Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-03 / 2. (1040.) szám

Középeurópa uléve Újévi nyilatkozatok Prágában, Berlinben, Párisban, Bécsben, Budapesten és Varsóban Prága, január 2. Újévkor az egyes országokban a diplo­máciai kar régi szokás szerint az államfőnek újévi kívánságait fejezi ki. A csehszlovák köztársaságban Masaryk elnök lánai tartóz­kodási helyén fogadta az újévi kívánságokat. A reggeli órákban-Sárnál dr. kancellár. Weber dr. osztályfőnök és Ceoek tábornok az elnöki iroda újévi kívánságait tolmácsolták Masaryknak. Délelőtt 11 órakor Hoppé tábor, nők csehszlovák ceremóniás mester kíséreté­ben Couget francia követ, az angol követ he­lyett mint a diplomáciai kar doyenje üdvözöl­te az elnököt. Ezután a nemzetgyűlés nevé­ben Malypetr képviselőházi és Donét szená­tusi elnök, valamint Svehla mhiisztereliiö'k je­lentek meg Masaryknál. Végül Stribrny nem­zetvédelmi miniszter, Syrovy vezérkari fő­nök és Mittefhauser tábornok a csehszlovák hadsereg üdvözletét hozta a köztársasági el­nöknek. Hmdenburgnál Berlin, január 2. Huidenburg tegnap reg­gel fogadta a diplomáciai kar képviselőit Pa- celli pápai nuncius mint a diplomáciai kar doyenje újévi üdvözletében a többi között ezeket mondta: — Nagy történelmi eseményekkel kez­dődött meg az ön kormányzása. A berlini diplomáciai kar azon kívánságát fejezem ki, hogy a kibékülés nagy müve tényleg foglalja magában a szerencse és a béke magvát. Szol­gálja ez a mű a népek jóvoltát. A német nép­nek, amely az Ön bölcs vezetése mellett cso­dálatos módon dolgozott a békés ujjáépitésen, a diplomáciai kar az év kezdetén legmelegebb üdvözleteit hozza. Hindenburg elnök válaszában azon óha­jának adott kifejezést, ho£y a német nép ne csatlakozzék várakozásaiban és reméli, hogy a megértés magvából az igazi béke fog fakadni. Csak igazságossággal, erkölcsösséggel és szabadsággal lehet a népek együttmű­ködését kiépíteni. A német nép minden erejével ezen az ala­pon fog tovább dolgozni a békés' ujjáépitésen és saját nemzeti életének megerősítésén. Kí­vánja, hogy az uj év valósítsa meg a nemze­tek közötti közeledés és megértés gondolatát A Vossische Zeitung jelentése szerint a diplomáciai testület fogadtatása első ízben történt ceremoniábs keretek között. A köztár­sasági elnök palotája előtt a Reichswehr disjj- százada állott, amely minden egyenruhás dip­lomatát disztisztelgéssel fogadott. Maga a köztársasági elnök frakkban volt. Párisban A diplomáciai kar Ceretti nuncius veze­tésével Doumergue köztársasági elnök előtt tolmácsolta újévi jókívánságait. Doumergue elnök válaszában hangsúlyozta az utolsó évek békés szellemét és kiemelte Locarnó eredmé­nyes munkájának sikerét. Budapesten Budapest, január 2. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Újév napján a kül- államok budapesti diplomáciai képviselői tisz­telegtek Horthy Miklós kormányzónál. A diplomáciai kar jókívánságait Orsenigo Cézár pápai nuncius tolmácsolta a kormányzónak Beszédében kiemelte, hogy az ujesztendő al­kalmából legőszintébben kivárnák, hogy Ma­gyarországgal minél jobban megerősödjenek a diplomáciai kapcsolatok, hogy ezáltal biz- tosittassék ennek a nemes nemzetnek szelle­mi és anyagi haladása, ami valamennyiük leghőbb óhaja. Ehhez kéri a Mindenható se­gítségét. Prága, január 2. A prágai sajtóban nagyobb emóciók nélkül köszöntött be az újév. Egyedül Kra- már cikke, amellyel külön foglalkozunk, kel­tett a centralista körökben némi izgalmat. A koalíciós sajtó általánosságban visszatekint az elmúlt évre, amely szerinte az állam belső konszolidációjával végződött. A miniszterek közül Mlcsoeh és Viskovszky miniszterek nyilatkoztak. Az újévi lapszemlét a követke­zőkben adjuk: Reforma (cseh iparospárti): Mlcsoch köz- rrnunkaügyi miniszter a többi között ezeket írja: A szlovák néppártnak vagy a németek­nek bevonása a kormShyba ma még nem volna helyén való. Az uj kormány és a koalí­ció elég erős ahhoz, hogy ne kelljen az el­lenzékhez folyamodnia. Hangsúlyozza, hogy elsősorban a koalíciót kell alaposan, átsráte­vezni. A parlament rövidesen tárgyalni fogja Szovietoroszország elismerésének kér­dését, mert a kormánypártok a nemzeti demokraták kivételével már megegyeztek ebben a kérdésben. Mlcsoch reméli, hogy a legrövideb időn be­lül megjelenik a nyelvtörvény végrehajtási rendelet is. Az adóreformjavaslatot tavasszal beterjesztik s az 1927. január elsején törvény­erőre lép. A koalícióban még tárgyalásra ke­A kormányzó válaszában megköszönte a jókívánságokat s kérte, hogy tolmácsolják egyúttal uralkodóiknak s államfőiknek is az ő jókivánatait. Magyarország nyugodt biza­lommal tekint a jövő év elé s hiszi, hogy talpraállitásának munkáját eredmény fogja koronázni a Mindenható segítségével. A kormányzónál ezután a főváros kül­döttsége tisztelgett Rpka Ferenc dr. főpol­gármester vezetésével, majd a kormány fe­jezte ki jókivánatait a kormányzónak Vass József dr. népjóléti mhrszter tolmácsolásá­ban. A nemzetgyűlés nevében Szczitovszky Béla házelnök tisztelgett, a hadsereg jóki­vánatait Jánky Kocsárd tábornok, a reformá­tus egyházét pedig Ravasz László püspök tolmácsolta. Bécsben és Varsóban Az újév alkalmával Hainisch Mihály dr. osztrák szövetségi elnök nagy ünnepségek keretében fogadta a külföldi diplomáciai kart. Varsói jelemések szerbit msgr. Laurin pápai nuncius a dip’omáciai kar Wójciechowski köztársasági elnöknek rövid beszédben tol­mácsolta a külföldi követek újévi üdvözletét. Az elnök ezután a parlament és a vezérkar képviselőit is fogadta. rahivatal likvidálásának kérdése. Ceské SLovo (nemzeti szocialista): Örömmel állapítja meg, hogy a lakosságnak nagyobbik fele a nemzeti koalíció mellett sza­vazott és a kormányzásban való részvételre a német aktivistáknál és a szlovák nép­pártnál is megerősödött a hajlandóság. Az 1926-os évet a belső gazdasági konszolidáció időszakának tartja s a politikai munkának nagyobbrészt pénzgazdasági jellege lesz, Pravo Lidu (szociáldemokrata): Az el­múlt évvel meg van elégedve, tudja, hogy a munkásság részére semmiféle csodát nem hozhatott. Habrmann szenátor, volt miniszter azon kívánságát juttatja kifejezésre, hogy a jövő politikája gazdasági irányú legyen. Most két szakember van a kormányban: Englis dr. és Dvoracsek s így remélhető., hogy a gazdasági politika meghozza ered­ményét. Ceskoslovenská Republika (félhivatalos): Bejelenti, hogy az államalkotó koalíció to­vábbra is folytatni fogja építő munkáját, mert azt akarják, hogy Csehszlovákia ren­dezett állammá váljék, amilyet az önállóság­ért való harcban terveztek és e célért egye­sülnek mindazokkal, akik dolgozni akarnak, viszont szembe is helyezkednek azokkal, akik ellenségei e céltüzésnek. .... mm —»n i mii ii—a—a— Ez erkilencszázhuszonhat a prágai saltó tükrében rül a közélelmezési minisztérium és az uzso­Asszony titkos