Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-26 / 20. (1058.) szám
Mai uámanh 11$ ogdal ^ ^ SZ^m " ■ 19"?<> január 26 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Kő Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Potemkin-falvak A pénzügyi politikában nem lehet Po- iemkin-falvakkal dolgozni. Hiába bűvészkednek a számokkal, hiába tüntetnek fel fikliv adatokat, az egymás alá csoportosított számóriások végül is kihozzák az igazságot és a számok logikája ellen nem használ semmiféle agyafúrt politikai mesterkedés. A koalíciónak valahogy igazolnia kellett külföldön és belföldön hatesztendős uralmát, a koalíciónak tehát narkotikumra volt szüksége. Hattyúdala a múltévi költségvetés volt, amelyben Becska pénzügyminiszter nagy zsonglőrösködéssel huszonnyolc millió aktívát tüntetett fel, holott a valóságban emögött az aktíva mögött háromszáz millió passzíva rejtőzött. A koalíciós sajtó nagy örömujjongással kiáltotta világgá: íme, mennyire helyes volt a mi gazdálkodásunk, milyen racionálisan sáfárkodtunk a ránk bízott javakkal! Az ellenzék lépten-nyomon rámutatott arra, hogy az állam közgazdasági élete nem bírja ki a militarizmus szörnyű chiméráját, hogy a szénadó ráfekszik az egész termelésre és annyira megbénítja azt, hogy iparunk nem versenyképes az európai piacon, hogy a nagy adók miatt a munkabéreket kell fokozatosan Lefaragnunk, ami viszont szociális zavarokra vezet, hogy a koalíciós gazdálkodás tönkretette Szlovensz- kó iparát és kereskedelmét, mindezekre a panaszokra a koalíció az aktív költségvetéssel igazolta magát Most azután szétfoszlott az illúzió és elkövetkezett a kétségbeesett szánom-bánom ideje. Egy reális pénzember, Englis Károly dr. vette kezébe a pénzügyek intézését. Nehéz feladat előtt áll, a tisztviselők fizetésének rendezéséhez hétszáz milliót kell előteremtenie és emellett el kell tüntetnie a multévi zsonglőrködésből fenmaradt háromszáz millió passzívát. Keserű feladat ez nagyon és Englis nem hipokrizissel, nem szemfényvesztéssel akar hozzányúlni a megoldáshoz, hanem rámutat arra, hogy koalíciós elődjei bizony hibákat követtek el, ezekkel a hibákkal őszintén le kell számolni és most már keresni kell a módokat, hogyan lehetséges a mutatkozó hiányra fedezetet találni. Englis sem vehet máshonnan pénzügyi segélyforrásokat, mint az egyes adónemek emeléséből, esetleg uj adónemek bevezetéséből. A választások alkalmával a koalíciós honatyák a tömeg elé azzal a mellveregető dicsekvéssel mentek ki, hogy az ő gazdálkodásuk eredményre vezetett, Közép- európában egyedül a csehszlovák államnak van aktív költségvetése. Ezért most már a népre Eldorádó korszaka következik be, adóreformot fognak bevezetni, az adókat enyhíteni fogják, olcsóbb lesz a megélhetés. Most pedig a pénzügyminiszter rideg előterjesztéséből megtudja a nagyközönség, hogy ezentúl húsz fillérrel többet kell majd fizetnie a cukor kilogramjáért, hogy szó sincsen az adók leszállításáról, ellenben a jövőben drágább lesz az utazás, drágább lesz az élet, uj adók következnek, mert csak igy lehet a hiányt pótolni. Szlovenszkó megsemmisítő ítéletet mondott a koalícióra és a koalíció megmaradt gyászviíézei abban bizakodtak, hogy az elvesztett terrénumot korszerű és Szlovenszkó javára irányuló intézkedésekkel visszaszerezhetik majd az ellenzéki pártoktól. A napokban intenziven indult meg az agrárpárt reorganizációja Szlovenszkó területén. Srobár miniszter tegnap Liptószent- rniklóson újból nagy beszédet mondott, melyben a szJovenszkói kérdés fontosságát hangoztatta. A szociáldemokraták erélyes intézkedéseket kívánnak Szlovenszkó és Ru- szinszkó ügyeinek kielégítő megoldására. De kérdjük, hogy nem a koalíció gazdasági politikája okozza-e a legtöbb bajt?. Nem a horribilis vasúti tarifa törte-e le Szlovenszkó iparát és kereskedelmét? Szlovenszkó gazdasági körei alapos tarifareformra vágyakoztak és az árutarifa leszállítása helyett kapjuk most a felemelt személyi tarifák Megértjük Svehla miniszterelnök taktikáját, hogy a parlamentet nem hívja egybe és ha már együtt van, minél hamarább igyekszik szétküldeni. Ez a kétségbeesés taktikája, ez a halogatás taktikája, amely nem mer őszintén szembenézni