjrAM rnmmmm . <*. *si&is-.zimR „A világ elé tárjuk szellemi kincseinket" A magyar kultúra jelentősége egyre inkábl kibontakozik. Beszélgetés a magyar kor mány kiküldöttjével a Szellemi Együítmiikö dés párisi intézetében- A. P. M. H. tudósítójától — Paris, január közepe. Mint jelentettük, a Szellemi Együtt működés Intézetének ülésén Orosz Emi dr. egyetemi tanár és M a gyári Zoltái miniszteri tanácsos jelentek meg magyaj részről a kormány képviseletében. Az ünnepség után az Intézet előkeli büfféjébe vonult a meghívott közönség és a: összeverődött csoportokban mindenféle európai nevű férfiak, hölgyek diskurálíak Doumergue elnök zömök kis alakja melleti a pápai uuucius lila talárja. Curie asszony egyszerű fekete ruhája, Painlevé nagy, pufók arca, felhúzott kerek szemöldökei, Scia- lója ur szigorú evikkere, Lorentz igazgató nr derűs fehér szakálla és Einstein profesz- szor gyermeteg csodálkozó tekintete érdekes zűrzavarrá egyesül. Ebben a környezetben beszélgettünk Orosz Emil dr. egyetemi tanárral, aki a magyar kultitra szerepéről, reményeiről a következőket mondotta: — Igaz ugyan, hogy a megnyitás ünnepségeiben nem jutott aktív részünk, sőt a tizenkéttagu tanácsban sem vagyunk képviselve, nem szabad azonban elfelejteni, hogy ebben a tizenkéttagu, világhírű nevekből alakult testületben csak egész kivételes egyéniségek foglalhatnak helyet és ezeknek sorában nemcsak a mi nemzetünk, hanem a többi kis népek fiai sem szerepelnek. A mi feladatunk, elfogadni az együttműködés lehetőségét; és a világ elé tárni szellemi kincseinket. A magyarság csak kultúrájának latbavetésével biztosíthatja egyenrangú helyét Európa népei között. A kultúrák jelentősége ma fokozottabban jön előtérbe, mint bármikor is. Nekünk sem szabad elmaradnunk és fel kell vennünk a versenyt. Az eddigi eredményekről kérdezzük Orosz Emilt — Eddig is tett értünk a bizottság. 1924-ben még Bergson aláírásával külön proklamációt intézett a müveit népek akadémiáihoz és tudományos szervezeteihez és gyors, önkéntes segítségre hívta fel őket a magyar kultúrintézmények, a magyar tudományos élet megmentése érdekében. Az ügyészség vádiratot készít Zadravecz tábori püspök ellen is Párisi színház i. Paris, januárban. A kérdést, hogy a párisi színház krízis előtt áll-e (nem gazdasági, hanem lényeges krízis előtt) könnyű megválaszolni. A tény, hogy ma minden emberi jelenség nyakig van a szociális krízisben, az ilyen kérdést müvé- vészeti folyóiratok lombfü rész-rovatába utalja. Egy társadalom és a s/.inháza mindig teljesen kielégítik egymást. A keresletre automatikus precicióval reagál a kínálat. A háború utáni párisi színház oda sülyedt, ami a publikumának, egy ideges, üres. nemzetközi polgári turista-publikumnak a niveauja. Mellesleg kitünően játszanak. II. Az attrakciók tömegéből, amiket az elmúlt négy esztendő színházi évadjai Páris- ban nyújtottak, egypár dolog megmarad emlékbe. Egy színész: Louis Jouvöt Egy színésznő: Madeleine Carlier. (Aki* különben nem szabad túlbecsülni.) Egy „Jo- banna“-előadás Pitoeffel Vildracnak egy darabja: Madame Beliard. (Gyönge, finom, polgári és romantikus.) Jules Romain darabja: „Knock, vagy...“ az említett Jouvet-val a címszerepben. 600 előadás. Commerlynck uj vigijátéka: „Tripes d‘Or“. 000 bohózat, revue és „irodalmi kisérlel. Le kell venni a kalapot az ilyen színházi üzem előtt, mint egy elhaladó temetés előtt. Whittmann kapitány fókából nem szabad megfeledkezni. Paris a legjobb utón van ahhoz, hogy kimondott világattrakció legyen belőle, mint a Niagara zuliatagból, vagy a szakállas-asszonyból. Ehhez mindig is volt hajlama; ez a hajlam most már kényszer. A folyamat még franciáknak is feltűnik. A párisi színház, ami különben ennek a Mlágelőadásnak: „Paris" csak egyik programpontja, a város attrakciói között megkapta az őt megillető díszhelyet. Nem kell különösebb éleslátás hozzá, hogy az embe: tolUcíenül higyjen a francia nép erejében, ami végül is helyes irányba fogja