Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-06 / 277. (1020.) szám
,9^JrMMAGVtx7faiI*£ Vasárnap, december 6. 3 Negyvenhat esz8ende“e nem volt olyan h'deg, m’nt ma Budapest, december 5 (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelent 'sej Budapesten ma regg 1 a termométerek 16 fokra síil.vcdtek nulla alá. A meteorológiai intézet megállapítása szerint 1879 óta nem v*>i* Mven hideg december eleién Magyarországon. A vidékről is mindenünnen nagy hóviharokról érkeznek jelentések s a vonatok a fővárosba nagy késéssel futnak be. A D brecm— nyíregyházai vonat ma a hóvth'irban elakadt. A fővárosban a síkos járdán számos baleset tör- tént A mentőket ma délelőtt 26 esetben hívták segítségül. Belgrád. december 5. Ma az egász országban óriási hideg és több helyen nagy hózivatar állott be- Saraievo közelében a hóviharban két vonat összeütközött. 5 utas meghalt, többen pedig súlyosan megsebesültek. Prága, december 5. A méterről "g’ai intézet jelenti: Tegnap az egész országban szokatlanul nagy hősiilyecHs volt észlelhető. Losoncon 30 fok Cels’^sra szállt alá a hőmérő. A hideg tartósnak ígérkezik és íőLg Szi’é- ziában és Ruszinszkóban hóeséssel párosul. Bubnik párt*a fe’oszlott Prága, december 5- A választások előtt — mint ismeretes — Bubnik nyolc képviselőtársával kilépett a ikorarminista pártból s megalakította a független kommunista pártot. A választásokon csúfos vereséget szenvedett a pánt s ennek természetes következménye, hogy a párt létjogosultságát elveszítve a ma.i napon bejelentette feloszlatását s beszünteti hivatalos sajtóorgánumának, a Hlas Pravdy-nak megjelenését- Bubnik felhívást intézett híveihez, amelyben bejelenti, hogy ő maga a cseh szociáldemokrata pártba lép be s ezt ajánlja híveinek is. A független kommunista pártnak csak egyik szárnya csatlakozik Buíbnikhoz, a másik szárnya Warmbruun volt képviselő vezetésével meg akarja alakítani a radikális szocialista pártot. Ez azzal magyarázható, hogy Warmbrumt a német szociáldemokrata párt, amelynek ezelőtt tagja volt, nem hajlandó visszafogadni. Meghalt Wladislaw Reymont Varsó, december 5. Wladis'law Reymorn, a hires lengyel iró, akinek 1937-ben irt „Lengyel parasztok*1 című hatalmas regénye óriási feltűnést keltett Európában s aki a közelmúltban az irodalmi Nobel-dijat is megkapta, néhány napos betegség után a mára virradó éjijei meghalt. |í«<3iíO^CÍ*<2íC*C8<3*CKBC8K*CSa^^ 1 «#° Sérvbei szenvedők Hh | ö Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. ő £ nere. comb és köldöksérvnél a mi töké<ete- íj 2 sitett rngónélküH sérvkötönk. mely éjjel Is ¥ S hordható Mindenféle bandázs operáció g £ után. lógó has. gyomor- és anyaméhsülye- £ * désné, Szabadalmazott ludtaipbetét Fia- tj g ne!! has- hát- és mellmelegitő fi 2 „HygiBa*'H0!szerMz Sraíisiava, DuM-a. 51. | v Árjegyzék ingyen S A vidéki felek még aznap elintéztelek fi J. az. Chamberlaisí és Csicserin velencei konferenciája Briand vagy Skrzynski közvetíti az angol-orosz kibékülést — Lengyel- ország barátkozása Moszkvával Varsó, december 5. Skrzynski minisz- terefnök tegnap elutazott Londonból. Néhány napig Párisban fog tartózkodni, ahol Csicse- rinmel lesz konferenciája. E tárgyalásokon elsősorban a lengyel- szovjetorosz gazdasági tárgyalások ujra- f el vételéről lesz szó. Varsói politikai körök információi szerint, Csicserin délfranciaországi üdülésének befejeztével Londonba utazik, majd onnét Varsóba. Csicserin részt vesz az orosz és a lengyel gazdasági szakemberek első varsói tanácskozásán. A lengyel sajtó azon a véleményen van, hogy