Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-03 / 2. (1040.) szám

J H ~M ~fu Jmw Mai számunk 1© oldal iljísttjr M#t,/£ ffl V. mg. (1PJ8)szám » vasárnap » 1926 ianuSr3 Elöiizetési árak belföldön: évente 3ÜÖ, . ‘élévre 150, negyedévre 76, havonta ‘ ^SffiSJS^^ ~6 Ke; külföldre: évente 450. félévre ^mmxm — j4^L ,. _* , J&|r $8! -rjxxrr mn. 225, negyedévre 115. havonta 30 Ké. jni JfJ*ww W Bw öf Jár igfr j£7 ■%&; Szerkesztőség: Prága, 11., Stepánská " 8 M W ÉS M, rW ^ Vl ip fé|L ulice 16/III. Telefon: 3-03-11. Kiadó­jff hivatal: Prága, II., Pánská ul. 12/III. ta^ ^'“®7 £]g«^:^«EmigiBtE{£g5«SE3feai^r — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Felelős főszerkesztő: DZURÁNYILÁSZLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Le a kínai falakkal (dj.) Móricz Zsigmond egy karácsonyi nyilatkozatában az 1926. esztendő irodalmi programját abban látja, hogy ebben az évben kell kiépiteni az ötfelé. szétszakított magyar­ság irodalmi kapcsolatait és megkeresni a szeltem útjait az elcsatolt és elvándorolt ma- gyar tehetségek felé. Móricz nem holmi patétikiis érzelmi vi­szonylatok ápolására gondol, hanem a vas­kos realitásra: lerontani azokat a barbár akadályokat azokat a kínai faiakat, amiket a politika a magyar Írás közé emelt s ezzel megakadályozza a magyar könyvpiacok közti forgalmat és koldusbotra juttatja a ma­gyar Írókat, kiadókat és könyvkereskedőket. A huszadik. századnak és a demokráciának a legnagyobb gyalázata és arculcsapása az, ami itt a magyar kultúrával hét év óta tör­ténik. Hét év óta tart a kulturbarbárságnak ez a provizóriuma és még mindig kevés a reménységünk, hogy a lehetetlen provizórium ebben az esztendőben is megszűnjön vala- hára. Mindenesetre itt az ideje, hogy ne csak a politikusoktól várjuk a megoldást. A kisebb­ségi politikusoknak kevés hozzá az eszközük. A kisebbségi konferenciáikon való panasztó- teiek ellen hatalmas éllenapparátus dolgozik, amely a panaszt evők re mindig ráárnyazzsu.g,.,, hivatásszerű panaszkodás látszatát. Magának a magyar irodalomnak, a magyar íróknak kell itt világgá kiáltaniok tiltakozó szavukat. A magyar toll világhírű munkásai kollektív kiáltványban dörögjék bele a síiket Európa fülébe, milyen kultúra gyilkolás folyik Közép- európában a demokrácia nevében. A miagyar irodalomnak minden pártállást! és minden vi­lágnézetű valamennyi reprezentánsainak iai- kiáltását ne hallanák meg jobban', mint egyes kongresszust politikusok szavát? És ha az európai politika vattás fiilei első hallásra nem is hallják meg, meg fogják hallani és át fog­ják érezni azok, akik a közvéleményt neve­lik és csinálják: az irótestvérek, a német, an­gol, francia, olasz, svéd, norvég irók. És az több, mint a politikusok közötti siker. Mert a politikai igazságtalanságok fölött könnyen szemet huny a nyugalmát féltékenyen szere­tő Európa, de a kulturagyilkolás láttára erő­sebben mozdul meg a telkils merete. Ha az irodalmunk hétéves provizóriumát ebben az esztendőben meg akarjuk szüntetni akkor a kínai falakat elsősorban az íróknak kell megdönteniök és pedig egyszerre kívül és belül mind az öt fronton. Nyomorult élet­nek nyomorult szegények az írói, költői, — mondja Móricz Zsigmond. Az utódállamok magyar .könyvpiacának elzárása miatt nyo­morog a központi magyarság irodalma és az elszigeteltség miatt nem tudnak „beérkezni* az utódállamok beli magyar tehetségek. Ez bi­zony nyomorult élet, a legbalkánibb kultur- áhapot. A magyar íróknak azonban nem szabad ebben az akcióban megfeledkezni ők arról, hogy ez nem csak politika, hanem egyetemes magyar ügy, sőt a magyar nemzeti érdeknél is magasabbrendű dolog: az egyetemes kul­túra ügye. Mert a magyar kultúra olyan ér­tékeket adott már és ma is olyan értékeket termel az egyetemes emberi kultúrának, hogy a magyar kultúra égbekiáltó sérelme' elleni harcban nem szabad szóhoz jutnia a politikai és világnézeti széttagolódásnak: hanem együtt kell föllépnie minden egyes irodalmi irányzat minden képviselőiének. Csak akkor győződhet meg ugyanis Európa arról, hogy nem irodalmi álarcba öltözött pártpolitika, kverulenciájával van dolga. A magyar iroda­lom minden irányzatában vannak olyan nagy nevek, akiket nem csak a magyarság, hanem az egész Európa magáénak ismer és ha ezek együttesen appellálnak a viliág kulturszoJida- ritására, lehetetlen, hogy az európai. nétgy irodalmi és kulturtestületek. akadémiák és írószövetségek országközi visszhangja meg Törökellenes angol-olasx-flöröa antant! V rapallói találkozás kulisszatitkaiból — Olaszország Kisázsia délnyugati csücskét s Arábia egy részét akarja, Görögország Tráciát és Szmirnát London, január 2. Jelenítettük, hogy olasz lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak Mus­solini és Chamberlain rapallói találkozásának, amelyről Mussolini is megjegyezte, hogy az angol—olasz együttműködés igen célszerű és eredménnyel kecsegtető. A Daily Héráid íöl- tünést keltő kommentárt fűz a találkozásihoz. A lap szerint a beszélgetésnek legfőbb tárgya egy an­gol—olasz—görög koncernnek létesítése volt, amelynek éle Törökország ellen irányulna. Anglia ugyan biztosította magárnak keleten Franciaország támogatását, azonban Francia- országnak most mind a két keze le van kötve ahhoz, hogy a törökökre nagyobb nyomást gyakorolhasson. Olaszország és Görögország azonban haj­landók a Törökország elleni aggressziv politikára. Olaszország támogatásának ellenértékéül az adósság! szerződésben bizonyos kedvezményeket,Kisázsia délnyu­gati részében szabadkezet s Arábiában az eritreai gyarmatpartokkal szemben terjeszkedési lehetőségeket kér. Görög­országnak hasonlóképpen terjeszkedési aspirációi vannak Tráciában és Szmirna mögött fekvő kisázsiai területen. Egyúttal azonban ragaszkodik Olaszország részvételéhez is, hogy Bulgária és Szerbia megtámadása ellen hátfedezete legyen. Az angol lap hangsúlyozza, hogy a készülő hadi­szövetséget úgy akarják föliüntetni. mint a népszövet:,égi liga büntetőexpedicióját Török­országgal szemben. A román (rátfrtttst kmowtaHák Recseg a román királyi trón — Fantasztikus hirek $ lemondás okáról —- Szerelmi regény Vagy kalandorpolitika vitte Károlyt a bukásba? — A négyéves Mihály főherceg- az uj trónörökös — A román Daniié Velencében van és harmadik házasságra gondol Bukarest, január Z. A román királyi családnak, amelynek fiatal tagjai többször szerepeltek már az el­titkolt udvari botrányok krónikáiban, nagy újévi szenzációja van: a trónörökös váratla­nul lemondott. Károly trónörökös, aki nemrégen, a nem­zetközi légi kongresszus alkalmával, még hi­vatalos látogatást tett Tapolesányban, Po­zsonyban és Prágában, már régóta sok gon­dot és kellemetlenséget okoz a román királyi háznak. Ismeretes, hogy 1918-ban megszökött a királyi udvarból és titokban házasságot kötött Zizi Lamb- rino táncosnővel. A királyi család hosszú ideig eredmény­telenül tárgyalt Károllyal, aki végül mégis csak engedett és elvált feleségétől. A hivatalos jelentés szerint most írásban arról értesítette a királyt, hogy visszavonha­tatlanul lemond a trón öröklésről és ezzel járó jogairól. A király kénytelen volt a lemondást tudomásul venni s azonnal koronatanácsot hivott össze, amelynek bejelentette Károly lemondását és uj trónörökösnek Mihály her­ceget jelölte ki. A király a kcronatanácson teljes szöve­gében föiolvasta Károly levelét, amelynek tartalma a következő: „Felség! Visszavonhatatlanul elhatároz­tam, hogy lemondok a román trónörökös- ségről s annak jogairól, valamint a kirá­lyi család tagságáról is. Kötelezem ma­gam arra, hogy a következő hat évben nem térek vissza Romániába s ezen idő letelte után csakis a király és a parla­ment engedélyével lépem át a román határt/* A levél föloívasása után a király arra kérte a korona tan ács tagjait, hogy vegyék tudomásul a lemondást. Egyes politikusok azt kívánták, hogy próbálják a trónörököst szándékáról eltéríteni, de a király ragaszko­dott a tudomásulvételhez. Ezután elhatározták, hogy trónörökös­nek Károly fiát, Mihály herceget prokla- málják. Mivel Mihály csak négyéves, ab­ban az esetben, ha a jelenlegi király meg­halna, nagykorúságáig egy háromtagú kormányzótanácsot neveznek ki, amely­nek tagjai Miklós herceg, Károly öccse, a patriárcha és Prezan tábornok. Prózán a háború alatt a román hadsereg ve­zérkari főnöke volt, jelenleg már sem aktív katonai, sem politikai működést nem fejt ki. A koronatanács után a miniszterek föl­keresték Károly trónörökös feleségét, Heléna görög hercegnőt, akinél már a királyi párt is ott találták. A királynő könnyek között mondta: „Lássák, ez az én uj évem/* Holnap újra miniszter tan ács lesz, amely Károly romániai birtokainak kezeléséről fog határozatot hozni. A parlamentet január 4-re hívták össze. A trónörökös lemondásának okáról a hivatalos jelentés nem lesz említést. Egyes magánhirek azzal indokolják a titok­zatos dolgot, hogy Károlyt szerelmi kapcsolat fűzi egy zsi- dóvaüásu hölgyhöz és inkább lemond a trónról, csakhogy feleségül vehesse. Ez a hölgy Londonba is elkísérte Károlyt, ahol Alexandra királynő temetésén a ro­mán királyt képviselte. Londonból Ve­lencébe utazott s onnét irta meg lemondó levelét a királynak. Más hitek szerint a lemondás oka a kor­mánnyal való konfliktusa volt. Nemrégen ugyanis több repülőtisztet hadbíróság elé ál­lítottak s el is itéKék őket, mert azok Hollan­diában használhatatlan repülőgépet vásárol­tak a román hadsereg részére. Károly, mint a légi csapatok főparancsnoka, tiltakozott ez ellen s Velencéből fölszólította a kormányt, bőgj: a tisztek ellen szüntesse be' az eljárást. A kormány azonban ezt nem tette meg, sőt a királynál kierőszakolta a trónörö­kös lemondatását. Károly herceg Olaszországot már el­hagyta és Svédországba utazott. Az extrón- örökös, az udvari előírásokra hivatkozva, fölkérte a királyt, hogy adjon neki polgári nevet. Bécsi jelentések Károly lemondását azzal indokolják, hogy súlyos összeütközései vol­tak Ferdinánd királlyal s állítólag egy királyellenes merényletet lepleztek le, melynek spiritus rektora Ká­roly lett volna. A trónörökös már régóta állt összeköttetés­ben a romániai fáscistákka‘1, akik a zsidó - pogromok rendszeresítésére és a kormány- hatalom forradalmi utón való elfoglalására szervezkedtek. A horogkeiresztesek a királyi palotával szemközt ütötték föl fővárosi tanyájukat és ne mozdítsa a közöny