gondolati a Irta: Szederkényi Anna. Két egymás után következő este "sokáig ült az ablaknál, miután lefektette és elaltatta a gyermekeit. Mert négy gyermeke volt ab­ban az időben és a sok gyermek elszedte löle láss a fi kint a rugalmas fiatalságot és pi­rosán csattanó életkedvet. Azért még mindig elfogadható asszony volt. Sőt, ha jól össze­szedte magát, ha kicsikét fáradozott és itt is, ott is az apró és ártatlan asszony, fortélyok­kal. akárhányan elismerték: — Az a Judit még mindig szép asszony! Még mindig... De az ura valóban fiatal volt még. Az ö derekát, csípőjét nem széle­sítették ki a gyermekek; .a válla, a nyaka, a iába. egész teste karcsú és könnyű: hiszen férfi! Mit is tudnak a férfiak a legmélysége­sebb szenvedésekről és verejtékez fáradal­makról- Mit tudhatnak az anyák áldozattéte- léröl. a harcról, lemondásról, visszavonu­lásról .. ­Az asszony titkos gondolatáról mit tud­nak, amikor meghal az asszony és megmarad az anya... a jó anya?! Nézte a hold halk tovauszását a feje fö­lött. így jön minden este ezüstös fényében, fcágrahuzódott szemével. Lenéz a földre és látja Tuditót. hogyan jár-kél egyik ágytól a másikhoz- Csakugyan, mióta megszületett az első gyermeke, még nem állhatott át egyetlen éjszakát sem egyfolytában. Hogyan is ma­radhatott volna szép? Pedig jó volna még egyszer visszahozni az elszaladt éveket; ámbár... Ugyan mi haszna volna, ha visszafelé fordíthatná az idő kerekét? Talán másképpen cselekednék?. Nem... Igazán nem sajnálta, amit odaadott önmagából a gyermekeinek ;.. Hiszen szerette őket. Nem is ezért, nem ön­maga miatt... Egészen más oka voit en­nek... i , . Az ura . •. a férfija ... Az uraltak hiány­zik az asszony... A csókrakesz feleség... Az urának ez kell. Anya_ is kel!-. - asszony is keli . Tudja megketfözoi magát... száz­szorosul magát... százszimi legyen... $ze­j lid és tüzes; mosolygó, harapós — — —• aminőt kíván, olyan legyen . •, Ami igaz, igaz: nem beszélt erről az ura. Beszélni nem... csak ölelő karja hervadt le egyre hidegebben az asszony derekáról... Judit tekintete nyomon ment .a hold után, amig ezeken járt a gondolata. Nézte, hogy milyen makulátlanul tiszta és sima a képe. Sugárzik róla a sejtelmesen ezüstös tény .., Átlátszó és mégis titokzatos ... Az ilyen holdas estéket szeretik a szerelmesek. Ilyenkor jó mélázva járni a hold alatt kettes­ben- Ilyenkor mondják az édes. bóditó eskü- véseket... Ilyenkor találják ki a puha és forró ajkak a még soha nem hallott gügyögő vallomásokat... Ilyen estéken a lányok... A lányok ... Juditnak elszorult a- szive és maga sem tudta, miért, ismét meglepte a névtelen, fáj­dalmas szomorúság- Az utóbbi időben egyre gyakrabban. Amikor a lányok karcsú, gyors lába el siklott mellette és látta hajladozni . a gyengéd alakokat... A röpködő szöghajak... és boldog nevetések között a leikéből vér­könnyek szivárogtak ... Talán a tovatűnő ifjúság? — mondta most ki halkan, mert egyedül volt a néma éjszakában. Most nem hallotta senki. A gyermekei alusznak, a férje pedig... Most repül hazafelé az ismeretlen távolságon át. Nem zavarta senki. •. gondol­kozhatott — és sírhatott... Végiggondolhat­ta asszonyi életének titkait és elsírhatta né­ma könnyeit. Van minden asszonynak sirat- nivalója. Csak nem szokás beszélni róla. Mi haszna emlegetni? Fölkelt az ablak mellől, odament: az asz­talhoz. a kezébe vette ,a gyertyataríót és magasra emelte a tükör előtt. Előbb azonban még fürkésző pillantást vetett a gyermek- ágyakra. Alusznak mélyen. Sokáig és erősen nézte tükörbeli kép­mását, azután fehér ruháját vette elő. Ez lesz a legalkalmasabb- A fehér szín enyhíti a barnaságát, asszonyságát. Gondosan öltö­zött. Szép akart lenni. Az ura heteken át. uta­zó;* messze idegenben. Hány idegen asszo­ny! szépség környékezte meg ezalatt! Törést tettek a szivén, még ha nem is akarta. Meg­lepték, mint a forró nyári hullámok és végig- viharzottak rajta. Hogyan is versenyezhetne ő azokkal az ismeretlen ellenfelekkel? Mert azt tudta, hogy ellenségek. Halálos ellensé­gei az asszonyok egymásnak, amikor harcra keinek valamely férfiért. És mindig a legka­pósabb: a másiknak a férfija­A félhomályban — amint vizsgálgatta a szemét, arcát) — egyszerre csak ráismert régi magára. Ez az édes. gyengéd, enyhe mosoly a szája körül... A nagy, barna sze­rnek vidám sugárzása ... Ez volt ö . •. ré­gen ... Milyen jó volna, ha erre az estére . •. csak erre az egyetlenegy estére ismét az tudna lenni, aki volt valamikor... Ha él bír­ná felejteni a sírásokat, gondokat, csalódáso­kat ... a megvalósulást... Ha az ura azt ta­lálná meg benne, akit megszeretett régen ... Azt a régi kedvesét... Mégegyszer végignézett magán . •. Úgy lesz ... Erre az estére felölte tizennyoilcesz- tendős-magát. Szerelmes, holdvilágos este ... Egyetlen­egyszer álmodni még •.. Hinni föltétlenül — raiongani tisztán — csókolni utógondolat nélkül, könnyű szívvel. Úgy fog tenni, mintha az ura még nem volna az ura... A szerelme­sét várja, az ideálját. A tündérkirályfit... Már jön is fölfelé a lépcsőn- Szelesen, bolondos-édes fiatalsággal. Kitárta az ajtót, a csomag, a táska kire­pült a kezéből és a szeméből az eleven élet derűje ragyogott, mint a nap... Az asszonyt hatalmas öleléssel vonta magához: — Csakhogy itt vagyok 'újra ... Csak­hogy végre itthon.-, nálad.., nálad... te édes, jó asszony!... Milyen idegenszerii, erős illatszert hasz­nál, — ötlött az asszony agyába, amíg arca odatapadt ahhoz az erős vádihoz, ahol olyan jól volt neki ágyazva. -- Lehet, talán vala­mely idegen asszony szerette ezt. az izgató, bóditó szagot, — tette hozzá gondolatban, az akarata ellenére. Az ember közben csókolta arcát, hom­lokát: — És a gyerekek? ■- kérdezte gyengé­den. -u Jól vannak? Semmi baj,.. Ó botrv Vasárnap, január 3. Národni Politika (nemzeti demokrata): Borsky Leó dr. azt Írja, hogy az 1926-ik év­ben sokkal eredményesebb munka várható, mint az elmúlt két évben. Az orosz bolseviz- mius ma már nem fenyeget, mert Ázsia felé fordult. Az 1926-ik év egyebet nem hozhat, mint a béke megőrzését. A jó külpolitika után most már jó belpolitikának is kell kö­vetkeznie és a nemzeti koalíció valószínűleg a szlovák kérdést is rövidesen rendezni fogja. Venkov (agrárius): Viskovsky dr. igaz­ságügyi miniszter, a földhivatal szabadsá­golt elnöke a földreformmal foglalkozik. Cik­kében rámutat arra, hogy a kormány to­vábbra is folytatni fogja a földreform munká­ját, amíg ezt teljesen végre nem hajtja. Az 1926. évre a földhivatal már elké­szítette uj programját. Lidovó Listy (cseh néppárti): Dolezsal dr. képviselőházi alelnök a szocialista pártok politikájának vereségét látja az 1925. évben. A szocialisták politikája teljesen csődöt mon­dott és ők az okai, hogy a kommunizmus megerősödött a köztársaságban. Az uj po­litikai helyzetben tehát most a polgári pártok­ra hárul az iniciativa. A cseh néppárt e fel­adat teljesítése alól nem fogja magát ki­vonni. ' Prager Presse: Anikétot rendezett a demokrácia és parlamentarizmus kérdésé­ről. Beijies külügyminiszter azt irta, hogy az állam csak most nevelkedik demokratikusan. Hogyha a demokrácia és a parlamentarizmus válságáról beszélnek, ennek okai abban keresendők, hogy az államok átmeneti időt élnek a monarchista-arisztokrata társaságok és a demokratikus társaságok között. Állandó harc folyik a demokráciáért, mert a vezérek meg vannak győződve arról, hogy abszo­lutizmussal nem lehet az állam tekintélyét megtartani, csakis tömegek szabadságával és közös munkával. Ehhez azonban önzetlen­ségre és munkakészségre van szükség. Prager Tagblatt: Steiner Lajos dr, újévi vezércikkében az állam belpolitikájával fog­lalkozik. A német-cseh kérdéssel kapcsolatban megállapítja, hogy a németek a köztársaság­ban egyáltalában nem tekinthetők kisebb­ségnek, mert a csehországi németek nem elégedhetnek meg azokkal a minimális követelésekkel, amelyeket esetleg a romániai, •jugoszláviai és más szomszédos államok né­mettel felállítanak. A csehek tévednek, hogy­ha azt hiszik, hogy ez a szudétanéineíckre is vonatkozhatik. Tény az, hogy ebben az ál­lamban két egyenértékű nemzet él: a cseh és a német, minden nemzeti attribútummal felruházva. A csehszlovák állam csak akkor beszélhet majd európai missziójáról, hogyha, a nemzetek egyenjogúságát teljesen elismeri és a nemzeti egoizmus úgy a németeknél, mint a cseheknél eltűnik, hogy átengedje helyét a megértésnek. végre ismét itthon. — Mélyen szívta a szi­vére a fészek meleg illatát. Lábhegyen ment egyik ágytól a másikhoz. Egy pillanatra megállt az ablak mellett. — Gyönyörű este van, — sóhajtotta mel­lette az asszony. — Igen, nagyon szép. Akarod, hogy le­menjünk még a kertbe, csak ide. az ablak alá? Judit hálás volt, amiért kitalálta a gon­dolatát. — Szeretném ... — Menjünk akkor... — De te talán fáradt vagy ... — Nem, az mindegy. Majd pihenek az­után. Nem maradunk sokáig. Ott ültek egy nagyárnyéku meggyfa alatt, szemközt egymással. Előttük a kavicsos utón furcsa árnyékok imbolyogtak. A férj rá­gyújtott a cigarettára és míg a füst keringett körülöttük, a csendben halkan pergett a szó a szája széléről. Nem volt sokbeszédü férfi, de most, hogy hetekig volt távol, a mondani­való fölgyülemlett benne­— Sokszor gondoltam rád, nagyon sok­szor .,. Szerettem volna, ha ott vagy velem. Képek, szobrok ... Muzsika — — — Ömlött belőle és mig beszélt hozzá, ösz­tönösen hasonlította össze a feleségét azok­kal az asszonyokkal, akik a nagy városban vágódtak melléje. Azok mások..- Tündök­lők... illatosak ... Azok bizony nem ültek volna igy az estében, szinte bénult-erayed- ten... Az asszony kicsit hátradőlt a fonott, mély széken. Odalenn a part alatt egyenlete­sen csobogott, a folyó vize, amint újra és újra odavágódtak a hullámok- A vizi malomnak, a kert alatt, még járt a kereke. Kimondhatat­lan kedves volt ez az ismerős hang: Pitle-patla ... pitle-patla ... lisztes mol­nár Judit behunyta a szemét. A szó olyan mindegy volt. Csak az, hogy újra itt ülhettek kettesben és elmúlt közülük a távolság és a távolsággal együtt a rossz gondolatok. Hir­telen végipömlött rajta mindaz, amit most neki is el kellett volna mondania. Bevallani, hosrv vácvódntt utána Elsírni- hogv féltette t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents