Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-01 / 247. (990.) szám
▼asárnap, aoveflife®? !, SPld(fAlJÜ(ÍMR7FlRTAP dalát mutatom föl, vagy a másikat. Mind a kettőiben. amint felfelé fordítom, van igazság és mindegyik ellen lehet ellenérvet találni- Ez is csak olyan, mint az élet legtöbb komoly vitás dolga: mind a két félnek igaza van a vitában és egyiknek sem lehet teljesen, általánosan igaza. Föltét- len igaza, mint mindig, a géniusznak van. Ha Shaw középszerű lélek volna és mint ilyen Írná azokat a gyöngédtelcn dolgokat az angolokról, egészen jogos volna ellene a felháborodás, mert Írása nem volna egyéb, mint- alantas rendű pamflet. De mivel Shaw kiváló szellem, aki mindem fel tud emelni a tehetség magasabb szférájába, amihez hozzányúl, joga van azt írni, amit akar. Az angol nemzetnek sokkal nagyobb dicsőségére válik, amit ő ir* akármilyen rosszul bánik is írásaiban az angolokkal, mintha kevésbé ragyogó müvekben az angol tökéletességet és dicsőséget ünnepelné. Egy nemzetnek ugyanis az a legnagyobb dicsősége, ha géniuszokat termel ki magából. Az a furcsa a világ dolgaiban, hogy nemcsak az a fontos, nem is mindig az a legfontosabb kérdés, hogy: mit csinál, hogyan csinálja, hanem az- hogy ki csinálja- A kultúra örök mondatában az alanyon van miniden hangsúly. A keresztónyszociallsta tábor választási felvonulása A párt képviselőházi és szenátusi jelölései — Sziillő elnök Ersekujvárót! programbeszédet mondott \l IDŐ SUBÁBAN Irta: Schöpflin Aladár Bemard Shaw is megkapta a magáét: nem most először és nem is utoljára az arcához vágták a hazafiatlanság csúf vádját. Egy angol iró egész könyvben akarja ezt bizonyítani és bizonyítása nyilván sikerülni is fog annyiban, ameny- nyiben sokan lesznek, akik hinni fognak bizonyítékaiban és hazafiatlannak fogják tartani a Szent Johanna szerzőjét. Az angol közvélemény ismerete nélkül is biztosra lehet venni, hogy nagyon sok angol ember van, akiknek bántja az érzését Shaw szabadszááusága, amellyel kíméletlenül leleplezi nemcsak az angol társadalom, hanem az angol népjellem hibáit is, szatirikus kedve, amely szereti magát kiélni az angol hagyományok és szokások kicsúfolásában, respektust nem ismerő fölényessége, mely keresztüllát minden presztízsen. Bizo-ny, ismerjük el, akik sok szép órát köszönhetünk Shaw művészetének, hogy ha angol ember szerepel idegennel szemben a darabjaiban, rendszerint nem éppen kedvezően van beállítva és Shawtól minden messzebb vám mint hegy propagandát csináljon honfitársai erényeinek- Szabad-e ezt, illik-e Írónak, hogy ilyen kíméletlen legyen nemzetével szemben? Nem minden kényesség nélküli kérdés ez, mert érzések, előítéletek, babonák színezik s az alapja az a természetes emberi ösztön, amely kényelmetlenséget támaszt az emberben, ha olyan dolgokat emlegetnek a nyilvánosság előtt, amelyek hiúságát sértik. A szűk családi körben Is vannak dolgok, melyekről „jobb nem beszélni*1. Maguk között, bizalmasan, ha kell, szóba hozzák néhanapján, de ha valamely családtag a nyilvánosság elé lép velük, ' akkor haragusznak és a család árulójának tekintik az indiszkréció elkövetőjét. Mindenki azt szeretné, ha maga és családja csupán a fényoldalaival állna a világ elé fordulva. Meg kell csak figyelni, hogyan állnak az emberek a városligeti torzító tükör előtt: megzavarodva, kényelmetlen