Skrzynski miniszterelnök Chamberlainnál tett utolsó látogatása alkalmával behatóan foglalkozott a szovjetkérdésben elfoglalt angol és lengyel állásponttal. Anglia Lengyelországot a legjobb közvetítőnek látja Szovjetoroszország és Európa között s nem lehetetlen, hogy a konzervatívok és a szovjet várható kibékülését Skrzynski közvetíti. Berlin, december 5. A Vossiscbe Zeitung értesülése szerint Briandot fölkérik, hogy közvetítsen Anglia és Oroszország között. Ha tárgyalásai sikerre vezetnek, akkor Csicserin és Chamberlain a karácsony és újév közt lévő héten Velencében találkozni fognak s megkötik a nagy békét a két világhatalom között. Nagy bányaszerencsétlenség Amerikában Boulder (Kolorado), december 5. Az egyik nagy szénbányában bűz ütött ki a íötárnábaíl, aminek következtében 40 bányamunkás a tárnában rekedt- Mivel a szerencsétlenség színhelyén nem volt keliő mentőfelszerelés, az elzárt munkások életberanaradására nincs sok remény. A. legközelebbi mcntőexpediciónak előbb több száz kilométert kellett utaznia, amig a szerencsétlenség színhelyére érkezett. Sín-Sín, a hires elszászi bandita harmmekettedszer is megszökött A romantikus és legendás betyárt titokzatos módon a falusiak mentik meg a csendörök kezéből — A P. M. H. tudósítójától —Mulhouse, december 4. Elszász falvaiban legendás hírnek örvend P e r r o t e y, a hírhedt bandita, akit a nép mint valami romantikus hőst ünnepel és a jól hangzó S i n-S i n nevet adta neki. A bandita kalandjairól regéiket tudnak és babonás tiszteletben tartják a szegény falusiak. A csendörség évek óta hasztalanul üldözte, a bandita mindig megszökött üldözői elől. A tegnapi nap folyamán újból a csendőr- ség kezébe került. Perrotey már harmincegyszer volt csed- őrkézen, de csodálatos és titokzatos módon mind a harmincegyszer megszökött. Ezt tudva, a csendőrség elfogatása után rögtön telefonáltak egy rabszállitó kocsiért s addig Orbeiben ' egy parasztházba vezették, ahol jól lelakott ajtajú szobába zárták. Perrotey már harmincegyszer volt csendőr állt töltött fegyverrel. A rabszállitó kocsi megérkezett, az ajtót kinyitották, de a szoba üres volt. Sehol semmi jele annak, hogy hol szökhetett meg a titokzatos bandita, mert átkutatták a szobát, de még egy csapóajtóra sem találtak. A csendőrök erre a ház tulajdonosát és az összes lakókat elfogták és Mulhouseba kisérték, azonban a bandita szökéséről semmit sem árultak el, úgyhogy mivel bűnösségüket bizonyitani nem lehetett, huszonnégy óra leforgása alatt szabadlábra kellett őket helyezni. A hires Sin-Sin harminckettedszer is megugrott a csendőrök keze közül. A hatóságok tehetetlenek vele szemben, mert a szegényebb parasztság romantikus hőseként tiszteli és mi.nd:g az ő pártján van. —- (Újév napján foglalja el hivatalát az uj budapesti francia követ.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Chlinchant, a budapesti uj francia követ Újév napján érkezik Budapestre, hogy hivatalát elfoglalja. Clmehant a francia külügyminisztérium ázsiai ügyosztályának volt eddig vezetője. nem tudhatja, mikor teszik ki idegen házból . . . Hogy jó alkalmi bolt volna ő tudná mire dolgozik életében . . . Zilzer János elgondolkozva' szivta szivarját és kinézett a szomszéd ház tetejére. De a szabó most már folyékonyabban folytatta a könyörgést: — Hiszen nincs is vele kockázat. A bank adna rá pénzt és az értéket rátáblázhatná a házra . . . Hogy törlesztené neki becsületes buzgalommal és az üzlet nem rokonság, a kamatokat is tisztességben fizetné. Áhítattal nézett a gazdag nagybácsi arcára. Ott pedig kiolvashatatlan rejtelmek vontak sürü fátyolt. Egy csepp irgalmat se tudott leolvasni róla. pedig hát Zilzer lelkében tetszetős érveket sorakoztattak fel az ő érdekében a könyörületes istenek. Mert Zilzer Jánosnak az volt a nagy előnye az életben, hogy ceruza nélkül is tudott számolni nőkor mások azt főtték. hogy csak a szivarját élvezi. Es egv láthatatlan ceruza írása alatt már is kibogozódott az uj üzlet: — Hiszen igaz, hogy romlik a ház. de a bank csak négy percentet ad a pénzre, a téglagyár forgalma is megcsappant és ennek a megbolondult szabónak még a 12 percent se volna sok ... De azért gondolkozott még. hogy el ne kapassa . . . Aztán vártatás után tekintetét leemelte a szomszéd ház tetejéről és irgalmas melegséggel vitte át a szabó arcába. — Jól van — mondta áhítattal ... Ne mondják soha, hogv rossz rokon vagyok. Beszélje meg a Lebov>csal. én Tna’d elintézem a bankkal. Sok szerencsét a házhoz, koma! A kez^t nyújtotta feléje, de a szabó nem tudott parancsolni a térdének, leomlott eléje és szinte birkózni kellett vele, hogy meg ne csókolja a lótokonv kez^t Így lett Iví'Wnr a Zörgő. Be is kö^ö^ött azonmód Az asztalostól kö1- csőnkérték a k^zi kocsit ^zon rak+M< csomóba a szeg'-nv betvárbutort Elől o kát örog ló húzta- Zörgő és a hUvánv nqszon’-ka hátul nrg a sok mosolygós pulya tólta. Szegényes volt ez a bevonulás a saját házba, de a „józan ur csak akkor ur, ha magán is tud uralkodni** — mondaná a szép beszédű Zilzer János. Egyébként nem az utcai úri szobát foglalták le maguknak. Hátul, az istállóhoz ragasztott kis, kétszobás lakásban vetett gyökeret az uj gazdaság. Neki is állt a meszelésnek és sikálásnak a sovány asszonyka: — Ki tudja, ezután úribb emberek is benézhetnek . . . még se lakhatnak úgy, mint az oláh cigányok Zörgő pedig, hogy kieresztette kezéből a kézikocsi rudját, először is utcai ábrázatró! nézegette az uj házat. Kint sütkérezett a mindig ráérős borbély, öt is meghívta egy kis megfontolt tanácskozásra: — Megbirja a festés még ezt az évet. — Hászen, akinek pénze van, meg is vakolhatja — ravaszkodott a huncut borbély. De Zörgő már állta a vágást: — Majd jövőre ... ha isten segít . . . addigra csak beérem még ezzel. No nem is lehet mondani, hogy nagyon het- venkedett volna Zörgő a hirtelen urasággal. Csak épp annyiban változott, hogy ezután megválogatta a maga társaságát. Vasárnap délután nem vitte ki az udvarra az asztalt- és nem talonozott a tréfás suszterrel és sok gyerekes pékkel, mert ez már mégse illik komoly emberhez. Gyakrabban bejárt az ipartestületbe,, cgypár székkel közelebb is húzódhatott már a notabilitásokhoz. a régi vasárnapi rövid szivart se kellett szerényen marcangolni a fogai között, hanem ő is elhozta magával a hosszú szárú csibukot, mint a módos építési váll0kozó és egy és más hivatalos dolgokba ő is beleszólhatott. A beszédje is megfésülődött. abban is közelebb emelkedett Zilzerbez. Ha egyik másik tehetetlenebb kisebb segélyért folyamodott, ő is megkockáztatta: — Hiszen szegény . . . szegény ... de aki i kraienrt nem becsüli, a forintot se érdemli. Odahaza a gyerekek nevelésének is többet szentelhette magát. Ha maszatosak. vagy hati- cnsak voltak, nem támadt nekik rrdrágszijjal hanem érettebb szóval igazitgatta őket: — Ej, ej . . mit szól, aki lát benneteket . . . Nem vagytok cigánypurgyék. Se valami se- lionnai . . . Az inas is több figyelmet fordított a frizura választékjára és ha nadrágot viitt háza, meg is mosta a kezét és lekefélte fércektől a ruháját. J öbb szövetminta is került a boltba, előkelő brünni cégektől és nagyvárosi üzlet módjára, szépen kirakosgatta a választékot az ablakba. Az asszonyka türelmes igavonó módjára egy pillanatig se szünetelt Sikált,* sepert, mert hiszen, ha módosabb is valaki, azért nem szabad, hogy lusta legyen a munkára ... Ott sürgött forgott na-ppal az udvaron, haját ’ gondosabban fodrozta és mindig szép, tiszta karton slafrok volt rajta. Türelemmel viselte méltóságát, de azért ha az izralfta lakó az udvar közepére löttyintette a lavór vizet, két kezét a derekára illesztve olyan éles dáridóba kezdett, hogy mindenkinek elállt a szeme a csudálkozástól. hogyan tellik k; egy ilyen sovány furulyából akkora szentencia_ A kiriláizumát. tanuljon rendet . . . mert most 'nem Lebovics házában lakik. Hanem teltek a hónapok és Zörgőnek a hónapokkal együtt elszállt az a nyugalma és büszkesége, ahogy vizsgálgatni szokta a saját háza vakolásán. a repedéseket. Józan gazda büszkesége ez, aki idejében foltozza a hibákat, de ha a falban van a repedés, akkor valami szu rágja alól ezt a büszkeséget. A fertály rémitgette és a törlesztési részlet. Árnyékos délutánon —■ de már csak titokban, hogy az asszonyka ne láthassa — előkerült a papír és plajbász újra, de a számok sehogyse tudták megtalálni a megoldást. Hiába serénykedett fürge buzgalommal a szapora tü. nem öltötte össze még a kamatokat se. Még a beköltözéskor vett egy bádog perselyt, oda dugdosta a ház táplálékát elő is vette minden lefekvés előtt és gondos számadást csinált Akadt ugyan uj munka Is, de abban még kevesebb nz áldás, mim a foldozásban. hiszen uionc benne ás könnyen elszámithatja magát . . . Hiába a pénz nem fiadzott és nagy szám a kamat ... De azért csendben viselte gondját, nem riasztgatta az asszonyt, akire különben is ügyelni kellett, mert a módosabb helyzetre számítva újabb utód volt kilátásban. Szegény Zörgő, ha éjszaka, a számadás elriasztotta szeméről az álmot, még mozdulni se mert, nehogy, megszagolja az asszony a gondot. Többet is tréfálkozott naphoszat, mint máskor, de a munkára nem állt a keze. Szinte dühödten méregette a kevés munkát, gondolatban egész hegyeket bubolt fel lukas nadrágokból, amit ő fáradhatatlan energiával tudna ismét szalonképessé varázsolni. Most már nadrágokban számolt, de a legmagasabb nadrághegy se tudott felérni oda, ahol vakító napfény közepében a törlesztési szám ragyogott fenyegetőn. Hiába is volt minden marcangol ódá's, mégis eljött a törlesztési nap. Zörgő már a Ferenc Jóskát se kotorta elő, hétköznap, munkaruhában kopogtatott be Zilzer Jánoshoz. Már nem azzal az esetlen kunyorálással állott előtte, mint annak idején az első megbeszélésnél, inkább a megfontolt, de balsorsvert üzletember volt. Zilzer pedig olyan volt, amilyennek számította. Egy kicsit vonogatta a vállát, az arcán kelletlenség ült, szivart se szívott és és sokszor hümmögött: Hm . . . addig nyújtózz, amig a takaród ér . . . Hiszen nem mondom én köves talajon is sarjadhat kövér búza ... de módjával ... No néni baj, koma, majd meglássuk tehetünk-e valamit. Zörgő leforrázva baktatott ki, de a következő fertályig uj reménykedés gyűlt fel benne. — Aki szöggel tölti meg a zsákját, az számítson arra is, hogy kilukad a zsák — mondaná Zilzer János és Zörgő hasztalan takargatta a sok szöget A fertály réme ott lebegett már az egész háznép felett és esténkint rájuk terítette sötét szárnyát Zörgő még megpróbálkozott a sok számadással, az asszonyka a kuckóba húzódott és kezét domborodó hasa elé kulcsolva, titokban kövér könnyeket potyogtatok a karton kötényre. A gyerekek szepegve húzódtak aludni, nem kun*
