Prágai Magyar Hirlap, 1926. január (5. évfolyam, 1-25 / 1039-1063. szám)

1926-01-19 / 14. (1052.) szám

Fed] 192$ január 19. ^RK«ai-MAíSfc\RHlXiIiAE Régi Rimaszombat Bekukkantás a száz év előtti Bátyi ügyvitelébe |namát is: a serfőző-mester a saját disznafnak adta a serfőzésből maradt finom hulladékot, arait pedig ! a város disznóinak kellett volna odaadni. összeröffentek az Öregeink. Lett még ször- i nyübb vizsgálat, tanúskodás, szóbeszéd, pletyka. Jobban megindultak a nyelvek, mint a mai Bá­tyiban. É9 szegény serfőzőt szépen kiebrudalták. I összes vékony iccéjével, vastag disznaival egye­temben. Ilyen szörnyű vétségek estenek azidőtájt. Hát, ha úgy visszapillantunk az idők során, bizony: akkor sem volt rózsásabb dolga a város polgárának. Adót súlyosan kellett fizetnie, ha a fia elindult katonáskodni, tizenkét évig nem látta, rendet akkor is csak kellett tartania, veszekedés, pletyka akkor is csak megvolt. Sok kesergés, sirás van elrejtve azokban az öreg jegyzőkönyvekben. Meg sok huncutság is. Valahogy mégis kedélyesebb idők voltak azonban. Vagy talán csak a régiség patinája teszi ked­vessé s nekik éppoly nyomorúság volt az, mint nekünk a Ma? Szombathy Viktor. A pápa és udvara Hogyan kormányozzák a világegykázat? mindig ágostonrondi szerzetes és az apostoli paloták plébánosa címet is viseli. • A kővetkező csoport a szolgálattevő világi kamarásoké (cumerieri segreti di^spada e cappa partecipanti), akiknek élén a már említett főlovász- mester áll. Utána következnek a foistúllómester, £ főpostamester, a nemes gárda szolgálattevő esente- je (ezredesi rangban) és a svájci testőrség ezredese A famiglia pqntificiahoz számítanak még az összes pápai prelátusok (prelati domestici), bár ezek rendes szolgálatot nem teljesítenek. Rangban következnek most a nemes testőrök, kiírnék élén Aldobrandini herceg áll, mint kapitány, tábornoki rangban. Öt követi as Anyaszentegyház örökös zászlóvivője, a pápai fenemesség egyik tagja, aki szintén tábornoki rangot visel a nemesi testőrség­ben,. Következnek azok a titkos kamarások, akik a szertartásokat irányítják, élükön az apostoli szer­tartások prefektusával, majd a számfeletti titkos kamarások, a világi titkos kamarások, a tiszteletbeli kamai’ások és a tiszteletbeli világi kamarások. Most jönnek a három másik testerség: a svájciak, a palotaőrség és a pápai csendőrség tisztjei, majd a pápai titkos és tiszteletbeli titkos káplánok és rendes káplánok. Végezetül idetartoznak még sor­rendben az apostoli hitszónok (egy kapucinus atya), a pápai udvartartás gyóntatója, aki mindig szervita atya, az apostoli paloták alprefektusa, aki ágostonrondi atya, az udvari orvos, íőkomor- nyik, a fő- és alteremer, a fcétekfogó é§ végül a bussolantík testületé, akik a belső termekben az ajtdnállói tiszet töltik be. Ezek azok, akik bíbor- színű ruháikban most a szentév alatt a zarándokok tömegeit felállítják. A bibornoki testület. Mint már említettük, a szorosan vett pápai udvartartás ünnepélyes alkalmakkor kibővül és a nyilvánosság előtt mint „Capella pontificia" je­lenik meg. Ennek sorában első helyen állanak a bibomokok kollégiumának tagjai, még pedig mél­tóságuk sorrendjében. A bibomokok kollégiuma jog szerint 70 tagból áll, de ezt a számot sohasem töltik be teljesen. A bíboros kollégium áll 6 bibor- nok-pü3pökbőI, akik az úgynevezett sububicárius püspökségek fejei, 50 bibornok-áldozárból és 14 bibomok-diakonusből. A bíboros testület feje a dékán, aki rendesen Ostia és Velletri sububicárius püspöke, jelenleg Varmutelli Vince. Helyettese az aldékán, jelenleg De Lei bibornok. Minden bibor- noknak van Rómában úgynevezett tituláris tem­ploma, melyet a pápától kinevezése alkalmából kap. Egyéb pápai méltóságok. Rangban követik a bibomokokat a pápai trónállók, akik patriarchai érseki vagy püspöki rangot viselnek. Most következnek az úgynevezett prelati di fioccketti: az anyaszentegyház vicekamer- lengója, az apostoli kamara uditoreja és kincstárosa és a pápai főudvarmester. Rangban a vicekamer- lengó után következik két világi: az apostoli trón hercegi trónállói (principes Solii). akik mindig az Orsini és Colonna hercegi családok tagjai. Mint a négy említett prelátust, eket is megilleti a fioc- chetío, egy különleges bojt a diszfogatukilál hasz­nált szerszámban. Utánuk következnek azok az érsekek és püspökök, akik nem pápai trónállók. Majd jönnek az apostoli protonotáriusok különféle testületéi, még pedig először a tényleg szolgálatot tevők, akik közül kerülnek ki a pápai bulláit és okiratok aláírói, azután n három patriarchális bazi­lika (Szent Péter, Laterűn, Maggiore) kanonokjai, azután egyes káptalanok, pl. az esztergomi is, melyek tagjai testületileg kapták ezt a prelátusi méltóságot, végre a személyileg kinevezett „ad instar“ protonotáriusok. A sorrendben következnek a montccassinoi bencés apát vezetésével az úgyne­vezett „nullius" apátok, akik nem tartoznak püspö­ki főhatóság alá, majd a szerzetesrendek generá­lis apátjai és a kolduló rendek fejei. Utánuk jönnek az udvari preleusok, kamarások és káplánok és a különtéle vatikáni szolgálattevők a maguk változa­tos öltözeteivel és elnevezéseikkel. A pápai kitüntetések. A pápai udvartartás tagjaihoz lehet számítani azokat, akik a nagy pápai kitüntetések birtokában vannak. Ezek között az első helyet foglalja el a csak egyetlen osztályból álló Krisztus-rend, amelyet 1319-ben alapított XXI. János pápa. Ezt csali igen kivételes érdemekért adják fejedelmi és magas- rangú személyiségeknek. Rangban következik a Milizia aurata, Szűz Mária aranysarkantyús vitézei, a legrégibb pápai redjel, amelyet X. Fiús újított fel. Magyar részről néhai Zichy Nándor gróf részesült ebben a kitüntetésben. A következő rend­jel a IX. Pius pápa által alapított Fiús-rend, melyet nem katolikusok is megkaphatnak. Ennek három osztálya van. Ugyancsak három osztálya van XVI. Gergely pápa által alapított Nagy Szent Ger­gely-, valamint az ugyanezen pápa által alapított Szent Szilveszter-rendnek. Az utolsó helyet foglalja el a Szent Sir-rend, melyet a jeruzsálemi patriarcha adományoz. Ennek is Károm osztálya van. Pápai kitüntetések még a Pro Eccfesia et Fontifice-kereszt és Benemerenli-érém. Az egyházkormányzat szervet. Ismerkedjünk meg most legalább nagyjában a világegyház kormányzását végző pápai hivatalok­kal. X. Pius pápa 1908-ban a „Sapienti consilio" pápai konstituciójával teljesen újjászervezte ezeket a. különféle hivatalokat és meghatározta hatás­körüket. A régebbi helyzettől eltérőleg most az ad­minisztrációs és bírósági intézmények teljesen el vaunak választva. Az uj reform óta a római Kúria összes hatóságai három csoportba oszlanak: 1. a bíboros kongregációk (Sacrae Congregationes); 2. a bírósági testületek (Tribunali) és 3. a hivatalok (Offici). A kongregációk. A kongregációk élén van a Szent Officium, amely a bit és erkölcs ügyeiben a legfőbb döntő' testület és prefektusa maga a pápa. A második ugyancsak a pápával az élén a Konzisztoriáiis kongregáció, amely a világ egyházmegyéinek ügyei* intézi, püspökségeket állít fel, püspököket neve? ki stb. Énnek az élén is a pápa áll. 3. A szentségi kongregáció (De disciplina sacranientorum), amely elé tartoznak a szentségekre vonatkozó összes ügyek. 4. A zsinati kongregáció, amely a világi papság és a hívők legfőbb diszciplináris testületé. 5. A szerzetesi ügyek kongregációja. 