Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-06 / 277. (1020.) szám
J \ 9 ^r, Mai számunk 1§ oldia mÉfaJr fWu * lm M ív. tvUTi. nr?n- wm Vesárnap » 1925 üeceniiier 8 ttmlwLi . Előfizetési árak belföldön: évente 301), t írnniT iiiiiii ________ ^ 'élévre 150, negyedévre 76, havonta v*^ 2 6 Ke; külföldre: évente 450. félévre .,--....... n 40Zr- MÍ M —__________ «_ «_ nrwn-ini n-i, 225’ negyedévre 115. havonta 33 Ké. 7E bjf^\F7¥ W/SiWM v™* ?7i" ára ";n^ & Wft Wí ]fiW Jaí JEp SS Sm*W8l JSr Jk**&ér Szerkesztőség: Prága, II., Stepánská Ml ® ffl jgf Eá! JSf \M Jf Jy íeW JBf vf WL JÉ' uHce 16/III. Telefon: 30-3-49. Kiadó8*^ W&ídSBL &*» ^ hivatal: Prága, II., Pánská ul. 12/III. SÖf?^ "*miitllti.JG5S^:áB^á'S^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. 4 Sztovenszkóiés Stuszinszfeói Szövetkezett p napilapja Jtőminisztrativ főszerkesztő‘DzuzántfS £úszíó Sekeiős szerkesztő ©ál ma Nemzeti munka Irta: Groó Géza dr. A budapesti nemzeti színházban mostanában játszák a nagy magyar mesternek, Herceg Ferencnek „A hid“ ti mii szinjáíékát. A sajtó és a kritika egyhangú elismeréssel adózik a magyar nemzet nagy Írójának, aki nagyszerű müvével áhitatos megilletődésre készteti a közönséget, amely leikéig meghatva hallgatja a magyar történelem legnagyobbjainak megelevenedett ajkairól a magyar Igét jelentő szavakat s teljesen megértve és átérezve a „legnagyobb magyar" tragikus sorsát, templomi áhítattal hagyja el a színházat. A színjáték — rövid egyszerűséggel kifejezve — színpadra viszi, történelmünk két fenséges alakjának, Kossuthnak és Széchenyinek sorrendi vitáját, melynek lényegét a történelmi órák régi professzorai úgy magyarázták, hogy mig Széchenyi a nemzetet annak munkájával előbb gazdaggá s gazdagságán, jólétén keresztül szabaddá akarta tenni, addig Kossuth előbb a szabadságot kivívni tartotta szükségesnek s ez után akarta csak nemzetét jóléthez juttatni. Élőbbem a hideg ész számitó munkájával, utóbbi a forró magyar szív lángoló lelkesedésével akarta elérni ugyanazt az eredményt: a magyar nemzet jólétét. Széchenyi nemzeti alkotó nagy munkájának első nagy stációja a híd, az akkor csodászámba menő Lánchíd, melynek szimbolikus jelentősége adja meg a darab címét is. Az iró nem mondja ki ugyan kifejezett ítéletét a vita felett, azonban egyrészt Kossuth alakja megfestésének elhanyagolása által, másrészt Széchenyi szájába adott súlyos igazságokon keresztül — melyeket Kossuthtal nemcsak meg nem cáfoltat, de sokszor még ellentmondással sem gyengdttet meg — érezteti velünk, hogy a Széchenyi igazságát tartja teljesnek, melyet Kossuth pátoszos. légies igazsága mégis elbuktat. A magyar történelem tragikumához tartozik. egyrészt az, hogy az önmagát ismétlő történelem szinte kínálja a peres anyagot a történelmi szereplőknek, másrészt pedig, hogy a valóban nagy, vagy csak nagynak látszani akaró szereplők egyaránt belevetik magukat a végeredményében nemzetrontó vitákba. ..Mohács népe“ mondja találóan az iró József nádora. A magyar nemzetnek századokon át tartó függősége többször robbantotta ki a szabadság utáni nagy vágyakozást, a nagy akarást, azonban e nagy fellángolások — bár örök emlékű hirdetői legyenek is a magyar faj szabadságszeretetének. egyéni bátorságának, dicsőséges lendületeinek — mégis pozitív. reális eredmény nélkül valók voltak s a történelem dicsőséges elbukáson kívül egyebet alig tudott feljegyezni. Ez volt a negyvennvo’cas események végkimenetele is s a Széchenyit buktató Kossuth, dicsőségesen bár. de — nemzetével együtt — elbukott. A talpraállás utáni idők, a kiegyezést követő fél5zázad Szécbenvit látszanak igazolni, mert a szorgos, európai nívójú munka s Magyarország ezzel kapcsolatos fellendülése egyre feljebb emeli az országot az Ausztriával való egyenjogúság felé, sőt — kevés hijián — egy vonalba helyezi azt. A világháború s annak eredményei uij változatot hoztak. A százados kapocs megszakad s Magyarország Ausztriától teljesen függetlenítve jelenik meg a legújabb történelemben. Ámde ezzel egyidejűleg uj változatban 'elenik meg a történelmi magyar sérelem, a magyar nemzet szabadságának önrendelkezésének nagy sérelme* az egységes magyar test megcsonkításában s a lemetszett részek uj. idegen ura’om alá való rendelésében. A magyar nemzet ui b’gget'ensége tehát csak részleges s csak a megszorított határok között elismert országra vonatkoztatható területileg, de tartalmilag sem forognak fenn a teijes Briand szenzációs g^öxslme a szenátusban Loucheur javaslatát 205 szavazattal 26 ellen fogadták el — Szónoki sikerről szónoki sikerre Páris, december 5. Briand miniszterelnök a szenátus éjszakai ülésén fáradhatatlan szónoklásával újabb hatalmas sikert aratott. A szenátus, amely mindig nagy elknséges- ki véssél viseltetett a karteilszerü pénzügyi tervezettel szemben, e beszéd után feltűnő melegséggel fogadta el azt a provizórikus szanálási javaslatot, melyet Briand dolgozott ki s melyet a kamara tegnapelőtt már magáévá tett. A miniszterelnök kijelentette, hogy ellensége az inflációnak, de ma kényszerű a bankjegyforgalom emelése, mert különben az állam nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. A nemzeti szolidaritás eszméjére apellált, a pártok fölött álló Francia- ország önérzetére, amikor kérte, hogy a szenátus szavazza meg az előlegeket. A szenátus ezután kézfelemeléssel elfogadta Loucheur tervének első tételét, amely az uj adóviszonyokról szók Maid 196 szavazattal 59 ellen beleegyezett az uj hat milliárd frankos előlegbe, melyet az állam a francia banktól vett föl. Vév: gül 205 szavazattal 26 éllen elfogadta’ 'j Loucheur egész ideiglenes tervét Különösen ez az utóbbi döntő győzelem nagy ielentőségü. ha tekinteibe vesszük a szenátus állandó ellenzékiségét a kamara pénz- yi javaslataival szemben. Páris, december 5. A lapo-k igen jelentősnek tartják az: a sikert, amelyet Ör'.and és Loucineur az éjszaka folyamán a szenátusban elértek. A pénzügyi javaslat sokkal tünb szavazatot kapott, mint eredetileg a legoptimistább újságírók is gondolták volna. Briand közbelépése, agy mint tegnapelőtt a kamarában, mí&*°is döntő hatást gyakorolt s Miller and közbelépése sem ronthatta el a miniszterelnök nagy sikerét. Millerand élesen megtámadta Paiulevé kormányát s azt a vádat hozta fel ellene, hogy minden bizalmat aláásott. Beszéde alatt óriási lárma tört ki a szenátusban, mely alkalommal a jobboldali és a baloldali szenátorok között több ízben tettllegességre került sor. A rendkívüli kölcsön mellett szavazott Calíliaux, Klotz és Cheron, a köztársasági demokraták elnöke, mig Millerand és Poincaré ellene szavaztak- A Petit Párisién washingtoni jelentése szerint Briand és Loucheur sikere amerikai körökben oly kedvező benyomást keltett, hogy műiden remény megvan az újra felveendő adós- sági tárgyalások sikeres befejezésére. OivafaMüM'iiiánu — scsUbfiral? A parlamentáris k©rm'^TY alakifásának ezer nehézsége — BecSiyne háti d a a nemzeti koalícióról Prága, december 5. A kormányalakítás nehézségei úgy látszik olyan nagyok, hogy ma már senki sem tudja, hogy tulajdonképpen milyen kormánynak van a legtöbb kilátása. Általánosságban megállapítható, hogy a koalíciós pártok az államérdek fölé helyezik a párt, illetve a személyi érdekeket. A vegyes és tiszta parlamentáris kormány megalakulásának nehézségei abban rejlenek, hogy az egyes pártok nem akarnak lemondani régi igényeikről, hanem továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tárcákat arányosan osszák el a kormányt alakitó pártok között. A cseh lapok egy része a vegyes kormány mellett foglal állást, a szocialista sajtó viszont kifogásolja a vegyes kormány megíüggetlenség attribútumai, mert hiszen Trianon nem egy szuverén jogába markol bele az országnak. Az elszakított részek szabadsága még többet szenved; ezek viszonylagos szabadsága, — mai nevén a kisebbségi jogok elismerése és teljessége — csak az ígéret földjén létezik. A magyar nemzetnek teljes szabadságát tehát újból ki kell vívnia. Még ha talán voltak is a közelmúltban a! magyar nemzet sorában olyanok, kik az 1918.-ik évet követő brutális igazságtalanságok által felkorbácsolt indulatok és szenvedélyek hatása alatt talán hajlandók lettek volna egyedül forró és fájó magyar szivükre hallgatva egy kossuthi lertdire' el nekiirann: j a rosszul megbecsült akadályoknak: mégis, ma már nem lehet a sorrend felett vitázni. Ma a külpolitikai konstelláció egyrészt, az erőviszonyoknak mesterségesen előidézett, ijesztő eltolódása másrészt csak a „nagy-; zerü halált" készítené élő annak a magyar nemzetnek számára, mely elég dőre volna i azt hinni, hogy lobogó lelkesedésén kívül elegendő a kapa-kasza — mondjuk, akár a mai idők megfelelő kiadásában alkalmazott — primitív fegyvere. Ma nincs és nem lehet kétség a tekintetben, hogy úgy az egységes keretbe foglalt magyarságnak, mint az elszakított végeknek csak egy ut, csak egyetlen eszköz áll rendelkezésére: a hideg ész számitó, de ernyedetlen munkája, mely a megbecsülés eszmei értékén kívül meghozza az anyagi jólétet és boldogulást s ezen ke-j j -oc/1-"’ 1v> porro V •iiiői'ó sztiind^got h Ámde, ha igaz is, hogy csak ez az egyj ut és csak ez az egyetlen eszköz áll a magyarság rendelkezésére, mégis ehdtázhatlan igazság az is, hogy ma nem szabad elfelejtenünk erre az egyetlen útra elvinni meleg magyar szivünket is s annak melegével, annak lelkesedésével teljesíteni egyetlen feladatunkat: a munkát. Ma nem szabad felednünk, hogy végzendő munkánk nemcsak anv?gi ió’éHmk. de nemzeti fennmaradásunknak is feltétele s hogy ennek a munkának a nemzeti öntudat jegyében és az összetarto- zandóság tudatában kell lefolynia. Nincs töivényes akadálya annak, hogy fajilag, érzelmileg és lelkileg az összmagyarság részének ne érezzük magunkat. Nincs nemzetközi vagy diplomáciai akadálya annak, hogy az összmagyarság fajilag érzelmileg és lelkileg ne érezzen bennünket és a többi elszakított magyarságot a magáénak. Ennek az érzelmi és lelki egységnek kell az elevenbe vágott határokon keresztül a hidat alkotnia az egységesen, a magyar szív lelkesedésével végzendő nemzeti munkához, mely biztosítani fogja az összmagyarság szükségszerű erősödését. Wesselényi Miklós mondja az idézett darabban Széchenyinek: „. . . ti ketten vagytok a magyarság ereje, Te, a hidegen számoló, éles ész, ő (Kossuth) a lángoló lelkesedés, a magyar fantázia ... ti csak együtt képviselitek a nemzeti géniuszt." A lelkiismeretesen, számítva, de a magyar akarással és lelkesedéssel végzett ''"'"kálik fogja a magyar géniuszt fentar- tami. alakítását s a leghatározottabban állást foglal a hivatalnokkormány ellen. Masaryk elnök ma délelőtt újból magához kérette a koalíciós pártok vezéreit és fölkérte őket, hogy hassanak oda pártjaik végrehajtó bizottságainál, hogy azok a vegyes kormány tervezetét elfogadják. A köztársasági elnök egyúttal kijelentette, hogy ha a vegyes kormány alakításának terve ismét hajótörést szenved, úgy kénytelen lesz a legrövidebb időn belül hivatalnok- kormányt kinevezni. Tekintettel arra, hogy a néppárt ragaszkodott eredeti álláspontjához, sőt még ki is bő vitette azzal, hogy az iskolaügyi miniszter nemcsak szociáldemokrata nem leket, hanem a ídekezeí- nélküli agrárius Srdinkó egyetemi tanár sem, most már biztosra vehető, hogy a kormányválságot csakis a fiivatalnok- nokkormány kinevezésével lehet elsimítani. A kormányt, akár parlamentit, akár pedig hivatalnokit, legkésőbb szerdáig kinevezik s a parlament a legnagyobb valószínűség szerint december 14—15-én tartja alakuló ülését. A koalíciós pártok vezérei, vagyis az újonnan megszületet Sestka ma délután újból tanácskozást folytatott. Az uj sestka tagjai; a nemzeti demokrata I< ram ár, a néppárti Doiánszky, az iparospárti Horák, az agrárpárt Maiypetr, a nemzeti szocialista Slavicsek és a szociáldemokrata Meissner. Ennek a lestkának már nem lesz olyan hatásköre. mint volt a régi petkának, hanem melléje rendelnek még egy hat tagú bizottságot, amelynek tagjai Bechyne, Dvorncsek, Mlcsoch, Sramek, Stribrny és Sveínia. Ezentúl tehát egy tizenkét tagú végrehajtóbizottság fog a koalíció ténykedéseiről dönteni s ha hivatalnokkormány alakul, úgy ez a tizenkét tagú bizottság fogja a hivatalnokkormány parlamenti többségét eseíről-esetre biztosítani. Ezen tényekből tehát már arra lehet következtetni, hogy a koalíciós pártok biztosra teszik a hivataínokkormány kinevezését, amely éppen úgy, mint az első hivatalnok- kormány, a koalíció ellenőrzése alatt fog állná. Bechyne a nemzeti kormány nehézségeiről A cseh szociáldemokrata párt tegnapi prágai népgy ülésén Bechyne képviselő a kormányválsággal kapcsolatban kijelentette, hogy a kormány összeállításáról tulajdonképpen a választók döntöttek és a választók többsége az ellenzékre szavazott. Kérdés azonban, hogy ki fog a kormányba lépni, ha mindenki ellenzékben akar maradni. Nincsen kizárva, hogy a nemzeti koalíciós kormányalakítás mai terve az utolsó kísérlet s ha ez is kudarccal végződik, úgy a nemzeti kormány lehetősége egyszersmin- denkorra megszűnik. Kafka dr. * a nemzeti autonómiáról Kafka dr., volt német demokrata képviselő pártjának egyik ülésén a nemzeti autonómia kérdésével foglalkozott és kijelentette, hogy a nemzetiségek egyelőre pozitív pro- grammot nem adhatnak, hanem szükséges volna, hogy a csehek fogadják el egyelőre az autonómia eszméjét a diszkusszió alapjául. Az együttműködésre a kezdeményezésnek a csehek részéről kell kiindulnia s Kafka meg van győződve arról, hogy a cseh táborban számosán már meg is csinálták erre vonatkozó tervüket, de a jelen körülmények között még nem mernek vele a nyilvánosság elé lépni.