terelni ezt a folyamatot. Világjelenségek, mint Páris, legföljebb csak az Atlantisz- szal pusztulhatunk el. De a nép. ^zogeny, megnyert egy nábo-oit: előbb ki kell pihennie ettől a csapá tól magát Izgalmas volt, évekkel ezelőtt Berlinből érkezve ide, a fölfedezés, milyen nehezére esik egy népnek, ha arról van szó, hogy győzelem fáradságaitól s mennyivel könnyebb, ha egy vereség fáradságaitól kell kipihennie magát. A ,,L‘Oeuvre"-szinbázban még egy fiatal északi írónak forradalmi darabját játszották: Ibsen „Norá"-ját. Voltak kedélyek, akiket ez fölizgatott. Lehár „Víg özvegyedét százas szériákban játszották s ez a szeretetreméltó és halhatatlan limonádé a „Pás sur la bauche" mellett idegeneknek is üdülés volt. Az Odeonban, amit Gémier, aki egy jobb sorsot érdemel, reménytelenül igazgat, láttam Suzanne Deprés-t, öregen, lenyűgözően, egy jelentéktelen darabban; különben kezdő tehetségek játszották Molliéret, egy modorban, ami már balkán-diákoknak sem mipoánlt. Louis Verneuil minden évben teljesítette Elvire Popescoval szemben férji kötelességeit, amennyiben irt neki egy vígjátékot s asszonyt s darabot nagy hűhóval belediktálta Párásba; a legőszintébb talán egy fiatal vigjáték- iró volt, Paul Vialar, aki őszintén és sok beismeréssel, kollégái nevében is vígjátékénak „Nous ne sornmes pás si forts" címet adta. Majd minden boulevard-rongyot nagyszerű színészek adnak elő, akik a dialóg technikáját, s a levetkőzésnek és az ágyba- fekvésnek a technikáját kifogástalan tökélyre vitték. Lucien meghalt, Sacha és Yvonne a csillagok. Georg Kaiser a Théatre du Vieux Colombierben mint első német drámairó a háború után, egy áhitatos Montparnasse-pubgyarórszág és Franciaország jóviszonya között. — A párisi sureté emberei nem avatkozhatnak bele a bírósági eljárásba, mert az ellentétben áll a nemzetközi és a magyar jogszokásokkal. Más országokban is lehetetlen volna az, hogy idegen személyek ellenőrizzék a bíróságot. A rendőrségi vizsgálatnál azonban teljes szabadságot adtunk a kiküldötteknek. Egyébként a kormány az eredményeket közölni fogja a sureté embereivel. A tudósitónak azt a megjegyzését, vájjon nem hasonló okból helytelenitette-e annakidején Franciaország a Szerbiának szóló osztrák-magyar ultimátum hatodik pontját, | amely tudvalevőleg azt tartalmazta, hogy a ! szerajevói gyilkosság miatt Szerbiában megindítandó vizsgálatoknál az osztrák-magyar hatóságok is képviseltessék magukat, Korányi Frigyes báró megerősítette és rámutatott arra, hogy hasonló szempontból ítélik meg a magyar álláspontot is. — Különben is — mondta a követ — a francia bank mint magánszemély leljes joggal Képviselteti)^ magát a tárgyalásokon. A továbbiakban rámutatott a követ arra. hogy önmaguktól dőlnek meg azok a vádak, mintha a frankhamisítást a Franciaország elleni ellenszenv rugóira vezethetnék vissza. Ezzel éles ellentétben állanak a két ország közötti közeledés különböző jelei, hogy — úgymond — csak a nemrégiben ratifikált kereskedelmi szerződést említsem. A vizsgálat pártatlanul folyik és ki fog derülni a hamis vádak tarthatatlansága és a magyar kormány korrektsége. Sauerwein cáfolata Budapest, január 25. Jules Sauerweint, a Malin Budapesten időző főszerkesztőjét, a budapesti lapok élesen megtámadták, mert a sajtóban Magyarország belügyeit kritizálta. Sauerwein a budapesti Reggel mai számában kijelentette, hogy az újságírókkal folytatott magánbeszélgetéseket egyáltalában nem szánta a nyilvánosság elé. Megcáfolta az Abendben megjelent állítólagos interjúját is. Az Abend szerint ő Horthy személyéről is nyilatkozott volna. Ez az állítás teljesen légből kapott. A cikknek a címe sem tőle ered s nem is azonosítja magát vele. Sauerwein a továbbiakban még ezeket mondotta: K — Nem vagyok politikus, nem is vagyok a francia kormány megbízottja s nem adok interjút. Véleményem csak a saját magam részére van. Budapestre érkeztem, épp úgy, mint Hágában is voltam, csak azért, hogy lapomnak beszámoljak egy