Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-23 / 18. (1056.) szám

Szombat 1926 január 23. cntraauxoD*? inwi j gntnEmmBBi Uj leleplezések a cári család meggyilkolásáról A cár ismeretlen levele börtönéből — Mene­külni akart, azért gyilkolták meg Bécs, január 21. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Néhány nap előtt az egész világsajtót bejárta a hir, hogy Ber­linben felbukkaut a meggyilkolt cári-család egyik leánya, Anasztázia nagyhercegnő, aki kalandos módon meneküli meg a halál elől. Mára már kiderült, hogy a cárnő egyik volt udvarhölgye adta adta ki magát Anasztázia nagyhercegnouek, akit a bolsevisták együtt gyilkolták meg a cári-család többi tagjaival. Az egyik béc^i lap mostan a szov­jetkövetségtől megkapta a moszkvai kormány je­lentését a cári-család meggyilkolásának körülmé­nyeiről és előzményeiről. Eszerint a cárt és csa­ládját nem bosszúból gyilkolták meg, hanem azért, mivel a szovjethatóságok rájöttek arra, hogy a cár szökni készült, hogy azután élére álljon Kolcsak ellenforradalmi hadseregének. A szovjetkormáiiy mostan közli a cár egyik eddig teljesen ismeretlen levelét, amelyet fogságból irt egy tisztnek, aki Jekaterinburgban tartózkodott és az ellenforra- dalmárok megbízásából előkészítette a cári-család kiszabadítását. Ebben a kicsempészett levélben a cár a következőket irta: A téren levő saroktól számított második ablak már két nap óla nyitva van, még éjjel is. A hetedik és nyolcadik ablak a főbejáratnál szintén állandóan nyitva áll. Ebben a szobában tartózkodnak a parancsnok és segítőtársai; ösz- szesen 13 férfi felfegyverkezve pisztolyokkal és kézigránátokkal. A mi szobánk éjjel be van zárva és az őrség éjjel kétszer felkeres bennün­ket. Az erkélyen gépfegyver van felállítva. A szemben levő házban 50 emberből álló osztagot helyeztek el. A kapu előtt egy automobil áll. Kérek értesítési, vájjon enyéimet is magammal vihetem?“ Ezt a kicsempészett levelet az őrség elfogta, majd kiengedte, mivel a parancsnok kiváncsi volt a válaszra. Ez nem is késett sokáig és igy hang­zott.: ,,A szabadulás órája közel van. A bitorlók napjai meg vannak számlálva. A szláv hadsere­gek közelednek és már csak néhány kilométer­nyire vannak a várostól. Itt az idő a cselek- vésreA E bizonyítékok alapján a szovjetkormány el­határozta a cári-család kiirtását. Felmerült az a terv, hogy nyilvános tárgyalást’ tartanak és köz­vádlóként Trockij népbiztos fog szerepelni. Köz­ben azonban a helyzet mind komolyabb lett. A cseh légió, amely Kolcsak hadseregének kereté­ben harcolt, két oldalról fenyegette Jekaterinbur- got és a városban levő vörös hadsereg képtelen volt hosszabb ellenállásra. Ezért elhatározták, hogy a halálos Ítéletet július 16-án végrehajtják. A cár és családja julius 16-áig mit sem sejtettek. Éjfél­kor felkeltették az egész családot, levitték a sze­rencsétleneket a pincébe, ahol a parancsnok fel­olvasta a halálos Ítéletet és hozzáfűzte, hogy a cárnak immár le kell mondania a szabadulás re­ményeiről. xAIig, hogy a parancsnok befejezte mon- dókáját, eldördültek a fegyverek és másnap ll holttestet temettek el. Egy hét múlva a cseh lé- giónárusok és Kolcsak admirális csapatai meg­szállották a várost. A nagyherceg szerelme Contessa Mafzenau pőre Erzsébet mecklenburg- strelűzi nagyhercegné, Milica montenegrói trón­örökösné és a német államkincstár ellen Berlin, január 21. Hetedik éve húzódik az a pör, amelyet a mecklenburg-strelitzi nagyherceg, a néhai V. Frigyes Adolf barátnője indított elsősorban a volt fejedelem örökösei, utóbb a német államkincs­tár ellen. Különös érdekessége van a pöraek azért, mert éppen most szabályozza törvényhozás utján a német birodalom az egykori uralkodók anyagi végkielégítésének kérdését s ennek kapcsán az állam tulajdonába átvett fejedelmi ingatlanok ki­sajátítási összegének folyósítását. A pör tárgya, amelyet most vett elő az orszá­gos törvényszék harmadik tanácsa a következő: Contessa Matzenau, született Urbah Friderika keresetet adott be Erzsébet mecklenburgi-strelűzi nagyhercegné, Blasewitz Mária hercegné és Mi­lica montenegrói volt trónörökösné mint V. Fri­gyes Adolf mecklenburg-strelitzi nagyherceg örö­kösei ellen évjáradék kifizetéséért. Előadja kere­setében, hogy 14 éven át meghitt viszonya volt a nagyherceggel, aki nem Mecklenburg-Strelitzben, hanem Berlinben élt. A mecklenburg-strelitzi udvari színházban ismerte meg öl a nagyherceg mint színésznőt és mikor az uralkodó I9l0-ben meghalt, végren­deletében gondoskodott róla. Kikötötte, hogy örökösei évente 20.000 márkát fizessenek neki és férjének, aki az osztrák hadseregben szolgált mint tiszt s aki a szentszéktől nemességet és grófi címet kapott. Az örökösök: a mecklenburg-strelitzi nagy­hercegné, Blasewitz Mária hercegné és a volt mon­tenegrói trónörökösné I9l9-ig űzették is az év­járadékot, de akkor azzal a megoldással szüntet­ték be a pénz folyósítását, hogy az uj rend és al­kotmány értelmében Mecklenburg-Strelitz állam a közvetlen jogutódja a néhai nagyhercegnek, il­letőleg a birodalmi kincstár, mint az egykori ural­kodó ingatlanainak haszonélvezője, tehát az ál­lam tartozik fizetni a néhai nagyherceggel szem­ben törvény alapján érvényesíthető követeléseket. Az első fórumon a felperes grófné a maga és A szántóföldek és kertek csak azon esetben adna': kielégítő termést, ha a ter­melő összes vetőmag sz kségletéit az EGIDY KRINER & Söhne i*Kan Prága 11, Havlickovó nám. 7- ,A7'#&n szerzi be. Árjegyzék Ingyen! ÖÖÖÖOQOQ SQQQQQQQQCQQOQQQQQQQQQQQ férje nevében folyamatba tett pert részben meg-' són nagy szerepe 'mit, tehát a törvényszéki fa­nyerte, mert a törvénszék 6000 márka évjáradékot rácsnak ez a tagja elfogult. A fölperes grófné Ítélt meg régi értékben, de ezzel a házaspár nem ügyvédje éles szarokban kell ki ez ellen az ügy- érte; be és fellebbezett, úgyszintén fellebbeztek az védi, fogás ellen, mondván, hogy az alperesek me- alperesek is, a néhai nagyherceg örökösei. gint halogatni akarják a fúrt, mint teszik évek A tárgyalás az országos törvényszéken mégle- óta. A tanács elnöke felfüggesztette a tárgyalást petéssel kezdődött. Az alpesele jogi képviselője és a bíróság visszavonult, hogy" a pergátló kifogás porgátló kifogást emelt és kérte Caspary országos fölött határozzon. A tárgyaláson igen nagy közön­törvényszéki tanácsos mellőzését, mert rokon- ség van jelen, több régi aris/felirata család tagjai, sági kötelék fűzi egy bankárhoz, akinek ugyaneb- különösen hölgyek, akik a néhai nagyherceg szé­kén a pörben már az első fórumon tartott tárgyaló- relmi viszonyának megtűri részleteire kíváncsiak­A koalíciós sajtó vitája a nyelviörvény körül A kormány kiadja a royaBvtörvény végrehajtási rendeletét Prága, január 22. A legfelsőbb közigazgatási bíróság egyik legutolsó döntvényében azt a határozatot hozta, hogy a határmenti német városokban a ven­déglősök nem kötelesek kétnyelvű étla­pot és feliratokat használni. Döntésének indokolásában hangsúlyozta, hogy erre azért nincsen szükség, mert a kor­mány még mindig nem adta ki a nyelvtör­vény végrehajtási rendeletét. A legfelsőbb közigazgatási bíróság dön­tése,. különösen cseh körökben óriási feltű­nést keltett.. A nemzeti demokraták a kor­mányt okolják ezért a döntésért, mert elmu­lasztotta a nyelvtörvény végrehajtási rende­letének kibocsátását. Viszout a szociáldemok­raták örömmel üdvözlik a közigazgatási bíró­ságnak döntvényét, mert igy a nemzeti ki­sebbségeknek egyik örökös panasza megszű­nik. A cseh sajtó erős polémiát folytat erről a kérdésről. A legtöbb lap követeli, hogy a kor­mány tegye jóvá a hibát és adja ki a végre­hajtási rendeletet. A nemzeti demokrata sajtó még a közigazgatási bíróságot is meg­támadja, mig a szocialista s légionárus sajtó' megállapítja, hogy a bíróság csakis a törvé­nyek alapjára helyezkedett. A Národni Osvobozeni azt Írja, hogy a nemzeti demokraták tévednek, ha azt hi­szik, hogy a nyelvtörvéuy végrehajtási rendeletének életbeléptetésével már azt tehetik a nemzeti kisebbségekkel, amit akarnak. A rendelet csak rendelet marad akkor is, ha ezt nyelvrendeletnek neve­zik s csak akkor lehet érvénye, ha össz­hangban van az alkotmánnyal és a törvé­nyekkel. A nemzeti kisebbségek jogait, amelyeket az alkotmány és a vonatkozó törvények biztosítanak, egyetlen jogál­lamban sem lehet tisztán rendeleti utón megsemmisiteni. A kormány — értesülésünk szerint — a i nemzeti demokraták nagy lármája következ­tében a nyelvrendeleteí még e hét folyamán ki akarta adni. A többi pártok azonban elle­nezték azt, mert a rendelet hirtelen kibocsá­tása nyílt provokáció lett volna a kisebbsé­gekkel. szemben, amely a legfelsőbb közigaz­gatási bíróság döntvénye révén legalább jo­guk gyakorlásához jutottak hozzá s igy a kor­mány eljárása nagy visszatetszést keltett vol­na nemcsak bent az országban, hanem a kül- : földön is. A trianoni hadsereg költség­vetése a magyar parlamentben A budget vitája — Egy hadügyminiszter, aki minden kívánalommal szemben a minimumot kéri Budapest, január 22, A nemzetgyűlés mai ülésén, amelyet Szcitovszky Béla ház­elnök negyed. 11 órakor nyitott meg, folytat­ták a honvédelmi tárca költségvetése feletti vitát. Buday Dezső megállapítja, hogy Ma­gyarország fegyveres ereje a kisántánt álla­maiéhoz viszonyítva úgy aránylik, mint 1:17. A magyar hadsereg létszámát a béke- szerződés korlátozza ugyan, de emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kiképzés és a felszerelés kvalitásúnak szempontjából fel tudja venni a versenyt Európa legkiválóbb hadseregeivel. Foglal­kozik még a katonai nyugdíjasok helyzeté­vel s a költségvetést elfogadja. Propper Károly szociáldemokrata fel­szólalásában kifogásolja a mágyar hadsereg kiképzési szellemét. Csáky honvédelmi miniszter közbeszól: Nem neveljük őket nemzetköziségre! Propper a költségvetést nem fogadja el. Friedrich István beszél utána. A ma­gyar hadsereg fegyelmi szabályzata eny­hébb a francia és német katonai előírások­nál, nem is szólva Oroszországról, ahol a legkisebb kihágást is halállal büntetik. A hadsereget a demokratizmus őshazája, Franciaország sem tudta teljesen demokra­tizálni. A szociáldemokraták revideálják ál­láspontjukat, mert az egész világ szociálde­mokratái mindenütt együtt éreznek a had­sereggel s a nemzettel. A költségvetést el­fogadja. Málasiis Dezső szociáldemokrata visz- szautasitja azt a vádat, mintha a szociálde­mokraták bomlasztották volna meg. annak idején a hadsereget. Pártja az élszakitott területeket megszállott területnek tekinti mindaddig, amig népszavazás nem dönt fe­lettük. Pacifista ugyan, de tudja,hogy jöhet idő, amikor mindenkinek fegyvert kell fog­nia a hazáért. Távol áll tőle a hadsereg ki­csinylése, de kifogást emel azon fölfogás el­len, amely a szocáildemokráciát leértékeli. A költségvetést nem fogadja el. Csáky honvédelmi miniszter reflektál a vitában elhangzott felszólalásokra. Furcsa helyzetben van — mondja — a kívánalmak­kal szemben, mert ö a világ első hadügy­minisztere, aki, mikor többet is hajlandók volnának megadni, kéri, hogy fogadják el a költségvetés szűk kereteit. Ezt követeli Trianon, melyet a kormánynak kötelessége betartani. De nem mulasztja el soha, hogy a szerződés megváltoztatására minden bé­kés eszközt felhasználjon. Ezt azonban csu­pán az európai politikai szellemnek egész uj irányba való tolódása fogja meghozni. A katonai nyugdijak emelkedtek s a had­sereg szép fejlődést ért el. Beszámol még a felállított altiszti kurzusokról, a katonai sportéletről és bejelenti, hogy a közel jövő­ben több katonai vonatkozású törvényjavas­latot szándékozik a nemzetgyűlés elé ter­jeszteni. Csáky beszéde után a honvédelmi költ­ségvetést a ház általánosságban elfogadta. Luther kormánynyilatkozata A német nemzetiek a Locarnóban ígért eredmények végrehajtásá­ról — Fantasztikus francia-német diktatúra-tervek Berlin, január 22. Luther dr. birodalmi kancel­lár nem szándékozik hosszú kormánynyilatkozattal a ház elé lépni. Csak a külpolitika leglényegesebb feladatainak vázolásával foglalkozik s a Locarno után ésedékes rendszabályok végrehajtásáról szól, majd néhány mondatban megemlékezik a német kereskedelmi politikáról. Belpolitikai kérdésekben igen rövid lesz. Előbb még meg kell várni, hogy az uj kabinet milyen álláspontot foglalhat el a pénzügyi és a szociálpolitikai kérdésekben, vala­mint a német gazdasági élet szanálásának módo­zatai tekintetében. A kancellár nyilatkozatát való­színűleg elfogadja a birodalmi gyűlés. Tagadhatat­lan azonban, hogy pillanatnyilag még igen sok ne­hézség áh az elfocradás útjában, mert a német nem­zeti párt bizalmatlansággal viseltetik a kormány­nyal szemben. Állítólag már az első ülésen bizalmatlansági javaslatot is tesz s ha a nemzetiek nem tar­tózkodnak a szavazástól, hanem Luther ellen szavaznak, akkor a kampóskeresztesokkel és a kommunistákkal együtt megbuktathatják a kormányt. Persze, ez csak akkor lehetséges, ha a szociál­demokraták és a gazdasági szövetség — mint elő­relátható — tartózkodik a szavazástól. • A német nemzetiek tegnap javaslatot terjesz­tettek be a birodalmi gyűlésen, amelyben azt kö­vetelik, hogy Németország csak akkor légjeu be § népszövetségbe, ha a szövetségesek magukévá te­szik a locarnói szerződés német értelmezését. A német nemzetiek szerint ez az értelmezés a követ­kezőkben áll: A birodalom nem mond le uémet területekről és német kisebbségekről, a szövetségesek fel­tétlenül semlegesek maradnak a népszövetségi paktum 16. és 17. pontja tekintetében, a kölni zónát teljesen kiürítik, a megszállás határide­jét megrövidítik, a Saar-teriilet népszavazását végrehajtják és a megszálló csapatok számát a minimumra csökkentik. Ennek az ajánlatnak magátólértetődően csak agi­tátor ikus jelentősége van. Berlin, január 22. A Vossische Zeitung és a Vonvárts mai számukban foglalkoznak azokkal a fejtegetésekkel, amelyeket Mahraun, az ifjú német szövetség nagymestere, a szövetség lapjában meg­jelentetett. A nagymester szerint a szövetség kancellárja: Bornemann és ő. Mah­raun, francia politikusokkal, köztük a francia követség néhány tagjával, sőt angol arakkal is, megbeszéléseket folytattak, amelyek során a francia gazdasági és katonai segítséggel felállí­tandó német diktatúráról volt szó. A nagymester szerint Franciaország és Németor­szág e diktatúra életbeléptetése után ipari, katonai és politikai szövetséget kötöttek volna Belgium esetleges bevonásával. A versaillesi békeszerző­dést megsemmisítették, Németország keleti hatá­rát, elsősorba(i a danzigi korridort, megváltoztak