Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)
1926-01-19 / 14. (1052.) szám
4 '^TM(GSItMA<sVATi-HI'BT.a-D 1926 január 19. Kedd KIESE BamaawMBaBnaMgggMgMggw A Villamosítási Szövetség panamistái esküdtbiróság elé kerülnek? Az ügyészség az enyhe minősítést súlyosbítani fogja — Ajándékelíogadás vagy hivatali visz- szaólés? Prága, január 18. A hárommilliós panamaügy, amelyről lapunk vasárnapi számában részletes jelentést adtunk, valószínűleg az esküdtbiróság elé kerül. A bíróság ugyanis a védő és a magán vádló/javaslatai után elhatározta, hogy a tárgyalást elnapolja és a bizonyítás kiegészítését megengedi. Minthogy a tanúvallomások és az újabb bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy uj bűntényről van szó, a bíróság visszaadja az ügyet az államiigyésznek újabb megvizsgálás végett. Az államügyészség tehát a vizsgálatot kiterjeszti mindazokra a momentumokra is, amelyeket a magánvádlók és a védők is előterjesztettek. A bírósági végzésével a villamossági panama uj stádiumba kerül s valószínűleg az esküdtbiróság fog vele foglalkozni, feltéve, hogy az államügyész hivatalos hatalommal való visszaélés cinión emel vádat Mahács József és Krccsek Vencel ellen, valamint azok ellen, akik a hivatalos hatalommal való visszaélésre rábírták a két vádlottat. Maya királykisasszony, aki csak a konyhában érzi jói magát legnagyobb ambíciója — szakácsnő szeretne lenni London, január 17. A Britiscb Muzewn nagytermében előkelő közönség gyülekezett össze tegnap este. Mitchel! Hedges professzor előadására voltak kiváncsiak az előkelő hölgyek és urak. A professzor azt ígérte, hogy előadása keretében be fogja mutatni egy hajdan hatalmas és erős nép utolsó sarját. Est az ígéretet valóban meg is tartotta. — Ott a királykisasszony! —- mondogatták egymásnak a belépők és az emelvényen álló leánykára mutattak. Az emelvényen egy tizenegy esztendősnek látszó, barnabőrü, vülogószemü leányka állott, piros ruhába öltözködve,' széniek été haja fürtökben hullott a vállára. — Ez a kislány — kezdte előadását a professzor — hatalmas nép utolsó ivadéka. Sok száz- éweí ezelőtt a mai Hondurasban a maga nép élt. De az idő még ezt a hatalmas népet is összetörte, a barbárok leigázták, civilizációját megsemmisítették. A mi napjainkban már csak néhányan éltek közülük. —• Egy angol lady — folytatta a felolvasását a tudós — a múlt esztendőben a brit Hondurasban járt és ott elhagyatott helyen egy idősebb asszonyra akadt. A lady hozzáment. Az asszony elmondotta, hogy 6 és leánya, Yaha, az utolsó leszármazottjai annak a dinasztiának, amely a maya népen uralkodott. —- Ha én most meghalok, — mondotta köny- nyek között az asszony — akkor Yaha egyedül marad s minden valószínűség szerint ő is el fog pusztulni. Arra kérlek tehát, Fehér Asszony, vedd őt magadhoz, vidd el a hazádba és neveld fel. A lady gyógyszereket adott a beteg asszonynak, de már nem tudott rajta segíteni. Negyednapra meghalt, mire ő csakugyan magával vitte a kis királykisasszonyt Yaha nem akarta elhagyni Hondurast, csak erőszakkal lehetett a hajóra vinni. Amikor Londonba ért és ott a nagyvárosi élet óriási forgalmát látta, ismét megrettent, s torkaszakadtába sírni és kiabálni kezdett. Hetekbe telt, amig annyira lecsillapodott, hogy rendesen evett. Béke a halálban A milliárdos nagyapa csak unokájának bocsátotta meg lánya bűneit — Kétszázötven milliárdot örökölt a tizennégyéves gyerek r-A P. M.H. tudósitójától — fölött s fölhívta a megjelenteket, hogy minden jő francia törekedjék arra, hogy képességei szerint segítségére legyen a leigázott román népnek. A gyűlés a jelen volt bukaresti fajvédő diákok inzultálásával, néhány apróbb verekedéssel, erős rendőri asszisztencia mellett éjféltájban ért véget. Vass Bélát. London, január 15. Szomorú és fájdalmas családi viszály ért megnyugtató, kibékítő befejezéshez abban a végrendeletben, amelyet most bontottak föl San-Franciscóban. A san-franciscói cukorkirály, Claude Spreckeíl, hagyta egész vagyonát egy szegény londoni kereskedő, John Ferris tizennégy éves leányára, aki jelenleg a bornemvuntbi gimnázium növendéke. Claude Spreckellt az óriási kikötőváros egyik leggazdagabb emberének tartották. Mint a legtöbb amerikai karriér: övé is a legalacsonyabb sorban kezdődött és lendült a nrilliárdok magasságába. Egész életében minden vállalatában meEés szerencse kisérte. Családi élete azonban nem volt szerencsés: feleségét korán elvesztette s azóta minden szeretetével leányán csüngött Feleségül akarta adni az Unió egy nagynevű politikusához, de a leány beleszeretett édesapja egyik gyári tisztviselőjébe, Bichard Waltson- ba. Az apa hallani sem akart erről a házasságról, amire leánya megszökött szerelmesével. Mikor aztán Spreckelt megtudta, hogy a házaspár nagy nélkülözések között ék meglágyult a szive és 30 millió dollárt küldött a leányának, Mekkora volt azonban meglepetése, amikor a büszke asszony nem fogadta el ezt az óriási összegeit férjével együtt el is költözött Anigliába, ahol még pár évig éltek együtt, nagyon szü-j kösen, de mégis boldog házasságban, aminek j a férj halála vetett véget Két évig gyászolta az özvegy, akkor feleségül ment Jóhn de; Ferris kereskedőhöz. Az öreg hajthatatlan maradt, amire pörre visszahúzódott a világtól, üzleteitől s most már nem bocsátott meg leányának akkor sem, amikor az férje halála után, könyörgő leveleket irt neki s kérte, hogy hozományát, amit annak idején visszautasitott most mái adja ki neki: — Akkor is köszönettel fogadtam volna segítségedet, de a férjem nem engedte, — irta az apjának. Az öreg hajhatatlan maradt, amire pörre került a dolog s a bíróság a leányt keresetével elutasította. Claude Spreckeíl pedig nemsokára ezután elhunyt s mindenki azt várta, hogy az általa alapított jótékony intézetekre hagyja rengeteg vagyonát. Általános meglepetésre azonban végrendelete felbontásakor kitűnt, hogy általános örökösévé unokáját nevezte meg. A leányka, aki most tizennégy esztendős, mintegy 250 milliárd korona vagyon örököse lett, amit a nagyapa megbékélt szive juttatott neki... 99 Romániában kijáiszák az igazságot SS Az Emberi Jogok Ligája nyilvánosan megbélyegezte Romániái — Ugyanekkor Jorga előadásokat rendezett a Sorbon neon a román kultúráról- A P. E H. eredét! tudósítása — — Később beszélte a professzor — mindjobban beleszokott a mi civilizációnk forgásába. De legjobban érezte magát a konyhában. Mitchel] Hedges elmondotta ezután, ha ez a kislány egyszer meg fog halni, akkor egy hatalmas és nagy nép utolsó sarja hunyja be a szemét Yaha eleinte idegenesen hallgatta a profesz- szor előadását, de azután mosolyogva nézett a közönségre. Egy hölgy hozzáment, * megkérdezte tőle, mi a vágya, mi akarna lenni? Rossz, hibás kiejtéssel így válaszolt: ■— Szakácsnő szeretnék lenni... A hölgy szomorúan nézett a hatalmas királyok utolsó ivadékára, akinek nincsen más ambíciója, mint az, hogy a konyhában süthessen és főzhessen. «9» Sérvben szenvedők Egyetlen blzto* védelmet nyiilt a lágyék, dere. comb és köldöksérvnél a ml tökéletesített rugónélkiill sérvkötőnk, mely 6Het Is hordható Mindenféle bandázs operáció után. lógó has, gyomor- és anyaméhsfllye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fla- oell has-, hát- és tnellmelezitö jyfltea" kOtszemaz Bratlslavi, nona-n. 51. Árjegyzék Ingyen A vidéki felek még «nap eDntézfetnek Paris, január 18. A Sorbonne professzorai körében sok derűs megjegyzésre adott alkalmat az a különös véletlen, amely a Sorbonne és a Collége de Francé közötti Rue Saífft. Jacqués égyík hirdetőtábláján napok óta megállítja és mosolyra készteti a hirdetések iránt egyébként közömbös franciákat. Szemben az ősi egyetemmel az Emberi Jogok Ligája hatalmas rózsaszínű plakáton hirdeti, hogy nagy nyilvános meetingen fogják tárgyalni és a világ lelkiismerete előtt bebizonyítani, hogy Romániában kijátszák az igazságot (La justice bafouó en Roumanie) és erre a gyűlésre a liga minden érdeklődőt szívesen lát. Ettől a különös plakáttól jobbra és balra két másik plakátot ragasztottak pár nap múlva, amely köztudomásra hozza, hogy ez év január 10-től 30-ig a Sorbonne- on mint vendégek előadást fognak tartani a román kultúráról N. Jorga és G. Tzitzerta bukaresti egyetemi tanárok. A meeting a „Tudósok Szövetsége" Rue Danton 8. sz. alatti székházának nagytermébe volt hirdetve, de már esti hat órakor, két és félórával a kezdet előtt, nagy csoport rendőr állott a palota bejáratánál, a szomszéd utcában pedig egész készültség volt kirendelve — amiből minden Quar- tier Latin-beli lakos tudta, hogy politikai tüntetés készük Nagy dohányfüst és zsúfolt embertőmeg töltötte meg a nagy termet, szorongásig megteltek a karzatok s mindenki feszült kíváncsisággal várja az alelnök: a magyar származású V. Basch egyetemi esztétikaprofesszor megnyitó szavait, aki után az est főhőse, a jólismert román iró, Pánit I s t r a t i olvassa föl a román hatóságoknak vele szemben elkövetett borzalmas visszaéléseit, a közhivatalnokok többségének megvásárolhatását adatokkal, személyekkel, esetekkel bizonyítja s megrázó képet fest a rendőrállamról, ahol nincs élet- és vagyonbiztosság, ahol a csendőr, rendőr, katonaság versenyt szipo- lyozza, zsarolja a lakosságot. A bot, korbács minden csendőrségen nélkülözhetetlen „informálóeszköz", a rendőr, csendőr bárkit egyszerűen agyonlőhet, sablonos tárgyaláson vagy fölmentik, megállapítva a jogos fegyverhasználatot, vagy 2— 10 francia frankra rugó pénzbírságra Ítélik. Kiemeli, hogy Franciaország a múltban is mily sokszor megsegítette a román népet: most is Francia- országot hívja föl, hogy siessen segítségére a törvénytelen és zsarnoki uralom alatt szenvedő romániai népeknek. A. Fournier, fellebbezési bírósági ügyvéd, mint az Emberi Jogok Ligájának kiküldötte számol be romániai útjáról s mindenben megerősíti Pánit Istrati állításait. Hozzáteszi, hogy7 a gyalázatos jogfosztás és hatósági túlkapások ellen senki sem mer fölszólalni, mert az életével játszik és nem akad ügyvéd sem, aki el merne vállalni egy ilyen pert. Őt is figyelmeztették a rendőrségen, hogy föl ne szólaljon sehol, mert uem állanak jót testi épségéért. Érdekesen Írja le azt a kon- I trasztot, amelyet a magyar határ átlépésekor Ro- 1 mániában érzett, ahol mindenütt fejetlenséget, üssze-visszaságot, rothadt vasúti kocsikat, nagy- I tömegű prepotens szuronyos katonaságot,, dőzsőlő, lakkcsizmás, kifestett tiszteket látott. Bukarestben végighallgatott egy kommunista bünpert, amelyben napokig éheztették, szomjaztatták a vádlottakat és a feneketlen fizikai szenvedéstől félőrült szerencsétleneket ..éjjel-nappal, szünet nélkül vallatták. Mikor pedig az elnöknél udvarias .formában óvást emelt a humanizmus nevében, őt is letartóztatták és napokig fogva tartották, mig a francia követség kiszabadította. A román diákok véresre verik zsidővallásu társaikat. Mint minden egyes szónokot: őt is zajosan megtapsolta a főképp románokból álló hallgatóság. Utána Corcos ügyvéd szenvedélyes hangon tiltakozott a romániai hatóságok embertelenségei ellen és szemelvényes fordításban fölolvassa a rendőrség által félholtra kinzott Costa Foru naplóját a román börtönökben átélt verésekről és szenvedésekről. Mikor a hírhedt román sziguranca bak- sisrendszeréről kezd beszélni, az egész terem hu, hu, pfuj, pfuj kiáltásban tört ki. Fölháborodva tiltakozik a román közoktatásügyi kormány azon eljárása ellen, hogy intézményesen buktatják a zsidó és a kisebbségi népek középiskolai diákjait, igy akarván őket meggátolni az egyetemi képesítés megszerzésében. Besszarábia kiküldöttje élénk érdelődés mellett megható színekkel ecsetelte azt a mélységes nyomort, amelybe a román uralom döntötte a nemrég virágzó szerencsétlen tartományt. A csendőrség, rendőrség, katonaság egyesült erővel zsarolja, nyúzza a lakosságot, amely teljesen elszegényedett, lerongyolódott s a közeli városokba húzódik munkát keresni. Ismerteti a kormány és a hatóságok vérlázitó kegyetlenséget a komnnmistaperekben s elbeszéli, hogy tartottak hajtóvadászatot két falu lakosságára a katonák, mikor is puskával, gépfegyverrel úgy lövöldözték őket, mint a duvada- kat. Aki a pincékbe húzódva megmenekült, arra is biztos halál várt, mert ágyutüz alá vették mindkét falut néhány bolsevista agitátor miatt. Az irtózatos gránáttüz után kő kövön nem maradt, a falvak egyenlők lettek a föld színével. Ugyanezeket ismerteti Giurgescu bukaresti kereskedő. Kárhoztatja Jorga eljárását, aki valamikor magyar börtönbe volt zárva 8 most ugyanazt teszi, mint akkori bebörtönzői: elnyomja a közszabadságot Szerinte a régi magyar csendőr csak azért verte meg a román parasztot hogy tartsa tisztán a házatáját. A mai román rendőr azért használja ólmos gumibotját, hogy a paraszttól pénzét, terményeit kicsikarja. Majd egy lobogósörényü anarchista lépett a szószékre s szemére vetette az Emberi Jogok Ligájának, hogy nem akadályozta meg a román király májusi, nagy ünnepségekkel egybekötött párisi fogadtatását, valamint szóvá tetté azt a szerinte méltánytalan eljárást, hogy őt a párisi rendőrség állandóan szemmel tartja. A paroxizmusig emelkedő pátosszal arra akarta rábírni a hallgatóságot, hogy ne szóval, hanem tettel biztosítsa az egyének jogait. Végül az elnöklő Basch foglalta össze az elhangzottakat és határozati javaslatot terjesztett elő, r melynek alapján az Emberi Jogok Ligája megbélyogzi a jelenlegi román kormányt, amely az igazság fölru- gásáv&l bojáruralmat teremtett a különben derék, szorgalmas és szelíd román nép A házjog Szlovenszkó, január 17. (agy) Az angol közmondás azt tartja: as én házam az én váram. Ez a mondás az évszázados angol alkotmány fejlődése alatt alakult ki szokástörvénnyé és az angol szabadságszeretet, mely a „Habeas corpus“ bili megteremtése érdekében százados küzdelmekben vért és energiát tudott áldozni, a családi tűzhelyet és annak színhelyét, a házat és a lakást a szuverenitás nimbuszával vette körül. A családfő a lakás szuverénje, akinek tudta és engedélye nélkül idegen a kiszöböt át nem lépheti, házának, az ö várának korlátlan ura és oda a rendőr is csak a sheriff, a bíró engedélyével léphet be olyan célból, hogy ott kutasson és a ház népével rendelkezzék. Az angol közmondást a csehszlovák al- kormányozó nemzetgyűlés is felvette alkotmánylevelébe és azt annak 112. §-ában igy irta körül: A házjog szent és sérthetetlen. Vájjon olvasták-e az alkotmánylevelet, melyet gyermekeinknek betéve kell megtanulniok az iskolában, azok a rendörtisztviselők, Ben- dák és Vohttdálok, akik most derüre-borura behatolnak magyar politikusok és közéleti férfiak lakásaiba és felforgatják íróasztalaikat, hogy hamis ezerfrankosok után kutassanak a bűnügy ötödik hetében, amikor országvilág erről tárgyal és beszél. A mi rendőrhatóságaink úgy látszik nemcsak a magyar bűnvádi perrendtartással nincsenek tisztában, de még Sherlock Holmest sem lapozgatták, aki a bűnügyi nyomozásnak egész irodalmát teremtette meg. Szent-e a házjog Csehszlovákiában? Sért- hetetlen-e ez? ezt kérdezi ma eze** és eze* magyar ember, aki a törvényeket ismeri és azért tanulta meg, hogy azokat tisztelje és azok erejében bízzék. Ha ilyen könnyű szerrel át lehet törni az alkotmánylevél ígérte biztosítékokat a hatóságoknak, melyek a törvény tjszteletbentartására hivatottak, mi! lehessen várnunk a jövőt illetőleg! Ezzel csak megerősítik azt vádunkat és panaszunkat és mindenben igazolják, hogy a magyarságot itt csak negyedrangu állampolgároknak értékelik, aki a legjobb katonát adja a köztársaság védelmére, annak legjobb adófizetője, de közjogokban valahol leghátul kullog az állam népfajainak sorozatában. A magyar bűnvádi perrendtartás törvényerővel bír Szlovákiában úgy, mint Ru- szinszkó területén. Ez világosan elrendeli, hogy a házkutatás előtt a bírói határozatot ki kell az azt szenvedő fél, vagy megbízottja előtt hirdetni. Házkutatást végezni éneikül csak tettenérés esetében szabad, ka a menekülő gyilkost, rablót, vagy tolvajt üldözi a rendőrség, akor szabadon hatolhat be utána a házba és kutathat utána, lakásban, pincében, padláson tetszés szerint. Szerbia megismétli a majompürt Belgrád, január 15. Az amerikai hirdedt majom-pör hamarosan meg fog ismétlődni a szerbiai Vranjdban. Bra- uiszlav Petronjevics tanár, aki jeles füozófus, tudományos előadást tartott az ember származásáról, ami módfölölt felbőszítette a lelkészkedő papságot. Két táborra oszlott a lakosság. A fölvüágosultakat Karadics tanító vezeti, a másik párton pedig a pópák izgatnak. A klérus törvényszék elé vitte „a lázitó előadást", amely az állam „erkölcsét** és a „vallás szentséget" sértette meg. A vádlott a pörben Karadics tanító, a panaszos pedig egy vranjat pap. A tanító azt hirdeti népgyüléseken, hogy h$ a bíróság elítéli az evolúciós tan miatt, akkor megfellebbezi az ítéletet Radics Istvánhoz. Egy megtelt villamoskocsi toronymagasságból az Ohió folyóba zuhant Pittsburg, január 18. Az United Press jelentése szerint vasárnap délután az Ohio folyón át vezető hídon egy villamoskocsi kisiklott, áttörte a korlátot és a folyóba zuhant A Ilid itt 15 méter magasan ivei a víz fölött, úgy hogy a szerencsétlenség borzalmas volt. 25 súlyos sebesültet sikerült megmenteni. Három ember azonnal meghalt. Valószínű, hogy a súlyosan sebesültek közül néhányan nem *?lik meg a másnapot A szerencsétlenség színhelyét búvárok kutatják. 6
