Prágai Magyar Hirlap, 1925. december (4. évfolyam, 272-295 / 1015-1038. szám)

1925-12-13 / 283. (1026.) szám

Vasárnap, december 13.

U I»® SOBGÁMN

Irta: Schöpflia Aladár

Henri Barbussc itt járt Budapesten- Szikár, ideges ember, közlékeny és beszédes, az újságíróknak, akik körülvették, szívesen beszélt önmagáról, eszméiről, céljairól. Ezek különben ismeretesek Barbussc Írásaiból s abból a propagandából, melyet odahaza Franciaországban kifejt. Belőle, aki a háború előtt jól szituált és tekintélyes újságíró és szerkesztő volt, a háború csinált világhírű írót, de a háború csinált forradalmárt is. Mint itt Budapesten elmondta, önként ment a háborúba, teljes jóhiszeműen hitt azokban a jelszavakban, melyekkel a francia propaganda tulajdonképpeni hadi céljait leplezte. A lövés zár okban ismerte meg a háború igazi arcát s a jelszavak hamisságát és egész leikével a háború ellen fordult. Megírta a Tűz elírni híressé vált regényét, majd később a Világosságot, melyekben megmutatta a háború egész szörnyűségét és céltalanságát s ezzel ő lett az egyetlen ujságiró, aki az emberek elé vetítette a háború igazi lényegét- Gondolkodása azonban ezen is túl ment: egyre jobban a forradalom felé sodródott s a harmadik Inter náci ónál én végezte. Tipikus utat járt meg, amelyet vele együtt sok gondolkodó humanista is megtett: arra a gondolatra jutott, hogy a háború a mai társadalmi rend leikéből lelkezett és ha a háborút akarjuk kiküszöbölni,, akkor előbb fel keli forgatni a mai társadalmi rendszert- Ezt azonban nem erőszakkal, vérrel és a militariz- oros eszközeivel akarja elérni, hanem humanista propagandával. Saját bevallása szerint nem politikus, hanem az eszme és a propaganda embere.

Nem volna értelme, hogy a gondolatmenetével itt most vitatkozzam. Csak egy dologra akarom felhívni a figyelmet: arra a megkülönböztetésre, mellyel Barbusse elválasztja egymástól az eszmét és a politikát, vagy pontosabban fogalmazva: az eszmék emberét és a politikust. Ezt Barbusse nyilván úgy érti, hogy az eszme abszolút, a politika relatív, az eszmék embere kifejezi eszméit, odatartja az emberek elé, igyekszik róluk meggyőzni őket, a politikus ellenben cselekszik, a gyakorlati megoldásokat keresi, pillanatnyi szükség! etekkel és érdekekkel, kompromisszumokkal és ki egyenlítésekkel dolgozik, nem állhat teljes erővel az eszme mellett. Az eszme nem foglalható pártkor etekbe, a politika pártokkal dolgozik- Az eszme lényegében erkölcsi, <a politika gyakorlati valami. A politikus is eszmét hirdet, de mikor a megvalósításra kerül a sor, az eszme eltűnik és jön a gyakorlati lehetőség- Ezért van mindig antinómia a politikusok eszméi és cselekedetei, a politikában gyakorolt és vallott erkölcs között. A beszédekben a legmagasabb erkölcs, a cselekvésben a cél szentesíti az eszközöket — ez a mai politika alapszabálya. Hogy ebben Barbusse-nek mennyire Igaza van, .azt legjobban a bolsevista Oroszország 'mutatja. A bolsevizmus az emberiség felszabadításának eszméivel jött és súlyosabb láncokat kovácsolt a lábára, mint bármely autokrácia, a pacifizmus jelszavait hirdette és épp olyan militarizmust szervezett, mint. a cárizmus, a humanitás igéit csillogtatta az emberek előtt és az Öldöklés hekatombáit halmozta fel. A politika nagy belső ellentmondása sehol sem olyan szemmell átható, mint a bolsevista Oroszországban. Barbusse, aki a harmadik internacionáleban hisz, mondott erre néhány zokszót, ő az eszmék embere, aki szembeszáll azokkal a politikusokkal is, akiknek eszméi közösek az övéivel, ha azt látja, hogy a gyakorlatban megfertőzodnek, sőt visz- szájukra fordulnak az eszmék- Mi azonban, akik nem hiszünk a harmadik internacionáleban s nem fogadjuk azt cl, mint az emberiség megmentésének egyedül kínálkozó eszközét, messzebbre vagyunk kénytelenek menni: az ellentmondás okát nem a politikai gyakorlatban látjuk, hanem magában az eszmében. A modern forradalmi eszméről a mi nézetünk szerint éppen az Oroszországban végzett gigantikus kísérlet folyamán kiderült, hogy nem életképes eszme, mert nem pszichológiai kiinduló pontból ered, nem az emberi természetből, hanem egy ideológiából. A forradalmárok mindig ideológusok, ezért nem éri el célját egy forradalom sem. A francia forradalom sem érte c! célját, nem hozta meg az emberiség felszabadítását, mindössze a tőkét szabadította fel s ezzel a régiek mellé uj uralkodót tett az emberek fölé. Még kevésbé tudja felszabadítani az embereket a bolsevizntus s legfeljebb ismét uj uralkodó osztályt tud a régiek mellé vagy helyűikbe tolni. A holsevizmus ideológiája ugyanis ellenkezik az emberi természettel, amely nem tűri el az egyenlősítést, hanem ellenkezőleg az emberek különbözőségén alapszik mint lényegen. Vedd el az embertől a lehetőséget, hogy tehetségével és munkájával megkülönböztesse magát a többi emberektől — és megszüntetted az emberi haladást.

A Immun izmus nagy céljait, az emberi szenvedés minimumra redukálását, az embernek az anyagi gond szörnyűsége alóli fölmentését, a háború és egyéb kegyetlenkedés kiküszöbölését jobban el lehet érni a inai rendszer keretein belül, mert ezek a keretek megengedik a folytonos javítást és tágítást, nem olyan merevek és ellenállók, mint ahogy a bolsevista ideológia hirdeti és emellett az emberi termeszeiben vannak a gyökerei- A mai társadalmi rend organikus képződmény, az ember lélektanából származott, évszázadok javítottak, íurtak-faragtak rajta és évszázadról évszázadra alkalmasabbá válik az emberi poldogság megteremtésére és ha a messze jövőben Is, kilátást nyújt egy az ember minden igényénél megfelelő életformára. A szegény embernek ma sokkal jobb dolga van, mint száz év előtt volt L. nbiv, rá semmi ok, hogy ne bigyiüik, hogy zúz év mdva még i*<bb dolga lesz. Társadalmi r'-ndet nem lehet ideológíkusan, lombikban előállítaná, az úgy nő, mint a növény, magból, gyökérből, gyűrűről gyűrűre, lombról lombra, nemzedékek során át. Növesztő erői az emberi- ösztönök és tulajdonságok, az emberi erények és az emberi bűnök is. Az igazi politika tudja, hogy. az eanyber természetét nem lehet megváltoztatni s ezért a haladás, a lobbiét szolgálatába igyekszik állítani az ember! önzést, vetélkedést, kegyetlenséget, szóval a bűnt is.

Barbusse-nek volt alkalmira a saját szemével •látni az emberiség haladását igen illusztratív példán. Budapestre a Balkánról jött, ahol megfigyelte a balkán! népeik életét, Látta azokat a szenvedéseiket, amelyeknek az ember ki van téve Macedóniában, az élet- és vagyonbiztosság teljes hiányát, az egymással folytonos harcban álló kis népek kegyetlenkedéseit, a rettenetes kulturátlan- ságot- Ezek az emberek, nyugati szemmel nézve, nem élnek a modern civilizált korban, hanem elmaradtak valahol a középkorban. Valamikor, a népvándorlás utáni időikben, a modern nyugati államok és társadalmak kialakulása előtt olyan lehetett az élet egész Európában, műit ma Macedóniában. Marakodó kis embercsoportok folytonos háborúja, melyben senkisem hajthatta fejét este nyugalomra azzal a tudattal, hogy a hajléka holnap is meglesz és az 'övé lesz és a családját, őt magát is, nem irtják ki rárohanó ellenségek Mindenkinek mindenki elleni háborúja volt ez az

Prága, december 12.