az eseményekkel, nem akar leszámolni komolyan a felmerült problémákkal, hanem mindent a szerencsés véletlen segítségétől remél. Vannak ám itt erőforrások gazdasági tekintetben, csakhogy a koalíció egész gazdasági politikájának át kellene alakulnia, hogy ezek értékesen felhasználhatók legyenek. Le kellene mondani a nagyhatalmi, imperialista törekvésekről, nem kellene itt fentartani Középeurópa legdrágább milita- rizmusát, nem kellene milliókat elfecsérelni a belső harcot szító elnemzetlenités politikájára, egyszóval volna orvosság: az igazi, becsületes demokrácia, ezt azonban a nemzeti koalíció nem akarja, sőt nem is tudja megvalósítani. Egyre bonyolécHk az eresi-kinai konfliktus Elfogták a charbinl orosz főkonzult Is — 10006 orosz katona a mandzsu határon — Csicserin erélyes ultimátuma Páris, január 25. A New York Héráid jelenti Pekingből: A keletkinai vasút déli szakaszát járták minden forgalomtól. Csangszolin katonái elfogták az orosz konzult, az orosz szindikátus több tagját és több száz Charbinban élő orosz állampolgárt. Csangszolin meg akar szakítani minden összeköttetést Mngden és Szibéria között. Charbin fölött az oroszok 10.000 katonát koncentráltak. Moszkva, január 25. Szovjetoroszország területén nagy izgalom észlelhető a kínai események következtében. A sajtó csaknem kivétel nélkül intervenciót követel és minden tekintetben azonosítja magát Csicserin tegnapi ultimátumával. A külügyi népbiztos ugyanis egy három pontból álló jegyzéket intézett Tuancsijui pekingi külügyminiszterhez, melyet a lehető legerélyesebb hangnemben szövegezett meg. Az ultimátum követeli, hogy Kina azonnal állítsa vissza Mandzsúriában a rendet, hogy az orosz—kínai szerződéseket tartsa be és hogy Ivanovot, a keletkinai vasutak orosz igazgatóját azonnal bocsássa szabadon. Ha Kina bizonyos okok miatt nincs abban a helyzetben, hogy ezeknek a követelményeknek eleget tegyen, akkor Szovjetoroszország saját erejéből szerez érvényt akaratának. A jegyzék elküldésével egyidejűén Szovjetoroszország többezer katonát összpontosított a kínai határon, hogy ha a háromnapos határidőhöz kötött ultimátumot Mandzsúria nem teljesíti, bemasirozhasson Csangszolin birodalmába. Európai körökben úgy vélik, hogy fegyveres beavatkozásra nem kerül sor, mert Japán nem nézné tétlenül az orosz előnyomulást, általános ázsiai bonyodalmat pedig Moszkva sem akarhat. Moszkva, január 25. Csangjencsi moszkvai kínai nagykövet tegnap megjelent Csicserin külügyi népbiztosnál és kormánya nevében kijelentette, hogy Peking már erélyes rendeletet adott ki, hogy az elfogott Ivanovot szabadonbocsássák és a mandzsuriai rendet visszaállítsák. Egyúttal megkérdezte azt is, vájjon értesiteíték-e már Moszkvát a mandzsuriai konzulátusok, hogy az elfogott igazgatót szabadon bocsátották-e. Csicserin a kérdésre nemmel volt kénytelen felelni. Beavatott körök szerint a pekingi kormány a legnagyobb jóakarattal viseltetik Szovjetoroszország iránt s minden igyekezetével azon | van, hogy az incidenst elintézze, de Mandzsúriában nincs meg a kellő ereje, hogy rendelkezzék. Ott Csangszolin az ur, aki állandó harcban áll Peringgel s igy &. hiyx dog kinai kormánynak intervenciója aligha vezethet eredményre. Csicserin és a kinai nagykövet annyiban azonban megállapodtak, hogy a keletkinai vasút ügyét lokalizálni fogják s nem tekintik kinai—orosz ellentétnek, hanem csak olyan részletkérdésnek, melyet esetleg Szovjetoroszország és Csangszolin egyedül is elintézhetnek. Londoni jelentések szerint Japán láthatólag eltávolodik Csangszolintól s elismeri az orosz követelmények jogosultságát. A pekingi kormány többször sürgősen, de eredménytelenül kérte a mugdeni marsaitól Iva- nov szabadonbocsátását. A legújabb keletről érkezett jelentések szerint a japánok általában semlegesen viselkednek. A charbini japán főkonzul minden igyekezetével módot keres a konfliktus elintézésére. A charbini külföldi konzulok több ízben közös ülést tartottak, hogy kollektív lépéssel hassanak Csangszolinra, de maga a szovjet volt az, amely elutasította a konzulok beavatkozását. Szovjetjelentések szerint Charbin ma mindenképpen egy háborús tábor képét mutatja. A szovjetkonzulátust íunai csapatok és rendőrség veszik körül és senkit sem engednek az épület közelébe. A mandzsuriai orosz lapokat szigorú cenzúra alá veszik. Az orosz vasutasok szakszervezeteinek helyiségeit katonaság szállotta meg, miután a kínaiak a szakszervezeti bizottságot és számos hivatalnokot letartóztattak. A hatóságok egyetlen táviratot sem engednek át a határon. Többek között az orosz főkonzul diplomáciai táviratát is visszatartották. A táviróhivatalok megszállása perc- ről-percre halad. A rendőrség a letartóztatott orosz hivatalnokoktól írásbeli nyilatkozatot kíván, melyben a hivatalnokok kijelentik, hogy engedelmeskedni fognak a hatóságoknak. Akik nem írják alá a nyilatkozatokat, azokat letartóztatják. Keletről két kinai páncélvonat érkezett Charbinba. Az utcákon lovaspatrólok cirkálnak. Grandi, az orosz főkonzul egy második jegyzéket is intézett a helybeli hatóságokhoz, mely azonban válasz nélkül maradt A moszkvai lapok kivétel nélkül vezércikkekben emlékeznek meg a keletkinai vasutak eltulajdonítása következtében támadt konfliktusról. Éles hangon fordulnak Csangszolin ellen, aki szerintük mindig a szovjet ellensége volt és akivel a múltban Oroszország csak azért kötött szerződéseket, mert a kényszerűség diktálta. Ma a konfliktus sikeres elintézése már presztízskérdés Szovjet- oroszországra. A kinai helyzetről szóló cikkekben, majdnem mindenütt rejtett támadások vannak Japán, de főleg a charbini japán főkonzul személye ellen. Peking, január 25. A charbini orosz főkonzul a pekingi szovjetnagykövetségnek táviratot küldött, melyben jelenti, hogy Csangszolin tegnap este elrendelte Ivanov igazgató szabadonbocsátását. Ez a hir azonban nem látszik autentikusnak, mert egyetlen más hivatalos jelentés sem omliti Csangszolin rendeletét. Az orosz csapatok készen állnak, hogy az esetben, ha Csicserin ultimátumának követeléseit be nem tartják, átlépjék a mandzsuriai határt. Magánjelentések szerint a kínaiak elzárták a határt, hogy a vörös hadsereg átlépését meggátolják. Tokio, január 25. A japán külügyminisztérium hivatalosan közli, hogy Japán nem szándékozik beavatkozni az orosz—kinai kon- i fíikíusbá r' egyelőre tartózik'ló álláspontot I foglal el. A japán kormány’ reméli, hogy a helyzet különben is csakhamar megjavul. Kramár a szovjet elismerése ellen hadakozik Prága, január 25. Szovjetoroszország de jure elismerésébe Kramár Károly, a nagyszláv eszme hirdetője sehogysem tud beletörődni. A Narodni Lisly vasárnapi számában irt vezércikkét ezekkel a szavakkal vezeti be: „A csehszlovák köztársaság, a cseh nemzet a szláv eszme előharco* sa, tehát jogilag is el fogja ismerni a szovjetet, annak a területnek az uralkodóját, amelyet régebben Oroszországnak nevezlek. A' várőrség, a csehszlovák állam kaV-u.i tisztelegni fognak Szovjetoroszország előtt, azoknak a követe előtt, akikről a köztársaság elnöke külföldről való visszatérésekor azt beszélte, hogy Kiewben — bocsánat a kifejezésért — szükségüket az agyonütött légionáriusok testén végezték el.“ Kramár ezután részletesen kifejti, hogy; Anglia és a többi nyugati hatalmak elismerhetik Szovjetoroszországot, mert ők nem szlávok. Igaz ugyan, hogy Oroszország segítsége nélkül sohasem győztek volna, de a politikában úgy sincsen hála. Csehszlovákia azonban ezt nem teheti meg, mert önállóságát elsősorban Oroszországnak köszönheti. Kramár panasza s jajkiálltása már nem sokat használ, mivel a koalíció többsége, sőt maga a nemzeti demokrata Dvoracsek miniszter is szükségesnek tartja a szovjet elismerését gazdasági szempontból. Daskalov gyilkosa felakasztotta magát Jicsinből jelentik: Csicsonkov bolgár diák, aki Prágában a nyílt utcán ledöfte Das- kalovot, a Stambulijsky kormány prágai követét, Karíauziban, ahol büntetését kellett volna letöltenie, felakasztotta magát. Csicsonkov esete sokat foglalkoztatta a közvéleményt A prágai esküdtbiróság ugyanis a gyilkosság vádja alól fölmentette Csicsonkovot, de a legfelsőbb biróság a fölmentő ítéletet megsemmisítette" s a tábori esküdtbiróság elé került, az ügy. Táborban bűnösnek mondották ki Csicsonkovot s 12 évi fegyházra ítélték. Csicsonkov ugylátszik nem tudott sorsába belenyugodni s inkább a halált választotta.
