Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-03 / 2. (1040.) szám
J H ~M ~fu Jmw Mai számunk 1© oldal iljísttjr M#t,/£ ffl V. mg. (1PJ8)szám » vasárnap » 1926 ianuSr3 Elöiizetési árak belföldön: évente 3ÜÖ, . ‘élévre 150, negyedévre 76, havonta ‘ ^SffiSJS^^ ~6 Ke; külföldre: évente 450. félévre ^mmxm — j4^L ,. _* , J&|r $8! -rjxxrr mn. 225, negyedévre 115. havonta 30 Ké. jni JfJ*ww W Bw öf Jár igfr j£7 ■%&; Szerkesztőség: Prága, 11., Stepánská " 8 M W ÉS M, rW ^ Vl ip fé|L ulice 16/III. Telefon: 3-03-11. Kiadójff hivatal: Prága, II., Pánská ul. 12/III. ta^ ^'“®7 £]g«^:^«EmigiBtE{£g5«SE3feai^r — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Felelős főszerkesztő: DZURÁNYILÁSZLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Le a kínai falakkal (dj.) Móricz Zsigmond egy karácsonyi nyilatkozatában az 1926. esztendő irodalmi programját abban látja, hogy ebben az évben kell kiépiteni az ötfelé. szétszakított magyarság irodalmi kapcsolatait és megkeresni a szeltem útjait az elcsatolt és elvándorolt ma- gyar tehetségek felé. Móricz nem holmi patétikiis érzelmi viszonylatok ápolására gondol, hanem a vaskos realitásra: lerontani azokat a barbár akadályokat azokat a kínai faiakat, amiket a politika a magyar Írás közé emelt s ezzel megakadályozza a magyar könyvpiacok közti forgalmat és koldusbotra juttatja a magyar Írókat, kiadókat és könyvkereskedőket. A huszadik. századnak és a demokráciának a legnagyobb gyalázata és arculcsapása az, ami itt a magyar kultúrával hét év óta történik. Hét év óta tart a kulturbarbárságnak ez a provizóriuma és még mindig kevés a reménységünk, hogy a lehetetlen provizórium ebben az esztendőben is megszűnjön vala- hára. Mindenesetre itt az ideje, hogy ne csak a politikusoktól várjuk a megoldást. A kisebbségi politikusoknak kevés hozzá az eszközük. A kisebbségi konferenciáikon való panasztó- teiek ellen hatalmas éllenapparátus dolgozik, amely a panaszt evők re mindig ráárnyazzsu.g,.,, hivatásszerű panaszkodás látszatát. Magának a magyar irodalomnak, a magyar íróknak kell itt világgá kiáltaniok tiltakozó szavukat. A magyar toll világhírű munkásai kollektív kiáltványban dörögjék bele a síiket Európa fülébe, milyen kultúra gyilkolás folyik Közép- európában a demokrácia nevében. A miagyar irodalomnak minden pártállást! és minden világnézetű valamennyi reprezentánsainak iai- kiáltását ne hallanák meg jobban', mint egyes kongresszust politikusok szavát? És ha az európai politika vattás fiilei első hallásra nem is hallják meg, meg fogják hallani és át fogják érezni azok, akik a közvéleményt nevelik és csinálják: az irótestvérek, a német, angol, francia, olasz, svéd, norvég irók. És az több, mint a politikusok közötti siker. Mert a politikai igazságtalanságok fölött könnyen szemet huny a nyugalmát féltékenyen szerető Európa, de a kulturagyilkolás láttára erősebben mozdul meg a telkils merete. Ha az irodalmunk hétéves provizóriumát ebben az esztendőben meg akarjuk szüntetni akkor a kínai falakat elsősorban az íróknak kell megdönteniök és pedig egyszerre kívül és belül mind az öt fronton. Nyomorult életnek nyomorult szegények az írói, költői, — mondja Móricz Zsigmond. Az utódállamok magyar .könyvpiacának elzárása miatt nyomorog a központi magyarság irodalma és az elszigeteltség miatt nem tudnak „beérkezni* az utódállamok beli magyar tehetségek. Ez bizony nyomorult élet, a legbalkánibb kultur- áhapot. A magyar íróknak azonban nem szabad ebben az akcióban megfeledkezni ők arról, hogy ez nem csak politika, hanem egyetemes magyar ügy, sőt a magyar nemzeti érdeknél is magasabbrendű dolog: az egyetemes kultúra ügye. Mert a magyar kultúra olyan értékeket adott már és ma is olyan értékeket termel az egyetemes emberi kultúrának, hogy a magyar kultúra égbekiáltó sérelme' elleni harcban nem szabad szóhoz jutnia a politikai és világnézeti széttagolódásnak: hanem együtt kell föllépnie minden egyes irodalmi irányzat minden képviselőiének. Csak akkor győződhet meg ugyanis Európa arról, hogy nem irodalmi álarcba öltözött pártpolitika, kverulenciájával van dolga. A magyar irodalom minden irányzatában vannak olyan nagy nevek, akiket nem csak a magyarság, hanem az egész Európa magáénak ismer és ha ezek együttesen appellálnak a viliág kulturszoJida- ritására, lehetetlen, hogy az európai. nétgy irodalmi és kulturtestületek. akadémiák és írószövetségek országközi visszhangja meg Törökellenes angol-olasx-flöröa antant! V rapallói találkozás kulisszatitkaiból — Olaszország Kisázsia délnyugati csücskét s Arábia egy részét akarja, Görögország Tráciát és Szmirnát London, január 2. Jelenítettük, hogy olasz lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak Mussolini és Chamberlain rapallói találkozásának, amelyről Mussolini is megjegyezte, hogy az angol—olasz együttműködés igen célszerű és eredménnyel kecsegtető. A Daily Héráid íöl- tünést keltő kommentárt fűz a találkozásihoz. A lap szerint a beszélgetésnek legfőbb tárgya egy angol—olasz—görög koncernnek létesítése volt, amelynek éle Törökország ellen irányulna. Anglia ugyan biztosította magárnak keleten Franciaország támogatását, azonban Francia- országnak most mind a két keze le van kötve ahhoz, hogy a törökökre nagyobb nyomást gyakorolhasson. Olaszország és Görögország azonban hajlandók a Törökország elleni aggressziv politikára. Olaszország támogatásának ellenértékéül az adósság! szerződésben bizonyos kedvezményeket,Kisázsia délnyugati részében szabadkezet s Arábiában az eritreai gyarmatpartokkal szemben terjeszkedési lehetőségeket kér. Görögországnak hasonlóképpen terjeszkedési aspirációi vannak Tráciában és Szmirna mögött fekvő kisázsiai területen. Egyúttal azonban ragaszkodik Olaszország részvételéhez is, hogy Bulgária és Szerbia megtámadása ellen hátfedezete legyen. Az angol lap hangsúlyozza, hogy a készülő hadiszövetséget úgy akarják föliüntetni. mint a népszövet:,égi liga büntetőexpedicióját Törökországgal szemben. A román (rátfrtttst kmowtaHák Recseg a román királyi trón — Fantasztikus hirek $ lemondás okáról —- Szerelmi regény Vagy kalandorpolitika vitte Károlyt a bukásba? — A négyéves Mihály főherceg- az uj trónörökös — A román Daniié Velencében van és harmadik házasságra gondol Bukarest, január Z. A román királyi családnak, amelynek fiatal tagjai többször szerepeltek már az eltitkolt udvari botrányok krónikáiban, nagy újévi szenzációja van: a trónörökös váratlanul lemondott. Károly trónörökös, aki nemrégen, a nemzetközi légi kongresszus alkalmával, még hivatalos látogatást tett Tapolesányban, Pozsonyban és Prágában, már régóta sok gondot és kellemetlenséget okoz a román királyi háznak. Ismeretes, hogy 1918-ban megszökött a királyi udvarból és titokban házasságot kötött Zizi Lamb- rino táncosnővel. A királyi család hosszú ideig eredménytelenül tárgyalt Károllyal, aki végül mégis csak engedett és elvált feleségétől. A hivatalos jelentés szerint most írásban arról értesítette a királyt, hogy visszavonhatatlanul lemond a trón öröklésről és ezzel járó jogairól. A király kénytelen volt a lemondást tudomásul venni s azonnal koronatanácsot hivott össze, amelynek bejelentette Károly lemondását és uj trónörökösnek Mihály herceget jelölte ki. A király a kcronatanácson teljes szövegében föiolvasta Károly levelét, amelynek tartalma a következő: „Felség! Visszavonhatatlanul elhatároztam, hogy lemondok a román trónörökös- ségről s annak jogairól, valamint a királyi család tagságáról is. Kötelezem magam arra, hogy a következő hat évben nem térek vissza Romániába s ezen idő letelte után csakis a király és a parlament engedélyével lépem át a román határt/* A levél föloívasása után a király arra kérte a korona tan ács tagjait, hogy vegyék tudomásul a lemondást. Egyes politikusok azt kívánták, hogy próbálják a trónörököst szándékáról eltéríteni, de a király ragaszkodott a tudomásulvételhez. Ezután elhatározták, hogy trónörökösnek Károly fiát, Mihály herceget prokla- málják. Mivel Mihály csak négyéves, abban az esetben, ha a jelenlegi király meghalna, nagykorúságáig egy háromtagú kormányzótanácsot neveznek ki, amelynek tagjai Miklós herceg, Károly öccse, a patriárcha és Prezan tábornok. Prózán a háború alatt a román hadsereg vezérkari főnöke volt, jelenleg már sem aktív katonai, sem politikai működést nem fejt ki. A koronatanács után a miniszterek fölkeresték Károly trónörökös feleségét, Heléna görög hercegnőt, akinél már a királyi párt is ott találták. A királynő könnyek között mondta: „Lássák, ez az én uj évem/* Holnap újra miniszter tan ács lesz, amely Károly romániai birtokainak kezeléséről fog határozatot hozni. A parlamentet január 4-re hívták össze. A trónörökös lemondásának okáról a hivatalos jelentés nem lesz említést. Egyes magánhirek azzal indokolják a titokzatos dolgot, hogy Károlyt szerelmi kapcsolat fűzi egy zsi- dóvaüásu hölgyhöz és inkább lemond a trónról, csakhogy feleségül vehesse. Ez a hölgy Londonba is elkísérte Károlyt, ahol Alexandra királynő temetésén a román királyt képviselte. Londonból Velencébe utazott s onnét irta meg lemondó levelét a királynak. Más hitek szerint a lemondás oka a kormánnyal való konfliktusa volt. Nemrégen ugyanis több repülőtisztet hadbíróság elé állítottak s el is itéKék őket, mert azok Hollandiában használhatatlan repülőgépet vásároltak a román hadsereg részére. Károly, mint a légi csapatok főparancsnoka, tiltakozott ez ellen s Velencéből fölszólította a kormányt, bőgj: a tisztek ellen szüntesse be' az eljárást. A kormány azonban ezt nem tette meg, sőt a királynál kierőszakolta a trónörökös lemondatását. Károly herceg Olaszországot már elhagyta és Svédországba utazott. Az extrón- örökös, az udvari előírásokra hivatkozva, fölkérte a királyt, hogy adjon neki polgári nevet. Bécsi jelentések Károly lemondását azzal indokolják, hogy súlyos összeütközései voltak Ferdinánd királlyal s állítólag egy királyellenes merényletet lepleztek le, melynek spiritus rektora Károly lett volna. A trónörökös már régóta állt összeköttetésben a romániai fáscistákka‘1, akik a zsidó - pogromok rendszeresítésére és a kormány- hatalom forradalmi utón való elfoglalására szervezkedtek. A horogkeiresztesek a királyi palotával szemközt ütötték föl fővárosi tanyájukat