Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-26 / 20. (1058.) szám
fCcífd! 1926 január 2v. Wn&rjm.;' ■ ______ ''rrrry^, .hbuhui— Fó r radalmasdi Irta: Péter Mihály. Szóvá tettem már egy alkalommal e lapunkban is a kormány azon mostoha eljárását, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói egyetemes egyháznak még 1923-ban. elkészített törvényeit máig sem erősítette meg. Az egyházat előbb a törvénynek minél gyorsabb elkészítésére szorgalmazta, mikor aztán e kívánalomnak eleget tettünk, ő maga késik a jóváhagyásával. Kétségtelen, hogy ez a körülmény az egyházat bizonyos tekintetben törvényen- kivüli helyzetben tartja. Többszöri sürgetésre az 1924-ik év legvégén a kormány mégis megtett annyit, hogy az egyház néhány vezető egyéniségét Pozsonyba hivta és a zsinat által alkotott törvényeket azzal a felhívással adta nekik vissza, hogy az egyház és a kormány embereiből összeállított 6 tagú bizottság által dolgoztassák át azokat. Miután azonban ez az eljárás hagyományainkkal, törvényeinkkel a legmerevebben ellentétes volt, — mert a zsinat által készített törvényeket csak neki, az azt előkészítőnek lehet visszaadni, aki aztán a kormánytól érkezett, írásba foglalt kifogásokat kontideráció tárgyává teszi, — a történtek után Poprádon nemsokára összeült egyetemes konvent ez eljárást helytelennek találta s felkérte a kormányt, hogy kövesse az egyedül alkotmányos utat. Mást a koruÉ&it nem is tehetett, mert mint a zsinatot előkészítő testületet, mint a közigazgatás legfelsőbb hatóságát, mint az egyházi törvények őrét, esküje kötelezi arra, hogy tisztét hűséggel teljesítse és ha a százados autonómián, — melynek kivívásáért tengernyi vért, vagyont, életet áldoztunk, — maga az egy. konvent enged rést ütni, hogy állhatunk meg lelkiismeretűnk és az utókor Ítélete előtt? Azt hittük, hogy ez eljárásunknak a helyességét maga a kormány is átlátja, hiszen semmi sem férhetne jobban bele az úgynevezett demokratikus állam nagy keretébe, mint a ref. egj-háznak valóban demokrácián alapuló auto- nómikus szabadsága. De keservesen csalódtunk. Ahelyett, hogy a kormány az egyedül helyes álláspontot foglalta volna el s honorálta volna a konvent kívánságát, jó hosszú hallgatás után, egyszerre, egy csapással: 44, illetőséggel nem biró ref. lelkésztől vonta meg az állami segélyt. Ezzel, e lap olvasóközönsége előtt eddigelé még nem ismertetett módon felelt a kormány a konvent igazságos eljárására. Az elvonás okát az egyház közvéleménye úgy tudta meg, hogy az egyik sújtott lelkész íentjárí a minisztériumban s kérdezősködött nehéz helyzetbe jutása indokáról s ilyen feleletet kapott: „Köszönje ezt, kérem, a konvent poprádi határozatának." Gondolkozzunk most e felelet felett! Ha a kormány embere azt mondja: beszüntettük bizony az államsegélyeteket, mert nincs illetőségetek: ezek a szerencsétlen lelkészek megpróbálták volna keresni a maguk igazságát. Megtalálják-e, nem-e, nem tudjuk Vagyis inkább azt mondjuk, hogy nem, dacára annak, hogy a ma érvényben lévő egyházi törvényünk mindjárt, azonnal megválasztása után azon községben mondja a belliivatalnokot illetékesnek, ahová megválasztatott. De mindezek dacára szerencsétlenségüket a mai káosznak tulajdonították volna be. A kormány embere azonban nem igy felelt, hanem a dolog ódiumát a konveutre hárította. Hogy mit akart elérni e kijelentéssel, a következmények megmutatták. Mert akármennyire indokolt volt is a konvent határozata: mivel élni kell, az érdekeikben megkárosítottak részéről bizonyos elégedetlenség kezdett mutatkozni a konvent eljárása ellen. A cél világos: forradalmasdit csinálni a ref. egyházban. A ref. egyház jelenlegi vezetői kezdet óta sohasem keresték ugyan a harcot az állammal, s mindössze annyit tettek, hogy az autonómia elkobzása iránt a kormány részéről megindított harc ellen védekeztek, amit esküjök és becsületük diktált, de miután ez a minimális módszerük is több volt a soknál a kormány szemében: ezért vált szükségessé az elégületlenség szitása, ezért kell íorradalmasdi. Nyilván úgy gondolkoznak, hogy ez áldatlan körülmények közt a jelenlegi vezérek elkedvetlenednek s