hideg kövek:, a politi­kai faktorok szivét. A jcrichói falakat csak az eget-föidet rengető lárma tudta lerombolni, a magyar kultúra kínai falait is csak Európa fölhábnro- dásának tiltakozó szava döntheti le. Felelős szerkesztő: GÁL ISTVÁN hivalkodóan tűzték ki az épület homlokára a k amp óske rész tét. A királyi család és a kormány pozícióját kezdte félteni a trónörökös által pártfo­golt puccsisták forradalmi szervezkedé­sétől. A király és a trónörökös közt a- tömeg- hóhér Morarescu fölmentésével kapcsolatban tört ki a végleges ellentét. A trónörökös annyira exponálta magát a véreskezii Morarescu mellett, hogy a be­folyásos román körök egyöntetűen fölzn- duitaik a leendő uralkodó kalandorpoliti­kája ellen. Mikor pedig a kormány tudomást szerzett a fascisták államföl forgató terveiről, amelyekbe Károly trónörökös is be volt avatva, fölhasz­nálták külföldi távollétét s a királyt is meg­nyertek a le mondat ás tervének. A trónörö­kös már csak a diktált föltételek szerint' irta meg a lemondó levelét. A párisi lapok a lemondást a trónörökös­nek a királyi család, tagjaival való politikai és személyi ellentétével magyarázzák. Azonkí­vül ellensége volt Braíiiánu is, akinek politi­káját Károly trónörökös nem helyeselte, sőt nemrégiben megkísérelte, hogy Bratianut az ellenzék vezérével, Averescuval váltassa föl. A Petit Párisiéin a Times nyomán közli, hogy az extrónörökös válik feleségétől, He­lénától, és vissza akar térni morganatikus fe­leségéhez, Zizi Larabrinohoz, aki egy román tábornok leánya akivel 191&-bai. házas­ságra Le ért. A Journal angol forrásból arról értesül, hogy Mardarescu hadügyminiszter a lemon­dással kapcsolatban szintén távozik. Marda­rescu ellen az a vád merült föl, hogy a trón­örökössel együtt bele van keverve az avia­tikái panamába. A parlament hétfőn foglalko­zik a panamával, amikoris a kormány beje­lenti a trónörökös lemondását. Az extrónörö­kös a Corriere della Sera jelentése szerint egész hónapot tölt Milánóban. Még mindig nem biztos a parlament összehívása Prága, január 2. Parlamenti tudósítónk jelentése szerint a parlament összehívása még mindig bizonyta­lan. A koalíciós bizottságok a jövő héten foly­tatják tárgyalásaikat. Mindaddig, amíg a sze­nátusi elnökség kérdését el nem intézik, be­szélni sem lehet a januári munkaprogramról. A cseh néppárt, mint a második leg­erősebb koalíciós párt, továbbra is igényt fart a szenátusi elnöki állásra, míg a szocia'isták ebbe nem akarnak beleegyezni és szükség esetén a szociáldemokraták és nemzeti szo­cialisták közös parlamenti klubbot alakítanak, így a szocialisták lennének a legerősebbek a koalícióban és igényelhetik a képviselöház elnökségét is. Nincs tehát kizárva, hogy Do- náth megmarad szenátusi elnöknek és Maly- petr helyébe ismét Tomaseket választják meg képviselőházi elnökké. Abd el Krím elkedvetlenedett? Egy francia lap a kabil vezér szökéséről ábrándozik. Paris, január 2. A Petit Párisiién jelenti angol forrásból: Abd el Krím hívei között elégületienség kezd mutatkozni. Egyes jelen­tések szerint Abd el Krim arra gondol, hogy vállalkozásának kudarca esetén megkísérli az Olaszországba való menekülést. Földrengés Olaszországban Róma, január 2. Északitália Velence vidéki városaiban földrengést éreztek. A földrengés csak kisebb károkat okozott. Emberéletben nem esett kár. A földlökése­ket különösen Trieszt, Velence, Férrara és Raveaia lakosai érezték.

Next

/
Thumbnails
Contents