és ne mozdítsa a közöny hideg kövek:, a politikai faktorok szivét. A jcrichói falakat csak az eget-föidet rengető lárma tudta lerombolni, a magyar kultúra kínai falait is csak Európa fölhábnro- dásának tiltakozó szava döntheti le. Felelős szerkesztő: GÁL ISTVÁN hivalkodóan tűzték ki az épület homlokára a k amp óske rész tét. A királyi család és a kormány pozícióját kezdte félteni a trónörökös által pártfogolt puccsisták forradalmi szervezkedésétől. A király és a trónörökös közt a- tömeg- hóhér Morarescu fölmentésével kapcsolatban tört ki a végleges ellentét. A trónörökös annyira exponálta magát a véreskezii Morarescu mellett, hogy a befolyásos román körök egyöntetűen fölzn- duitaik a leendő uralkodó kalandorpolitikája ellen. Mikor pedig a kormány tudomást szerzett a fascisták államföl forgató terveiről, amelyekbe Károly trónörökös is be volt avatva, fölhasználták külföldi távollétét s a királyt is megnyertek a le mondat ás tervének. A trónörökös már csak a diktált föltételek szerint' irta meg a lemondó levelét. A párisi lapok a lemondást a trónörökösnek a királyi család, tagjaival való politikai és személyi ellentétével magyarázzák. Azonkívül ellensége volt Braíiiánu is, akinek politikáját Károly trónörökös nem helyeselte, sőt nemrégiben megkísérelte, hogy Bratianut az ellenzék vezérével, Averescuval váltassa föl. A Petit Párisiéin a Times nyomán közli, hogy az extrónörökös válik feleségétől, Helénától, és vissza akar térni morganatikus feleségéhez, Zizi Larabrinohoz, aki egy román tábornok leánya akivel 191&-bai. házasságra Le ért. A Journal angol forrásból arról értesül, hogy Mardarescu hadügyminiszter a lemondással kapcsolatban szintén távozik. Mardarescu ellen az a vád merült föl, hogy a trónörökössel együtt bele van keverve az aviatikái panamába. A parlament hétfőn foglalkozik a panamával, amikoris a kormány bejelenti a trónörökös lemondását. Az extrónörökös a Corriere della Sera jelentése szerint egész hónapot tölt Milánóban. Még mindig nem biztos a parlament összehívása Prága, január 2. Parlamenti tudósítónk jelentése szerint a parlament összehívása még mindig bizonytalan. A koalíciós bizottságok a jövő héten folytatják tárgyalásaikat. Mindaddig, amíg a szenátusi elnökség kérdését el nem intézik, beszélni sem lehet a januári munkaprogramról. A cseh néppárt, mint a második legerősebb koalíciós párt, továbbra is igényt fart a szenátusi elnöki állásra, míg a szocia'isták ebbe nem akarnak beleegyezni és szükség esetén a szociáldemokraták és nemzeti szocialisták közös parlamenti klubbot alakítanak, így a szocialisták lennének a legerősebbek a koalícióban és igényelhetik a képviselöház elnökségét is. Nincs tehát kizárva, hogy Do- náth megmarad szenátusi elnöknek és Maly- petr helyébe ismét Tomaseket választják meg képviselőházi elnökké. Abd el Krím elkedvetlenedett? Egy francia lap a kabil vezér szökéséről ábrándozik. Paris, január 2. A Petit Párisiién jelenti angol forrásból: Abd el Krím hívei között elégületienség kezd mutatkozni. Egyes jelentések szerint Abd el Krim arra gondol, hogy vállalkozásának kudarca esetén megkísérli az Olaszországba való menekülést. Földrengés Olaszországban Róma, január 2. Északitália Velence vidéki városaiban földrengést éreztek. A földrengés csak kisebb károkat okozott. Emberéletben nem esett kár. A földlökéseket különösen Trieszt, Velence, Férrara és Raveaia lakosai érezték.