közönséges bűncselekményről, amely a francia közvéleményt izgalomban tartja. Egyéb célom nincsen. hogy ezek az uj hódítók igények nélkül jönnek a legyőzőitekhez. Róma valamikor igényekre tanította meg az elfoglalt birodalmakat — Csikágó csak keveset követel. Csak annyit követel, hogy úgy szolgálják ki és azt nyújtsák neki, amit odahaza is megkap és szeret s hogy a „Páris“-attrakciót az egész vonalon, tehát a színházban is ugv kapja, ahogy ő ezt szereti és otthon elképzelte magának. Az attrakciót pontosan szervírozzák. Gorki, igy siránkozott a múltkor a „Co- moedia", lehetetlen Párisuak. Minden sötét, nyomasztó, unalmas nála. Miért, kérdezte ez a vezető újság, vonzó, rokonszenves és üdítő ezzel szemben minden Brake-nól? (Brakenek hívják?) Nekünk a színpadon angyalokra vau szükségünk, jó jellemekre, angyalokra, csupa angyalra. Látszik — igy fejezi be a lap: —- Oroszország a maga Gorkijával dögrováson van; Anglia a maga Brakejéval uralkodik a világ fölött. Valószínű, hogy a tipus,, angyal" lesz az ura a párisi színpadnak a következő szezonokban. Sötét, nyomasztó és unalmas szerzők kis, bátortalan kísérleteit ez a színpad már ma is ösztönszerü érzékkel hallgatja halálra. Az üzembe bevonul az uj tipus: az angyal. — amerikai angyalok lesznek, akik mindenkitől pénzt fogadnak el. az asszonytól is, rokonszenvesek és üdítők. Egy társadalom, amelynek szociális felelősségérzése a művészet és a szellem mindeu ügyében zéró alá sülyedt, három tucat intim színházat tart magának Parisban, ahol megfizetett és rutinos angyalok üdítő darabokat játszanak neki a pénz és a szerelem változatairól. Nem szabad közben megfeledkezni azokról az elkeseredett kísérletekről és verekedésekről, amiknek nyomát lehet találni a párisi színpadon; de ritkán esett még meg, hogy egy nagy tradíció ju drámai művészetet készségesebb szándékkal, szolgáltattak volna ki egy idegen és sekélyes publikumnak, mint ez 1918—25-ben Párjában történt. Marai Sándor. j A felhívásnak akkor volt is némi foganatja. I különösen a spanyolok küldöttek könyveket ! és pénzt. — Ezenkívül két kiadványa is van a Bizottságnak, amely velünk foglalkozik. I Az együk a magyar szellemi és tudományos . élet általános helyzetével, a másik pedig j akadémiánk és főiskoláink állapotával is- I merteli meg a müveit világot. Mind a két ; munka igen objektív és részletes adatokkal ■ szolgál, amelyeket egyébként mi — Magyar! ; Zoltán és én — bocsátottunk Halecki pro- ' fesszor, az egyetemi szakosztály vezetője és | a két kiadvány szerkesztőjének rendelke- 1 zésére. Sauerwein első tudósítása j Budapestről Paris, január 25. A párisi Malin vasár- utpi számában jelent meg az eíső hosszabb udósitás a Budapesten tartózkodó Jules taüerwemtől. Sauerwein cikkének elején ogialkozik Bethlen István gróf államférfim dváióságával, amit már a genfi tanácskozások idején alkalma volt a politikai világnak Megismernie, s ennek az ügyességének íjabb bizonyságát adta a mostani frank- mmisitási ügy kivizsgálásánál. Majd Zadra- :ecz püspökről ir, aki annyira elzárkózik Mindenkitől, hogy nem lehet tőle semmiféle nterjut kapni. A parlamenti bizottság munkája, Sauerwein tudósítása Szerint, csak ak- ;or fog teljes világosságot deríteni az ügy- •e, ha kihallgatják Benois francia rendőr- isztviseiőt is. Enélküi a bizottság munkája íem lehel eredményes. Majd Franciaországnak a háború után Magyarország iránt Azett szimpátiájának megrendüléséről ir s djelönti, hogy nagy politikai ügyességre esz szükség annak visszaszerzéséhez. Az ügyészség megkezdte a vádirat elkészítését Budapest, január 25. A budapesti kirá- yi ügyészség a frankhamisitási ügyben 21 etartóztatott é3 4 szabadlábon lévő személy dlen megkezdte a vádirat megszerkeszíé- lét. Vádirat készül Zadravecz István tábori I nispök ellen is. ; Korányi báró nyilatkozata, a La Presse-ben Pária, január 25. Korányi Frigyes báró i lárisi magyar követ a frankhamisitási affér- j öl a párisi La Presse munkatársának a következő nyilatkozatot tette: — Kormányom állandó tendenciózus j ágalmaknak és támadásoknak van kitéve a j rankhamisitási üggyel kapcsolatban, anie- yek ellen tiltakoznom kell úgy a magam, nint kormányom nevében. Az átlátszó mes- erkedések célja az, hogy éles ellentétben a: ocarnói szellemmel, zavart keltsenek Ma- j Budapest, január 25. (Budapesti szer-1 i kesztőségünk telefonjelenlése.) Sztrache i Gusztáv királyi főügyész a budapesti Reggel i munkatársának kijelentette, hogy a francia j kiküldöttek által előterjesztett kérdőpontok J I szükségessé tették a gyanúsítottak újabb ki-1 ; hallgatását, de ezek gyors lefolyása egyálta-1 í Iában nem késleltetheti a nyomozás végleges j | befejezését. Az előzetes letartóztatás határideje e hói í végével lejár, ezért ez ideig az ügyészség el- j | készíti a vádiratot Windischgraetz s társai el- j j len. A vádirat konstrukciója tekintetében j máris megállapodás történt Sztrache főügyész | ■ és Makay ügyészségi alelnök között. A fran-1 ! cia kérdőpontok ugyanis nem olyan tárgynak, | | hogy a vádhatóság kénytelen lenne a vizsga- j: I lat elrendelését indítványozni. Zadravecz püspök ügyéről kijlentette, hogy |. j a püspök ellen az ügyészség még nem szüntet-;. ! te be az eljárást. A parlamenti bizottság munkájáról még j ( meritórikusan nem nyilatkozhatott, amennyi-1 ben a gyakorlat fogja majd megmutatni au-; nak technikáját. Annyit mondott csak, hogy j a nyomozás aktáiról eddig még nem készül ; lek semmiféle másolatok, úgyhogy azokatj még nem lehetett a parlamenti bizottság ren-1 delkezésére bocsátani. ; Bethlen tanácskozásai Budapest, január 25. Bethlen István gróf; miniszterelnök vasárnap délután hosszasan j1 tanácskozott Pesthy Pál igazságügyminiszter-1 rel és Rakovszky Iván belügyminiszterrel. A j tanácskozások valószínűleg a frankhamisitási | afférral kapcsolatos aktuális kérdések körül forogtak s az ilyen tanácskozások az affér ki- í. pattanása óta csaknem mindennaposak a mi- j; niszterelnökuél. [ Ma ül össze a parlamenti bizottság Budapest, január 25. A frankhamisitási i botrány politikai hátterének kiderítésére és 1 tisztázására kiküldött parlamenti bizottság ma délután öt órakor tartja első összejövetelét likum előtt zajosan megbukott. Pirandellot tudomásul vették és elnéztek fölötte. Shaw7 néha bátortalanul és fél házak mellett szinre- kerül. Párisban szívesen hangoztatják, hogy a raffinement végső értelmében közeledés a tisztához és az egyszerühöz. Az ágy és a levetkőzött színésznő már Galacon se tartozik a színház forradalmi rekvizitumai közé; az ember azt hihetné, hogy eljött az idő, amikor a párisi szinház sem fogja fel többé raf- finementnak, ha egy asszony leveti a felsőruháját. Háborít óta a boulevard-szinpad csakugyan kapott néhány uj nüánszot. A hölgyek felöltözve járkálnak a színpadon; ezzel szemben az urak most sikerrel és előszeretettel vetkőznek le nyílt színen. A Jaeger- nadrág nagyobb divat ma a párisi színpadon, mint a rózsaszín selyem kombiné. A „poule" és a strici, valamint a hölgy, aki megfizeti a gigoló munkáját s nyilt színen levetkőzteti a férfit és erőszakot követ el rajta, nélkülözhetetlen kellékei egy jó, modern boulevard- vigjátéknak. Savoirnak egy darabjában, amit a múltkor látni alkalmam volt — „Un honimé ..." a cime — a hősnek a második felvonásban nem kevesebbszer, mint öt ízben nyílik alkalma a nadrágját nyilt színen föléé lehúzni; voltak, akik a darabban emellett is észrevették a „morális-irónikus“-tenden- ciát. III. Páris ezekben az években két súlyos krízisen ment keresztül: az egyik a pénzromlás, a másik az amerikaiak inváziója. Az első el Fog múlni, a második megmarad és veszedelmes. Páris ma „beállította" magát Amerikára. Direkt összeköttetés, kényelmes hotelek, rágógumiul és műélvezetek csalogatják a vnnkeet, akik, évente 2—3 százezren, majd mind válogatott turistapéldányok, el is jönnek Parisba. Itt kiszolgálják őket, ahogy ők parancsoljuk. A legveszedelmesebb ebben,