fák, Ausztriát Németországhoz csatolták volna, Csehszlovákiát pedig kizárták volna a francia—né­met szövetségből. A Vorwárts gúnyosan emlékezik meg a német szélsőséges jobboldal terveiről és ironikusan kérdi, kik. lehettek azok a „befolyásos elemek'*, akikkel az ifjunémetek tárgyaltak. A Vossische Zeitung megjegyzi, hogy mig a szélsőséges jobboldal egy része Szovjetoroézország ellen akar diktatúrát fran­cia-óangol segítséggel, addig a másik rész Moszk­vával együtt akarja elsöpörni a nyugati államokat.. ■■wwnr»nmmmirir*iiinr,Ti Serény készülődések a tavaszi nagy Marokké=offenz!várs Madrid, január 22. A madridi francia nagykövet Párisba utazott, hogy beszámol­jon kormányának fontos madridi tárgyalá­sairól,, Beavatott párisi körök szerint Spanyol- ország és Franciaország között most be­ható tárgyalások folynak a tavasszal megindítandó egységes marokkói eficn ziva kérdéséről. , Petain tábornok február 3-án, Marokkóba utaztában, három-négy napot tölt Madrid­ban, ahol majd megbeszéléseket folytat Pri­mo de Riverával, a spanyol külügyminisz­terrel és Jordana tábornokkal. A franciaor­szági spanyol nagykövet pillanatnyilag szin­tén Madridban tartózkodik a nagyarányú előkészületek megbeszélése érdekében. Bonyolódik a majompör Jugoszláviában Majomhivek és a n Cm atom párt ia k Szabadna, január 22. Ki tudott még egy évvel ezelőtt is valamit Dayton-ról? .Csak élkeserelett i'óldrajziráick ha tudtak arról, hogy a kis amerikai város a \ Há­gón van. A majompör aztán egyszerre ismertté tette Daytont. Az idegenek odatódultak, a telkek ára emelkedett, a szállodák megteltek s az anjagi jólét boldog napja sugáro'm be a dayfon i j-'-i- górok életét. Lehet-e csodálni ilyen példák után. ha Jugo- száviában. is mendenképpen majompört akarnak csinálni. Elvégre olyan közgazdasági pangás van, annyira sir és panaszkodik mindenki, hogy egé­szen „jól jönne" egy kis fellendülés, ha mindjárt az amerikai példára megindított majompör hozná is azt. A belgrádi majompör azzal kezdődött, hogy Petronijevics Brana dr. egyetemi tanár a Tudo­mányos Akadémián sorozatos előadásokat tartott a Darwin-elméletről s ebben természetesen amel­lett foglalt állást, hogy az. embfr a majomtól szár­mazik. Emiatt a szaborna templomban kiprédi­kálta a tudóst. Ez nem riasztotta vissza a jugo­szláv darwinistákat. Karadzsics Milán professzor a vránjai gimnázium diákjai szám ám tartott elő­adásában is azt állította, hogy bizony az ember a majomtól származik. Emiatt a vranjai görög keleti papi konziszlórium a bíróságnál feljelentette Karadzsics tanárt. A pör, a világ második majompöre, nemsokára tárgyalás alá kerül s a vjranjai járásbiró dönti el majd elsőfokon, hogy valóban a majomtól szár­mazik-e az ember. A belgrádi ■ majompörnek is vannak újabb bonyodalmai. Parenta Antal, a karlováci teológiai intézet igazgatója vállalta, hogy egy előadás kere­tében megdönti Darwin és Petronijevics Brana. állítását. Az első előadásában többek közt azt bi­zonyította, hogy csak könnyelműek és felületesen gondolkozók állítják azt, hogy épp a legundokabb állt az emberi nem őse és életük alkonyán a leg­elszántabb atheisták is hisznek a teremtés isteni eredetében. A hallgatóság soraiban volt egy ma­gas őszhaju ur, aki ennél a pontnál gúnyosau közbeszólt.. A teremben lévők felzudullak a köz­beszóló ellen, aki csali annak köszönhette, hogy nem verték meg, hogy a detektívek idejében ki­mentették s eltávolították. Most azonban keresik az ismeretlen darwinistát. Bizonyosan ő ellene is pert indítanak. Belgrád még sem engedheti, hogy csak Vranja-ban legyen majompör. ^ 3

Next

/
Thumbnails
Contents