Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-17 / 286. (1029.) szám

/ Csütörtök, december 17. Végigrohanás Szlovenszkőn Nagymihály, december 16. Egyetlen, óriási Ívben fut a hajnali gyors­vonat Királyházától Csaezáig, Csapnál állván meg először szlovenszkói területen. A me­netrend úgy van megszerkesztve, hogy min­den legkisebb vicinális 3—5 perces csatlako­zást kap Prága felé. Ellenben Prágából an­nál nehezebb errefelé eljutni. Csak egy példát mondok: ha Gálszécsröl Fülekre akarok eljutni, az ut reggel félöttö! este S-ig tart; Fülektől Gálszécsig este nyolctól másnap este hétig. Az egész menetrend úgy vau megalkotva, hogy Prágába utazni gyönyör, Prágából ide­jönni gyötrelem. És mégis, lám, milyen külö­nös az emberi lélek természetrajza: mennyi­vel többen jönnek ide Prágából, mint ahá­nyon eddig odajutottak ... Ez az egyik gondolat, melyhez az ember egy ilyen félives szlovenszkói rohanásnál eljut. A másik átfogó gondolaitíeszürődés pedig az, hogy Kassa ezt az országot itt tel­jesen kettészeli. Legényén szállók fel a nagy Rohanó egy közvetlen bratislavai kocsijába: Kassáig a folyosón szorongunk. Kassán túl pedig hárman, fekve folytatjuk az utazási. Egy-egy közvetlen, hosszú járatú vonat 600 utasából, akik mondjuk. Csap és Kassa között leszálltak, A bősig már csak legfeljebb 15—20 maradt meg — a többi kiszáll Kassán. És a megmaradt 20 végig kitárt legalább is Zsol­náig, úgy, hogy el sem tudok olyan utast képzelni, aki Beregszásztól Kralovánig, vagy mondjuk, Csaptól Margitfaluig utaznék. Ezen a vonaton kelten vagyunk, akik átléptük a határt Kassán, az utitársam a pozsonyi egye­tem, én pedig a turócszentmártoni ügyvédi kamara jóvoltából. Szinte az az érzésem van néha, hogy jönnek útlevelet kérni... Ám törjék a fejüket ezen a problémán mások: nekem most az a csodálatos kalei­doszkóp a fontos, mely a gyorsvonat piszkos ablakán át, mint egy mesebeli tündérvilág, tárai elénk. Nem hiszem, hogy legyen vidéke Szlo- venszkónak, melyet nem ismernék s így nyu­godtan merem álitani, hogy országunk leg­szebb része a Kassa-Margiitfalu között roha­nó vasút ablakából látható. A Szepesség bája halkabb, a Tátra rejtelmesebb, nagyvonalú­ságban talán felette áll, Liptó fenyves erdő­hátai zordonahban fenségesek: de a Hernád- ,völgy a legszebb. Ezzel az egy szóval tudom csak megjelölni azt, amit Kassán túl látok. Most minden fehér. A nagy-nagy fehér­séget fenyő ritkán szakítja meg, csak egy színsáv zöldéi bele a végtelen fehérbe: a kis Mondd üdén zöldéit)., fehér szigetkék körül habzó vize. És mégsem lesz egyhangú a táj soha: a vonalak tobzódó pompája kitör a fe­hér uniformizáló hatása alól. A szeszélyes pazar kanyarulatok, a hegy-törések tízféle ár­nyékkal húszféle változatát adják a. fehér színnek, itt a hó nem az elmúlás, hanem a menyasszonyi pompa hangulatát szórja min­denfelé ... Isívánhuíánái megszűnik ez a — va­rázs, hogy átengedje a helyét egy másik, szo- moritóbb varázsnak. A levegőben, a magas drótkötél-pályának drótjáról üres, berozsdált kis füles-vaskosarak, a „kutyák*4 lógnak alá mozdatlanui. És percek múlva a fehér színbe sok más szín keveredik bele: zöld, szürke, vörös, barna. És a szintarkaságból felharsan, amit a fehér néma pompájában nem hallot­tunk: felharsan a halál szimfóniája. ... Korompa volt ez valaha... Szomo­rúbb romok, mint Pompája embercsonttal ve­gyült kőtörmelékei. Volt egyszer egy Ko- rompa és voltak, nem régen, voltak itt szor­galmas korompai munkáskezek, ma hidegtől, sorvadástól, tétlenségtől szenvedőek ... Azután, mint haiporos, pedáns öregur, igló jelenik meg az ablak előtt mozgalmas, fiatalos éle tű állomásával, hajdani legkedve­sebb emlékű kaszárnyámmal oldalt. A hó egyre jobban esik, hiába hívjuk fel figyelmét a prágai meteorológiai intézetnek éppen most olvasott, határozattan ellentétes jóslatára. Poprádon már olyan bomlottán sűrűén esik, hogy a Tátrából de csak egy vonalkát sem lehet megsejteni. Fehér éjszakát csinál a hó. Vájjon mit szól ehhez Prága? Csorba, a két szlovák nyelv vízválasztója, méteres hó alatt alszik. Ahogy a postát kigörditik a vo­nathoz, ;j takaró ponyván is már 15—20 cm- es hóréteg fekszik. Királylehotáná! átveszi uralmát a Vág. ,.aki“ itt még pajkos, ugrándozó kölyök, de rákoncátlunságubán annál kedvesebb. Rózsa­hegynél már hatalmas folyó, és nem tűr ma­gán apró jég- meg hószigetkéket, mint azt zcT'Jobb nővérkéje, a Herriád megteszi. Pedig itt már ugyancsak van hó! A lip­tói fenyvesek görnyednek a nagy hófehér alatt, Pcnyőháza gyönyörű hegyoldala mint­ha cukorból és vattából volna, egy óriási cli­kőr síi temény. melyből apró mazsolák sötét- lenek ki; a villák. ... Ennek a vidéknek a zord fenségét, melyet a hó most szelíd fenséggé lágyit, bőven van alkalmunk bámulni, mert a moz­donynak eltört valamije és most állomásról- álloniásra kölcsönkért tolatómozdonyok von­szolják nagy lassan a „gyors“-vonatot. De nem lehet ezért mérgelődni, a vidék szépsé­gei bőven kárpótolnak azért a 70 percért, amennyivel későbben hagyom ott Ruttkán a túlfűtött kocsit... Ruttkán pedig egyszerre beleesem a poézisbö! a prózába. Minthogy a déli csatla­kozást sikerült lekésnünk, be keli menni a restibe, ahol a hegyek nem képzelt cukorból, de valódi kifliből vannak összerakva... Rév József clr. Egy magyar Éaleaa kálváriája Éjjeli szolgálat s nappali munka után agyonhajszoltan elaludt az őrhelyen — Tízórai ör- állás egyfolytában! — Súlyos vizsgálati fogság után az ügyész elejtette a vádat — Saját tudósítónktól — Pozsony, december 16- A pozsonyi hadbő-óság előtt egy őrszol­gálatot teljesítő magyar fiú állt azzal vádol­va, hogy szolgálati kötelezettségét megszeg­te. Panis József lehoíai illetőségű közlegény a komáromi tüzérezrednél szolgált. Szolgá­latra volt beosztva. Szolgálatot teljesíteti este hét órától reggel öt óráig s ezt egész héten át így tette. Augusztus 24-én éjjeli szolgálat után, ahe­lyett, hogy aludni hagyták volna, munkába vitték és este újból éjjeli szolgálatra osztot­ták be. Éjjel 11 órakor Vaclavik őrmester az őröket vizsgálta. Amikor Panishoz ért. hívta az őrt, de Panis nem válaszolt. Második íöl- szőlitásra azonban rászólt az őrmesterre: Ki ott? Erre azonban az őrmester nem' szólt semmit, hanem tovább ment. Panis azt hitte, hogy kötelességének szabályszerűén eleget tett. Az egész napi nehéz munka azonban annyira elárasztotta öt, hogy elaludt és mi­kor reggel félnégy órakor az őrmester újból hozzájött, alva találta Panist- így került a szegény fiú a hadbíróság elé, ahol azzal vé­dekezett, hogy egy egész héten át minden éjjel szolgálatban volt, nappal pedig nehéz munkát kellett végeznie, igy tehát akarata ellenére is a kimerültségtől elaludt. Minthogy Panis védekezését följebb valói sem tudták megdönteni, a katonai ügyész e'ejíetíe a vádat azzal az indokolással, hogy minden őrségnek meg van a pa­rancsnoka, akinek kövessége az őröket kóórmként föívá’tani. Panis azonban egyfolytában íiz óra hosszat volt szol­gálatban. A szegény magyar katona természete­sen örült a vád elejtésének és szomorúan fog •'isszaemlékezni azokra a napokra, amelye­ket a vizsgálati fogságban töltött. Finn estély Eperjesen Levél a szerkesztőhöz Kedves Barátom! Megkaptam a levelet. Megint írást kérsz tőlem. Referádát a december 13-iki finn es­télyről- Ragaszkodói hozzá, hogy én írjam meg, mert azt akarod, hogy a tudósítás me­leg és színes legyen. Mert szereted a finne­ket, a magyarok testvéred és mert Cseh­szlovákiában ez az első testvéri ölelkezése a két nemzetnek: a magyaroknak és a finnek­nek és mert tudod, hogy . bennem — a fégi bolondos idealistában —még ma is van ra­jongás az ilyen ábrándos gondolatok iránt, mint a finn-magyar testvériség, amelynek gyakorlati értéke nincs ugyan, de a mi test- vértelen, árva világunkban olyan jóleső, olyan melegítő érzés, hogy nem vagyunk egyedül. Azelőtt ez az érzés csak sejtelem- szerű volt bennem, a tegnapi finn estély után azonban boldog1 tó valóság lett. Most, hogy ezeket a sorokat írom, úgy szeretném, ha a szivemből egy csomó szeretotsugarat tudnék kivetíteni minden magyar szóba ez iránt a drága, értékes testvérnemzet iránt, amelynek méltó képviselői a tegnapi eperjesi, estélyen Yrjő Somi, Finnország prágai konzula és Dr- Páudyné Yljelt Aino, egy budapesti híres orvosprofesszornak finn származású ne.ie olyan boldogan pecsételték meg a fim-ma­gyar testvériséget s akiknek becsü’etes te­kintetéből, testvéri kézszoritásából és minden szavából olyan őszinte, olyan meleg szeretet sugárzott ki a legyőzött, a szenvedő testvér iránt. Hidd el, édes Barátom, hogy a tegnapi szépséges est hajása szinte lenyűgözve tart­ja a bensőmet s amikor ezt a szót „Suomi“ (Finnország) kiejtem, csodálatos melegség járja át a bensőmet, olyanféle érzés vesz raj­tam erőt, mint amikor Vörösmarty drámá­jában Marót bán ráismer elveszettnek hitt, régóta nem látott testvérére: Ivánra és érzi. boldogan tudja, hogy uincs egyedül és keb­lére öleli, összecsókolja a régi közös emlé­kek megtestesítőjét: a testvérét. Szeretném ha az a három kép, amelyet le akarok ne­ked vetíteni a tegnapi estély hatása alatt, a te lelkűdben is, a többi magyarokéban is ugyanazt az értékes boldogító érzést fakasz­taná, amely ma az eperjesi magyarság szi­vében él. * Egy nagy műveltségű, minden szépért és nemesért lelkesülő bártfai orvos:' Austerütz Vdmos dr. a tavaszon utrakél a feleségével az évaki sark leié. Valami nrsrtikus iám fogta el: meglátni as ősz mi fény bűbájos ha­záját, megismerni a soha se látott testvért, a finneket, élő szóval beszélgetni azzal a szép- lelkű finom testvérrel, akivel a eszperantó révén már évek óta levelezett és akihez lá­tatlanul is igazi, mély barátság fűzte őt. És megteszi a 7000 kilométert és kiszáll az is­meretlen partokon. És várki öt az ismeretlen barát. És egymás keblére borulnak. És a szivük összedobban. Érzik, hogy _ testvérek. Az egyik finn, a másik magyar. És amerre jár az ezer tó országában, s ahol megtudják, hogy ő magyar, mindenütt ölelő testvéri ka­rok várják és íogadiák. És a szeme nem tud eléggé beíeíni annak a csodálatos országnak természeti szépségével, az északi fény bű­bájos varázsával. És a lelke ámul s bámul látva annak a kis nemzetnek csodás kultúrá­ját, ahol nincs analfabéta, ahol minden lakás­ban van fürdőszoba, ahol világosság és tisz­taság tündököl mindenütt. És a bensejében nagy-nagy szeretet kél életre az iránt a nem­zet iránt, ahol minden házban van egy kis könyvtár, ahol Jókait, Petőfit, Aranyt, a Gyurkovics lányokat mindenki ismeri, ahol m'nden egyén drága talizmánként őrzi a ma­gyar testvériséget, ahol nincs lopás, nincs rablás, gyilkosság- És egy pár heti boldog ottartózkodás után ezzel a nagy szeretettel a lelkében és azzal az elhatározással tér ha­za, hogy ezt az o nagy szeretőiét, rajongá­sát a feltalált testvér iránt kivetíti többi ma­gyar testvérednek a szivébe Is — és az eper­jesi finn estélyen ezt a törekvését teljes si­ker koronázza. * Az eperjesi ősi kollégium dísztermében ünnepi hangulat A magyarság ünnepre gyűlt össze a finn-magyar testvériség megpecséte- lését ünnepik. A pódiumtól a plafonig finn zász'ók, Ízléses szalagok lengenek a finn szi- nékkel közepén Finnország címere. Bűbájos csodás kép. Belép a terembe a finn nemzet hivatalos képviselője: a prágai finn konzul Yrjő Soini ésDr. Pándymé Yljelt Aino. A te­remben siri csend. A konzul a pódiumra néz, néma meghatottság tükröződik az arcán, sze­mében könny csillog, látva nemzete lobo­góit. országa színeit és cimerét. A testvéri gyöngédség és szeretet nagyon meghatotta öt A magyarság sz:ve is öszeszorüt erre a jelenetre. Mindenki meg van hatva. És ez a meghatottság csak mélyebb lesz, amikor Fábry Viktor az eperjesi magyarság nevé­ben köszönti a testvérnemzetet és annak képviselőit Köszönti szívből, szeretettel, me légén, szép szavakkal, ahogy ő azt tudja és szokta. A közönségből küör a lelkesedés, dö­rög az éljen. Meg van pecsételve a finn-ma­gyar testvériség. Aztán ünnepi hangulatban folyik le a műsor. Egyik pont értékesebb szebb, mint a másik. A daltestvérek Fábry Viktor szakavatott vezetésével hat pontban szerepelnek- Eléneklik a finn h1’mnuszt, négy gyönyörű finn dalt és Csokonaynak A tiha­nyi ekhóhoz című szép dftját. Csodás össz­hang. finom árnyalatok, hatalmas erő. pre­cíz vezetés jellemzik a kart. Sziklay Ferenc művészi begedíijátéka, Fekete Dóri meg­értő, finom zongorakisérete, elmélyedő, tö­kéletes technikájú zongorajátéka, Staub Fri­gyes finom gordonka szólója. Percnyi Bözs- ke nagyhatású, rutinos szavalata, Szloven- szkó csalogányának, Kétbelylné Wakots Margit énekesnőnek bűbájos, meleg éneke mind-mind szebb, gyönyörűbb, tisztultabb régiókba emelték a lelkeket: a művészet cso­dás. világába. Austerütz Vilmos dr.; előadása ..Utazásom az északi sarkhoz44 valósággal le­t bilincselte a hallgatóságot. Tele volt ez a fel­olvasás meleg, rajongó szeretetettel a fin­nek és a természet szépségei iránt, élénk megfigyeléssel, francia szellemességgel, üde közvetlenséggel. Nyelve csupa zengzetesség, csupa poézis. Végül 100 gyönyörű vetített képet vonultattak el a szemünk előtt Finn­ország csodás természeti szépségéből, váro­sairól, jellegzetes viszonyairól- Érdekes, hogy a gyönyörűséges program hatása alatt a finn vendégek lelkében bűbájos képek szö­vődtek a sokat olvasott magyar délibábos rónáról, az aranykalászos alföldről ménesei­ről, gulyákról, csikósokról, bojtárokéi — az eperjesi magyarság pedig odaképzelte magát az ezer tó országába, ahol ZU& az erdő, cs^ lingel az iramszarvas, tündöklik a száz. meg száz tó sima tükre, bűbájos regét mesél a tavak, az erdők ezer, meg ezer tündére. A testvériesek látogatóban volak a testvérek otthonában. És ebben a szépséges látogatás­ban összedobbant a szivük. A testvérek egy­másra találtak. * A Kaszinó termeiben az előadás után ba­rátságos összejövetel. A nagy kézfogó öröin- ünnepe. A szemekben öröm és lelkesedés, a szivekben átolvadó, nagy-nagy meleg sze' - tét. Eperjes magyarsága ünnepli a kézfogót és keblére öleli a f'nn vendégeket. Már nem idegenek egymás előtt- Mint igazi testvérek köszöntik egymást. Meleg szeretettel, ra­gyogó arcczal. A cigány .gyönyörűen jáíszá a szebbnél szebb magyar nótákat. A finnek hallgatják. És ragyog a szemük, az arcuk áz örömtől, a boldogságul. Aztán feláll a varas első polgára és köszönti a kedves vendége­ket. Keresetien, szívből fakadó szép szavak­kal. És aztán a finn konzul beszél. F'nnül. Sza­vait tolmácsolják- Az ő fantáziáját kicsi gyermekkorában Jókai táplálta, mert ez a finn gyermekek legkedvesebb iróia, az ő kép­zelete sokat járt a magyar rónán, a magvar nemzet kálváriás történeti utján, hiszen Jókai vezette. Éppen ezért eddig is tisztel e és sze­rette a testvér magyar nemzetet. De erre a melegségre, erre a szeretetre amellyel Eper­jesen fogadták, nem volt elkészülve. Életé­nek legszebb, legdrágább emléke lesz ez az est. Arinál inkább, mert tudja, hogy ez a sok-sok gyöngédség és az a nagy szeretet, mellyel körülvették, nem neki hanem nem­zetének szól. Finnek és magyarok! szeressük egymást. A szemekben könnyek, az aikakon sóhajok. A sz:vek összedobbaMak. Eperjesen a szlovenszkói magyarok gazdagabbak let­tek egy értékes, egy drága jó testvérrel. * Még azt is megsúgom néked, mert ma­gamnak tartozom vele, hogy ezt az estélyt is, mint sok más szépséges eszmét és gon­dolatot, Fábry Viktor eszelte ki és valósította meg és tette szépségessé feledhetetlenné- Nem is csoda. Az ő lelke tel van szépséggel, a szí­ve nagy-nagy szeretettel. És anrhez ő teljes lélekkel, egész szivvel hozzáfog, annak sike­rülnie kell. És az sikerült is. Szeretettel koszom régi barátod Walientiny Samu dr. 1 -S» Sérvben szenvedőit + | D Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. ^ o here. comb és köldöksérvnél a mi tökéiete- M V sitett ritgónélküli sérvkötönk. mely éjjel is g § hordható Mindenféle bandázs operáció $ Sí után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- a $ désnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- u ö nel! has-, hát- és mellmelegitó a | Jyaiea” Rölszerríüz Msiava, Buoa-ü. 51. | 2 Árjegyzék ingyen § ö A vidék! felek még aznap elintéztelek a PffÍW&^9SaB£Í€»Iti«B!f a legtőkeletesebb kivitelben, jtönnvcn tiorntiatn orinnoi-rikRGkei izületi és gerincgyulladásnál. gerinc vé'*tag"örbületeknél (fűzök, e«ye- tiesitők), továbbá veptagbénulnsoknái ésficamodásoknálszüksé esortoped- készületeket (Hessing szisztem sze- ffiml rint) valamim mit ainDeiftfitkei s la minden imis seüfiswii Kötszer! fis jn JNf rlMct készít Wj Nóták JI4»íK*»«sf m .JKl hosszú idői)? n hannoveri Bnde dr. ortopéd ki.ntkálánnk miis-aki ass/.isz -T7 tense ortopéd műszerész Prága l. »?9. Hl. Karol. SvCt é íz. i. cm. <a rendőrierazsrfttósác közelében.) jS4H Ékszer és ThEBdür Bassti NacM p ejÁtiiSLr.maja. fi. Kraat eZíiSiPCM |k&ksj|l Prene. ímftflSsKö 6. 3399 Masryarok részire t^o árengedmény.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents