Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)
1925-12-13 / 283. (1026.) szám
▼asániap. december 13. & fascizmus megszilárdításának! munkálatai . Róma., december 12. Számos postai érték-1 papírost, így többek között a belföldi iorga-! lomra szóló postautalványokat, a faseista | kormány rendelekézésére a fascistákat jel-< képző liktor-köíeggel diszitették föl. Az; állami nyomtatványokon alkalmazott szim- j bolikus képeket szigorúan őrzik s ha vétet- i lenül leszakítják, vagy bemocskolják őket a postai forgalomban, az értékpapírok elvesztik érvényüket és ha pénzszállítmány történik rajtuk, az összeget az állam javára elkobozzák. Ifa pedig kitudódik, hogy ki volt a tettes, az szigorú büntetést kap. Philipellit, a Corriere d’Ifalia igazgatóját, aki: csak néhány nappal ezelőtt bocsátottak el a fogságból, Hamilcar Rossá, a ías- cisták íöembere, egy római szállóban felpofozta. Rossii azt kiáltotta az újságíró felé, hogy megbántotta a dúcét és a fascizmust s ezért Olaszországban nincs számára hely és hagyja el azonnal az országot, különben állandóan üldözni fogják. Philipelli most is azért volt megbüntetve, mert nyíl 'no0an és őszintén elítélte a fascisták tevékeny- kedését. A portugál köztársaság uj elnöke Lisszabon, december 12. A p ugál kamara a második választási menetben 148 szavazattal 12-vel szemben a köztársaság elnökévé választotta Bernardino Machadot. Costa Forut életveszélyesen megsebesítették a román nacionalista diákok Berlin, december 12' Berlin közvéleményét a Jurjevszkaja asz- szony öngyilkosságáról megjelent közlemények nem nyugtatták meg. Annak ellenére, hogy most már az andermatti hivatalos vizsgálat is enunciálta az öngyilkosságot, a művésznő ismerőseinek, különösen a berlini oroszoknak körében olyan hírek cirkulálnak hogy Zinaida Jurjevszkaja nem lett öngyilkos és még most is éleiben van. A berlini rendőrséghez napról- napra jelentések érkeznek a művésznő ismerősei ö! amelyek az utolsó napok eseményeit mind jobban megvilágítják és nem egy uj momentumot hoznak napfényre. így kiderült, hogy Jurjevszkaia asszonv Berlinből való távozása előtt titokban felkereste a Kuríürstendammon lakó Ottó Olts hipnotizőrt, hogy pszichoterápiái megbeszélést folytasson vek. Ottó Olts aki kezdetben nem tudta, hogy ki a páciense, mivel nevét nem mondotta meg. az újságok jelentéseiből és a személyleirásból megállapította, hogy a ti ok- zatos páciens Zinaida Jurjevszkaja asszony! bán, aki az ö lelkiállapotát nagyon jól ismerte. A rendőrség megállapította, hogy Jur- ievszkaja asszony lelki depressz'óia főleg arra vezethető vissza, hogy olyan híreket kapott sógoráról, férjének becséről, amelyek teljesen eltérnek azoktól a híresztelésektől, amelyeket róla szél tóben -h os száb an terjesztettek. Azt hiresztelték, hogy sógorát a bolsevikok megölték. Jurjevszka’a asszony azonban megtudta, hogy az ifjabb Brenner az élők sorában van sőt tudta tartózkodási helyét is. Mikor nrnderröi meggyőződött, lelki állapota egészen átalakult s mind hathuasabbá lett benne a vágy, hogy sógorát, akihez nagy vonzalommal ragaszkodott, felkeresse. Éppen ezért Jurievszkaja asszony orosz :smerősei szilárdan hiszik, bog'' a művésznő életben vau és az egész Öngyilkossági jelenetet csak végigjátszotta, hogy ©'tüntesse a nyomokat. Jurjevszkaja asszony jelenleg ott tartózkodik ahol sógora is re’tőzköd:k- ' Az ördögszakadék rejtélye körül mind *öbb legenda szövöd’k s a berlini rendőrség volt. A művésznő több vben is volt a Irpno-Lázasan dolgozik, hogy világosságot derítsen tizörnéi, mindig egy hölgynek a társaságé-! a misztériumra. Borzalmas «$ alá hírfái a magyar fővárosban Bukarest, december 12. Costa Forut, a román újságíró társadalom legkiválóbb képviselőjét, amikor a nagyváradi kisebbségi uj- ságirókongresszusrói Kolozsváron keresztül Bukarestbe utazott, a kolozsvári vasúti étteremben román nacionalista diákok megtámadták, bo'.okkal ütlegelték és több késszu- rást ejtettek rajta. A súlyosan sebesült Costa Forut a kolozsvári klinikára szállították, ahol megállapították, hogy támadói hat késszurást ejtettek raj:a. A támadás oka valószinüleg az volt, hogy Costa Font, aki az emberi jogok romén ligájának elnöke, a nacionalista diákság antiszemita mozgalmairól több ízben el- iíélőleg nyilatkozott és a külföldön is éleshan- gu röpiratot jelentetett meg a román rendőr- hatóságok és sziguraheák túlkapásairól. Ma döntenek Genfben a numerus c-ausus igvében Géni, december 12. A népszövetségi tanács előtt tárgyalt magyar numerus clausus ügyében újabb fordulat történt A tanács ugyanis tegnap nem döntött véglegesen, hanem a határozathozatalt ma délelőttre halasztotta- Mello Franco, az ügy előadója, a román befolyásra eredeti javaslatát megváltoztatta s nem fogja indítványozni a kérdésnek a hágai nemze közi bíróság hatáskörébe való átutalását, hanem rögtönös döntést kér mivel a magyarországi numerus clausus nem egyeztethető össze a trianoni békeszerződés szakaszaival. Egy nyugalmazott esendörsz*za<íos uiegöFe három gyermekét — Kassai származású felesége levetette magát az emeletről — Félórával a tett után érkezett meg a várt pénzöszszeg Budapest, december 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) Ma reggel fél kilenc órakor borzalmas családirtás tör iónt a Nádor-utca 28- számú házban. ffajdu Gyula, nyugalmazott esendőrszá- zados büfíétulajdonos, rettentő módon végzett három kis gyermekével, majd magával, felesége ped‘g kétségbeesésében az ötödik emeletről levetette tingtt az udvarra. Az asszony meghalt, a többiek a halállal vívódnak. A Nádor-utca 28. számú ház lakói ma reggel fegyverdörrenésre riadtak fel. A dörrenés Hajdú Gyula volt csendőrszázados negyedik emeleti lakásából hangzott. Alig szaladtak ki a ház lakói a folyosókra, hogy a lövés okát m-eg:udják, újabb velötráző sikoly dermesztetté meg őket s az ötödik emeletről élettelen női holdest bukott vérbefagyva az udvar olvadó havára. Hajduné összeroncsolt holtteste feküdt ott. Röglön értesítették a rendőrséget és a mentőket s a rendőrőrszeni csakhamar fe!- törte Hajduék lakását. Borzalmas kép áruk p reggeli munkájukból felriasztott lakók szeme elé. A hálószobában hörögve átlőtt fejjel, átvágott nyakkal és felvágott erekkel, vérbefagyva találták Hajdú Gyulát, a másik szobában az ágyban feküdt véresen Hajduék három gyermeke: a 15 éves Kató, a 10 esztendős Józsi és az 5 éves Bandi. Valamennyien a vérző sebek okozta fájdalomtól keservesen iajveszékeitek. Mihamar megérkezett a mentők két autója is, amely a családi tragédia áldozatait a Rókus-kórházba szállította. Megérkezett a hullaszállító kocsi is, amely Hajduné borzalmasan összeroncsoli holttestét a törvényszéki bonctani intézetbe szállította. Nagy izgalmat kelteit a borzalmas tragédia a ház lakói között, mert Hajduék csa- ’ádját csendes, úri családnak ismerték. Hajdú Gyula 51 éves, aradmegyei zsentri csa’ádbói szármató úriember volt. Egyetemi végzettséggel bírt. Régebben a csendőrségnél szolgált majd, mikor mint századost nyugdíjazták, rövid ideig a fővárosnál hivataliiokoskodott. Iíí is hamar B listára helyezték s három gyermekes Haidu kénytelen volt uj exisztenciát keresni- Vendéglőt nyitott. Azonban ez nem ment fényesen s az utóbbi hónapokban a Nádor-utca 28. számú házban levő ,-Tőzsde- büfíét44 bérelte. A szobában néhány levelet találtak amelyből megállapítható, hogy a házaspár az él folyamán készült borzalmas tettére s közös akarattal váltak meg az élettől. Az egyik levél a főkapitányságnak szóit. 1 Ideges vonásokkal a következőket tartal- I mazta: „Igen rszíelt Főkapitányság! Eddig nyugodtan, csendesen éltük életünket. Most azonban nem bírjuk ki tovább, hogy súlyos büntetést érdemlő cselekmény központjába keveredtünk. Ezért: elhatároztuk, hogy halálba megyünk. Kérjük, hogy holtteste*nket ne boncolják fel, utolsó üdvözlettel Hajdú Gyula, volt székesfővárosi kerületi főhivatalnok.*4 Kilenc órakor érkezett meg a helyszínre a rendőri bizottság- Ugyanekkor egy izgatod úriember is sietve igyekezett Ha’duék lakása felé s az ajtó előtt álló rendőrörszemei félretolva, a lakásba akart lépni, izgatottan mutatkozott be a rendőrtisztviselönek, hogy ő Jobbány Lajos dr., Hajduék családi ügyvédje s a család megmentésére szánt pénzt hozta. Hajdú ugyanis az elmúlt napokban egy pincén vett fel, akitől azonban 15 millió korona kauciót követelt. A pincér ezt meg is 1 adta. de Hajdú az összeget a rossz komiunk- í-tura miatt saját üzletébe fektette bele s most | mikor a pincér szolgálatából eltávozott, nem S tudta néki visszafizetni a letétet. Ma kellett, i volna a pénzt Hajdúnak kif'zetnie. Az ügs - j véd nyolc órára jelentette be magát, de kissé í késett s Hajduék már nem tudták kivári. Lc- j vélbeu az ügyvédtől is elbúcsúztak s a levélhez aranyláncon függő uikkelórát csatoltak, | A rendőri bizottság a lakásban talált ka- ’ tanai szolgálati revolvert, egy hatlovéses íor- ! góp'sztolyt s a borotvát lefoglalta- Megálla- ' pitotta, hogy Hajdú először felmetszette a gyermekek ütőereit a borotvával, majd több- I szőr rájuk lőtt, ezután hasonló módon végzet; önmagával. Hajduné pedig, aki egy- kassai vendéglős leánya, az ötödik emelet nyitott folyosójáról vetette ki magát az udvarra. A bizottság a helyi vizsgálat befejezése után a lakást lepecsételte. Mikor Hajdút a mentők a kórházba szállították, kissé magához tért s első kérdése az volt, hogy él-e még a felesége. A mentők szomorúan mondták, hogy meghalt már, mire Hajdú kérte őket. hogy engedték őt is nyugodtan meghalni. „Az élet úgysem ér mát számomra semmit!44 — mondta s újból elvesztette eszméletét. A kórházi orvosok nem bíznak felépülésében. A gyermekek sérülése nem életveszélyes. A trag'kus módon elpusztult család iránt nagy a részvétLapzártakor telefonálják: Haidu a kórházban délután -i órakor meghalt. A három gyermek állapota is életveszélyes. Gj ermekkocsik, \A l'ijjyv székek, ágyak, legnagyobb Wllfll:- \xiaf választékban «í|W§£ „StsapövD. D.“-néí Praía, tara® ' R.-r'.n „H árieffjEékct Koldus Irta: Móricz Zsigmondi. Egyedül maradtam a lakásban, csengetnek az ajtón — sietve megnyitom, agastyán áll kint: — Egy kis étéit, ha adna, kedves uram. öreg ember vagyok, vizsgázott gépész s semmi nélkül, éhesen. A nyomor meghat; hogy jut valaki riyan helyzetbe, hogy egy falat ételt kérjen. Behívtam a konyhába s ételmaradékot kerestem; tészta volt egy tálban, amit családom ott hagyott s kiki ment dolga után, egyik temetni, másik mulatni, harmadik dolgozni. Darab kényért is szeltem neki s intettem, üljön le— Lássa, kedves urain, vizsgázott gépész, állami ember is voltam, legutóbb a közalkalmazottaknál voltam gépész s most így vagyok. Két tenyerét kitárta s a szeme mos-olyJfOtt. Különös ember. Mintha rokon jött volna meg, régi ismerős, bizalom a hangjában, egyszerűség a szavában. „így vagyok.44 így van! figyclmezte* rá, mint aki kell hogy csodálkozzak, az előz mények után. — öreg vagyok, kedves uram? Öreg is meg nem is vagyok öreg A fejem fejér. d< az esztendőm csak hatvankettő. Utolsó esz tendőbeli vagyok, akit berántottak katona rmk s levittek a frontra, az olaszok ellen. Vol családom, két igen szép fiatn, ott estek cl mind a ketten Psemicíinél, nekem meg nem volt elég a bánat, utánuk elvittek engem is ellenséget kergetni... Régen élek, közben meg is gazdagultam, meg is szegényültem ma semmim sincs. Felnevet s rám néz. Nagy csóvás felié* bajsza sárgásán érett, mint a dús kalász, nagy fehér szakálla rendesen nyírott, fehér feje, mint a szín-ezüst, amit most fésülnek a? olvasztóból, semmi patinája, fehér s csillogó Nevet. Hát nem nevetség, hogy mire jutott? Hát hol élünk ebben a nyomorult földi életben, milyen erők játéka, labdája vagyunk, hogy egy „többszörösen vizsgázott, hatvankét esztendős öreg gépész44* egy falat étéit kér az ajtókon. S ki biztosit s mi biztosit, hogy holnap nem borul-e fel a te sorsod is. nyájas olvasó s mire az ősz megesi a fejed pedig a dér már hull: nem fogsz-e te is ajtókon kopogtatni egy darab kenyérért? — Nem lett von semmi baj, kedves uram. de volt egy feleségem, nagyon jó asszony gyerekeit úgy felnevelte, gyönyörű tanult gyerek volt mind a kettő, és ő is, szegény feleségem, jó családból való, száznégy holdjuk volt a Bácskában, nekem két gépem volt egy hat lóerejü s egy négy lóerejü, itt dolgoztam vele Pest körül, s dőlt az élet: és akkor, kérem, egy utolsó cafat elcsavarta a fejemet, nem tudom, mi történt velem, kedves uram, nem ízlett nekem a családom, nem Ízlettek a gyerekeim, a feleségem, a jólétem a rendes életem, én, kedves uram, nevettem, n-ikor mindent kivetettem az ablakon s szegény feleségem szivrepedés-ben halt meg. Ingerülten hallgattam s néztem az öreget, aki ép fogaival jóízűen ette a hideg túrós tésztát; az arcában volt valami déinonian víg. a fájdalom vigsága, a keserűség fölényes derűje. — Azért mentem be a háborúba, kedves uram, hiszen kihúzhattam volna magam, a szolgabirónak is dolgoztam, ismertek: nem akartam. El akartam menni s meghalni, mim a két fiam, mert nem tudtam nézni, hogy a feleségem annyi bűnöm s hitványságom mellett is szeret s meg akar menteni. Kedves uram, rózsát tettem a sapkám mellé s a harctéren azt csináltam, amit a többi fiatal, front- szolgálat éhen heverés. — Most a menhelybe lakok, az orvos ur kezel; kezel, cseppeket ad, de adná vissza a lakásomat. Alom-utca 7, meg a két gépemet, mikor visszajöttem a fogságból, a bútoromat, ami a lakásba volt, elszámolták lakbérbe, pedig mi minden volt ott! a„gépemet, akit 17-be vettem, 18-ba már más dolgozott vele s feltüzelték, kérem: most cseppeket adnak a szívbajomra? adják vissza a régi szivemet, kedves uram s hozzá a jó feleségemet, a két fiamat, a vagyonomat és az én becsületes örömömet abban, hogy éltem és élni szerettem velek. Gondosan kitörülte a tányért, a túró morzsáit is felkapargatta s könnyedén mondta: — De hát ezt nem adja vissza senki, de sokszor olyan is vagyok, csoda, hogy meg nem Őrülök, minden eszembe jut s akkor ’ ütni futni. Felállott s keserűen megtörölte száját. — Most haza kéne menni Bácskába, jár a feleségemnek ötvenkét hold. Azt se tudom, jár-e hát, vagy se. De elmenjek?... Mikor szivrepedésbe halt meg? . ■. Hát igaz, a törvénynek ahhoz semmi köze: ahhoz se volt rvöze, hogy a két fiam ott ne haljon Psemic- Iinél... Komolyan néztem: hát így van?! Hát nem a háború, nem a tömegőrület?... Hát az emberek életében vannak, lehetnek mindent földuló viharok? ... Lehetséges az, hogy az ember máglyát rakjon élete értékeiből?... és nevessen, mikor lobog a láng? — Úgy megfogta? . •. nem eresztette ei az a másik nő? Az öreg nézett. Kérdésre nem akart felelni. Az ember a maga kis szégyenének igazolására nagy bűnöket vállal. De kivallatni nem engedi magát. Mégis azt mondta: — Inkább, uram, hogy nem kellettéin neki. Öreg voltam, szegény voltam neki. Kapott fiatalokat, gazdagokat. — És maga, gazember, föláldozta a családját? az életét?!.-, miért?!... Az öreg rám nézett, hunyorítva; ellenségesen. — Bosszúságból!... Mer bosszús lettem, kedves uram, hogy csak egyszer é'ütik ... — Azt mondja meg: ha újra kezdené a dolgot, újra ott hagyná-e az életét és a feleségét, és az egész világot, ahogy akkor tette? Az öreg előre hajlott, s tulokszerü maga Jé meredessel mondta: — Ha újra rámjönne az a kegyetlen gonosz érzés, akkor, kedves uram, akkor uj- m. •. akkor újra ... Ezzel kihúzta a bajszát s meg is inor- zsolgatta s csak most éreztem meg. mi volt nz a kietlen ellenszenv, ami folyttal gyötört, mióta itt van: pálinka szag áradt belőle. Zircaida Jurjevszkaia, a világhírű o&eraénekesn© éleiben van? Pszichiáterrel tárgyalt Berlinből való távozása előtt — Az állítólag meggyilkolt sógorát keresi — Az „Ördögszakadék** öngyilkossági jelenetét csak végigjátszotta