Vozenilek János dr., az állalmi földhivatal magasramgu tisztviselője, hosszabb tanulmányt adott ki a szlovenszkói cukorgyáraknak földbirtokain végzendő földreformról. A m agyargyüiöl e t tol izzó „szaktanulmány"

minden szava egy célt szolgál s ez az, hogy valamiképpen megokolja azt, hogy miért keli a cukorgyárak kezelésében lévő földet megbízható cseh kezekbe juttatni. Ezt az eszmét neon a „sorok között" olvassuk, egész fejezeteket találunk itt. amelyek a fegnyilt abban hirdetik, hogy

Szlovenszkó déli részén nemcsak a nagy- birtokokat, hanem a már magyar kisgazdák tulajdonában lévő földeket is tüzzelvassal cseheknek a kezébe kel! adni

!Az egész szaktanulmány méltán megérdemli, hogy a kisebbségek sorsát intézményesen védő népszövetség elé jusson. Benes külügyminiszter urnáik igazán bajos lesz cáfolnia, mert hiszen a cikkíró bizonyára nem a saját felelősségére, hanem a kormány tudtával és beleegyezésével hozta nyilvánosságra az elnemzetienitő munka szemérmetlen terveit

A tanulmányt, amelyet a csehszlovák földreform önvallomásának tekinthetünk, az alábbiakban ismertetjük-:

Szlovenszkó délvidékén hét jelentős cukorgyár van: a trencsénteplai, tőketerebesi, szered!, tapolcsányi, és nagyszombati, diószegi, nagysurányi és oroszkai. Valamennyi cukorgyár nyersanyagkészletét kizárólag nagybirtokokról szerzi be, mert a szloven- szkői kisgazda még nincs berendezve az intenzív gazdálkodást föltételező cukorrépa- termeíésre- Ezeken a nagybirtokokon — melyek részben a gyárak, részben a szomszédos nagybirtokosok tulajdonát alkotják — a földreformnak kettős célt kell szolgálnia: ki- elégitendők a kisigénylők, másrészt a gyárak üzeme is biztosítandó azzal, hogy a közelükben a cukorrépa termelésére alkalmas nagybirtokok is létesüljenek.

A déíszlovenszkói latifundiumok

Déíszlovenszkó javarészt hatalmas latifundiumokból áll, amelyeknek jórésze a szlovenszkói cukorgyárak rezervoárját alkotja. A hét cukorgyár saját földje összesen 7304 ha, míg a gyárak bérletei 34.908 ha-t tesznek ki, összesen tehát -42.212 hektáron gazdálkodnak a cukorgyárak. Ez olyan nagy terület, hogy a cukorgyártási ipar minden érdeke mellett is, a földreform nem hagyhatja figyelmen kívül.

Déíszlovenszkó néhány száz nagybirtokosa között egyetlen egy cseh sem akad, vaidö. Az állam még folyékony halmazállapotú valami volt, masa is folytonos külső és belső háborúk martaléka, nem volt ereje megvédeni polgárait sem külső ellenségek, sem egymás ellen. A kultúra fénye még gyöngén pislákolt az emberek lelkében, az erkölcs érvénye még csak a legjobbak tudatában élt homályos völgyként. Ma ez az állapot csak Európa egy istentől elhagyott kis zugálban van meg, de valamikor általános volt az egész földrészen. Mekkora haladás ez máig, mikor az embernek megvan az élet- és vagyonibiztossága, a törvények ereje reudithetetlen, az egyes ember sorsa nem zabolátlan önkénytől vagy véletlentől függ, hanem -általálós érvényű szabályokhoz van kötve, a műveltség forrásai egyre jobban megnyílnak, egyre nagyobb tömegek számára! Szenvedés van ma is elég, a társadalomban sok az igazságtalanság, van még elnyomatás is, — de mi ez ahhoz képest, ami még öt-hat századdal ezelőtt is volt!

Ezt a haladást nem forradalom csinálta, hanem a ma fennálló, lassankint, nemzedékek hosz- szu sorának kínos erőfeszítéseivel kialakított társadalmi rend- A további fejlődés további erőfeszítések dolga lesz. Mindenesetre, ha azt nézzük, mit vitt véghez a társadalmi rend az emberiség érdekében, akkor ebben több garanciát kell találnunk a jövőre nézve, mint bármilyen forradalomban.

lamennyien magyarok, németek és idegenek, akik javarészt a külföldön laknak.

A földreformnak szükségszerűségét az igazolt földigénylők nagy száma igazolja. A földigénylök jogosultsága azonban nem egyforma mindenütt: a szlovák vidékeken a kisigénylők jelentkezése indokoltabb, mint a magyar kerületekben. A magyar földművesnek már most is van legalább annyi földje, amennyire a legszűkebb léífen tartáshoz szüksége van, míg a szlovák rendszerint valóságos proletár. Ebből a ténybőK?) igazságosan következik az, hogy a földreform során a szlovákoknak nagyobb szükségük lesz a földosztásra, mint a magyaroknak.

A cukorgyárak körzeteiben- összesen 7895 igazolt földigénylő jelentkezett; ezek számára 9960 ha föld szükséges. A 7895 kis- igénylő elenyészően csekély kivétellel csehszlovák nemzetiségű s igy az igénylést nem lehet elutasítani. Egyes nagybirtokokon — a szlovák vidéken — a cukorgyárak által müveit egész terület a kisigénylőknek jut, mig a magyarlakta területeken hatalmas maradék- birtokokat kell létesíteni, hogy a föld. megbízható kezekbe jusson.

Szlovenszkó déli határainak biztosítása megköveteli, hogy a föld — még pedig nemcsak a fölosztásra kerülő, hanem a {ehetőséghez képest az összes föld, tehát a magyar kisgazdáké is — a nemzet és az állam szempontjából megbízható és lojális egyének birtokába jusson. Nemcsak a hadviselésnek és a vámhatárok biztonságának a kérdése ez, hanem a legfőbb állami követelmény. A szlovákok tízezrei laknak itt elszórtan, szigeteket alkotva, ezeket, mint az államihoz Ilii elemeket, biztosítani kell; ez pedig akár miaradékbirtokok alakításával, akár cseh telepek létesítésével érhető el, amelyek a szlovák szigeteket ösz- szekapcsolják. Ez a főcélja a déíszlovenszkói földreformnak.

A szlovenszkói cukorgyártás jelentősége

című fejezetben Vozenilek dr. kimutatja, hogy a fölsorolt hét cukorgyár évenként 931.100 q cukrot állít elő, ami Csehszlovákia évi cukortermelésének tíz százalékát teszi ki. Igen nagyjelentőségű a cukorgyárak mezőgazdálkodása is. A külföldre szállított szlovenszkói cukor értéke az 1923—24. évi kampányban 315 millió korona. A cukorgyárak részvény- tőkéje ötvennyolc millió koronát képvisel, inig az üzemi tőke mintegy négyszáz millió korona- Hogy a külföldi tőke mennyire van érdekelve a cukorgyárakban, azt a cikkíró nem tudta megállapítani, azonban biztosra

„Magyar nem kaphat földet**

Jflég a magyar kisgazda földjét is cseh kézre kell juttatni — Ezt követel! a sztratégia, a vámhatár védelme s a felsőbb állami érdek — Vozenilek osztályfőnök tanulmánya a déíszlovenszkói földreformról — Az élnémzeflenités munkájának szemérmetlenül nyílt

bevallása

veszi, hogy nagyon erősen. A cukorgyárak ötszáz hivatalnoknak, ötezer állandó s egész sereg idénymunkásnak óidnak megélhetést. A cukorgyárak gazdálkodásának eme rövid vázlata is azt bizonyítja,, hogy az állami gondoskodás csakis a magasabb közérdeket és sohasem a magánérdeket tarthatja szem előtt. Az állam csakis a termelés érdekében hozhat áldozatokat, ellenben a leghatározottabban vissza kel! utasítani az olyan törekvéseket, amelyek a személyes előnyök elérésére irányulnak a cukorgyárak kérdésének meg^ oldásánál.

A földreform érdekei

A szlovák cukorgyárak körzetében egészen másként fog alakulni a földreform, mint a magyarlakta vidéken. Ez utóbbi helyeken a lakosság ritka s a helyi lakosság — a magyarok — jól vannak ellátva földdel. A napszá- mosmunkára magyar nem akad, ezért ezt szlovákok vállalják, akik messze földről jöttek. Ily módon ezek a vidékek gyakran föl- szitták a szlovákokat, majd ehnagyarosi- tották. A régi magyar rezsim ezt a folyamatot még támogatta s ilyen módon magyaro sodott el Szlovenszkó déli határa.

A szlováklakta területen teljes mértékben kell kielégíteni a helyi igénylőket s igy a nagybirtokok itt teljesen megszűnnek. A maradékbir tokokat a legkisebb mértékre kell szorítani. A tartalékföld a községeknek adható s a későbbi években szétosztható. Telepítésekre itt gondolni sem lehet.

A vegyes — tehát szlovák—magyarlakta vidékeken mindenekelőtt az igazolt szlovákok kaphatnak földet.

A nem szlovákok — vagyis a magyarok elenyészően csekély mértékben kaphatnak földet s azt is csak bérbe, örök tulajdonba semmi szin alatt Ezeket a kisbérieteket a legközelebbi mara- dékbirtoikihoz lehet csatolni, hogy a kezelés egyszerűbb legyen.

Üt nagy maradékbhrtokok alkotása szabályként szükséges. A már letelepedett sz’ovák elem megerősítésére csak telepeket kell létesíteni nagy számban, ame«

lyek összekötik a szláv szigeteket

A szinmagyar vidéken

elenyészően csekély kiterjedésű föld kerül fölosztásra, azt is kizárólag bérbe kapja az igénylő, még pedig a maradékbirtok tulajdonosa utján. A magyar községek csak kivételesen kaphatnak földet építkezések, iskolák, templomok céljaira. A telepítés ott találhat helyet, ahol a már előzőleg létesített két telep összeköthető. A maradékbir tokok itt igen nagyok lesznek s ezek javarészét az állam a saját kezelésébe veszi át! A hatalmas mara- dákbirtokok és a telepek létesítésével nagyban elő lehet segíteni Déíszlovenszkó konszolidációját.

A cukorgyárak érdekeli

oly módon lehet megvédeni, hogy a szlovák területen a kisgazdát kdl rászoktatni a cu- korrépatennelésre, a vegyes és szinmagyar területeken a maradékbirtokok s a föld régi tulajdonosainak meghagyott területek elég alapot nyújtanak ahhoz, hogy a cukorrépatei- melés a jövőben is latifundiumokon történjen. Szükség esetén a tulajdonos meg-felelő szerződéssel kötelezhető arra, hogy a neki meghagyott területen kizárólag cukorrépát termesszen.

A maradékbirtokokiat többféle módon juttathatja az álfám az uj tulajdonosoknak, elsősorban oly egyéneknek, akik a cukor- répatennelést értik. Ezek a tulajdonosok szervesen belekapcsolódhatnak a cukorgyárakba is, miáltal a most megbízhatatlan kezekben lévő gyárakban is az államalkotó elem érvényesülhet.

•K

Ezeket mondja Vozenilek dr- „tanulmányának" nyilvánosságra hozott részeiben. Kíváncsian várjuk a folytatást hogy milyen meglepetéseket hozhat még az az állam harmadosztályú polgárai, a magyarók számára. Kommentárt nem füzünk a „tanulmányhoz", mert ez önmagában, mindennél jobban vádolja azokat, akiknek nem ég ki a szemük, midőn azt hazudjak, hogy a földreformnak csak szociális céljai vannak.

A népet előbb koldussá, azután csehszlovákká kell tenni. Ezt' a régi, gyakorlati állam bölcsek ti tételt akarja megvalósítani a csehszlovák kormányhatalom. Ami azonban nem sikerült a múlt századokban az osztrák politikai kapacitásoknak, az nem sikerülhet Csehszlovákia Kolonicsaiuak sem.

4

0 „TAUSKY“ fehér karácsonyi vásárla! 0

\) Fehéráru, sífon, vászounemü, asztalnemű, konyhatörlő, törülköző, zsebkendő Stb.

() Női-, férfi- és gyermek fehérnemű, menyasszonyi kelengyék ()

A toos Ritka előnyös alkalom A

20—50®',,-a! olcsóbban mini eddig!

1 divatos női fehérnemii-modelSek féiiáron! lj

() Karácsonyi Kiálítlás í)

() Tausky áruházában, Hurbán-tér ()

|| Kérjük megtekinteni! Vétel kényszer nélkül! ||