Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-04 / 275. (1018.) szám

Péntek, december 4. r Érsekújvár ünnepli Molotát A nemzetiségi és pártközi béke szelleme Bottyán városában — Politikai ellenfelek, csehszlovák pártok és áilamhivataJnokok üdvözlete Érsekújvár, december 3. (Saját tudósítónktól-) Hűlőta János dr-t, Érsekújvár város f-öp oly ám teste ré t nemziete gyülési képviselővé választása alkalmából nemcsak párrliivel, lianem pártküiönbség nél­kül a város egész őslakossága sorozatos ün­neplésben részesítette, a., ünnepségek egei­kén részt vettek a wosSiéri csehszlovák pár­toknak képviselői s egyes állami tisztviselőik is. Érsekújvár polgármestere, aki fiatalon, 35 esztendős korában, népszerűsége tető­pontján ért el karrierjének ehhez a jeleaitős áöoanásálioz, személyes, sikerével . egyúttal jelentős politikai sikert Is ért el, mert ezzel megpecsételődött Érsekújváréit 3z ösz- szes nemzetiségek és politikai pártok békéje, amely ennek a nagy ami tu és tiagyjövöjii ma­gyar városnak számára csak életet, csak fejlődést jelenthet. Legelsőként a magyar nemzeti párt adott egy 300 terítékes társas vacsorát, melyem résztvett a magyar társadalom színe-java, gazdák, iparosok, munkások. Az első íelkö- szöníőt Kukán Béla dr., a magyar nemzeti párt országos alelnökié mondotta Mólóidra- Ozorai József dr-, az érsefkujvúri magyarság nesztora hangulatos s ötletes beszédében Holota és Szent-lyány érdemeit méltatta. Az országos keresztéuyszód alisla párt érsekuj- vári csoportja nevében öl védi János bank­igazgató mondott lelkesiiamgu beszédet, aíd után Domanirsa József kisgazda a gazdatér- sadalom s Füle Lajos börgyári imnrkés a munkásság köszöntését tolmácsolták az u-j képviselőnek. Legvégül Ozorai kedves sza­vakkal Holota ifjú nejét köszöntötte fel. A városi tanács üdvözlése Másnap Holota uzsonnát adott a városi tanács számára s ezen az uzsonnán a tanács tagjain kívül résztvett Sándor István járási főnök, valamint a városháza és a járási hi­vatal több főtisztviselője is- Az első íetkö- szöntőt Dosia János, cseh szociáldemokrata tanées/ag, . a .Csehszlovák Haladó Blökk el­nöke nondta s azt áz óhaját fejezte ki, hogy éppúgy, mint a városbírói székben, a parla­mentben is előítélet és elfogultság nélkül dol­gozzon Érsekújvár egész őslakosságának s a város haladásának érdekében. Hasonló szellemben szólalt föl Sándor István járási főnök. Utána László Sándor zsidópárti tanácstag Uoloíában a felekezeti béke őszinte előmozdítóját üdvözölte. • Holota meghatóttan köszönte meg az üdvözléseket. A szívélyes lefolyású ünnepség Ilire a városban rendkívül kedvező benyomást kel­tett. A politikai elleniéi köszöntése A legérdekesebb az Érsekújvár! Sport- LgyesüLt rendkívüli választmányi ülése volt, amelyen Holotát, mint az egyesület elnökét Meder János társelnök köszöntötte fel. Né- clor tudvalevőleg a Leílei-frakció érsdkujvári vezére volt s a választások előtt éles ellen­tétbe került Holotával. Nédcr mindvégig fel­tűnően megindult hangit beszédét tgy kez­dette: — A' sors iróniája, hogy ítekcim, a z e 1- b u k o 11 n a k jutott az a feladat, hogy Té­ged, a győztest üdvözöljelek •.. Ezután meleg szavakkal méltatta Holota dr. érdemeit s arra kérte, hogy a sport iránti szeretetét továbbra is tartsa rneig- ** Briand gydsf&lt a kamarában A kormány programja — HüvSs fogadtatás — Az inflációs politika Paris, december 3. Briaud 3 óra 35 perc­kor érkezett meg a francia delegációval. Mi­nisztertársai és a diplomáciai testület tagjai fogadták, akik