félreállanak. Akad aztán elég ember — úgy hiszik —, aki a szerepet átveszi. A kormánynak egészen puhadereku* egyéniségekre volna szüksége, hiszen annyi az autonómiánkat érintő, sértő intézkedés történt már iskolai, egyházi téren, csak még egyházi törvényeinkbe nincsenek azok befoglalva. Egy puhább nemzedék — igy gondolják — önmaga lesz hajlandó azokat egyházi törvényei közó iktatni. Persze ellenértékűi mindig földi jó igértetik. Ezért csinálják tehát a forradalmasdit. / De nagyon tévednek, amikor a szórványosan mutatkozó szimptómákat általánosithatónak gondolják. A református egyház csinált már egy pár forradalmat, de sohasem a szolgaságért, — hanem a szabadságért. Ki is hallott valaha ilyen kontrasztot? A kormány ezt a nagy keritőt, a szegénységet akarja felhasználni arra, hogy némelyek eszét ve- szejtse. Nem kell azonban semmi isteni adomány annak a megjósolásához, hogy e terv csúfos kudarcot fog vallani, éppen azon önzetlenségnél fogva, amely a ref. egyházat mindig jellemezte. Ne utasítsák el, akiket illet, ezt a figyelmeztetésemet. Hiú kísérlet lenne a ref. egyházat 400 esztendős arculatából kivetkőztetek Már az államot is érdeklő konszolidáció szempontjából is jobban teszik a magasságban ülők, ha a megértés elől, miként mostanáig tették, el nem zárkóznak. A megértésnek azonban az egyetlen feltétele, meghagyni a ref. egyháznak azon sarkalatos jogait, amelyeket századokon át élvezett. Mihelyt a ref. egyház meglátja, hogy vele szemben nem folyik egy bekerítő, megsemmisítő politika, mihelyt észreveszi, hogy számára az élet lehetősége, a fejlődés vonalai adva AAtv*.'.*'5.,5L »*Vifj ' ~T -gr-ai'JCi- .amsm vannak: a keretek közt békésen, nyugodtan végzi! Hiszen meglehetik, módjukban van, — elvehe- majd többi feladatait is. Forradalmasdit játszani, j tik a ref. egyház összes papjai államsegélyét, az pláne ilyet, amilyenről szó van, nagyon, de na-! egyház mégsem metszi fel — a íőütőerét, az auto- gyon impolitikus, sőt egyenesen nevetséges cse-1 nómíáját, hogy dicstelenül elvérezzen. Akteek füle lekedet. I van, hallja. Innsbruck, január 25. Német-Ausztria lakosságában nagy elkeseredést váltott ki, hogy az olasz- országi fascista-uralom újabban a legkíméletlenebb módon igyekszik Déltirol német lakosságát elolaszositani. így nagy konsternációra adott okot a római kormány rendelete, mely a déltiroli német nevek olasszá változtatásáról intézkedik. A trienti „Brennero" nevű í'ascista újság a következőképpen kommentálja ezt a rendeletét: „Mivel Olaszország győzelmével visszafoglalta a Brennerig , terjedő területeket, szüséges, hogy e területek község és családneveit, amelyeket a múlt folyamán megcsonkítottak és barbarizáltak, újból visszaolaszositsák. Oberetsch területén számos olyan név van, amely németnek látszik, de eredetileg olasz. Ilyenek például a következők: Kastlunger, mely Costalungo volt, Sotrií'fer, mely Sotariva, Pigl, mely Vigili volt és igy tovább. Miért van az megengedve, hogy a sarntenheini grófok továbbra is Sartenheinnek mondják előnevüket, mikor ez a helység ma már Sarentino? Az er-re végződő német nevek is olasz eredetűek e vidéken. így például Coller Colliból jön, Tostner Cos- tából és sok más hasonló. Az olasz kormány rendelete az igazi olasz szellem megnyilvánulása és határmenti lakosságunk, mely nem feledte el római őseredetét, tudatos hazafiasságában követni fogja azt" Az olasz sajtó hangja az utóbbi napokban szinte háborús gyűlölettel lordul Németország ellen. Ez a gyűlöletes hang arra vezethető vissza, hogy a birodalmi sajtó hevesen tiltakozott Déltirol elola- szositása ellen. A sajtó hangja sokban hasonlít a háború alatt történt uszításokhoz, e a cikkeket nem egy helyütt gyalázó illusztrációk kisérik. A Tribuna kigunyolja a német birodalom bojkottját az olaszországi utazásokkal szemben. A lap kijelenti, hogy a németek úgyis fukarak s nem sokat hagynak Olaszországban. Az Impero fejezeteket közöl egy 1917-ben megjelent háborús uszító könyvből, amely többek között a következőket mondja: „A németség piszkos folt az emberiség testén és számára nincs hely az Univerzumban". Eggyhangu az a vélemény, hogy a német sajtónak nincs meg az a joga, hogy beleavatkozzék a déltiroli ügyekbe. Innsbruck, január 25. Eddig megengedett dolog volt, hogy Déltirol tiszta német vidékein a vasúti állomásokon zárójelben a községek német neve is szerepeljen, most azonban ezt az engedélyt is visszavonták. A kalauz sem kiáltja ki németül az állomások neveit, ámbár a lakosság e részen tiszta német. A német vendéglők, állomások, üzle- | tek felírásait lázas sietséggel takarítják el. A í legújabb olasz rendeletek által sújtott németség j száma körülbelül 100.000. Ennyi ember veszti el ! állampolgárságát és válik földönfutóvá. A szlovenszkói problémát csak a esek és a silovák nemzet intézheti ei egymással A háielnökségek megválasztása körül — A néppárt reflexiói öérer insütványára Prága, január 25. A ház elnökségének válsága még egyáltalában nem jutott a megoldás stádiumába. A legújabb hírek szerint a cseh néppártiak hajlandók visszavonni követelésüket azzal a feltétellel, hogy mindkét ház elnökségének megválasztásában eltérnek az eredeti tervtől. Szerintük a legjobb megoldás volna az, ha a nemzetgyűlésben újból To- maseket választják meg elnöknek, a szenátusban pedig Donát agrárius szenátort Kázus lapja, a Národnie Noviny szerint az is lehetséges, hogy Donát helyett Srobdr dr.-t választják meg szenátusi elnöknek, hogy a szlovákok az elnökségben egyenértékű képviselethez jussanak. A cseh néppárt azonban ez engedékenységét feltételekhez köti s azt kivánja, hogy a földreformból vonják ki az egyházi birtokokat. A szlovák kérdés és Hlinka álláspontja E héten a szl’ovák néppárt képviselői és szenátorai közös ülést tartanak, hogy állást foglaljanak Dérer indítványával szemben, amely egy szlovák parlamenti bizottság megalakítására vonatkozott. Ha ez a bizottság a szlovák néppárt nélkül alakul meg, úgy Hlin- káék a legszélsőbb ellenzékbe mennek át. A Slovák vasárnapi számában foglalkozik a napirenden szereplő szlovenszkói kérdéssel és a többi között ezeket Írja: — Áz a véleményünk, hogy a cseh pártok nem a megegyezést keresik, hanem inkább az újabb komplikációkat, hogy a szlovenszkói kérdés elintézését ezzel is elodázzák. Ha tényleg rendezni akarják a kérdést, úgy ez legegyszerűbben a pittsburgi szerződéssel történhetik. A szlovenszkói kérdést elsősorban a nemzeti demokraták komplikálják, akik a megyeszövetség ellen akadályokat gördítve, éppen a szlovenszkói probléma megoldását akadályozzák meg. Velük szemben állnak a szociáldemokraták, akik a történelmi országokban akarják a megyerendszert bevezetni s ezzel akarják a szlovenszkói kérdést kijátszani. Hodzsa mindezideig nem nyilatkozott, neki valószinüleg az a véleménye, hogy „történjen bármi, csak én maradjak hatalmon". A Slovák végül megállapítja, hogy Szlovenszkó problémáját a néppárt nélkül nem lehet elintézni s éppen ezért kérdezi, hogy miért nem ülnek le már egyszer a zöld asztalhoz? Megállapítja továbbá, hogy a szlovenszkói kérdést csakis a cseh nemzet és a szlovák nemzet intézhetik el egymással. A cseh pártok tehetnek kezdeményező javaslatokat, de a kérdést csak a két nemzet intézheti el egymás között. Elsősorban a cseh pártolóiak kell egy közös javaslatban megegyezniük, amely azután egy közös bizottság elé kerülne. Másképpen a szlovenszkói kér dés egy lépéssel sem haladhat előre. Miért lett sürgős a cseh szociáldemokrata pártnak a lex-Dérer? Előcsatározások a II. Internadonálé kongresszusára A testvérpártok akciója a kormányszocialisták ellen — A P. M. H. tudósítójától — Szlovenszkó, január 24. Az állampolgárság frontja az utóbbi időben ismét megélénkült. Egymásután hangzanak el nyilatkozatok, jelennek meg kommünikék, amelyek hangoztatják, hogy a két év óta vajúdó lex-Dérer, amely hivatva van a mai rettenetes helyzetet egy ép oly igazságtalan, de néhány árnyalattal türhetőbb helyzettel felcserélni — rövidesen a parlament elé kerül. Ennek a hirtelen támadt nagy buzgalomnak meg vannak a maga sajátos belső okai, amelyekről jól értesült helyről a következő felvilágosítást nyertünk: — Emlékezetes még, hogy a II. Internacionále évi kongresszusán éles kritikák hangzottak el a csehszlovák szociáldemokrata párt ellen, sőt akadtak felszólalók, akik a pártot nyíltan a munkásság árulójának nevezték és az Internacionáléból való kizárását kívánták. Nos, a szokásos évi kongresz- szus ideje ismét közeledik és a szoc. dem. párt vezetői előtt nem titok, hogy a német osztrák és magyar pártok nagy fejmosásra készülnek. Évek óta szorgalmasan gyűjtik az anyagot a cseh kormányszocialisták ellen, mellyel most a kongresszuson elő fognak rukkolni és erőteljesebben ismétlik meg vádjaikat. Ezek között első helyen szerepel az állampolgárság ügye és a vádlók nevekkel pontos számadatokkal kívánják igazolni, hogy a csehszlovák kormány a szoedemek hathatós közreműködésével luö.000 nél több munkást tett tönkre a republika területén azáltal, hogy nem ismerte el állampolgárságukat. A szocialista elvek elárulását látják abban is, hogy a kormány minden lelkiismeret nélkül tejhatalommal és rosszindulattal bánik az állami alkalmazottakkal, akik pedig a szocialista elvek szerint egyenrangú szerződő felek az állammal. Ezen tétel szerint tehát az állam legkevésbé sem jogosult az alkalmazottal 10 vagy 20 év előtt, az alkalmaz- hatással kötött kétoldalú s/erződést egyoldalúan felbontani és őt állásából elbocsátani, szabálytalanul nyugdíjazni, vagy épen nyugdiját saját kénye-kedve szerint állapítani meg. Vádolják a kormánypolitikát a milita- rizmus segítésével és adatokat sorolnak fel arra, hogy Csehszlovákiában a hadsereg hatalma az utolsó években állandóan növekedőben van, aminek arányában nő a reakció hatalma is. Természetesen szerepelni fog a vádpontok között a munkanélküliség, a segélyezés, a biztosítás és más számos antiszociális intézkedés, amely mind a kormányszocialisták támogatását élvezi. Értesülésünk szerint külön akciót szerveznek a kommunisták is, akik a világ valamennyi munkáspártja előtt fogják a szoedemek munkásellenes politikáját megbélyegezni. A kommunista Internadonálé moszkvai kongresszusa ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozott és utasította a csehszlovák pártot az akció megkezdésére. Ezek a körülmények lázas izgalmat keltettek a szoc. dem. pártban. Akadt egy tekintélyes csoport, amely mindenkép a kormányból való kivonulás mellett volt, hogy ezzel szabad kezet nyerjenek a védekezésre. A párt másik csoportja ellenben rámutatott arra, hogy ez könnyen felboríthatná a kormány helyzetét és uj választásokat tenne szükségessé. Ettől pedig úgy reszket a párt, mint a legnagyobb rossztól. Épen ezért megpróbálják, hogy husvétig kierőszakoljanak néhány szociális „törvényt", igy ezek között a lex-Dérert is, hogy azután az Internacio- nálé kongresszusán „érdemeiket" szembehelyezhessék a vádlókkal. Még bizonytalan, hogy merre dől a párt határozata. Az azonban bizonyos, hogy rövidesen a „munkáspártok" testvéri marakodásától lesz hangos a politika küzdőtere. Óriási kémszervezetet fedeztek föl Lengyelországban Varsó, január 25. Január utolsó napjaiban Románia és Lengyelország tárgyalásokat kezdenek, hogy meghosszabbítsák a két állam között fennálló katonai konvenciókat Az eddigi megegyezések ugyanis január elsején lejárlak s a két állam szükségét látja, hogy a keleti veszedelem ellen megújítsa a véd- és dacszövetséget. Varsó, január 25. Lapjelentések szerint a varsói politikai rendőrség az elmúlt napokban rendkívül nagyarányú kémszervezet nyomára jutott. Egy szomszédos állam évek óta rendszeres kémkedést folytatott: Lengyelországban, melyet csak most tudtak felfedezni. Az előzetes rendőri vizsgálat megállapította, hogy a legnagyobb kémszervezetről van szó, mely az ország fennállása óta Lengyelországban működött. A szervezet központja külföldön van s nagymennyiségű pénzzel rendelkezik. Az esettel kapcsolatban számos szenzációs letartóztatásra kerülhet sor. 9 Valódi Zwack-féle „önkiim” | Medicina! B/ancy „Delpey” crém likőr Nemes égetett pálinka Málnaszörp Monopol-rum szállítja elsőrangú minőségben Verelnlgte Spiritas- u. Llfeör- industrie Afcliengesellschalt Máhr.-Ostran, Baímhofstr. i04. Tel. 196. j A estiről! 6r£l ,Az igazi olasz szellem megnyilvánulása" — Harc a déltiroli német nevek ellen — Az olasz sajtó féktelen hangon ir Németországról
