Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-23 / 18. (1056.) szám
2 ^«<IMrMA<SteATi.-HrRTiaX> 1926 január 23. Szombat BBlorünsáhPranalllieliiflrft. Ramek Berlinbe utazik Bécs, január 22. Lapjelentcsek szerint Ramek dr. szövetségi kancellár március folyamán Berlinbe utazik. Az utazás célja a két állam viszonyának ki mélyítése, bizonyos gazdasági megegyezések elérése és néhány aktuális belpolitikai kérdés közös megoldása. Jugoszlávia a szovjet elismerése ellen Belgrád, január 22. Jugoszláviában az utóbbi időben a közvélemény igen sokat foglalkozott Szovjetoroszország elismerésének kérdésével. A kérdést az Adverul cimü lap öltöztette pozitív formába s ma a félhivatalos Politika felel meg rá. Kijelenti, hogy Szovjetoroszország elismeréséről Jugoszláviában pillanatnyilag szó sem lehet. Bukarest és Belgrád között tárgyalások folytak ugyan ebben az ügyben, de pozitívumra nem került sor. A kisantant konferenciáin már több Ízben tárgyalták Szovjetoroszország elismerésének kérdését s bizonyos határozatokat is elfogadtak, melyek értelmében a kisantant minden egyes államának föltétlenül szabad keze van az elismerés kérdésében Déljapánban ezidén esett először hó Tokio, január 22. Északjapánban heves hóviharok dúlnak. A lapok szerint 35 éve nem volt ily rideg tél. A táviró és telefonhálózat sok helyütt nagy károkat szenvedett. Három vonatot a hó csaknem betemetett s a vasúti közlekedésben általában mindenütt akadályok merültek fel. Déli Japán egyes vidékein, ahol a lakosság még sohasem látott havat, ezen a télen hó esett. Koreából és a Sárga tenger partvidékeiről ugyancsak rettenetes viharokról érkeznek jelentések. Elhalasztják a leszerelési konferenciát Párig, január 22. Most már biztossá vált, hogy a leszerelési konferenciát mégis elhalasztják. A francia sajtó az elhalasztást két okkal magyarázza. Először azzal, hogy Németország eddig még nem kérte a népszövetség be való felvételét, másodszor pedig azzal, hogy Szovjetoroszország és Svájc között a viszony még mindig nem rendeződött. Francia- ország február 15-re mindenesetre előkészul és e dátumtól kezdve mindennap hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni. A francia nemzet- védelem legfelsőbb tanácsát a közeli napokra összehívták, hogy Paul Boncournak megadják a nagy körvonalakban már elkészitett instrukciókat. Blaha Lujza Irta: Káliay Miklós. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy meghalt. Hiszen még életében az öröklét piedesztáljára emelte a magyar érzés, a nemzeti köztudat. Ugv éreztük, hogy diadalainak, hivatásának temploma mellett, a vele együtt elnémult Népsziház közelében, elmul- hatatlanul él ez a szent asszony, aki hetven év terhével a vállán is maga volt a szelid, harmonikus mosoly. Azt hittük, hogy nem múlhat el úgy, mint ahogy nem múlt el arcáról a derű, nem múlt el ajkáról a mosoly, nem lobbant ki szeméből a fény akkor sem, amikor rég ráhervadt már a mosolyt, derűt, fényt elpusztító nagy ősz. Blaha Lujza, akire most, az ősz után, leszállt a mindent behavazó tél, még a legnagyobb színész- géniuszok sorából is kiemelkedett. Az ő művészete több volt, mint a legnagyobb művészi tökély, amelyet a legtehetségesebb színész művészete elérhet. A színész művészete reprodukáló művészet. Blaha Lujzáé több volt ennél: teremtő művészet volt. Blaha Lujza nem csak terjesztette a magyar kultúrát, nem csak népszerűséget szerzett a magyar dalnak, hanem építette ezt a magyax kultúrát, teremtője, ihlető forrása volt a magyar dalnak. Az a különös fény sugárzott az ő géniuszából, az a bűvös balzsamos fuvalom áradt a csodálatos egyéniségét körülvevő atmoszférából, amely intenzivebb lángolást adott minden magyar színnek, amely kábítón hordta mindenfelé a magyar dal fűszeres illatát. Ha az ő szájából gyöngyözött a magyar szó, csakugyan szebbnek hittük a világ minden nyelvénél, ha az ő hangján csendült a magyar dal, csakugyan zengőbbnek éreztük a világ minden énekénél. Olyan misztikus ereje, olyan lenyűgöző szug- yeszfivitása volt az egyéniségének, mintha a magyar televény benne egyesítette volna mind azt a szint, mind azt az illatot, amelyből egy-egy csöppet juttat a rétek és erdők ezernyi virágjainak. Az az életöröm áradt a lényéből, amelyet Hellasz csodálatos derlijii művészete .sugárzott, amely IIj sawaroic SCeBeten Orosx-Japán-kinai háborús készülődések Moszkva, január 22. Kínában ismét nagyarányú nygtalanság észlelhető. A japán érzelmű Csangszolin hadserege és a kínai nemzeti első forradalmi hadsereg között máris összeütközésekre került a sor. Pekingben kínai munkások, akik elkeseredést tápláltak Japán beavatkozása miatt, megtámadták és ösz- szerombolták a japán konzulátust. Emiatt állítólag Japán erélyes katonai rendszabályokhoz folyamodik, melyeket a kínai forradalmárok felkészülten várnak. Tokio, január 22. Japán lapok szerint ' Csangszolin letartóztatta a keletkinai szovjet- vasút igazgatóját. Chartám jelentések szerint a helyzet tetemesen rosszabbodott. A város i környékén a kínaiak csapatokat vonnak ösz- sze. A tokioi szovjetnagykövet kijelentette, hogy a moszkvai kormány el van tökélve, hogy a keletindiai vasútra vonatkozó igényinek akár erőszakkal is érvényt szerez. Peking, január 22. A vörös hadsereg fegyveres banditái Kvantintől 25 kilométernyire megszállották a kínai vámhivatalt. A támadás a nemzetközi zónában történt s ez a körülmény rendkívül súlyosbítja a helyzetet. Moszkva, január 22. Beavatott körök kijelentik, hogy Oroszország minden körülmények között fentartja keleti követeléseit. Ha kell, akár egy hadsereget is küld Kínába. Japán ugyanily értelmű nyilatkozatot tett. * i * * * S Rossz a fizetésrendezési törvény és fedezet sincsen sével fedezzék a tisztviselők fizetésrendezését s ez a helyzet ma sem változott. Bro- decky azt javasolja, hogy szállítsák le a posta-, vasúti, közmunkaügyi, kül- és földmive- lésügyi minisztériumok költségvetéseit 600 millió koronával, a 100 milliós különbözetet pedig a hivatalos eljárások illetékeiből lehet fedezni. A szociáldemokrata párt tehát semmi szin alatt sem járul hozzá a cukoradó felemeléséhez. A többi koalíciós pártok delégáltjai Brodecky kijelentéseit vita nélkül tudomásul vették s elhatározták, hogy egy hét múlva újból összeül a tizenkettes bizottság. Két bizottság tehát eredménytelenül tanácskozott s most délután még a koalíció huszonnégyes bizottsága ül össze, amely ezek után szintén nem végezhet eredményes munkát. A tizenkettes tisztviselöbizottság elfogadhatatlannak tartja a javaslatot — A szociáldemokrata párt a cukoradó felemelése ellen Prága, január 22. Parlamenti tudósítónk jelenti: A belpolitika előterében ma az állami tisztviselők fizetésrendezésének kérdése áll. A koa- j lició és elsősorban Svehla presztízse kiván- ! ja és sürgeti ennek a kérdésnek a gyors elintézését. A tényekből azonban éppen az ellenkezőre lehet következtetni. A koalíció tizenkettes tisztviselöbizott- sága tegnap ülésezett. Áttanulmányozta -a kormány által benyújtott törvényjavaslatot s valamennyi koaii- | ciós párt delegáltjainak nagy meglepetésére 1 az konstatálták, hogy a kormány lényegte- ! len stiláris javításokkal a régi javaslatot fnyujtotta be, amelyet a régi parlament is í elfogadhatatlannak talált. A kormány egy álitalában nem respektálta sem a pártok, seiáj pedig a tisztviselőszervezetek kívánságait és követeléseit, vagyis az állami'tisztviselők véglegesítésének, a munkaértékelésnek s a tisztviselők kvalifikációjának kérdését teljesén mellőzte. A kormány tehát a törvényjavaslatnál mellőzte a koalíciós pártok által leszögezett alapelveket, miért is a tizenkettes bizottság egyöntetűen kimondotta, hogy a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak tartja s követeli annak teljes módosítását. Maga a bizottság újból áttanulmányozza a javaslatot s a kormány intenciói ellenére nem sieti el a dolgot, hanem csak január 26-án tart legközelebb ülést, hogy a bizottsági tagoknak idejük legyen a terjedelmes törvényjavaslatot, amely három részből és 266 szakaszból áll, áttanulmányozni. A javaslat első részét a fizetési törvény- alkot ja 207 paragrafussal, a második rész a tanítóság fizetését szabályozza 47 paragrafusban és a harmadik az állam által elismert egyházak lelkészeiét 12 szakasz keretében. A minisztertanács egyedül a iakáspót- j lékra vonatkozó szakaszokat módositotta i olyképpen, hogy a lakbérpótlékot négy osztályra osztja. Az első osztályba Nagy--Prága, Brünn és Pozsony, a másodikba pedig azok ; a városok tartoznak, melyeknek 25.000-nél ; több lakosuk van, azonfölül Karlsbad, Ma| rienbad. Szil. Ostrau és Ungvár s végül a harmadik osztályba sorolják a 2—25 ezer S lakosú városokat. A politikai tizenkettes bizottság eredménytelen tanácskozása Ma délelőtt összeült végre ic- koalíció politikai tizenkettes bizottsága is.. Euglis dr. pénzügyi expozéjában nagyjában. ugyanazt mondotta, amit a szociáldemokrata párt parlamenti klubülésén, azaz kijelentette, hogy az állami tisztviselők fizetésrendezesé- hez szükséges 700 millió koronára a fedezetet csakis a cukor- és szeszadó felemelésével s egyes minisztériumok költségvetésének redukálásával tudja biztosítani. Brodecky, a cseh szociáldemokrata párt delegátusa erre kijelentette, hogy pártja a cukoradó kérdésében nem hajlandó semmiféle kompromisszumot kötni. Már a régi parlamentben hajótörést szenvedett az a terv, hogy a cukoradó felemeléBriand döntő hétfője a kamarában Páris, január 22. Briand miniszterelnök á kamara mai ülésén ajánlani fogja, hogy" a pénzügyi vitát hétfőn kezdjék meg. Briand tegnapi tárgyalásai következtében a feszültség a legmagasabbra hádott, s mindenki kíváncsian lesi, miként üt ki ennek az utolsó pénzügyi kísérletnek sorsa a kamarában. Bizonyos csillapodás máris , észlelhető, mert a megegyezés lehetősége korno- ; lvabbá vált s a miniszterelnök kijelentette, hogy ‘ egyáltalán nem szándéka a pénzügyi javaslattal j együtt a bizalmi kérdést is felvetni. Amerika a népszövetségben halálos ellenségét látja Washington, január 22. Az United Press jelentése szerint az amerikai szenátus mai ülésén Reed szenátor hevesen megtámadta a nép- szövetséget. Kijelentette, hogy ezt. a genfi szövetkezetét, Amerikában nem tekinthetik másképp, mint 55 nemzet. véd- és dacszövetségének az Egyesült Államok . ellen. Nem engedhető meg, hogy Európából határozzák meg Amerika külpolitikáját és megtiltsák neki, hogy azzal folytasson háborút, akivel akár. Reed hasonlóan megtámadta a hágai döntőbíróság intézményét is. A világ legtökéletesebb operaháza Neicyork, január 22. A Metropolitan Opera Comp. elhatározta, hogy elfogadja Ottó Kahn tervét és az 56. utca meg a 8. avenue keresztezésénél egy óriási arányú uj operabázat épit. Az uj operát 1928. novemberében nyitják meg. Eddig a tev nagy ellenzésre talált a Metropolitan Opera úgynevezett „páholybérlőinér‘ akik egyúttal a színház tulajdonosai is, de most sikerült őket felvilágosítani, hogy a Metropolitan Opera 45 éves épülete nem elégítheti ki többé a modem igényeket, s uj, hatalmas palotára van szükség. Az operát demokratizálni kell és az intézmény nem függhet többé a milliomos tulajdonosok kénye- kedvétől. Ottó Kahn terve nagyarányú, s ha megvalósul, felépül a világ legnagyobb és legmodernebb operaháza, amely a legjobb erőket is szerződtetheti. I az ősi táncok ösztönös ritmikájában csillog, amely ’ az azúr grották titokzatos fényében kacag, amely- kiapadhatatlan ölü forrása az élet mindent elárasztó virágzásának. Ennek az ősi, termékeny életörömnek delejes áramlata sugárzott Blaha Lujza lényéből. De ennek aZ életörömnek is magyar csengést, magyar zamatot, magyar ritmust, magyar tüzet adott. Áz ősi életörömnek ezzel a bájitalával hódított meg mindenkit a magyarsága számára. Életet, virágzást hintett maga körül. Mindent j felemelt és felmagasztalt. A színházat, amelynek ; deszkái és vászonfalai közt egész ifjúságát töltötte, templommá magasztositotta. Az utszéli magyar dal vadvirágaiból káprázatos szinpompáju bokrétát kötött. A cigány csárdarengető muzsikáját bevezette a művészet csarnokába. Érte, az ő kedvéért, vele és általa született meg és vele múlt el egy egész külön műfaj, a népszínmű, amelybe az ő rendkívüli egyénisége' öntött életet, lelket, tüzet, még talán igazi népiességet és magyarságot is. Vele, az 6 ellenállhatatlan varázsával gazdagon, eltékozolhat- lan kincsének birtokában virágzott fel a Népszínház és vált fellegvárává annak a harcnak, amelyet a fiatal magyar színészet a régi nagy német színházi kultúrájával folytatott. A magyar színészet legyőzte a budapesti német szülészetet, de ezt az elképzelhetetlen, csodaszámba menő diadalát egyes-egyedül Blaha Lujza nagy művészetének és egyénisége ellenállhatatlan varázserejének köszönhette. Az ő dala, az ő mosolya, az Ő tánca, az ő megvesztegető kedvessége hódította el a német színházak közönségét. Az ő-bája bilincselte le azt az idegenajku, legkülönbözőbb fajtákból összeverődött keveréket, amely még a nyelvét sem értette, de nem tudott lemondani arról a gyönyörűségről, hogy láthassa és hallhassa. Budapestnek a török hódoltság után betelepedett idegenajku lakossága az ő kedvéért tanult meg magyarul és lett egészen magyarrá. Az országnak Blaha Lujza egyénisége és művészete adta vissza a fővárosát. Blaha Lujza hatásának fő titka volt az őszinteség és igazság. Nem tudott hamisan énekelni éppen úgy, mint ahogy nem volt egy hamis szava, egy hamis mosolya sem. Színésznő volt, aki nem tudott szint játszani. A szerepeit mind őszintén átélte, valósággal egybeolvadt velük, de egyben át is ömlesztetté beléjük lenyűgöző egyéniségét úgy, hogy valami egészen fantasztikus dualizmus támadt a színpadon. Blaha Lujza tökéletesen átváltozott azzá a színpadi figurává, amelyet alakított, de viszont alakításai, a legkülönbözőbb lények, egyszerű falusi kislányok, tűzről pattant menyecskék, elbűvölő démonok, királynők, sőt természetfölötti lények, bűbájos erejű boszorkányok, légies tündérek mind az ő vonásait, az ő lényét öltötték magukra és úgy, az ő személyi tökéletességeivel felékesitve, éltek tovább a köztudatban. Ez a legnagyobb, amit színész a földön elérhet. De Blaha Lujza pályája amúgy is a legszebb Ívelésű, legtüneményesebb magyar szinészkarriér. Reindl Sándor honvédhuszártiszt és szabadsághös és az abszolutizmus korában színésznek csapott fel. Leánya, a kis Lujzika hamar árvaságra jutott és egy derék szinészpár nevelte fel s a kis Kölesi Lujza gyermekszerepeket játszott. Tizenegyéves korában már a budai színkörben énekelt kisebb énekes szerepeket. De dicsősége Debrecenben'‘kezdődött. Itt már mint Blaha Lujza lépett fel, mert. Szabadkán férjhez ment. az ottani gyalogezred karmesteréhez, aki kiképezte a hangját és megtanította énekelni. Debrecenben egy csapásra meghódította a közönséget. A hire Pestre is eljutott és Pa ula y Ede Szigligeti igazgató megbízásából szerződtette a Nemzeti Színházhoz, ahol első diadalát a Tündérlak Marosa szerepében aratta. 1875-ben megszületett a Népszínház és természetesen elhódította a Nemzeti Színház legnagyobb vonzóerejét, Blahánét. A Népszínház, a magyar népszínmű és Blaháné diadalmas pályafutásának története eftől kezdve valósággal összeforrott Szinte azt mondhatjuk, hogy a Népszínház addig élt, míg Blaha Lujza ifjúsága tarttot. Utolsó nagy fáradt fellobbanásr.t is Blaha Lujza művészetének köszönhette. A színpadtól visszavonult művésznő megpróbálta mégegyszer íöltámasztani a válságokkal küzködő színházat. Fellépett a Nagymamában és olyan sikert szerzett a színháznak, amiuŐt a legdivatosabb fiatal primadonnák sem tudtak szerezni. De az örök éltető lelket, a maga ifjúságának varázsát már nem adhatta vissza neki. A Népszínház a múlttá lett és Blaha Lujza visszavonult a/ magánéletbe. Mert megadatott neki az a művészet is, hogy meg tudta választani a visz- szavonulás pillanatát. Le tudott mondani a dicsőség mámoráról, az iinnepeltetés öröméről akkor, amikor érezte, hogy megtépné fellépésével a közönség illúzióit. Eltűnt a színpadról és most eltűnt az élet színpadáról is. De az illúziók, amelyek róla éltek, itt. maradtak. A színpadon nem láttuk, de az ő feltámadását vártuk minden uj énekesnőnkben. Most. elköltözik virágokkal borított kedves szalonjából is a szűk lakásba, amelyen hamar elhervadnak a gyász virágai, de örökre itt marad a nemzet köz- tudatában, a magyar szivek hálás kegyeletében, amely mindig ifjúnak, mindig tündöklőnek, mindig mosolygónak és hervadhatatlan bájunak, mindig legdrágább kincsének fogja tartani. A magyarság dédelgető szeretete a legszebb melléknevet adta kedvencének. A nemzet csalogányának nevezte Blahánét. Ez a legszebb szavú, a legkedvesebb énekli madár az alkonyaink és hajnalok legigézőbb óráit bezengő dalos madár neve méltán, meg is illette őt. És ebben a pillanatban is, a gyásznak és fájdalomnak ebben a nehéz órájában is eszünkbe jut ennek a hasonlatnak a találó volta. Á csalogány sem él örökké. A kis szürke dalosok elmúlnak, elröppenő, rövid élet után lassú múlás jut osztályrészükül. De a csnlogánydal nem múlik el a fákról. A csalogánydal azért világ végezetéig minden alkonyórán és minden hajnalon felcsendül a lombok között. A nemzet csalogányán is erőt vett n nullás örök törvénye, de dala, mint a lombok örök csalogányéneke, el nem múlhat soha