között a német követ is jelen volt A pályaudvar épülete előtt több ezer ember várakozott rá és lelkes kiáltásokkal fogadta a delegációt: „Éljen a béke, éljen Briaud!" Briaud a Bourbon-palotába hajta­tott, ahová a többi miniszter is követte. Az ülésterem a nagy napok díszes képéhez ha­sonlított. A karzatot zsúfolásig megtöltötte a közönség és a képviselők padjai is hamarosan megteltek. Néhány perccel négy óra után a baloldal egy része és az eddigi ellenzéki kö­zép egy része fölemelkedik és tapsol. Briand belép és a kabinet követi. Az ovációk azon­ban nem olyan tüntető melegségnek, mini ahogy várták volna. A szocialisták nagy ré­sze, a kommunisták és az ellenzék íuiuyoíiió része ülve marad ós csak egyes kiáltások hallhatók: „Éljen Briaud!" Briand a szónoki emelvényre lép és olvasni kezdi jelentését. A jelentés a pénzügyi nehézségek korvonalo- zásával kezdődik és Loudieur inflációs ja­vaslatéval foglalkozik. A helyzet rendkívül komoly, de a kormány megnyugtatja az or­szágot azzal a kijelentéssel, hogy a kabinet összes tagjai egyek abban, hogy azonnali óv­intézkedésre van szükség és hogy elérkezett a pillanat, amikor a dfekusszióíól eltekinte­nek és a tett mezejére lépnek. A jelentés rá­mutat arra, hogy a kormány az inflációs óvintézkedéseket csak átme­neti állapotnak tekints, mert fölismeri a kényszerlie'yzet nehézségeit. A ház Briaud kijelentését teljes csöndben ha ugatja végig és még csak a széls ő baloldal sem mond ellent. Briand továbbá bejelenti, hogy Franciaország megkezdi Angliával és Amerikával az adósság rendezéséről a tár­gyalásokat. A marokkói és sziriai kérdéseket rövidesen el fogják intézni. (A szélső bal nyugtalankodik és ironikus közbekiáltások hangzanak.) A szolgálati időt meg fogják rö­vidíteni és szociális törvényeket akarnak éle tbelép telni. Mikor Briand arról számol be, hogy az ország akaratának engedve, a régi választási rendszerhez szándékoznak vissza­térni, a szocialisták nagy zajban törnek ki. Percekig tart, amíg a terein megint elcsende­sedik. Ezután Briand befejezi jelentését. Mi­kor a szónoki emelvényt elhagyja, csak igen gyenge helyeslés kíséri a radi- ; káíisok jobb szárnyán és a baloldali re­publikánusoknál. Ezután íierriot fölolvassa az interpellá- j ciök listáját. Briand az interpellációk elília- ; lasztását kéri, mert fontosabb a pénzügyi ! novella elintézése. Cachin és Bium hozzá- ! szólásai után Loucbeur emelkedik szólásra, j A legcs&ké'yebb ellenkezés sem hallható, mikor a hét és félmilliárdos Inflációról beszél. Csak mikor kijelenti, hogy terve­zete értelmében február végéig húsz-, öt­ven- és szazpercentes adóemeléseket és pótlásokat kell eszközölnie, volt az ellen­zék soraiban mozgás. Elsősorban a nyilvános adók megfizetését követeli. Aki egy bizonyos időpontig nem fi­zeti meg az adókat, büntetendő cselekményt követ el. Az alapadókat ötven százalékkal fölemelik. A bányaadókat száz százalékkal és az ipar jövedelmi adóit ütvén százalékkal Húsz százalékot csap az általános jövedelmi adóhoz. A ház elhatározza, hogy a Loucheur-féle tervezetet a pénzügyi bizottságnak átküldi és este újabb ülésben foglalkozni fog a terve­zettél." •■ ■ ■ ■ ■ Párls, december 3. A ház pénzügyi bi­zottságának ülésén, amely tiz óráig tartott, Loucbeur teljes pénzügyi tervezetét el­fogadták. A szocialisták nem szavaztak. Az ülést íier- riot elnöklete alatt erre tiz órakor megnyi­tották. A szenátus hallgatással fogadta a pro­SKBSfÉeSKEWSamSM A nagy játék Irta: Szoinbaííty Viktor. — Mindenki tett? Nincs tovább . . . Pörreut a golyó, ügy fehér szakába^, ko­moly ur vitte el a tétet. Ezúttal már harmad­szor. Feltétlenül jó szisztémája volt s idős volta nem akadályozott meg két kifosztott zsebii pá­risi nőt, hogy fokozatosai] közelebb ue húzódjon hozzá- Még kétszer játszott az öreg illető, fel­váltva tette meg a vöröset s feketét, mindig pá­ratlan számút, úgy hogy összeadva a számok ralisé tegyenek ki tizenháromnál többet. Nem i$ annyira szisztéma volt talán, mint inkább kanala. De feltétlenül bejött. Még kétszer nyert tehát, már -már bankrobbautásrói rebesgettek a bá tal­ál lók, mikor némi hidegvérrel zsebre telte a zsetonok beváltott összegét s nyugodt lépések­kel vonult el- A borravalóval nem túlságosan bő- kezüsködött. Az öreg illető kabalája határozottun nem vált be Fehér Miklósnál, aki utána foglalta el a helyét, ügy látszik a kabala feltétlenül személy­hez volt kötve- Utolsó frankjait dobta föl a já­tékra, utolsó mentsvárul használta volna fel a rulett pörgő golyóját. Nem használt már semmi. Köiuiycdén, ahogy az éleiét játszotta el, olyan­képpen játszotta el az utolsó frankokat is. amik élete nagy zülléséből megmaradtak, ügy jött le ide a tengerpartra, nyerni, ahogy a sülyedő hajó utasa kap végső mentség után egy deszka- szálhoz. — Mindenki tett? Nincs tovább • . . Ezer frank ja volt még Feltette utolsó játsz­mának. Tizenhárma rsra. A .golyó pörgött. Lassú, nesztelen forgással álJot-t meg a gép. — Tizennégy! - kiáltotta játékvezető. Fehér Miklós arcán megkövcscdtek a ráncok. ' Nincs tovább gondolta inkább, mint mondta­Lehajtott fejjel ínent 13- A UuIoUasiineii-ctoek kijáró tisztelettel nyílt meg előtte :u ember- gyűrű, hogy újból' erőssé kovácsolódjfík. Odakint víg élet folyt Egy néger jazz meg ygy német szalonzenekar viaskodtak az elisme­résért ;< nagy tornászon. Barátot kereső kokot- fok, tisztességesnek mutatkozó nők képében, miottareu angolok, tnristuruhás németek, lármás olaszok verték fel a pálmák hallgatásának mól - íó-Vágáb Fehér Miklós leült egy nagy kosárszékbe. Kezébe hajtott homlokáról gyöngyözött a veríték. — Nyert, monsieur? A fehérszakáUas Elető volt- Mellette ült s jóleső érzéssel szívott egy spanyol szivart­Fehér Miklós ránézett. Nem válaszolt. — Mert úgyis tudom, hogy nem — folytatta közlékenyen az idegen. — Az én kabalám csak uekeifo használ. S magam is úgy vagyok vele, hogy egyszerűéi több ízben nem használok ugyan­úgy kabalát'. . . Fehér Miklós még mindig szó tálánál né­zett rá­— Vannak különben kitűnő módszerek má­sol: is. Például háromszor a vörösre, háromszor feketére., mindig kilences számot vagy annak többszöröséi. Vagy csupa vöröset — vesztésig. Akkor egyszer a feketére. De csak egyszer- Monsieur, a következő tét Ismét a vörös legyen. Elégülte-n pöfékelt a levegőbe. — Mondhatom, kitűnő eszméim vannak­Fehér Miklós szomorúan legyintett.--- Én többet nem fogok! — Dehogy nem, Monsieur! Az ember száz­szor veszít és százegyedszer újból megkísérti a szerencséjét. Ön, azt hiszem, nagyon megseny- vedíe a játékot. Talán pénzt kér az igazgatóság­tól s azzal utazik haza. Lehet. Nem látok a zse­bébe. De hiszem, hogy újból s újból megpróbálná a kabaláit. — Nekem nincs kabalám • . . — Az is jó kabala, fia nincs. Közelhajolt. — Nézze,. Monsieur. a nők, az élet, a tenger! Nézze a tengert, a levegőt, az azúrt Érzi a nők illatát? Érzi a tenger hivogatását? Hallja ezt a sejtelmes zúgást? Az ereiben kínlódik a vágy, az idegei megpattanuak, hívja, kívánja, várja az é-let szépségét.. Hisz ezen hullott el, Monsieur . • . — Nem kell. Nem fogok többé­■ ön dacos, Monsieur. Alighanem távoli nemzet fia. Látja, én nem tartozom egyikhez sem- Én az Élet hívője vagyok. Ma az élet mun­kása,. holnapután polgára, van Idő, mikor mág­nása is. Meg kell próbálni, Monsieur • . ­— Hiszen nincs is mivel. Aztán . • . úgysem nyerek Tudom. Nincs több veszíteni valóm. Utolsó, ponyvaregényes romantika, tudom, szé­gyelleni is, de egyedüli reményem a revolve­remben vau­A. íohérszakálíus illető őszinte tisztelettel ha­jolt meg. Szeméiben furcsa fények ültek.-—Ne mondja, Monsieur - . . — Mondom. Most még inogván a reményem, hogy élhetek és hogy sikerül is valami. Ha azon­ban még egyszer kellene vesztenem, érti, Mon- sieur, ha kellene veszítenem, tudnám, hogy ez felsőbb jel- Végérvényes, utolsó jeladás. S akkor igazán nem sok egy revolvergolyó. Most a fehérszakállas illető közelhajolt, egé­sz - közel s szinte lehelte csak a szavakat: —■ Megveszem a halálát az életéért . . ­Zsebéből egy ezerfránkost lmzott elő. — A revolvert kérem. Fehér Miklós tudta, hogy nem ura önma­gának. .Az őszihaju illető mereven néző szeme ál­landóan lőfegyver ezre tartotta öt- Keze tétova mozdulattal nyalt a Browning felé. — Tessék • . . Az őszhaju illető most, egy pillanatig, olyan volt, mint a vámpír. Keskeny ajkáról eltűnt a vér.-- Tessék. Halálért élet, Monsieur- Nagyon köszönöm, hogy bízik bennem. Nyernie kell. — Még mégpróbálorn. Ön kényszerít- De ha... — De ha . . .? — Ha nem nyerek, visszakérem a szerszá­momat­— Ugyan, Monsieur . . • Fehér Miklós befelé indult a puha szőnyegen. A különös illető akkor ntánakiáltott: — Háromszor tegyen a négyre, Monsieur! Kétszer fekete, egyszer vörös. . - • Fehér Miklós előtt a második tét után tele marék zseton állt már. Harmadszor a vörös jön! — Kié a négyes? — Enyém ... — kiáltotta rekedten Fehér Miklós- Mindent visszanyert- Ott állt előtte ismét a régi élete. S akkor elvakultan szólt, bele az uj játékba: — Mégegyszer. Vörös mégy. Az egészért!..­A korong megindult- Aztán megállít. Tizennégy! Valaki elhúzta tőle a zsetonokat- Valaki el­tolta őt az asztal mellől. Talán inás valaki volt is, aki kiment az ő lábán s ült le a különös illető előtt a nádszékre. —• Nos, Monsieur? Megnyerte harmadikra? — Elvesztettem negyedikre . . . A íehérhalu illető arca mintha mosolygott volna­— Gondoltam. Monsieur, hogy nem fogja megállni- Pedig friss, használatlan kabala volt. Az ólet kabalája. Úgy látszik, önnek nem kell az élet, MonKieur . . . — Adja ide a revolverein ■ . . grarn bejelentéséi. Csak Locarnót tapsolták meg. A régi válasz tói rendszerhez való visz - sziatér-ést. örömmel üdvözöltek. Mikor azon­ban az igazságügyminiszter fölszólította a szenátust, hogy tartson még ma este ülést, amelyen az" inflációs törvénnyel foglalkozzék, a szenátus tagjai lármáira törtek ki. Erre nagy zaj és izgalom közepette elhatározták, hogy a szenátus ülését másnap délután .négy órakor fogják megtartani. Briand Doumer szenátorral hosszabb tárgyalásokat folytatott s ezek eredményeképpen a szenátus elhatá­rozta, hogy a pénzügyi tervezetet mégis még este megküldik a pénzügyi bizottságnak, ha a kamara a tervezetet elfogadja: Páris, december 3. Mielőtt Loudieur pénzügyi javaslatát részletes vitának vetet­ték volna alá, Briand miniszterelnök a kor­mány nevében fölvetette a bizalmi kérdést. A kamara 398 szavazattal 113 ellenében a '■éSztete-s vita mellett döntött. A párisi kamara éjszakai ülése ma reg­gel nyolc órakor ért veget. 