érzéssel, de nem egészen jókedvűikből nevetve. A hiúságnak, vagy mondjuk szebb szóval, az összetartozók szolidaritásának ez az érzése megvan a szélesebb egységekben s különösen kifejlődve a nemzetekben is. Ha ezt külföldi sérti meg, az is sérelem, ha hazai sérti meg, annál rosszabbEzzel szemben áll az irodalom, az iró joga a szabad szólásra és kötelessége az őszinteségre. Szabad ezt kívülről korlátozni? Szabad-e ezt magának az írónak korlátozni? Szabad-e az Írónak elhallgatni, amit maga körül elmondásra érdemeset megfigyelt? Szabad-e az általa felismert vagy felismertnek vélt igazságot megmásítani? Nem tartozik-e a hivatásához, hogy tükröt tartson nemzete elé, amelyben az megismerje a saját valódi képét? Nem kötelessége-e akár torzító tükröt is tartani oda, hogy a hibák annál élesebben láthatók legyenek? Az irodalom a nép lelki- ismerete és micsoda lelkiismeret az, amely a kellemetlen dolgokat elhallgatja? Bemard Shaw esetében két súlyosbító körülmény is van. Az egyik, hogy az ő szava nem ál! meg az angol határokon, bármi szélesek is azok, hanem a kivételes tehetség és kivételes presztízs rádióján elhall a tszik mindenüvé a világon. Sőt a brit szigeteken kívül még nagyobb iránta az érdeklődés, mint odahaza, ő ma a csekély- számú nemzetközi orákulumok egyike s igy, amit az angolokról és az angol nemzetről mond* az kétszeres rezonanciát kap az angollal ellenséges fülekben is. A másik, hogy ő tulajdonképpen nem vérbeli brit, hanem ir származású és igy a vendégjog bizonyos nemét élvezi az angol irodalomban. Nem kellene-e neki csak annál jobban ügyelni, hogy meg ne sértse az angol nemzet érzékenységét? A világhír azonban kötelez- Akinek akkora a tehetsége, hogy az egész müveit emberiség fölfigyel rá, annak felül ke!! emelkednie a kicsinyes hiúsági szempontokon, még ha egy nemzet hiúsági szempontjai is, és magasabb, emberi perspektívából kell néznie a dolgokat- A saját nemzeténél is felsőbb kritikai fórum áll felette: az emberiség. Es hogy irlandi családból származik? Attól még lehet teljes jógii angol és különben is az ireke* még kiméletlenebbül szokta kigunyolnh mint az angolokat. A Shaw szellemének lényegéhez tartozik a teljes elfogulatlanság minden kötelékkel, minden kegyes képmutatással és a dolgok körül lerakodott minden frazeológiával szemben. , m Éppen ez az elfogulatlanság a baj. Az ember lehet elfogulatlan idegenekkel szemben, de nem azokkal szemben, akiket szeret, akik hozzá tartoznak és akik joggal tartanak igényt az 5 szeretetteljes elfogultságára. Micsoda szeretet az, amely nem elfogulatlan? Nem emberséges dolog-e az, ha valaki annyira szereti a nemzetét, hogy csak a szépségeit, a jótulajdonságait, a dicsőségét és nagyrahivatottságát látja? Szeretem-e azt, amiben nem tudok gyönyörködni, amit részben vagy egészben nevetségesnek látok? De ha valaki természeténél fogva szatirikus? Ha úgy van a szeme beigazitva, hogy mindenütt, legközelebbi közelében is meglátja a furcsát, félszeget, nevetségest? A szatírának legbőségesebb forrásai azok a dolgok, melyek az ember közvetlen közelében vannak- Hogy lehet szatírát Írni arról, amit az ember csak messziről, homályosan lát? Mindig volt szatíra és műidig lesz és a szatirikus mindig a környezetéből fog táplálkozni. Vagy nincs jogosultsága a szatírának — pedig ugy-e hogy van? — vagy meg kel' engedni, hogy saját környezetét, adott esetben a nemzetét sza- tlrizálja. Ezt tették miniden nemzet nagy szatirikusai és ezt is fogják tenni az idők végezetéig ... Még nagyon sokáig lehetne igy folytatni az érem ide-oda forgatását, hogy vagy az egyik olAz országos keresziíényszocialista párt tegnap nyújtotta be választási listáit. A jelölőlisták névsorát — a nagyszombati kivétő,lévői, amely lapzártunkig még nem érkezett mag — az alábbiakban közöljük: Képviselőház ÉRSEKÚJVÁR: 1. Sziillő Géza dr. föld- birtokos, Bacsfa; 2, Jabloniczky János dr. ügyvéd, Pozsony; 3. Gregorovics Lipót espe- resplóbános, Jóka; 4. Alapy Gyula dr. hírlapíró, Komárom; 5. Nagy Péter földmunkás, Süíy; 6. Jedlicska Gyula iparos, Nyítra, 7. Frank Rudolf gazda, Felsöjánok; 8. Városik Károly munkás, Pozsony; 9. Nágel József gazda, Dénesd; 10. Srenker Lajos iparos, Dunaszerdahely; 11. Frasch József iparos, Léva, KASSA: 1. Fedor Miklós tanitó, Lőcse; 2, Fleischmann Gyula dr. főtitkár, Kassa; 3. Polák Gyula dr. ügyvéd, Kassa; 4. Baksay Dezső dr. ügyvéd, Rimaszombat; 5. Késő János kisgazda, Doboruszka; 6. Bartók István munkás, Kassa; 7. Bucbner Béla iparos, Kassa. EPERJES: 1. Dobránszky János esperesplébános, Sóvár; 2. Pásztor András kisgazda, Enyicke; 3. Hajtinger János esperes- plébános, Öles vár; 4, Kolozsi József iparos, Eperjes; 5. Ványai István munkás, Kassa; 6. Gazdag András, Bazó; 7. MItró András fökt- mives, Garancs; 8. Kozma András iparos, Nagymihály; 9. Pa’ásthy Béla dr. ügyvéd, Gálszécs; 10. Haíykó István földmives, Ha- rapkó. BESZTERCEBÁNYA: 1. Muliczky István szíjgyártó, Besztercebánya; 2. Bandzsala József dr. bankigazgató, Garamszentkereszí; 3. Bauer József tanár, Aranyosmarót; 4. Puskás István ref. lelkész, Zólyom; 5. Tonhaizer Ferenc hivatalnok, Körmöcbánya; 6. Pálya Lázár kisbirtokos, Szentantal; 7. Kálin a János kisgazda, Berencstalva. LIPT ÓSZENT MIKLÓS: 1. Tvrdy Jenő dr. ügyvéd, Zsolna; 2. Mihalik Pál földbirtokos, Ratkó; 3. Hupka Mihály munkás, Prak- falva; 4. Lehoczky Ábris kisgazda, KáposztaKoíozsvár, október 3Í. Saját tudósítónk telefonjak.: li.,:: A sza- mosvölgy vonalon, Kolozsvár és Deés között tegnap kolozsvári nacionalista főiskolai hallgatók a zsidó inasokat inzultálták és súlyosan bántalmazták. / diákok erőszakos fellépésének igen különös előzményei voltak. Bgcsa község egyik román föl db irtoké sánál jogerős bírói Ítéltet alapján tegnap végrehajtást akartak eszközölni. A földbirtokos, hogy a végrehajtást megakadályozza Kolozsvárra utazott és ott 36 román nacionalista diákot fölbórelt, hogy a végrehajtásra utazó vásárlókat útjukban visszatartsák. A diákokat előzőleg Kolozsvár egyik vendéglőjében megetette és megitatta, úgyhogy a vonat indulásaikor a diákok jó része már kissé illumioált állapotban volt. Víg hangulatban szállt fel azután az egész társaság a falva; 5. Szignarovics Károly iparos, Sztodo- iin; 6. Marschaikó Elemér dr. ügyvéd, Ig!ó. TURÓCSZENTMÁRTON: 1. Síricz József gazda, Klenóc; 2. Brogyányi Gyula gazda, Handiova; 3. Schnürer Ignác munkás, Handiova; 4. Melisko Kálmán gazda, Pri- vigye. Szenátus ÉRSEKÚJVÁR: 1. Grosschmid Géza dr, ügyvéd, Kassa; 2. Eranctecy Lajos kanonok, Nyitra; 3. Kreibieh Károly iparos, Pozsony; 4. Keresztury József ref. esperes, Nagygéres; 5. Dosztál Jakab iparos, Komárom; 6. Fran- kovics Dezső iparos, Jászó; 7. Csernyák Izi- dór iparos, Léva; 8. Wirth Gyula építész, Kassa; 9. Takács Vince gazda, Somorja. EPERJES: 1. Magyar József tisztviselő, Eperjes; 2. Szalonna György kisgazda, Katii óc; 3. Ziegelbrier Károly iparos, Eperjes; 4. Kerekes János munkás, Kassa. LIPTÓSZENTMIKLÓS: 1. Bothár Sándor dr. ügyvéd, Besztercebánya; 2. Teschler Antal dr. orvos, Igló; 3. Lányi Gyula dr. ügyvéd, Aranyosmarót; 4. Kravianszky József munkás, Korompa; 5. Bránszky József nyugdíjas, Selmecbánya; 6. Skoda Emil órás, Besztercebánya; 7. Szontágh Ágoston ev. esperes, Szepesváralja. TURÓCSZENTMÁRTON: 1. Franz József, Handiova; 2. Richter Leó igazgató, Nagyszombat; 3. Schwarz István dr. ügyvéd, Privigye. Á keresztényszociaissta párt érsekuivári értekezlete Érsekújvárt tudósítónk táviratozza: Pénteken este 8 órakor tartotta a kereszténys-zo- crafeta párt érsek újvári értekezletét a Társaskör nagytermében. Az értekezletet ölvedi János igazgató nyitotta meg, aki lendületes beszédben hívta föl a keresztény társadalmat arra a kötelezettségére, hogy a keresztény- szcíalista párt zászlaja alá álljon, Sziillő Géza dr. országos elnök mondott ezután nagy beszédet, amelyben körvonalazta programját. Poór Ferenc fölszólaüása után a gyűlés bezárult. vonatra, ahol botrányos jeleneteket rendezett. \ diákok valamenyi utest léig. roltatíá’r majd a zsidókra támadtak. Léb Józse- fet botjukkal úgy elverték, hogy karját és lábát eltörték, Golcs Mihálynak pedig’ hordái'í zúzták be. Számos utas szenvedett kisebb-nagyobb sérülést. Mikor Deésre befutott a vonat a diákok a felszálló zsidó utasokat kidobálták. A rendőrség tehetetlenül nézte a nacionalista diákok garázdálkodását és nem tudott segíteni a kárvallott utasokon. Az erdélyi zsidóság körében nagy izgalma: okozott a román nr dónál is dákok újabb garázdálkodásának híre és erélyes lépéseket terveznek az illetékes hatóságoknál az ilyen és hasonló erőszakosságon: megakadályozására. A sakk világbajnokainak találkozása Moszkvában Prága, október 31. A sakkvilág szenzációs esemény küszöbén áll: november elején Moszkvában kezdetét veszi a nagy méretekben előkészített nemzetközi sakkverseny, amelyen 11 külföldi nagymester mérkőzik a tiz orosz bajnokkal. A verseny tehát, miután huszonegyen vesznek rajta részt, húsz fordulós lesz, vagyis húsz napon át tart, mert a versenyen naponként egy fordulót bonyolítanak le. A verseny tehát, a résztvevők számát tekintve, felülmúlja az 1922. évi londoni tornát, amelyen 16 mes ter játszott, sakk beli jelentőségét tekintve pedig eléri az 1924. évi newyorki versenyt, mert Moszkvában is éppen úgy, mint Newyoirkban biztos induló s a verseny favoritja Lasker, a régi és Capa- blanca az uj világbajnok. A moszkvai versenynek csuk egy szépséghibája van: Aljechin, a zseniális orosz nagymester nincs az indulók között. Ha az ő részvéteiét sikerült volna biztosítani, akkor olyan páratlan sakk eseményben részesültünk volna, ami a sakktörténelemben határkövet jelent. Aljechin hétizben volt nemzetközi mesterverseny első díjasa s a tavaszi baden- badeni nagyversenyen olyan fényes formában nyerte el az első dijat, hogy ma Alje- chünt kell az aktív versenyző gárda legkiválóbb tagjának tekintenünk és bár Newyork- ban Laskerre és Capablancára az első hely tekintetében nemi volt veszélyes és csak a harmadik helyre futott be, bizonyos, hogy most beleszólt volna az elsőség kérdésébe. Az ő távolmaradása lényeges vesztesége a moszkvai versenynek s különösen az orosz sakkozásnak, melynek kétségtelenül ő a legkiválóbb reprezentánsa. A verseny rendezősége mindent elkövetett, -hogy Aljecbint rábírja a részvételire. A szovjetkormány salvus conductust ígért, de a salvus conductusoknak a Hus-eset óta nem sok értékük van. Aljechin orosz cári ügyész és nagybirtokos volt, aki igaz, hogy a szovjetkormány útlevelével és engedélyével hagyta el 1921-ben Oroszországot s a külföldön politikával nem foglalkozott, de sohasem titkolta antipátiáját a szovjetrezsim- mel szemben és a newyorki versenyen, ahol Bogoljubov a sarló és a kalapács jelképe alatt ült, az ö asztala felett a cári lobogó lengett, ami akkor némi diplomáciai bonyodalmat okozott. Azt sem vették jó néven, hogy felvette a francia állampolgárságot. De ha értéke is volna a szovjetkormány garanciájának, bizonyos, hogy Aljechin nem tudná azzal a hidegvérrel és lelkinyugalommal játszani, aminek megléte feltétlenül szükséges egy ilyen nehéz versenyhez. A külföldiek névsora Így alakul: Capa- blanca, Grünfeld, Lasker, Marshall, Réti, Ru- binstein, Sámisdi Sói elmarni, Tartakower, Tőrre, Vidmar dr. A nagymesterek koncern- jéből tehát Aljechmen kívül a magyar Ma- róczy s a jelenleg Dániában élő Niemeovics hiányzik érezhetően. Viszont igen örvendie- tes, hogy a versenyarénán nagyon ritkán megjelenő Vidmar dr. Moszkvában indul. A jugoszláv bajnok legutóbb az 1922. londoni nagymester-versenyen játszott és ott Capa- fa lanca meg Aljechin mögött a harmadik helyet foglalta el. Az oroszok gárdája rendkívül. eres és különösen Bogoljubov szól bele az első helyek kérdésébe. Ha Bcgoijubov eredményesen végez, akkor a verseny után az orosz sakkszövetség közte és Capablanca között páros mérkőzést hoz létre a világbajnokságért. Erre a célra 10-000 dollárt máris biztosítottak. A többi kilenc orosz játékos is igen nagy játékerőt képvisel, úgy hogy teljesen méltó ellenfeleik a külföldieknek. Az- oroszoknál a sakk mindig tömegkultúra volt s az orosz sakkozás vezetőpozieót vívott ki. A szovjetkormány állami kezelésbe vette a sakkozást és szakszervezeti alapra helyezte. A kiváló sakkozókat sakk tan ároknak alkalmazza. Egyedül Leningradban 223 egyesület van 7000-nél több taggal s Moszkvában sakkaka- démiát tartanak íerrn a sakktanárok kiképzésére. A nagy moszkvai versenyt orosz nemzeti versenyek előzték meg augusztus hónapban, amelyeknek célja az orosz gárda kiválogatása és előkészítése volt. A mester- versenyen az első dijat Bogoljubov nyerte, a többiek sorrendje: Löwenfisch, E. Rabino- wics, Wertinski, Duschotimirsky, Golthilf, Rimanowski, Iljin-Senewski, A. Rabinowics, Sergejew, Wilncr, Subarjew, Kubbel, Seles- new, Grigorjew, Kasperski, Sosin, Nenara- kow, Freimann, Kutusow Elképzelhetjük az orosz gárdának erejét, ha a nemzetközi viszonylatban is elsőrendű Selesnew csak a tizennegyedik helyet tudta elérni. \ Menyasszonyi kelengyék áruháza Saját keszitményü finom férti és női fehérnemű, asztalterítők és mindennemű lenáru Árusítás nagyban és kicsinyben Honéi nscionoilsfa diákok snzoifáltak a kolozsvári zsidó utasokat Hogy akadályoznak meg egy végrehajtási a román nacionalista diákok — Két súlyos, s több könnyű sebesült s —I -■ imr*
