Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-23 / 18. (1056.) szám
PIkW Mal **ámunk „Nagyasszony".* . mellékletünkkel együtt oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó? hivatal: Prágáik, Panská ül 12/III.—Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha jÜfcr. fe> Katonatragédiák — Egy bírói tárgyalás margójára — Elsárgult papírlapok vannak a kezemben, vérrel és könnyel Írott sorok mondják el egy magyar fiú katonaéletének és harminc- kéthónapos fogságának szörnyű kálváriáját. „Nótásan, jókedvvel ültem a vonatra, hogy megkezdjem Prága városában katonai szol- gálatomat“, kezdődnek a napló sorai. A nóta azonban csakhamar elhalkult, a jókedv fájdalomba torzult, a müveit, intelligens fiúra kegyetlen napok virradtak. Mindaz a megaláztatás, ami csak az emberi méltóságot érheti, osztályrésze lett. A legalantasabb szolgai munkákat kellett végeznie, durva szidalmak érték napról-napra és mindez csak azért, mert magyarnak született, mert nem értette a szolgálati nyelvet. Azután beteljesedett a tragédia. Gyakorlat közben egy főhadnagy rárohant, csak a szibériai légiókban használatos vezényszót üvöltött rá, melyet a szegény fiú legjobb szándéka mellett sem érthetett. Erre a főhadnagy a földre teperte és amikor a fiú felugrott és védőállásban tartotta maga elé töltetlen fegyverét, már el is volt határozva a sorsa; útja a liadbirósági fogházból a theresienstadti kazamatákba vezetett, ahol harminckét hónapot töltött keserves-rabságban. Ha a pör aktáit végigtanulmányozzuk, emberi szempontból megállapíthatjuk, hogy itt egy szörnyű tévedés történt, egy embert ártatlanul Ítéltek el és tartottak a legször- nyübb fogságban. Jogászi szempontból lehet vitatkozni az eseten. Jogászembereknek valóságos csemege lehet annak a mérlegelése, hogy amikor egy vérigalázott ember a földről feltápászkodik és a további inzultusok elől tenyerével, botjával, fegyverével,' vagy éppen azzal, ami a kezeügyébe akad, elhárító mozdulatot tesz, ez a mozdulat öntudatlan reflexmozgás, vagy tudatos védelmi helyzet volt-e? De amikor az emberi szempontot mérlegeljük, emberségünket érezzük megalázva Cseh Béla földretiporásában és nemcsak mélységes szánalmat érzünk a harminckéthónapos véres mártiriumon, hanem mélységesen fel is háborodunk, mert úgy érezzük, hogy Cseh Bélával véres igazságtalanság történt. Hiszen előre tudjuk az ellenvetéseket. A rübb eljárás s a fiatalember előéletének kellő tartani, a katonaság nem kisdedóvó, nem humanitárius intézmény, hanem a kötelesség- teljesítésnek és a fegyelemnek keserves iskolája. A bírák pedig ott a magas emelvényen szigorú törvények alapján ítélnek és a szolgálati szabályzat rendelkezéseihez tartják magukat. Cseh Béla tragédiája nem egyedülálló jelenség. Nemrégiben egy szlovenszkói nagy garnizon tisztiiskolájában fordult elő hasonló eset. Egy intelligens német ügyvédet a katonai gyakorlótéren az egyik tisztje a leggorombább módon inzultált, amire az ideges természetű fiatalember letépte magáról vállszalagját. A tárgyaláson arra hivatkozott, hogy tettét beszámíthatatlan állapotban követte el. Tizenöt percnyi tanácskozás után meg volt a szentencia: háromévi Divisionsarest. Ennek a fiatalembernek a jövőjét is tönkretette a szigorú ítélet. Pedig egy kissé perrendsze- rü bbeljárás s a fiatalember előéletének kellő tanulmányozása esetleg döntő súllyal eshettek volna mérlegbe az ítélet meghozatalánál. Nem akarunk téves általánosításokba esni. Szerkesztőségünkbe napról-napra érkeznek be magyar katonafiuktól levelek, olyan levelek is, amelyek szívből eredő hálát tolmácsolnak egv-egy századparancsnok humánus gondolkodása iránt. Meg vagyunk győződve róla, hogy nagyon sok tisztünk van, akik nem tesznek különbséget ember és ember között, hanem mindenkiben méltányolják a kötelességteljesitést, a jóigyekezetet. De tagadhatatlan, hogy a sovinizmus szelleme katonai téren is még nagyban érvényesül és a katonaélet nehézségeit ez a szellem ezerszeresre fokozza. A katonai fegyelem felfogása is különféle lehet, más dolog a drill és ismét más a demokratikus fegyelem, amelynek alapja éppen az emberi méltóság megbecsülése és az igazságosság elvének érvényesi! tése. A magyar katona idáig csak elismerést kapott, a magyar katona tehát megérdemli, hogy soha nemzetisége miatt bántódása ne essék és épp úgy bánjanak vele, mint cseh1 nyelven beszélő katonatársával. Az egyenru-! 1 ha uniformizál, tehát egyenlő elbánásban kell! részesíteni azokat, akik a köztársaság egyen-!; i ruháját magukra öltötték és állampolgársági! kötelességüket lelkiismeretesen teljesitik. A koaiioié megegyezett a szenátus elniségien A szociáldemokraták takarodója — Hruban dr. lesz az elnök Prága. ,január 22. Parlamenti tudósítónk értesülése szerint a szenátus elnökségének válsága a koalíció kulisszái mögött csendesen elsimult. A szociáldemokraták ugyanis eredeti követelésüket visszavonják s igy ma már biztosra vehető, hogy a cseh néppárti Hrubán dr. lesz a szenátus elnöke. A szociáldemokraták visszavonulásukat ma még takargatják, de ez már befejezett tény és azzal magyarázható, hogy az elnöki szék miatt a szociáldemokraták a nemzeti szocialistákkal is hajbakaptak. A szociáldemokraták hajlandók lettek volna olyképpen kompromisszumot kötni a nemzeti szocialistákkal, hogy az első évben Soukup szociáldemokrata szenátor legyen az elnök s a második évben a nemzeti szocialista Klo- fács következzék. A nemzeti szocialisták ügyes taktikájukkal azonban Klofácsot hozták előtérbe, amiért a szociáldemokraták, b$gy komolyabb konfliktus ne támadjon a két szocialista frakció között, követelésüktől elálltak. Szovjetoroszországot még a parlament megnyitása előtt elismerik? Prága, január 22. A cseh szociáldemokraták végrehajtó bizottságának utolsó ülése Szovjetoroszország de jure elismerésének ! kérdésével is foglalkozott. A párt delegátu- ! sai kérdést intéztek Svehla miniszterelnökhöz, hogy milyen stádiumban van ez a kérdés. A miniszterelnök kijelentette, hogy hajlandó Szovjetoroszországot még a parlament megnyitása előtt de jure elismerni. Ennek a kérdésnek elintézése a nemzeti demokratáknál még ellenállásra talál, de Svehla valószínűleg ezeket az akadályokat is elhárítja, úgy hogy Szovjetoroszország elismerése már biztosra vehető. Az ügyészség megkezdte a frankhamisiték vádiratának készítését Apponyí elismeréssel adózik Bethlen purlfikáló munkájának — A parlamenti vizsgáló bizottság megkezdte munkáját — Albrecht főherceg külföldre távozik Budapest, január 22. (Budapesti szer- . kesztőségünk telefonjelentése.) Beavatott | helyről nyert értesülés szerint az ügyészség a maga részéről befejezte már a nyomozást s most a frankhamisítás ügyében benyújtandó vádirat elkészítéséhez fogott hozzá. A Magyar Hírlap szerint Stitz mérnök és Zadravecz püspök ellen is készül vádirat. A politikai rendőrség és a bíróság körében nagy megütközéssel. tárgyalták a Budapesten tartózkodó francia rendőrtisztviselők szerepét, akik az ügyészség nyomozási munkájába be akartak avatkozni. Nemcsak követelésekkel állottak elő, de bizonyos mértékben irányítani is akarták a nyomozást. Az ügyészségen — bár készséggel vették a francia hatóságok segédkezé- sét — természetesen visszautasítottak minden beavatkozási kísérletet. Albrecht külföldre megy Budapest, január 22. A frankhamisitási I botránnyal kapcsolatban egyes lapok élénken j foglalkoztak Albrecht főherceg szerepével is. Bár a főherceg azonnal lemondott a TESz kormányzóelnökségéről és egyéb társadalmi és közéleti tisztségéről, neve különböző kombinációkban állandóan napirenden volt a frankhamisitási afférról szóló különböző lapjelentésekben. A Magyar Hírlap most Albrecht főherceg közvetlen környezetéből arról értesül, hogy a főherceg a legközelebbi napokban külföldre utazil^ kog£ teljesen tá— Én csak a következőket mondottam, — folytatja nyilatkozatában Gömbös, — ellenezzük a legitimista eszméket és a Habsbur goknak trónraemelését, mert függetlenek akarunk maradni. Legjobban nemzeti királyt szeretnénk, aki feltétlenül megóvná a magyar érdekeket. Albrechtét nem tekinthetjük tisztán Habsburg-sarjnak, mert anyja az Árpádok egyik ősi ágából származik. Őt tehát szinte tiszta magyar uralkodó családból valónak tartjuk. — Horthyról csak annyit mondottam, hogy ő protestáns; az ország lakosságának pedig 64 százaléka katolikus. így Szent István trónjára szintén csak katolikust lehet ültetni. De Horthytól ezen szándék különben is távol áll. — Az interjú többi része nem felel meg a valóságnak. Nem mondottam, hogy a háború előtti idők valamennyi hagyományával szakítani kell, hogy a nagybankokat meg kell semmisíteni. Úgyszintén az a nekem tulajdonított állítás is valótlan, mintha azt mondottam volna, hogy az államfő a mai kormány- *hoz való bizalmatlansága miatt bennünket bízna meg kormányalakítással. Ma tartotta alakuló ülését a parlamenti bizottság Budapest, január 22. A frankhamisítás politikai hátterének tisztázására kiküldött harminctagu bizottság ma tartotta alakuló ülését, amelyen Zsitvay Tibor dr.-t választották meg a bizottság elnökévé. A jegyzőkönyvek vezetésével Erődy-Harrach Tihamért bízták meg. A bizottság első ülését hétfőn délután tartja meg. Az ülésekről hivatalos kommünikében fogják tájékoztatói a közönséget. A mondseei trónörökös-találkozó Paris, január 22. A francia lapok a magyar frankhamisítással kapcsolatban rámutatnak arra a trónörökös-találkozóra, amely az elmúlt hetekben a Mondsee partján folyt le s amelyen Albrecht főherceg is részt ott, „Rupprecht von Wittelsbach, Wilhelm von Hohenzollern és Albrecht von Habsburg” itt állítólag egy szerződést kötöttek, melyben rendelkeznek Németországról, Ausztriáról és Magyarországról abban az esetben, ha hatalomra jutnak. Rupprecht lemond minden császári igényéről, viszont megkapja & „Ba- joroszághoz tartozó” német tart. mány.«kaf. Ausztriát a birodalomhoz csatolták volna oly kapcsolatban, mint Elzász-Lotharingia volt a háború előtt. A cél érdekében elhatározták, hogy a német fejedelmek Magyarországban Albrecht érdekeit fogják támogatni Ottó legitim királysága ellenében. Parisban a rendkívül fantasztikus hir, melyet Magyarországban és másutt is már több ízben megcáfoltak, nagy szenzációt keltett. Uj német demars a rajnai megszállás kérdésében Briand és Chamberlain találkozása, . London, január 22. Briand és Chamberlain, mint ismeretes, a közeli napokban találkozni fognak. A megbeszélések főleg a rajnai megszállás kérdésében a szövetségesekhez intézett német demars körül fognak forogni, melyet állítólag e hét folyamán egy második berlini jegyzék fog követni. Belgium hajlandónak mutatkozik, hogy leszállítsa megszálló seregének létszámát, francia katonai körök azonban semmiesetre sem hajlandók eleget tenni a német követelményeknek. A francia közvélemény is nagyon nyugtalankodik a német birodalmi őrség megnövelése mialt és kifogásolja a birodalmi rendőrség nagyarányú fejlesztését. Kölln vidékét, mint a legfontosabb sztratégiai pontot — Páris szerint — nem szabad a németeknek kiszolgáltatni. volmaradjon a politikai és társadalmi összeköttetésektől, amelyek többé-kevésbé a különböző kombinációk alapjául szolgáltak. Apponyi Bethlenről Budapest, január 22. Apponyi Albert gróf a Pesti Napló munkatársának nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette, hogy a frankhamisitási botrány politikai hátterének megvizsgálására alakított parlamenti bizottság kiküldésével Bethlen nagy szimpátiát szerzett mindenfelé. — Ezidőszerint — mondta Apponyi, — nem látom azt, hogy Bethlen pozíciója belpolitikai szempontból megrendült volna. Sőt személye most is olyan súllyal bir, hogy nélküle a kibontakozást nem is lehet elképzelni. Gömbös nyilatkozik interjújáról Budapest, január 22. Az egész mai sajtó élénken foglalkozik Gömbös Gyula fajvédő képviselőnek a torinói Stampában megjelent feltűnő nyilatkozatával, amelyben számos mai magyarországi kérdést érint. Gömbös most helyreigazító nyilatkozatot adott a magyar sajtónak, kijelentve, hogy sajnálja, hogy az interjút tegnap elsőnek hozó 8 Órai Újság nem fordult hozzá, mert azonnal megmondta volna, mi az igazság. Meg van győződve róla, hogy az olasz tudósító félreértette.