6. A Propa­ganda Fide,. amely az összes missziós ügyeket kezeli és a missziós területek hierarchiáját intézi. 7 Az index-kongregáció az egyházi könyveenzurát vezeti. 8. A rítusok kongregációja elé tartoznak a bol- doggá-és szenttéavatások ügyei, az egyházi szertar­tások vitás kérdései. 9. A szertartások kongregációja . a pápai udvar szertartásait szabályozza. 10. A rend­kívüli egyházi ügyek kongregációja egyházpolitikai kérdésekkel, konkordátumok megkötésével foglal­kozik és szoros kapcsolatban áll a pápai állam­titkársággal. Végül 11. A tanulmányi kongregáció a katolikus egyetemek és főiskolák ügyeit intézi. A bibornoki kongregációk mellett vannak még kisebb jelentőségű bibornoki bizottságok, melyek egyes speciális kérdésekkel foglalkoznak. A pápai bíróságok. A pápai bíróságok első helyén áll a Sacra Poenitentiaria, a keresztény bünbánat legfőbb fóruma. Ennek élén áll a pápai íopenitenciárius, jelenleg Frühivirth bibornok. Következik a Sacra Romana Rota, amely az összes egyházi pereknek legfőbb törvényszéke. Végül a Signalura Apostolica. amelynek bibomokok a tagjai, ellenőrzik és felül­bírálják a Rota működését. Az egyházi hivatalok. Az egyházi hivatalok 4 csoportba oszlanak. Az első a CanceUária Apostolica étén az anyaszentegy­ház kancellárjával, amely az apostoli bullákat küldi szót A Dataria Apostolica a kisebb jelentőségű pápai levelezést intézi. Ennek az élén is bibornok áll. A Camera Apostolica külön hivatal, amely azon­ban igazában csak akkor müdedik, mikor a pápai szék üresedésben van, ekkor az egész pápai udvar vezetését átveszi az élén álló Camerlengo, a római anyaszentegyház kamarása, amely tisztséget jelen­leg Gasparri bíboros-államtitkár tölt be. A kancellá­riának azonban még van az egész személyzete, akik a prelátusok rendjében előkelő helyet foglalnak el Végül van a pápai államtitkárság, amely a pápai diplomácia öszszes ügyeit intézi. Ennek a hivatal­nak az élén áll a pápai biboros-áüamtilkár és ha- : rom osztályra oszlik. Az első a tulaidonképení diplomáciai, amelynek élén jelenleg ingr. Fizz erdő van. A második osztály intézi a rendes ügyeket, főképen a kitüntetéseket, kivéve azokat, amelyek a főudvarmester joghatósága alá tartoznak. A har­madik osztály az apostoli brévéket kezeli. Ezeken kívül még számos kisebb .jelentőségű hivatala van a római kúriának, amelyek felsoro­lása fölösleges. Mindenesetre óriási gépezet ez és ennek legfőbb mozgatója maga a pápa, aki bizonyos meghatározott rendben, az úgynevezett „tabella"' szerint fogadja a különféle pápai hivatalok és intéz­mények felelős vezetőit, hogy azok minden fontos ügyről beszámoljanak neki, mert a végső döntés az ő kezében van. — Bartal Aurélné halála. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Bartal Aurélné született Molnár Irma, Bartal Aurélnak, Pozsony megye és Pozsony város volt főispánjának neje, 62 éves korában elhunyt a csallóközi Damazé-Karcsán. A jótékonyságáról is­mert nemesszivü matrónát ma, hétfőn délután X3 órakor temették a részvét nagy megnyilvánulása mellett Etrekarcsán, ahol a Bartal-család sírboltjá­ban helyesték örök nyugalomra Borzalmas rablógyilkosság Galacon Banditák felkoncoltak és kiraboltak két dúsgazdag angol kisasszonyt és két magyar szol­gálót I tona, aki azzal mentegette mogorva bajtársát, hogy a „tovaris félkótya". Egyszerre csak hosszú, von­tatott füttyszó hallatszott a kertből, amelyre egy má- | sik válaszolt.... Róza sápadtan az ablakhoz ug- j rótt, hogy kinézzen, de a katona visszarántotta... Azután hosszú késekkel beléptek a szurósszemü és ! egy harmadik katona, — te vigyázz ezekre! — ad­ták lei az utasítást és ők ketten berohantak a la- í A könyvtárszobából borzalmas sikoltás hallat- j kásba... ; szott, könyörgés, valami iszonyú kiáltás a halál i mélyéből... És a két katona visszajött véres kések- ! kel, a szurósszemü hóna alatt az ékszeres kazetta. | Azok már elhallgattak, — morogta az egyik, — ti lse fecsegjetek... A két leány a rémülettől térdre borult, felettük megvillantak a kések. Másnap jött a tejesasszony és látta, hogy a kü­szöb alól vér szivárog... Azután rendőrség, men­tők, az angol konzul automobilon... A két angol- I kisasszony egymás kezét kulcsolva aludt a kanapén, körülöttük minden alvó vér, a vértócsa közepén egy Dosztojevszkij-könyv. A „Fehér Éjszakák". A cse­lédszoba egyik lakója Vera már nem élt, de Róza még el tudott egyetmástmondani: — Táncmulatság a Kolombusz-utcában ... Kato­nák voltak. Rózát kórházba vitték, de az orvosok azt mond­ják, nem lehet megmenteni az életnek. Eszméletle­nül didereg szegény a temető kapujában. A véres késeket megtalálták az országúton, arra menekül­tek a rablógyilkosok az ékszeres kazettával. Nyo­mukban a rendőrök és a négy meggyilkolt élet... Kolozsvár, jan. 18. Galacon a város egyik csöndes és előkelő ne­gyedében, a Bertelolh Generál-utcai egyemeletes házban lakott hosszú esztendők óta két dúsgazdag, idősebb angol kisasszony: a Curatos-Ieányok. A Berteloth-utcai ház az övék volt, a kisasszonyok a földszinten laktak két magyar szolgálóval. Verával és Rózával, mig az emeletet a leánykereskedelmi iskola helyiségei foglalták el. Az angol kisasszonyok igen disztingvált és visz- szavonult életet éltek, amit talán koruk is érthetővé tesz: a fiatalabbik Curatos-kisasszony negyvenkét, az idősebb mintegy ötvenesztendős volt. A két testvér magyar szolgálói, a tizenötesz­tendős Vera és a tizennyolcesztendős Róza szorgal­masan eljártak azokra a népi mulatságokra, ame­lyek ilyen kikötővárosban mindig akadnak. És néha a báli ösmerősök meg is látogatták a lányokat... Először csak vasárnap és a kapuban álltak. Később a kertbe is bemerészkedtek, szerda este pedig két katona, az egyik vidám, bizalmasko­dó, az Rózának tetszett, a másik szófukar, szurós­szemü, a Veráé, megjelentek a cselédszobában. Egyszeresük azt kérdezte a szurósszemü a lányoktól, hogy sok pénze van-e a kisasszonyuk nak? A komglyabb Róza hallgatott, da a fecsegő Vera rögtön kivágta, hogy van ott bizony „egy millijó" is. Hát még az ékszerek! —• lelkendezett Vera.... A szurósszemü erre távozott, a másik még ott maradt. Talán félóráig beszélgettek a lányok é§ a kar 5 Rimaszombat, január 18. A Prágai Magyar Hírlap ujé\i számában hűen tolmácsolta a város egy-két vezető emberének né­zetet a kis rimaparli metropolis következő évéről. A jövő, im, szépen meg van alapozva, — csekély remények kecsegtetik — s ba az ember nagy neki- busulásában a régi idők cirógató szelét kívánja vissza, nem tudni, nem járna-e jobban. igaz, hogy sem a villanyvilágítás, sem a víz­vezeték nem tartozott az akkori idők áldásai közé, ám akkor valahogy békésebb hangulat járta át a rimaparti utcákat s ha történt is valami, nem volt az olyan nagyjelentőségű, mint manapság. Vagy ki tudja. Mert im, ha mai nap a Szijjártó-utca egyik ér­demes polgára összevesz a szomszédjával, hát nem lesz belőle városra-kiható história. Akkor pedig ilyen szomszédi-harsogások igen-hamar a Nemes Tanács elé vitetődtek. S akkor is mindjárást az asszonyokkal lön nagy baj. Mert igy szól az egy­korú Tanáts-Jegyzőkönyv: „Kováts Erzsébet, (Hegedűs Jánosné) Textóris Pál urnák általa lett megbeíslelenittetése eránt béadván, védi magát. Textóris Pál az ablakja alatt hallgatózott, különben penig a betstelenittetések kőltsöncsek vóltanak!" Hát ez a betstelenittetés igazán nem volt egyéb, minthogy Hegedűs Jánosné csúnyán elper­gette nyelvét Textóris Pál uramon, amiért az hall­gatózott vala ablakja alatt No, kőltsönös volt a do­log, reméljük, Textóris Pál sem vala adós. Deltát: szaladtak a városházára s ott helyben, elmondták a nagy riadalmat. A városi tanács komolyságát mutatja az, hogy hiteles tiszti nyomozást indíta­nak az igazság kiderítése iránt — Hogy mi lehe­tett a büntetés, kieszelhetjük az alábbi idézetből, ami szintén ehhez hasonló bűnt tárgyal: „Balázs György káromkodó, vallomást tészen, ‘s be ösmeri, hogy ittas korában káromkodni szo­kott Isten ‘s a Szentek ellen! Büntetése Kenyéren és vizen élni Árestomban, azonkívül 30 Vesszők!" Komoly büntetések, komoly bűnökért Sajnos, eme vesszőzések és korbácsolások alkalomadtán a női nemet sem kerülték ki s bizony az ítéletek akárhányszor említést tesznek nőkről, akik „Kor- bátsot szenveggyenek". Iíálistennek azonban, a város tanácsa részéről nagy volt a méltányosság, mert eme női korbácsolások számszerűit sohasem haladták túl a huszonnégy ütést... „meghagyat­ván a Hajdunait, hogy ne legyen kíméletes Senki fija-lánya eránt!" De sürü-nagy rend lehetett is a városban. Az iszákososkat büntették, a káromkodókat megver­ték, a tolvajokat röglönségesen lecsukták. Este mindenki lámpával kellett, hogy járjon, különben becsukták. Minden férfinek időnkint egyszer éjjeli őrséget kellett vállalni, sőt még arra is ügyelt Lenner Ferdináud ur, hogy „kinek-kinek háza előtt potsek tsintalanság ne találtassák!" így aztán méltányos dolog volt A. Perecz János jegyző úrtól, hogy az újonnan megválasztott Feő-Biró Ur beiktatásakor igy ira: „Feő-Biró Kovács Mihály ur Székét elfoglal-, ván, szives köszönései között a Ns. Tanács előtti buzgó kívánságát abban adta elő, hogy elől ülése! alatt a Mindenható Felség úgy kermányoztassa Vá-: rosunk dolgait, hogy a megelégedés, közszeretet1 és egyetértés Városunk köz falai között egymást! ölelgessék, melynek ki eszközöltetésére szükséges lóvén minden elő forduló dolgokban a Ns. Tanáts segedelmét ki kérni!" Az ilyen fentlrt ölelkezés kieszközcltetcse nem minden cécó nélkül ment végbe, amennyiben minden év Szent-Mihály napján (szeptember hó) oagy vendégséget csapott a város. Néha el is ma­radt, mint pl. 1817-ben a nagy kiadások miatt, — le a tisztviselői kar és a Tanács mégse mondott le a város pénztárának terhére egy kisebbkörü süllős jogairól. Fentnevezett biró ur megválasztása, úgy lát­szik, nemcsak egyedüli tisztviselő-változási szűk-, ség volt akkor a városban, amennyiben az uj feő-, biró ur beiktatása és üdvözlései után a tárgyalás következő pontja: „két uj Városi Bika beszerez- tetési szükségességéről" szól. Meg is vették a ket­tőt 73 forintokért. Úgy látszik, feö-biró elég volt i a Nemes Városnak egy is, bika azonban kellett j kettő. Igaz, nem is lehetett volna 73 forintokért! két bírót venni. De meg minek is? így aztán volt városatya is, meg bika is. A következő évi szaporulatokról azonban nem j szól a jegyzőkönyv. Biztosan nem volt panasz egyi*! ellen sem. No, de nemcsak bikára áldozott a város. íme a mai probléma száz év előtti gyakorlatban: „Szóba kerülvén a Theátrom Pártolás ügye is. A Magyar Nemzeti Theátrombéli Társaságnak Di­rektor Sz’rogh Sámuel, Miskóltzi György és Erős Jó‘sef Miskoltz Várossába építendő Districtuális Ujj Theátrális Alkotmánynak felkésziltetésére se- j gedelmet kémek. A Nemes Város e tzélra 3 mázsa vasat ad.“ Ezenkívül a szinpártolő lakosok között gyűjtést is indíttatott a tanács. A nemes város ki­vágta a rezet, — illetve a vasat — akkor is a színjátszók javára. Hogy a mai kor analógiája teljes legyen: ime egy városi panama: ^ A Seríőző-házban pálinkát is főztek. Szigo­rúan meghagyták a főzőmesternek, hogy 4 véka árpa s 4 véka komlóból 64 icce jő pálinkát főzzön. A panama az volt: hogy vagy kicsire mérte az ic­cét a főző, vagy több hozzávalót kért s mikor már 5—5 véka hozzávalókat adtak neki, akkor is csak 64 icce pálinkát szolgáltatott ki a városnak Nosza, lett nagy vizsgálat. A vizsgálat során gg egyik buzgó tanácsún felfedezte § második ga­Á Széntévbén a szokottnál is nagyobb mér­tékben fordult :va világ figyelme a - pápaság felé és az óriási tömegek, melyek a földnek minden részéről jöttek Rómába, impozáns módon -dom- boriloíták ki az Egyház univerzális jellegét. A zarándokok tömegei, bár csak pár napot töltenek az örökvárosban, megületődve látják* azt a ha­talmas szervezetet, amely a hitélet ügyeit intézi, de csak futó p'llantást vethetnek a hivataloknak és intézményeknek óriási tömegére, melyek szük­ségesek ahhoz, hogy a világ legnagyobb egységes szervezetének kormányzása mint valami hatalmas gépezet együttműködjék. Magában a vatikáni épü­letcsoportban és ezenkívül a különféle római pápai épületekben a pápai hivataloknak és intézmények­nek bámulatos rendszere van ősszecsoportositva, amelyeknek munkássága a Szentév folyamán a szokottnál is élénkebb volt. A Rómába érkezett zarándok, akinek egyik legfőbb vágya, hogy megláthassa közvetlen közel­ből a kereszténység közös atyját, elsősorban a pápai udvartartás iránt érdeklődik, mely magában is óriási szervezet, de római zarándoklásai között ogyre-másra láthatja a különféle pápai hivatalok hatalmas épületeit is, melyekben a világegyház kormányzati szervezetei működnek. „Famiglia pontificia." Maga az udvartartás tisztán a Vatikánra szo­rítkozik. A szorosan vett udvartartás, az úgy­nevezett „Famiglia Pontificia" (a pápai „család" a szó régi patriarchális értelmében) bizonyos meg­határozott tisztségekből áll. Ünnepélyesebb alka­lommal, mikor a pápa nyilvános funkciókat végez, kibővül a „Capella Pontificia", a tágabb értelemben vett udvarképes tagjaival, akik az ünnepélyes pápai felvonulásoknál résztvesznek. Az udvartartás élén mint tiszteletbeli tagok állanak az u. n. palota­kardinálisok, akiknek a száma nagyon korlátolt és jelenleg csak kettő van. őket követik rangban a palotaprelátusok. Ezeknek elseje az udvarmester, aki egyúttal az apostoli paloták prefektusa. Jelen­leg ezt a tisztséget mgr. Sanz de Samper Riccardo tölti be. ő legfőbb vezetője mindennek, ami a pápai udvartartásra vonatkozik, ő adja a különleges engedélyeket a pápai elzárt helyiségek megte­kintésére stb. Helyettese világi ember, a Forerius Major, a pápa főlovászmestere, jelenleg Marchese Sacchetti. A palotaprelátusok között a második helyet a főkamarásmester (mgr. Caceia-Dominioni) foglalja el, akinek tisztsége csak a pápa életéig tart. A pápai udvar életét, a kihallgatások rendjét stb. tulajdonképen ő intézi és ő van állandóan a pápa mellett az egyik szolgálattevő titkos kamarással együtt. Ugyancsak a palotaprelátusok rendjébe tartozik még az apostoli paloták alprefektusa, a főudvarmester egyházi helyettese, továbbá Őszent­sége uditoreje, aki bizonyos egyházi ügyekben referál és az apostoli paloták mestere, aki mindig szentdomonkosrendi szerzetes. A sorrendben következnek a szolgálattevő titkos kamarások, akik a főkamarásmester alá tar­toznak. Ezek a következők: a titkos alamizsnás­mester, a pápa jótékonyságának intézője, a feje­delmi brévék titkára, a pápai helyettes állam­titkár, az aldatárius, a latin levelek titkára, a pincemester, a pápai küldönc, aki a Szentatya nevében a fejedelmi és magasrangu vendégeket ^üdvözli, s ruhatáros és § pápa sekrestyése, aki

Next

/
Thumbnails
Contents