420 szavazattal 65 szavazat ellenében elfogadták Loueheur javasltának vala­mennyi szakaszait. Némei—^leagvel gazdasági tárgyalások Varsó, december 3. A Németországgal! folyó gazdasági tárgyalásokra kiküldött len­gyel delegáció átadta a német bizottságnak az uj lengyel vámtarifa tervezetét, amely ja­nuár elsejétől lép életbe. A német delegáció ezen vámtarifa tanulmányozásával foglal­kozik. Marisé!!! kiszabadult Róma, december 3. Marínéi!!, az ismert íascisíia vezér tegnap kiszabadult az előzetes letartóztatásból. Marinallit a Maíteotti-féle gyilkosságban való részesség %natt tartóztat­ták le. Kiszabadulását az uj -amnesztiarende- Ietuek köszönheti. Marindát a fascisták ve- zéríi'tkára ma kihallgatáson fogadta és a fas- cista párt vezérigazgatójának nevezte ki. Damaszkuszi elbarrikadirozták Páris,- december 3. A Petii Párisién külön tudósítójának jelentése , szerint 1 Damaszkusz utcáit elbarrikadirozták, a lakók nem merik- elhagyni a házaikat. Francia csapatok védik a várost, illetve annak európai negyedét Atrasch szultán állítólag megesküdött, hogy Damaszkuszi: elfoglalja, mihelyt Jouvend Bejrutba érkezik. A tudósító szerint Damasz­kusz helyzete ismét veszélyeztetve van. — Dehogy adóra, Monsieur! Ezerfrankos kis pisztolyt nem mondhat sok ember a magáénak. A tenger felől sivitó szél rohant be. — Fázom — mondta az illető $ összehúzta magán a kabátot. Elment. Fehér Miklós utánanézett- Különös illető! A revolver ott maradt az asztalon. Különös dolog! Felvette- Nézegette. Egy golyó volt benne még. A jazz őrült tempóban játszott, Lllamhás nők jöttek s kacagásuk belevegyük a csengők játéká­ba. Aikonyodott- A sétányon lámpák gyultak ki s egy nagy társas ág most szállott autókba, hogy esti sétát tegyen r parton végig. Nevetés, zene autósziréna, pénzcsörgés, ud­varló, halk szavak. Szin. fény, lámpák, titokzatos ingerlő kontúrok, homályba vesző paloták, virá­gok- Hat, szellőcirógatás, érzékiség. Minden. Az egész élet. Sűrített élet. Fehér Miklós belenézett a kis csőbe. — Nem leszek figyelmes az igazgatóság iránt — mondta s a vig kergetősdi zajában elpukkant az ő puskapora is. Még látta, hogy a fehérszakállas illető újból megjelenik előtte s hosszasan, mélyen figyeli. Sá­padt arca föléje hajolt s szinte beleheite szájával Fehér Miklós utolsó sóhajtásait. Lehajolt hozzá s golyóiitöíte sebébe inélyesztve ujját, egy szép kövér vércsep-pet hullajtott a tenyerére és meg­kóstolta a nyelvével • . . Fokonként pirosabb lett az Öreg illető. Teste ruganyosabban húzódott ki s megtört szemeivel biztosan látta még Fehér Miklós, hogy az őszhaju. fehérszakállas idegeu haja fokonként feketébb lesz. Szeme fiatalos fényt kap s arcának láncai kisimultak . . . Fehér Miklós ráncos, Öszeshaju haldokló lcu.. Az idegen föléje hajolt és fülébe súgta: — Sajnálom, Monsieur. Megvettem ói étét a halálán; kár önért, de kabalám az, hogy egynél többször nem használok el egy életet. Bocsánat, Monsieur, de . az önére határozottan szükségem volt már. Talán én kedvezőbben folytatom. Elhallgatott. Fehér Miklós előtt víziók ke­ringtek. Széthullott a valóság s a képzelődés kö­zött s egy pillanatig még értelmesen próbált rá- villanni arra a gondolatra, hogy vájjon mi igaz ebből az egész jelenésből. Kapkodott, hörgőit. De lassan kint elhagy la u>: ereje. Úgy érezte, hogy a barnuhaju i’ieiö. vi­dor.mi hajolt föléje s elismételte még: — Sajnálom. Monsieur • . • Eltüij-I, Arca hasonlított a vámpírhoz és kéu- lvövcs szagot hagyott maga után.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents